Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.8.)

1993. évi LXV. törvény

a Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi november hó 9. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi november hó 9. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. június 11-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. augusztus 1-jén hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság
és a Spanyol Királyság között
a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz, és

ELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely a társaságokban és vegyes vállalatokban való részvétellel kapcsolatos, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, kötvényeken és más társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t;

e) törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

2. A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik, spanyol beruházók esetében, a spanyol jogszabályok szerint Spanyolországban illetőséggel bíró személyek, és, magyar beruházók esetében, akik a magyar jogszabályok szerint magyar állampolgárok;

b) azokat a jogi személyeket, ideértve a társaságokat, vállalatokat, üzleti társulásokat és más szervezeteket, amelyeket a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapítottak vagy más módon hoztak létre, és amelyeknek székhelye ugyanannak a Szerződő Félnek a területén van.

2. Cikk

1. Mindkét Szerződő Fél elősegíti és jogszabályaival összhangban engedélyezi a másik Szerződő Féltől származó, a területén létesítendő beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, annak jogszabályaival összhangban, 1973. január 1. után létesítettek.

3. Cikk

1. Mindkét Szerződő Fél a másik Szerződő Féltől származó beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy a beruházások feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindkét Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint amit bármely harmadik állam beruházójának beruházásaihoz nyújt.

3. Ha az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások vagy az ilyen unió, illetőleg intézmény létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.

4. A jelen Cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármely Szerződő Fél egy harmadik állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy egy harmadik állammal fennálló viszonosság alapján nyújtott.

4. Cikk

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedést, amely a másik Szerződő Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztja beruházásaitól, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket közérdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél esetleg elvállalt;

c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetését előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó.

2. Mindkét Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás, kártérítés vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.

5. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén a másik Szerződő Fél beruházói beruházásokat létesítettek, biztosítja ezeknek a beruházóknak az ilyen beruházásokkal kapcsolatos fizetések szabad átutalását, különösen:

a) kamatok, osztalék, nyereség és más folyó jövedelem;

b) kölcsönvisszafizetések;

c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló összegek;

d) a Megállapodás 1. Cikke 1. bekezdésének c), d) és e) pontjaiban felsorolt jogokból származó jogdíjak és egyéb kifizetések;

e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos tőkehozzájárulások;

f) a beruházás eladásából vagy részleges vagy teljes felszámolásából származó bevételek, ideértve a tőke értéknövekedését

tekintetében.

Az átutalásokat a fogadó ország hivatalos valutapiacán, az ott érvényes árfolyamon megvásárolt, szabadon konvertálható valutában teljesítik. Azok a társaságok, amelyekben a másik Szerződő Fél beruházói részt vesznek, ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe a hivatalos valutapiacot, mint a külföldi részvétel nélkül működő hazai társaságok.

Az átutalásokat az adókötelezettségek rendezése után kell teljesíteni, a mindegyik Szerződő Félnél érvényben levő jogszabályok és rendelkezések szerint.

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkönnyítik azokat az eljárásokat, amelyek ezeknek az átutalásoknak indokolatlan késedelem vagy korlátozás nélküli teljesítéséhez szükségesek. Különösen, nem haladhatja meg a három hónapot az az időszak, amely attól az időponttól számítva, hogy a beruházó az átutalás teljesítéséhez szükséges kérelmet megfelelőképpen előterjesztette, a kérdéses átutalás tényleges teljesítéséig eltelik. Ezért mindegyik Szerződő Fél vállalja, hogy az előbb említett határidő előtt a valuta megvásárlásával és annak külföldre történő tényleges átutalásával kapcsolatos formalitásoknak eleget tesz.

6. Cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt képviselete kifizetést teljesít nem kereskedelmi kockázatok ellen nyújtott bármilyen fajtájú pénzügyi garancia alapján olyan beruházással kapcsolatban, amelyet ennek a Szerződő Félnek a beruházója a másik Szerződő Fél területén létesített, utóbbi elismeri az előbbi Szerződő Fél jogutódlási elvének alkalmazását a beruházó jogai és kötelezettségei tekintetében, annak tulajdonjoga kivételével.

Következésképpen ez a jogutódlás feljogosítja az előbbi Szerződő Felet vagy annak kijelölt képviseletét, hogy elfogadjon kártalanításképpen minden olyan fizetést, amelyre a beruházó jogosult lett volna. Nem jöhet létre jogutódlás tulajdonjog vagy bármilyen más, a beruházás birtoklásából származó jog tekintetében, ha nem szerzik be a megfelelő engedélyeket annak a Szerződő Félnek a külföldi beruházásokra vonatkozó jogszabályai alapján, amelynek a területén a beruházást létesítették.

7. Cikk

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő, általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.

8. Cikk

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás alkalmazását érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

9. Cikk

1. A jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél kormánya diplomáciai úton rendezi.

2. Amennyiben a vitát ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró az elnököt illetően megállapodik egy harmadik állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölésre. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölésre.

5. A választottbíróság a törvények tisztelete alapján hozza meg döntéseit, beleértve különösen a jelen Megállapodást és a két Szerződő Fél közötti, a tárgyra vonatkozó más megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és elveit.

6. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

7. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a Felekre végleges és kötelező.

8. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

10. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló Felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.

2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél kérte a vita békés rendezését, azt a beruházó kérésére:

a) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete mellett működő Választottbíróság;

b) a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága

elé terjesztik.

3. A megkérdezett intézmény által hozott határozat mindkét Félre nézve végleges és kötelező.

11. Cikk

1. A Megállapodás az után következő második hónap első napján lép hatályba, amikor a két Kormány értesítette egymást arról, hogy a nemzetközi megállapodások megkötésére és hatálybalépésére vonatkozó alkotmányos követelményeknek eleget tett, és tízéves időszakra marad hatályban. Amennyiben ennek az időszaknak a lejárata előtt hat hónappal a Megállapodást írásban nem mondják fel, úgy ugyanilyen feltételekkel meghosszabbítottnak tekintendő további ötéves időszakra és így tovább.

2. A jelen Megállapodás felmondására vonatkozó hivatalos értesítés esetén az 1-11. Cikkek rendelkezései további tízéves időszakra érvényben maradnak az olyan beruházásokra nézve, amelyeket a hivatalos értesítés adása előtt létesítettek.

Készült két példányban, Budapesten, 1989. november 9. napján magyar, spanyol és angol nyelven, a három szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság
nevében
A Spanyol Királyság
nevében
ad referendum ad referendum”

3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. augusztus 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

  Vissza az oldal tetejére