Időállapot: közlönyállapot (1993.III.26.)

1993. évi XVIII. törvény

a Rehabilitációs alapról * 

Az Országgyűlés abból a célból, hogy elősegítse a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációját - összhangban a Genfben, 1983. június 20-án kelt, „a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek)” szóló egyezménnyel - Rehabilitációs Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot létesít.

1. § A Rehabilitációs Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap.

2. § Az Alap rendeltetése

a) azon személyek orvosi rehabilitációt követő foglalkoztatásának elősegítése, akiknek a munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodásuk miatt csökkentek (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személyek);

b) fejlesztési célú támogatás nyújtása a rehabilitációs foglalkoztatás célját szolgáló beruházáshoz, az ilyen céllal létesített beruházás működtetésének szinten tartásához, illetve az ilyen céllal létesített gazdálkodó szervezetek alapításához.

3. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a központi költségvetésben évente e célra meghatározott összegű állami támogatás;

b) a természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint egyéb szervezetek önkéntes befizetései, felajánlásai;

c) az Alap betéti kamatai;

d) az Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás visszafizetéséből származó összeg és a támogatás után fizetett kamat;

e) a rehabilitációs hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás).

(2) Az Alap bevétele és tárgyévi maradványa nem vonható el.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt, az Alap javára teljesített befizetések és felajánlások közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).

4. § (1) Az Alapba hozzájárulást köteles fizetni:

a) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. tv. 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott adóalany;

b) az a költségvetési szerv, amelyik alaptevékenysége mellett a külön jogszabályban meghatározott mértékű vállalkozási tevékenységet is végez;

c) a szociális foglalkoztató [a továbbiakban az a)-c) pont együtt: gazdálkodó szervezetek];

ha a gazdálkodó szervezet tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának 5%-át nem éri el a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A hozzájárulást a kötelező foglalkoztatási szint figyelembevételével a foglalkoztatandó létszám és az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának különbsége alapján kell számítani.

(3) A hozzájárulás éves összege a (2) bekezdés alapján számított létszámkülönbség és a költségvetésről szóló törvényben évente meghatározott összeg szorzata. 1993-ban a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 2500 Ft/év.

(4) A hozzájárulást az Alap kezelője által közzétett, és az állami adóhatóságnál vezetett „Rehabilitációs hozzájárulás számla” javára kell befizetni.

(5) Nem kell hozzájárulást fizetni, ha a gazdálkodó szervezetnél a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 30 főt nem haladja meg.

5. § (1) A hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a tárgyévet megelőző év tényleges kötelezettségének 25%-a. Az előleg összegét a gazdálkodó szervezet maga állapítja meg és fizeti be. A IV. negyedévre előleget fizetni nem kell.

(2) A hozzájárulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

6. § (1) Az Alapból teljesíthető kiadások köre olyan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, beruházásnak nem minősülő bővítéshez vagy egyéb fejlesztési célú kifizetéshez nyújtott támogatás, amely

a) normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő, ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza;

b) a külön jogszabályban meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet és szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul;

c) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.

(2) A támogatás

a) vissza nem térítendő, illetve

b) kamatmentes vagy kedvező kamatozású, visszatérítendő

formában nyújtható.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatási formák együttesen is alkalmazhatók.

7. § (1) Az Alapból támogatás pályázat útján nyerhető. A pályázati felhívást a népjóléti miniszter teszi közzé, amelyben meghatározza a pályázat benyújtásának feltételeit.

(2) A pályázat benyújtására jogosult az a magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a 6. § (1) bekezdésében szabályozott célokhoz önerőből is hozzájárul.

(3) A pályázati felhívást minden év február 20-ig kell közzétenni. 1993-ban a pályázati felhívást a törvény hatálybalépése után 60 napon belül kell közzétenni. A pályázatok eredményét nyilvánosan ki kell hirdetni.

8. § (1) Az Alappal való rendelkezésre a népjóléti miniszter jogosult. Az Alapból nyújtott támogatásról a népjóléti miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben dönt.

(2) A döntés előkészítését a népjóléti és a munkaügyi miniszter által kijelölt szakértőkből álló bizottság végzi. A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a pénzügyminiszter és a belügyminiszter, valamint az érintett minisztériumok és országos érdekképviseleti szervek, továbbá az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőit.

(3) Az Alap kezelője a Népjóléti Minisztérium.

9. § (1) Az Alapból nyújtott támogatás átadásának, felhasználásának és visszatérítésének módjáról az Alap kezelője és a támogatásban részesülő szerződésben állapodik meg.

(2) Amennyiben a támogatásban részesülő a törvényben, illetve a szerződésben foglalt feltételeket nem vagy csak részben teljesíti, a népjóléti miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a támogatást részben vagy egészben visszavonja.

(3) A támogatásban részesülő szerződésszegése vagy a szerződés késedelmes teljesítése esetén késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.

10. § Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a védett munkahelyek körét, a célszervezetté minősítés feltételeit, valamint a szociális foglalkoztatók létesítésének és működésének szabályait rendeletben határozza meg.

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott pályázatokra kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rehabilitációs Alapról szóló 59/1986. (XII. 10.) MT rendelet (a továbbiakban: R.).

(3) Az Alap a R. alapján létrehozott Rehabilitációs Alap általános jogutódja.


  Vissza az oldal tetejére