Időállapot: közlönyállapot (1992.VII.28.)

1992. évi LV. törvény

az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról * 

I. FEJEZET

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény módosítása

1. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a felügyelő bizottság tagjainak egyharmadát a dolgozók saját maguk közül választják, a választással összefüggő kérdésekről (pl. jelölés, a választás rendje, visszahívás) a gazdasági társaság a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel egyeztetett szabályzatot készít, amelyet a társaság legfőbb szerve hagy jóvá.”

(2) A Gt. 14. §-a a következő első mondattal egészül ki:

„A tagsági jogokról - a részvénytársaság esetét kivéve - tilos értékpapírt kiállítani.”

(3) A Gt. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

298. § (1) Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy abban az alapító az egyedüli részvényes.

(2) Egyszemélyes részvénytársaság jön létre akkor is, ha valamennyi részvény tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.”

(4) A Gt. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

300. § Az egyszemélyes részvénytársaságra egyebekben - a 279-284. §-ok kivételével - e törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közgyűlés jogait a 298. § (1) bekezdése esetében az alapító, (2) bekezdése esetében pedig a részvényes gyakorolja.”

(5) A Gt. a következő VIII. fejezettel egészül ki, egyben a jelenlegi 331-339. §-ok számozása 370-378. §-okra változik.

„VIII. FEJEZET

A gazdasági társaságok átalakulása

1. Cím

Az átalakulás közös szabályai

331. § (1) A gazdasági társaságok e fejezet rendelkezései alapján alakulhatnak át más gazdasági társasággá. Nem alkalmazhatók e fejezet rendelkezései azokra a gazdasági társaságokra, amelyek felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

(2) Ha a törvény e fejezete másként nem rendelkezik, az átalakulás (egyesülés, szétválás) során az egyes gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

332. § Az átalakuló gazdasági társaság átalakulási tervet vagy egyesülési (szétválási) szerződést, továbbá vagyonmérleg-tervezetet készít.

333. § Az átalakulási tervnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulással elérni kívánt gazdasági cél megjelölését;

b) az új tagok szándéknyilatkozatát;

c) az új társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának) tervezetét;

d) mindazt, amit e fejezet az egyes társasági formákba való átalakulás esetére előír.

334. § (1) E törvény alkalmazásában a vagyonmérleg (vagyonmérleg-tervezet) olyan mérleg, amely a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerint készített mérlegtől annyiban tér el, hogy az az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értékeken, a saját tőkét a 335. § (1) bekezdés szerinti átértékelési különbözettel helyesbített összegben tartalmazza.

(2) Ahol e törvény törzstőkét (alaptőkét) említ, ott azon a számviteli törvény szerinti jegyzett tőkét kell érteni.

(3) A vagyonmérleg-tervezetet könyvvizsgálóval és - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik - a felügyelő bizottsággal ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója erre nem jogosult. A létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleget ellenjegyezte.

335. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény 1. számú melléklete szerinti mérlegében kimutatott eszközeit (befektetett és forgóeszközeit) és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat is) átértékelheti. Ebben az esetben az átértékelési különbözettel a mérlegében kimutatott saját tőkét kell a következők szerint helyesbíteni, ha

a) az átértékelési különbözet negatív, vagyis összességében a vagyon leértékelésére került sor, a különbözettel az eredménytartalékot kell csökkenteni;

b) az átértékelési különbözet pozitív, vagyis összességében a vagyont felértékelték, a különbözet összege a társasági adóalapot növeli, a különbözetnek a társasági adóval csökkentett összegével pedig a tőketartalékot kell megnövelni.

(2) A vagyonmérleg-tervezetben az (1) bekezdés szerinti átértékelési különbözettel helyesbített saját tőke - a 343. § (5) bekezdésében és a 350. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - lesz az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje, alaptőkéje, ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) Ha az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli, a vagyonmérlegben az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell szerepeltetni. Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, akkor az egyes eszközök értékét - a piaci értékeket is figyelembe véve - a vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege alapján kell megállapítani. Ha az egyes eszközök piaci értéke alacsonyabb, mint az előbbiek szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege, a különbözet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként is kimutatható.

(4) Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni.

(5) Abban az esetben, ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az (1) bekezdés szerinti átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a számviteli törvény 1. számú melléklete szerinti mérlegében kimutatott saját tőkét kell feltüntetnie. Az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje (alaptőkéje), ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően nem rendelkezik - a 343. § (5) bekezdésében és a 350. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel- a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke összege lesz.

