Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.30.)

1992. évi LXXXIII. törvény

egyes elkülönített állami pénzalapokról * 

Az Országgyűlés az állam egyes feladatainak ellátása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Rész

I. Fejezet

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI ALAP

1. § (1) A Befektetésösztönzési Alap (a továbbiakban: Alap) a Magyarországon történő külföldi tőkebefektetések kormányzati ösztönzését szolgáló elkülönített állami pénzalap, amelyből a 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő gazdasági társaságok igényelhetnek támogatást.

(2) Az Alap felett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni és az Alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

Az Alap forrásai

2. § (1) Az Alap bevételei:

a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alap tárgyévet megelőző pénzmaradványa, ideértve a 41/1991. (III. 8.) Korm. rendelettel létrehozott Befektetésösztönzési Alap 1992. december 31-i pénzmaradványát is;

c) a külföldi és belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, természetes személyek által az Alap javára teljesített befizetések;

d) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítéséből származó összeg;

e) a privatizációból származó bevételekből a mindenkori Vagyonpolitikai Irányelvekben, az Országgyűlés által megállapított összeg;

f) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;

g) az Alapból támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj;

h) a 7. § (2) bekezdése alapján fizetendő összeg.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi maradványa nem vonható el.

Az Alap felhasználása

3. § (1) Az Alap igénybevételére az a korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság pályázhat, amelyben

a) az alaptőke/törzstőke meghaladja az 50 millió forintot és

b) a külföldi részesedés hányada legalább 30%, valamint

c) a külföldi fél részesedésében a konvertibilis valutában teljesített pénzbeli hozzájárulás aránya legalább 50%.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételektől a Tárcaközi Bizottság, kivételesen kiemelkedő technika, környezetbarát technológia alkalmazása esetén eltérhet.

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságnak az Alapból támogatás

a) a folyamatban lévő, főként termelési célú új, korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, a beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra (kiemelten víz, villany-, gázvezeték, ipari célú távhővezeték, csatorna, út, iparvágány, telefonvezeték kiépítése, bővítése, korszerűsítése) külső telekhatárig kívülről történő kiépítéséhez, vagy

b) közműfejlesztési hozzájáruláshoz adható.

(2) A támogatás összege a termelő beruházás és infrastrukturális beruházás együttes költségeinek 20%-áig, legfeljebb 100 millió forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a telekhatáron kívüli infrastruktúra beruházási költségének összegét. Egy beruházáshoz egy alkalommal nyújtható be pályázat.

5. § (1) Az Alapból nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházást megvalósító gazdasági társaságban állami tulajdoni részesedés megszerzése is finanszírozható. Az állami tulajdoni részesedés megszerzéséről a Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a Kormány dönt.

(2) A társaságban az (1) bekezdésnek megfelelően megszerezhető állami tulajdon nagysága nem haladhatja meg a társaság alapító vagyonának 20%-át.

(3) Az (1) bekezdés alapján megszerzett állami tulajdoni részesedéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja azzal, hogy az állami tulajdoni részesedést három éven belül elidegeníti.

(4) Jelen § alapján is csak olyan gazdasági társaságban szerezhető állami tulajdoni részesedés, amely megfelel a 3. §-ban foglalt feltételeknek.

6. § (1) A támogatás felhasználásának feltételeiről, pénzügyi teljesítéséről, ütemezéséről a minisztérium - a Tárcaközi Bizottság döntése alapján - szerződésben állapodik meg a pályázóval.

(2) A Tárcaközi Bizottság elnöke a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, illetve az általa kijelölt személy, tagjait a belügyminiszter, a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli ki.

7. § (1) A 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható. A 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célra csak kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú, visszatérítendő támogatás adható.

(2) Amennyiben a támogatást elnyerő pályázó a szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a támogatás összegének a mindenkori jegybanki alapkamat 150%-ával növelt összegét fizeti vissza az Alapba.

8. § A Befektetésösztönzési Alapot terhelő kiadások:

a) a nyertes pályázónak megítélt támogatások;

b) az Alap működésének költségei, amelyek költségvetési forrásból nem finanszírozhatók.

II. fejezet

IDEGENFORGALMI ALAP

9. § Az Idegenforgalmi Alap elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap), amely az idegenforgalom-politika megvalósításának eszköze. Elősegíti a hazai idegenforgalom adottságának jobb hasznosítását, és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, az idegenforgalmi nemzeti marketing reklám-, propaganda- és képviseleti tevékenység ellátását, a konvertibilis devizabevételek növelését célzó fejlesztések megvalósítását, továbbá a hosszabb távú, stratégiai idegenforgalmi célok megalapozását.

10. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alapból a tárgyévet megelőző évben fel nem használt összeg;

c) az éves költségvetést nem terhelő, az Idegenforgalmi Alapból a 45/1989. (V. 26.) MT rendelettel módosított 12/1989. (V. 25.) MT rendelet alapja 1993. január 1. előtt folyósított állami kölcsön törlesztő részletei, kamatai, az alapjuttatás járadékai, valamint a mindenkori visszatérítendő támogatások törlesztései;

d) a természetes és a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok önkéntes befizetései;

e) az idegenforgalmi hozzájárulás;

f) egyéb bevételek.

