Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.2.)

1993. évi LXII. törvény

a frekvenciagazdálkodásról * 

Az elektromágneses rezgések rádiótávközlési és egyéb nagyfrekvenciás célokra szolgáló tartománya feletti rendelkezés az állam kizárólagos joga. A rádiófrekvenciás tartomány felhasználását nemzeti és nemzetközi szinten védeni, és a frekvenciákkal tervszerűen gazdálkodni kell. Ennek megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A törvény célja

1. § (1) A törvény célja - összhangban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel - az állam és a frekvenciahasználók jogainak és kötelezettségeinek, továbbá frekvenciagazdálkodási és zavarvédelmi szempontoknak a megállapítása.

(2) A frekvenciagazdálkodásra vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a rádiótávközléssel kapcsolatos frekvenciagazdálkodási tevékenységekre, valamint a rádiótávközlési és egyéb célból nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő dolgok előállítására, gyártására, behozatalára, forgalomba hozatalára, telepítésére, üzemben tartására és birtoklására.

(2) A törvény hatálya kiterjed mindazokra, akik

a) frekvenciagazdálkodási tevékenységet végeznek, vagy

b) rádiótávközlő hálózatot terveznek, vagy

c) rádiótávközlő berendezést, hálózatot vagy egyéb célból nagyfrekvenciás jelet, illetőleg nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolgot előállítanak, gyártanak, külföldről behoznak, forgalomba hoznak, telepítenek, birtokolnak, üzemben tartanak és ilyen berendezést használnak, vagy

d) rádiótávközlő hálózat, rádióberendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetőleg nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolog tulajdonosai.

III. Fejezet

A frekvenciagazdálkodás állami feladatai és azok ellátása

3. § (1) A Kormány feladata:

a) a frekvenciagazdálkodás általános elveinek a társadalmi és gazdasági követelmények alapján történő meghatározása;

b) a különböző rádiótávközlő szolgálatokra vonatkozó jelenlegi és jövőbeni követelményeknek megfelelő távlati frekvenciagazdálkodási célok kijelölése, és azok rendszeres felülvizsgálata;

c) a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, elosztása, a frekvenciasávok rádiószolgálatok közötti felosztása, polgári és kormányzati célú megosztása, ennek nyilvánosságra hozatala;

d) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának rendeletben történő megállapítása;

e) a kormányzati célú frekvenciagazdálkodás szervezetének és működési feltételeinek, továbbá a kormányzati frekvenciagazdálkodás rendjének meghatározása;

f) a kormányzati és polgári frekvenciagazdálkodó szervek együttműködési szabályainak, feltételeinek megállapítása;

g) az igazgatási rádió világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont kialakítása.

(2) A miniszter feladata:

a) a frekvenciahasználat műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek meghatározása;

b) a frekvenciahasználatra vonatkozó alapvető műszaki tervek, előírások, a szolgáltatások minőségi, műszaki és technológiai feltételeinek rendeletben történő szabályozása;

c) a frekvenciahasználatból eredő állami tulajdonosi jogok gyakorlása, a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, elosztása, a frekvenciasávok felosztása, ennek nyilvánosságra hozatala;

d) nemzetközi szerződések megkötése;

e) a jogszabálysértések megszüntetése és szankcionálása;

f) a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos feladatainak előkészítése, illetőleg az abban való közreműködés;

g) a rádiótávközléssel és frekvenciagazdálkodással foglalkozó értekezleteken, nemzetközi szervezetekben és más országok távközlési igazgatásainál a Magyar Köztársaság képviselete;

h) a rádiótávközlő berendezések és hálózatok műszaki adatainak nemzetközi koordinációja.

(3) A (2) bekezdés a)-h) pontjaiban foglaltak keretében kell szabályozni:

a) a Rádiótávközlési Alap felhasználását;

b) a frekvenciakijelölési eljárást, nyilvántartást és adatszolgáltatást;

c) a frekvenciagazdálkodás hatósági feladatainak ellátását;

d) a rádióállomások létesítésének és működésének engedélyezését, és ezek ellenőrzését;

e) a rádióforgalmazást és ellenőrzését;

f) a rádiótávközlő berendezések és a nagyfrekvenciás villamos berendezések gyártásának, behozatalának, üzemben tartásának frekvenciagazdálkodási szempontból történő engedélyezését és ellenőrzését;

g) a minőségvizsgálatot és tanúsítás végzését a nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolgok gyártásánál, behozatalánál, illetőleg a gyártás, behozatal és forgalomba hozatal ellenőrzését;

h) a rádiózavar-elhárítást;

i) a frekvencialekötés és -használat díjának megállapítását és annak beszedését;

j) a nemzeti és nemzetközi rádió-mérőszolgálati tevékenység végzését.

4. § (1) A 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok közül:

a) a polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási feladatokat - a 3. § (2) bekezdésének a) és f) pontjai, továbbá a 3. § (3) bekezdésének b), d), e), f), h) és j) pontjai tekintetében - a honvédelmi miniszter

látja el. A kormányzati célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket e törvény melléklete tartalmazza.

(2) A 3. § (2) bekezdésének g) és h) pontjában felsorolt feladatokat a kormányzati célú frekvenciagazdálkodás területén - a honvédelmi miniszterrel történt egyeztetés alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) A frekvenciagazdálkodást végző szervezeteket - mind a kormányzati, mind a polgári célú frekvenciagazdálkodási tevékenység körében - kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tervezési, zavarelhárítási és koordinációs feladatok tekintetében a rádiótávközlő berendezések, illetőleg a rádiószolgálatok jellemzőiről, műszaki, minőségi és forgalmi adatairól. Az erre vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A frekvenciagazdálkodás állami feladatainak végrehajtását a miniszter koordinálja.

5. § (1) A Kormány a kormányzati és polgári célú frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására tizenegy tagból álló Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: NFT) hoz létre.

(2) Az NFT a Kormány bizottsága, véleményező, javaslattevő szervezet.

(3) Az NFT a 4. § (1) bekezdése szerint illetékes miniszterek előterjesztése alapján javaslatot tesz a Kormánynak és véleményezi

a) a frekvenciafelhasználás általános elveit;

b) a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztását;

c) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát;

d) a két illetékes miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket.

(4) Az NFT elnökét a miniszterelnök öt évre nevezi ki. Tagjai:

a) a Kormány;

b) a Honvédelmi Minisztérium;

c) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium;

d) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma;

e) az Igazságügyi Minisztérium;

f) a Magyar Tudományos Akadémia;

g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság;

h) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum;

i) a Hírközlési Főfelügyelet; továbbá

j) az NFT elnöke

által felkért egy-egy személy.

(5) Az NFT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(6) Az NFT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(7) Az NFT működésének rendjét maga állapítja meg, működésének feltételeit a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja.

6. § (1) A rádiófrekvenciás tartomány felosztását - az új rádiótávközlő hálózatok, eszközök, műszaki megoldások elősegítése céljából szükség szerint, de legalább három évenként - a Kormány köteles felülvizsgálni.

(2) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának a polgári célú felosztását tartalmazó részében az egyes rádiótávközlési szolgálatok számára kiosztott, fenntartott, tervezett vagy tartalékolt frekvenciákat, frekvenciasávokat, valamint az üzemmódra és egyéb technikai jellemzőkre vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát - az említett adatok feltüntetésével - a Kormány rendeletben teszi közzé.

IV. Fejezet

A frekvenciagazdálkodás szervezete

7. § (1) A frekvenciagazdálkodás polgári célú hatósági feladatait elsőfokon a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő Hírközlési Főfelügyelet; másodfokon a minisztérium (a továbbiakban együtt: hatóság) látja el.

(2) A hatóság hatás- és feladatkörét a Kormány állapítja meg.

V. Fejezet

A frekvenciakijelölés szabályai

8. § (1) Rádiótávközlő berendezést (hálózatot) belföldi felhasználásra fejleszteni, gyártani, behozni, forgalomba hozni (megszerezni), rádióállomást telepíteni (üzembe helyezni) csak frekvenciakijelölési határozat alapján szabad.

(2) Ha a rádiótávközlő berendezést (hálózatot) nem belföldi felhasználásra állítják elő, annak ideiglenes üzembe helyezéséhez (kipróbálásához) is szükséges az (1) bekezdésben említett frekvenciakijelölés.

(3) A frekvenciakijelölésre irányuló hatósági eljárást a 7. §-ban megjelölt hatóság

a) az (1)-(2) bekezdésben említett jogcímen kérelmezők;

b) a rádiótávközlő berendezés (hálózat) felhasználásával távközlési tevékenységet, illetőleg szolgáltatást végzők;

c) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott eljárás alapján szerzett jogosultság kedvezményezettjei

kezdeményezésére; továbbá

d) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 39. §-ának (4) bekezdése alapján egybefoglalt eljárás keretében; illetőleg

e) más - jogszabály által meghatározott - esetekben folytatja le.

(4) A hatóság egyes rádiótávközlő hálózatok frekvenciakijelölési kérelméhez, tervezéséhez, az igénylő kezdeményezésére adatszolgáltatást nyújt.

(5) A kísérleti felhasználást kivéve frekvenciát kijelölni csak a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megfelelően szabad.

9. § (1) A frekvenciakijelölésnek meg kell felelnie

a) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának;

b) a frekvenciasáv-felhasználás szabályainak.

(2) A frekvenciakijelölést meg kell tagadni, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki okból lehetetlen;

b) a műszaki, EMC vizsgálatok alapján az igény kielégítése a meglévő frekvenciahasználatot károsan befolyásolná;

c) a frekvencia nemzetközi koordinációja nem vezetett eredményre;

d) az igénylő nem rendelkezik a tervezett szolgáltatás vagy egyéb tevékenység végzéséhez szükséges - törvényben vagy más jogszabályban meghatározott - egyéb hatósági engedélyekkel.

(3) Műsorszórási célra frekvenciakijelölést csak a külön törvényben meghatározott előzetes stúdióalapítási engedélyben megjelölt célra szabad kiadni.

(4) A frekvencia kijelöléséről szóló határozat csak meghatározott időre - de legfeljebb egy évi időtartamra - érvényes. A frekvenciakijelölés határideje egy alkalommal - kérelemre - meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a rádiótávközlő hálózat létesítése több ütemben folyik és két

évnél hosszabb ideig tart, a frekvenciakijelölés a hálózat kiépítésének befejezéséig, de legfeljebb hét évig érvényes.

(5) A hatóság a kijelölést - miniszteri rendeletben meghatározott esetekben - a kérelmező által benyújtott műszaki terv alapján adja ki. A tervezési jogosultság képesítési feltételeinek szabályait a miniszter állapítja meg.

(6) A frekvenciakijelölési határozat jogosítottja azt másra nem ruházhatja át és nem engedményezheti.

10. § (1) A frekvenciakijelölést vissza kell vonni, ha

a) a jogosított azt nem a kijelölési határozatban megjelölt célra használja fel; vagy

b) a kijelölés iránti kérelem a valóságnak meg nem felelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;

c) a jogosított a határozat visszavonását kéri;

d) a jogosított a díjfizetési kötelezettségnek a felszólítást követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben kártalanításnak nincs helye.

VI. Fejezet

Rádióengedély

11. § (1) Rádióállomást üzemben tartani csak rádióengedély alapján szabad. A rádióengedélyt a hatóság - a miniszter által rendeletben megállapított - feltételek szerint adja ki.

(2) Idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit a miniszter állapítja meg.

(3) Rádióengedély csak hatósági típusvizsgálaton vagy egyedi vizsgálaton megfelelt berendezésekkel létesült rádióállomásra adható. Kísérleti célra engedélyezett rádióállomás esetében az egyedi, illetőleg a típusvizsgálatot legfeljebb három hónap időtartamig mellőzni lehet.

(4) Jogszabályban meghatározott berendezések használatára a hatóság rádióengedélynek minősülő általános engedélyt ad ki.

(5) A rádióengedély - a miniszter által jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - jogerős frekvenciakijelölési határozat alapján, határozott időtartamra adható.

(6) Azoknál a tevékenységeknél, amelyek végzéséhez rádiótávközlő eszköz használata szükséges, az arra vonatkozó engedélyt az eljáró hatóság csak a hírközlési hatóság előzetes véleményének megszerzésével adhatja ki.

(7) A rádióengedélyben foglalt feltételek megtartásáért az engedélyes a felelős.

12. § (1) A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha

a) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata módosul;

b) a nemzetközi kötelezettségek miatt a rádióengedély alapjául szolgáló frekvenciát más célra kell felhasználni;

c) más jogszabály vagy a bíróság a hatóságot erre kötelezi;

d) a rádióengedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott;

e) a 11. § (6) bekezdése alapján kiadott engedélyt az eljáró hatóság visszavonta;

f) az engedélyes az engedély visszavonását kéri;

g) az engedélyes e törvényben megállapított díjfizetési kötelezettségének a felszólítást követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget.

(2) Visszavonható az engedély, ha az engedélyes a rádióengedélyben meghatározott feltételeket az üzemeltetés során nem teljesíti.

(3) Nem kaphat rádióengedélyt az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül az, aki rádiótávközlő berendezést, valamint nagyfrekvenciás jelet, vagy mellékhatást keltő berendezést engedély nélkül üzemeltet.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az engedélyest a vagyonában beállott értékcsökkenés összegéig terjedő kártalanítás illeti meg.

(5) A rádióengedély érvényességének lejárta, illetőleg annak visszavonása esetében a rádióállomás berendezéseit e törvény szabályainak megtartásával lehet ismételten használatba venni.

(6) Ha az engedélyes a rádióengedély érvényességének lejártáig kéri, és a rádióengedély visszavonásának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a rádióengedély érvényességét meg kell hosszabbítani. A kérelem elbírálásáig a berendezés az eredeti engedély keretein belül üzemeltethető.

(7) A rádióengedély át nem ruházható és nem engedményezhető.

(8) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat a hatóságnál - a jogutódlástól számított harminc napon belül - tett bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvétele megtagadható, ha a rádióengedély visszavonható lenne.

VII. Fejezet

Adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség

13. § (1) A frekvenciakijelölés igénylője, illetőleg a rádióengedély engedélyese a hatóságot - annak kezdeményezésére - köteles tájékoztatni

a) a rádióállomás telepítési és sugárzási jellemzőiről;

b) a rádióforgalmazás ellenőrzéséhez szükséges műszaki, forgalmi adatokról;

c) a működéséhez szükséges okmányokról.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A hatóság az igénylő kezdeményezésére egyes rádiótávközlő hálózatok frekvenciakijelölési határozatának előkészítéséhez, a tervezés megkezdéséhez, vagy a kérelemmel összefüggésben bármikor, köteles tájékoztatás nyújtására és adatok szolgáltatására.

(4) Az adatszolgáltatásért, a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott rendeletben meghatározott esetekben díjat, illetőleg költségtérítést kell fizetni.

(5) A hibás adatszolgáltatásból eredő tényleges kárért az adatszolgáltató a felelős.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvánosak.

14. § (1) A frekvencia lekötéséért és használatáért - ha jogszabály kivételt nem tesz - a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott rendeletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(2) A díjat a hatóság határozatban állapítja meg. A határidőben meg nem fizetett díjtartozás behajtására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

Nagyfrekvenciás villamos berendezések üzemben tartása

15. § (1) 50 VA-nál akár időszakosan is nagyobb teljesítményfelvételű nagyfrekvenciás villamos berendezés - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - csak a hatóság engedélyével tartható üzemben.

(2) Üzemben tartási engedély csak típusvizsgálaton, vagy egyedi vizsgálaton megfelelt berendezésekre adható.

IX. Fejezet

Rádiótávközlő berendezés, illetőleg nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések gyártása,
behozatala, forgalomba hozatala

16. § Rádiótávközlő berendezést, nagyfrekvenciás villamos berendezést és minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet stb.), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, belföldi felhasználás céljára előállítani vagy külföldről behozni, értékesíteni, valamint forgalomba hozni csak a zavarvédelem teljesítéséhez szükséges berendezés-konstrukcióval, illetőleg rádiózavar-szűréssel ellátva szabad.