336. § (1) Az átalakulás elhatározása, az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet elfogadása a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amely erről legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetében egyhangúlag dönt.

(2) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál dolgozók munkavállalói érdekképviseleti szerveit is.

337. § Az átalakulásra vonatkozó döntést a gazdasági társaság köteles a Cégközlönyben - kétszer egymás után, legalább tizenöt napos időközzel - közzétenni. Az átalakulásról szóló hirdetménynek az átalakulási terv és a kilencven napnál nem régebbi vagyonmérleg-tervezet legfontosabb adatait kell tartalmaznia.

338. § (1) Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutóda. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg azok a jogok, és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállalókkal kötött kollektív szerződés alapján a jogelőd gazdasági társaságot illették meg vagy terhelték.

(2) Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - a 335. § (1) bekezdésében foglalt társasági adókötelezettség kivételével - nem keletkezik. A jogelődöt megillető adókedvezmény - ha annak feltételei egyébként fennállnak - a jogutódot illeti meg.

339. § (1) Az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a létrejövő gazdasági társaság, a folyamatban lévő ügyekben pedig a gazdasági társaság köteles az átalakulást az engedélyeket kiadó hatóságoknak haladéktalanul bejelenteni. Az engedélyek jogosultjaként az új társaságot kell feltüntetni.

(2) Az állam vagy az önkormányzat által alapított - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató és átalakuló gazdasági társaság koncesszióköteles tevékenysége folytatására az új gazdasági társaság csak az állam, illetve az önkormányzat többségi részesedésének fennmaradása esetén jogosult. A bányászati kutatás és termelés területén - a pályáztatás feltételeinek kialakulásáig terjedő átmeneti időszakban - az ipari és kereskedelmi miniszter ettől eltérést engedélyezhet.

340. § (1) Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(2) Közkereseti társaságnak és betéti társaságnak korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá történő átalakulása esetében azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harminc napon belül - a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint - biztosítékot követelhetnek. E határidő elmulasztása a biztosíték követelése tekintetében jogvesztéssel jár.

341. § Ha az átalakuló gazdasági társaság tagja az új társaságban nem kíván részt venni, e törvénynek azokat a szabályait kell alkalmazni, amelyek a gazdasági társaságtól megváló taggal történő elszámolásra vonatkoznak. Ennek során nem alkalmazhatók a törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a tagok részére történő fizetéseket, továbbá az üzletrészeknek és részvényeknek a társaság részéről történő megvásárlását korlátozzák.

2. Cím

Átalakulás korlátolt felelősségű társasággá

342. § (1) Az átalakulási tervnek - a 333. §-ban felsoroltakon felül - tartalmaznia kell

a) a törzstőke összegének és az egyes tagokat megillető törzsbetétek összegének meghatározását;

b) az első ügyvezető személyére vonatkozó javaslatot;

c) a kilencven napnál nem régebbi vagyonleltárt;

d) mindazt, amit az átalakulás folytán a tagok szükségesnek tartanak (pl. közkereseti társaság átalakulása esetében az esetleges pótbefizetések rendjét).

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyonleltár az átalakuló társaság összes eszközét - ezen belül a pénzeszközöket és a Gt. 161. § (3) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő eszközöket elkülönítetten -, továbbá a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeit, céltartalékait, saját tőkéjét tartalmazza tételesen, vagyonmérleg szerinti értéken.

343. § (1) Ha részvénytársaság alakul át korlátolt felelősségű társasággá, az átalakulás elhatározása előtt a bemutatóra szóló részvényeket névre szóló részvényekké kell átalakítani. Ebben az esetben a névre szóló részvényeket a 236. § szerint előállítani nem kell, azonban a részvényesi jogok gyakorlójának nevét a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Az új gazdasági társaság cégbejegyzését elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a részvényeket be kell vonni. A részvényeket bevonására a 314. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A korlátolt felelősségű társaságban részt venni nem kívánó részvényes részvényét a társaság az alaptőkén felüli vagyonából - legfeljebb a saját tőke és a jegyzett tőke arányában - vásárolja meg. Ha az alaptőkén felüli vagyon ehhez nem elegendő, az alaptőkét e törvény szabályai szerint előbb megfelelően le kell szállítani.

