Időállapot: közlönyállapot (1992.XII.31.)

1992. évi LXXXIX. törvény

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről * 

Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Címzett támogatások

1. § (1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott - vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására (a továbbiakban: beruházás), költséghatár nélkül.

(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.

(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját a szakminisztérium szakmai programjával egyeztetni kell.

2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.

3. § (1) A következő évi költségvetésben az április 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések vehetők figyelembe.

(2) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14.

(3) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.

II. Fejezet

Céltámogatások

4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.

(2) Céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzését.

(3) 1993-1995. évekre az (1) bekezdésben említett támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit a törvény melléklete tartalmazza.

5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.

6. § (1) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból is igényelhető támogatás.

(2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú és külön jogszabályban felsorolt települések - szükség szerint - a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés - önálló előirányzatként - a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli.

7. § (1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összege.

(2) Az igényelt állami támogatások a céltámogatással együtt a beruházási összköltség 100%-át nem haladhatják meg.

8. § (1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését.

(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztása a rangsorolt és még kielégíthető utolsó célnál a jogosulttá váló önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik. A ki nem elégített igények fedezetéről a következő évi költségvetési törvényben kell gondoskodni.

(4) A következő évi költségvetésben a március 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentéseket kell figyelembe venni.

(5) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 14.

9. § A céltámogatások jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan egy alkalommal a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel - a Kormány teszi közzé.

III. Fejezet

A címzett és céltámogatás finanszírozása és elszámoltatása

10. § Címzett és céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhető.

11. § Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz támogatás csak a támogatás juttatásának évétől kezdődően, a még hátralévő beruházási összegre igényelhető.

12. § (1) Az egyes években a központi támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.

(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az év végén az Állami Fejlesztési Intézet a központi költségvetésből lehívja. Ezt az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.

13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás felhasználásáról a beruházás befejezését követő évben - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - el kell számolnia.

14. § (1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg. Az így felszabaduló központi támogatás az adott évben az önkormányzatok részére meghatározott, az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatását növeli.

(2) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.

15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat.

16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.

(2) Közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválás esetén - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a többlet-céltámogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A felmerülő többletköltségekre egyik támogatási forma esetében sem jár többlet központi támogatás.

17. § (1) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie

- címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel,

- céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.

(2) A számlavezető bank a céltámogatást a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül hívja le.

(3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. Fővállalkozói előleg központi támogatásból nem adható.

(4) A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról.

(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.

IV. Fejezet

Vegyes, záró és értelmező rendelkezések

18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.

19. § (1) A központi támogatással keletkezett vagyonnak a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére történő elidegenítése, vagy a beruházási céltól eltérő hasznosítása esetén a központi támogatást vissza kell fizetni az állami költségvetésbe.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség biztosítására a központi támogatással megvalósuló, illetőleg támogatással beszerzett ingatlant a központi támogatás mértékéig és a megvalósítástól, illetve a beszerzést követő 10 évig a magyar állam javára jelzálog terheli. A jelzálog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat gondoskodik.

20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén a társadalombiztosítással közösen - gondoskodik.

(2) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.

21. § (1) E törvény rendelkezéseit az 1993. évi címzett és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.

(2) E törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 1993. január 1-jétől lép hatályba.

22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, továbbá a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) ezekkel kapcsolatos feladatait rendeletben szabályozza.

23. § E törvény alkalmazásában:

a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja.

b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.

c) Saját forrás: központi támogatás szempontjából a támogatáson kívüli teljes összeg, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen jutott hozzá az önkormányzat (átvétel, hitel, kötvény, elkülönített állami pénzalapok stb.).

d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.

e) Belterület:

Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.

Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.

f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.

g) Beruházási költség: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.

h) Beruházási összköltség: a beruházási költség vissza nem igényelhető ÁFÁ-val növelt összege.

i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.

j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.

k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.

l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása - az előbbieken túl - akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban részt vevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.

Melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez

Támogatandó célok
1993-1995. évekre

Sorszám Támogatandó cél Igénybevétel feltételei
I. Vízgazdálkodás 1. Az ivóvízellátással és szennyvízcsatornázással kapcsolatos támogatás kizárólag állandó lakosság ellátására igényelhető.
2. Nem igényelhető támogatás az üzemeltető feladatát képező, saját forrásból finanszírozandó fenntartási és rekonstrukciós munkákhoz.
I.1. Közkifolyós ivóvízellátás
I.1.1. Belterületen Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek:
a) állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg;
b) központi vagy egyéb belterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének;
c) a tervezett vízellátási forma közkifolyós;
d) a központi vagy egyéb belterület összlakosságára kiterjed.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%.
I.1.2. Külterületen Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek:
a) az állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg;
b) ellátni tervezett külterületén az állandó népessége a 100 főt meghaladja;
c) ellátni tervezett külterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének;
d) a tervezett vízvételezési forma közkifolyós, melynek beruházási költségéből a kút kiépítési és üzembe helyezési, valamint legfeljebb 3 db közkifolyó létesítési költsége támogatható.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%.
I.2. Ivóvízbázis-fejlesztés Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat.
I.2.1. Ivóvíztermelő művek kiépítése, beleértve a vízkutatás és feltárást
I.2.2. Más tulajdonában lévő ivóvíztermelő műre történő csatlakozás, illetve tulajdonjogának egyszeri megszerzése

Támogatás mértéke: 40%.
I.3. Ivóvízhálózat-építés Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat.
I.3.1. Községek ivóvízhálózatának építése A támogatás mértéke: 40%.
I.3.2. Városok ivóvízhálózatának építése A támogatás mértéke: 30%.
I.4. Ivóvízkezelési eljárás Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége ANTSZ vizsgálata alapján nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek.
A támogatás mértéke: 50%.
I.5. Szennyvíztisztítás
Sorszám Támogatandó cél Igénybevétel feltételei
I.5.1. Szennyvíztisztító telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatainak és a Budapest Főváros Önkormányzat kivételével. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztítók által kibocsátott szennyvizek nem haladják meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagok határértékeit.
A támogatás mértéke: 50%.
I.5.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelepe Támogatást igényelhet minden községi önkormányzat, ha:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 50%.
I.6. Szennyvízcsatorna-hálózat Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat.
I.6.1. Községekben szennyvízcsatorna-hálózat építése A támogatás mértéke: 50%.
I.6.2. Városokban főgyűjtő szennyvízcsatorna építése A támogatás mértéke: 50%.
I.6.3. Városokban szennyvízcsatorna-hálózat építése (főgyűjtő szennyvízcsatorna nélkül) A támogatás mértéke: 30%.
II. Oktatás
II.1. Maximum 288 m2 küzdőterű általános és középfokú iskolai tornaterem-építés Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladat feltételeinek javításához.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az Országos Sporthivatallal együttműködve az 1993. évi állami költségvetési törvényjavaslat kidolgozásáig meghatározza a létesítmény alapterületének nagyságára jutó fajlagos költséget, amihez mérten a támogatás nyújtható.
Az ezt meghaladó költség és a 288 m2-nél nagyobb alapterület összes költsége az önkormányzatot terheli.
A támogatás mértéke: 40%.
II.2. Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanterem-építés Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok.
A támogatás mértéke: 40%.
II.3. Általános iskola 1-4. osztályának helyben történő oktatásához tanterem-építés A támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek székhelyükön nem tartanak fenn önálló általános iskolát vagy 1-4. osztályos tagiskolát.
A támogatás mértéke: 40%.
II.4. Alap- és középfokú diákotthoni ellátás férőhely létesítéssel összefüggő beruházás Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladatok feltételeinek megteremtéséhez.
A támogatás mértéke: 40%.
II.5. Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építésügyi hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
A támogatás mértéke: 50%.
III. Egészségügyi és szociális ellátás
III.1. Működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 100 ezer Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéshez.
Sorszám Támogatandó cél Igénybevétel feltételei
A támogatás mértéke: 40%.
III.2. Szociális otthoni férőhely létesítése Támogatást igényelhetnek azok a helyi önkormányzatok, amelyek szükségletüknek megfelelő, de legalább 10 férőhely feletti szociális otthont létesítenek.
A támogatás mértéke: 40%.
III.3. Kórházrekonstrukció Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a beruházás tervezett összköltsége 30 millió forint felett van.
A támogatás mértéke: 50%.

  Vissza az oldal tetejére