17. § (1) Rádiótávközlő berendezés

a) egyedi előállításához, belföldi értékesítéséhez, közvetlen felhasználásra történő külföldről való behozatalához - a műsorvevő készüléket kivéve - frekvenciakijelölési határozat;

b) magyarországi felhasználás céljára való sorozatgyártásához, behozatalához, forgalomba hozatalához - a 8. § szerinti frekvenciakijelölési határozat mellett - típus-, vagy egyedi engedély

is szükséges.

(2) A típusvizsgálat és engedélyezés, valamint a típusazonosság megállapításának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

18. § (1) A forgalomba hozni kívánt rádiótávközlő berendezést - ha azt a gyártó típusvizsgálati azonosító jellel még nem látta el - a forgalomba hozónak kell ellátnia típusvizsgálati azonosító jellel.

(2) Nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés forgalomba hozatalához a hatóság hozzájárulása szükséges.

X. Fejezet

Rádióforgalmazás

19. § (1) A rádióforgalmazás szabályait - a Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak szerint -

a) a polgári frekvenciagazdálkodás tekintetében a miniszter;

b) a kormányzati frekvenciagazdálkodás tekintetében a honvédelmi miniszter

határozza meg.

(2) Egyes rádiószolgálatok állomásainak üzemben tartója (tagja vagy alkalmazottja) - a miniszter által rendeletben foglalt szabályok szerint - kezelői vizsgát köteles tenni.

XI. Fejezet

Ellenőrzés

20. § (1) A hatóság az e törvényben meghatározottak végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végezhet. Az ellenőrzési jogkör kiterjed

a) a frekvenciakijelölési határozatban, a rádióengedélyben, valamint a típusengedélyben meghatározott előírások és feltételek megtartására;

b) a rádióállomások és hálózatok rádióforgalmazásának, a forgalmazási szabályok megtartásának vizsgálatára;

c) a rádiótávközlő berendezések vagy egyéb célból nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatos feltételek megtartására;

d) a vételzavart okozó vagy vételzavar okozására alkalmas berendezések, készülékek, vezetékek és egyéb létesítmények vizsgálatára.

(2) A rádiótávközlő berendezés, a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés tulajdonosa, birtokosa, bérlője, használója, telepítője köteles gondoskodni arról, hogy a hatóság arra feljogosított képviselője az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogkörében szükséges feladatait elvégezhesse.

(3) A rádiótávközlő berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzésnél a hatóság - törvényben meghatározottak szerint - a rendőrség közreműködését igénybe veheti.

(4) A hatóság a jogszerű használat ellenőrzése érdekében a működő rádióállomások műszaki és forgalmi ellenőrzését a sugárzott jelek rádióvétele útján is végezheti.

(5) Az ellenőrzés során megfigyelt adás a (4) bekezdésben megjelölt cél érdekében rögzíthető és a rádiótávközlő berendezés használatával elkövetett jogsértés felderítése és bizonyítása során - külön törvényben foglaltak szerint - felhasználható. Az eljárás során fel nem használt felvételt - a rögzítéstől számított - harminc nap elteltével meg kell semmisíteni.

(6) Az ellenőrzés szabályait nemzetközi szerződésen és jogszabályon alapuló diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvező természetes és jogi személyek, illetőleg társaságok, továbbá járművek tekintetében a Kormány állapítja meg.

XII. Fejezet

Rádiózavar-elhárítás

21. § (1) Rádiótávközlő berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb létesítményt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, úgy kell üzemben tartani, hogy az a rádiószolgálatokban zavart ne okozzon.

(2) Antennát úgy kell létesíteni, hogy az a már meglévő antenna rendeltetésszerű használatát ne zavarja.

(3) A frekvenciahasználat zavartalansága céljából a frekvenciagazdálkodóknak zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk és a rádiózavar-elhárítás érdekében együtt kell működniük.

(4) A hatóság a zavart okozó berendezés tulajdonosát

a) a berendezés zavarszűrésére;

b) áthelyezésére;

c) üzemidejének korlátozására;

d) a rádiózavar más módon történő elhárítására

kötelezheti.

(5) A (4) bekezdésben foglalt intézkedések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a berendezés megfelelő, kivéve, ha a rádiózavar költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavart rádiótávközlő berendezés megváltoztatásával - megszüntethető.

(6) A zavar elhárításának költségei a zavart okozó berendezés tulajdonosát terhelik.

XIII. Fejezet

Rádiótávközlési Alap

22. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott célokra Rádiótávközlési Alap jön létre, amelynek felhasználására és az azzal való rendelkezésre a miniszter jogosult. A Rádiótávközlési Alapot a miniszter kezeli.

(2) A Rádiótávközlési Alap célja:

a) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti sávátrendezések támogatása;

b) a különböző okokból (pl. nemzetközi kötelezettségek) történő engedély-visszavonások során szükséges kártalanítások;

c) közcélú szolgáltatások ellátottsága kiterjesztésének céltámogatása.

(3) A Rádiótávközlési Alap forrásai:

a) a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett, a miniszter által, a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben megállapított díj meghatározott hányada;

b) a költségvetésnek, állami vagy magánszervezeteknek, jogi személyeknek, magánszemélyeknek erre a célra visszterhesen vagy ellenszolgáltatás nélkül átengedett pénzeszközei;

c) a 27. § (2) bekezdésének c) pontja alapján befolyt bírságok.

XIV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

23. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvényt kell alkalmazni a kormányzati frekvenciagazdálkodás tekintetében is.

24. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében - az Országgyűlés eseti felhatalmazása alapján - a miniszter a rádiótávközlési szolgálatokat átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

25. § (1) Az e törvény alapján folytatott hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e törvényben szabályozott hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig függeszthető fel.

26. § A miniszter, a távközlési szolgáltatásra kiírt koncessziós pályázatban megjelölheti a rádiótávközlő berendezések, illetőleg hálózatok működésére igénybe vehető frekvenciákat vagy frekvenciasávokat.

27. § (1) Ez a törvény, továbbá a postáról szóló 1992. évi XLV., valamint a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 1993. július 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

- a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény,

- az 1983. évi 8. törvényerejű rendelet, valamint

- az 1989. évi LVIII. törvény.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő küldeményt és táviratot továbbítani, és a címzett részére kézbesíteni.”

b) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A Hírközlési Főfelügyelet hatáskörébe tartozó frekvenciagazdálkodási szabálysértés miatt elsőfokon a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, másodfokon a Főfelügyelet jár el.”

c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Rádióállomásokkal kapcsolatos kötelességek megszegése

104. § (1) Aki

a) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvényben foglaltakkal ellentétben rádiótávközlő berendezést, valamint nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezést engedély nélkül vagy engedélytől eltérően üzemeltet, vagy

b) az a) pontban említett berendezések használatával olyan zavart okoz, amely a közrendet, illetőleg a közlekedés biztonságát veszélyezteti

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a rádiótávközlő berendezést, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, illetőleg a Főfelügyelet hatáskörébe tartozik.”

Melléklet az 1993. évi LXII. törvényhez

E törvény alkalmazásában a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó fogalmak:

1. EMC vizsgálat: (Electromagnetic Compatibility) az egyes rádiószolgálatok összeférhetőségének, egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata a zavarmentes együttműködés feltételeinek megállapítása céljából.

2. Felosztás: (egy frekvenciasáv felosztása) egy meghatározott frekvenciasávnak a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatába való beírása abból a célból, hogy azt egy vagy több földfelszíni vagy űrtávközlési szolgálat, illetőleg a rádiócsillagászati szolgálat meghatározott feltételek mellett, egy vagy több országban, vagy meghatározott földrajzi övezetben használja. A fogalom a kérdéses frekvenciasávra is vonatkozik.

3. Frekvencia: az időegység alatti rezgések száma.

Egysége a Herz, jele: Hz

Gyakrabban használt nagyobb egységek:

kHz (kiloherz) 103 Hz

MHz (megaherz) 106 Hz

GHz (gigaherz) 109 Hz

4. Frekvenciagazdálkodás: azon műszaki, jogi és igazgatási tevékenységek összessége, amelyek a rádióhullámok megfelelő nemzeti és nemzetközi felhasználását szolgálják, valamint biztosítják a rádiótávközlési szolgálatok, rendszerek (hálózatok) és berendezések zavarmentes üzemét.