(3) Az átalakulása során a 160. §-nak a pénzbetét arányára és összegére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(4) A korlátolt felelősségű társasággá átalakuló társaságnak a 342. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti vagyonleltárban meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek értékét a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti főösszeg arányában a jogutód társaság törzstőkéjében kíván elhelyezni.

(5) A korlátolt felelősségű társasággá átalakuló társaság vagyonmérleg szerinti vagyonából a jogutód társaság törzstőkéjén felüli vagyonaként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti főösszeg arányában számított - értékét, amelyek a 161. § (3) bekezdése szerinti követelményeknek nem felelnek meg.

344. § Közkereseti és betéti társaságnak korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása esetében - a kültag kivételével - az átalakuló társaság tagjai a társaságnak az átalakulás elhatározása előtt keletkezett tartozásaiért öt évig korlátlanul felelnek, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg.

3. Cím

Átalakulás részvénytársasággá

345. § (1) Az átalakulási tervnek - a 333. §-ban felsoroltakon felül - tartalmaznia kell

a) az alaptőke összegét;

b) a részvények típusát, számát, névértékét, valamint az egyes részvényfajták meghatározását;

c) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti vagyonából az egyes tagokra jutó vagyoni hányadot, annak részvényellenértékét, valamint azt, hogy egy tag hány részvényre jogosult;

d) az alapítási tervezet kibocsátásának időpontját és tartalmát, ha az alapítás nem zártkörű;

e) a kilencven napnál nem régebbi vagyonleltárt;

f) mindazt, amit az átalakulás folytán a tagok szükségesnek tartanak.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonleltár az átalakuló társaság összes eszközét - ezen belül a pénzeszközöket és a Gt. 253. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő eszközöket elkülönítetten -, továbbá a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeit, céltartalékait, saját tőkéjét tartalmazza, tételesen vagyonmérleg szerinti értéken.

346. § Az átalakulás során a 251. § (2) bekezdésének a pénzbeli hozzájárulás arányára és összegére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

347. § (1) Ha alapítási tervezet kibocsátására kerül sor, a 254. § (2) bekezdésének, a 257. § (3) bekezdésének, a 262. § (2) bekezdésének c) pontja csak azokra a részvényekre alkalmazható, amelyeket

a) az átalakuló gazdasági társaság tagjai az átalakuló gazdasági társaság vagyonából rájuk jutó vagyoni hányadot meghaladó összegben vagy

b) új részvényesek

jegyeznek.

(2) Az átalakuló gazdasági társaság tagjai részvényjegyzésének csak az a része utasítható vissza, amely meghaladja az alapítási tervezetben meghatározott alaptőke összegét.

348. § Közkereseti és betéti társaságnak részvénytársasággá történő átalakulása esetében - a kültag kivételével - az átalakuló társaság tagjai a társaságnak az átalakulás elhatározása előtt keletkezett tartozásaiért öt évig korlátlanul felelnek, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg.

349. § Korlátolt felelősségű társaság részvénytársasággá alakulása esetében a részvénytársaságban részt venni nem kívánó tag üzletrészét a társaság a törzstőkén felüli vagyonából - legfeljebb a saját tőke és a jegyzett tőke arányában - vásárolja meg. Ha a törzstőkén felüli vagyon ehhez nem elegendő, a törzstőkét e törvény szabályai szerint előbb megfelelően le kell szállítani.

350. § (1) A részvénytársasággá átalakuló társaságnak a 345. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti vagyonleltárban meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek értékét a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti főösszeg arányában a jogutód társaság alaptőkéjében kíván elhelyezni.

(2) A részvénytársasággá átalakuló társaság vagyonmérleg szerinti vagyonából a jogutód társaság alaptőkén felüli vagyonaként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti főösszeg arányában számított - értékét, amelyek a 253. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek nem felelnek meg.

4. Cím

Átalakulás közkereseti vagy betéti társasággá

351. § Az átalakulási tervnek - a 333. §-ban felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a tagok vagyoni hozzájárulásának értékét, formáját.

352. § Ha korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság alakul át közkereseti vagy betéti társasággá, az átalakuló társaság tagjai (részvényesei) - ideértve az átalakulás során a társaságtól megváló tagokat (részvényeseket) is - a társaságnak az átalakulás elhatározása előtt keletkezett tartozásaiért a volt törzsbetétük (részvényeik) erejéig öt évig felelnek, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg.

353. § Ha részvénytársaság alakul át közkereseti vagy betéti társasággá, az átalakulás elhatározása előtt a bemutatóra szóló részvényeket névre szóló részvényekké kell átalakítani. Ebben az esetben a névre szóló részvényeket a 236. § szerint előállítani nem kell, azonban a részvényesi jogok gyakorlójának nevét a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Az új gazdasági társaság cégbejegyzését elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a részvényeket be kell vonni. A részvények bevonására a 314. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

354. § Ha közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség, jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség) betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá alakul át, és a korlátlanul felelős tagok száma nem csökken, nem kell átalakulási tervet készíteni és nincs szükség átalakulási hirdetmény közzétételére. Átalakulási vagyonmérleget pedig csak akkor kell készíteni, ha a vagyon átértékelésére kerül sor.

5. Cím

Gazdasági társaságok egyesülése

355. § (1) E törvény alapján egymással egyesülhetnek

a) az azonos formájú gazdasági társaságok;

b) a közkereseti társaság betéti társasággal;

c) a korlátolt felelősségű társaság részvénytársasággal.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján nem egyesülhet más gazdasági társasággal a gazdasági munkaközösség és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség.

356. § (1) Az egyesülés lehet beolvadás vagy összeolvadás.

(2) Beolvadás esetén az egyik gazdasági társaság (beolvadó társaság) megszűnésével annak vagyona mint egész a másik gazdasági társaságra mint általános jogutódra (átvevő társaság) száll át.

(3) Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk mint egész az új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át. Ha az összeolvadó gazdasági társaságok közül egyes jogok (pl. a részvénykibocsátás joga) nem mindegyik gazdasági társaságot illették meg, e jogok gyakorlása tekintetében a jogutód gazdasági társaság jogelődjének a jogelődök közül csak az tekinthető, amelyik e joggal maga is rendelkezett.

(4) Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok tagjainak a döntés meghozatala előtti harminc napon belül a másik társaság ügyeiről a társaság vezető tisztségviselői minden olyan felvilágosítást kötelesek megadni, aminek megadására - a társaságuk tagjai részére - e törvény szerint kötelesek.

357. § Az egyesülés során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénynek a szervezeti egyesülések ellenőrzésére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.

358. § Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság akkor egyesülhet, ha a törzstőke (alaptőke) teljes értékét a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátották.

359. § (1) Ha a beolvadáshoz az átvevő társaság törzstőkéjének vagy alaptőkéjének a felemelése szükséges, e törvény erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy a 219. §-t, a 221. § második mondatát, a 303. § (1)-(3) bekezdését és a 305. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) Beolvadás esetében tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét, illetve az átvevő részvénytársaság alaptőkéjét megemelni

a) a beolvadó társaság azon üzletrészeinek (részvényeinek) az értékével, amelyek az átvevő társaság tulajdonában vannak;

b) a beolvadó társaság vagyonának azzal a részével, amelyet az átvevő társaság üzletrészei (részvényei) alkotnak;

c) a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját üzletrészek (részvények) értékével.

(3) Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját üzletrészeinek (részvényeinek) értékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a létrejövő gazdasági társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

360. § (1) Az egyesüléshez egyesülési szerződés szükséges.

(2) Az egyesülési szerződésben meg kell határozni

a) az egyesülő társaságok és a létrejövő gazdasági társaságok nevét, székhelyét;

b) a vagyonmérleg alapján az egyesülő és a létrejövő gazdasági társaságok vagyonát, társaságonként feltüntetve;

c) az új gazdasági társaság vagyonának (törzstőkéjének, alaptőkéjének) nagyságát;

d) az egyesülés módját és időpontját;

e) az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának) tartalmát, illetve az átvevő társaság társasági szerződésében (alapító okiratában vagy alapszabályában) szükséges módosításokat;

f) az egyesülés után létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak és könyvvizsgálójának nevét és lakóhelyét.

(3) Az egyes tagoknak (részvényeseknek) korábban biztosított külön jogokat vagy előnyöket azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe (alapító okiratába vagy alapszabályába), kivéve, ha az érintett tag erről írásban lemond.

(4) Semmis az az egyesülési szerződés, amely a (2)-(3) bekezdésben felsoroltakról nem rendelkezik.

361. § (1) Az egyesülési szerződést az egyesülő társaságok legfőbb szerve (taggyűlése, közgyűlése, igazgatótanácsa) hagyja jóvá. Ennek során a szükséges szavazati arányra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az egyesülési szerződés ellen szavazó tagnak joga van a társaságtól megválni. Ennek során a 341. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

362. § Az egyesülésre vonatkozó döntés közzétételére a 337. § az irányadó. A hirdetménynek tartalmaznia kell az egyesülés módját és időpontját is.

363. § A hitelezők a 340. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az egyesülő társaságoktól biztosítékot követelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követelésük kielégítésének alapját.

364. § Az egyesülés megtörténtével a beolvadó gazdasági társaság tagjai az átvevő gazdasági társaság tagjaivá, az összeolvadó társaságok tagjai pedig az új gazdasági társaság tagjaivá válnak.

365. § (1) A beolvadó (összeolvadó) részvénytársaságok részvényei fejében az átvevő részvénytársaság (az új részvénytársaság) köteles a részvényeiből a megszűnő részvénytársaságok részvényesei számára az egyesülési szerződés alapján őket megillető részvényeket kiadni. A megszűnt részvénytársaság részvényeit be kell vonni. A részvények bevonására a 314. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részvénycsere végrehajtása érdekében az átvevő (az új) részvénytársaság feltételes alaptőkeemelést is elhatározhat.

6. Cím

A gazdasági társaságok szétválása

366. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározhatja a gazdasági társaság szétválását kettő vagy több gazdasági társaságra. A szétváláshoz két taggyűlést (közgyűlést) kell tartani.

(2) Az első taggyűlésen (közgyűlésen) a gazdasági társaság tagjai nyilatkoznak arról, hogy egyetértenek-e a szétválás szándékával, és egyetértés esetén melyik jogutód gazdasági társaság tagjai kívánnak lenni. Ezt követően a vezető tisztségviselők elkészítik a szétválási szerződést, amelyben fel kell tüntetni a társaság vagyonáról a vagyonmérleg-tervezetet, a vagyonmegosztási javaslatot, valamint ehhez kapcsolódóan a gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

(3) A második taggyűlés (közgyűlés) határoz a vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat alapján a szétválásról, illetve a vagyon, valamint a jogok és kötelezettségek megosztásáról.

(4) A szétváló gazdasági társaság megszűnik, jogai és kötelezettségei az új gazdasági társaságokra, mint jogutódokra szállnak át. A szétváló gazdasági társaság jogutódjai a szétválás előtti kötelezettségekért (tartozásokért) az egymás közötti megosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség csak a megosztást követően merül fel, a jogutód gazdasági társaságok felelőssége egyetemleges.

(5) A gazdasági társaságok szétválására egyebekben az 5. Címben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

7. Cím

A jogutód gazdasági társaság
megalakulásával kapcsolatos eljárás

367. § Átalakulás esetén a gazdasági társaság létrejöttének és a korábbi gazdasági társaság megszűnésének időpontja a társasági szerződés vagy az alapító okirat aláírásának, részvénytársaság nyilvános alapítása esetén az alapszabály elfogadásának időpontja, egyesülés esetében az egyesülési szerződésben meghatározott időpont, illetve ezen időponttól eltérően - legfeljebb a cégbejegyzés napjáig terjedő - a társaságot alapítók által meghatározott időpont.

368. § (1) A gazdasági társaság létrejöttét az átalakulást kimondó határozat meghozatalától - illetve, ha a két időpont nem esik egybe - a társasági szerződés (alapító okirat) aláírásától (az egyesülési szerződés jóváhagyásától, az alapszabály elfogadásától) számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - az illetékes cégbíróságnak kell bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a korábbi gazdasági társaság törlését is kérni kell.

(2) Beolvadás esetén az átvevő társaság, átalakulás, szétválás és összeolvadás esetén az új társaság(ok) székhelye szerint illetékes cégbíróság jegyzi be az új társaságot (társaságokat) a cégjegyzékbe. Ezt követően ez a cégbíróság a bejegyzésről értesíti a beolvadó, illetve az összeolvadó társaságok székhelye szerint illetékes cégbíróságot, amely bejegyzi ezeknek a társaságoknak a megszűnését a cégjegyzékbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átalakulási időpontra vonatkozóan a cégbejegyzést követő kilencven napon belül a gazdasági társaság köteles a 334. § (1) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget készíteni. E vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke közötti pozitív különbözetet a törzstőkén, alaptőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni. Ha a végleges vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke között negatív a különbözet és arra a 335. § (3) bekezdésében meghatározott tőketartalék nem nyújt fedezetet, az ügyvezető vagy az igazgatóság köteles a taggyűlést (közgyűlést) - a törzstőke (alaptőke) leszállítása céljából - soron kívül összehívni.

