Időállapot: közlönyállapot (1993.III.12.)

1993. évi XII. törvény

a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról * 

I. Fejezet

A választójog

1. § A társadalombiztosítási képviselők választása során a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye (a továbbiakban: lakóhely) Magyarországon van (a továbbiakban: választópolgár), a társadalombiztosítási képviselők (a továbbiakban: képviselő) választásán választó és választható.

(2) Nincs választójoga annak,

a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, az e törvényben foglaltak szerint lakóhelyén, illetőleg - e törvényben meghatározott feltételek szerint - munkahelyén gyakorolja.

3. § Nem választható képviselőnek az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, valamint a társadalombiztosítás igazgatási szervének dolgozója, valamint más biztosítóintézet vezető testületének tagja, illetve alkalmazottja.

II. Fejezet

A választók nyilvántartása

4. § A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző) legkésőbb a szavazást megelőző 35. napig községenként, városonként, fővárosi kerületenként, azon belül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést (a továbbiakban: nyilvántartás). A jegyző az 1990. évi LXIV. törvény 4/A-4/B. §-a és 5. § (2) bekezdése alapján összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk.

5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a választópolgárokat, akiknek állandó lakóhelye - ennek hiányában ideiglenes lakóhelye - a községben, városban, fővárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település) van, és legkésőbb a választás napján betöltik a 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak.

(2) A jegyző a nyilvántartást a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján állítja össze. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilvántartást a helyi önkormányzat jegyzője hitelesíti.

(3) A nyilvántartást a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében (a továbbiakban: hivatal) 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás napja előtt - lakóhelyükön - írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, a szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be.

(5) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő személyazonosító jelet nem tartalmazhatja.

6. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatt - a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt - a helyi önkormányzat jegyzőjénél emelhető kifogás.

(2) Az alaptalannak tartott kifogást - az érintett kérésére - legkésőbb a beérkezést követő napon át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

(3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet - kérésére - meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a határozatot az érintett személlyel is közölni kell.

(5) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópolgárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti [5. § (1) és (3) bek.].

(6) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más település nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más lakóhelyi vagy munkahelyi szavazókörben szavaz.

7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után - a szavazást megelőző 35 napon belül - az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - írásban vagy szóban kérheti a nyilvántartásba való felvételét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy a kérelmező a nyilvántartásban szerepelt és onnan törölték.

(3) Az a választópolgár, aki állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, vagy munkahelyén kíván szavazni, az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján kérheti az ideiglenes lakóhelye, vagy tartózkodási helye, illetőleg munkahelye szerint illetékes jegyzőtől a választói nyilvántartásba való felvételét.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti igazolás kiadásakor az illetékes jegyző a választópolgárt egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni az új lakóhelyet, ideiglenes lakóhelyet, tartózkodási helyet, illetve munkahelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy aláírásával köteles igazolni.

(5) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely, tartózkodási hely, illetőleg munkahely szerint illetékes jegyző vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.

(6) Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, feltéve, ha az az illetékes jegyzőhöz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, illetőleg a tartózkodási helyet vagy munkahelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára a jegyző tértivevénnyel küldi meg.

(7) A munkahelyi szavazókör választói nyilvántartását az igazolás alapján a jegyző, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság állítja össze.

(8) Az Országos Választási Bizottság az igazolás alapján - a kétszer vagy többször szavazás megakadályozása érdekében - a külön nyilvántartásba vett választópolgárok adatait ellenőrizteti.

8. § (1) A lakóterületi szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását a jegyző legkésőbb a szavazást megelőző 48. napig állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy 600-2500 választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókörök kialakításánál törekedni kell arra, hogy azok helye egyezzen meg az 1990. évi LXIV. törvény alapján tartott választások szavazóköreinek helyével.

9. § (1) Ahol - a munkáltatóhoz benyújtott igények alapján - legalább 500 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a munkáltató köteles munkahelyi szavazókör létesítése iránti igényét bejelenteni a jegyzőhöz, legkésőbb a szavazást megelőző 30. nap 18.00 órájáig.

