Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.21.)

1993. évi LXXV. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról * 

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) harmadik részének VI. Fejezete helyébe a következő VI. Fejezet lép:

„VI. Fejezet

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
Az illeték tárgya

37. § (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.

(2) Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.

(3) A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat illetékére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a melléklet IV. címében foglaltak az irányadók.

Az illeték fizetésére kötelezettek

38. § (1) Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.

(3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
A polgári eljárás illetékének alapja

39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.

(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 150 000 forint, a nemperes eljárásban 75 000 forint;

b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:

- első fokon indult peres eljárásban 250 000 forint, nemperes eljárásban pedig 125 000 forint,

- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 125 000 forint, nemperes eljárásban pedig 70 000 forint;

c) a Legfelsőbb Bíróság előtt:

- az első fokon indult nemperes eljárásban 150 000 forint,

- jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225 000 forint, nemperes eljárásban pedig 100 000 forint.

40. § (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

41. § (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 1000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 500 forint, legfeljebb 10 000 forint;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 500 forint, legfeljebb 300 000 forint;

e) végrehajtási eljárásban 3%, de legalább 500 forint, legfeljebb 300 000 forint;

f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 500 forint, legfeljebb 10 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 1000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 500 forint, legfeljebb 100 000 forint.

(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, illetve a d) pontban említett eljárás perré alakul, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.

(4) A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási szerv eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.

Tételes illetékek

43. § (1) A házassági bontóper előtti meghallgatás illetéke 1000 forint, a házassági bontóper illetéke 6000 forint, amelybe a bontóper előtti meghallgatás illetéke nem számítható be.

(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, adó jellegű kötelezettséggel, illeték- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 6000 forint.

(4) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 6000 forint.

(5) A munkaviszonyból, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyból, más szolgálati viszonyból, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó per (a továbbiakban: munkaügyi per) illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 5000 forint.

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

44. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 20 000 forint, csődeljárásának illetéke 15 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, a csődeljárás illetéke 10 000 forint.

A cégbírósági eljárás illetéke

45. § (1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:

a) jogi személy esetében 2%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 2%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 5000 forint.

(2) Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, az (1) bekezdésben meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 1500 forint illetéket kell fizetni.

(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 3000 forint illetéket kell fizetni.

(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell számítani; melynek mértéke legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 1500 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 1000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 3000 forint illetéket kell fizetni.

A JOGORVOSLAT ILLETÉKE
A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN
A fellebbezés illetéke

46. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 750 000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 3000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 1500 forint, legfeljebb 500 000 forint.

47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 1500 forint, legfeljebb 125 000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 3000 forint.

(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 5000 forint.

48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 1500 forint.

A perújítás illetéke

49. § A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

A felülvizsgálati eljárás illetéke

50. § (1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 4000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 2000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1)

bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 2000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények

51. § (1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.

(2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

A büntetőeljárás illetéke

52. § (1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 2000 forint, a fellebbezés illetéke 3000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 4000 forint.

(2) Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

(3) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

(4) Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.

A polgári jogi igény érvényesítésének illetéke

53. § Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.

A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke

54. § (1) Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő 1000 forint illetéket kell fizetni:

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztási, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem;

b) a pénzbüntetés, a pénz-mellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték, a vagyoni előny, vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem

esetében.

(2) A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem benyújtása esetén az illeték 1000 forint.

(3) Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 1000 forint, legfeljebb 10 000 forint.

(4) Ha az e §-ban és az 52. §-ban említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít (84-85. §).

Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke

55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 1000 forint, legfeljebb 100 000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5000 forint.

ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
Illetékmentesség

56. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki.

(2) Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak.

(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben:

a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti;

b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;

f) a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az 1988. évi VI. törvény 48. §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet is;

g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;

h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;

i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás.

(2) Illetékmentes a büntető ügyekben:

a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;

b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;

c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be.

Mérsékelt illeték

58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

a) ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;

b) ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;

c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;

d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;

e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.

(2) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

(3) Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

(4) Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor.

(6) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.

(8) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.

Illetékfeljegyzési jog

59. § (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.

60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert.

61. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.

(2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta.

(3) Külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó.

(4) Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:

a) a házassági bontóper előtti meghallgatás iránti kérelem és a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

b) a cégeljárásban;

c) az 54. §-ban említett eljárásokban.

62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:

a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;

b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve az olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;

c) a bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;

d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;

f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;

g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;

h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;

i) a csődeljárásban, vagy felszámolás iránti eljárásban, ideértve a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket is;

j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.

63. § Ha a csődeljárást követően a bíróság hivatalból indítja meg a felszámolási eljárást, a csődeljárásban feljegyzett illetéket a felszámolási eljárás illetékével együtt kell feljegyezni [62. § (1) bekezdés i) pont] és azt a felszámolási költségek között kell elszámolni.

A költségmentesség szabályainak alkalmazása

64. § Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre egyebekben a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A bírósági eljárási illeték fizetési módjai

65. § (1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

(2) Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján (84. §, 85. §), az illetékhivatal (96. §) előírja.

66. § A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át a Fővárosi Illetékhivatalnak.”

2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az Itv. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben és a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, a bíróság a határozatát a székhelye szerint illetékes illetékhivatalnak küldi meg. Ha pedig az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatot annak az illetékhivatalnak küldi meg, amelynek számlájára az illetéket befizették.”

(3) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„338. § (2) Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - a 335. § (1) bekezdésében foglalt társasági adókötelezettség és az eljárási illeték kötelezettség kivételével - nem keletkezik. A jogelődöt megillető adókedvezmény - ha annak feltételei egyébként fennállnak - a jogutódot illeti meg.”

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja, az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésével megállapított, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338. §-ának (2) bekezdése, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 83. §-ának a) pontja, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi IV. törvény 2. §-a, továbbá a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 27. §-a.


  Vissza az oldal tetejére