369. § (1) Ha a cégbíróság az átalakulás (egyesülés) cégbejegyzését megtagadja, vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább azzal, hogy a gazdasági társaság létrejötte és a cégbejegyzést megtagadó, illetve hatályon kívül helyező végzés időpontja közötti időszakra vonatkozóan - a (2) bekezdés szerinti - elszámolási mérleget kell készíteni. A mérleg alapján kimutatott vagyonból az átalakulni kívánó gazdasági társaság a jogutód gazdasági társaság létrejöttének időpontjában fennálló vagyoni arány szerint részesül.

(2) A gazdasági társaság létrejötte és a cégbejegyzést megtagadó, illetve hatályon kívül helyező végzés időpontja közötti időszakra vonatkozóan el kell készíteni a számviteli törvény előírásai szerinti éves beszámolót. Az éves beszámoló mérlegében nyitó adatként a gazdasági társaság létrejötte időpontjára elkészített - a cégbejegyzés megtagadása esetén utólag elkészített - nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni. Az éves beszámoló mérlegében aktív és passzív időbeli elhatárolást kimutatni nem lehet. Az elszámolási mérleg elkészítésével egyidejűleg az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti adóbevallásokat el kell készíteni.”

Az egyéni vállalkozásról szóló
1990. évi V. törvény módosítása

2. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

15/A. § Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 331-350. §-ainak megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.”

Az állami vállalatokról szóló
1977. évi VI. törvény módosítása

3. § (1) Az állami vállalatokról szóló, többször módosított 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) A vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada, továbbá a tröszti vállalat igazgatója vagy dolgozóinak kétharmada az alapítói jogokat gyakorló szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti.

(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.

(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell.”

4. § A Vt. 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.

(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat

a) nevét és székhelyét;

b) tevékenységi körét;

c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);

d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá

e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint

f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.

(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.

(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni

a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;

b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;

c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.

(5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő határozat kiadásának napjára visszamenő hatállyal jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.

(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.”

A helyi önkormányzatokról szóló törvények módosítása

5. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„1993. december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.”

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 47. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek közül nem kerülnek az önkormányzatok tulajdonába a gyógyszertári központok.”

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
1991. évi XC. törvény
és a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
módosítása

6. § (1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § (1) Bevételnek - és teljes egészében jövedelemnek - kell tekinteni az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrész (részvény, üzletrész) után a (3) bekezdésben felsorolt adófizetési kötelezettséget keletkeztető esetekben a lízingbe vett társasági privatizált tulajdonrész névértékét (a lízingszerződés megkötésekor a cégbíróságon bejegyzett vagyon szerinti értéket) vagy, ha az a több, az említett tulajdonrész ellenértékét. A (4) bekezdésben említett esetben bevételnek és teljes egészében jövedelemnek a tényleges ellenérték számít akkor is, ha az kevesebb mint a névérték.

(2) A névértéknek, illetőleg az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a magánszemély az (1) bekezdésben említett tulajdonrész megszerzése érdekében saját adózott forrásból lízingdíj címén fizetett. A tulajdonrész részbeni értékesítése esetén a névérték, illetőleg az ellenérték és a saját adózott forrásból fizetett lízingdíj arányos részét kell figyelembe venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jövedelem esetén a magánszemélynek a nyilvántartási kötelezettsége a lízingszerződés megkötésekor keletkezik. A nyilvántartásnak valósághűen kell tartalmaznia a lízingbe vett társaság által szervezési-vezetési szolgáltatás címén, rendkívüli ráfordításként elszámolt és az Állami Vagyonügynökségnek átutalt összeget, a magánszemély saját adózott forrásból lízingdíj címén az Állami Vagyonügynökségnek átutalt összeget, valamint a társaság által a magánszemély részére közvetlenül - a magánszemély szolgáltatása ellenértékeként - kifizetett, egyébként a 12. § alá tartozó jövedelmet. A magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor az Állami Vagyonügynökség által a tulajdonába adott vagyonrészt - illetőleg annak egy részét - elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy a vagyoni érték birtokában van, illetőleg, hogy a joggal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés szerint kötelezettségek terhelik a magánszemélyt akkor is, ha az általa lízingbe vett társaság jogutód nélkül megszűnik.

