A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel – az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:

I.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és

b) az Egészségbiztosítási Alapon

(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.

(2) *  Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei.

(3) * 

2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 4–5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b) * 

c) *  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

(2) * 

(3) *  Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

(4) * 

3. § (1)–(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) *  Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását.

(7) * 

A Nyugdíjbiztosítási Alap

4. § (1) *  A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.

(2) *  A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.

(3) *  A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) *  a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;

b) *  a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. *  az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,

2. *  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

3. * 

4. * 

5. * 

6. * 

7. *  a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;

d) *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;

f) *  a központi támogatások;

g) *  a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg;

h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i) *  a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j) * 

k) * 

l) *  törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.

(4) * 

(5) *  A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Az Egészségbiztosítási Alap

5. § *  (1) Az Egészségbiztosítási Alap

a) * 

b) *  az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi- gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást és tizenharmadik havi ellátást,

c) *  a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,

kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) *  Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál.

(3) *  A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) *  a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része,;

b) *  a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

c) *  egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. *  az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

2. *  az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,

3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

4. *  az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

5. *  az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

6. * 

d) az egészségügyi hozzájárulás;

e) *  az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f) *  a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,

4. *  a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,

5. *  egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;

h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i) *  az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j) *  a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;

k) * 

(4) * 

5/A–5/C. § * 

Az Alapok tartalékai

6. § (1) * 

(2) * 

(3) *  Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.

(4) * 

7. § (1)–(3) * 

(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.

8. § * 

9. § * 

Működési költségvetés

10. § *  (1) *  A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb – az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó – bevételei.

(3) *  A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik.

Egyéb rendelkezések

11. § (1) * 

(2) *  Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,

mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.

(3) *  A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:

a)–b) * 

c) * 

d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.

Az a)–c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.

(3a) *  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3b) *  E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni.

(4) *  Az Alapok és kezelőik – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) *  A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

(10)–(11) * 

(12) * 

(13) * 

11/A. § *  (1) *  A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra.

(2) *  Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(3) *  A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére.

II.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

12–17. § * 

18–20. § * 

Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok

Háziorvosi szolgálat

21. § (1)–(2) * 

(3)–(5) * 

(6) * 

22. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

Egészségügyi szakellátás

23. § * 

24. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4)–(6) * 

25. § (1) * 

(2) * 

(3)–(5) * 

(6) * 

26. § * 

27. § (1)–(3) * 

(4) * 

28. § (1) * 

(2)–(4) * 

29. § (1)–(3) * 

(4) * 

30. § * 

A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok

31. § (1)–(2) * 

(3)–(4) * 

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása * 

31/A. § *  (1)–(9) * 

(10)–(13) * 

(14) * 

A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek
felhasználása
 * 

32. § (1)–(3) * 

(4) * 

A finanszírozás szabályai * 

33. § * 

Működési költségvetés

34. § * 

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési
mérlege

35. § * 

Vegyes rendelkezések

36–39. § * 

Záró rendelkezések

40. § * 

41. § * 

1–12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez * 

13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez * 

1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

Ny
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele = –––––––––––––––– × (P + B)
A + E + Ny
E
Az Egészségbiztosítási Alap bevétele = –––––––––––––––– × (P + B)
A + E + Ny

ahol

1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti – bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.

1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.

1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.