(2) Az Alap bevételei nem vonhatók el.

11. § (1) Az idegenforgalmi hozzájárulás mértéke:

a) a kereskedelmi szálláshelyek éves árbevételének 1%-a;

b) az osztályon felüli, valamint az I. és II. osztályú vendéglátóhelyek éves árbevételének 0,5%-a;

c) az utazásszervezői és/vagy közvetítői tevékenységből származó éves árrés 0,5%-a;

d) a személygépkocsi kölcsönzésből származó éves árbevétel 1%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó idegenforgalmi hozzájárulást fizet.

(3) Az idegenforgalmi hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben előleget kell fizetni. Az előleg alapja a tárgyévet megelőző évben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekből származó éves árbevételnek (árrés) az (1) bekezdés szerint kiszámított összege.

(4) Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel, melynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Ezen vállalkozások esetében az így kiszámított, várható éves árbevételének az (1) bekezdésben megállapított mértékkel meghatározott összege az előleg alapja.

(5) Az idegenforgalmi hozzájárulásnak (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított előlegét két egyenlő részletben kell megfizetni: az első félévit július 20-ig, a második félévit október 20-ig. Az előleget az adózó állapítja meg és fizeti be.

(6) Az idegenforgalmi hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallást adni, melyben az előlegkötelezettségek összege és a tényleges tárgyévi hozzájárulás különbözetét el kell számolni. A különbözetet július 20-ig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(7) E §-ban meghatározott árbevételek alatt áfa nélküli, nettó árbevételt kell érteni.

(8) Az idegenforgalmi hozzájárulás megállapítására, bevallására, megfizetésére, beszedésére és ellenőrzésére - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok kaphatnak támogatást.

13. § Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában nyújtható.

14. § (1) Az Alap felhasználásának jogcímei:

a) az ország idegenforgalmi arculatát kialakító nemzeti marketing, reklám-, propaganda- és képviseleti tevékenység finanszírozása;

b) egyes idegenforgalmi szempontból jelentős kulturális, konferencia, sport és egyéb rendezvények támogatása;

c) az idegenforgalommal közvetlenül összefüggő, több települést érintő, nem termelő jellegű környezetbarát beruházások és szolgáltatások támogatása;

d) az idegenforgalmi fejlesztéseket, stratégiai feladatokat megalapozó kutatási, tervezési, az információs rendszer kialakítását és működtetését célzó, valamint a szakemberképzéssel kapcsolatos feladatok támogatása;

e) a falusi, a gyógy-, az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi, a természetjáró turizmus támogatása; továbbá

f) az Alap kezelésével kapcsolatos kiadások fedezése.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcím támogatása csak pályázati úton történhet. A pályázaton kizárólag az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt, amely a beruházás megvalósításához saját eszközeivel hozzájárul.

15. § (1) Az Alappal az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, és az Országos Idegenforgalmi Tanács javaslatának figyelembevételével dönt annak felhasználásáról.

(2) Az Alapot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezeli.

(3) A miniszter az Alap felhasználásáról évente a zárszámadási törvényjavaslathoz beszámolót készít.

16. § (1) Az Alapból támogatás - a 9. §-ban meghatározott célok megtartása mellett - alapvetően pályázat útján nyújtható.

(2) A pályázati rendszer feltételeit - a törvény figyelembevételével - a miniszter évente nyilvánosan meghirdeti.

III. Fejezet

KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI ALAP

17. § Az Alap célja, hogy elősegítse:

a) a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, közvetlen gazdálkodói érdekeltséget meghaladó külpiaci törekvések megvalósítását;

b) a közvetlen gazdálkodói érdekeltséggel összhangban lévő, de a saját pénzügyi kockázatvállalási lehetőségeket meghaladó, a piacra jutással összefüggő üzleti elképzelések valóra váltását.

18. § Az Alapból jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint külföldön működő magyar érdekeltségű gazdálkodó szervezetek kaphatnak támogatást.

19. § Az Alap felett a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere jogosult rendelkezni és az Alapot a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.

Az Alap forrásai

20. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alap tárgyévet megelőző években képzett maradványa, ideértve a 46/1991. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti Kereskedelemfejlesztési Alap 1992. december 31-i pénzmaradványait is;

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai;

d) az Alap kamatai és egyéb tőkejövedelmei;

e) az Alap javára történő, a 21. §-ban meghatározott befizetések;

f) külföldi és belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.

21. § Eljárási díjat fizet:

a) a kérelmező a kérelem benyújtásakor;

b) a pályázó a pályázati úton biztosított támogatásra irányuló pályázat benyújtásakor.

Az Alap felhasználása

22. § Az e törvényben meghatározott jogcímektől a minisztérium csak a Kormány előzetes engedélye alapján térhet el.