(2) Ahol 500-nál kevesebb, de legalább 200 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a munkáltató a jegyzőnél munkahelyi szavazókör kialakítását kezdeményezi. A kezdeményezéskor a munkáltatónak vagy a munkavállalónak a munkahelyi szavazókör kialakításának és működtetésének költségeit vállalni kell és azt legkésőbb a szavazást megelőző 28. napig a hivatalhoz be kell fizetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint benyújtott igénynek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, lakcímét és saját kezű aláírását.

(4) A jegyző a munkahelyi szavazókört legkésőbb a szavazást megelőző 25. napig hozza létre. A jegyző a munkahelyi szavazókör létesítéséről haladéktalanul értesíti a munkáltatót és a munkáltató útján az ott működő valamennyi szakszervezetet.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a területileg illetékes jegyző köteles munkahelyi szavazókört kijelölni, és a sorszámát folytatólagosan megállapítani.

III. Fejezet

A választási szervek

10. § (1) A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási szervek: a lakóterületi és a munkahelyi szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: a szavazatszámláló bizottságok), továbbá a községi, városi és fővárosi kerületi választási bizottságok (a továbbiakban együtt: helyi választási bizottságok).

(3) E törvényben meghatározott egyes feladatokat ellátnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján létrehozott területi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság is.

(4) A választáson az 1990. évi LXIV. törvény alapján létrehozott szavazatszámláló és helyi választási bizottságok működnek. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, a választási szervek időközben megüresedett vagy összeférhetetlenség folytán üressé vált helyeinek betöltésére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény e szervek megválasztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

11. § (1) A választási szerv elnöke és titkára párt tagja, továbbá bármely szakszervezet választott tisztségviselője nem lehet. A munkahelyeken létrehozott szavazatszámláló bizottságok tagjai az adott munkahelyen dolgozók közül is kikerülhetnek.

(2) A választási szervnek nem lehet tagja a polgármester, a jegyző, illetve a választási szerv mellett működő munkacsoport tagja, továbbá a társadalombiztosítás központi, területi igazgatási szervének vezetője és vezetőhelyettese, valamint a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság tagja.

(3) A választási szerv működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.

(4) A választási szerv testületként működik. Határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségi véleményt - annak indokaival együtt - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A választási szervek működése és tevékenysége nyilvános. A sajtó képviselői a választási szervek munkájánál külön engedély nélkül jelen lehetnek. A választási szervek rendelkezésére álló adatok és tények - e törvényben megállapított kivételekkel - nem titkosíthatók. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiséghez fűződő jogokat.

(6) A választási szervet az elnök képviseli. Ha a választási szervnek nincs elnöke, vagy tevékenységében akadályoztatva van, az elnök feladatait a titkár látja el.

12. § (1) A munkahelyen működő szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját a helyi önkormányzati képviselő-testület választja meg. Személyükre - a társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel - a jegyző tesz indítványt.

(2) Az országos listát indító szervezetek a szavazatszámláló, továbbá a helyi, területi választási bizottságba további egy-egy tagot delegálhatnak. Az országos listát indító szervezetek közös megbízottat is delegálhatnak.

(3) Az Országos Választási Bizottságba további egy-egy tagot az országos listát indító szervezet delegálhat.

(4) A munkahelyi szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a szavazás előtt legalább 15 nappal kell megválasztani.

(5) A választási szervek megbízott tagjait az országos lista benyújtásával egyidejűleg kell bejelenteni a helyi, a területi és az Országos Választási Bizottsághoz.

13. § (1) Ha a munkahelyi szavazatszámláló bizottság tagjainak száma legalább 3, tagjai sorából nyomban elnököt választ. A választás napja előtti 15. napon a választási szerv az elnököt megerősíti, vagy új elnököt választ.

(2) A választási szerv újonnan megválasztott elnöke, titkára és tagjai, továbbá a megbízott tagok az illetékes polgármester, a fővárosi, megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt - tevékenységük megkezdését

megelőzően - esküt (fogadalmat) tesznek. Az eskü (fogadalom) szövegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A választási szervek elnökeinek, titkárainak és tagjainak nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

14. § (1) A választási szerv elnökének, titkárának és tagjának megbízatása megszűnik:

a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűnnek;

b) lemondással;

c) a megbízatás visszavonásával, illetőleg felmentéssel;

d) elhalálozással.