5. Frekvenciakijelölési határozat: a hírközlési hatóság frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó szervezete által kiadott államigazgatási határozat, amely a rádiótávközlő hálózatok, illetőleg állomások tervezéséhez és berendezései beszerzéséhez szükséges adatokat tartalmazza, és az ilyen berendezések használatát biztosítja.

6. Frekvenciasáv: a frekvenciatartomány egy meghatározott része.

7. Jogutódlás: az engedélyes személyében beállt jogszerű változás, amely akként érinti a rádióengedélyt, hogy az abban foglaltakat a berendezés vagy hálózat műszaki feltételeinek megváltoztatása nélkül változatlan tartalommal lehet fenntartani.

8. Kijelölés: (egy rádiófrekvencia vagy csatorna kijelölése) a hatóság valamely rádióállomás részére kiadott engedélye, mely meghatározott rádiófrekvencia vagy csatorna előírt feltételek mellett történő felhasználására vonatkozik.

9. Kiosztás: (egy rádiófrekvencia vagy csatorna kiosztása) egy adott csatornának az arra illetékes konferencia által elfogadott, a csatornák szétosztására vonatkozó tervbe való beírása abból a célból, hogy azt egy vagy több igazgatás földfelszíni vagy űrtávközlési szolgálata számára felhasználja egy vagy több országban, vagy meghatározott földrajzi övezetben, meghatározott feltételek mellett.

10. Kísérleti célú kijelölés: korlátozott ideig érvényes (legfeljebb három hónap időtartamú) kijelölés, amelynek felhasználási feltételeit a hatóság - a Nemzetközi Rádiószabályzat rendelkezéseit figyelembe véve - állapítja meg.

11. Kísérleti üzemeltetés: valamely berendezés vagy hálózat meghatározott körülmények között, korlátozott ideig történő üzemeltetése bizonyos műszaki, gazdasági vagy forgalmi kérdések eldöntése érdekében.

12. Kormányzati célú frekvencia: kizárólag a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, a Határőrség Országos Parancsnoksága, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Kormány kizárólagos rádiótávközlési rendszerei által használt frekvencia.

13. Megosztás: (egy frekvenciasáv megosztása) a frekvenciasávok kormányzati, polgári és közös célra történő felosztása, valamint a használat feltételeinek rögzítése.

14. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - hangok, képek, vagy egyéb természetű adások továbbítására.

15. Műsorvevő készülék: olyan rádiótávközlő berendezés, amely a műsorszóró szolgálat számára kiosztott frekvenciasávokban kisugárzott rádió- és televízióműsorok vételére szolgál.

16. Nagyfrekvenciás jel: nem rádiótávközlési célra használt rádiófrekvenciás jel.

17. Nagyfrekvenciás mellékhatás: olyan nagyfrekvenciás jel, amely különféle célú dolgokban (készülékekben, berendezésekben, járművekben stb.) szikrakisülés, gázkisülés vagy félvezetős szabályozás melléktermékeként keletkezik.

18. Nagyfrekvenciás tartomány: a nagyfrekvenciás villamos berendezések üzemeltetésére szolgáló frekvenciasávok összessége.

19. Nagyfrekvenciás villamos berendezés: az elektromágneses energia kis térben való előállítására vagy hasznosítására szolgáló ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célú nem távközlő berendezés.

20. Polgári célú frekvencia: minden olyan frekvencia, amely nem kormányzati célú.

21. Rádió: rádióhullámok alkalmazására utaló megjelölés.

22. Rádióállomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés, vagy adó- és vevőberendezés-csoport a tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési vagy rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.

23. Rádióengedély: a hatóság által kiadott okmány, amely rögzíti a rádiótávközlési szolgálat megvalósításához szükséges rádióállomás és telephely legfontosabb műszaki adatait, a forgalmazás feltételeit, az engedélyes adatait és a végezhető szolgáltatásra vonatkozó egyes feltételeket.

