Időállapot: közlönyállapot (1992.VI.29.)

1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról * 

A privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása érdekében, hogy a munkavállalók - a tulajdonhoz jutás eddigi formáin túlmenően - elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg.

(2) Az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a társaság jogelődjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP szervezet (a továbbiakban: szervezet) alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A részvételre jogosult munkavállalók jogosultságukról csak írásban mondhatnak le.

(3) Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat írásban bejelentik a szervezőbizottságnak [2. § (1) bekezdés], illetve a szervezet megalakulását követően az ügyintéző és képviselő szervnek (a továbbiakban: ügyintéző szerv).

(4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló részvételi joga is megszűnik az MRP-ben.

(5) MRP állami vállalat, leányvállalat, valamint az egyes jogi személyek vállalatának átalakulása során is indítható. A szervezőbizottság kérésére az állami vagyonkezelő szervezet az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és társasággá alakíthatja abból a célból, hogy ott MRP induljon. Ezekben az esetekben a társaságot e törvény alapján megillető jogokat az a vagyonkezelő szervezet gyakorolja, amely mint alapító vesz részt az átalakulási folyamatban.

(6) A pénzintézetekre és biztosítóintézetekre e törvény hatálya nem terjed ki.

2. § (1) Ha a munkavállalók legalább 25%-a MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, e célból írásban 3 fős szervezőbizottságot kell megbíznia. Ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát a vagyonkezelő szervezet MRP indításának céljából vonja el, a 25%-os részvételi arány kiszámításának alapja a vállalat elkülönült szervezeti egységénél foglalkoztatott munkavállalók létszáma. A szervezőbizottság azokkal a tulajdonosokkal, akik vagyonrészüket a munkavállalók által megalakítandó szervezet számára el kívánják adni, a megbízók nevében, velük egyeztetve - a szervezet megalakulása esetére - megállapodik az értékesítés feltételeiben, különösen a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban, részletfizetés esetén annak feltételeiben, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben.

(2) Ha az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén lehetőség van Egzisztencia hitel igénybevételére, a vagyonértékesítési pályázat határideje 35 napnál kevesebb nem lehet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az állami vagyonkezelő szervezet részletfizetést enged.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetőségéről a szervezőbizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak.

(4) A társaság köteles biztosítani a tanulmány elkészítéséhez igényelt adatokat. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos költségek - a szervezet megalakulása esetén - a társaságot terhelik.

3. § (1) A szervezőbizottság a tanulmány birtokában hitelkérelemmel fordulhat valamely pénzintézethez, illetve a vagyonrészt eladó tulajdonos számára részletfizetésre tehet ajánlatot.

(2) A hitelvizsgálat eredményeképpen a pénzintézet hitelígérvényt állíthat ki, az eladó tulajdonos pedig olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletfizetési ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja.

(3) A szervezet alakuló közgyűlését a szervezőbizottság hívja össze. Ehhez az előbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyűlése (taggyűlése) - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint - a szervezet megalakításához hozzájáruljon.

(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) - a Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján - megillető elővásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható.

Az MRP szervezet megalakulása

4. § (1) A szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.

(2) A szervezet által megszerzett vagyonrész a szervezet tulajdonába kerül, amely ezeket az e törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.

(3) A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40%-a a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző és képviselő szervét (a továbbiakban: ügyintéző szerv) megválassza. A szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.

(4) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy szervezetben vehet részt.

5. § (1) A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].

(2) A szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. A szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

6. § (1) A szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.

(2) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.

(3) Az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

Az MRP szervezet működése

7. § (1) A szervezet legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés meghatározása;

c) az ügyintéző szerv megválasztása és visszahívása, tagjai díjazásának megállapítása;

d) az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása;

e) a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész mértékének megállapítása;

f) döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról és mindazon ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a résztvevők egyharmada, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

(4) Közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyűlés formájában is megtartható.

8. § (1) Az ügyintéző szerv tagjait a közgyűlés titkos szavazással, határozott időre választja meg.

(2) Az ügyintéző szerv az alapszabályban megnevezett tagja útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyintéző szerv elnökét maga választja tagjai közül.

(3) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintéző szerv valamennyi tagja jogosult az ügyvezetésre.

(4) A szervezet ügyintéző szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevők közül kell megválasztani. Az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.

(5) Az ügyintéző szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

9. § A szervezet alapszabályában kell meghatározni

a) a szervezet nevét, célját, székhelyét és annak a társaságnak a nevét, amelynek vagyonrészét a szervezet megvásárolja;

b) a szervezet képviselőjének nevét;

c) a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

d) az ügyintéző szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát;

e) a résztvevők befizetéseinek módját és mértékét;

f) a szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülésének módját, elosztásának elveit;

g) a résztvevők tulajdonába került vagyonrész visszavásárlásának szabályait, értékesítésük esetén az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

h) a határozatok közzétételének módját;

i) a szervezet megalakulását követően a munkavállalók csatlakozásának szabályait;

j) a résztvevők jogait és kötelezettségeit;

k) a hitel, illetőleg a részletek teljes törlesztése után a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész elidegenítésének szabályait;

l) a szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;

m) mindazt, amit a résztvevők az alapszabályban szabályozni kívánnak.

10. § (1) A szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

11. § A szervezet felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható az ügyész a bírósághoz fordulhat.

12. § A bíróság az ügyész és a résztvevő keresete alapján:

a) megsemmisítheti a szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést;

c) ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, és ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.

13. § A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevők saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért - a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem tartoznak felelősséggel.

14. § (1) A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfizetés igénybevételével, valamint a (4) bekezdés szerinti saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. Az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén a kárpótlási jegyet névértéken, a hitel, illetve részletfizetéshez szükséges saját pénzforrásként kell figyelembe venni.

(2) A szervezet a hitel vagy részletfizetés igénybevételével megszerzett vagyonrészt - a résztvevők részére való átruházás kivételével - a törlesztés befejezéséig nem idegenítheti el, azon a hitelező pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelő szervezetet zálogjog illeti meg.

(3) A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a fennálló tartozás törlesztésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre is.

(4) A hitel és részletfizetés nyújtásának feltétele, hogy a szervezet saját pénzforrással rendelkezzen. A saját pénzforrás mértéke az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul:

Az egy főre átlagosan jutó
vételársávok
A saját pénzforrás
alapja
A sávba tartozó
rész %-a
0 és 5 M Ft között 0 Ft és 2%
5 és 10 M Ft között 100 000 Ft és 15%
10 M Ft felett 850 000 Ft és 25%

A saját erő fentiek szerinti részarányát a szervezet által megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani.

(5) A hitel és részletfizetés futamideje legfeljebb 10 év, amelyből legfeljebb két év a türelmi idő.

(6) A hitel visszafizetéséért, illetőleg a részletfizetés teljesítéséért - a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában - a társaság kezesként felel.

(7) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 38. § (3) bekezdése és 39. § (2) bekezdése e törvény vonatkozásában nem alkalmazható.

15. § (1) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata az Egzisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel azonos. Az állami vagyonkezelő szervezetnek a kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozott bevételét teljes egészében az államadósság csökkentésére kell fordítania.

(2) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész részletfizetés keretében történő értékesítésének feltételei - a kamatrés kivételével - megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.

16. § (1) A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet nem folytathat.

(2) A szervezetre beszámolás és könyvvezetés szempontjából az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(3) A szervezet bevételei közé tartozik a társaság által átutalt összeg, a résztvevők, más természetes és jogi személyek befizetései, valamint a szervezet tulajdonában lévő vagyonrész után járó osztalék (hozadék), továbbá a vagyonrész elidegenítéséből származó bevétel.

(4) A szervezet működési költségeként csak a szervezet céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő, ahhoz szükséges kiadások számolhatók el.

17. § A szervezet a vagyonrész tulajdonából eredő tagsági jogait - az alapszabálynak megfelelően - képviselője útján gyakorolja. A szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon más résztvevők is megbízhatók.

18. § (1) A résztvevők számára az ügyintéző szerv részvényszámlát nyit, amelyen a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész értékét kell feltüntetni.

(2) A résztvevők részvényszámláin lévő összeg együttesen nem lehet több, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.

(3) A vagyonrész akkor kerül a résztvevők tulajdonába, ha a részvényszámlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozó, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 159. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak.

(4) A (3) bekezdés alapján történő tulajdonszerzés illetékmentes.

(5) Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet által megszerzett vagyonrészek - kivéve a saját erőből megvásároltakat - meghatározott ideig és mértékben a törlesztés befejezése után is a szervezet tulajdonában maradnak.

(6) A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban a részvényszámlán kell nyilvántartani. Ha a saját pénzforrást nem a résztvevők fizetik be, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály az irányadó.

19. § (1) A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a résztvevő tulajdonába került vagyonrészek - a szervezet tulajdonában maradt vagyonrészek tekintetében még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig - nem idegeníthetők el, azon a hitelező pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelő szervezetet zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban a társasági, tagsági jogviszonyból eredő részvényesi (tagsági) jogokat nem érinti.