(2) A választási szerv megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével is megszűnik.

(3) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak. A megbízott tagok részére tiszteletdíj nem jár.

15. § (1) A szavazatszámláló bizottság legalább 3 tagból áll.

(2) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiség előkészítését, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról;

b) dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben;

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét;

d) indítványozza a helyi választási bizottságnak az adott szavazókörben a szavazás eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta;

e) a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.

16. § (1) A helyi választási bizottság jogi személy, tagjainak száma legalább 5 fő.

(2) A helyi választási bizottság

a) hirdetményt tesz közzé - legkésőbb a szavazást megelőző 40 nappal - a választás napjáról, a választással kapcsolatos tudnivalókról és az országos lista indításának módjáról;

b) biztosítja a szavazatszámláló bizottságok működésének törvényes feltételeit, ellenőrzi a lakóterületi és a munkahelyi szavazókörökben a technikai feltételeket;

c) megállapítja a településen a választás eredményét;

d) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta;

e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az igazolással történő szavazásra, a szavazás eredményére vonatkozó és más döntése, illetve intézkedése elleni kifogásról.

17. § A területi választási bizottság

a) elbírálja a helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott olyan kifogást, amely nem a település választási eredménye ellen irányul, kivéve azokat a döntéseket, amelyeket a 16. § (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott;

b) a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését;

c) megállapítja a főváros, illetőleg a megye területén lévő települések választási eredményeinek összesített eredményét.

18. § Az Országos Választási Bizottság

a) gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről, elvi állásfoglalást ad ki az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében;

b) a hivatalosan tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését;

c) nyilvántartásba veszi - legkésőbb a szavazást megelőző 17. napon 18.00 óráig - az országos listákat, az azon szereplő jelölteket, illetőleg visszautasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg;

d) elbírálja a választásokon való indulással kapcsolatos kifogásokat;

e) kisorsolja biztosítási önkormányzatonként külön-külön a listák sorszámát; közzéteszi - legkésőbb a szavazás napját megelőző 14 nappal - az országos listákat indító szervezetek nevét;

f) közzéteszi a biztosítási képviselők választásának előzetes, országos adatait és a véglegesen összesített országos eredményt;

g) elbírálja a település választási eredménye ellen benyújtott kifogást;

h) kiadja a biztosítási képviselőknek a megbízólevelet;

i) beszámol az Országgyűlésnek a biztosítási képviselők választásáról.

19. § (1) A választások szervezési, ügyviteli, technikai előkészítésére, lebonyolítására valamennyi választási bizottság mellett munkacsoport működik. A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető tagja a helyi munkacsoportnak.

(2) A választási szerv mellett működő munkacsoport tagjait legkésőbb a szavazást megelőző 50. napon az illetékes jegyző, a köztársasági megbízott, illetőleg a belügyminiszter nevezi ki. A munkacsoport tagjai tevékenységük megkezdését megelőzően a kinevező előtt esküt (fogadalmat) tesznek.

IV. Fejezet

A választási kampány

20. § (1) Bármely a választáson induló szervezet - a szavazást megelőző 35. naptól - ismertethet választási programot, népszerűsíthet jelöltet, szervezhet választási gyűlést (a továbbiakban együtt: választási kampány).

(2) A választási gyűlések nyilvánosak. A választási gyűlést akadályozni, rendjét megzavarni tilos. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője a gyülekezési jogról szóló törvény szabályai szerint gondoskodik.

(3) A munkahelyen választási gyűlés csak a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók részére szervezhető. A munkahelyi gyűlést olyan időpontban kell szervezni, amikor az a lehető legkisebb számú munkavállaló munkaidejét érinti. A gyűlés időpontját a munkáltatóval egyeztetni kell. A gyűlést szervezők a munkahelyre vonatkozó minden magatartási előírást kötelesek betartani. Bármely szakszervezet tisztségviselője a választási gyűlésen részt vehet.

(4) A választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 00.00 órájáig a hirdetést közlő szervek a választási kampánnyal összefüggő hirdetést csak azonos feltételek mellett közölhetnek.

(5) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül - közreadja valamennyi országos listát indító szervezetnek a választási összefoglalóját.