(5) Az e § szerinti jövedelemre a 37. § (3) bekezdésében megállapított adó mértékét kell alkalmazni, az adó megfizetésére pedig a 43. § (2) bekezdése az irányadó. Az e jövedelmet szerző magánszemély - egyéb feltételektől függetlenül - adóbevallás adására kötelezett.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem bevétel az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízing esetén a lízingbe vevő magánszemélynél a társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg, továbbá a társaságnál vezetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt és lízingdíjként átutalt összeg a magánszemély által költségként nem érvényesíthető.”

(2) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek, valamint az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.”

(3) A Ttv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt a társaságnál vagyonvesztés történik, vagy a törlesztés meghiúsult és az Állami Vagyonügynökség a szerződést azonnali hatállyal nem mondja fel, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében a társaság az (1) bekezdésben foglat veszteség elhatárolást nem alkalmazhatja.”

7. § (1) A Ttv. 10. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

c) a kizárólag készfizető kezesség vállalásával foglalkozó részvénytársaságnak a 7. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén.”

(2) A Ttv. a következő 7. számú melléklettel egészül ki:

„7. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Az adómentesség feltételei a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál

Mentes az adó alól az a részvénytársaság, amely

a) külön jogszabály szerinti viszontgarancia-szerződést kötött a Kisvállalkozási Garancia Alappal, és

b) alapítói között - más jogi személyek mellett - a Kormány is szerepel, és

c) osztalékot nem fizet, mindenkori nyereségét alaptevékenysége végzésére fordítja, és

d) a kezességvállalási tevékenységet kizárólagos tevékenységként folytatja, szabad pénzeszközeit bankszámlán vagy állampapírokban tartja, valamint

e) a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése, valamint az a)-d) pontokban foglalt feltételek hiánya (a továbbiakban: megszűnés) esetén - a kötelezettségeinek teljesítését követően - fennmaradó összes vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége után a megszűnés évében érvényes társasági adót fizet.”

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítása

8. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

75. § Az egyesülésre egyébként e törvény 7-9. §-át, továbbá a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 356. §-át, valamint 360-364. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Szvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

86. § (1) Ha a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá alakul át, a nem pénzbeli betétet a cégbejegyzés előtt kell rendelkezésre bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a Gt. 160. §-a nem alkalmazható.

(3) Ha a szövetkezet részvénytársasággá alakul át, a Gt. 251. §-ának (2) bekezdése és 301. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.”

(3) A Szvt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

88. § Az átalakulásra egyébként a Gt. 331-340. §-át, valamint a 367-369. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

(4) A Szvt. 90. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ennek során - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló
1990. évi LV. törvény módosítása

9. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 6. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem lehet]

d) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezető tisztségviselője, igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagja.”

II. FEJEZET

Az egyes jogi személyek vállalata és a nem állami vállalat által létesített leányvállalat átalakulásának szabályai

10. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. VI. fejezetének 9. pontja) (a továbbiakban: vállalat) gazdasági társasággá átalakításáról a létesítő szerv határoz. Az átalakítást a vállalat is kezdeményezheti a létesítő szervnél. A gazdasági társasággá alakuláshoz a Gt. szerint szükséges intézkedések megtételére a létesítő szerv köteles.

(2) A vállalat átalakulása során az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény IV. fejezetének 1. Címét kell megfelelően alkalmazni - a 41-42. §-okban foglaltak kivételével - azzal, hogy az Állami Vagyonügynökség jogait a létesítő szerv gyakorolja.

(3) Az önkormányzat által alapított - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató - átalakuló vállalat koncesszióköteles tevékenysége folytatására az új gazdasági társaság csak az önkormányzat többségi részesedésének fennmaradása esetén jogosult.

(4) A létesítő szerv a vállalat átalakításáról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkezett tartozásokért 5 évig kezesként felel, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt állapít meg.

(5) A vállalat létesítő szerve 1996. december 31-ig köteles gazdasági társasággá átalakítani az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vállalatokat. 1993. december 31-ét követően ilyen vállalat nem létesíthető.

(6) Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - az eljárási illeték kivételével - nem keletkezik.

11. § A nem állami vállalat által alapított leányvállalat gazdasági társasággá alakítására a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A leányvállalatot létesítő szerv az átalakulása előtt köteles dönteni az általa létesített leányvállalat átalakításáról vagy megszüntetéséről.

III. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

12. § (1) E törvény, valamint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény és az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a vállalat alapítása már folyamatban van, azt az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint be lehet fejezni.

(3) Ha a gazdasági társaság más gazdasági társasággá alakulása e törvény hatálybalépése előtt megkezdődött, azt az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint fejezheti be.

13. § (1) Ahol törvény a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvényt, az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvényt, valamint az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló 1990. évi VIII. törvényt említi, ezen az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvényt - tartós állami tulajdonban maradó vagyon esetén -, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvényt, ahol pedig törvény az Állami Vagyonügynökséget említi, ezen az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is megfelelően érteni kell.

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságok előtt folyamatban lévő ügyekben az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Vt.-ben a „népgazdaság” szó „nemzetgazdaság” szóra, az V. fejezetben „Felügyeleti irányítás és ellenőrzés” szövegrész az „Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat ellenőrzése”szövegrészre módosul, a 26. §-a (2) bekezdésében, a 28. §-ában, a 36. §-a (1) bekezdésében és a 46/A. §-ában a „Kormány” szövegrész helyébe az „alapítói jogokat gyakorló szerv” szövegrész lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

- a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény és az ezt módosító 1990. évi XVIII. törvény, 1990. évi LXXII. törvény 1-7. §-a, valamint a 8. §-ának (1)-(2) bekezdése, az 1990. évi LXXXVI. törvény 67. §-a (2) bekezdésének d) pontja, az 1991. évi XVI. törvény 29. §-ának (5) bekezdése, valamint az 1991. évi XXXIII. törvény 56. §-a;

- az Állami Vagyonügynökségről, és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény, az ezt módosító 1990. évi LIII. törvény, az 1990. évi LXXII. törvény 8. §-ának (3)-(5) bekezdése, valamint az 1991. évi IL. törvény 84. §-ának d) pontja;

- az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény és az ezt módosító 1990. évi LXXI. törvény 2-3. §-a;

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 59. §-ának (2) bekezdése;

- az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdéséből a „az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően” szövegrész;

- a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 62. §-a (1) bekezdésének 12. pontja;

- a Gt. 97. §-ának (1) bekezdése, a 210. § (2) bekezdéséből a „208. § (2) bekezdésének c) pontja alapján” szövegrész, a 299. §-ának (3) bekezdése és a 339. §-a;

- a Vt. preambulumának első bekezdése, valamint a „mindezt figyelembe véve” szövegrész, az 1. §-ból a „létesítés” szövegrész, a 8-10. §-a, a 10/A. §-a, a 11. §-a, a 22. §-ának (4) bekezdéséből a „szocialista gazdálkodás elveivel összhangban” szövegrész, a 23. §-ának g) pontjából „leányvállalat létesítése” szövegrész, az V. fejezet címe, valamint az V. fejezetnek „Az állami felügyelet és irányítás formái” és „Az ágazati, valamint a funkcionális irányítás és ellenőrzés; a piacfelügyelet; hatósági tevékenység” alcímei, a 30/A. § (1) bekezdésének d)-f) pontja, a 30/B. §-ának a) pontja, a 32-33. §-a, a 37-39. §-a, a 42. § (1) bekezdésének a) pontja, a 42/A. §-ának (1) bekezdéséből a „a vállalatot az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó szabályok szerint gazdasági társasággá átalakíthatja, vagy” szövegrész, a 42/A. §-ának (2) bekezdése, a 43. §-ának (2) és (4) bekezdése, a 46. §-ának (2) bekezdése, a 47. § (1) bekezdésének első mondata, valamint a (3)-(4) bekezdése, 53. § (2) bekezdéséből a pontosvesszőt követő utolsó mondatrész, továbbá a Vt.-t módosító 1989. évi XIV. törvény 2-3. §-a, 10. §-ának a Vt. 30/B. §-a a) pontját megállapító szövegrésze, 14-15. §-a, az 1990. évi XXII. törvény 62. §-a, az 1990. évi LXXXVI. törvény 67. § (2) bekezdésének c) pontja, az 1984. évi 22. törvényerejű rendelet 3. §-a, 13. §-a, 18. §-ának (2) bekezdése, 19. §-a;

- a Pénzintézeti Központról szóló 1920. évi XXXVII. törvénycikk, valamint az ezt módosító 1923. évi XXXII. törvénycikk 12. §-a és az 1926. évi XIII. törvénycikk

a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére