Időállapot: közlönyállapot (1993.V.13.)

1993. évi XLIX. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről * 

I. Fejezet

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy az ország folyamatos és biztonságos energiaellátása érdekében szabályozza a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges rendszerét.

A törvény hatálya

2. § A törvény hatálya kiterjed azokra a jogi és természetes személyekre, akik (amelyek) a mellékletben meghatározott kőolajat vagy kőolajtermékeket, valamint ezek gyártásához, keveréséhez használt alapanyagot (a továbbiakban együtt: kőolaj és kőolajtermék) hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.

II. Fejezet

A kőolaj és kőolajtermék készletezése és felhasználása

3. § (1) Kőolajból és kőolajtermékből az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni a stratégiai és kereskedelmi, üzemviteli készleteken felül.

(2) A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző naptári évben összesen behozott és kivitt kőolaj és kőolajtermék mennyiség egyenlegének a következők szerint meghatározott számú napra jutó átlaga. A törvény hatálybalépését követő

a) 1. évben legalább 20 napra;

b) 2. évben legalább 30 napra;

c) 3. évben legalább 40 napra;

d) 4. évben legalább 50 napra;

e) 5. évben legalább 70 napra;

f) 6. és az azt követő években legalább 90 napra

eső átlagmennyiséget kell készletezni.

(3) Behozott és kivitt mennyiségnek minősül az a mennyiség, amelyet az adott időszakban ténylegesen elvámoltak.

4. § Nem kell biztonsági készletet képezni:

a) azon évi 500 tonnát meg nem haladó kőolajtermék mennyiség után, amelyet saját végső felhasználás céljából hoznak be, és nem kerül belföldi forgalomban értékesítésre;

b) azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után, amelyet a Magyar Honvédség részére hoznak be, és azt a Magyar Honvédség használja fel vagy tartalékolja;

c) azon mennyiségek után, amelyet a jelen törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be;

d) valamint a nem energetikai célra, vegyipari alapanyagként behozott kőolajtermék után.

5. § A készletezendő mennyiség 90%-nak kőolajból, motorbenzinekből és gázolajokból kell állnia. A termékszerkezet-összetételi arányokat és a mennyiségi/minőségi paramétereket a Szövetség operatív módon határozza meg a hazai átlagfogyasztási mutatók figyelembevételével.

6. § A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely

a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;

b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);

c) a Magyar Honvédség tulajdonában vagy stratégiai tartalékban van.

7. § A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan belföldi tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.

8. § (1) A biztonsági készletet az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet használni.

(2) Az engedélyben meg kell határozni:

a) a felhasználás engedélyezésének okát;

b) a felhasználásra engedélyezett termék megnevezését, minőségét és mennyiségét;

c) a felhasználás ütemét és időtartamát;

d) a felhasznált készletek pótlásának határidejét, termékenkénti összetételét.

III. Fejezet

Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség

9. § A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésére a 47. §-ban meghatározott jogi és természetes személyek az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül jogi személyiséggel rendelkező Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség) kell létrehozniuk.

10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok a jogi és természetes személyek, akik (amelyek) olyan kőolaj és kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak, amely után biztonsági készletet kell képezni (a továbbiakban: tagok).

(2) A szövetségi tagság a vámkezelés időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó behozatali tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.

11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű biztonsági készlet képzési feltételeinek megteremtése és fenntartásának e törvény előírásai szerinti biztosítása.

12. § A Szövetség a biztonsági készlet létrehozásáról és annak fenntartásáról intézkedhet:

a) saját beszerzéssel és készletezéssel vagy

b) a taggal, illetve harmadik személlyel kötött visszterhes megbízási szerződés útján, amely alapján a tag, illetőleg a harmadik személy a Szövetség beszerzési és készletezési kötelezettségeit átvállalja.

13. § (1) A 8. § alapján felhasználásra engedélyezett készleteket a Szövetség áruba bocsátja és piaci áron értékesíti: ennek során a tagokat - a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg.

(2) A 37. § (3) bekezdése szerinti biztonsági készleteket a tag az engedélyben meghatározott feltételek betartásával használhatja fel.