24. Rádióforgalmazás: összeköttetés létesítése, bármely természetű közlemény továbbítása céljából rádiótávközlési szolgálat keretében.

25. Rádiófrekvenciás jel: a 3 kHz-3000 GHz frekvenciatartományba tartozó elektromágneses jel.

26. Rádióhullámok: a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullámok, melyeknek frekvenciája kisebb, mint a 3000 GHz-es határérték.

27. Rádiókommunikáció: rádiótávközlési összeköttetés, korlátozott számú felhasználó között.

28. Rádiómeghatározás: valamely tárgy helyének, sebességének vagy más jellemzőjének meghatározása, illetőleg az ezekre vonatkozó adatok megszerzése rádióhullámok terjedési sajátosságainak segítségével.

29. Rádiószolgálat: a fogalom a következő szolgálatokat tartalmazza:

rádiótávközlő szolgálat

állandóhelyű szolgálat

műholdas állandóhelyű szolgálat

légiforgalmi állandóhelyű szolgálat

műholdak közötti szolgálat

űrbeli üzemeltetési szolgálat

mozgószolgálat

műholdas mozgószolgálat

földi mozgószolgálat

műholdas földi mozgószolgálat

tengeri mozgószolgálat

műholdas tengeri mozgószolgálat

kikötői műveletek szolgálata

hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat

légiforgalmi mozgószolgálat

műholdas légiforgalmi mozgószolgálat

műsorszóró szolgálat

műholdas műsorszóró szolgálat

rádiómeghatározó szolgálat

műholdas rádiómeghatározó szolgálat

rádiónavigációs szolgálat

műholdas rádiónavigációs szolgálat

tengeri rádiónavigációs szolgálat

műholdas tengeri rádiónavigációs szolgálat

légiforgalmi rádiónavigációs szolgálat

műholdas légiforgalmi rádiónavigációs szolgálat

rádiólokációs szolgálat

meteorológiai segédszolgálat

műholdas Földkutató szolgálat

műholdas meteorológiai szolgálat

hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata

műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata

űrkutató szolgálat

amatőrszolgálat

műholdas amatőrszolgálat

rádiócsillagászati szolgálat

biztonsági szolgálat

különleges szolgálat

30. Rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével történő távközlés.

31. Rádiótávközlő hálózat: olyan távközlő hálózat, amelyben az átvitel egésze, illetőleg annak jelentős többsége rádiótávközlés segítségével valósul meg.

32. Rádiótávközlő berendezés: rádiótávközlési célt szolgáló adó-, adó-vevő-, vevőberendezés vagy műsorvevő készülék, beleértve a működéshez szükséges antennát is.

33. Rádiótávközlési szolgálat: olyan távközlési tevékenység, amely magában foglalja a rádióhullámok sajátos távközlési célból történő továbbítását, adását vagy vételét.

34. Rádiózavar: nem kívánt elektromágneses energiának valamely rádiótávközlési szolgálatban a vételre gyakorolt hatása, amely az átvitel minőségének olyan csökkenésében, az információ olyan torzulásában, illetőleg veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna a nem kívánt energia megjelenése nélkül.

35. Távközlés: eljárás, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény vezetéken, villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszeren, illetve ezek kombinációján eljuttatható egy vagy több felhasználó számára.

36. Távközlési szolgálat: távközlési feladatok ellátására irányuló nem szolgáltatási tevékenység.

37. Telepítés: rádió adó- és/vagy vevőberendezés, a működtetéséhez szükséges antennarendszer és egyéb kiegészítő berendezések felépítése és üzemeltetésre alkalmas állapotba való hozása.

38. Üzemben tartási engedély: az e törvényben meghatározott teljesítményhatár feletti ipari, tudományos, orvosi és háztartási nagyfrekvenciás villamos berendezések okmánya, mely igazolja, hogy a berendezés az elvégzett vizsgálatok szerint a rádiótávközlő berendezések működését nem zavarja.

39. Zavarvédelem (elektromágneses): egy készülék, berendezés vagy rendszer azon képessége, hogy elektromágneses környezetben kielégítően tud működni anélkül, hogy elfogadhatatlan mértékű elektromágneses zavarást okozna.


  Vissza az oldal tetejére