Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.28.)

1992. évi LXXX. törvény

a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1993. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE
ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1993. évi központi költségvetés

kiadási főösszegét 1.275.828,9 millió forintban,

bevételi főösszegét 1.090.462,2 millió forintban,

hiányának összegét 185.366,7 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására

a) 60.000 millió forint összegben bocsásson ki olyan hosszú - legalább tízéves - lejáratú speciális államkötvényt, aminek a kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal. Ezeket az államkötvényeket a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg;

b) 100.000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényt bocsásson ki;

c) 25.366,7 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát;

d) ha a pénzpiaci viszonyok a b) pontban meghatározottnál kisebb összegű államkötvény kibocsátását teszik lehetővé, akkor a kieső forrás pótlására átmenetileg maximálisan egyéves lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz a 27. § (4) bekezdésében vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében likviditási kincstárjegyet bocsásson ki.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó és a bankprivatizációt lehetővé tevő hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére speciális államkötvényt bocsásson ki, amely az államadósságot növeli; vagy állami résztulajdonú szervezetek hitelkonszolidációjával kapcsolatos kötvénykibocsátásra állami kezességet vállaljon.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1992. évi LXII. törvény 19. §-ában foglalt kezességvállalással alátámasztott, a Magyar Nemzeti Bank mérlegében szereplő államközi megállapodásokon alapuló szállítások és nemkereskedelmi elszámolások eredményéből adódó, az illető országok meghatalmazott bankjai által elismert, 1991. december 31-i rubelviszonylatú követelés, illetőleg az ugyanezen országok felé fennálló, 1991. december 31-i rubelviszonylatú tartozások egyenlegeként adódó - 1,8 milliárd rubelnek megfelelő - 48,3 milliárd forint összegű Magyar Nemzeti Bank-i nettó követelést az államadósság terhére tartozásként átvállalja. A tartozás fedezetéül hosszú lejáratú államkötvény-kibocsátás szolgáljon.

MÁSODIK FEJEZET

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
EGYESELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,
TELJESÍTÉSÉVEL
ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalékelőirányzatai

4. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 13.500 millió forint.

(2) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez.

a) az 1992. évi bérpolitikai intézkedési keret 1992. október-november hónap folyamán felosztott, a kedvezményezett költségvetési címek előirányzataiban még nem érvényesülő részének éves előirányzata, 480 millió forint;

b) 1993. május 1-jei hatállyal felhasználható 10.000 millió forint bérpolitikai intézkedési keret,

mely előirányzatok magukba foglalják a béralaphoz kapcsolódó járulékokat is (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím).

Rendkívüli kiadások és bevételek

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

a) a Világkiállítási Alap támogatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 26. cím 2. alcím);

b) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);

c) a szovjet katonai csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk enyhítését szolgáló előirányzat (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 3. alcím);

d) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 4. alcím);

e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítások fedezete (VII. Miniszterelnökség 30. cím 5. alcím);

f) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

g) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

h) a pártszékházak felújítására szolgáló előirányzat (II. Országgyűlés fejezet 7. cím);

i) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4. és 5. kiemelt előirányzat, 25. cím 2. alcím 4-20. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 1. alcím 5. és 7. előirányzat-csoport; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 4., 5. és 6. előirányzat-csoport; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím, 6. előirányzat-csoport; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3. és 5. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 6-8. előirányzat-csoport; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal 7. cím 2. alcím).

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

a) a központi költségvetési szervektől származó befizetések előirányzata (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

b) az önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím).

Az állam vagyonával
és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos
rendelkezések

6. § (1) Az Állami Vagyonügynökség az ideiglenesen állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 5.150 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2) A kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést megtestesítő, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁV Rt.), valamint az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után 1993. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 14.350 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1.350 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 7.000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 6.000 millió forint.

(4) Az Állami Vagyonügynökség az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kamatozó elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(5) Az Állami Vagyonügynökség az 1993. évi privatizációs bevételekből a 12.000 millió forintot a Foglalkoztatási Alap, 6.000 millió forintot a Területfejlesztési Alap, 4.000 millió forintot a Mezőgazdasági Átalakítási és Újjáépítési Alap feltöltésére köteles közvetlenül átutalni. Amennyiben a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosítja az alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére átmenetileg az alapok támogatása megelőlegezhető. A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.

(6) Az ÁV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljes tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1992. évi adózás utáni nyereségéből az ÁV Rt. 14.000 millió forintot köteles osztalék címén a központi költségvetésbe befizetni.

(7) Az ÁV Rt. az állami vagyon privatizációjából származó bevételből 20.000 millió forintot fizet be a költségvetés javára az államadóssági tőketörlesztések részbeni fedezetéül.

(8) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeket a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles a központi költségvetésbe befizetni.

7. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítéséből származó bevételét olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából származó (bruttó) bevételből 20%-ot tartalékolni kell. A csapatkivonással kapcsolatos elszámolásra vonatkozó államközi megállapodás teljesítése után a tartalékolt összeget a költségvetés és az önkormányzatok között a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján kell megosztani.

(2) Az ingatlanok ideiglenes hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot -, kétharmada a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az ingatlanok végleges hasznosítása esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - és a központi költségvetést illeti meg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(5) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az (1) bekezdés alapján képzett tartalékot elkülönített számlán köteles tartani és az elszámolások lezárásáig államilag garantált rövid lejáratú értékpapírba fektetheti. A kamatbevételek a tartalékot növelik.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó- és ingatlanvagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 20 millió forint értékesítési és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig saját hatáskörben;

b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatár felett a pénzügyminiszter;

d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány

engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság véleményének beszerzésével - értékesítheti, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő állami ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt esetben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, -felújítására és -rekonstrukciójára fordítható.

(5) A (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben a bevétel felhasználásáról az engedélyező rendelkezik.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

A központi költségvetési szervek
befizetési kötelezettsége

12. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

13. § (1) A központi költségvetési szervek 1993. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többletbevétele, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - pénzmaradványa, valamint a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül

a) az intézményi ellátás díja;

b) az alkalmazottak térítése;

c) a hatósági és eljárási bevétel;

d) az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítési bevétel;

e) az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatási díjbevétel.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

14. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65.000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képződő előirányzat felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

15. § (1) A központi költségvetés a XI. Népjóléti Minisztérium fejezetben társadalom- és szociálpolitikai pénzbeli juttatásokra az alábbi összegeket irányozza elő:

a) a családi pótlékra és a várandóssági támogatásra 106.490 millió forint;

b) a társadalombiztosítás profiltisztítása keretében átvállalt juttatásokra 6.100 millió forint;

c) a politikai rehabilitáltak és külön jogszabály alapján járó - központi költségvetést terhelő - nyugdíj kiegészítésére 4.750 millió forint;

d) a bányászok korengedményes nyugdíjazására és szénjárandósági kiegészítésének átvállalására 2.000 millió forint.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások folyósítási költségeinek megtérítése címén a központi költségvetés az ellátási kiadások 0,5%-át fizeti, ennek előirányzata 600 millió forint.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulásokat a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult. A helyi önkormányzat részére a normatív állami hozzájárulás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) Az 1992. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira - külön törvényben meghatározott és szabályozott címzett és céltámogatásként -, melynek előirányzata 28.740 millió forint. Ebből a folyamatban lévő beruházások támogatására 20.821,2 millió forint fordítható. Az új induló beruházások célok szerinti sorolásáról külön törvény rendelkezik;

c) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az ott megjelölt feltételek mellett.

(2) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt meghaladó kivitelezéseknél és gép-műszer beszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézet képviselőjét.

(3) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesíthető feladat megvalósításától eláll, a támogatást a céltól eltérően használja fel, továbbá - befejeződő fejlesztés esetén - a címzett és céltámogatást csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell. A helyi önkormányzat címzett vagy céltámogatás előirányzatának ez irányú módosításáról a Belügyminisztérium - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - intézkedik.

(4) A (3) bekezdésben foglalt lemondással felszabaduló költségvetési előirányzat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt központosított előirányzat tartalékát növeli.

(5) A folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódóan 1993. évre jóváhagyott címzett és céltámogatási előirányzat igénybevételének feltétele, hogy a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést kössön:

a) címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel;

b) céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.

(6) A számlavezető bank a céltámogatás fedezetét a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül igényli. Az Állami Fejlesztési Intézet, illetve a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a címzett vagy céltámogatást - a külön törvényben meghatározott támogatási mérték érvényesítésével - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján veszi igénybe. Fővállalkozói előleg a címzett vagy céltámogatásból nem folyósítható.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt finanszírozási szerződésben az önkormányzat felhatalmazza a pénzintézetet, hogy a számla kiegyenlítésekor az önkormányzat számláját megterhelje az önkormányzat költségvetéséből fizetendő összeggel.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásáról, a feltételek betartásáról és a feladatok teljesítéséről az önkormányzatok az éves költségvetési beszámolás keretében kötelesek elszámolni.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat - felhasználási kötöttség nélkül - kiegészítő támogatásban részesül az alábbiak szerint:

a) állandó lakosonként 2200 forint illeti meg a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott település önkormányzatát a 3. számú melléklet bb) pontjában meghatározott feltételek szerint;

b) a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelően - az ott megjelölt információk szolgáltatásával - kiegészítő támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére önhibájukon kívül képtelenek, valamint, ha rendkívüli körülmények (vis maior) miatti többletkiadásaik finanszírozását nem tudják biztosítani. Ennek előirányzata 1.500 millió forint, amiből a rendkívüli körülményekkel (vis maior) kapcsolatos előirányzat 600 millió forint.

