Időállapot: közlönyállapot (1993.V.13.)

1993. évi XLVIII. törvény

a bányászatról * 

E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.

I. RÉSZ

Általános Rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:

a) az ásványi nyersanyagok bányászata;

b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;

c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;

d) a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása;

e) egyes nem bányászati célt szolgáló föld alatti térségek bányászati módszerekkel történő létesítése, használatbavétele és megszüntetése;

f) szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása;

g) szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása;

h) a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése, továbbá

e tevékenységekhez szükséges létesítmények. * 

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységnek minősül a torlatban, hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése is.

(3) E törvény bányakárokra (37. §), ingatlanhasználatra (38. §) és a bányafelügyeletnek a mélyfúrási és ipari robbantási tevékenységekre előírt műszaki biztonsági és engedélyezési hatáskörére (44. §) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a geológiai képződmények és szerkezetek földtani kutatására is.

(4) A vizekre, ha e törvény másként nem rendelkezik, a környezetvédelmi és a vízügyi jogszabályok az irányadók. * 

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az építés, a tereprendezés és a vizek medrének alakítása céljából végzett anyagkitermelés, valamint a kézi erővel folytatott aranymosás.

(6) A felsorolt - és e törvény hatálya alá tartozó - tevékenységekhez szükséges létesítményeknek minősülnek a bányavasutak, a bányászati kötélpályák és szalagpályák, továbbá a mezőn belüli és a mezők közötti gyűjtő vezetékek.

A tevékenység gyakorlása

2. § E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmének, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodási követelmények érvényesülésének biztosításával szabad végezni.

Az állam joga

3. § (1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag, valamint hasznosított geotermikus energia a kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át.

(2) A szénhidrogének csővezetéken történő szállítása, valamint a föld alatti tárolása kizárólagos állami tevékenység (16. §).

(3) Az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a 8. §-ban felsorolt tevékenységek gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(4) E törvény 4. §-ában meghatározott felszíni előkutatás bejelentés alapján, az 5-6. §-okban szabályozott bányászati tevékenységek hatósági engedély alapján végezhetők (liberalizált tevékenységek), az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben pedig e törvény alapján folytathatók.

Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás

4. § (1) Nyílt területen, a talaj felszínének megbontásával nem járó előkutatás az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodás és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése alapján végezhető.

(2) Az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) létrejött megállapodás nem mentesíti az előkutatást végzőt a külön jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.

(3) A felszíni előkutatással okozott károkat a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell megtéríteni.

Hatósági engedély alapján végezhető kutatás és kitermelés (liberalizált tevékenységek)

5. § A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen

a) az ásványi nyersanyagkutatást;

b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését;

c) a meddőhányó hasznosítását.

6. § A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az engedélyben megjelölt határidőn belül a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

7. § A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

II. RÉSZ

A KONCESSZIÓ

8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi- és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

a) az ásványi nyersanyag (nyersanyagok) kutatását, feltárását, kitermelését;

b) a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását;

c) a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzését és használatát, valamint

d) a geotermikus energia kutatását és energetikai célú kitermelését.

A koncessziós területek kijelölése

9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján számba veszi a koncesszióra kijelölhető zárt területeket.

(2) A pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg, amelyeken a gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásvizsgálat alapján - a meglévő természeti erőforrások figyelembevételével - az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.

A koncessziós pályázat

10. § (1) A koncessziós szerződések megkötésére a miniszter - a 22. § (7) bekezdésében, valamint az 50. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:

a) a pályázatra bocsátott terület térbeli lehatárolását annak feltüntetésével, hogy a területen vagy annak egy részén harmadik személy szerzett-e már jogot valamely ásványi nyersanyag bányászatára, vagy e törvény hatálya alá tartozó más tevékenység gyakorlására;

b) annak meghatározását, hogy mely ásványi nyersanyagok bányászatára, illetőleg mely egyéb, e törvény hatálya alá tartozó (pl. föld alatti tárolási) tevékenység gyakorlásának átengedésére hirdeti meg a koncessziót;

c) a koncessziós tevékenység szakmai, környezetvédelmi, földügyi, vízügyi, közegészségügyi, egészségvédelmi, természet- és tájvédelmi követelményeit, valamint a követelmények teljesítésére szolgáló biztosíték-adási kötelezettségeket;

d) a benyújtandó munkaprogram főbb tartalmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a koncesszió elnyerése esetén e törvény alapján teljesítendő fizetési kötelezettségeket;