(2) A törlesztési időszak alatt a résztvevő nyugdíjba vonulása vagy halála esetén a már tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál időpontjában megszűnik.

(3) A résztvevői viszonynak a törlesztési időszak alatti egyéb megszűnése esetén a szervezet az alapszabályban meghatározott időtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül a résztvevő tulajdonába került vagyonrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél. A szervezet a vételárat abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben két éven belül részletekben is teljesítheti. Ha a szervezet visszavásárlási jogával nem él, a törlesztés befejezéséig az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) A visszavásárolt vagyonrészekre - az alapszabályban meghatározott feltételekkel - a társaság többi munkavállalóját, a résztvevőket és a társaság tagjait - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg.

(5) E § rendelkezéseit a saját erő felhasználásával vásárolt vagyonrészekre nem lehet alkalmazni.

20. § (1) Ha a szervezet a pénzintézettel vagy az állami vagyonkezelő szervezettel szemben fennálló kötelezettségeinek esedékességkor nem tesz eleget, a további eljárásra a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet az irányadó.

(2) Ha a szervezettel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, erről a pénzintézet vagy az állami vagyonkezelő szervezet az okiratok egyidejű megküldésével köteles a bíróságot értesíteni, amely az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti. A megszüntető határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

21. § A vagyonrészeknek nem az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítése esetén a 14. § (1) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől az érdekeltek eltérhetnek.

22. § Ha más törvény rendelkezése alapján az állami vagyonkezelő szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet, úgy erre az e törvényben szabályozott kedvezményes hitelkonstrukció helyett - azzal megegyező feltételek szerint - részletfizetési kedvezmény nyújtható.

23. § Ha az állami vagyonkezelő szervezet a szervezet számára értékesít vagyonrészeket, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

Az MRP szervezet megszűnése

24. § (1) Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.

(3) A szervezet e § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 20. §-ban foglalt eseteken kívül csak a résztvevők többségi kezdeményezése alapján a társasággal, a hitelező pénzintézettel, illetőleg a részletfizetési kedvezményt nyújtó eladóval kötött megállapodást és a résztvevőkkel való végelszámolást követően szüntethető meg.

Záró rendelkezések

25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

26. § (1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 6. § (1) e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Nem bevétel, ha a törvény másképp nem rendelkezik:]

„e) a szövetkezet tagja, a volt tag, a tag örököse, a szövetkezet alkalmazottja, a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a segítő családtag e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy vagy részjegy formájában megszerzett vagyoni érték, továbbá a munkáltató által az alkalmazottjának közvetlen ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett összege, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéből az MRP résztvevőjének az egyéni részvény (üzletrész) számlájára a saját befizetésen felül jóváírt összeg (a továbbiakban valamennyi együtt: ingyenes értékpapír), addig, ameddig ezt a magánszemély nem idegeníti el, illetve a 33. § (4)-(6) bekezdésében felsorolt egyéb feltételek be nem következnek;”

(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 35. § (1) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

„..., továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében a résztvevő által - saját befizetés címén - az adózott jövedelméből a tárgyévben ténylegesen befizetett összeg.”

(3) A szervezet nem alanya a társasági adónak, mivel vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(4) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:

[Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:]

„k) állami vállalat, illetve a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjához, valamint ezek tulajdonában lévő vagyonrészek értékesítéséhez kapcsolódó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az adóalany által az adóévben az MRP szervezet részére - annak alapcélja megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában - átutalt összeg, de legfeljebb az 5. § (7) bekezdésében meghatározott összeg. Állami és nem állami vagyonrészek együttes (MRP keretében történő) elidegenítése esetén az átutalt összegnek az állami tulajdon hányadának megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész (MRP keretében történő) elidegenítése esetén a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél.”

(5) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az MRP szervezet részére átadott összegből az adóalap megállapítása során a 4. § (3) bekezdésben meghatározott tételekkel növelt, és a 4. § (2) bekezdés a)-j) pontokban meghatározott összegekkel csökkentett adózás előtti eredmény legfeljebb 20%-a vehető figyelembe.”

(6) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) *  A pénzintézet tagsági jogokat megtestesítő értékpapír vásárlása céljára nem nyújthat a megvásárolni kívánt értékpapír újraértékesítési árának vagy, ha ez nem állapítható meg, vételárának 50%-át - állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén 75%-át - meghaladó összegű hitelt.”


  Vissza az oldal tetejére