(3) Piaci ár:

a) kőolaj esetében az eladás (adás-vételi szerződéskötés) időpontjában érvényes - a behozatali költségekkel (szállítás, vám, vámkezelés, illetékek stb.) növelt - mediterrán térségi, tőzsdei napi átlagár;

b) kőolajtermékek esetében a belföldi ár.

14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.

15. § (1) A Szövetség az ipari és kereskedelmi miniszter által jóváhagyott Alapszabály alapján működik.

(2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni:

a) a Szövetség székhelyét;

b) a Szövetség szervezeti felépítését és működését;

c) a szövetségi tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait;

d) a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét;

e) a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait;

f) a felhasználásra engedélyezett biztonsági készletek értékesítésének rendjét;

g) a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő hozzájárulás szabályait;

h) a készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi/minőségi paraméterek meghatározásának módját;

i) a készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat;

j) a kőolajnak kőolajtermékre, valamint a kőolajterméknek kőolajra történő átszámítási arányait;

k) a biztonsági készletezési tevékenységgel összefüggő tevékenységek meghatározását;

l) a Szövetség belső adatszolgáltatási kötelezettségét;

m) a tagnak a Szövetség részére történő hozzájárulás befizetési kötelezettséghez szükséges adatközlés módját;

n) a tagok által közölt adatok és a hozzájárulás befizetés teljesítésének ellenőrzési rendjét, továbbá

o) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény kötelezően előír.

(3) A Szövetség Alapszabályát a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgató tanács és az igazgatóság.

A közgyűlés

17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

18. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).

(2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik.

(3) A közgyűlés összehívásáról az igazgatóság értesíti a tagokat - azt megelőzően legalább 4 héttel - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.

(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.

(5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.

19. § A közgyűlés feladata

a) a Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása;

b) az igazgató tanács és az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése;

c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

20. § A közgyűlés a 19. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben - ha az Alapszabály minősített többséget nem ír elő - a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz.

21. § A közgyűlés döntéseinek meghozatala során a tagság jogán minden szövetségi tag rendelkezik egy-egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a tagok között, amilyen mértékben részt vettek az előző naptári évben a belföldi felhasználású vagy értékesítési célú összes kőolaj és kőolajtermék behozatalában.

Igazgató tanács

22. § (1) Az igazgató tanács

a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét;

b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót;

c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására;

d) jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát;

e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére;

f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét;

g) megbízást ad az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására;

h) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt;

i) javaslatot tesz az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvény 8. §-a szerinti eljárás kezdeményezésére.

(2) Az igazgató tanács az igazgatóságtól jelentést kérhet, továbbá számára utasítást adhat.

23. § (1) Az igazgató tanács kilenc igazgató tanácsi tagból áll.

(2) Az igazgató tanács kilenc tagjából hat tagot a közgyűlés választ meg három évre. A hat választott igazgató tanácsi tagból

a) négy igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek kőolaj vagy kőolajtermék feldolgozásával, feldolgoztatásával foglalkoznak (a továbbiakban: feldolgozó tagcsoport);

b) kettő igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek belföldi forgalmazás vagy saját végső felhasználás céljából kőolaj vagy kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: forgalmazó tagcsoport).

(3) Az igazgató tanács további három tagja az ipari és kereskedelmi miniszternek, a pénzügyminiszternek, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a képviselője.

24. § Az igazgató tanács tagjai közül egy elnököt és egy

elnökhelyettest választ. A választás egyszerű szavazattöbbséggel történik.

25. § Ha a választott igazgató tanácsi tag megbízatása a 23. §-ban meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új igazgató tanácsi tag ugyanabból a tagcsoportból választható, amelyhez a kivált tag tartozott. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.

26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább hat jelen van.

(2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.

Igazgatóság

27. § (1) Az igazgatóság két személyből áll (igazgató és helyettese), akiket a közgyűlés a tagság köréből választ meg. Az igazgatóság megbízatási ideje öt év. Az igazgatóság tagjai újraválaszthatók.

(2) A közgyűlés az igazgatóság bármelyik tagját hivatali idejének lejárta előtt, a Szövetség Alapszabályában meghatározott okból visszahívhatja. Ha az igazgatóság bármely tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, az igazgató tanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ.

28. § Az igazgatóság

a) ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat;

b) elkészíti a Szövetség éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét, és azt az igazgató tanács elé terjeszti;

c) határoz a Szövetség azon ügyeiben, melyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak;

d) megküldi az ipari és kereskedelmi miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint az ipari és kereskedelmi miniszternek és a pénzügyminiszternek a Szövetség éves költségvetését és annak végrehajtásáról szóló beszámolót;

e) ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget.

A Szövetség gazdálkodása

29. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, gazdálkodásáról december 31-i forduló nappal éves beszámolót köteles készíteni.

(2) A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A számviteli törvény előírásait a 35-36. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

30. § (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli hozzájárulás formájában, vagy az eszközök térítés nélküli átadásával bocsátják a Szövetség rendelkezésére.

(2) A Szövetség éves költségvetésében megtervezi a készletek értékesítésének várható bevételeit, az egyéb bevételeket, illetve az értékesítés ráfordításait, a működés költségeit, a készletnövelés miatti tőkefeltöltés pénzszükségletét, valamint a bevételek és a ráfordítások különbözeteként a tagok hozzájárulásának összegét. A költségvetéshez mellékelni kell a biztonsági készletek alakulásának mérlegszerű összeállítását, amely tartalmazza a készletek nyitó értékét - a készletnövekedés értékét - a készletcsökkenés összegét, és ezek eredőjeként a zárókészlet értékét, valamint a záró és nyitó készletérték különbözetét, mint a készletezés tagok általi hozzájárulásának egyik összetevőjét.

(3) A Szövetség az éves költségvetés alapján határozza meg a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét.

31. § (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság október 31-ig készíti el, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez az ipari és kereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere igazgató tanácsbeli képviselőjének hozzájárulása kell.

32. § A jóváhagyott költségvetés alapján fizetendő tagi hozzájárulások összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni.

33. § (1) A Szövetség éves beszámolója elfogadásakor (a tárgyévet követő március 31-ig) felülvizsgálja a 30. § (2) bekezdése szerinti költségvetését.

(2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatóság által összeállított éves beszámolót, a pénzügyminiszter igazgató tanácsbeli képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi.

34. § (1) Az éves költségvetés alapján meghatározott tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét a Szövetség éven belül egyszer módosíthatja.

(2) A Szövetségnek módosítania kell a tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét akkor, ha enélkül fizetésképtelenné válna.

35. § (1) A Szövetség a naptári évvel azonos gazdasági évről mérleget és eredménykimutatást készít, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges indokolását a kiegészítő melléklet tartalmazza.

(2) A mérleget a számviteli törvény 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, tagolására vonatkozóan - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni.

(3) A mérlegben a saját tőke csak jegyzett tőke és tőketartalék lehet, mérleg szerinti eredmény nem mutatható ki.

(4) Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. számú mellékletében és tartalommal kell elkészíteni, az éves költségvetéssel azonos tagolására vonatkozóan - az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni.

(5) A tagok hozzájárulását az egyéb bevételek között kell elszámolni.

(6) Az eredménykimutatás adózás előtti eredményével - amely lényegében a biztonsági készletek növekedésére átvett hozzájárulások és a biztonsági készletek értékesítése eredményének együttes összegével egyezik meg - a tőketartalékot kell növelni.

(7) A jegyzett tőke emeléséről a tőketartalékból a közgyűlés dönt.

36. § (1) A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a közgyűlés által jóváhagyott mértékig - hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait is a működés ráfordításai között kell elszámolni.

(2) Amennyiben a tagok eszközeiket térítés nélkül adják át a Szövetségnek, azokat a Szövetségnél a tagok által közölt nyilvántartás szerinti értéken a tőketartalékkal szemben kell állományba venni.

A tag jogai és kötelezettségei

37. § (1) A tag az általa behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiségének arányában - az éves költségvetés alapján - a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.

(2) Nem kell hozzájárulást fizetni azután a mennyiség után, amely a 4. § alapján mentes a biztonsági készletképzési kötelezettség alól.

(3) Az a tag, amely saját végső felhasználásra hoz be kőolajterméket - a Szövetséggel kötött szerződés alapján -, hozzájárulási kötelezettségét teljesítheti az általa behozott és tulajdonában lévő kőolajtermék mennyiség után, a 3. § (2) bekezdés szabályai szerint képzett biztonsági készlettel.

(4) A tag az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.

38. § (1) A tag minden hó 15-ig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy részére a megelőző hónapban milyen mennyiségű - e törvény hatálya alá eső - kőolajat vagy kőolajterméket vámkezeltek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámolja a nettó behozatali mennyiségnek megfelelő esedékes hozzájárulási összeget és azt a hónap utolsó napjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni.

39. § A hozzájárulás késedelmes megfizetése vagy elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

40. § Kőolaj és kőolajtermék csak olyan jogi és természetes személy részére vámkezelhető, aki (amely) igazolja, hogy készletezési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének eleget tett és hátraléka nincs. Az igazolást a Szövetség állítja ki.

A Szövetség felügyelete, ellenőrzés

41. § (1) A Szövetség felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter látja el.

(2) Az ipari és kereskedelmi miniszter felügyeleti jogkörében:

a) jóváhagyja a Szövetség alapszabályát és annak módosítását;

b) megsemmisíti a Szövetség, illetve szervei jogsértő határozatát;

c) a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonja vagy az Országgyűlés előtt megszüntetését kezdeményezi, ha az kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy működésképtelenné válik, illetve működtetése szükségtelen;

d) a Szövetségtől tájékoztatást kérhet;

e) a Szövetség irataiba betekinthet.

42. § (1) A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a tagoknál a 38. § (1) bekezdése szerint közölt adatok valódiságát.

(2) Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot folytatni és felvilágosítást kérni.

43. § (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter jogosult annak ellenőrzésére, hogy a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók tagsági jogviszony nélkül folytatnak-e kőolaj- és kőolajtermék-behozatali tevékenységet.

(2) Az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvényben megállapított eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Szövetség megszűnése

44. § (1) A Szövetség külön törvény rendelkezése alapján szüntethető meg.

(2) E külön törvény rendelkezik a megszüntetés időpontjában a Szövetség tulajdonában lévő vagyon további felhasználásáról.

Záró rendelkezések

45. § (1) E törvény 1993. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az importált kőolaj és üzemanyag biztonsági tartalékáról szóló 110/1990. (XII. 22.) Korm. rendelet 1993. december 31-én hatályát veszti.

46. § A Szövetség megalakításához kapcsolódó előkészítő tevékenység elvégzésével az ipari és kereskedelmi miniszter a feldolgozó tagcsoport és a forgalmazó tagcsoport egy-egy tagját bízza meg.

47. § A törvény 9. §-ában előírt kötelezettség azokra a jogi és természetes személyekre terjed ki, akik (amelyek) 1992. évben biztonsági tartalék képzési kötelezettséggel járó kőolajat vagy kőolajterméket hoztak be.

Melléklet az 1993. évi IL. törvényhez

Vámtarifaszám Kereskedelmi vámtarifa szerinti
termékmegnevezés
Kereskedelmi Termék
Jegyzékszám
(KTJ)
27.09.00 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj
11-2
27.10.00 Kőolajfeldolgozásból származó termékekből:
- motorbenzinek 55-13-1
- speciális benzin 55-13-2
- vegyipari benzin *  55-13-3
- pirobenzin 55-13-4
- egyéb benzin 55-13-9
- sugárhajtóművek
üzemanyaga

55-14-2
- általános gázolaj 55-15-2
- mélydermedéspontú gázolaj 55-15-9
- háztartási (MEKALOR)
tüzelőolaj

55-16-1
- könnyű kénmentes tüzelőolaj 55-16-2
- könnyű kénes tüzelőolaj 55-16-3
- egyéb tüzelőolaj 55-16-9
- könnyű kénmentes fűtőolaj 55-22-1
- könnyű kénes fűtőolaj 55-22-2
- gudron 55-22-4
- egyéb fűtőolaj 55-22-9

  Vissza az oldal tetejére