(6) A szavazást megelőző 8 napban a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni.

(7) A szavazást megelőző nap 00.00 órájától választási kampányt folytatni tilos.

21. § (1) A választás kitűzésétől a választási kampány végéig az országos listát indító szervezetek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet (a továbbiakban együtt: plakát) engedély nélkül készíthetnek. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Plakát - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, város(község)képi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja.

(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.

(7) Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni.

V. Fejezet

Az országos lista indításának feltételei

22. § (1) Országos lista indítható a nyugdíjbiztosítási önkormányzat 32 és az egészségbiztosítási önkormányzat 30 képviselőjének megválasztására.

(2) A képviselők választásán országos listát állíthat minden olyan - a bíróság által nyilvántartásba vett - országos szakszervezeti szövetség, munkavállalói érdekképviseleti szövetség (a továbbiakban együtt: országos szakszervezeti szövetség), amely együttesen:

a) legalább 3 nemzetgazdasági ágban - bírósági nyilvántartásba vett - és legalább 10 alágazatban - igazolt - tagszervezettel rendelkezik, és

b) a szövetség, vagy tagszervezetei legalább 5, különböző megyében működő területi szervezettel - igazoltan - rendelkeznek, és

c) tagszervezetei együttesen legalább 100 különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel - igazoltan rendelkeznek.

(3) Egy szakszervezet (alapszervezet) csak egy országos szakszervezeti szövetség tagjaként szerepelhet a választásokon.

(4) Országos szakszervezeti szövetséghez tartozó szervezet csak a szövetség országos listáján belül indulhat a választáson.

(5) Országos listát állíthatnak továbbá az országos szakszervezeti szövetségekhez nem tartozó olyan szakszervezetek, amelyek választási szövetséget hoznak létre, és ez a választási szövetség megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az országos szakszervezeti szövetséghez nem tartozó szakszervezet bármely, a választáson önállóan listát állító szövetséghez is csatlakozhat.

(6) Választási szövetséget az országos szakszervezeti szövetségek is létrehozhatnak, feltéve, hogy a listaállításhoz szükséges feltételekkel együttesen rendelkeznek.

(7) A lista bejelentésével együtt írásban be kell jelenteni a listát indító szervezet képviseletre jogosult vezetőjének (pl. elnök, főtitkár, ügyvivő) nevét.

23. § (1) Az országos lista indítása feltételeinek megfelelő szervezet önálló listát indít, amely elkülönítetten tartalmazza a szervezet által a két biztosítási önkormányzatba jelölt személyeket.

(2) Az országos listát, illetőleg annak jelöltjeit az Országos Választási Bizottsághoz legkésőbb a szavazást megelőző 21. napon 18.00 óráig kell bejelenteni. Az Országos Választási Bizottság minden, a törvényes követelményeknek megfelelő listát nyilvántartásba vesz.

(3) A listát bejelentő igazolni köteles, hogy a listaállítás feltételei fennállnak. A bejelentést a szervezet képviseletére jogosult személy írja alá. A bejelentéshez mellékelni kell a listán szereplő személyek a jelölést elfogadó nyilatkozatát.

(4) Ha a szavazás megkezdése előtt a listát visszavonják, a jelölt a jelölésről írásban lemond, választójogát elveszti vagy elhalálozik, a listát, illetőleg a jelölt nevét a nyilvántartásból törölni kell.

(5) A választópolgár csak egy országos listán és egy biztosítási önkormányzatban fogadhat el jelölést.

(6) Ha a választópolgárt több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 17. nap 18.00 óráig nyilatkoznia kell, hogy melyik jelölést fogadja el.

24. § A listán legfeljebb kétszer annyi jelölt állítható, mint a mandátumok száma. A listán a jelöltek sorrendjét a listát indító szervezet - választási szövetség esetén a listát indító szervezetek közösen - határozzák meg. A sorrendet a bejelentési határidő után módosítani nem lehet. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik vagy visszalép, helyére a listán soron következő jelölt lép.

VI. Fejezet

A szavazás

25. § (1) Szavazni kizárólag személyesen és - az e törvényben említett kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye, illetve munkahelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.

