Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.20.)

1992. évi LXXVI. törvény

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról * 

1. § (1) A helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adókötelezettsége - költségvetési szerv esetében a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra.”

(2) A Htv. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:)

a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,”

2. § A Htv. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból.

(2) Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.”

3. § A Htv. 11. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.”

4. § A Htv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.”

5. § A Htv. 13. §-ának f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a § kiegészül a következő g)-h) ponttal:

(Mentes az adó alól:)

f) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény;

g) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek;

h) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl. a műtrágyatárolók, magtárak stb.).”

6. § A Htv. 19. §-a a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

e) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület;

f) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek.”

7. § A Htv. 22. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó évi mértékének felső határa:)

a) a 21. § a) pontja szerinti adóalapszámítás esetén 100 Ft/m2, az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykoronaértékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telek esetén 10 Ft/m2,”

8. § A Htv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.”

9. § A Htv. 30. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:)

a) aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén egy vendégéjszakát meghaladóan, továbbá

b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek - a 12. §-ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.”

10. § A Htv. 30. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az épület rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet mértékére a 11. § (2) bekezdésében, az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban foglaltak az irányadók.”

11. § A Htv. 31. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]

a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély;

b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély;

c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá”

12. § A Htv. 32. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja:)

a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén:

1. a megkezdett második és további vendégéjszakák száma, vagy

2. a megkezdett második és további vendégéjszakára eső szállásdíj.”

13. § A Htv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § Az adó mértékének felső határa:

a) a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 100 Ft;

b) a 32. § a) 2. pontja alapján: a szállásdíj 4%-a;

c) a 32. § b) pontja alapján: épület után évente 300 Ft/m2.”

14. § A Htv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi.”

15. § A Htv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

39. § (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével.

(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania a mellékletben meghatározottak szerint.

(3) A 38. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért (1) bekezdés szerinti nettó árbevétel. Az önkormányzat azonban ez esetben az adót napi átalányban is megállapíthatja.”

16. § A Htv. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó évi mértékének felső határa az adóalap 8 ezreléke.”

17. § A Htv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

41. § (1) A vállalkozó a kommunális és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg;

b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege;

c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.”

18. § A Htv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egyidejűleg kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el.

(6) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.”

19. § A Htv. 52. §-ának 5., 6., 9., 10., 19., 22. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő 28-35. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény,

6. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része,

9. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik,

10. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince),

19. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak c. módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot,

22. nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel,

b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege,

c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó bevétel kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege,

d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapírforgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével,

f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,

g) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege,

h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,

i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval,

26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,

c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,

d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,

e) jogi személy,

f) egyéb szervezet,

28. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál,

29. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül,

30. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra,

31. ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást.

Az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan, vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 3 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül,

32. idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez,

33. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás,

34. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz,

35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is.”

20. § (1) Ez a törvény 1993. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Htv. kiegészül az e törvény melléklete szerinti melléklettel. A Htv. 43. §-ának (2) bekezdésében a „41. § (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „41. §-ában” szövegrész lép, továbbá a 11. §-ának (4) bekezdése, 23. §-a, 29. §-ának (2) bekezdésében a „- a 41. § (7) bekezdésében foglaltak szerint -” szövegrész hatályát veszti.

(2) Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára 1991. és 1992. évben teljesített - támogatásokkal csökkentett - befizetése a tárgyévi helyi adófizetési kötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel az e törvény hatálybalépését követően az ugyanott esedékessé vált helyi adója a Htv. - e törvény 2. §-ával megállapított - 10. §-ában szabályozottak szerint csökkenthető.

(3) A vállalkozó az 1993. évi adóelőleg első részleteként annak az összegnek az 50%-át fizeti meg március 15-ig, amelyet az 1992. évi forgalmi adatok, illetve az 1993. évre hatályos Htv. és önkormányzati rendelet alapján állapít meg.

Melléklet az 1992. évi LXXVI. törvényhez

„Melléklet az 1990. évi C. törvény 39. §-ához

A 39. § (1) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása:

a) a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzítenie kell;

b) a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl. termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie;

c) a vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével;

d) az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál;

e) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni;

f) a megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területileg elkülönült segédüzemeket, szolgáltató és energiatermelő, javító-, karbantartó üzemeket, saját erőműveket, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemeket, raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni.”


  Vissza az oldal tetejére