23. § Az Alap felhasználási jogcímei:

(1) A kérelmező gazdasági tevékenysége feltételeinek javítását szolgáló támogatások:

a) a termék külpiaci bevezetéséhez, exportfejlesztési célokhoz kapcsolódó ár- és versenyfeltételekről szóló tanulmány;

b) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon való részvétel költségei közül:

a helyszíni dologi költségek (pl. helydíj, installáció, rezsi); a résztvevők termékeit, szolgáltatásait bemutató kiadványok, videofilmek, audiokazetták, műszaki leírások költségei; szállítási és biztosítási költségek; az újonnan kifejlesztett termék első bemutatásakor a mintadarab gyártási, minőségellenőrzési és ipari formatervezési költsége;

c) közvetlenül az áruhoz (szolgáltatáshoz, szellemi termékhez) kapcsolódó, külföldre irányuló reklám, hirdetések és termékismertetők;

d) az áru külpiaci bevezetéséhez szükséges minőségbiztosítási és tanúsítási rendszer kiépítésének egyes költségei;

e) szellemi termékek külföldi szabadalmaztatása, ha a szabadalom Magyarországon védett, vagy szabadalmi oltalma folyamatban van;

f) nem magyarországi kiírású versenytárgyalásokhoz szükséges előzetes minősítési eljárás;

g) külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozások alapításának támogatása.

(2) A központi kereskedelemfejlesztés keretében adható támogatások:

a) bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdaságpolitikai célból történő kiküldetésének, illetve meghívásának költségei;

b) külpiaci információszolgáltatás, az áru- és pénzpiacokra, versenyhelyzetekre vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése;

c) külkereskedelmi célú oktatás tartalmának és feltételeinek javítása, az exporttevékenységhez kapcsolódó ismereteknek rendszeres, szervezett átadása;

d) az export célú kereskedelemfejlesztéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó szervezetek működéséhez való hozzájárulás;

e) az országpropagandához, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR, reklámtevékenység szervezése, kivitelezése;

f) központi kezdeményezésre megvalósuló hivatalos kiállítási részvétel, szakembertalálkozók, szimpóziumok megrendezése.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekre, kérelemre, a (2) bekezdésben foglalt kérelemre, a minisztérium által meghirdetett pályázat elnyerése útján, illetve a minisztérium saját kezdeményezésére adható támogatás.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekhez kapcsolódóan utazási költségre, illetve úti ellátmányra támogatás nem adható.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogcímekre támogatás csak az akció megkezdése előtt legalább 30 nappal beadott kérelem alapján adható.

24. § Az 50 millió forint feletti támogatás elbírálása során a minisztérium kikéri a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve az OMFB képviselőiből álló tárcaközi bizottság véleményét.

25. § (1) Az Alapból a 23. § (1) bekezdésben foglalt jogcímekre legfeljebb a tervezett költségek 75%-áig, egyéb esetekben a tervezett költségek 100%-áig adható támogatás.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a 23. § (1) bekezdésben foglalt jogcímek esetén nem haladhatja meg a tervezett költségek 50%-át.

(3) Visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás esetén kedvezményes kamat, illetve kamatmentesség is megállapítható.

26. § (1) A támogatás felhasználásának feltételeiről, pénzügyi teljesítéséről, a szükséges visszatérítés időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a minisztérium szerződésben állapodik meg a kérelmezővel.

(2) A szerződésben meg kell határozni a jogcímektől eltérő felhasználás, illetve más, a szerződésben meghatározott feltételektől történő eltérés jogkövetkezményeit.

(3) Szükség szerint a minisztérium a kérelem elbírálásával, a szerződésben foglaltak teljesítésével, a költségek igazolásával benyújtott számlák, dokumentumok ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos tevékenysége során külső szakértőket, illetve más szerveket is bevonhat.

27. § Az Alap működési költségei költségvetési forrásokból nem finanszírozhatók.

IV. Fejezet

KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

28. § A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a védett természeti értékek, területek fenntartását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, előmozdítását, valamint a társadalom környezeti szemléletének fejlődését (a továbbiakban együtt: a környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami pénzalap.

Az Alap forrásai

29. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok

aa) a légszennyezési bírság,

ab) a veszélyes hulladék bírság,

ac) a zaj- és rezgésbírság,

ad) a szennyvízbírság,

ae) a természetvédelmi bírság,

af) az ózonréteg védelmét szolgáló bírság,

ag) a veszélyt jelentő anyagok behozatalát szabályozó bírság,

jogszabályban meghatározott hányada;

b) a környezetvédelmi termékdíjak

ba) az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja;

c) a környezethasználati és -terhelési díjak;

d) az átengedett adóbevételek

da) a külföldi gépjármű tömege alapján központilag beszedett adó költségvetési törvényben meghatározott része;

e) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek;

f) a költségvetési juttatás;

g) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások;

h) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai;

i) a károkozó által az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek;

j) az Alap ideiglenes szabad pénzeszközeiből vásárolt értékpapírok kamatai; valamint

k) az egyéb bevételek.

(2) Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(3) Az Alap bevételei és évvégi maradványa el nem vonható, a következő költségvetési évre átvihető.

Rendelkezés az Alappal

30. § (1) Az Alap kezelésére, tervezésére, gazdálkodására, beszámolására, nyilvántartására és adatszolgáltatási kötelezettségére az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kezelője a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium).

(3) Az Alapot - az elkülönített állami pénzalapokra előírt kötelezettségeken túlmenően - bevételi források szerint kell nyilvántartani. Az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt tájékoztatni kell.

(4) Az Alap felhasználásával összefüggő részletes szabályokat és feltételeket a miniszter társadalmi, érdekképviseleti és szakmai szervezetek előzetes véleményének kikérésével állapítja meg.

(5) Az Alap éves beszámolóját, gazdálkodását egy független könyvvizsgáló szervezettel kell átvizsgáltatni és hitelesíttetni.

Az Alap teljesíthető kiadásainak köre

31. § (1) Az Alap bevételi forrásainak felhasználási köre:

a) a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján

aa) támogatás, illetve

ab) hitelgarancia

nyújtása;

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges finanszírozása;

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulás.

(2) Az Alap bevételeinek

a) legalább 75%-át, illetve egyes bevételeinek törvényben meghatározott részét az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra;

b) legfeljebb 10%-át, illetve egyes bevételeinek külön törvényben, nemzetközi megállapodásban, adományozási szerződésben meghatározott részét az (1) bekezdés ab) pontja szerinti hitelgaranciára;

c) a 29. § (1) bekezdése ba) pontja szerinti bevétellel csökkentett 2-5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve;

d) fennmaradó részét, illetve egyes bevételeinek külön törvényben meghatározott hányadát az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra

kell fordítani.

32. § (1) A környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések közé

a) a levegőtisztaság védelmét;

b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását, ártalmatlanítását és a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetését;

c) a zaj- és rezgésvédelmet;

d) a védett természeti értékek megőrzését, védett természeti területek természetvédelmi hasznosítását;

e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét;

f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését; valamint

g) a környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-, együttműködési és hitelprogramok megvalósítását

szolgálók tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fejlesztési célokon belül az egyes bevételi forrásokra vonatkozó jogszabály, nemzetközi megállapodás, illetve adományozási szerződés további megkötéseket írhat elő.

(3) Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Ükt.) 7. § (1) bekezdése szerinti fejlesztés a környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztésnek minősül.

33. § (1) A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:

a) a környezetvédelmi mérő és ellenőrző hálózatok, illetve információs rendszer fejlesztésének;

b) az országos jelentőségű védett természeti területek megóvásának;

c) a környezetvédelem kutatási-fejlesztési, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatainak;

d) a környezetvédelmi intézkedések meghatározását és bevezetését elősegítő szakmai és intézményi háttér megerősítésének, környezetvédelmi programok megvalósíthatósági tanulmányai elkészíttetésének;

e) egyéb, a környezetvédelem és a biológiai sokféleség fenntartásának céljait szolgáló feladatok megoldásának elősegítése; valamint

f) az Alap kezeléséhez, bevételeinek és felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezése, legfeljebb azonban a bevételek 1,5%-ának mértékéig.

(2) Az Ütk. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti ráfordítás közcélú környezetvédelmi feladatnak minősül.

Az Alap felhasználásának rendje

34. § (1) Az Alap éves költségvetési terve határozza meg a várható bevételi forrásoknak a 31. § (1) bekezdése szerinti felhasználási körön belüli felosztását; valamint a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti felhasználásokon belül a 33. § (1) bekezdésében foglalt feladatok közötti megosztását.

(2) A minisztérium gondoskodik a költségvetési terv végrehajtásáról, valamint a bevételi források és a felhasználás összhangjáról.

A pályázat útján adható támogatások

35. § (1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt támogatást vagy hitelgaranciát jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kaphat.

(2) A támogatás egyszeri lehet, folyamatosan és működési célra nem nyújtható, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.

(3) Támogatás kizárólag arra a fejlesztésre nyújtható, amelynek kivitelezése (megvalósítása) a pályázat benyújtásának időpontjában még nem kezdődött meg.

(4) Hitelgarancia a környezet védelmét közvetlenül elősegítő célra felvett bankhitel összegének legfeljebb 70%-ára nyújtható.

36. § (1) A támogatásra

a) vissza nem térítendő, illetve

b) kamatmentesen vagy kamatterhesen visszatérítendő

formában kerülhet sor, amelyek együttesen is alkalmazhatók.

(2) Nyereségérdekelt tevékenységre kizárólag visszatérítendő támogatás nyújtható.

37. § (1) Az Alapból pályázat útján nyújtható összes támogatás a tervezett költség 60%-áig; a vissza nem térítendő támogatás a tervezett költség 30%-áig terjedhet. Ha a támogatási cél környezetbarát termék forgalomba hozatalával valósul meg, úgy az egyszeri támogatás az éves termékmennyiséggel arányosan is megállapítható.

(2) Támogatás a fejlesztésre felvett bankhitel kamattörlesztésére is nyújtható legfeljebb a jegybanki alapkamat mértékéig.

(3) A kamatterhesen visszatérítendő támogatás kamatterhe a jegybanki alapkamat 60%-ától annak 120%-áig terjedhet.

(4) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt, környezetvédelmi célt szolgáló tevékenység költségeire fordítható.

38. § (1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan - az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében - támogatási irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelőző év október hó 15. napjáig a minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos napilapban.

(2) A támogatási irányelveknek tartalmazniuk kell:

a) a 32. § (1) bekezdése szerinti fejlesztések közül és azokon belül a tárgyévben kiemelten kezelt célokat;

b) ezek részarányát a támogatásra és hitelgaranciára fordítható forrásokból;

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás formájára vonatkozó, a 35. § és a 36. § előírásaihoz igazodó egyedi feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait;

d) a támogatási célokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a bevételi forrásokról rendelkező külön jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy adományozási szerződés ír elő;

e) a támogatási célok teljesülése esetén várható környezeti hatást.

(3) Az Ükt. 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltak meghatározására a támogatási irányelvekben kerül sor.

A támogatás igénybevétele

39. § (1) A támogatásra vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a minisztérium által megbízott pénzintézet - a miniszter által meghatározott feltételekkel - köti meg a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett). A szerződéskötés előfeltétele a támogatás, továbbá a kamatok összegének megfelelő biztosíték nyújtása a kedvezményezett részéről.

(2) A szerződésben foglalt környezetvédelmi követelmények teljesülésének, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről a miniszter gondoskodik.

(3) Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást a miniszter részben vagy egészben visszavonhatja. A támogatás visszavonásáról valamennyi érdekeltet tájékoztatni kell.

(4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett összeget lejárt követelésként kell kezelni, és a támogatás visszavonásának időpontjától számított késedelmi kamattal együtt a kedvezményezett köteles visszafizetni.

V. Fejezet

PIACI INTERVENCIÓS ALAP

40. § A Piaci Intervenciós Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap, amely a piaci folyamatok fejlődését tartósan vagy időszakosan gátló körülmények elhárítását, a piaci folyamatokban jelentkező átmeneti zavarok mérséklését, a lakossági áruellátás zavartalanságát segíti elő.

41. § Az Alap a belpiaci zavarok megelőzését és elhárítását szolgálja, melynek érdekében finanszírozza

a) az országos vagy helyi piaci zavarok megelőzését, megszüntetését;

b) a fogyasztók érdekvédelmét is elősegítő intézkedéseket, ha azok a tisztességes piaci magatartás érdekében válnak szükségessé;

c) az ipari és mezőgazdasági termelésben váratlanul keletkező - a lakosság alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását veszélyeztető - problémák feloldását;

d) a kistelepülések lakosságának alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátásának elősegítését, ha ezt a piaci zavarok indokolttá teszik;

e) az Alkotmányban rögzített minősített időszakokban, valamint egyéb rendkívüli helyzetekben szükségessé váló, az Alap rendeltetésével összefüggő intézkedéseket.

42. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű állami támogatás;

b) az Alapból a tárgyévet megelőző évben fel nem használt összeg;

c) az éves költségvetést nem terhelő, az Alap által 1993. január 1-je előtt képzett önfenntartó, visszterhes jellegű hitelállomány törlesztésre kerülő része, valamint annak kamatai, alaphasználati díjai;

d) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásának szabályainak megsértése miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által kiszabott bírságok Kormány által meghatározott része.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.

43. § Az Alapból jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: vállalkozók) kaphatnak támogatást.

44. § A 41. §-ban meghatározott célok érdekében átmeneti vagy tartós készletek, tartalékok képzésére, termékek gyártására vagy forgalmazására az Alapból vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes, kedvezményes kamatozású vagy a jegybanki refinanszírozási kamatlábbal azonos kamatozású támogatás is nyújtható.

45. § (1) Az Alappal az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kialakítja az Alap működésének belső szabályzatát és az eljárás rendjét is, dönt a felhasználásról.

(2) A miniszter az Alap felhasználásáról évente a zárszámadási törvényjavaslathoz beszámolót készít.

(3) Az Alapot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezeli.

46. § (1) Az Alapból támogatás - a 41. §-ban meghatározott célok megtartása mellett - pályázati úton is nyújtható.

(2) A pályázati rendszer feltételeit - e törvény figyelembevételével - a miniszter évente nyilvánosan meghirdeti. A pályázati feltételnek tartalmaznia kell a tartalmi és formai követelményeket.

(3) Az Alapra benyújtott pályázatok elbírálási rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A támogatás felhasználásának feltételeiről, pénzügyi teljesítéséről, ütemezéséről, a szükséges visszatérítés időpontjáról, időtartamáról és feltételeiről a minisztérium szerződésben állapodik meg a vállalkozóval.

47. § Az Alap bevételeit és kiadásait a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlán kell kezelni.

