Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.30.)

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:

I.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI
Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és

b) az Egészségbiztosítási Alapon

(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.

(2) Az Alapok, valamint a működtetésükkel, kezelésükkel kapcsolatos kiadásokat és ezek fedezetét tartalmazó működési költségvetés együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.

2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 4-5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b) a bevételi többletből, illetve a közvetlenül tartalékolási célra meghatározott bevételekből a 6. §-ban meghatározott tartalékokat képezik, illetve e tartalékokat használják fel;

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény keretében önálló költségvetést képeznek.

(2) Az Alapok bevételi többlete nem vonható el.

(3) Az Alapok pénzeszközei, tartalékai az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

3. § (1) Az Alapok - bevételi előirányzataik arányában - közösen biztosítják a fedezetet a feladatkörükbe nem tartozó, de átmenetileg - a központi költségvetés helyett - társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásaira. Ezek az ellátások a következők: gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, továbbá a cukorbetegek támogatása.

(2) Az Alapok a működési költségvetés bevételeihez tényleges bevételük 1,5%-ával járulnak hozzá. Az egyszeri, nagyobb összegű működési ráfordítások fedezetére az Alapok - az éves költségvetésükről szóló törvény rendelkezése alapján - külön hozzájárulást teljesíthetnek. A külön hozzájárulást az Alapok az egyszeri ráfordításoknak csak az év során ténylegesen megvalósult összegéhez igazodó mértékben teljesíthetik.

(3) Az Alapok - bevételi előirányzataik arányában - közösen viselik a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadásokat.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásánál bevételen a bevételi főösszegnek a 6. § szerinti likviditási tartalék visszapótlására szolgáló bevételekkel csökkentett mértékét kell érteni.

(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott (12,8%);

b) az Egészségbiztosítási Alap átutalja pénzbeli ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott (30,5%)

járulékmérték szerinti százalékát.

(6) Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése.

A Nyugdíjbiztosítási Alap

4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (1)-(3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), valamint egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

b) egyéb járulék;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);

d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel;

e) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadott vagyonból származó bevétel;

f) az állami hozzájárulás;

g) törvényben meghatározott egyéb bevétel.

(4) A bevételek összegét módosítja a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás.

Az Egészségbiztosítási Alap

5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltségtérítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (1)-(3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül az egészségbiztosítási járulék - 19,5% - részarányának), valamint egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;

b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;

c) egyéb járulék;

d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

da) a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében,

db) az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 43,52%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 23,5% - részaránya);

e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel;

f) az Egészségbiztosítási Alap részére átadott vagyonból származó bevétel;

g) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a közgyógyellátási kiadások megtérítésére, illetve a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összegek).

(4) A bevételek összegét módosítja a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás.

Az Alapok tartalékai

6. § (1) Az Alapok bevételi többletéből, illetve tartalékolási célt szolgáló bevételeiből - biztosítási áganként - a következő alapokat kell képezni, illetve növelni:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett eszközök.

(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel megosztásának arányában (Nyugdíjbiztosítási Alap 55,68%, Egészségbiztosítási Alap 44,32%) kerüljön a két alap birtokába, melyet az Alapok e célra - biztosítási áganként - létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvény által a tartósan befektetett eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyont - ha azt az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) elfogadja (elfogadják) - értékesítéséig a külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás - adásvételi jogcímen - tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az értékesítésből származó bevételt a likviditási tartaléknak az 1991. évi hiány rendezésével összefüggő visszapótlására, azt követően a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni. Az átvett vagyon értékesítése során a legnagyobb haszonra kell törekedni, ha az értékesítésből származó bevétel kisebb, mint a vagyon nyilvántartott értéke, a különbözetet vagyonértékesítési veszteségként kell elszámolni.

(4) A Társadalombiztosítási Önkormányzatok vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön törvény szabályozza.

7. § (1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok - kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására - tehermentesen vehetik igénybe a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt ellátásmegelőlegezési számlát.

(2) A likviditási tartalék - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett eszközök nettó hozama - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.

8. § (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek lebonyolítására.

(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére kell felhasználni.

9. § Azon vagyonelem értékének növekedése, hozama (a hozam elérése érdekében eszközölt ráfordítás), amelyben az Alapok - a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: ET.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - eszmei hányadok szerint részesednek, a vonatkozó eszmei hányad szerinti arányban illeti meg (terheli) az Alapokat. A vagyonelem konvertálása az eszmei hányadokat nem érinti.

Működési költségvetés

10. § (1) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alapoknak a 3. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulása;

b) a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése, valamint a társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból működési célra átvett egyéb összeg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni.

(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.

(4) A működési célú kiadás éves összege nem haladhatja meg a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeget.

(5) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(6) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szervek - együttes döntéssel - a működési költségvetés címeinek az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzataitól - az (1)-(5) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - eltérhetnek.

Egyéb rendelkezések

11. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét, a Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulását;

b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak esetében ideértve a szakfeladatok szerint elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét, az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulását;

c) a működési költségvetés mérlegét;

d) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének az a)-c) pont szerinti mérlegek - halmozódásokat kiküszöbölő - összegezésével keletkező összevont költségvetési mérlegét;

e) a társadalombiztosítás által - a központi költségvetés helyett - átmenetileg finanszírozott ellátások kiadásait;

f) a társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott ellátások kiadásait.

(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a nyugdíjbiztosítási önkormányzat;

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosítási önkormányzat,

mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. Az alap kezelője döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - a biztosítási önkormányzat választott szervére, illetve az alap kezelését ténylegesen végző igazgatási szervére átruházhatja.

(3) Az Alapok és kezelő szervezeteik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról - a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat kezdeményezésére - külön törvény rendelkezhet.

(4) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogosítvánnyal rendelkező szervek a működési költségvetés előirányzatán belül - együttes döntéssel - meghatározzák

a) az igazgatási szervek működtetéséhez szükséges béralapot és érdekeltségi rendszert;

b) a működéssel összefüggő felújítási, beruházási és egyéb dologi pénzeszközöket.

(5) Az Alapok kezelése tekintetében döntési jogosítvánnyal rendelkező szervek beruházási engedélyokmány kiállítására jogosultak, és rendelkeznek a beruházók számára biztosított valamennyi jogosítvánnyal.

(6) Az Alapok számláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

(7) Az Alapok gazdálkodásának részletes szabályairól, az Alapok kezeléséről, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekről és jogosítványokról, a kezelést ténylegesen végző igazgatási szervekről a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény, valamint az ott felhatalmazott szervek rendelkeznek.

II.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

12. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1993. évi költségvetését 309 921 millió forint bevételi, 333 402 millió forint kiadási előirányzattal, 23 481 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) A Ny. Alap költségvetési hiányát a 41. § szerinti értékpapír kibocsátás fedezi.

(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

13. § (1) A Ny. Alap járulékbevétele 300 504 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjjárulék bevétele 225 623 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 435 forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 58 446 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1000 millió forint, melyből 803 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 197 millió forint az ellátásból levont járulék.

(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 13 047 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 12 765 millió forint.

(3) A Ny. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 3400 millió forint.

(4) Az állam által a Ny. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 2824 millió forint.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel 3600 millió forint.

(6) A Ny. Alap bevételét a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 13 454 millió forinttal csökkenti. Ez az összeg

a) az átvett 24 784 millió forint (az Egészségbiztosítási Alap 81 260 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 38 238 millió forint (a Ny. Alap 298 740 millió forint ellátási kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

14. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 298 740 millió forint. Ebből a nyugellátások emelésének előirányzata 25 000 millió forint.

(2) A 3. § (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások Ny. Alapot terhelő kiadásaira 23 732 millió forint [a Ny. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt - 7,75%-a] irányozható elő.

(3) A 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások Ny. Alapot terhelő részére 827 millió forint [a Ny. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt - 0,27%-a] irányozható elő.

(4) A működési költségvetéshez való hozzájárulás a Ny. Alap - a 13. § (5) bekezdése szerinti bevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 4594 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg. Ezen felül az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez a Ny. Alap 1909 millió forinttal járul hozzá.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

15. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 1993. évi költségvetését 270 509 millió forint bevételi, 287 028 millió forint kiadási előirányzattal, 16 519 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési hiányát a 41. § szerinti értékpapír kibocsátás fedezi.

(3) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

16. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 236 626 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 179 577 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 12 285 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék bevétele 38 964 millió forint. A meghatározott személyek egészségbiztosítására az 5. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fizetett járulék 5800 millió forint.

(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint. Ebből 1000 millió forint a közgyógyellátás költségeihez való hozzájárulás, 1500 millió forint a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulás.

(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 11 553 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 9835 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 600 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 900 millió forint.

(4) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 600 millió forint.

(5) Az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 2176 millió forint.

(6) Az E. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel 3600 millió forint.

(7) Az E. Alap bevételét a 3. § (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 13 454 millió forinttal növeli. Ez az összeg

a) az átvett 38 238 millió forint (a Ny. Alap 298 740 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 24 784 millió forint (az E. Alap 81 260 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

17. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásoknak az 5. § (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 129 600 millió forint. Ezen összegből 150 millió forint elkülönítendő, melyet egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Az előirányzatnak az 1992. évi előirányzatból történő levezetését a törvény 3. számú melléklete, szakfeladatok szerinti részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 44 000 millió forint.

(3) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 43 160 millió forint. Ebből nyugdíjintézkedésekre 3630 millió forint fordítható.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásának előirányzata 8 000 millió forint.

(5) A táppénzkiadás előirányzata 29 000 millió forint.

(6) Az egyéb betegségi ellátások (útiköltségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 2300 millió forint.

(7) A 3. § (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások E. Alapot terhelő kiadásaira 20 678 millió forint [az E. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 16. § (6) bekezdése szerinti bevételt - 7,75%-a] irányozható elő.

(8) A 3. § (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások E. Alapot terhelő részére 723 millió forint [az E. Alap bevételi főösszegének - ide nem értve a 16. § (6) bekezdése szerinti bevételt - 0,27%-a] irányozható elő.

(9) A működési költségvetéshez való hozzájárulás az E. Alap - a 16. § (6) bekezdése szerinti bevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 4004 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg. Ezen felül az egyszeri működési ráfordítások fedezetéhez az E. Alap 1663 millió forinttal járul hozzá.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.

(11) Az E. Alap likviditási tartalékának a 38. § szerinti visszapótlására szolgáló bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(12) A (2)-(8) és a (10) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

18. § Az E. Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok kezelésére és felhasználására az Áht., valamint a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény előírásait kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.

19. § (1) Az E. Alap kezelője 1993. június 30-ig az állami egészségügyi szolgálat [1972. évi II. törvény 85. § (1) és (3) bekezdése szerinti] szakellátást végző intézményeit, valamint az alapellátás azon szolgálatait, amelyek - külön jogszabály alapján - 1992-től nem kerültek be a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) rendszerbe, az E. Alapból 1992. évben támogatott körben, az 1992. évi évközi változásokkal korrigált, szintrehozott alapelőirányzat időarányos mértékéig finanszírozza.

(2) Az E. Alap kezelője az alapelőirányzatot, annak részletes levezetésével, a pénzellátás, felhasználás és elszámolás feltételeinek meghatározásával, a törvény kihirdetését követő 30 napon belül köteles közölni a finanszírozott intézménnyel, illetve a feladatot ellátó önkormányzattal. Ennek alapján az 1992. évi finanszírozási megállapodást 1993. június 30-ig meg kell hosszabbítani.

(3) Év közben az alapelőirányzat összegét a finanszírozási megállapodásban rögzített feladat megszűnése esetén az E. Alap kezelője - a megállapodás egyidejű módosításával - arányosan csökkenti, illetve feladatoknak intézmények közötti - az intézmények fenntartójának döntése, illetve fenntartóinak megállapodása alapján történő - átcsoportosítása esetén a döntésnek, a megállapodásnak megfelelően átcsoportosítja.

(4) Amennyiben az E. Alap kezelője 1992-ben, illetve ezt megelőzően kötött megállapodást (szerződést) a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások teljesítményarányos finanszírozására, úgy ezt a szerződést 1993. június 30-ig változatlan feltételekkel meghosszabbíthatja, kivéve azt az esetet, ha a szerződő fél jogszabályi, illetve szerződéses kötelezettségeinek nem tett eleget.

(5) Az E. Alap kezelője azon egészségügyi ellátást végző költségvetési szervek részére, amelyek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben előírt tizenharmadik havi bérfizetési kötelezettségüknek 1993. január hónap folyamán tesznek eleget, e jogcímen - igénylés alapján - az időarányost meghaladó támogatást folyósít, a következő hathavi időarányos pénzellátás arányos csökkentése mellett.

(6) Az E. Alap kezelője a (2) bekezdés szerinti alapelőirányzatot, illetve a teljesítményarányos finanszírozás díjtételeit akkor növelheti, ha

a) erre 1992. év során a 79/1992. (V. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint kötelezettséget vállalt;

b) azt szakmailag előzetesen jóváhagyott beruházás belépése indokolja.

Az utóbbi esetben az alapelőirányzat növelését a 79/1992. (V. 12.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti igénylőlapnak az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz történő benyújtásával 1993. február 28-ig lehet igényelni.

(7) Az igény befogadásáról az E. Alap kezelője a Népjóléti Minisztérium által kialakított szakmai rangsor alapján, az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság által meghatározott rendben 60 napon belül dönt.

20. § Az E. Alap kezelője köteles a háziorvosi szolgálat finanszírozására kötött szerződést 1993. június 30-ig - változatlan feltételekkel - meghosszabbítani, illetve amennyiben a háziorvosi szolgálat működtetését az önkormányzattól - külön szerződés alapján - egészségügyi vállalkozás (magángyakorlatot folytató orvos) veszi át, úgy az új működtetővel - amennyiben a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel - új szerződést kötni.

Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok
Háziorvosi szolgálat

21. § (1) Az E. Alap kezelője köteles szerződést kötni a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működtetőjével, ha a működtető, illetve a háziorvosi szolgálat megfelel a jogszabályi előírásoknak és a szolgálat működtetését 1993. I. félévében is finanszírozta.

(2) Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező új háziorvosi szolgálat működtetésére az E. Alap kezelője a kormányrendeletben szabályozott területi létszámelőírásoknak megfelelő szolgálat esetén köthet szerződést.

(3) Az E. Alap kezelője háziorvosi szolgálat területi ellátási kötelezettség nélküli működtetésére szerződést köthet - a jogszabályi feltételeknek eleget tevő - egészségügyi vállalkozással, magángyakorlatot folytató orvossal, üzemegészségügyi szolgálat fenntartójával.

(4) Az E. Alap kezelője nem tagadhatja meg a (3) bekezdés szerinti szerződés megkötését, ha

a) a szolgálatot 1993. I. félévben is finanszírozta és a működtető szerződéses kötelezettségeinek eleget tett, vagy

b) a háziorvosi szolgálat létrehozását a területi ellátás hiányosságainak megszüntetése érdekében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Orvosi Kamara illetékes megyei szervezetei egybehangzóan javasolják, vagy

c) 500, a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolvánnyal rendelkező személy, illetve annak törvényes képviselője írásban nyilatkozik, hogy a szolgálat orvosát kívánja háziorvosának választani;

d) a települési önkormányzat területén az új szerződéskötés előtt az egy háziorvosi rendelésre jutó állandó lakosok száma meghaladja a 2500 főt, és ez a szám az új szerződés megkötésével sem csökken 2000 fő alá.

(5) Nem köthető - a (4) bekezdés c) pontjában szabályozott eset kivételével - új háziorvosi szolgálat működtetésére szerződés, ha a települési önkormányzat területén az egy felnőtt, vagy vegyes háziorvosi szolgálatra jutó állandó lakosok száma a 800 főt, gyermekellátásra szakosodott háziorvosi rendelés esetén a 400 főt nem éri el.

(6) A háziorvosi szolgálatot működtető önkormányzat, önkormányzati intézmény 1993. május 31-ig köteles kikérni a szolgálat háziorvosának a véleményét arról, hogy kívánja-e a szolgálatot magánorvosként, illetve egészségügyi vállalkozóként, ilyen vállalkozás tagjaként működtetni.

22. § (1) A háziorvosi szolgálat működtetője a szolgálat háziorvosához bejelentkezett biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése szerint baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (a továbbiakban együtt: biztosítottak) létszám és korösszetétele, valamint a szolgálat háziorvosának szakképzettsége és szakmai gyakorlata szerint részesül díjazásban.

(2) A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működtetője az (1) bekezdés szerinti díjazáson túlmenően a terület települési adottságaitól függő területi pótlékban, valamint a terület létszámától, létszámösszetételétől, valamint a rendelő adottságaitól függő fix összegű díjban is részesül.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti díjazás mértékét, valamint a háziorvosi szolgálat működtetője és az E. Alap kezelője közötti szerződés kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg, amelyet a Kormány 1993. április 2. napjáig kihirdet.

(4) A háziorvosi szolgálat működtetője köteles a szolgálat működtetésére az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeg nem használható fel az önkormányzatnak a háziorvosi szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére.

(5) Az önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló vállalkozó háziorvos részére köteles az alapellátás feltételeit térítésmentesen biztosítani.

Egészségügyi szakellátás

23. § Az E. Alap kezelője az általa 1993. I. félévben finanszírozott egészségügyi szakellátást végző intézményekkel a 24-30. §-okban foglalt feltételekkel köteles 1993. július 1-jétől szerződést kötni, amennyiben az intézmény a jogszabályi feltételeknek eleget tesz és a szerződés megkötését vállalja. Ha az intézmény a szerződés megkötését nem vállalja, az E. Alap kezelője az intézményt fenntartó helyi önkormányzattal köt szerződést.

24. § (1) Az E. Alap által finanszírozott intézmények kötelesek 1993. évi alapelőirányzatukat az E. Alap kezelője által legkésőbb 1993. február 15-ig megadott útmutató szerint az új finanszírozási rendnek megfelelő bontásban megállapítani és erről az útmutató kézhezvételét követő 30 napon belül az E. Alap kezelőjét írásban értesíteni.

(2) A teljesítményarányos finanszírozásra az E. Alapból felhasználható összegeket az E. Alap kezelője köteles szakfeladatonként és finanszírozási módozatonként meghatározni és elkülönítetten kezelni, oly módon, hogy az adott szakfeladat 1993. I. félévi alapelőirányzatának 15%-kal megnövelt és az intézményfinanszírozásra fordított résszel csökkentett összegét lehet a szakfeladat teljesítményarányos finanszírozására 1993. II. félévében felhasználni.

(3) 1993. július 1-jétől az egészségügyi szakellátás intézményei havonta az 1993. évre megállapított járóbetegszakellátásra jutó alapelőirányzatuk egyhavi összegének 70%-ára jogosultak intézményfinanszírozás keretében az E. Alapból. További díjazásra teljesítményük, illetve az általuk ellátott feladat alapján tarthatnak igényt.

(4) A finanszírozás július havi teljesítmény-(feladat)arányos részét az 1993 májusában mért teljesítmény alapján kapják az intézmények, és a teljesítmény-(feladat)arányos díjazás folyósítására a későbbiekben is a két hónappal megelőzően mért teljesítmény alapján, utólag kerül sor a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig.

(5) A havi teljesítésről - kormányrendeletben, illetve az E. Alap kezelőjével kötött szerződésben foglaltak szerint - az intézmény a tárgyhót követő hónap 10-ig köteles az E. Alap kezelőjét tájékoztatni.

25. § (1) A járóbeteg-szakellátást önállóan, illetve egyéb feladatai között végző intézmény - ide nem értve az ideg-, a nemibeteg-, a tüdő-, valamint az onkológiai gondozást végző szervezetileg elkülönülő részlegeket - (a továbbiakban együtt: járóbeteg-intézmény) az általa a járóbeteg-szakellátás keretében végzett ellátások teljesítmény-pontértéke alapján részesül díjazásban. Teljesítmény-pontérték szerinti díjazásra jogosultak a fekvőbeteg-szakellátást végző intézmények, részlegek is a járóbeteg (ambuláns) szakellátási tevékenységük alapján, ha 1993. évi alapelőirányzatuknak 24. § (1) bekezdés szerinti megbontásánál ilyen feladatokra jutó előirányzatokat legalább alapelőirányzatuk 5%-ának mértékéig kimutattak.

(2) Az egyes ellátások teljesítmény-pontértékét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Egy teljesítménypontnak a havi finanszírozás során aktuális forintértékét a járóbeteg-szakellátás teljesítmény szerinti díjazásra az E. Alapban rendelkezésre álló havi keretösszeg és az intézmények által az adott hónapban teljesített pontértékek összege hányadosaként az E. Alap kezelője állapítja meg.

(4) Az intézmény az általa teljesített adott havi pontérték és egy pont havi aktuális forintértéke szorzata alapján részesül díjazásban.

(5) A teljesítmény-pontértékbe nem számítható be az az ellátás, amelyet az intézmény saját fekvőbetege számára nyújtott, ideértve azt az esetet is, amikor a járóbeteg-ellátás során a beteget azonnal beutalták az intézmény fekvőbeteg-ellátási részlegébe.

(6) Kormányrendelet előírhatja, hogy a járóbeteg-szakellátás teljesítmény szerinti díjazására rendelkezésre álló összeget a járóbeteg-szakellátás nagyobb csoportjai között meg kell osztani és egy teljesítménypont aktuális forintértékét e szakellátási csoportokra külön kell megállapítani.

26. § (1) Az egészségügyi szakellátást végző intézmény szervezetileg elkülönülő ideg-, nemibeteg-, tüdő-, valamint onkológiai gondozást végző részlege gondozási tevékenysége alapján a gondozási feladatok mennyiségétől függő fix összegű díjazásban részesül.

(2) A gondozást végző részleg az általa nyújtott szakellátási feladatok után a 25. §-ban foglaltak szerint részesül díjazásban.

27. § (1) Az egészségügyi intézmények fekvőbeteg-szakellátást végző részlegei az aktív, valamint a tartós ápolást indokló (a továbbiakban: krónikus) gyógyító ellátás után eltérő finanszírozási szabályok szerint részesülnek díjazásban.

(2) Az intézményeknek fekvőbeteg-szakellátási tevékenységet végző részlegeiket minősíteniük kell abból a szempontból, hogy azok elsősorban aktív vagy krónikus ellátást

nyújtanak. A krónikus ellátáson belül meg kell különböztetni azt a szociális indikációjú ellátást, amely után az intézmény a biztosítottól a 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint részleges térítést kérhet.

(3) Ha a fekvőbeteg-ellátási részleg aktív és krónikus ellátást egyaránt nyújt, akkor az intézménybe felvett biztosított betegsége fődiagnózisának megállapításakor kell meghatározni, hogy a betegség aktív ellátást, vagy tartós ápolást igényel-e.

(4) A (2) bekezdés szerint minősített részlegek költségvetési alapelőirányzatát - az E. Alap kezelője által legkésőbb 1993. február 15-ig megadott útmutató szerinti rendben - az intézmény költségvetésén belül el kell különíteni és arról az E. Alap kezelőjét az útmutató kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatni kell.

28. § (1) Az egészségügyi intézmény az aktív minősítésű fekvőbeteg-szakellátási tevékenység után az alábbiak figyelembevételével képzett súlyszámok alapján részesül díjazásban:

- az ellátást indokló fődiagnózis,

- a fődiagnózis által indikált beavatkozások,

- a főbetegséghez társult betegségek,

- a beteg életkora.

(2) Az intézmény az általa az adott hónapban nyújtott ellátások súlyszámösszege és egy súlyszám forintértéke szorzatának megfelelő havi díjazásban részesül, amelyet az E. Alap kezelője a tárgyhónapot követő hónap 10-ig leadott teljesítményelszámolás alapján a tárgyhónapot követő második hónap 20-ig folyósít az intézménynek. A folyósításra első ízben júliusban a májusi teljesítmény alapján kerül sor. Az E. Alap kezelője 1993. június végén az alapelőirányzat 1/12 részét folyósítja az intézmény számára július havi ellátmányként.

(3) Egy súlyszám forintértékét az E. Alap kezelője intézményenként állapítja meg oly módon, hogy az intézmény aktív ellátást nyújtó fekvőbeteg-részlegeinek a 27. § (4) bekezdése szerint elkülönített költségvetési előirányzatát osztja ezen részlegek bázisidőszakban mért teljesítményével (súlyszámösszegével), és ezt korrigálja az átlagos teljesítményváltozás mértékével.

(4) Az ellátások súlyszámértékét, valamint az átlagos teljesítményváltozás mérésének módját a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

29. § (1) Az egészségügyi intézmény a krónikus minősítésű fekvőbeteg-szakellátási tevékenysége után az alábbiak figyelembevételével képzett súlyszámok alapján részesül díjazásban:

- az ápolást indokló fődiagnózis,

- a fődiagnózis által indikált beavatkozások, ápolási igény,

- társult betegségek,

- a beteg életkora.

(2) Az intézmény a krónikus ellátás keretében nyújtott ápolási napok (1) bekezdés szerinti súlyszámokkal súlyozott összege és egy súlyszám forintértéke alapján részesül díjazásban, amelyet az E. Alap kezelője a tárgyhónapot követő hónap 10-ig leadott teljesítményelszámolás alapján a tárgyhónapot követő hónap 20-ig folyósít az intézménynek. A folyósításra első ízben júliusban a májusi teljesítmény alapján kerül sor. Az E. Alap kezelője 1993. június végén az alapelőirányzat 1/12 részét folyósítja az intézmény számára július havi ellátmányként.

(3) Egy súlyszám forintértékét az E. Alap kezelője intézményenként állapítja meg oly módon, hogy az intézmény krónikus ellátást nyújtó fekvőbeteg-részlegeinek költségvetési előirányzatát osztja az intézmény bázisidőszakban mért teljesítményével (súlyszámösszegével) és azt korrigálja az átlagos teljesítményváltozás mértékével.

(4) Az (1) bekezdés szerinti súlyszámértékeket, valamint az átlagos teljesítményváltozás számításának módját a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

30. § (1) A teljesítmény szerinti díjazás keretében folyósított összeg felhasználásáról az intézmény vezetője - háziorvosi szolgálat esetén a szolgálat működtetője - dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézmények esetében a teljesítmény szerinti díj felhasználására az Áht. 93. §-át nem kell alkalmazni. Az intézmény vezetője a gyógyító-megelőző feladatok előirányzatát, ezen felül a kiemelt előirányzatokat saját hatáskörében állapítja meg.

(2) Ha a finanszírozási rendszer változása következtében az intézmény ellátási kötelezettségének teljesítése súlyosan veszélybe kerül, akkor az intézmény vezetője köteles javaslatot tenni az intézmény fenntartója részére a feladatok ellátásának új szervezési, szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekre, és erről köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetét is tájékoztatni. Az ÁNTSZ illetékes szerve a ténylegesen veszélybe került intézmények helyzetéről jelentését az E. Alap kezelőjéhez továbbítja. Az E. Alap kezelője a 4. számú melléklet utolsó tételeként szereplő „a reform intézkedés tartaléka” fejezetcím terhére tehet javaslatot a válsághelyzet megoldására.

(3) A teljesítmény szerinti finanszírozás részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

A teljesítményfinanszírozásba
be nem vont feladatok

31. § (1) Azoknak az alapellátási és szakellátási feladatoknak a finanszírozása, amelyekre a 21-30. §-okban említett teljesítményfinanszírozás nem terjed ki, 1993. július 1-jétől változatlan intézményfinanszírozási formában történik, vagy a feladat ellátásának finanszírozásáról az E. Alap kezelője és a feladatot ellátó önkormányzat, intézmény között kötött szerződésben külön kell rendelkezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek a feladatarányos finanszírozással kapcsolatos elveit, mértékeit kormányrendelet határozza meg.

(3) Az E. Alap kezelője az (1) bekezdés szerinti feladatok 1993. II. félévi finanszírozására az e feladatok finanszírozására 1993. I. félévében rendelkezésre álló előirányzat 10%-kal megnövelt összegét fordíthatja.