(2) A lakóhelyi szavazókör területén belül lakóhellyel rendelkező, az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében, kérésére a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi.

(3) Szavazni a szavazás napján 6 órától 20 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék.

(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet szüneteltetni vagy meghosszabbítani.

26. § (1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely párt vagy országos listát indító szervezet kizárólagos használatában van.

(2) Minden szavazóhelyiségben - a szavazás titkossága érdekében - legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazás titkosságát a 25. § (2) bekezdés szerinti szavazás esetén is biztosítani kell.

(3) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani.

27. § (1) A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a munkacsoport tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A szavazóhelyiségben a választópolgár csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhat.

(2) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsőként szavazó választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet - jelenlétében a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja. A vizsgálat eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzőkönyvben. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez. Az ellenőrző lap tartalmazza a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját.

28. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(2) Szolgálatot teljesítő rendőr, továbbá munkahelyi rendész a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be. Az intézkedésről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vesz föl.

29. § (1) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselőinek választására szolgáló szavazólapok mintáit e törvény 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A szavazólap a kisorsolt sorrendben tartalmazza a listát indító szervezet nevét, annak rövidítését, továbbá a jelvénye lenyomatát fekete-fehér színben, valamint a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét.

30. § (1) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő listára lehet.

(2) A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

(3) A szavazat érvényességét - ha az az (1) és (2) bekezdésben írt feltételeknek megfelel - nem érinti az, hogy a szavazólapon a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetőleg nevet hozzáírtak.

(4) Érvénytelen az a szavazat:

a) amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le, vagy

b) amelyből nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár melyik listára szavazott, vagy

c) amelyet bélyegző lenyomat nélküli szavazólapon adtak le.

(5) Ha a választási szerv megállapítja, hogy az urnába olyan szavazólap is bekerült, amelyet az adott szavazókörben választójogosultsággal nem rendelkező személy adott le, a listákra leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint, szavazólap fajtánként - egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít.

31. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a nyilvántartásban szerepel vagy abba utóbb felvették.

(2) A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a nyilvántartásban.

(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát megfelelően igazolni, illetőleg aki - igazolás hiányában [7. § (1) és (3) bekezdés] - nem vehető fel a nyilvántartásba. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. A visszautasított választópolgár is szavazhat, ha a szavazás lezárása előtt a személyazonosságát igazolja, illetőleg az igazolást a szavazatszámláló bizottságnak átadja. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt egyidejűleg törli a visszautasítottak jegyzékéből.

(4) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzővel lát el. Szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely lista vagy jelölt ellen vagy mellett.

(5) A szavazólapok átvételét a szavazatszámláló bizottság feltünteti a nyilvántartásban.

32. § (1) A választópolgár a szavazófülkében szavaz, ezután a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.

(2) Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. Az elrontott szavazólapokat megőrzi, és ezt a tényt a 31. § (5) bekezdése szerint a nyilvántartásban feltünteti.

(3) A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár azonban, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

33. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 20 órakor a szavazóhelyiséget bezáratja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben, vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

34. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után először a fel nem használt szavazólapokat szavazólapfajtánként kötegbe foglalja és a köteget pecséttel lezárja.

(2) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna pecsétjének érintetlenségét, felbontja az urnát és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát szavazólapfajtánként összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításánál az urnában lévő szavazólapokat szavazólapfajtánként számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.

(3) A szavazatszámláló bizottság ezt követően szavazólapfajtánként külön-külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazatokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti és azt a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat szavazólapfajtánként külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni. A kötegekre rá kell írni a szavazólap fajtáját, a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát.

(4) Az érvényes szavazatokat szavazólapfajtánként, ezen belül listánként külön-külön meg kell számolni, majd a (3) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre listánként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

35. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve öt példányban készül. A jegyzőkönyvek valamennyi példányát a szavazatszámláló bizottság jelenlevő tagjai aláírják.

(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvek három példányát haladéktalanul továbbítja a helyi választási bizottsághoz. A választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat, a jegyzőkönyv egy példányát az urnával együtt a hivatalhoz kell szállítani.