19. § (1) Az önkormányzat az állami hozzájárulásokkal és a támogatásokkal az ÁHT 64. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint számol el.

(2) Az önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás a 16. § (2) bekezdése szerinti rendelettel közzétett és a 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosított előirányzat.

(3) Az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történő benyújtását követő 15 napon belül fizeti vissza.

(4) Az önkormányzatot az elszámolás alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁKISZ által összesített éves költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.

(5) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vette igénybe, köteles a túllépés összege után a (3) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet d), f)-t) pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(6) A központi költségvetés a (4) bekezdésben megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető, a (2) bekezdésben meghatározott összegnél.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(8) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a (3) bekezdésben megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(9) Az (5)-(8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének

Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím), illetve Vegyes kiadását (23. cím 2. alcím) növelik.

(10) Ha az önkormányzat az éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az ÁHT 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a 19. § (6) bekezdése szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1991. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege - az 1991. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a 3400 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően - az 1992. július 1-jei állapot szerint - városi önkormányzatnál a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 4650 forint/fő összegig, de legfeljebb 20 millió forinttal kiegészíti.

(3) Az átengedett személyi jövedelemadó és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kiegészítő állami hozzájárulás településenkénti összegét a 16. § (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

21. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

22. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak - az Állami Vagyonügynökség által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, a bevételi részesedésének mértéke 20%.

23. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot

illeti meg.

(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(7) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből az (1) bekezdésben megjelölt és a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(8) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (6) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell utalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25-ig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17-19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni annak továbbutalásáról.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

26. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Garanciális kötelezettségek

27. § (1) Az 1991. évi XCI. törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében vállalt garancia teljesítésére 3.000 millió forint az előirányzat. Ha a központi költségvetés e garanciális kötelezettsége az előirányzatot meghaladja, a különbözet a költségvetés általános tartalékát terheli. A garanciális kötelezettség teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap(ok) 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(2) A központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott kiadásainak 1%-a erejéig fizetési garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban az Országgyűlés által elfogadottnál nagyobb hiány keletkezik.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap birtokában lévő Lakásalap-fedezeti kötvények után 1993-ban a központi költségvetés - a XXXI. Belföldi Államadósság fejezet előirányzatai terhére - 3.520 millió forint kamatot fizet.

(4) A Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha a bevételek és kiadások eltéréséből adódó pénzhiányt az alapok hiányának finanszírozására jóváhagyott értékpapír-kibocsátás útján befolyó bevétel már nem fedezi. A megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt az alapok befolyó bevételeiből soron kívül kell törleszteni.

(5) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap 1992. és 1993. évi hiányát finanszírozó értékpapír tőketörlesztésére a központi költségvetés garanciát vállal.

(6) Ha a társadalombiztosítási alapok által átmenetileg járulékbevételből finanszírozott szociális jellegű ellátások tényleges kiadása meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a társadalombiztosítási alapoknak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1993-as költségvetési évben sor kerül, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

Hozzájárulási kötelezettség

28. § Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1993. évi összege 5.800 millió forint.

C) Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtása során az alap kezelője a kiadási és bevételi előirányzatoktól - az e törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - az alap működését szabályozó törvény keretei között eltérhet.

30. § A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint az egyházak által fenntartott szociális és oktatási-nevelési intézményekben foglalkoztatottak bérét terhelő 7% munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, a Szolidaritási Alap 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatásának részeként, 1993-ban 17.553 millió forint átalányösszegben folyósítja.

31. § (1) A belföldi gépjárművek utáni adóbevétel 25%-a az Útalap javára átengedett bevétel.

(2) A külföldön nyilvántartott gépjárművek után központilag beszedett adó 50%-a az Útalap, a központi költségvetést megillető 50%-ából 600 millió forint a Környezetvédelmi Alap javára átengedett bevétel. Amennyiben a központi költségvetést megillető összeg nem éri el a 600 millió forintot, a Környezetvédelmi Alapot az alacsonyabb összeg illeti meg.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása

32. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy a működés személyi és dologi kiadásaira és azok fedezetére vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat között a feladat ellátására létrejött megállapodást a szakminisztériumhoz benyújtott támogatásigényléshez csatolják.

(3) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31-ig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1993. december 31-ig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártszékházak felújítására szolgáló külön támogatási keret (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) felhasználásáról a parlamenti képviselettel rendelkező pártok állapodnak meg.

34. § A nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím) felhasználásáról az Országgyűlés - az általa kijelölt bizottság javaslata alapján - dönt.

35. § Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

36. § (1) A fejezet költségvetésében társadalmi önszerveződés (párt, társadalmi szervezet, egyház, alapítvány) címzett támogatására szolgáló előirányzat, valamint a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának kedvezményezettje számára megállapítható támogatás a fejezetért felelős szerv által

a) egy összegben - az elosztásra vonatkozó döntést követően - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 2 millió forintot;

b) évente két alkalommal - március 15-ig és szeptember

15-ig - folyósítható, amennyiben az érintett szervezet éves támogatása nem haladja meg a 12 millió forintot;

c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 12 millió forintot.

