Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.19.)

1993. évi LXXI. törvény

az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra (Szerbia és Montenegró) vonatkozó határozatai végrehajtásáról, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészítéséről * 

Az Országgyűlés

- az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757 (1992), 760 (1992) és 820 (1993) számú határozataiban elrendelt intézkedések végrehajtása, valamint

- az ENSZ Alapokmányából eredő és a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése

érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény alkalmazásában:

a) jugoszláv szervezet:

1. a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró; a továbbiakban: Jugoszlávia), ennek hatóságai és más állami szervei;

2. jugoszláviai székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet;

3. minden olyan, Jugoszlávián és Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező szervezet, amely közvetlenül vagy közvetve az 1-2. pontban említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

4. az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve kizárólag az 1-3. pontban említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

5. az 1-3. pontban említettek kereskedelmi képviselete, valamint információs és szerviz irodája [3/1989. (II. 26.) KeM rendelet];

b) jugoszláv érdekeltségű vállalat: az olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely közvetlenül vagy közvetve részben az a) pont 1-3. alpontjában említettek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll;

c) jugoszláv természetes személy: az a természetes személy, aki magát Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazolja, kivéve az a magát a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított személyazonosságot igazoló okmánnyal (útlevél, személyazonossági igazolvány) igazoló személy, aki bejelentőlappal vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén megalakult Jugoszlávián (Szerbia és Montenegró) kívüli állam hatóságainak más okmányaival igazolja, hogy Jugoszlávia területén kívül él, továbbá az, aki magát ugyan Jugoszlávia vagy a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hatóságai által kiállított útlevéllel igazolja, de ugyanakkor bemutatja egy olyan más állam illetékes hatóságának igazolását, amely szerint ő az utóbb említett állam joga szerint devizabelföldinek tekintendő;

d) pénzintézet: a magyarországi székhelyű pénzintézet;

e) belföldi: a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy, jogi személy - ideértve a d) pont alatt említett pénzintézetet is -, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden más szervezet, valamint a vámszabadterületi társaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság területén

a) az 1. § a) pontjának 5. alpontja szerinti képviselet, illetve iroda, valamint

b) jugoszláv szervezet részvételével gazdasági társaság nem alapítható és a cégjegyzékbe nem jegyezhető be.

(2) A Magyarországon működő jugoszláv szervezetek, valamint az 1. § a) pontjának 5. alpontja szerinti képviseletek, illetve irodák tevékenységüket kötelesek felfüggeszteni. A tulajdonukban álló ingó vagy ingatlan dolgok felett a rendelkezési joguk szünetel.

(3) Az a belföldi, akinek birtokában jugoszláv szervezet tulajdonában lévő ingó dolog van, a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni, azzal, hogy a dolgot a tulajdonosnak nem adhatja ki.

(4) Az a jugoszláv szervezet, amely jugoszláv érdekeltségű vállalatban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, ideértve a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 32. §-ának (1) bekezdése szerinti külföldre történő átutalásra vonatkozó jogot is.

(5) Jugoszláv érdekeltségű vállalat jugoszláv [1. § c) pontja] vagy a jugoszláv szervezet által állított - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 28. §-ának (1) bekezdése szerinti - vezető tisztségviselője az e megbízatásából adódó teendőit nem láthatja el.

(6) Ha a jugoszláv érdekeltségű vállalat belföldi székhelyű gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik, tulajdonosi jogait nem gyakorolhatja, és jugoszláv [1. § c) pontja] vagy a jugoszláv érdekeltségű vállalat által állított vezető tisztségviselője az e megbízatásából eredő teendőit nem láthatja el.

3. § (1) A jugoszláv szervezetnek a pénzintézetnél lévő minden pénzeszközét, bankszámláját zárolni kell (be kell fagyasztani).

(2) A zárolt pénzeszközökből, illetőleg bankszámláról kifizetés (átutalás) nem teljesíthető.

(3) A zárolt számlán a 4. § szerinti fizetések jóváírhatók.

(4) A pénzintézet a jugoszláv szervezet részére a nála levő pénzeszköz (bankszámla) után kamatot nem fizethet.

4. § Jugoszláv szervezettel szemben tartozás a tartozás pénznemében - külföldi pénznemben a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok megtartásával - kizárólag pénzintézetnél nyitott zárolt számlára teljesíthető. A zárolt számlára történő fizetéssel a fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

5. § (1) A pénzintézet a 3. § alá nem tartozó esetekben sem utalhat át pénzeszközt Jugoszláviába, illetőleg harmadik országba jugoszláv szervezet javára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a jugoszláv természetes személyt megillető nyugdíjra és gyermektartásdíjra. Belföldi e jogcímeken fizetést (átutalást) a Magyar Nemzeti Bank engedélyével teljesíthet.

(3) Jugoszláv szervezet rendelkezése alá az (1) bekezdésben nem említett módon sem juttatható pénzeszköz.

6. § (1) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél forintban vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzkifizetés).

(2) A jugoszláv természetes személy pénzintézetnél külföldi pénznemben vezetett számlájáról kifizetés csak a személyesen jelentkező számlatulajdonos részére teljesíthető (készpénzkifizetés), a kifizetett összeg külföldre történő kiviteléhez azonban egy alkalommal (naponta) csak legfeljebb 1000 US dollárra vagy ennek megfelelő összegű konvertibilis valutára adható kiviteli engedély.

7. § Jugoszláv természetes személy tekintetében a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező - többször módosított - 1/1974. (I. 17.) PM rendelet 24. §-a (1) bekezdésének n) pontja nem alkalmazható.

8. § Nem nyújtható pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatás Jugoszláviában lebonyolítandó bármely ügylet céljára, kivéve a telekommunikációs, postai vagy jogi szolgáltatást.

9. § (1) A Biztonsági Tanács 820(1993) számú határozata 22. pontjának a)-c) alpontjában meghatározottakon kívül tilos bármely árucikk szállítása Jugoszláviába és Jugoszláviából.

(2) A rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség a tulajdonos költségére köteles feltartóztatni minden olyan közúti, vasúti, vízi és légi teherszállító járművet, amely

a) az 1. § a) pontjának 2. alpontja szerinti szervezet tulajdonában áll, vagy

b) - függetlenül tulajdonosának állampolgárságától (székhelyétől) - megsértette e törvény rendelkezéseit.

(3) A járművet és rakományát a rendőrség, a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben köteles - ideiglenesen - lefoglalni.

10. § (1) A 9. § (3) bekezdése alapján lefoglalt jármű vagy rakomány tekintetében a lefoglalást foganatosító rendőrség vagy vám- és pénzügyőrség a járművet vagy rakományt - a Biztonsági Tanács 820(1993) számú határozatában foglaltak szerint, arra hivatkozással - elkobozhatja. Az elkobzásra és a lefoglalásra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A jogerős államigazgatási határozattal elkobzott jármű vagy rakomány a jogerőre emelkedéstől számított negyvenötödik nap után értékesíthető, kivéve, ha az államigazgatási szerv arról értesül, hogy határozatát bíróság előtt megtámadták. Az elkobzott áru a negyvenötödik nap előtt is értékesíthető, ha romlékony, más áruban kárt okozhat, valamint kezelése körülményes vagy aránytalanul költséges.

(4) E § rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.

11. § E törvény végrehajtása során a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (14. §) esetén halaszthatatlan nyomozati cselekményeket a vám- és pénzügyőrség is foganatosíthat.

12. § Jugoszláv szervezet és természetes személy nem érvényesíthet késedelmi kamatot, kártérítést, kártalanítást és más igényt azzal összefüggésben, hogy a belföldi vagy külföldi megtartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozatait, továbbá a 91/1992. (VI. 3.) Korm. rendelet, a 108/1992. (VI. 27.) Korm. rendelet, a 65/1993. (V. 4.) Korm. rendelet, a 73/1993. (V. 7.) Korm. rendelet, valamint e törvény előírásait.

13. § A Btk. 261/A. §-ában szabályozott nemzetközi jogi kötelezettség megszegése miatt büntetendő, aki az e törvényben előírt gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat megszegi.

14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a 261. § után a következő 261/A. §-sal egészül ki:

„Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése

261/A. § (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat megszegi, ha külön törvény a tilalom megszegését büntetni rendeli, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi jogi kötelezettség megszegését

a) erőszakkal;

b) hivatalos személyként

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a nemzetközi jogi kötelezettség megszegését

a) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék, vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben;

b) fegyveresen

követik el.

(4) Aki nemzetközi jogi kötelezettség megszegésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi jogi kötelezettség megszegése készül és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

15. § A Btk. 286. §-a szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és a 286. § a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (261/A. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették vagy amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.

(3) A (2) bekezdés esetén az elkobzás egészben vagy részben mellőzhető, ha az az elkövetőre a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését a nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.

(4) A (2) bekezdés esetén az elkövetőt, ha az elkobzás a dolog tulajdonosára méltánytalan hátrányt jelentene, a dolog értékének megfizetésére kell kötelezni.”

16. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia és Montenegró) kapcsolatos 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozata végrehajtásáról szóló 73/1993. (V. 7.) Korm. rendelet a hatályát veszti azzal, hogy a rendelet alapján ideiglenesen lefoglalt jármű vagy rakomány elkobzására a 10. § (1)-(3) bekezdése az irányadó.

(2) E törvény 1-12. §-aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók

a) a diplomáciai és konzuli képviseletre, annak tagjára, valamint az ilyen képviselettel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezet jugoszláv tisztviselőjére;

b) a Biztonsági Tanács 724(1991) számú határozata alapján létrehozott Bizottság által egyedileg engedélyezett esetekben.

(3) E törvény 1-13. §-aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók attól a naptól, amelytől a Biztonsági Tanács a 757(1992), 760(1992) és 820(1993) számú határozataiban foglalt szankciók alkalmazásának kötelezettsége megszűnik.

(4) A (3) bekezdés nem akadálya a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §) bűncselekménye miatti felelősségrevonásnak, ha a bűncselekményt a szankciók alkalmazása kötelezettségének megszűnése előtt követték el.


  Vissza az oldal tetejére