- a kitermelt ásványi nyersanyag után az államot megillető bányajáradék mértékét,

- egyéb koncessziós tevékenységek (csővezetéki szállítás, föld alatti tárolás, geotermikus energia kitermelése) esetében fizetendő díj összegét;

g) a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó kikötéseket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló esetleges biztosítékok (pl. óvadék letétbe helyezése, felelősségbiztosítás megkötése) meghatározását;

h) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének, a helyi munkaerő foglalkoztatásának, belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása);

i) a koncessziós társaság alapítási kényszerére vonatkozó tájékoztatást;

j) mindazokat a további feltételeket, kikötéseket, amelyeket a koncessziós szerződés megkötésekor vagy a szerződésben rendezni kell (pl. az állam által vállalt kisajátításokkal kapcsolatos költségek megtérítése, az ásványi nyersanyag állami elővásárlási jogának kikötése).

A pályázatok elbírálása

11. § (1) Azokat a pályázatokat kell elbírálni, amelyek a pályázati feltételeknek megfelelnek.

(2) A pályázatok értékelése alapján a koncesszió megadásáról a miniszter dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

A koncessziós szerződés

12. § (1) A pályázat nyertesével a miniszter koncessziós szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható.

(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3) Abban az esetben, ha a miniszter új pályázatot ír ki, a legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt jogosultat illeti meg.

(4) Ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik, a koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani.

A koncessziós társaság

13. § (1) A koncessziós szerződést aláírónak - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.

(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncessziós szerződés aláírója bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont].

A BÁNYÁSZATI KONCESSZIÓK
A kutatás, feltárás és kitermelés

14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet, amely egy alkalommal, legfeljebb a felével meghosszabbítható.

(2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éven belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Ha az előírt határidőben a 26. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő kérelmét a bányafelügyelethez nem nyújtja be, a koncesszió megszűnik.

15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést nem kezdi meg, a kiesett bányajáradék pótlására a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása

16. § (1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban a szénhidrogén szállító vezeték létesítésére és üzemben tartására a 24. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzésére és használatára vonatkozó koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szerződésben meghatározott helyen és feltételek szerint elvégezni a tároló részletes megkutatását, a bányatelek megállapítását kezdeményezni, a tároláshoz szükséges föld alatti és felszíni létesítmények elhelyezésével tárolásra alkalmassá kiképezni és a tárolót üzemben tartani.

(3) A koncessziós díjat a miniszter a szerződésben határozza meg.

(4) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására, valamint a szénhidrogének föld alatti tárolására vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.

A geotermikus energia kutatása és energetikai
célú kitermelése

17. § (1) A geotermikus energia kutatására és energetikai célú kitermelésére vonatkozó koncesszió jogosultja - a szerződésben meghatározott helyen - elvégezheti a geotermikus energia feltárásához, hasznosításához szükséges kutatást és a bányatelek megállapítását követően megépítheti az energia kinyerésére, felhasználására szolgáló létesítményeket, berendezéseket, a termelt energiát felhasználhatja, értékesítheti.

(2) A geotermikus energia kitermeléséért fizetendő koncessziós díjat a miniszter - a kinyert energia értékének figyelembevételével - a szerződésben állapítja meg.

A koncesszió átruházása

18. § A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalta és megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek.

A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása

19. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

III. RÉSZ

A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG
GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A bányajáradék

20. § (1) A bányavállalkozó által kitermelt és a tulajdonába került ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:

a) kőolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) esetében 12%-a;

b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;

c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia esetében 2%-a.

A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

(3) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj után.

(4) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter

- az ásványi nyersanyag fajták,

- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,

- és egyéb közérdekek

különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(5) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként számolható el.

(6) A bányajáradék pénzben kifejezett összegét a bányajáradék %-ban meghatározott mértékének és a kitermelt ásványi nyersanyag értékének szorzata adja. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(7) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg.

(8) Az évente befizetett bányajáradék összegének 20%-ából elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. Az alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A bányászati tevékenység engedélyezése

21. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, és az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.

(2) Ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli, a vízjogi engedélyezési eljárásban a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre.

A kutatás engedélyezése

22. § (1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energiahordozó kutatását - koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,

- más esetekben a műszaki üzemi terven (27. §) alapuló kutatási engedély kiadásával

engedélyezi.

(2) Kivett helyen a kutatást a bányafelügyelet a szakhatóságok hozzájárulásával és az érdekelt egyetértésével engedélyezi. Ha a kutatás védett természeti területet érint, a bányavállalkozó köteles a természetvédelmi hatóság engedélyét előzetesen megszerezni. Egyéb esetekben a természetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt az eljárásban.

(3) Az engedély a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag kutatására és eredményes kutatás alapján a bányatelek megállapítására.

(4) A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) Az engedélyezési eljárásban a 14. § szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyag(ok) fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. Ezen ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.

A feltárás, kitermelés és a meddőhányó hasznosításának
engedélyezése

23. § (1) Az ásványvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A kutatás befejezését, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak végét követő második évtől a feltárás és termelés szénhidrogén esetében is már csak bányatelken folytatható.

(2) Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, valamint a meddőhányó hasznosítását a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv (27. §) jóváhagyásával engedélyezi. A meddőhányóból történő ásványi nyersanyag kitermelésre a külfejtéssel történő kitermelés szabályait kell alkalmazni.

(3) A bányavállalkozó a koncessziós szerződésben vagy a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólag jogosult az ásványvagyon feltárására, kitermelésére, előkészítésére, elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére és e tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezésére, továbbá a szerződésben vagy a hatósági engedélyben meghatározott létesítmények használatára.

(4) A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét - beleértve a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyagot is - a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyag után az értékesítést vagy hasznosítást követően az államot a szerződésben vagy e törvényben meghatározott mértékű bányajáradék illeti meg.

Szénhidrogén szállítóvezeték létesítése és üzemben tartása

24. § (1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján a bányavállalkozó jogosult a szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni.

(2) A kőolaj, földgáz- és gáztermék szállítóvezeték, valamint a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények szabad kapacitásának rendelkezésre bocsátását a Kormány jogszabályban előírhatja.

Földtani adatszolgáltatás és az adatok kezelése

25. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert ásványi nyersanyag előfordulás mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó földtani adatokat köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(2) A bányavállalkozó az ásványvagyonban bekövetkezett változásról évente, a bányabezáráskor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt üzleti titokként kell kezelni.

Bányatelek

26. § (1) Ásványi nyersanyagot vagy geotermikus energiát feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani, a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek).

(2) Nem kell bányatelket megállapítani az ásványi nyersanyagoknak a kutatás keretében végzett feltárására és kitermelésére.

(3) A bányatelket a bányavállalkozó kérelmére - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján - a bányafelügyelet határozatban állapítja meg. Az eljárás során az érdekelteknek nyilatkozni kell a tájrendezési terv alapjául szolgáló újrahasznosítási célról is. A bányatelek megállapításáról a bányafelügyelet az érdekelteket értesíti és megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) kitermelésére megállapított bányatelket. A bányatelek megállapítása nem minősül a területigénybevétel megkezdésének.

(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) valószínűsíti, hogy a lelőhely ipari vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetők.

(5) A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát.

(6) A bányatelekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(7) Ha az ásványi nyersanyagok elhelyezkedése indokolja, a bányafelügyelet a bányatelket módosíthatja vagy egyesítheti. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról a földhivatalt is értesíteni kell. A változtatás a bányavállalkozót hátrányosan nem érintheti.

(8) Külszíni művelésre engedélyezett bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig, illetve a koncesszió megszűnéséig nem nyilvánítható a 49. § 16. pontja szerinti kivett hellyé.

(9) A jogosult kérelmére a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és a természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.

(10) Ha a bányászati munkák végzése során olyan kiemelkedő természeti vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhető meg, a szakhatóság kezdeményezésére a bányafelügyelet a bányatelket módosíthatja.

Műszaki üzemi terv

27. § (1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés műszaki tervének teljesítését.

(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.

(4) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mező felhagyására), a meddőhányó hasznosítására kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyásához az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.

(5) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványt, ásványtársulást, ősmaradványt az illetékes nemzeti parknak vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelet mentését lehetővé kell tenni.

Üzemeltetési szabályok

28. § (1) A bányavállalkozó köteles e törvény és az ennek alapján kiadott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni.

(2) A bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest kell kijelölni. A felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozót vagy más személyeket beosztásuk, illetőleg munkakörük alapján terhelő felelősségét.

(3) A kijelölt felelős műszaki vezetőt és helyettesét a bányafelügyelethez be kell jelenteni. A felelős műszaki vezető és helyettes képesítési követelményeit a miniszter határozza meg.

Együttes kitermelés

29. § (1) Ha összefüggő ásványi nyersanyag lelőhely művelésére egyidejűleg több bányavállalkozó jogosult, tevékenységük gyakorlását kötelesek összehangolni és ennek keretében biztosítani az együttes, szakszerű és ésszerű kitermelés feltételeit. Megegyezés hiányában a kitermelés sorrendjét és feltételeit a bányafelügyelet állapítja meg.

(2) Szénhidrogént együttesen kitermelőknek maguk közül ki kell jelölniük képviselőjüket, aki a bányavállalkozót megillető jogokkal és kötelezettségekkel bír.

(3) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak meg kell állapodni a területek egyesítésében és kitermelési feltételekben. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A bányafelügyelet a jóváhagyás során a szerződési kötelezettségek teljesítése, az ásványvagyon gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében feltételeket állapíthat meg.

A kitermelés szüneteltetése

30. § (1) A kitermelést szüneteltetni a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint szabad. A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől eltérő szüneteltetést a bányafelügyelet engedélyezi.

(2) Ha a kitermelés szüneteltetése más hatóság feladat- és hatáskörét érinti, a bányafelügyelet a szüneteltetést az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezi.

(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(4) A kitermelés három évnél hosszabb ideig tartó szüneteltetése esetében a bányahatóság, valamint más szakhatóságok kezdeményezhetik a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését.

Létesítési előírások

31. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges e törvény vagy külön jogszabály által meghatározott bányászati létesítmények építéséhez és üzembe helyezéséhez, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatához.

(2) Ha jogszabály egyes bányászati vagy ahhoz kapcsolódó létesítmények üzemben tartását más hatóság engedélyéhez köti, az engedélyezési eljárásba a bányafelügyeletet be kell vonni.

(3) A bányafelügyeletet az engedélyezési hatáskörébe tartozó bányászati létesítmények építését és üzemben tartását ellenőrzi.

Biztonsági övezet és védőpillér

32. § (1) A bányászati létesítmény és a környezete védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmat és korlátozásokat jogszabály, illetve szabvány állapítja meg.

(2) A bányászati tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért (határpillért, védőidomot) bányászati tevékenység során veszélyeztetni nem szabad. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok egyetértésével a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők.

Bányatérkép

33. § (1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni.

(2) A bányaművelés befejeztével a bányatérkép egy példányát megőrzésre át kell adni a bányafelügyeletnek.

A bányászat biztonsága és a tevékenység üzemi felügyelete

34. § (1) A bányászati tevékenységet a biztonsági előírások szerint kell végezni.

(2) A bányabiztonsági szabályzatokat a miniszter rendelettel teszi közzé.

(3) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a dolgozók rendelkezésére álljanak, továbbá a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről. Az ellenőrzés és felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírásokat a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.

(4) A bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő, illetőleg kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodni és üzemzavar elhárítási, illetőleg kitörésvédelmi tervet kell készíteni. A tervet a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.

(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólég-veszély, kőzetomlás-veszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porveszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.

Súlyos balesetek és súlyos üzemzavarok

35. § (1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, ha ezt vízbetörés okozza, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek is, bejelenteni. A bejelentés és a vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter határozza meg.

(2) A súlyos balesetet és a súlyos üzemzavart a bányafelügyelet köteles megvizsgálni. Ennek során megállapítja a baleset, illetőleg az üzemzavar okát, és megteszi a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

Tájrendezés

36. § (1) A bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.

(2) A tájrendezéshez szükséges feladatokról a bányavállalkozó által készített terv alapján, az érdekelt szakhatóságok egyetértésével és az érdekeltek meghallgatásával, a bányafelügyelet határoz.

(3) A tájrendezést követően a bányavállalkozó a tulajdonában álló ingatlanokkal szabadon rendelkezik.

Bányakárok

37. § (1) A bányavállalkozó a (2) bekezdésben meghatározott károkat (bányakár) a (3)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint köteles megtéríteni.

(2) Bányakárnak minősülnek a bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban, az épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is. A bányászati tevékenységgel okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(3) Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen vagy bányatelek határain belül építési engedély nélkül vagy abban - a kárelhárítás érdekében - megszabott feltételek megsértésével emelték.

(4) A bányakártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni.

(5) Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak meg kell kísérelni az egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó, a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni.

(6) A károsult az esedékessé vált, de az előírt határidőn belül nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a bányavállalkozó ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

(7) Szolgalmi jog vagy kisajátítás alapján [38. § (3) és (4) bekezdések] elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért vagy egyéb hátrányért (pl. az ingatlan forgalmi értékében bekövetkezett csökkenésért) járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a szolgalom alapításakor, illetőleg a kisajátítási eljárás során kell megállapítani.

Felszíni ingatlantulajdon korlátozása

38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett vezetéket létesítsen. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet e tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a vezetékeknek és tartozékainak esetenkénti ellenőrzését, a fenntartásával és javításával kapcsolatos munkák elvégzését, valamint a szeizmikus robbantást és felvételezést is.

(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó vezetékek, oszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése céljára a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet - kártalanítás ellenében - szolgalom alapítását igényelheti. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelni. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és annak fejében járó kártalanítást a köztársasági megbízott állapítja meg. A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(4) Ha az elhelyezni tervezett bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik vagy jelentős mértékben akadályozzák, továbbá, ha a bányavállalkozónak a bányászati tevékenységhez az ingatlanra tartósan szüksége van, az ingatlan megvásárlását, illetve a kezelő jog megszerzését kezdeményezheti, ennek eredménytelensége esetén a kisajátítását kérheti. Ez a jog az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét) is megilleti, ha megítélése szerint az elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette vagy súlyosan akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője) igényét, a létesítmény elhelyezésétől számított 1 éven belül terjesztheti elő.

(5) A koncessziós szerződésben vállalt, vagy engedélyezés esetén szükségessé váló kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó köteles viselni. A kiadások összegét a bányavállalkozó köteles a kisajátítási eljárás lefolytatásával megbízott szervezetnek megelőlegezni. A bányavállalkozót a kisajátított ingatlanon - a bányászati jogosultsága időtartama alatt - megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott bányászati létesítmények védett természeti terület, hidrogeológiailag védendő területet, valamint régészeti, műemléki szempontból védett ingatlant érintenek, elhelyezésükhöz az érdekelt szakhatóság hozzájárulása szükséges.

Építési tilalom és korlátozások

39. § (1) A bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.

(2) A bányavállalkozó az illetékes építésügyi hatóságtól kérheti azt, hogy a bányatelek határai közt fekvő építési telekre rendeljen el építési tilalmat vagy korlátozást. Az ebből eredő károkat a bányavállalkozó az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) köteles megtéríteni. Nem kérheti a bányavállalkozó az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, ha a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be.

(3) Az ipari vagyont tartalmazó területket - a bányafelügyelet javaslatára - a területrendezési tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni. A területrendezési tervekben bányaművelés céljára fenntartott területen területfelhasználási, illetőleg építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.

Vízhasználati jog

40. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység biztonsága érdekében kiemelt vizet (bányavizet) bányaüzemi célra felhasználhatja.

(2) A bányavíz felhasználására, értékesítésére, az egyéb vizek használatára, valamint a felszíni vizek medrének megváltoztatására és a csapadékvíz elvezetésére a környezetvédelmi és a vízügyi jogszabályok az irányadók.

(3) A bányászattal összefüggő vízjogi engedélyezési eljárásban a vízügyi hatóság az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával határoz.

(4) A hatóság által engedélyezett érték alatt a bányavíz mennyiségi változásáért a bányavállalkozó nem felelős.

Bírság, intézkedések és biztosítékok

41. § (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásáról.

(2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja és a bányafelügyelet figyelemfelhívásában meghatározott határidő is eredménytelenül telt el; a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(3) Abban az esetben, ha a bányászati tevékenység szabálytalan vagy engedélytől eltérő gyakorlásával a bányavállalkozó közvetlen és súlyos veszélyhelyzetet teremtett, a bányafelügyelet figyelemfelhívás nélkül a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, tevékenységét felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetve kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(4) A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben a bányavállalkozó ajánlata alapján, a bányafelügyelet az engedélyben biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írhatja elő. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.

Bányabezárás, mező felhagyás

42. § (1) A kitermelés befejezésekor a bányabezárásra, a szénhidrogén mező felhagyására kidolgozott műszaki üzemi terv [27. § (4) bek.] elbírálása során vizsgálni kell a megszűnt bánya föld alatti térségeinek és egyéb közcélra hasznosítható létesítményeinek, illetve a felhagyott szénhidrogéntelepnek más célú hasznosítási lehetőségét is. Ennek során figyelemmel kell lenni a meddőhányó(k) hasznosítására és megszüntetésére.

(2) A hasznosításra nem kerülő föld alatti bányatérséget olyan állapotban szabad felhagyni, hogy az sem a környezetre, sem a felszínre veszélyt ne jelentsen.

(3) A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet - az érdekelt szakhatóságok és a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményének figyelembevételével - a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását a bányafelügyelet és az érdekelt szakhatóságok ellenőrzik.

(4) A bányafelügyeletnek a (3) bekezdésben meghatározott engedélyében az érdekelt önkormányzat és szakhatóság hozzájárulása alapján intézkednie kell a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetéséről vagy közérdekből történő további üzemeltetéséről.

IV. RÉSZ

A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE
A BÁNYAFELÜGYELET

43. § (1) A bányászat állami szakigazgatási feladatait a bányafelügyelet látja el.

(2) A bányafelügyelet feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek (44-46. §) végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze az ásványvagyon gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.

(3) A bányafelügyelet hatósági felügyelete keretében - e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági - építésfelügyeleti és ásványvagyon gazdálkodási hatásköröket gyakorol. Tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.

(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal jár el.

(5) A Magyar Bányászati Hivatal a Kormány irányításával működő országos hatáskörű államigazgatási szerv, melynek felügyeletét a miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat is gyakorolja.

(6) A területi bányakapitányságok székhelyét és illetékességi területét a Magyar Bányászati Hivatal elnöke javaslatára a miniszter állapítja meg.

(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányabiztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását.

44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik

a) - e törvény 1. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységek és létesítmények,

- a propán-bután töltőtelepek,

- az ipari robbantási tevékenységek

műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági és építésfelügyelete, továbbá

b) - a nem ásványi nyersanyagok kitermelésére irányuló, bányászati technológiával végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a mélyépítési tevékenységek kivételével,

- a robbantástechnikai kutató tevékenység,

- a bányászati létesítményekben folyó bányabiztonsági kutató tevékenység,

- a bányászati célt szolgáló vizsgáló állomások és tanbányák

műszaki-biztonsági és munkavédelmi felügyelete, valamint

c) a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok szervezetének és működésének felügyelete.

(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

A mélységi vizek felszínre hozatalának
bányahatósági felügyelete

45. § (1) A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.

(2) A bányahatóság bányaműszaki szempontból közreműködik a bányatelket érintő mélységi vizek felszínre hozatalával kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásban.

(3) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a szénhidrogénnel együtt felszínre hozott víz szénhidrogén tárolókban történő elhelyezésének hatósági felügyelete.

Föld alatti tároló térségek hatósági felügyelete

46. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítését, használatbavételét és megszüntetését, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség).

(2) A föld alatti tároló térségekről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.

(3) A föld alatti tároló térségek állagának megóvásáról a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

Eljárási díj

47. § A jogszabályban meghatározott szakigazgatási eljárásokért eljárási díjat kell fizetni. A fizetendő díj mértékét és a fizetés módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

Magyar Geológiai Szolgálat

48. § Az állam földtani, földtani kutatási feladatait, valamint az ásványvagyon gazdálkodással összefüggő feladatokat, önálló költségvetési intézményként, a Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

V. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:

1. „Ásványi nyersanyag” a föld felszínén vagy a felszín alatt a földkéregben előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása, amelyek közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók.

2. „Ásványvagyon” az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg.

3. „Ásványvagyon gazdálkodás” tevékenységek, intézkedések, termelési programok, kutatási, feltárási, művelési rendszerek és módszerek, melyek az ásványi nyersanyagok gazdaságos kitermelését úgy szolgálják, hogy a lelőhely művelésbe nem vont részeit nem károsítják, megóvják abból a célból, hogy azok a későbbiekben kitermelhetők legyenek; és egyben lehetővé teszik a veszteségek csökkentését és az ásványi nyersanyagvagyon műszakilag lehetséges és a piaci viszonyok által indokolt minél teljesebb kitermelését.

4. „Bányászat” (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az ásványvagyon gazdálkodás.

E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minősül:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása;

b) a bánya szüneteltetése, bezárása; a szénhidrogénmező felhagyása;

c) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés;

d) a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása;

e) a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történő kialakítása és hasznosítása; továbbá

f) a geotermikus energia kutatása és kitermelése is.

5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.

6. „Előkészítés” a kitermelést közvetlenül követő tevékenység, amely magában foglalja a szilárd ásványi nyersanyagok üzemi gyűjtését, szállítását, fizikai elválasztását, felaprózását, osztályozását és fizikai módszerekkel történő dúsítását, a kőolaj, földgáz tisztítását, szétválasztását.

7. „Előkutatás” az ásványi nyersanyag lelőhely meglétének kimutatására, valamint az ásványi nyersanyag megközelítő elterjedésének, mennyiségének meghatározására irányuló kutatás.

8. „Elsődleges feldolgozás” az előkészítést közvetlenül követően a bányavállalkozó által végzett az a tevékenység, amellyel az előkészített ásványi nyersanyagot továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra alkalmassá teszi (propán-bután kinyerés, gazolin feldolgozás; brikettgyártás stb.).

9. „Feltárás” az ásványi nyersanyag kitermelésének megkezdésére irányuló bányászati tevékenység.

E törvény alkalmazásában feltárás

- a mélyműveléses bányászatban a bányanyitás (főfeltárás), a mezőfeltárás és a fejtéselőkészítés,

- a külfejtéses bányászatban a meddőréteg eltávolítása (letakarás) és a nyitóárok kialakítása,

- a szénhidrogén-bányászatban és a geotermikus energiahordozó hasznosításában a mező fejlesztése és próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés.

10. „Földtani kutatás” a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység, kivéve a védett és védelemre érdemes természeti értékek kutatása.

11. „Geotermikus energia” a földkéreg belső energiája, amely hévíz kitermelésével vagy más technológia alkalmazásával energetikai célra hasznosítható.

12. „Geotermikus energiahordozók” e törvény alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.

13. „Ipari robbantási tevékenység” a nem honvédelmi vagy karhatalmi célú robbantásra szolgáló robbantóanyag forgalmazása, tárolása, őrzése, felhasználása és megsemmisítése.

14. „Ipari vagyon” a földtani vagyonnak az a része, amely az adott időpontban gazdaságosan kitermelhető.

15. „Kitermelés” az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. E törvény alkalmazásában kitermelésnek minősül az elhagyott meddőhányókból történő ásványi nyersanyag kitermelése is.

16. „Kivett helyek”, ahol bányászati tevékenységet csak a bányafelügyeletnek az illetékes hatósággal egyetértésben kiadott engedélyében meghatározott feltételek mellett szabad folytatni. Kivett helynek minősül többek között a belterület, a külterület beépítésre szánt része, közlekedési célt szolgáló terület, üzemi terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték alatt, illetve fölött lévő területe és biztonsági, védő övezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe.

17. „Kutatás” olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja:

- az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése,

- a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá

- a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén föld alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.

A barlangok feltárására, kutatására irányuló tevékenységekről a természetvédelmi jogszabályok rendelkeznek.

18. „Kutatási terület” a koncessziós szerződésben vagy a kutatási engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kutatására körülhatárolt terület.

19. „Lelőhely” az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás).

20. „Nyílt terület” minden olyan terület, amely meghatározott ásványi nyersanyag vonatkozásában nem minősül zárt területnek.

21. „Meddőhányó” az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól fizikai módszerekkel leválasztott szilárd anyagok felhalmozott tömege.

22. „Szénhidrogén szállítóvezeték” (távvezeték) tartozékaival és szerelvényeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz előkészítő üzem, kőolajfinomító, gázfeldolgozó üzem) indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték tartozékai:

- az indító és átadó állomás;

- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés;

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem).

23. „Tájrendezés” a bányászati tevékenységgel érintett területnek újrahasznosításra alkalmassá tétele (bányászati rekultiváció) vagy a természeti környezetbe illő kialakítása.

24. „Zárt terület” meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölt terület, továbbá e törvény 50. §-ának (6) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott területek az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában.

25. „Növelt hatékonyságú művelési eljárás”: olyan végső többletolaj kihozatali eljárás, amely megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető olajmennyiséget. A réteg-energia megnövelése termikus, gázos, kémiai vagy egyéb módon (pl. elektromágneses) történik.

VI. RÉSZ

HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK

50. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből finanszírozott kutatás vagy állami bányavállalatok tevékenysége során létrejött földtani adatokat, továbbá ásványvagyon számításokat és nyilvántartásokat a Magyar Geológiai Szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény, valamint az ezt módosító 1990. évi XLII. törvény, az 1980. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-a, és az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 6. §-a, továbbá a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 2. § (1) bekezdése, 3. §-a, 6. §-a hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szerveik feladat- és hatásköréről intézkedő 1991. évi XX. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„68. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - a bányavállalkozó kérelmére - megegyezés hiányában a bányaszolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a köztársasági megbízott állapítja meg. A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(2) A Bt. 38. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján indult kisajátítási eljárást a köztársasági megbízott folytatja le.

(3) A Bt. 39. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, a bányatelek határai közt fekvő építési telekre építési tilalom vagy korlátozás elrendeléséről az építésügyi hatóság dönt.”

(5) A zárt területek első alkalommal történő kijelölését e törvény hatálybalépését követő harminc nap elteltével meg kell kezdeni, és egy éven belül be kell fejezni.

(6) E törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] és természetes személyek

a) a bányászati tevékenységet a művelés alatt álló bányáikban tovább folytathatják; valamint

b) kitermelési jogot szereznek az általuk már megkutatott és bányatelekkel lefedett azon területekre, amelyek feltárását a 15. §-ban meghatározott feltételek megfelelő alkalmazása mellett vállalják; továbbá

c) a kiadott és érvényes kutatási engedélyükben meghatározott nyersanyagra a folyamatban lévő kutatásaikat, az engedélyükben meghatározott határidőre, legfeljebb azonban 4 éven belül befejezhetik és a bányatelek megállapítását követően munkaprogram benyújtásával a feltárásra és a kitermelésre koncessziós szerződés megkötését kezdeményezhetik a miniszternél, illetőleg az 5. §-ban, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-ának a) pontjában meghatározott esetekben a bányafelügyelettől az engedély megadását (23. §) kérhetik.

(7) A különleges módszerrel végzett kutatás esetében a kutató kérelmére a miniszter a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőnél legfeljebb 2 évvel hosszabb határidőt megállapíthat.

(8) A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és természetes személyek e törvény hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kötelesek a miniszternek megküldeni a (6) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján elkészített területkimutatásaikat. A határidőre megküldött területkimutatásokba fel nem vett, illetőleg a (6) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések alapján a felszabadult területekre a miniszter nyilvános pályázatot írhat ki.

(9) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó szénhidrogénmezőkből kitermelt és értékesített kőolaj és földgáz után 1997-ig évenként a költségvetési törvény a jelen törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában megállapított mértéktől eltérő, de 40%-ot meg nem haladó, évente egyenletesen csökkenő mértékű bányajáradékot határozhat meg.

(10) Ha a bányatelek jogosítottja a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a bányafelügyelet hivatalból intézkedik a mulasztó bányászati jogának törléséről és a földtani adatok beszolgáltatásáról.

(11) Ahol a jogszabály a Központi Földtani Hivatal vagy a területi földtani szolgálat hatósági vagy szakhatósági jogkörét jelöli meg, ott

a) az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ásványi nyersanyag-gazdálkodás és -védelem vonatkozásában a Magyar Bányászati Hivatalt, illetve elsőfokú szerveit (kerületi bányakapitányságok) kell érteni;

b) az a) pont alá tartozó körben a Magyar Bányászati Hivatal köteles a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét beszerezni;

c) az a) pont alá nem tartozó körben az állami földtani és szakhatósági feladatokat a Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

A Magyar Geológiai Szolgálat részletes feladatairól, működéséről és intézményeiről külön jogszabály rendelkezik.

(12) E törvény 1., 4., 11., 18., 20., 22., 23., 24., 26., 27., 28., 30., 31., 32., 33., 34., 36., 38., 39., 41., 42., 43., 44., 45., 46. és 50. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(13) A bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére vonatkozó sajátos előírásokat külön jogszabályban kell megállapítani.


  Vissza az oldal tetejére