(2) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány támogatása évente két alkalommal folyósítható.

(3) A 32-35. §-okban megállapított támogatás költségvetési fedezetét a Pénzügyminisztérium - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kialakított - pénzellátási terv alapján bocsátja az előirányzatot tartalmazó fejezet rendelkezésére.

(4) A pártok és az egyházak részére jóváhagyott felújítási célú támogatásokat pénzellátási terv alapján kell folyósítani.

37. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - a 32-35. §-okban foglalt támogatásokon felül - a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

Kezességvállalás
az államháztartáson kívüli szervezetek javára

38. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúlyviszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások 1993. évi esedékes együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) Amennyiben a központi költségvetéssel szemben érvényesített kezességbeváltás összege meghaladja az előirányzatot, a különbözet az általános tartalékot terheli.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(6) Az önkormányzatok megalakulása előtt a volt tanácsok által - az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján, állami garancia mellett - kibocsátott lakossági kötvények esetén, ha a garancia érvényesítésére sor kerül, akkor a garancia alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzat(ok)nak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzato(ka)t.

39. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti felsőoktatás-fejlesztés céljaira - világkiállítási előhasznosítással - a Petőfi és a Lágymányosi hidak között a budai oldalon kijelölt területen létesítendő építmények finanszírozási forrása megteremtése érdekében kibocsátandó kötvények visszafizetésére kötelezettséget vállaljon az alábbi feltételek mellett:

a) 1993. és 1994. években összesen 23,0 milliárd forint értékű kötvény kerül kibocsátásra állampapír formájában;

b) 1993. évben a költségvetés kiadási oldalát a kötvény kibocsátás révén vállalt kötelezettségek nem terhelik, az első kamatfizetések 1994. évben jelentkeznek;

c) a kötvény visszavásárlásával kapcsolatos költségvetési kötelezettségek legkorábban 1996. évben merülnek fel;

d) a kibocsátás feltételeit a Kormány 1993. július 31-ig megtárgyalja.

40. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal - az ezen intézmények által megkívánt formában - és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy az 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshiteleknek még fennálló állományára - amelyek a lakásalap megszűnése következtében, a lakásalap kötvények ellenében az azokat kezelő pénzintézetek tulajdonába kerülnek -, szerződésben vállaljon kötelezettséget, hogy a behajthatatlanná váló kölcsön összeget és járulékait a pénzintézetnek megtéríti.

ÖTÖDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Kizárólagosan
az Országgyűlés hatáskörében megváltoztatható
költségvetési előirányzatok

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:

a) a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím);

b) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. és 7. cím);

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím);

d) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím);

e) az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím 2. alcím) - nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája (14. §);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 8., 20-24. és 31. §-aiban meghatározott arányai;

e) a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítése [20. § (2) bekezdése].

(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben történő felhasználását jelenti.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4-5. előirányzat-csoport, 25. cím 2. alcím;

b) XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-5., 7. alcím;

c) XII. Igazságügyi Minisztérium fejezet 5. cím 3. alcím;

d) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3-5. alcím;

e) XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 5-9. előirányzat-csoport.

A központi költségvetés
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatív állami hozzájárulásánál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 4. alcím 1. előirányzat-csoport);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcíme);

c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül

ca) a közműfejlesztésre megállapított kedvezmények megszüntetésének ellentételezésére nyújtott támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

cb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja),

cc) a lakossági folyékony települési hulladékgyűjtés támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

cd) a helykímélő, hamvasztásos temetés és a hatósági halottszállítás támogatásánál (5. számú melléklet 8. pontja),

ce) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál (5. számú melléklet 14. pontja),

cf) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 15. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

d) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásánál, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 5. és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 4. alcím 2. és 3. előirányzat-csoport);

e) mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 4. alcím);

f) az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által folyósított pénzbeli ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);

g) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);

h) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

i) a magánerős lakásépítés jogszabályon alapuló normatív támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

j) a lakossági kötvény visszafizetéshez kapcsolódó garancia beváltásnál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím);

k) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

l) az államadóssági elszámolások közül a kamatfizetéseknél (XXXI. fejezet 2-5. címe)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételeknél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím);

d) a központi költségvetési szervektől származó befizetéseknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1992. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolása a központi költségvetésbe történő befizetés egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

f) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

g) az államadóssági elszámolások közül a kamatbevételeknél és a kamatadónál (XXXI. fejezet 2. és 3. alcím)

a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

A Kormány, a pénzügyminiszter
és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges
jogosítványai

43. § (1) A Kormány az 5. § (1) bekezdés b)-e) pontjában megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím 2. kiemelt előirányzatának felhasználásáról a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közösen dönt.

44. § A központi költségvetési szerv 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja. A fejezet 13. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzatmódosítási és -felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, 16. cím: Állami Vagyonügynökség, a 17. cím: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a 18-24. címek: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a 31. cím: Magyar Rádió, a 32. cím: Magyar Televízió költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt és tartalékelőirányzatokra (27-30. címek).

(2) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 31-32. címek fölött a tervezési, előirányzatmódosítási és -felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettséget és jogot a Kormány gyakorolja.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az 1-16. címekre, illetve a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és 2. alcím 3. kiemelt előirányzatára terjed ki.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL
KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy azon központi költségvetési szervek részére, amelyek a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben előírt tizenharmadik havi bérfizetési kötelezettségüknek 1993. január hónap folyamán tesznek eleget, e jogcímen - igénylés alapján - az időarányost meghaladó költségvetési támogatást folyósítson.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti tartozásátvállalásból eredő költségvetési követelés ellentételeként beérkező szállítások értékével azonos összeget - az Országgyűlés által jóváhagyandó pótköltségvetés alapján - a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeként számolja el, egyidejűleg a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetési támogatási és kiadási előirányzatát azonos összeggel emelje fel.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1994. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1994. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1993. december 27-én folyósítható, s azt az 1994. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

47. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

48. § (1) Az elkülönített állami pénzalapoknak a törvény 1. számú mellékletében megállapított költségvetési támogatása 1993. március 31-e után, az alap működését szabályozó törvény hatálybalépéséig nem folyósítható.

(2) Az elkülönített állami pénzalap 1993. március 31-i pénzmaradványából, pénz- és értékpapírkészletének, kintlévőségének (hitel, előírt tartozás) 1993. évi visszatérüléséből, az alap működését szabályozó törvény - ÁHT 125. § (1) bekezdése alapján - hatálybalépéséig, illetve megszűnő alap esetében a Kormány által megjelölt időpontig, kizárólag az alap terhére 1993. március 31-ig vagy korábban vállalt, de pénzügyileg nem teljesített kötelezettségek finanszírozhatók.

(3) A 29. § (1) bekezdésében szereplő elkülönített állami pénzalapok közül a Kisvállalkozói Garancia Alap a rendeltetésszerű feladatainak ellátásához átmenetileg nem szükséges forrásait kereskedelmi banknál vezetett elkülönített kamatozó számlán köteles elhelyezni.

(4) Az Országgyűlés felkéri a pénzügyminisztert, hogy 1993. március 31-ig számoljon be a Vám- és Pénzügyőrségnél folyó, az azonnali vámkiszabás informatikai feltételeit megteremtő munkálatokról.

49. § A 10. §-ban foglalt szabályok nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-ig engedélyezett ingatlaneladásokból származó bevételekre.

50. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1993. évben 18 000 Ft.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről
és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti
szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása

Az Országgyűlés a pénzintézetek által alkalmazott kamatok változásaihoz igazodóan a lakáscélú hitelek kamatait az alábbiak szerint módosítja:

51. § A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti szabályairól szóló - többször módosított - 1990. évi CIV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 12%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata 1993. január 1-jétől évi 12%.”

A Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről
és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti
szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

52. § Az 1991. évi XCI. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet mint hitelező az általa 1992. év végén kezelt államadósság legfeljebb 2,5%-áig járulhat hozzá - csőd- vagy felszámolási eljárás keretében - átütemezéshez vagy az adósság állami részesedést megtestesítő részvénnyé történő átalakításhoz. Az államadósság 2,5%-át meghaladó mértékű átütemezéshez, átalakításhoz az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Az Állami Fejlesztési Intézetnél kezelt államadósságból adósságelengedéshez, illetőleg egyenként 500 millió forintnál nagyobb összegű átütemezéshez és részvénnyé való átalakításhoz az Országgyűlés előzetes engedélye szükséges.”

A bányajáradék mértéke

53. § A működő szénhidrogénmezők kőolaj, földgáz és gáztermék kitermeléséből és értékesítéséből származó jövedelem után fizetendő, a 111/1988. (XII. 31.) MT rendelet 1. és 2. §-aiban megállapított bányajáradék mértéke 40%-ra változik.

Az életjáradék összege

54. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1993. március 1-jétől az 1992. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékének 30%-ával arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1993. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

Az állami vagyon utáni részesedés

55. § Az állami vállalat, a tröszt - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik -, a tröszti vállalat a kezelésében lévő állami vagyon után, a szövetkezet pedig a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után - adózott eredményéből - részesedést köteles fizetni.

56. § (1) A részesedés alapja a (2) bekezdés szerinti adózott eredménynek - az éves beszámolóban kimutatott - a jegyzett tőkén belüli állami vagyoni hányaddal arányos összege.

(2) A részesedés alapjának számításánál a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben előírt eredménykimutatás szerint meghatározott, pozitív adózott eredményt kell figyelembe venni.

(3) A részesedés mértéke: a részesedés alapjának 25%-a.

(4) A szövetkezetnél a részesedés százalékos mértéke azonos az adózott eredményből a tagok részére e jogviszonyuk alapján fizetett osztaléknak a tagok tulajdonára vetített százalékos mértékével.

57. § (1) A részesedés fizetésére kötelezett a fizetendő részesedést maga állapítja meg és fizeti be.

(2) A részesedés fizetésével kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az állami vagyon utáni részesedésre év közben a következők szerint kell előleget fizetni:

a) az adóévet megelőző évben működött állami vállalatnál, a trösztnél - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik -, a tröszti vállalatnál - a b) pontban foglaltak kivételével - az előleg havonta az előző adóévi tényleges részesedésfizetési kötelezettség egytizenketted része;

b) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási nemzetgazdasági ágazatba sorolt, az a) pontban említett kötelezett az adóév első negyedévében az éves kötelezettség 3,3, a második negyedévben 6,6, a harmadik negyedévben 10, a negyedik negyedévben 13,3 százalékát köteles havonta megfizetni;

c) szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalékelőleget fizet. Ekkor a fizetendő részesedéselőleg összegét a tulajdonosoknak fizetett osztalékelőlegnek a tulajdonosok vagyonára vetített százalékos mértékkel kell számítani;

d) az adóévben történt szétválás, kiválás, egyesülés és beolvadás esetén az előző évi tényleges részesedésfizetési kötelezettségből számított (megosztott, illetve összesített) adatok figyelembevételével az a) és b) pontokban előírtak szerint kell az előleget meghatározni;

e) az adóévben újonnan alapított (alakult) részesedés fizetésére kötelezettnek előleget nem kell fizetnie.

(4) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett részesedés fizetésére kötelezett részesedési előlegének összegét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli.

(5) Az adóhatóság által előírt részesedési előleget a várható éves befizetési kötelezettség összegéig ki kell egészíteni és a különbözetet meg kell fizetni.

(6) Az adóévben fizetett részesedéselőleget az éves beszámoló adatai alapján megállapított tényleges kötelezettség összegével szemben el kell számolni és a különbözetet meg kell fizetni, illetve lehet visszaigényelni.

58. § A vállalati tanács (közgyűlés, küldöttgyűlés) általános vezetésével működő, az 1990. évi LXXII. törvény hatálybalépése előtt gazdasági társasággá átalakult vagy az átalakulási tervet az állami vagyonkezelő szervezetnek már megküldő - és ennek megfelelően létrejött - társaságnak, a magánál tartott üzletrészek (részvények) után fizetendő részesedés tekintetében az e törvényben a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia.

59. § Az 55-58. §-ban foglaltakat első ízben az 1993. évi adózott eredmény után fizetendő részesedés megállapításához kell alkalmazni.

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
1988. évi XI. törvény módosítása

Az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló - többször módosított - 1988. évi XI. törvényt (a továbbiakban: TV.) az alábbiak szerint módosítja:

60. § (1) A TV. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„(1) A hozzájárulás alapja

a) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tárgyévet megelőző év társasági adójának alapja;

b) a tárgyévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve átalakult, szétvált, egyesült, beolvadt, kivált befizető esetében az előző évi társasági adó alapjából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg;

c) a tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető esetében a tárgyévi társasági adójának alapja, ha a befizető éves árbevétele a tárgyévben meghaladja a 25 millió forintot.”

(2) A TV. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető a tárgyévben központi műszaki fejlesztési hozzájárulási előleget (a továbbiakban: hozzájárulás-előleg) köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befizető esetében a hozzájárulás-előleg alapja az adóhatóság által a társasági adó előlegre vonatkozó fizetési meghagyásban közölt összegnél figyelembe vett adóalap.

(3) A hozzájárulás-előleget havonta egyszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.

(4) A hozzájárulás-előleget a befizetőnek a várható éves fizetendő hozzájárulás összegére ki kell egészítenie.”

61. § A TV. 11. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

n) A Központi Műszaki Fejlesztési Alapból kell finanszírozni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Szabványügyi Hivatal igazgatási, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárnak a kutatási, műszaki fejlesztési információs rendszere működési kiadásait is.”

62. § A TV. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § Az Alapból 1993-ban átmeneti jelleggel, a törvény 2. §-ában meghatározott felhasználási célokon túl és a törvény 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” Alap rendeltetési céljaira 1.000 millió forintot kell átadni.”

63. § A TV. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető [5. §, 6. § (2) bekezdés és 8. § szerinti] mentességek és kedvezmények a törvényben szabályozott mértékben és módon a gazdálkodás tárgyévet megelőző évi - a tárgyévben jogelőd nélkül létrejött befizető esetében a tárgyévi - jellemzői, tevékenységi szerkezete szerint számolhatók el.”

64. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a TV. 5. § (3) bekezdése hatályát veszti.

A foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) az alábbiak szerint módosul:

65. § A Flt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A 14-19. §-ban meghatározott támogatás a Foglalkoztatási Alapból nyújtható.

(2) A 14-19. §-ban meghatározott támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat a Munkaerőpiaci Bizottsággal egyeztetve a munkaügyi miniszter állapítja meg.”

66. § A Flt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A 16-19. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Foglalkoztatási Alapnak

a) a 44/A. §-ban, valamint a 45/A. §-ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium vagy a munkaügyi központ;

b) a 45. §-ban meghatározott kerete szolgál, a munkaügyi központ

köt megállapodást a munkaadóval.

(2) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, időtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.”

67. § (1) A Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 75%-a, második szakaszában a járadékalap 60%-a.”

(2) A Flt. 26. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa 8600 forint, felső határa a folyósítás első szakaszában 18 000 forint, a folyósítás második szakaszában 15 000 forint. Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.”

68. § (1) A Flt. 27. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam kiszámításánál a sorkatonai, illetve a polgári szolgálat, a keresőképtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolására, táppénzes állományba helyezés, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés időtartamát, valamint - ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) A Flt. 27. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A folyósítási idő a járulékfizetési idő függvényében a következő:

I.
szakasz
II.
szakasz
360-479 nap járulékfizetési idő esetén 23 nap 67 nap
480-599 nap járulékfizetési idő esetén 30 nap 90 nap
600-719 nap járulékfizetési idő esetén 38 nap 112 nap
720-839 nap járulékfizetési idő esetén 45 nap 135 nap
840-959 nap járulékfizetési idő esetén 53 nap 157 nap
960-1079 nap járulékfizetési idő esetén 60 nap 180 nap
1080-1199 nap járulékfizetési idő esetén 68 nap 202 nap
1200-1319 nap járulékfizetési idő esetén 75 nap 225 nap
1320-1439 nap járulékfizetési idő esetén 83 nap 247 nap
1440 nap feletti járulékfizetési idő esetén 90 nap 270 nap”

(3) A Flt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válását megelőző 180 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli részére munkanélküli járadék a munkaviszony megszűnését követő 180 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik.”

69. § (1) A Flt. 32. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

b) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani;”

(2) A Flt. 32. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c) pont megjelölése d) pontra változik:

[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]

c) a munkaügyi központnál, az a) pontban meghatározott időtartam alatti első jelentkezésétől három hónap eltelt;”

70. § A Flt. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A 28. § (3) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell.”

71. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 7%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.”

72. § A Flt. 41. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott bruttó kereset 2%-át köteles fizetni.”

73. § A Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Szolidaritási Alapot az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, mint költségvetési szervek kezelik.”

74. § A Flt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő lép:

„(4) 1993-ban a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság hozzájárulásával foglalkoztatási célú alapítvány támogatható.”

75. § A Flt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § A Foglalkoztatási Alapnak a 44/A. §, valamint a 45. § szerint elkülönített pénzügyi keretbe nem tartozó pénzeszközei felhasználásáról - az 51. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - a Munkaerőpiaci Bizottság dönt.”

76. § A Flt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Foglalkoztatási Alap pénzeszközei a 44/A-45/A. §-ban meghatározott kifizetéseken túlmenően csak törvényben, valamint - a Munkaerőpiaci Bizottsággal egyetértésben kiadott - kormányrendeletben meghatározott célokra használhatók fel.”

77. § A Flt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A munkaügyi központ és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező munkanélküliekről a munkaügyi központ tájékoztatja a jegyzőt.

(3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja a munkaügyi központot.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások - a 28. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra járó - összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Foglalkoztatási Alap 45/A. §-ban meghatározott részéből kell folyósítani, és az a 16. § (3) bekezdésében, valamint a 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról.

(6) Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, a munkaügyi központ a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7) A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodása szerint történik.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás nem érinti a munkaügyi központnak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettségét.

(9) A munkanélkülit az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.”

78. § A Flt. 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

„(6) A törvény alkalmazásában

a) a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással; a hivatásos szolgálati viszonynak az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott módon történő megszűnését is érteni kell.”

79. § A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően megállapított juttatások tekintetében kell alkalmazni; a hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Flt. 36. §-ának (1) bekezdése, az 1991. évi LXXXIX. törvény 11. §-ának a Flt. 26. §-ának (5) bekezdését megállapító része, 12. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a Flt. 27. §-ának (4) bekezdését megállapító része, továbbá 19. §-a és 20. §-a.

A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló
1991. évi LXIX. törvény módosítása

80. § (1) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:

(A törvény rendelkezései nem terjednek ki)

c) a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokra;

d) a kereskedelmi hitelezésre, továbbá a külön törvény alapján folytatott hitelezési tevékenységre, valamint a külön jogszabályban szabályozott postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységre és a lakáscélú hitelezésre.”

(2) A Pit. 45. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott befektetéseknél nem kell figyelembe venni:]

c) a külön jogszabálynak megfelelően alapított Hitelgarancia Részvénytársaság alapítása során történő részesedésszerzést.”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pit. 94. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

81. § A Magyar Nemzeti Bank felé fennálló belföldi államadósság kezelésével kapcsolatban az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

a) a Magyar Nemzeti Bank külföldi tartozásai bruttó devizaösszege csökkenése esetén - a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott veszteség finanszírozására a 20. § (3) bekezdése szerint - a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósságból olyan összegű állományt alakítson át piaci kamatozású értékpapírrá, amely megegyezik a tartozáscsökkenés forintösszegével;

b) 1993. április 30-ig - a pénzpiaci viszonyok alakulása alapján - tegyen javaslatot arra, hogy a belföldi államadósság Magyar Nemzeti Bankkal szemben 1990. december 31-én fennállt kamatozó részének mekkora hányadát indokolt állami értékpapírrá átalakítani.

82. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezései szerint átalakult új szövetkezetnek, jogutódnak, kivált szervezetnek vagy magánszemélynek nem kell megfizetni az 1992. március 26-át megelőzően

- mint kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságnak visszafizetési kötelezettséggel adott fejlesztési támogatást,

- a Szanálási Alap terhére folyósított veszteségrendezési, illetve szanálási hitelt és kamatait,

ha fizetési kötelezettségüket a 132/1992. (IX. 11.) Korm. rendelettel módosított 58/1992. (III. 26.) Korm. rendelet 3. §-a alapján felfüggesztették, vagy azt egyéb okból nem teljesítették.

(2) A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény végrehajtása során az átalakulásra vonatkozó bejelentésnek az Állami Vagyonkezelő Szervezethez történő benyújtása után az állami vállalatnak, jogutódjának, a kivált szervezetnek vagy magánszemélynek az (1) bekezdés szerinti tartozásait, kamatait nem kell megfizetniük.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. § (1) A törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az 1991. évi XCI. törvény 72. §-ával módosított 1990. évi CIV. törvény 1. § (11) bekezdése, 59. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 25-30. §-a, 53-64. §-a, valamint 87-95. §-a

hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez

Millió forintban

Elő- Ki- Elő- KIADÁSOK
Cím száma Alcím száma irányzat csoport száma emelt elő-
irányzat száma
Cím neve Alcím neve irányzat csoport neve
Kiemelt előirányzat neve
1993. évi
előirányzat
I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 34,6
2 Társadalombiztosítási járulék 15,4
3 Dologi kiadások 68,1
2 Katonai Iroda
1 Működési költségvetés
1 Béralap 1,4
2 Társadalombiztosítási járulék 0,6
3 Dologi kiadások 3,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Állami kitüntetések 37,1
3 Ágazati célkeret 25,0
I. fejezet kiadásai összesen: 185,8
II. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Képviselő Testület
1 Működési költségvetés
1 Béralap 580,2
2 Társadalombiztosítási járulék 258,8
3 Dologi kiadások 415,0
2 Felújítás 0,0
2 Országgyűlés igazgatási kiadásai
1 Működési költségvetés
1 Béralap 242,3
2 Társadalombiztosítási járulék 90,7
3 Dologi kiadások 375,2
2 Felújítás 256,5
3 Országgyűlési Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Béralap 29,1
2 Társadalombiztosítási járulék 12,6
3 Dologi kiadások 20,5
2 Felújítás 0,7
4 Ágazati célkeret 195,0
1-4. cím összesen: 2.476,6
5 Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása 220,0
6 Pártok támogatása
1 Parlamenti képviselettel rendelkező pártok támogatása
1 Fiatal Demokraták Szövetsége 101,2
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 138,3
3 Kereszténydemokrata Néppárt 92,9
4 Magyar Demokrata Fórum 248,7
5 Magyar Szocialista Párt 131,7
6 Szabad Demokraták Szövetsége 229,8
7 Agrárszövetség 66,5
2 Parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatása
1 Demokrata Koalíció 22,3
2 Magyar Szocialista Munkáspárt 28,1
3 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 24,8
4 Vállalkozók Pártja 15,7
7 Pártszékházak felújítására 200,0
8 Társadalmi szervek támogatása
1 Társadalmi szervezetek 388,0
2 Szakszervezeti közművelődési intézmények 0,0
3 Magyar Vöröskereszt támogatása 260,0
4 Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen 23,0
5 Hallássérültek Országos Szövetsége 48,0
6 Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége 37,0
7 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 54,0
II. fejezet kiadásai összesen: 4.806,6
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság
1 Működési költségvetés
1 Béralap 81,8
2 Társadalombiztosítási járulék 36,2
3 Dologi kiadások 58,7
2 Felújítás 8,0
3 Kormányzati beruházások
1 Intézményi beruházások 5,0
III. fejezet kiadásai összesen: 189,7
  Vissza az oldal tetejére