Időállapot: közlönyállapot (1993.III.26.)

1993. évi XVII. törvény

a büntető jogszabályok módosításáról * 

1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntethetőség elévül)

„a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;”

(elteltével.)

(2) A Btk. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem évül el

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet);

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai];

d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];

e) a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]

büntethetősége.”

2. § A Btk. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Főbüntetések

1. a szabadságvesztés,

2. a közérdekű munka,

3. a pénzbüntetés.”

3. § A Btk. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év.”

4. § (1) A Btk. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést.”

(2) A Btk. 42. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha)

b) terrorcselekmény (261. §),

- a légi jármű hatalomba kerítése (262. §),

- emberölés, emberrablás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, közveszélyokozás és rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés, 175/A. § (3)-(4) bekezdés, 197. § (2) bekezdés, 198. § (2) bekezdés, 200. § (2) bekezdés, 259. § (2)-(3) bekezdés, 321. § (3)-(4) bekezdés];

c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet)

miatt szabták ki.”

5. § A Btk. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem bocsátható feltételes szabadságra

a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el;

b) aki a szabadságvesztésből legalább harminc napot nem töltött ki.”

6. § A Btk. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § (1) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott időtartamot kitöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját - tizenöt és huszonöt év között - a bíróság az ítéletében határozza meg.

(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet szabadságvesztésre ítélik, a kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a (2) bekezdés keretei között elhalaszthatja.

(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.”

7. § A Btk. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közérdekű munka

49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végzi.

(3) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama száz nap.”

8. § A Btk. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani.

(2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.”

9. § A Btk. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke tíz, legnagyobb mértéke háromszázhatvan napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ötven, de legfeljebb tízezer forintban kell meghatározni.”

10. § A Btk. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép.”

11. § A Btk. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közügyektől eltiltott)

„a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben;”

12. § A Btk. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § Ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követik el, feltéve, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona van, vagyonelkobzást lehet alkalmazni végrehajtandó szabadságvesztés mellett.”

13. § A Btk. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétmillió forint.”

14. § A Btk. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb nem lehet.”

15. § A Btk. 67. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A főbüntetés elévül:)

d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év;

e) közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével.”

16. § A Btk. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a közérdekű munka nem hajtható végre.”

17. § A Btk. 82. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Próbára bocsátás és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll [72. § (4) bek., 89. § (6) bek.].”

18. § A Btk. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A főbüntetést *  a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.”

19. § (1) A Btk. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú.”

(2) A Btk. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke]

a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztést;

b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést;

c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést;

d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, közérdekű munkát, vagy ha - az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést;

e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett közérdekű munkát vagy pénzbüntetést

lehet kiszabni.”

20. § A Btk. 88. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető.”

21. § A Btk. 89. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.”

22. § (1) A Btk. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha)

b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,”

(2) A Btk. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik.”

23. § (1) A Btk. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.”

(2) A Btk. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglalható.”

24. § A Btk. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó
rendelkezések
 * 

97. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.

(2) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.”

25. § A Btk. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani.

(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi közérdekű munkának, illetve egynapi tételnek felel meg. A pénzmellékbüntetésbe történő beszámításra a 65. § (2) bekezdése szerinti számítás irányadó.”

26. § A Btk. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján;

b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján;

c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;

d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével;

e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével;

f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.”

27. § (1) A Btk. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.”

(2) A Btk. 103. §-a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik.

28. § A Btk. 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.

(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.”

29. § A Btk. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fiatalkorúval szemben közérdekű munka és vagyonelkobzás nem alkalmazható.”

30. § (1) A Btk. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy nap.”

(2) A Btk. 110. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama)

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év;”

(3) A Btk. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év.”

31. § (1) A Btk. 121. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül)

b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték;

c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.”

(2) A Btk. 121. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes.”

32. § A Btk. 127. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában

127. § (1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos, a továbbszolgáló és a sorállományú katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben.

(2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetést, illetőleg annak hátralevő részét fogházban kell végrehajtani.”

33. § A Btk. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közérdekű munka alkalmazásának kizárása

129. § Katonával szemben, szolgálati viszonyának fennállása alatt, közérdekű munka nem alkalmazható.”

34. § (1) A Btk. 137. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. hivatalos személy:

a) az országgyűlési képviselő;

b) a köztársasági elnök;

c) a miniszterelnök;

d) a Kormány tagja, a politikai államtitkár;

e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész;

f) az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa;

g) a helyi önkormányzati testületek tagja;

h) a közjegyző;

i) alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

j) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el,”

(2) A Btk. 137. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt harminc napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,”

35. § A Btk. 147. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.”

36. § A Btk. 166. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont];

b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];

c) a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].”

37. § A Btk. 175. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) aljas indokból vagy célból;

b) hivatalos eljárás színlelésével;

c) a sértett sanyargatásával;

d) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.”

38. § A Btk. a következő 175/A. §-sal egészül ki:

„Emberrablás

175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) bűnszövetségben;

b) fegyveresen

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) különösen súlyos hátrányt;

b) halált okozva

követik el.

(4) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja.

(7) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték.”

39. § (1) A Btk. a következő 177/A. §-sal egészül ki:

„Jogosulatlan adatkezelés

177/A. § (1) Az az adatkezelő, aki

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel;

b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz;

c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti;

d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol;

e) kezelt személyes adatot meghamisít;

f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

(2) A Btk. a következő 177/B. §-sal egészül ki:

„Különleges személyes adatokkal visszaélés

177/B. § (1) Aki a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatkezelése során tudomására jutott különleges adatot

a) jogellenesen nyilvánosságra hozza;

b) jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

40. § (1) A Btk. 178. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.”

(2) A Btk. 178. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A büntetés

a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény; * 

b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

jelentős érdeksérelmet okoz.”

41. § A Btk. 183. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők.”

42. § A Btk. a következő 183/A. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezés

183/A. § A 175/A. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni.”

43. § (1) A Btk. 193. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. 193. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében követi el.”

44. § A Btk. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

45. § A Btk. 198. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„198. § (1) Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll;

b) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak.

(3) Ha a tettes és a sértett az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt házasságot köt, a büntetés az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja esetén korlátlanul enyhíthető.”

46. § A Btk. 200. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„200. § (1) Aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll;

b) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak.”

47. § A Btk. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § (1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést.

(4) Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, az (1) bekezdés szerint büntetendő.”

48. § A Btk. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„208. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

49. § A Btk. a következő 210/A. §-sal egészül ki:

„210/A. § (1) Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik.

(2) E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.”

50. § A Btk. 211. §-ának a bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„211. § Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és népi kezdeményezés során”

51. § A Btk. 228. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást

a) aljas indokból vagy célból;

b) a sértett sanyargatásával;

c) súlyos következményt okozva

követik el.”

52. § (1) A Btk. 232. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki más előtt olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely a hivatalos személy becsületének csorbítására, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására alkalmas, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

(2) A Btk. 232. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a hivatalos személy becsületének, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy ilyen cselekményt követ el.”

(3) A Btk. 232. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követi el.”

(4) A Btk. 232. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt büntető eljárásnak csak jogszabályban meghatározott szerv vagy személy feljelentése alapján van helye.”

53. § A Btk. 238. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.”

54. § A Btk. 244. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást)

a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el,

55. § A Btk. a következő 269/A. §-sal egészül ki:

„Nemzeti jelkép megsértése

269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

56. § A Btk. a következő 270/A. §-sal egészül ki:

Közveszéllyel fenyegetés

270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.”

57. § A Btk. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„272. § Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos előírásokat súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

58. § A Btk. 273. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

59. § A Btk. a következő 273/A. §-sal egészül ki:

Elkobzás

273/A. § Közszemérem megsértése esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik.”

60. § A Btk. 282. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„282. § (1) Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, kínál, átad, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) üzletszerűen;

b) fegyveresen;

c) fiatalkorú vagy gyermekkorú személy felhasználásával követik el, illetve az elkövetés folytán ilyen személy jut kábítószerhez.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jelentős mennyiségű kábítószerrel;

b) kábítószernek a hatósági előírások megszegésével való termesztésével, előállításával, megszerzésével, forgalomba hozatalával vagy kereskedelmével foglalkozó szervezet keretében követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki kábítószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki az (1) bekezdésben írt kábítószerrel visszaélést csekély mennyiségre követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(7) Aki nagy nyilvánosság előtt kábítószer-fogyasztásra hív fel, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

61. § A Btk. a következő 282/A. §-sal egészül ki:

„282/A. § Nem büntethető, aki

a) csekély mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, állít elő, megszerez vagy tart;

b) kábítószer fogyasztásával összefüggő - kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - bűncselekményt követett el;

feltéve, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggőséget megelőző vagy gyógyító kezelésben részesült.”

62. § A Btk. 283. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„283. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábító hatású anyag vagy szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy őt arra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

63. § A Btk. a következő 286/A. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezés

286/A. § A 282. és a 282/A. § alkalmazásában kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell.”

64. § A Btk. 287. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák
forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése

287. § (1) Aki a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmát Nemzetközi Importigazolás, kiviteli engedély vagy az ezeket helyettesítő okmányok nélkül végzi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a végső felhasználó is, aki a Végső Címzetti és Vásárlói Nyilatkozatot megszegve a Nemzetközi Importigazolásban foglaltaktól eltérően használja fel a nemzetközileg ellenőrzött terméket vagy technológiát.”

65. § A Btk. 288. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése

288. § Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, és ezáltal maga vagy más részére jogtalanul szerzi meg az állam által biztosított gazdasági előnyt, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

66. § A Btk. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„298. § Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

67. § A Btk. 309. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettséget vagy tilalmat megszegi

a) devizaérték, belföldi fizetőeszköz vagy vagyoni érték engedély nélküli kivitelével vagy kijuttatásával;

b) devizaértékre, belföldi fizetőeszközre vagy vagyoni értékre szóló külföldi követelés be nem jelentésével,

ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

68. § A Btk. 310. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Adó-, társadalombiztosítási csalás

310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege jelentős mértékben csökken.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege különösen nagy mértékben csökken.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.”

69. § A Btk. a következő 310/A. §-sal egészül ki:

„Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő
munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése

310/A. § (1) Aki a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulék megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételének összege jelentős mértékben csökken.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételének összege különösen nagy mértékben csökken.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított munkaadói vagy munkavállalói járulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel a munkaadói vagy a munkavállalói járulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.”

70. § A Btk. a következő 310/B. §-sal egészül ki:

„Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy
nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése

310/B. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavállaló részére járó személyi jellegű juttatásból levont egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a munkáltató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társasvállalkozás vagy annak tagja, aki a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék összege jelentős mértékű, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék összege különösen nagy mértékű.

(4) Az elkövető nem büntethető, ha a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulékot a vádirat benyújtása előtt kiegyenlítik.

(5) Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tettesként a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy követheti el.”

71. § A Btk. 328. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során

a) hamis méréssel vagy számolással;

b) a reá nézve kötelezően megállapított árnál magasabb ár kérésével, kikötésével vagy elfogadásával;

c) az áru minőségének megrontásával

a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

72. § A Btk. a következő 329/A. §-sal egészül ki:

„Szerzői és a szomszédos jogok megsértése

329/A. § (1) Aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadói teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva;

b) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Aki a szerzői és szomszédos jogok megsértését gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) A szerzői és szomszédos jogok megsértése esetén el kell kobozni azt az elkövető tulajdonában lévő dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Az elkobzásnak akkor is helye van, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudott.”

73. § A Btk. 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„345. § (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte negyvennyolc órát meghalad, vétséget követ el, és egy évig, háború idején bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bűntett miatt három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.”

74. § A Btk. 348. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

75. § A Btk. 169. §-ának (4) bekezdésében, 170. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 171. §-ának (1) bekezdésében, 172. §-ának (1) bekezdésében, 176. §-ának (1) bekezdésében, 177. §-ának (2) bekezdésében, 178. §-ának (2) bekezdésében, 179. §-ának (1) bekezdésében, 180. §-ának (1) bekezdésében, 184. §-ának (3) bekezdésében, 185. §-ának (3) bekezdésében, 187. §-ának (1) bekezdésében, 188. §-ának (1) bekezdésében, 189. §-ának (1) bekezdésében, 190. §-ában, 193. §-ának (3) bekezdésében, 194. §-ában, 196. §-ának (1) bekezdésében, 212. §-ában, 216. §-ában, 220. §-ában, 222. §-ának (1) bekezdésében, 223. §-ának (1) bekezdésében, 228/A. §-ának (2) bekezdésében, 234. §-ában, 235. §-ában, 237. §-ában, 238. §-ának (6) bekezdésében, 239. §-ában, 242. §-ában, 249. §-ának (2) bekezdésében, 251. §-ának (1) bekezdésében, 254. §-ának (1) bekezdésében, 257. §-ában, 265. §-ában, 267. §-ában, 270. §-ának (1) bekezdésében, 271. §-ának (1) bekezdésében, 276. §-ában, 277. §-ának (2) bekezdésében, 278. §-ában, 279. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 280. §-ának (3) bekezdésében, 281. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 284. §-ának (1), (2), (3) bekezdésében, 285. §-ának (1) bekezdésében, 292. §-ának (2) bekezdésében, 295. §-ának (2) bekezdésében, 298/A. §-ában, 298/B. §-ában, 303. §-ának (1) bekezdésében, 306. §-ának (1) bekezdésében, 307. §-ának (4) bekezdésében, 311. §-ának (1) bekezdésében, 312. §-ának (1) bekezdésében, 313. §-ában, 316. §-ának (2) bekezdésében, 317. §-ának (2) bekezdésében, 318. §-ának (2) bekezdésében, 319. §-ának (2) bekezdésében, 324. §-ának (2) bekezdésében, 325. §-ában, 326. §-ának (2) bekezdésében, 327. §-ának (1) bekezdésében és 330. §-ában a „javító-nevelő munkával” szövegrész helyébe „közérdekű munkával” szövegrész lép.

76. § A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 25. §-ának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)

„a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi;”

„d) az emberrablás (Btk. 175/A. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §) és a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §);”

77. § A Be. 122. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha külön jogszabály a feljelentést valamely hatóság belátására bízza, ezt a hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott feljelentési kötelezettség nem terheli. Az ilyen bűncselekményre vonatkozó adatokat ezzel a hatósággal kell közölni.”

78. § (1) A Be. 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a Btk. 282/A. §-ának a) és b) pontjában meghatározott okból a nyomozás megszüntetésének lehet helye, a kábítószer-élvező gyanúsítottal szemben indított nyomozást, egy ízben, egyévi időtartamra fel kell függeszteni, ha a gyanúsított vállalja a folyamatos gyógykezelést. Az eljárást folytatni kell, ha a gyanúsított okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos gyógykezelésben vett részt.”

(2) A Be. 137. §-ának jelenlegi (2)-(5) bekezdésének számozása (3)-(6) bekezdésre változik.

79. § (1) A Be. 169. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kábítószerélvező vádlottal szemben, ha a Btk. 282/A. §-ának a) és b) pontjában meghatározott okból az eljárás megszüntetésének lehet helye - amennyiben a nyomozást ebből a célból a 137. § (2) bekezdése alapján nem függesztették fel - az elsőfokú bíróság az eljárást egy ízben, egy évre felfüggeszti, ha a vádlott vállalja a folyamatos gyógykezelést. Az eljárást folytatni kell, ha a vádlott okirattal nem igazolja, hogy a felfüggesztéstől számított egy éven belül legalább hat hónapig tartó folyamatos gyógykezelésben vett részt.”

(2) A Be. 169. §-a jelenlegi (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre változik.

80. § A Be. a következő 360. §-sal egészül ki:

„Feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

360. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról, ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet szabadságvesztésre ítélik [Btk. 47/A. § (3) bek.].

(2) A bíróság a tárgyalást a bűntetti eljárás szabályai szerint folytatja le.”

81. § Az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 12. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 11. § 1-6. pontjában felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket kell alkalmazni:)

„a) életfogytig tartó szabadságvesztés vagy”

82. § Az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 14. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 13. § 1-7. pontjában felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket kell alkalmazni:)

„a) életfogytig tartó szabadságvesztés vagy”

83. § A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a feljelentés megtételére [232. § (5) bek.] jogosult

a) a sértett hatóság vezetője;

b) a sértett hivatalos személy;

c) annak a szervnek a vezetője, amelynek tagja a sértett hivatalos személy. Ha a sértett hivatalos személy a feljelentés megtételét kívánja, az nem tagadható meg.”

84. § A Btké. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Adó-, társadalombiztosítási csalásnál [310. § (2) bek.], jövedékkel visszaélésnél [311. § (2) bek.], valamint a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésénél [310/A. § (2) bek.] és a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértésénél [310/B. § (3) bek. I. fordulat], az adó, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és a munkavállalói járulék bevételének csökkenése akkor jelentős mértékű, illetve csempészetnél és vámorgazdaságnál [312. § (2) bek. c) pont] a vámáru akkor jelentős értékű, ha ötszázezer forintot meghalad.

(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (2) bek. c) pont] és az orgazdaságot [326. § (3) bek.] akkor követik el nagyobb értékre, illetve lopásnál [316. § (4) bek. a) pont] és sikkasztásnál [317. § (4) bek. a) pont] a dolog értéke, csalásnál [318. § (4) bek. a) pont] és rongálásnál [324. § (3) bek. a) pont] az okozott kár, hűtlen kezelésnél [319. § (3) bek. a) pont] az okozott vagyoni hátrány akkor nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad.”

85. § A Btké. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), a közellátás veszélyeztetését [303. § (2) bek.], a devizagazdálkodás megsértését [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.

(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek.] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)-(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (3) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevétel csökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A. § (3) bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad.”

86. § A Btké. a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„Adó-, társadalombiztosítási csalás,
Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése,
a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése
bűncselekményeinek értékhatára

27/B. § Nem valósul meg bűncselekmény, ha az adó-, társadalombiztosítási csalást (310. §) ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegését (310/A. §) ötvenezer forintot meg nem haladó munkaadói, illetve munkavállalói járulék, a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértését (310/B. §) ötvenezer forintot meg nem haladó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék bevétel csökkenést okozva követik el.”

87. § A Btké. 28. §-a (1) bekezdésének d), e), f), g), h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

„d) a devizagazdálkodás megsértését (309. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre;

e) a jövedékkel visszaélést (311. §) ötvenezer forintot meg nem haladó adóbevétel csökkenést okozva;

f) a csempészetet és a vámorgazdaságot (312. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű vámárura;

g) a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) ötezer forintot meg nem haladó értékre;

h) a csalást (318. §), a rongálást (324. §) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva;

i) a hűtlen kezelést (319. §) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva”

(követik el.)

88. § A Btké. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás kiterjed:)

„b) a vámszabálysértés (Sztv. 114. §) és a devizaszabálysértés (Sztv. 116. §) miatt megbüntetett személyekre,”

89. § A Btké. 31. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)

„c) az elbírálásra illetékes szabálysértési hatóságnak a tulajdon elleni szabálysértés és az orgazdaság szabálysértése elbírálásához a Btk. XVIII. Fejezetében foglalt vagyon elleni bűncselekmények miatti elítélésről,”

90. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege száz forint, legmagasabb összege ötvenezer forint.”

91. § Az Sztv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § Ha a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét törvény vagy kormányrendelet

a) ezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege ötezer forint;

b) háromezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege tízezer forint;

c) ötezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege húszezer forint;

d) tízezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege harmincezer forint;

e) húszezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege ötvenezer forint.”

92. § Az Sztv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az átváltoztatás során száz forinttól ezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírságot helyettesítő elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál hosszabb nem lehet.”

93. § Az Sztv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha ugyanazt a személyt több pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a pénzbírságot minden egyes szabálysértés miatt külön-külön kell megállapítani, de egy összegben kell kiszabni. Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság az ötvenezer forintot meghaladhatja.”

94. § Az Sztv. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § A helyszíni bírság összege száz forinttól kétezer forintig, felügyelet (35-36. §) által történő bírságolás esetén ötezer forintig terjedhet.”

95. § Az Sztv. a következő 88/B. §-sal egészül ki:

„Adatvédelmi szabálysértés

88/B. § Aki

a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget;

b) az érintettet a személyes adatok védelméhez vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza;

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

96. § Az Sztv. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Aki

a) ötezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást;

b) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást;

c) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, feltéve, hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

97. § (1) Az Sztv. 107. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

„a) ötezer forintot meg nem haladó értékre orgazdaságot követ el, feltéve, hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,”

(2) Az Sztv. 107. § (1) bekezdésének „húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható” szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

98. § Az Sztv. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy vállalkozást tart fenn engedély nélkül, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

99. § Az Sztv. 113/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki olyan terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, feltéve, hogy az adóbevétel csökkenése az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

100. § Az Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

101. § Az Sztv. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru-elidegenítésben közreműködik, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

102. § Az Sztv. 116. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a devizagazdálkodásról szóló jogszabályban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat

a) a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésében írt módon ötvenezer forintot meg nem haladó értékre;

b) más módon, értékre tekintet nélkül

szándékosan megszegi, úgyszintén, aki ezt megkísérli, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában említett kötelességszegést nem jelentős érték tekintetében, vagy a b) pontban írt kötelességszegést értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

103. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Btk. 1. §-a, 47. §-ának (4) bekezdése, 48/A. §-a, 60. §-ának (1) bekezdésében a „vagy szigorított javító-nevelő munkára” szövegrész, 87. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának b) pontja, 91. §-ának (2) bekezdése, 93. §-ának (1) és (3) bekezdése, 95. §-a, 98. §-a, 102. §-ának (3) bekezdése, 103. §-ának (2)-(3) bekezdése, 113. §-a, 120. §-ának (3) bekezdése, 123. §-ának (3) bekezdése, 125-126. §-a, 136. §-ának (1) bekezdésében a „fegyelmező zászlóaljban vagy” szövegrész, 148. §-a, 152. §-ában „vagyonelkobzásnak és” szövegrész, 204. §-a, 218. § (3) bekezdésében a „vagyonelkobzás és” szövegrész, 228. §-ának (3) bekezdése, 297. §-a, 299. §-a, 300. §-a, 301. § (3) bekezdése, 304. §-ának (5) bekezdése, 316. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 317. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 318. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 324. §-a (2) bekezdése b) pontjának II. fordulatából „vagy különös visszaesőként” szövegrész, 326. §-a (2) bekezdése b) pontjának II. fordulatában a „vagy különös visszaesőként” szövegrész, 333. §-ának 3. pontja, a Btk. Különös Része 196. §-ának (1) bekezdésében a „szigorított javító-nevelő munkával” szövegrész, 206. §-ában és 207. §-ának (1) bekezdésében a „vagy szigorított javító-nevelő munkával” szövegrész, 267. §-ában a „szigorított javító-nevelő munkávalszövegrész, 316. §-ának (2) bekezdésében, 318. §-ának (2) bekezdésében és 326. §-ának (2) bekezdésében a „szigorított javító-nevelő munka” szövegrész, a Be. 341/A. §, 342. §, 342/A. §, 369. §-a és a 386. §-ának (1) bekezdésében a „Javító-nevelő munka esetén a terhelt munkabéréből levont összeget, továbbá” szövegrész, az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 3. §-a, az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 54. §-ában a „fegyelmező zászlóaljban vagy” szövegrész, 55. §-ának (1) bekezdésében „A fegyelmező zászlóalj és” szövegrész, 55. §-ának (2) bekezdésében „a fegyelmező zászlóaljban a börtön, illetőleg a fogház” szövegrész, 56. §-ának (1) bekezdésében „A fegyelmező zászlóaljban és” szövegrész, a Btké. 23. §-a, 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 30. §-a (1) bekezdésének k) pontja, az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 100. §-a, 108. §-a, 108/A. §-a, 108/B. §-a, 108/C. §-a, 108/H. §-a, és a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 165. §-a hatályát veszti.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott szabadságvesztésre ítélt e törvény rendelkezéseit (Btk. 47-48. §) szerint bocsátható feltételes szabadságra.

(3) A törvény hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények miatt a hatálybalépés után kiszabott szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátásra a jelen törvény rendelkezéseit (Btk. 47-48. §) kell alkalmazni.

(4) A törvénynek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó szabályait (Btk. 100-103. §) a hatálybalépése előtt meghozott ítéletekre is alkalmazni kell, feltéve, hogy e törvény rendelkezései enyhébbek.

(5) A törvény hatálybalépésekor a szabadságvesztés büntetésüket fegyelmező zászlóaljban töltő elítéltek büntetését az e törvény 32. §-a szerinti katonai fogdában kell végrehajtani.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye, és az egységes szövegen átvezesse a hatályos jogszabályok folytán szükségessé vált szövegezési módosításokat.


  Vissza az oldal tetejére