VI. Fejezet

TERÜLETFEJLESZTÉSI ALAP
Rendeltetése

48. § A Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, melynek rendeltetése

a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését és megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását, a racionális földhasznosítást;

b) ösztönözni a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő körzetekben a gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, új, piacképes gazdasági tevékenységek meghonosodását, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló foglalkoztatási feltételek bővítését;

c) segíteni e térségekben a területi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, a társadalmi viszonyok újraszerveződését, kiemelten a több települést is érintő infrastruktúra, beleértve a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítését;

d) ösztönözni a regionális és kistérségi jellegű válságkezelési, gazdaságfejlesztési programok kidolgozásának megvalósítását, a vállalkozásokat segítő tanácsadó, üzletfejlesztő szolgáltatások létrehozását;

e) támogatni az Országgyűlés, illetve a Kormány által elfogadott regionális fejlesztési programok megvalósítását.

Az Alap forrásai

49. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;

b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) bekezdésében megnevezett belterületi földek értékesítéséből származó, a törvény 51. § (5) bekezdése szerinti vételárrész;

c) a tárgyévet megelőzően a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló pénzeszközökből támogatott beruházások ellenőrzése során visszavont és visszafizetett összeg;

d) a Területfejlesztési és Szervezési Alapból és a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett beruházási támogatások visszafizetett, illetve az ellenőrzések során visszavont összege;

e) a területfejlesztési célokat szolgáló nemzetközi segélyek és hitelek;

f) a privatizációs bevételekből - az éves Vagyonpolitikai Irányelvekben - az Országgyűlés által megállapított összeg;

g) az Alap javára természetes és jogi személyek által teljesített önkéntes befizetések;

h) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek kamatai;

i) az Alap átmenetileg szabad pénzeszközei utáni kamatbevételek;

j) az Alappal rendelkező által az Alap céljaira - a Kormány által jóváhagyott mértékben - felvett hitel.

(2) Az Alap bevétele és év végi maradványa el nem vonható, és a következő költségvetési évre átvihető.

Rendelkezés az Alappal

50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezeléséről a miniszter megbízásából az Állami Fejlesztési Intézet (a továbbiakban: ÁFI) gondoskodik.

Az Alap teljesíthető kiadásainak köre

51. § (1) Az Alapból támogatás a - külön jogszabályban meghatározott - kedvezményezett területeknek (a továbbiakban: kedvezményezett terület) nyújtható, melyek

a) társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek;

b) azon foglalkoztatási körzetek, amelyekben a munkanélküliség az országos átlagot jelentősen meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken belül kiemelten támogathatók azok a települések, melyek az a) és b) pontnak egyaránt megfelelnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken kívüleső települések fejlesztései csak abban az esetben részesíthetők e támogatásban, ha azok megvalósítása bizonyíthatóan a kedvezményezett területek érdekében is szükséges.

(4) A támogatási irányelvekről, valamint az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter javaslata alapján az Országgyűlés háromévente határozatot hoz. Erre először 1993. április 30-ig, a továbbiakban pedig az esedékes év december 31-ig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelő kedvezményezett területek jegyzékét a Kormány minden év március 31-ig rendeletben állapítja meg.

52. § (1) A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következő fejlesztésekhez adható támogatás az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett területeken pályázati rendszer keretében

a) munkahelyteremtő beruházásokhoz és a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást segítő fejlesztésekhez;

b) a gazdaságfejlesztéssel is összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő (fizikai) infrastruktúra, elsősorban a térségi jelentőségű energia-, közlekedési, távközlési, víz- és szennyvíz-rendszerek, települési hulladékkezelés fejlesztéséhez;

c) a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások (innovációs és üzleti parkok) kiépítéséhez, és munkahelyteremtéssel kapcsolatos humán infrastruktúra fejlesztéséhez;

d) az agrárgazdaság szerkezetátalakítását elősegítő fejlesztésekhez, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú településeken a mezőgazdasági célú földhasznosításhoz, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez, valamint a védett és védelemre tervezett, mezőgazdaságilag hasznosítható területeken a természeti értékek megőrzését elősegítő beruházásokhoz;

e) a regionális és kistérségi területfejlesztési program végrehajtásához.

(2) Az Alapból támogatás adható a pályázati rendszeren kívül

a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben kedvezményezett területnek minősített területekre vonatkozó területfejlesztési programok finanszírozásához;

b) az Alap kezeléséhez szükséges költségek fedezéséhez;

c) a területfejlesztés kutatás-fejlesztési feladatainak ellátásához.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt támogatások területek szerinti igénybevételét és mértékének felső határát, valamint a pályázati feltételek további részleteit az 51. § (4) bekezdésében megjelölt kormányrendelet szabályozza.

(4) A támogatás mértékét úgy kell megállapítani, hogy az összes állami forrásból származó támogatás ne haladja meg az infrastrukturális beruházásnál a beruházási költség 70%-át, a munkahelyteremtő beruházásnál pedig az 50%-át.

(5) Az itt felsorolt támogatások csak olyan esetben nyújthatók, melyek érvényesítik a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeket.

53. § (1) A támogatás

a) vissza nem térítendő tőkejuttatás;

b) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás;

c) az Alap kezelője által meghatározott visszafizetési feltételekkel nyújtott támogatás.

(2) Az Alappal rendelkező javaslata alapján - a Kormány jóváhagyásával - egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztések megvalósítása érdekében

a) a felvett hitelek visszafizetésére az Alap terhére kezességet vállalhat. A vállalható garancia mértéke nem haladhatja meg az Alap adott évi bevételeinek 10%-át;

b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami tőkerészesedés szerezhető. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos tulajdoni jogokat az Állami Fejlesztési Intézet gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az Alap tulajdoni részesedését 3 éven belül elidegeníti.

(3) Egy adott beruházásra csak egyszer és egy címen adható támogatás.

(4) A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő beruházáshoz támogatás nem adható.

54. § (1) A támogatás - az 52. § (1) bekezdésében meghatározott fejlesztésekhez - pályázat útján nyerhető el.

(2) A pályázati felhívást a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter teszi közzé.

(3) A támogatásra bel- és külföldi jogi és magánszemélyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok ágazati és szektorális megkülönböztetés nélkül pályázhatnak.

(4) A pályázatok benyújtási ideje folyamatos. A pályázat elbírálása során a benyújtás időpontjában érvényes támogatási irányelvek szerint kell eljárni.

55. § (1) Az 52. § szerint igényelt támogatásról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által kijelölt személy vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság) javaslata alapján, a belügyminiszterrel egyetértésben, a miniszter dönt.

(2) A bizottság tagjai: a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere által kijelölt képviselők, a területileg illetékes köztársasági megbízott, valamint az ÁFI képviselője.

(3) A bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

56. § (1) Az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az ÁFI a támogatásban részesülővel szerződést köt.

(2) Szerződésszegés esetén a késedelmi kamat mértéke az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mérték.

(3) Szerződésszegés esetén a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

57. § Az 1992. évi területfejlesztést és a munkahelyteremtést szolgáló támogatási keret maradványa a Területfejlesztési Alapot illeti meg. A Területfejlesztési Alapot terhelik a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló támogatási keret terhére megkötött érvényes kötelezettségek.

VII. Fejezet

VÍZÜGYI ALAP

58. § (1) A Vízügyi Alap (a továbbiakban: VA) rendeltetése a vízgazdálkodás törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátása, ezen belül különösen a vizek kártételei elleni védekezés, az ivóvízminőségű víz gazdaságos felhasználása, a takarékos vízhasználat előmozdítása és a vízkészletek védelmének elősegítése.

(2) A VA-val a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelkezik. Kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.

(3) A VA kezelője gondoskodik a VA pénzeszközeinek rendeltetés szerinti felhasználásáról, a bevételi források és a felhasználás közötti összhangról, továbbá megköti a VA működéséhez és a pénzeszközei kezeléséhez szükséges szerződéseket.

59. § A VA bevételi forrásai:

a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított pótlék;

b) a VA-ból nyújtott visszatérítendő támogatásokból származó befizetések;

c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által vagy megbízásából felvett hitel, a VA betéti kamatai és a kötvénykibocsátásból származó pénzösszegek;

d) a VA javára teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás.

60. § (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a VA javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.

(2) E törvény alkalmazásában

a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 63. § alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól;

b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről saját gazdasági célú vízhasznosításához évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b) és a c) pontokban megjelölt vízhasználatot kivéve 0,50 Ft/m3 alapjárulék;

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 1 Ft/m3 alapjárulék;

c) ha a vízjogi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2,50 Ft/m3 alapjárulék

figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámokkal módosított ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. A vízmennyiség meghatározását engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-a után köteles 0,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 1,50 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

61. § (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság VA számlájára.

(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni

a) ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet (kisfogyasztó);

b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó);

c) ha a 60. § (3) bekezdésének b) pontja, illetve a (4) bekezdése alapján fizet vízkészletjárulékot.

(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

62. § (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).

(2) A járulékfizetésre kötelezett - a tárgyévet követő év január 31. napjáig - köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni.

a) a tényleges vízigénybevételről;

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről.

(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott eljárást a vízügyi hatóság folytatja le.

63. § (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után;

b) a tüzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után;

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után;

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik;

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után;

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre;

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta;

h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettős működésű csatornákból történő vízkivételt;

i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után;

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 500 forintot.

(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

64. § A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használhatók fel:

a) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárításra, valamint a vízminőséget veszélyeztető egyéb balesetek következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök beszerzésére;

b) a víztakarékosságot, az ivóvízminőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezések, technológiák bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését szolgáló létesítmények megvalósítására;

c) a közcélú vízi létesítmények, vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvízelvezető, illetve -tisztító művek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására, a fejlesztés, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására;

d) a VA hitelek nélküli bevételének 20%-a a vízügyi és árvízvédelmi intézmények alapfeladatainak ellátásához nyújtott támogatásra;

e) a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítésére;

f) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett bankhitelek és a kamatok törlesztésére;

g) a VA működtetésével összefüggő kiadások fedezésére (erre legfeljebb a bevételek 2%-a fordítható).