(4) Amennyiben az E. Alap által finanszírozott intézmények fogorvosi alapellátási szolgálatot is működtetnek, kötelesek a megadott útmutató szerint az alapellátás költségeiből leválasztani a rendelés megelőzésre, szűrésre fordított összköltségét, és erről az útmutató kézhezvételét követő 30 napon belül az E. Alap kezelőjét írásban értesíteni.

32. § (1) Az E. Alap kezelője jogosult ellenőrizni az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások teljesítését, indokoltságát, minőségét, valamint a szolgáltatást nyújtó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

(2) Az E. Alapból az 1992. évben a gyógyító-megelőző ellátás keretében nyújtott támogatást a helyi önkormányzatok, illetve központi fejezetek nem vonhatják el.

(3) Az E. Alap kezelője - a kormányrendeletben szabályozott módon - gyógyító-megelőző szolgáltatás nyújtására szerződést köthet egyházzal, vállalkozással, alapítvánnyal, kölcsönös egészségbiztosító pénztárral.

Átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott
ellátások

33. § (1) A (3) § (1) bekezdése alapján átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásainak összege 44 410 millió forint. A kiadási előirányzatból központi intézkedésekre 2230 millió forint fordítható. A központi intézkedési keretből a nyugdíjszerű ellátások 1 630 millió forinttal, a gyermekgondozási segély 600 millió forinttal részesedik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások fedezetéhez a Ny. Alap 23 732 millió forinttal, az E. Alap 20 678 millió forinttal járul hozzá.

(3) Az esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előirányzat fölé emelkednek a kiadások.

(4) Az átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásainak jogcímek szerinti részletezését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Működési költségvetés

34. § (1) A Ny. Alap és az E. Alap közös működési költségvetésének 1993. évi bevétele 13 156 millió forint, kiadása 13 156 millió forint, egyenlege 0. A működési költségvetés mérlegét a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A bevételekből 12 170 millió forint a Ny. Alapból származó 6503 millió forint, valamint az E. Alapból származó 5667 millió forint hozzájárulás együttes összege; 100 millió forint a társadalombiztosítás alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységének működési ár- és díjbevétele; 600 millió forint a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés, más intézmény, vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése; 286 millió forint a működési költségvetés tartalékának igénybevétele.

(3) A kiadásokból a folyamatos működés előirányzata 9298 millió forint, melyből a - szintrehozás utáni - alapelőirányzat 6894 millió forint, a fejlesztési előirányzat 2038 millió forint, a tartalék 366 millió forint. A 366 millió forint tartalékból 300 millió forintot kizárólag országgyűlési döntéssel lehet felhasználni, a két önkormányzat együttes kezdeményezése alapján. Az 1993. évben egyszeri jelleggel felmerülő kiadások előirányzata 3858 millió forint, melyből az informatikai fejlesztési projektek ráfordítása 1279 millió forint, épületberuházás kiadása 2179 millió forint, a világbanki hitelből megvalósuló feladatok saját kiadása 400 millió forint.

(4) A - szintrehozás utáni - alapelőirányzaton belül

a) a bérkiadás előirányzata 2929 millió forint;

b) a bér járulékainak előirányzata 1435 millió forint;

c) a dologi kiadások előirányzata 2530 millió forint, mely felújításra 113 millió forintot tartalmaz.

(5) A fejlesztési előirányzaton belül

a) a bérkiadás előirányzata 394 millió forint;

b) a bér járulékainak előirányzata 193 millió forint;

c) a dologi kiadások előirányzata 1451 millió forint.

(6) Az egyszeri jelleggel felmerülő kiadások előirányzatán belül

a) a bérkiadás előirányzata 89 millió forint;

b) a bér járulékainak előirányzata 43 millió forint;

c) a dologi kiadások előirányzata 3726 millió forint.

(7) A működési költségvetésben rendelkezésre álló forrásoknak a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás közötti felhasználási arányairól a nyugdíjbiztosítási önkormányzat (megalakulásáig a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság), és az egészségbiztosítási önkormányzat (megalakulásáig az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság) együttesen hoz döntést.

(8) Az egyszeri feladatokra előirányzott ráfordítások a (7) bekezdésben megjelölt szervek eseti, konkrét döntése alapján, az ott meghatározott összegben és ütemezés szerint teljesíthetők.

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési
mérlege

35. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése, valamint a működési költségvetés összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 581 416 millió forint, kiadási főösszege 621 416 millió forint, hiánya 40 000 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési hiányának rendezése a Ny. Alap és az E. Alap költségvetési hiányának a 41. § szerinti értékpapír kibocsátás általi fedezése útján történik.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét a törvény 7. számú melléklete, a bevételek közül a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételeket a törvény 8. számú melléklete, a kamat- és egyéb hozambevételeket a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

36. § A nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-a] a 14. § (1) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatból együttesen 300 millió forint fordítható.

37. § (1) Az 1993. január 1-jét megelőzően a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások közül az ettől az időponttól kikerülő ellátások kiadási előirányzatait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások 1993-tól nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli megtérítési forrással rendelkező ellátások kiadási előirányzatait a törvény 11. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

38. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak az ET. 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti visszapótlására szolgáló bevétel 1993. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből a Ny. Alap és az E. Alap - az ET. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - 50-50% arányban részesedik.

39. § A Ny. Alap és az E. Alap 6. § (1) bekezdése szerinti tartalékainak, valamint a működési költségvetés tartalékának előirányzott alakulását a törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény 1993. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Társadalombiztosítási Alapról szóló - többször módosított - 1988. évi XXI. törvény, valamint a Társadalombiztosítási Alap pénzügyi, elszámolási, számviteli rendjéről szóló 13/1989. (II. 10.) MT rendelet. Rendelkezéseiket azonban a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtása és a mérlegzárás során még alkalmazni kell.

(2) A fegyveres erők, a rendőrség, a Belügyminisztérium, a büntetésvégrehajtási intézmények és a MÁV által fenntartott egészségügyi szolgálatok finanszírozására e törvény 21-30. §-ainak rendelkezéseit kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) 1993. július 1-jétől kell alkalmazni az e törvény 21-32. §-aiban foglaltakat, azon rendelkezések kivételével, amelyek ennél korábbi határidőt jelölnek meg. Az egészségügy 1992. évi társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 79/1992. (V. 12.) Korm. rendeletnek az 1-13. §-ait, valamint 21. §-át - az e törvényből adódó értelemszerű eltérésekkel - 1993. június 30-ig alkalmazni kell.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az E. Alapban gyógyító-megelőző szolgáltatások céljára központi kezelésre tervezett előirányzatok igénylésének és felhasználásának rendjét kormányrendeletben szabályozza, továbbá megállapítsa a 21. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (6) bekezdésében, a 30. § (3) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében és a 40. § (2) bekezdésében foglaltak végrehajtásának a szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az e törvény 25. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (4) bekezdésében, valamint 29. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat rendeletben szabályozza.

41. § Felhatalmazást kap a társadalombiztosítási alapok kezelője, hogy megbízást adjon a Magyar Nemzeti Bank részére a társadalombiztosítási alapok 1993. évre előirányzott hiányát fedező hosszú - legalább 10 éves - lejáratú értékpapír kibocsátására.

Az értékpapír kamatát a központi költségvetés a társadalombiztosítási alapok részére a kamatköltség felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.

1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi várható 1993. évi előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 264 461 300 504
- munkáltatói nyugdíjjárulék befizetések 201 561 225 623
- munkanélküli ellátás után fizetett járulék 10 580 15 435
- egyéni nyugdíjjárulék befizetések 52 320 58 446
- egyes szociális ellátások után fizetett járulék (önkormányzati + egyéni) - 1 000
2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 10 088 13 047
- késedelmi pótlék és rendbírság 9 741 12 765
- egyéb bevételek 347 282
3. Kamat- és egyéb hozambevételek 5 760 3 400
4. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 1 052 2 824
5. A likviditási tartalék visszapótlására szolgáló bevétel 1 139 3 600
6. Alapok közötti elszámolások egyenlege -10 458 -13 454
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék 22 015 24 784
- nyugdíjkiadások után átadott járulék -32 473 -38 238
Bevételek összesen: 272 042 309 921
KIADÁSOK
1. Nyugellátások 253 300 298 740
- korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak 216 080 255 150
- özvegyi-szülői nyugdíjak 29 510 34 820
- árvaellátások 7 370 8 400
- egyéb nyugellátások 340 370
2. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 26 639 31 062
- átmenetileg finanszírozott ellátásokra 21 717 23 732
- egyéb kiadások 941 827
- működési költségvetés 3 981 6 503
3. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése 5 735 -
4. Likviditási tartalék visszapótlása 1 139 3 600
Kiadások összesen: 286 813 333 402
EGYENLEG: -14 771 -23 481

2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi várható 1993. évi előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 206 339 236 626
- munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések 160 439 179 577
- munkanélküli ellátás után fizetett járulék 8 420 12 285
- egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések 34 880 38 964
- a központi költségvetés által fizetett járulék 2 600 5 800
2. Központi költségvetést terhelő feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel - 2 500
3. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 9 132 11 553
- közgyógyellátási kiadások megtérítése 500 600
- baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése 700 900
- késedelmi pótlék és rendbírság 7 659 9 835
- egyéb bevételek 273 218
4. Kamat- és egyéb hozambevételek 2 640 600
5. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 828 2 176
6. A likviditási tartalék visszapótlására szolgáló bevétel 1 139 3 600
7. Alapok közötti elszámolások egyenlege 10 458 13 454
- nyugdíjkiadások után átvett járulék 32 473 38 238
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék -22 015 -24 784
8. Központi költségvetési forrásátadás központi bérintézkedésre 1 660 -
Bevételek összesen: 232 196 270 509
KIADÁSOK
1. Természetbeni ellátások 151 260 174 800
- gyógyító-megelőző ellátások 112 260 129 600
- gyógyszertámogatás 34 500 38 000
- gyógyászati segédeszköz-támogatás 3 500 6 000
- utazási költségtérítés 1 000 1 200
2. Pénzbeli ellátások 72 180 81 260
- korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások 37 080 43 160
- terhességi-gyermekágyi segély 6 500 8 000
- táppénz 27 600 29 000
- betegséggel kapcsolatos segélyek 600 600
- kártérítési járadék 400 500
3. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 22 786 27 068
- átmenetileg finanszírozott ellátásokra 18 573 20 678
- egyéb kiadások 809 723
- működési költségvetés 3 404 5 667
4. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 270 300
5. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése 2 335 -
6. Likviditási tartalék visszapótlása 1 139 3 600
7. Egészségügyi célok támogatása 280 -
- ifjúsági és szabadidő sport tevékenység 250 -
- alkoholizmus elleni prevenció 30 -
Kiadások összesen: 250 250 287 028
EGYENLEG: -18 054 -16 519

3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás kiadásainak részletezése

(milliárd forintban)

I. Az 1992. évi előirányzat: 110,6
- központi bérpolitika 1,7
Az 1992. évi módosított előirányzat 112,3
II. Szintrehozások
Az 1992-ben belépő fejlesztések áthúzódó hatása  * 2,1
- Az 1992. évben már beépült fejlesztés 0,6
- Az 1992. évben még várható beépülő 1,5
Központi bérpolitikai intézkedések áthúzódó hatása 2,3
Az 1992. évi bérautomatizmus 0,5
A háziorvosi szolg. teljesítm. finansz. 2,6
Szintrehozott 1992-es báziselőirányzat 119,8
A reformintézkedések végrehajtására 9,8
III. Előirányzat 1993-ra 129,6

4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai szakfeladatok szerint

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi eredeti előirányzat 1993. évi előirányzat * 
85110 Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás
85111-0 Klinikai fekvőbeteg-ellátás 8 351 10 710
85112-1 Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás 48 946 56 544
85113-2 Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg-
ellátás
3 719 3 977
85114-3 Krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátás 4 484 5 273
85120 Járóbetegek orvosi ellátása
85121-9 háziorvosi szolgálat és
85122-0 házi gyermekorvosi szolgálat együtt 10 701 13 438
85123-1 kiegészítő alapellátási szolgáltatások 142 160
85124-2 ügyeleti szolgálat 930 967
85125-3 munkaegészségügyi ellátás 1 415 1 511
85126-4 iskolaegészségügyi ellátás 318 342
85127-5 járóbetegek szakorvosi ellátása és gondozása 11 524 13 471
85128-6 fogorvosi szolgáltatás 3 122 3 323
85129-7 védőnői szolgálat 1 380 1 497
85140 Mentőszolgálat
85141-7 mentőszolgálat 3 004 3 204
85150 Vérellátás
85151-6 vérellátás 2 024 2 099
85190 Egyéb humán egészségügyi tevékenység
85191-2 anya-, gyermek- és csecsemővédelmi 432 458
85191-3 gyógyító célú foglalkoztatás 147 155
85196-7 egészségügyi ellátás egyéb feladatai 663 692
Szakfeladatra nem osztható központi kezelésű előirányzatok
Gyógyszertámogatás 6 000  * 6 300
Szolidarítási járulék 2 088  * 3 288
Gyógyfürdő szolgáltatás 990 990
Egészségmegőrzés 200  * 200
Alapítványok támogatása 20  * 20
Ifjúsági és szabadidősport az egészséges életmódért  * 250 200
A reformintézkedés tartaléka  * 781
Összes előirányzat: 110 600 129 600

5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

Az 1993-ban átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásai

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi várható 1993. évi előirányzat
1. Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz 5 180 5 600
2. Mezőgazdasági járadékok 4 730 5 110
3. Gyermekgondozási díj 14 240 16 700
4. Gyermekgondozási segély 7 020 8 100
5. Megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka 870 1 050
6. Megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok 6 560 7 800
7. Cukorbetegek támogatása 50 50
Összesen: 38 650 44 410

6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

A működési költségvetés mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1991. évi tény 1992. évi várható 1993. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. A társadalombiztosítási alapokból a működési kiadásokra átvett
pénzeszköz

4 293

7 385

12 170
- folyamatos működésre átvett ... ... 8 598
- egyszeri kiadásokra átvett ... ... 3 572
2. Működési ár- és díjbevétel 121 100 100
3. Működési tartalék igénybevétele 1 086 701 286
4. Családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megté-
rítése
300 500 600
5. A 4. pont szerinti megtérítés 1991. évi hátraléka - 100 -
6. Egyéb bevételek 36 - -
Bevételek összesen: 5 836 8 786 13 156
KIADÁSOK
1. Alapelőirányzat (szintrehozás után) 4 094 5 555 6 894
- bérkiadások 1 498 2 299 2 929
- bérjárulékok 644 1 127 1 435
- dologi kiadások 1 952 2 129 2 530
- ebből: felújítás 121 177 113
2. Fejlesztések 1 041 2 145 2 038
- beruházás 428 502 1 017
- tb. kártya 63 743 344
ebből: bér és járulékai - 57 198
- egészségügyi finanszírozás - 57 100
ebből: bér és járulékai - 36 75
- Fejlesztési Iroda működése 34 177 312
ebből: bér és járulékai 6 149 192
- fiókhálózat, behajtási szerv, fejl. - 47 164
ebből: bér és járulékai - 47 122
- informatikai fejlesztési projektek - 619 101
ebből: bér és járulékai - 30 -
- egyéb fejlesztések 516 - -
ebből: bér és járulékai 220 - -
3. Tartalék - - 366
4. Egyszeri kiadások - 800 3 858
- informatikai fejlesztési projektek - - 1 279
ebből: bér és járulékai - - 102
- épületberuházás - 800 2 179
- világbanki hitelből megvalósuló feladatok saját kiadása - - 400
ebből: bér és járulékai - - 30
5. Megtakarítás (tartalék) 701 286 -
Kiadások összesen: 5 836 8 786 13 156

7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1991. évi tény 1992. évi várható 1993. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 407 355 470 800 537 130
- munkáltatói járulékbefizetés 323 817 362 000 405 200
- munkanélküliek ellátása után fizetett járulék 5 191 19 000 27 720
- egyéni járulékbefizetés 78 347 87 200 97 410
- a központi költségvetés által fizetett járulék - 2 600 5 800
- egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási já-
rulék
- - 1 000
2. A központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finan-
szírozására átvett összeg

-

-

2 500
3. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb be-
vételek
21 035 19 220 24 600
ebből: nyugdíjmegtérítések 6 759 - -
4. Kamat- és egyéb hozambevételek 7 143 8 400 4 000
5. A vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel - 1 880 5 000
6. A likviditási tartalék visszapótlására szolgáló bevétel - 2 278 7 200
7. A gyógyszertérítési díjemelés elhalasztása miatti megtérítés 867 - -
  Vissza az oldal tetejére