Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.8.)

1993. évi LXIV. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Jeruzsálemben, az 1991. évi május hó 14. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. szeptember 14-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. szeptember 14-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság Kormánya
és Izrael Állam Kormánya között
a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és kölcsönös védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi az egyéni üzleti kezdeményezéseket és növeli mindkét ország prosperitását,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk
Meghatározások

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely az egyik Szerződő Fél beruházóinak olyan gazdasági társaságokban vagy vegyes vállalatokban való részvételével kapcsolatos, amelyeket a másik Szerződő Fél törvényei szerint hoztak létre vagy jegyeztek be, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, mindenfajta kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t;

e) törvény vagy szerződés által nyújtott üzleti koncessziókat, beleértve a természeti kincsek felkutatását, művelését, kitermelését vagy kiaknázását.

2. A jelen Megállapodás értelmében a vagyoni érték beruházási formájában bekövetkező változás nem érinti a beruházás jellegét. A jelen Megállapodás rendelkezései alkalmazandók mindkét Szerződő Fél jogaira és kötelességeire olyan beruházások vonatkozásában, melyeket 1973. január 1-jén, vagy ez után létesítettek.

3. A „beruházó” kifejezés magában foglalja:

a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai vagy állandó lakosai, és akik a másik Szerződő Félnek egyidejűleg nem állampolgárai; vagy

b) társaságokat, beleértve vállalatokat, cégeket, vagy bejegyzett, illetve az érintett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően létrehozott társulásokat, melyeket a másik Szerződő Fél beruházói sem közvetlenül, sem közvetve nem tartanak ellenőrzésük alatt.

4. A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó összeget jelent, különösen, de nem kizárólag, magában foglalja az osztalékot, a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, a jogdíjat vagy egyéb díjakat.

5. A „terület” kifejezés mindkét Szerződő Fél vonatkozásában a Szerződő Fél területét jelenti.

6. A „Szerződő Fél” kifejezés a szöveg értelmétől függően Izrael Állam Kormányát, illetve a Magyar Köztársaság Kormányát jelenti.

2. Cikk
Beruházások elősegítése és védelme

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és kedvező feltételeket hoz létre a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz, valamint törvényeivel összhangban engedélyezi ezeket.

2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, valamint teljes védelmet és biztonságot nyújt nekik. Egyik Szerződő Fél sem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, vagy a beruházások feletti rendelkezést.

3. Cikk
Legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Egyik Szerződő Fél sem részesítheti - saját területén - a másik Szerződő Fél beruházásait vagy beruházóinak jövedelmét olyan elbánásban, amely kedvezőtlenebb, mint amit a saját beruházásainak vagy beruházói jövedelmének, illetve mint amit bármely harmadik állam beruházásainak vagy beruházói jövedelmének nyújt.

2. Egyik Szerződő Fél sem részesíti - saját területén - a másik Szerződő Fél beruházóit kedvezőtlenebb elbánásban beruházásaik irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, vagy a beruházások feletti rendelkezést illetően, mint amelyet saját beruházóinak vagy bármely harmadik állam beruházóinak nyújt.

4. Cikk
Kártérítés

1. Az egyik Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összetűzés, forradalom, szükségállapot, felkelés, lázadás, vagy hasonló esemény következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártérítés, vagy más rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet a saját beruházóinak, illetve bármely harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésétől függetlenül az egyik Szerződő Fél beruházói, akik a fenti bekezdésben leírt bármely helyzetben kárt szenvednek a másik Szerződő Fél területén azért, mert

a) annak haderői vagy hatóságai a tulajdonát igénybe vették, vagy

b) annak haderői vagy hatóságai a tulajdonát - nem harci tevékenység során - tönkretették, s ezt a helyzet nem követelte meg,

visszaszolgáltatásban, vagy más megfelelő kártalanításban részesülnek. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók.