(4) A helyi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, megállapítja a település választási eredményét, és erről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv négy példányban készül. A jegyzőkönyv valamennyi példányát a választási bizottság jelenlévő tagjai aláírják. A jegyzőkönyv első példányát - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányaival együtt - 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni. Két-két példányt továbbítani kell a területi választási bizottsághoz.

(5) A területi választási bizottság a helyi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján megállapítja a választás fővárosi, megyei eredményét. A területi választási bizottság a választás fővárosi, megyei eredményéről három példány összesítő jegyzőkönyvet állít ki. Ebből egy példányt - a helyi választási bizottságok jegyzőkönyveinek és az ehhez tartozó szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyvek egy-egy példányával - továbbít az Országos Választási Bizottsághoz.

(6) A választás országos eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg és hivatalos közleményben közzéteszi.

(7) A választási szervek az (1), (4) és (5) bekezdés alapján kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a listát indító szervezetek jelenlévő közös megbízottjának adják át.

(8) A szavazásra vonatkozó iratokat a listát indító szervezetek igazolt megbízottjai a hivatalban a szavazást követő 3 napon belül megtekinthetik.

(9) A szavazólapokat a hivatalban az illetékes választási szerv tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő kifogás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. 90 nap után a jegyzőkönyvek kivételével a választási iratokat meg kell semmisíteni. A jegyzőnek a választási iratok megsemmisítéséről a helyi választási bizottság elnökét vagy titkárát legalább 3 nappal korábban értesíteni kell.

(10) A választás számítástechnikai adatainak megőrzéséről - 90 napig - az illetékes választási munkacsoport gondoskodik.

VII. Fejezet

A választás rendszere és az eredmény megállapítása

36. § (1) A biztosítási képviselők megválasztásánál a Magyar Köztársaság területét egy választókerületnek kell tekinteni.

(2) A választópolgár a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat listáira külön-külön szavazólapon szavaz.

(3) A választás egyfordulós, és akkor érvényes, ha azon a választójoggal rendelkezők legalább 25%-a részt vett.

(4) Ha a választás érvénytelen, akkor 1994. december 31-ig új választásokat kell kiírni.

37. § (1) A lista - a (3) bekezdésben lévő számítási mód alapján - a szavazatok arányában kap mandátumot.

(2) A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

(3) A számítás módja:

a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorában a listákra leadott szavazatok vannak. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.

b) A táblázat segítségével kell kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg amelyik kevesebb mandátumot kapott. Ha több egyenlő legnagyobb szám van, mint a még kiosztható mandátumok száma, akkor - a kiosztható mandátumok száma szerint - sorsolással kell dönteni arról, hogy melyik lista kap mandátumot.

(4) A képviselői hely megüresedése esetén az országos listán induló jelöltek közül az országos listát indító szervezet - választási szövetség esetén a listát indító szervezetek közösen - jelöli ki az új képviselőt. Az új képviselőt az Országos Választási Bizottsághoz a megüresedéstől számított 30 napon belül kell bejelenteni. Az új képviselő számára az Országos Választási Bizottság kiadja a megbízólevelet.

(5) Ha a listán jelölt nincs, vagy minden jelölt kiesett, akkor a mandátum betöltetlen marad.

VIII. Fejezet

Jogorvoslat

38. § (1) A választási törvény megsértése, továbbá a választási eredmény ellen bármely választópolgár a választási szervhez kifogást, illetőleg a bírósághoz jogorvoslati kérelmet nyújthat be. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntéstől számított 3 napon belül lehet az illetékes választási bizottságnál benyújtani. Az illetékes választási bizottság a kifogást a beérkezéstől számított 3 napon belül, a bíróság a jogorvoslati kérelmet soron kívüli eljárásban bírálja el.

(2) A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a helyi választási bizottság bírálja el. Ez ellen a döntés ellen jogorvoslattal - 3 napon belül - a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz lehet fordulni. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A helyi választási bizottságnak - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével hozott - döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogást - ha az nem érinti a település választási eredményét - a területi választási bizottság bírálja el. Döntése ellen 3 napon belül a megyei, fővárosi bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A település választási eredményével kapcsolatos kifogást az Országos Választási Bizottság bírálja el.

(4) A területi választási bizottság tevékenysége, továbbá a területi választási eredménnyel összefüggő döntése elleni kifogást az Országos Választási Bizottsághoz lehet benyújtani. Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. További jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - népi ülnökök közreműködésével határoz. A bíróság a jogorvoslati kérelmet előterjesztő választópolgárt - kérésére - személyesen meghallgatja.

39. § (1) Ha a választási szerv vagy a bíróság a kifogásban foglaltak vizsgálatának eredményeként a kifogásnak helyt ad, megállapítja a törvénysértés tényét és

a) ezt az érintett felek tudomására hozza, vagy

b) megváltoztatja a törvénysértő döntést, illetve

c) megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételteti.

(2) A megalapozatlan kifogást el kell utasítani.

(3) A kifogás benyújtására vonatkozó határidők jogvesztők.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

40. § (1) A társadalombiztosítási képviselők választását 1993. május 21-én kell megtartani.

(2) A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvényben a biztosítási képviselők választásának költségeire előirányzott 500 millió forintból kell biztosítani. A választások költségeinek az 500 millió forintot meghaladó részét az állami költségvetés biztosítja.

(3) A választási szervek tagjai - a választás napján - mentesülnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján végzett munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a kifizetett átlagbért a (2) bekezdésben meghatározott 500 millió forintból visszaigényelheti.

41. § (1) A választási kampány céljára az állami költségvetési szerv térítési díj nélkül, azonos feltételekkel bocsát rendelkezésre helyiséget és berendezéseket.

(2) A munkáltató a választási kampány céljára a nála foglalkoztatott munkavállalók számára térítési díj nélkül azonos feltételekkel bocsát rendelkezésre helyiséget, eszközöket és berendezéseket. A munkáltató az ezt meghaladó költségeinek megtérítését igényelheti a kampányt szervező szakszervezettől.

(3) A munkáltató a munkahelyi szavazókör technikai és tárgyi feltételeit köteles biztosítani.

42. § A választással és a választójogosultsággal kapcsolatos választási, államigazgatási és bírósági eljárás illetékmentes.

43. § (1) Ha a területi választási bizottság tagjainak a száma nem éri el az 5 főt, a társadalombiztosítási választásra a fővárosi, megyei közgyűlés, vagy felhatalmazása alapján az általa kijelölt bizottság, a területi választási bizottságot kiegészíti.

(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb, mint három, akkor a helyi választási bizottság más szavazatszámláló bizottság esküt tett tagjai közül a bizottságot kiegészíti.

44. § (1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, az 1992. évi LXIV. törvénnyel módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A biztosítási ellátásra jogosultak biztosítási képviselőit a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok - külön törvény rendelkezései szerint - választják. A munkáltatók biztosítási képviselőit a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálják. A nyugdíjasok közvetlen képviseletét ellátókat [7. § (1) bekezdés] a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szerveinek - ide nem értve a szakszervezeteket - megegyezése alapján a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegálja. A képviselők megbízatása négy évre szól.”

(2) A Tv. 33. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„33. § (3) A biztosítási önkormányzatok megalakulásáig az alapok kezelésével kapcsolatos, e törvény 9. § (1) bekezdésének l) pontjában felsorolt jogköröket

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság;

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság, mint a vonatkozó pénzügyi alap ideiglenes kezelője gyakorolja. Az alap kezelője döntési hatáskörét a központi társadalombiztosítási igazgatási szerv (szervek) vezetőjére átruházhatja.

(4) Az Alapok közös működési költségvetésével kapcsolatos döntési jogokat a két Felügyelő Bizottság együttesen gyakorolja. Döntést a két Felügyelő Bizottság 6-6 tagjának egybehangzó szavazatával hozhat. Ezt a szabályt kell alkalmazni a két Felügyelő Bizottság együttes döntését igénylő valamennyi kérdés eldöntésénél.

(5) A Felügyelő Bizottság az Alap és az Alap vagyona kezelésével kapcsolatos - hatáskörébe tartozó - kérdésekben a központi társadalombiztosítási igazgatási szerv (szervek) vezetője felett utasítási jogkörrel rendelkezik.”

45. § (1) E törvény alapján a belügyminiszter rendeletben állapítja meg:

a) a választási eljárás határidőit és határnapjait;

b) a választási szervek mellett működő munkacsoportok feladatait és tagjainak képzését; a szavazatösszesítés rendjét;

c) a választók és a választáson indulók nyilvántartásának és értesítésének mintáját;

d) a választási jegyzőkönyvek és nyomtatványok mintáit;

e) a választás előzetes országos részeredményének és végleges országosan összesített adatainak a tartalmát;

f) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási rendjét, valamint a 9. § (2) bekezdésébe foglalt szavazóköri költségeket, továbbá az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben a 40. § (3) bekezdésében meghatározott visszaigénylés módját.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogyha az (1) bekezdés a) pontjában levő határidő, határnap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, úgy azt a közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.

46. § A választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter a köztársasági megbízott útján irányítja.

47. § E törvény alkalmazásában szakszervezeten a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 18. §-a szerint szakszervezetnek minősülő szervezetet kell érteni.

48. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 211. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § (1) E törvény hatálybalépését követően az első üzemi tanács választásokat 1993. május 21. és május 28. között kell megtartani.

(4) Annál a munkáltatónál, ahol üzemi tanácsot kell választani

a) a választás eredményének megállapításáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a 33. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg;

b) az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a munkavállalók részvételi jogait a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek együttesen gyakorolják.”

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény(a továbbiakban: Kjt.) 89. §-ának (3) bekezdése és a 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (3) Az első közalkalmazotti tanács választást 1993. május 21. és május 28. között kell megtartani. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott reprezentativitást 1993. augusztus 31. napjáig kell megállapítani.”

„91. § (1) A közalkalmazotti tanács választások eredményének megállapításáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a kollektív szerződést a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg.

(2) A közalkalmazottak részvételi jogait a közalkalmazotti tanács megválasztásáig, de legfeljebb 1993. május 28-ig a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek együttesen gyakorolják.”

49. § A társadalombiztosítási képviselők választásával egy időben, de attól szervezetileg elkülönítetten az üzemi és közalkalmazotti tanácsok választása is megtartható.

1. számú melléklet

A választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü (fogadalom) szövege

„Én ................................................................................ becsületemre esküszöm (fogadom), hogy az Alkotmány és a Választási Törvény rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen teljesítem.”

2. számú melléklet

Országos listás szavazólap mintája

Egészségbiztosítási önkormányzat képviselőinek választása

19........ év ..................... hónap ...... nap

1. 2. ... X.
szakszervezeti szövetség neve, rövidítése szakszervezeti
szövetség neve, rövidítése
szakszervezeti szövetség neve, rövidítése szakszervezeti szövetség neve, rövidítése
jelvénye jelvénye jelvénye jelvénye
1. jelölt neve 1. jelölt neve 1. jelölt neve 1. jelölt neve
2. jelölt neve 2. jelölt neve 2. jelölt neve 2. jelölt neve
3. jelölt neve 3. jelölt neve 3. jelölt neve 3. jelölt neve
4. jelölt neve 4. jelölt neve 4. jelölt neve 4. jelölt neve
5. jelölt neve 5. jelölt neve 5. jelölt neve 5. jelölt neve

A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:

A szavazólapon egy szakszervezeti szövetségre lehet szavazni.

3. számú melléklet

Országos listás szavazólap mintája

Nyugdíjbiztosítási önkormányzat képviselőinek választása

19........... év ..................... hónap ....... nap

1. 2. ... X.
szakszervezeti szövetség neve, rövidítése szakszervezeti
szövetség neve, rövidítése
szakszervezeti szövetség neve, rövidítése szakszervezeti szövetség neve, rövidítése
jelvénye jelvénye jelvénye jelvénye
1. jelölt neve 1. jelölt neve 1. jelölt neve 1. jelölt neve
2. jelölt neve 2. jelölt neve 2. jelölt neve 2. jelölt neve
3. jelölt neve 3. jelölt neve 3. jelölt neve 3. jelölt neve
4. jelölt neve 4. jelölt neve 4. jelölt neve 4. jelölt neve
5. jelölt neve 5. jelölt neve 5. jelölt neve 5. jelölt neve

A listára szavazni a szervezet neve alatti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például:

A szavazólapon egy szakszervezeti szövetségre lehet szavazni.


  Vissza az oldal tetejére