65. § (1) *  A 64. § b) és c) pontjaiban megjelölt célokhoz a VA bevételei 70%-ának mértékéig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - a hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. Amennyiben a VA-t hiteltörlesztési kötelezettség terheli, annak összegével a pályázati célra megállapított mértéket csökkenteni kell.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza az egyes felhasználási célokra rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázat kötelező tartalmi elemeit, a benyújtás és az elbírálás rendjének szabályait, valamint a pályázók számára szükséges információkat.

(3) A pályázatokat bizottság bírálja el.

(4) A pályázat alapján a VA-ból

a) vissza nem térítendő;

b) kamatmentes visszatérítendő;

c) a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével azonos kamatozású

támogatás nyújtható.

(5) A pályázaton elnyert támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználásáról a pályázat nyerteseivel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetőleg az általa erre felhatalmazott vízügyi hatóság szerződésben állapodik meg.

II. RÉSZ

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés

66. § Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

67. § Az e törvényben szabályozott Alapok javára teljesített önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).

68. § Az Alapok működtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

69. § Az ivóvizet üzemi fogyasztók részére szolgáltató közmű az e törvény 62. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt nyilatkozatot 1993. évben április 15-ig köteles a vízügyi hatóság részére megküldeni.

Felhatalmazás

70. § (1) Felhatalmazást kap a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, hogy a Befektetésösztönzési Alapból adható támogatás megszerzésére irányuló pályázati díj mértékét, a pályázatok benyújtására és elbírálására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, hogy az Idegenforgalmi Alap működésének szabályzatát, eljárási és pályázati rendjét kialakítsa és közzétegye.

(3) Felhatalmazást kap a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, hogy a Kereskedelemfejlesztési Alapból adható támogatás megszerzésére irányuló kérelem tartalmi kellékeit, a benyújtással kapcsolatos eljárási díj mértékét, megfizetésének módját rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapból adható támogatás megszerzésére irányuló pályázatok részletes tartalmi és formai követelményeit, valamint a pályázati eljárást részletesen szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, hogy a Piaci Intervenciós Alap működésének belső szabályzatát, eljárási és pályázati rendjét kialakítsa és közzétegye.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Területfejlesztési Alapból adható támogatások, valamint az ezek megszerzésére irányuló pályázatok részletes szabályait, a kedvezményezett területek jegyzékét rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a Vízügyi Alap tekintetében rendeletben állapítsa meg

a) a pályázatokat elbíráló bizottság megalakításának és működésének szabályait;

b) az elnyert visszatérítendő támogatásnál a visszatérítés feltételeinek szabályait, a támogatás felhasználása ellenőrzésének rendjét és szabálytalanság esetén a követendő eljárást;

c) a vízkészletjárulék kiszámításához szükséges elemeket (pl. a vízmennyiség meghatározásának módját, a vízhasznosítás és vízkészlet jellegét, az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetét);

d) a vízkészletjárulék áthárításának egyes eseteit.

Hatályukat vesztő rendelkezések

71. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Idegenforgalmi Alapról szóló 12/1989. (II. 5.) MT rendelet,valamint az ezt módosító 45/1989. (V. 26.) MT rendelet azzal, hogy az e jogszabály alapján kötött szerződések tekintetében az e törvénnyel létrehozott Idegenforgalmi Alapot, illetve annak kezelőjét kell jogutódnak tekinteni;

b) a Befektetésösztönzési Alapról szóló 41/1991. (III. 8.) Korm. rendelet azzal, hogy az e jogszabály alapján kötött szerződések tekintetében az e törvénnyel létrehozott Befektetésösztönzési Alapot, illetve annak kezelőjét kell jogutódnak tekinteni;

c) a Kereskedelemfejlesztési Alapról szóló 46/1991. (III. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 148/1991. (XI. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy az e jogszabály alapján kötött szerződések tekintetében az e törvénnyel létrehozott Kereskedelemfejlesztési Alapot, illetve annak kezelőjét kell jogutódnak tekinteni;

d) a Vízügyi Alapról szóló 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelet azzal, hogy az e rendelet alapján megkötött szerződésekre és az odaítélt támogatásokra, továbbá az 1992. évről áthúzódó befizetésekre a 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni;

e) az elmaradott területek fejlesztését és munkahelyteremtését szolgáló területfejlesztési támogatásokról szóló 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet azzal, hogy az e jogszabály alapján kötött szerződések tekintetében az e törvénnyel létrehozott Területfejlesztési Alapot, illetve annak kezelőjét kell jogutódnak tekinteni;

f) a Központi Környezetvédelmi Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 10/1986. (IX. 24.) OKTH rendelkezés, valamint az azt módosító 1/1991. (I. 18.) KTM rendelet és 16/1992. (VIII. 3.) KTM rendelet (a továbbiakban: Rek.) azzal, hogy e törvény hatálybalépése előtt beadott pályázatok elbírálása során a Rek. előírásait kell alkalmazni.

Módosuló rendelkezések

72. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti vételárrész 50%-a a Területfejlesztési Alap bevétele.”

73. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alap terhére alapítvány - ha törvény másként nem rendelkezik -, gazdasági társaság nem alapítható, illetve meglévő gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) 1993. április 1-jétől csak e törvény szerint létrehozott alap működhet.”


  Vissza az oldal tetejére