5. Cikk
Kisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait nem lehet a másik Szerződő Fél területén államosítani, kisajátítani, vagy ellenük olyan intézkedést hozni, amely az államosítással és kisajátítással („kisajátítás”) egyenértékű, kivéve, ha ezt a másik Szerződő Fél belső helyzetével kapcsolatos közérdekből teszik, nem megkülönböztető alapon, azonnali, megfelelő és hatékony kártérítés ellenében. Az ilyen kártérítés összege megfelel a kisajátított beruházásnak a kisajátítást közvetlenül megelőző, vagy a közelgő kisajátítás közismertté válását megelőző időszak piaci értékének - a korábbi alkalmazandó -, magában foglalja a fizetés napjáig bezárólag a törvény által meghatározott kamatot, késedelem nélkül teljesítendő, ténylegesen megvalósítandó és szabadon átutalható. Az érintett beruházóknak a kisajátítást végző Szerződő Fél törvényei értelmében joguk van ahhoz, hogy annak a Szerződő Félnek egy igazságszolgáltatási vagy más független hatósága azonnali hatállyal a jelen bekezdésben foglalt elvek szerint felülvizsgálja ügyét és értékelje beruházását.

2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél egy olyan, az 1. Cikk (3) bekezdés értelmezése szerinti vállalat vagyonát kisajátítja, amely a területén érvényes jogszabályok szerint jött létre vagy lett bejegyezve, és amelyben a másik Szerződő Fél beruházói részvényekkel, vagy egyéb tulajdonosi joggal rendelkeznek, biztosítja, hogy a jelen Cikk (1) bekezdését oly mértékben alkalmazza, amennyiben ez szükséges az azonnali, megfelelő és hatékony kártérítés biztosításához, a másik Szerződő Fél azon beruházóinak beruházásait illetően, akik ilyen részvényekkel, vagy egyéb tulajdonosi joggal rendelkeznek.

6. Cikk
A beruházás és jövedelem repatriálása

1. Mindegyik Szerződő Fél a beruházásokkal kapcsolatban garantálja a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaik és jövedelmük korlátozás nélküli átutalását. Az átutalást késedelem nélkül abban a szabadon átváltható valutában kell teljesíteni, amelyben az eredeti beruházás megtörtént, vagy abban, amelyben a beruházó és az érintett Szerződő Fél megállapodik. Amennyiben a beruházó nem állapodott meg másban, az átutalást a hatályos árfolyamszabályok szerint az átutalás napján érvényben lévő árfolyamon kell teljesíteni.

2. Az (1) bekezdés ellenére Izrael Állam nem alkalmazza a jelen Cikket a következő beruházási kategóriák esetében:

a) Izraeli bankokban új izraeli sekelben tartott minden fajta betét, beleértve a bármilyen lejáratú takarékbetéteket és nyugdíjalapokat.

b) Izrael Kormánya, vagy izraeli bankok által kiadott és garantált, új izraeli sekelben váltott kötvények és opciók, valamint olyan befektetési alapokban történő befektetések, amelyek ilyen típusú kötvényeket vásárolnak. Azok a banki részvények, melyek az izraeli kormány törlesztéseire jogosultak az 1983-as banki részvényekről szóló rendezés keretében, szintén beletartoznak ebbe a kategóriába.

c) Izraeli illetőségű közkereseti társaságokba vagy nem bejegyzett cégekbe történt beruházások.

7. Cikk
Kivételek

A jelen Megállapodás azon rendelkezései, melyek szerint egyik Szerződő Fél sem részesíti a másik Szerződő Fél beruházóit olyan elbánásban, amely kedvezőtlenebb, mint amit bármely harmadik állam beruházóinak nyújt, nem kötelezhetik az egyik Szerződő Felet arra, hogy a másik beruházóit olyan elbánásban, kedvezményben vagy előnyben részesítse, amely nemzetközi megállapodásból, vagy az alábbi feltételekből következik:

a) bármilyen jelenlegi vagy jövőben létrehozandó vámunió, regionális gazdasági szervezet, szabadkereskedelmi területi megállapodás, vagy más hasonló nemzetközi megállapodás, amelynek valamelyik Szerződő Fél tagja, vagy tagja lehet, vagy

b) bármilyen nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely teljes egészében vagy főképpen az adózásra vonatkozik, vagy bármilyen hazai jogszabály, amely teljes mértékben vagy főképpen az adózásra vonatkozik.

8. Cikk
Hivatkozás a Beruházási Viták Rendezésének
Nemzetközi Központjára
1. A Szerződő Felek ezennel hozzájárulnak ahhoz, hogy a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az „Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény” értelmében az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az előbbinek az utóbbi

területén létrehozott beruházásaival kapcsolatos jogi vitáit a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja („Központ”) elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

2. Egy olyan gazdasági társaság, amely az egyik Szerződő Fél területén érvényes törvények szerint jött létre vagy lett bejegyezve és amelynek részvényei a vita létrejötte előtt a másik Szerződő Fél természetes vagy jogi személyei tulajdonában voltak, az Egyezmény értelmében a másik Szerződő Fél gazdasági társaságaként kezelendő.

3. a) Ha az 5. és 6. Cikkel kapcsolatos vita alakul ki, a beruházó saját belátása szerint békéltetési vagy választottbírósági eljárást kezdeményezhet úgy, hogy a Központ főtitkárához ilyen értelmű kérést juttat el az Egyezmény 28., illetve 36. Cikke rendelkezéseinek megfelelően. Az a Szerződő Fél, amely a vita egyik résztvevője az eljárás vagy a döntés végrehajtása során kifogásként nem hivatkozhat arra a tényre, hogy a beruházó, aki a vita másik résztvevője, biztosítási szerződés alapján jóvátételt kapott kára részbeni vagy teljes megtérítésére.

b) Amennyiben bármilyen egyéb hasonló vita alakul ki és ezt nem sikerül békés vagy más úton a vita kialakulásáról szóló írásbeli jegyzéktől számított 18 hónapon belül rendezni, úgy az érintett beruházó békéltetési vagy választottbírósági eljárást kezdeményezhet úgy, hogy a Központ főtitkárához ilyen értelmű kérést juttat el az Egyezmény 28., illetve 36. Cikke rendelkezéseinek megfelelően. Az a Szerződő Fél, amely a vita egyik résztvevője az eljárás vagy a döntés végrehajtása során kifogásként nem hivatkozhat arra a tényre, hogy a beruházó, aki a vita másik résztvevője, biztosítási szerződés alapján jóvátételt kapott kára részbeni vagy teljes megtérítésére.

4. A Szerződő Felek a Központhoz benyújtott vitákkal kapcsolatosan nem használnak diplomáciai csatornákat, kivéve, ha:

(1) a Központ főtitkára, vagy az általa felállított békéltető bizottság vagy választottbíróság úgy dönt, hogy a vita nem tartozik a Központ joghatósága alá; vagy

(2) a másik Szerződő Fél a választottbíróság által hozott határozathoz nem tartja magát vagy az azokban foglaltaknak nem tesz eleget.

9. Cikk
A Szerződő Felek közötti vitás kérdések

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan kialakult vitát lehetőség szerint diplomáciai úton kell rendezni, amely magában foglalhatja azt is - amennyiben mindkét Szerződő Fél így kívánja - hogy a mindkét Fél képviselőiből álló Kétoldalú Bizottság hatáskörébe utalják az ügyet.

2. Amennyiben a vitát a Szerződő Felek ily módon nem tudják a vitáról szóló értesítéstől számított 6 hónapon belül rendezni, úgy bármelyik Szerződő Fél kérésére az ügyet választottbíróság elé terjesztik.

3. Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben külön kell létrehozni a következő módon: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót. Ez a két választottbíró megállapodik egy harmadik állam állampolgára személyében - feltéve, hogy ez a harmadik állam mindegyik Szerződő Féllel diplomáciai kapcsolatokat tart fenn, valamint, hogy a két Szerződő Fél ezt jóváhagyja - akit megválasztanak a választottbíróság elnökévé. Az elnököt a másik két választottbíró kijelölésétől számított két hónapon belül kell megválasztani.

4. Amennyiben a jelen Cikk (3) bekezdésében meghatározott időn belül nem sikerül a szükséges kijelölés, más megállapodás hiányában bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Svájci Államszövetség elnökét a szükséges kijelölésre. Amennyiben az elnök a fenti funkciót nem tudja ellátni, az elnökhelyettest kell felkérni a szükséges kijelölésre. Amennyiben az elnökhelyettes nem tudja a fenti funkciót ellátni, a Svájci Államszövetség rangidős tagját kell felkérni a szükséges kijelölésre.

5. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését, amely mindkét Fél számára kötelező érvényű. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és a választottbírósági eljárás során történő képviseletének költségeit; az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság hozhat olyan döntést, hogy az egyik Szerződő Fél nagyobb arányban viselje a költségeket, s ez a döntés mindegyik Szerződő Félre kötelező érvényű. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

10. Cikk
Jogutódlás

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége (az „Első Szerződő Fél”) a másik Szerződő Fél (a „Második Szerződő Fél”) területén létrehozott beruházással kapcsolatban kártalanítást fizet, a Második Szerződő Fél elismeri:

a) a kártalanított fél minden jogának és igényének törvény vagy jogügylet által az Első Szerződő Félre történő átruházását; valamint

b) azt, hogy a jogátruházás értelmében az Első Szerződő Fél ugyanolyan mértékben jogosult az ilyen jogok gyakorlására és az ilyen igények érvényesítésére, mint a kártalanított fél.

2. Az Első Szerződő Fél bármilyen körülmények között jogosult:

a) az átruházás során általa megszerzett jogok és igények vonatkozásában ugyanarra az elbánásra; és

b) ezen jogok és igények érvényesítése során kapott kifizetésekre,

mint amit a kártalanított fél a jelen Megállapodás értelmében az érintett beruházásokkal, valamint azokból származó jövedelmekkel kapcsolatosan jogosan kapott.

3. A megszerzett jogokkal és igényekkel kapcsolatos, az Első Szerződő Félnek bármilyen, nem konvertibilis valutában történt kifizetés az Első Szerződő Fél számára szabadon rendelkezésre áll, hogy a Második Szerződő Fél területén felmerült költségeit fedezze.

11. Cikk
Egyéb szabályok alkalmazása

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai, vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházásainak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok olyan mértékben irányadók a jelen Megállapodással szemben, amilyen mértékben kedvezőbbek annál.

12. Cikk
Hatálybalépés

Mindkét Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejeződtek. A jelen Megállapodás ez utóbbi értesítés keltének napján lép hatályba.

13. Cikk
Időbeli hatály és felmondás

A jelen Megállapodás 10 éves időszakra hatályos. Ezt követően attól a naptól kezdve, amikor valamelyik Szerződő Fél írásban közli a másikkal, hogy felmondja a Megállapodást, további 12 hónapig marad hatályban. A jelen Megállapodás hatályban léte alatt létrehozott beruházások vonatkozásában a megállapodás rendelkezései az ilyen beruházásokra a megszűnés után további 20 évig érvényesek az általános nemzetközi jog szabályainak alkalmazását érintetlenül hagyva.

ENNEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban Jeruzsálemben, 1991. május 14. napján, amely 5751. Sivan 1. napja, magyar, héber és angol nyelven; mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

Értelmezésbeli különbségek esetében az angol nyelvű szöveg az irányadó.

A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
Izrael Állam Kormánya
nevében”

3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. szeptember 14-től kezdődően kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

  Vissza az oldal tetejére