Időállapot: közlönyállapot (1993.VI.23.)

1993. évi LXI. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, az 1991. évi április hó 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, az 1991. évi április hó 8. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítésről szóló jegyzékváltás 1992. november 4-én megtörtént, ennek megfelelően a Megállapodás 1992. december 4-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság Kormánya
és a Norvég Királyság Kormánya között
a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya (mindegyik a továbbiakban: az egyik Szerződő Fél),

attól az óhajtól vezetve, hogy fejlesszék a két állam közötti gazdasági együttműködést,

attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Szerződő Fél beruházóinak a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásaihoz mindkét ország kölcsönös előnyére,

elismerve, hogy a beruházások ösztönzése és védelme a jelen Megállapodás alapján elősegíti e területen a kezdeményezéseket

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk
Meghatározások

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A ”beruházás„ kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos minden vagyoni értéket jelent, és magában foglalja különösen, de nem kizárólag:

(i) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb tulajdonjogot, mint jelzálogjog, zálogjog, kézi zálogjog, szolgalmi jogok és hasonló jogok;

(ii) a részvényeket, értékpapírokat, adósleveleket vagy a társaságokban való részvétel bármely más formáját;

(iii) pénzre és egyéb vagyoni értékre vagy bármilyen gazdasági értékkel bíró szerződéses szolgáltatásra vonatkozó követelést;

(iv) az ipari tulajdonjogokat, technikai eljárásokat, üzleti neveket, know-how-t és más szellemi tulajdonjogokat, valamint a good-will-t;

(v) a törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, beleértve a természeti erőforrások kutatására, művelésére, kitermelésére és kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

2. A ”jövedelem„ kifejezés beruházásból származó jogos összeget jelent, mint nyereség, kamat, jogdíjak, díjak, osztalék és beruházásokból származó más jogos jövedelem.

3. A ”beruházó„ kifejezés jelenti mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) az olyan természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai szerint;

b) az olyan társaságot, vállalatot, céget, vállalkozást és társulást, amelyet az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be vagy alapítottak.

2. cikk
A Megállapodás alkalmazása

A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, annak jogszabályaival összhangban, 1973. január 1. után létesítettek.

3. cikk
Beruházások ösztönzése és védelme

Mindegyik Szerződő Fél ösztönzi és elősegíti a területén a másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházásokat és törvényeivel, illetőleg rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat, és igazságos és méltányos elbánásban és védelemben részesíti azokat. Ezeknek a beruházásoknak összhangban kell lenniük annak a Szerződő Félnek a nemzeti célkitűzéseivel, törvényeivel és rendelkezéseivel, amelynek területén a beruházásokat létesítették.

4. cikk
A legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházások, valamint az azokból származó jövedelmek nem részesíthetők kedvezőtlenebb elbánásban, mint bármely harmadik állam beruházói által létesített beruházások.

2. Az e cikk 1. bekezdésében nyújtott elbánás nem alkalmazandó:

- a másik Szerződő Fél által valamely harmadik állam beruházói számára nyújtott előnyre, amely bármely olyan létező vagy jövőben létrejövő vám- vagy gazdasági unió, vagy hasonló nemzetközi megállapodás, vagy szabadkereskedelmi megállapodás alapján áll fenn, amelynek bármelyik Szerződő Fél részese vagy részesévé válik,

- a másik Szerződő Fél által valamely harmadik állam beruházói számára nyújtott előnyre, amely kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás, vagy más, adózásra vonatkozó megállapodások, vagy adózásra vonatkozó belső törvényhozás alapján áll fenn.

5. cikk
Kártalanítás a veszteségekért

Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború, forradalom, egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot vagy más hasonló esemény következtében kárt szenvednek, nem részesíthetők kedvezőtlenebb elbánásban a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében, mint amilyenben bármely harmadik állam beruházói részesülnek. Az ilyen fizetések szabadon átutalandók.

6. cikk
Tulajdonkorlátozás és kártalanítás

1. Az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásokat nem lehet kisajátítani, államosítani vagy egyéb, hasonló következményekkel járó intézkedéseknek alávetni (a továbbiakban: tulajdonkorlátozás), kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:

(i) a tulajdonkorlátozás közérdekből és megfelelő törvényes eljárás keretében történik;

(ii) nem megkülönböztető jellegű;

(iii) kártalanítás ellenében történik.

2. A kártalanítás összegének el kell érnie a beruházásnak azt a piaci értékét, amelyet az a tulajdonkorlátozás időpontját közvetlenül megelőzően képviselt. A kártalanítást haladéktalanul teljesíteni kell és az a fizetés időpontjáig az arra a pénznemre jegyzett 12 hónapos LIBOR-nak megfelelő éves kamatlábbal kamatozik, amelyben a beruházást létesítették. Az ilyen kártalanítási fizetés ténylegesen átváltható és szabadon átutalható.

7. cikk
Beruházások hazatelepítése

Mindegyik Szerződő Fél garantálja, törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival kapcsolatban, az alábbiak indokolatlan késedelem nélküli átutalását:

(i) beruházásokból származó jövedelmek;

(ii) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából vagy elidegenítéséből származó bevételek;

(iii) valamely beruházással kapcsolatos kölcsönök és esedékes kamatok visszafizetésére szolgáló összegek;

(iv) a másik Szerződő Fél olyan állampolgárainak keresete, akik egy beruházás keretében dolgoznak.

8. cikk
Jogutódlás

Ha az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásra adott garancia alapján, ha van ilyen, fizetést teljesített saját beruházóinak egyike számára, jogutódlás alapján jogosult az említett beruházó jogainak gyakorlására, valamint kötelezettségeinek átvállalására. A biztosított beruházó jogainak és kötelezettségeinek jogutódlása kiterjed a fenti 5., 6. és 7. cikkekben említett átutalási jogra is. A fizetést teljesítő Szerződő Fél nem szerezhet nagyobb jogokat és nem vállalhat át nagyobb kötelezettségeket a biztosított beruházó jogainál és kötelezettségeinél.

9. cikk
Valutaátutalás

Az 5., 6. és 7. cikkek szerinti valutaátutalásokat olyan konvertibilis valutában teljesítik, amelyben a beruházás létrejött, vagy bármely más, a beruházó által meghatározott konvertibilis valutában, az átutalás napján érvényben levő hivatalos árfolyamon.

10. cikk
A Szerződő Felek közötti viták rendezése

1. A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat, lehetőség szerint, a Szerződő Felek közötti tárgyalások útján rendezik.

2. Amennyiben a Szerződő Felek közötti vitát a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik szerződő fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetre nézve a következő módon alakítják meg:

A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. E két tag megválasztja egy harmadik állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a választottbíróság elnökének jelölnek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésétől számított két hónapon belül kell kijelölni.

4. Amennyiben az e cikk 3. bekezdésében előírt határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történnek meg, bármelyik Szerződő Fél, egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha az említett feladat ellátásában akadályoztatva van, az alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges kijelölések megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.

5. A választottbíróság a jelen Megállapodás és a Szerződő Felek által kötött más hasonló megállapodások rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általános elvei és szabályai alapján hozza meg döntését. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés mindkét Szerződő Félre nézve végleges és kötelező. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

6. Mindegyik Szerződő Fél viseli saját választottbírósági tagjának és választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

11. cikk
A beruházó és az egyik Szerződő Fél közötti viták

1. E cikk az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, a beruházó beruházásával kapcsolatos jogvitákra alkalmazandó, akár a jelen Megállapodás 5. és 6. cikkeiben említett kártalanítás összegére vagy megfizetésére, akár a jelen Megállapodás 6. cikke szerinti tulajdonkorlátozási intézkedésből folyó ügyre, akár a jelen Megállapodás 7. cikkének nem teljesítése vagy nem szabályszerű teljesítése következményeire vonatkoznak is ezek a viták.

2. Az ilyen vitákat, ha azokat az erre vonatkozó igény írásbeli bejelentésétől számított három hónapon belül nem sikerült békés úton rendezni, a vitában álló felek egyikének kívánságára az 1965. március 18-i, az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezmény (Washingtoni Egyezmény) szerint előterjesztik békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezés céljából.

12. cikk
Tanácskozások

A Szerződő Felek képviselői, ha szükséges, megbeszéléseket tartanak a Megállapodás alkalmazásának áttekintése céljából. A megbeszéléseket a Szerződő Felek egyikének javaslatára, diplomáciai úton egyeztetett helyen és időben tartják.

13. cikk
Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

Mindegyik Szerződő Fél értesíti a másikat a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez törvényei által előírt eljárások végrehajtásáról. A jelen Megállapodás a második értesítés kézhezvételének időpontja után harminc nappal lép hatályba.

A jelen Megállapodás meghatározatlan ideig marad hatályban. A Megállapodást mindegyik Szerződő Fél írásbeli értesítéssel felmondhatja. Ebben az esetben a Megállapodás az írásbeli értesítés napjától számított 6 hónap lejártával hatályát veszti. A Megállapodás hatályban léte alatt létesített beruházások tekintetében az 1-12. cikkek rendelkezései a hatály megszűnését követő 10 éves időszakra érvényben maradnak.

Ennek hiteléül a kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.

Készült Oslóban, 1991. április 8-án, két eredeti példányban, magyar, norvég és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

!A Magyar Köztársaság Kormánya nevében!A Norvég Királyság Kormánya nevében”

3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. december 4-től kezdődően kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére