Időállapot: közlönyállapot (1993.VII.22.)

1993. évi LXXVII. törvény

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól * 

Az Országgyűlés

- követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,

- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,

- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttműködés elősegítésének szándékával,

- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme,

kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.

Az egyenlőség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyűlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.

A Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.

Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető joga, de a magyar nemzet, végsősoron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.

Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyűlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.

Az Országgyűlés a történelmi együttélés tényéből kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megőrzése elősegíthető. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élő kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyűlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létből adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.

Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megillető jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

Alapvető rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élő mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.

(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.

3. § (1) A Magyar Köztársaságban élő kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának.

(2) A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.

(3) Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.

(4) Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülőföldjén való élet, valamint a szülőfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülőföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülők, nevelők, ősök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságát és oltalmát is jelenti.

(5) A kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése tilos.

4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:

- a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi;

- a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul;

- a nemzeti vagy etnikai kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldöz, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza;

- a nemzeti vagy etnikai kisebbség erőszakos ki- és áttelepítésére irányul.

(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.

(3) A közigazgatási egységek és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait.

5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése.

(2) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére e törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.

(3) E feladataik ellátása érdekében jelen törvény szabályozza az önkormányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, működési feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel.

6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés].

II. FEJEZET

Egyéni kisebbségi jogok

7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető.

(2) A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

8. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa.

9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles.

10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.

11. § A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.

(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet.

13. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) részt venni az anyanyelvű oktatásban és művelődésben;

c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

14. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra.

III. FEJEZET

A kisebbségek közösségi jogai

15. § A kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.

16. § A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása.

17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint - biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását.

(2) A kisebbségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.

(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:

a) anyanyelvű, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni;

b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.

(4) A Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.

19. § A kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.

20. § (1) A kisebbségeknek - külön törvényben

meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre.

(2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az ügyvitel és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosára egyebekben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el.

IV. FEJEZET

A kisebbségek önkormányzatai

21. § (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a Főváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre.

(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselővé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik.

22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.

(2) Ha az önkormányzati testület képviselőinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.

23. § (1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-aiban foglaltaknak megfelelően a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat).

(2) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 lakos alatti községben 3 fő, 1300 lakos feletti községben 5 fő, városban 7 fő, megyei jogú városban, fővárosi kerületben 9 fő.

(3) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat - e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint - maga választja meg a vezetőit.

(4) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselő, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.

(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot, illetőleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.

24. § A kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A kisebbségi települési önkormányzatok
és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata
és hatásköre

25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére előírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) A helyi érdekű közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - kötelesek biztosítani a településen számszerű kisebbségben élő magyar lakosság, illetőleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.

26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben:

a) tájékoztatást kérhet;

b) javaslatot tehet;

c) intézkedést kezdeményezhet;

d) kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.

(3) Ha a szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

a) szervezetét és működési rendjét;

b) költségvetését, zárszámadását, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását;

c) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;

d) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait;

e) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit;

f) jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont - a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:

a) a helyi közoktatás;

b) a helyi írott és elektronikus média;

c) a hagyományápolás;

d) a közművelődés területén.

(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:

a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni;

b) pályázatokat kiírni;

c) ösztöndíjakat alapítani.

(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.

29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.

(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétől, illetve kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.

(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.

Az országos kisebbségi önkormányzat

31. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvény szabályai szerint hozható létre.

(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselő-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselője vagy szószólója, illetőleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élő - magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló - három választópolgár kezdeményezheti.

(3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni.

32. § (1) A választói gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok vehetnek részt. A gyűlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A választói gyűlést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának második fordulójától számított 60 napon belül kell megtartani.

(3) Az elektor megválasztására a településen élő ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyűlése a jogosult. A választói gyűlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fő megjelent. A résztvevők nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerű többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.

(4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.

(5) Annak tényét, hogy a választásban csak a településen választójoggal rendelkező választópolgárok vettek részt, a helyi választási bizottság a helyi jegyző által összeállított névjegyzék alapján ellenőrzi.

33. § (1) Az elektori gyűléseket követően a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyűléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.

(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 30 napon belüli időpontra összehívja az elektorok gyűlését.

(3) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.

34. § Az országos önkormányzat közgyűlésének tagjait saját körükből az elektorok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.

Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre

35. § (1) Az országos önkormányzati közgyűlés tagjainak megbízatása az új közgyűlés első összehívása ülésének napjáig tart. Az új közgyűlés alakuló ülését a közgyűlési képviselők megválasztását követő 30 napon belül össze kell hívni.

(2) Ha új közgyűlést nem választottak, az országos önkormányzat megszűnik.

36. § (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok működését.

(2) Az országos önkormányzat jogi személy.

(3) Az országos önkormányzat megszűnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerinti Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alaphoz (a továbbiakban: Alap) kerül. Az Alap az ily módon hozzákerülő vagyont vagyonkezelésbe veszi és köteles gondoskodni annak megőrzéséről. Abban az esetben, ha a megszűnt országos önkormányzat ismét megalakul, az Alap köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról.

37. § Az országos önkormányzat - törvények keretei között - önállóan dönt:

a) székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről;

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;

c) törzsvagyonának köréről;

d) nevéről, jelképeiről;

e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről;

f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól;

g) a rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveiről és módjáról;

h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről;

i) sajtóközleményeinek közzétételéről;

j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és működési szabályairól, fenntartásáról, működtetéséről;

k) színház működtetéséről;

l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról;

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról;

n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről;

o) országos hatáskörű közép- és felsőfokú oktatási intézmények fenntartásáról;

p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről;

r) valamint egyéb, törvény által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásáról.

38. § (1) Az országos önkormányzat

a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, ideértve a megyei, fővárosi közgyűlési rendeleteket is;

b) a képviselt kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet;

c) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján megkeresett közigazgatási szerv a 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(3) A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során az országos önkormányzatnak, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet alkotása esetében pedig a helyi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményezési joga van.

(4) A kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában - a felsőoktatás kivételével - az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

39. § Az országos önkormányzat működése körében pályázatokat írhat ki, ösztöndíjakat alapíthat.

V. FEJEZET

A kisebbségek helyi szószólója

40. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (5) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:

a) ha nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;

b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását;

c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintő döntését;

d) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a kisebbség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;

e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a polgármestertől, a jegyzőtől;

f) kezdeményezni a polgármester, a jegyző, a hatáskörrel rendelkező ügyintéző intézkedését, a kisebbséget e minőségében érintő ügyekben;

g) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület a kisebbség helyzetével összefüggő ügyben - az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - hatáskörrel rendelkező szervhez forduljon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselő-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselő-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tűzéséről, valamint az előkészítés módjáról.

(3) Ha a szószóló a képviselő-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, részére az ülésen vagy legkésőbb az üléstől számított 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.

(4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tűzött - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását a képviselő-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendről.

(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelet megalkotása, illetőleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala előtt a hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.

41. § (1) A szószólót - kérelmére - a feladatainak ellátásához szükséges időtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2) A szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselő-testületi tagsággal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselő is.

VI. FEJEZET

A kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatása

42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.

43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösségösszetartó tényezőként ismeri el, oktatásukat - ahol ezt igénylik - a kisebbségi települési önkormányzatokhoz nem tartozó közoktatási intézményekben a (2)-(4) bekezdésekben, valamint a 44-49. §-okban foglaltak szerint támogatja.

(2) A kisebbséghez tartozó gyermek, a szülője vagy gondviselője döntésének megfelelően, anyanyelvű, illetőleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) vagy magyar nyelvű oktatásban részesül, illetőleg részesülhet.

(3) A kisebbség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(4) Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülőjének vagy törvényes képviselőjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve működtetése kötelező.

44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.

45. § (1) A közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási és művelődési érdekeket.

(2) A cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremthetők.

(3) A kisebbségeknek a 43. § (3)-(4) bekezdése szerint létrehozott oktatási-nevelési intézményeiben biztosítani kell a kisebbségi népismeret, a kisebbség és anyaországa történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.

46. § (1) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttműködnek.

(2) A kisebbségek anyanyelvű, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.

(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a kisebbséghez tartozók a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a kisebbségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.

(5) Amennyiben a kisebbséghez tartozó személyek tanulmányaikat olyan országokban folytatják, ahol anyanyelvükön oktató egyetemek, főiskolák, illetve egyéb tanintézetek, kultúrájukat ápoló intézmények működnek, az ott nyert okleveleket, egyéb bizonyítványokat a törvényekre és a nemzetközi megállapodásokra figyelemmel a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni.

47. § A kisebbségi települési önkormányzat, és a helyi kisebbségi önkormányzat más szervtől csak azzal a feltétellel vehet át oktatási intézményt, ha az oktatás addig elért színvonalát biztosítani tudja. Az átadott intézmény állami támogatásának mértéke az átvétel miatt nem csökkenhet.

48. § (1) A kisebbségi oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók, csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férőhellyel az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.

(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi oktatási intézményben is biztosítani kell.

(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más, nemzeti vagy etnikai kisebbség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű, vagy anyanyelvi oktatását törvényben meghatározottak szerint a települési önkormányzat biztosítani köteles.

49. § (1) A kisebbségi szervezetek közművelődési tevékenységet folytathatnak, erre - jogszabályok keretei között - intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.

(2) Az országos önkormányzat jogosult kisebbségi színház, múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény, könyvtár, kiadó, országos kulturális, művészeti, tudományos intézet létesítésére, fenntartására. E feladatokhoz költségvetési támogatást igényelhet.

(3) A kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását kisebbségi könyvtári rendszer biztosítja.

(4) Azokon a településeken, ahol kisebbségi települési önkormányzatot nem hoztak létre, a kisebbségi lakosság részére anyanyelvű könyvtári anyagok szolgáltatása a települési önkormányzat kötelező feladata.

(5) Kisebbségi közgyűjtemény gyűjtési joga nem terjed ki olyan iratokra, amelyeket a hatályos levéltári jogszabályok értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

50. § (1) Az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök előállítását.

(2) Az állam támogatja

a) a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a kisebbségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;

c) a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a kisebbségek anyanyelvén történő ismertetését;

d) a kisebbség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a kisebbségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

VII. FEJEZET

Nyelvhasználat

51. § (1) A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

52. § (1) Az Országgyűlésben a kisebbséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a kisebbségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(3) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, a képviselő-testület jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetőleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

53. § A települési önkormányzat az illetékességi területén működő helyi kisebbségi önkormányzat igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék;

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;

c) a helység és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

54. § Azon a településen, ahol kisebbséghez tartozó lakosság él, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

VIII. FEJEZET

A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok
gazdálkodása, vagyona

55. § (1) Az állam a Magyarországon élő kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.

(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben

a) kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz;

b) az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetőleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését.

(3) A kisebbségek, illetőleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására az Országgyűlés - e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül - létrehozza a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot (a továbbiakban: Alap) az alábbiak szerint:

a) Az Alap forrása a központi költségvetés.

b) Az Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Alapból kell fedezni.

c) Az Alapból elsődlegesen és meghatározó módon kisebbségi érdekű tevékenységeket kell támogatni, a kisebbségi önkormányzatok és egyéb szervezetek működésének támogatását továbbra is az Országgyűlés döntési kompetenciájában hagyva.

d) Az Alap döntéshozó szerve a kuratórium, élén a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel megbízott tagjával. A testületben - személyre szóló megbízással - egy-egy képviselőt küldenek a kisebbségi országos önkormányzatok, az Országgyűlésben képviselői csoporttal rendelkező pártok, a belügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter és a pénzügyminiszter, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Amennyiben valamely, e törvény hatálya alá tartozó kisebbség nem alakít országos önkormányzatot, a képviselőt az adott kisebbségnek az Alapról rendelkező törvény kihirdetése napján létező egyesületei és egyéb szervei együttesen bízzák meg. Ha ez nem történik meg a kuratórium alakuló üléséig, a testület kooptál egy, az adott kisebbséghez tartozó tekintélyes személyiséget.

e) A kuratórium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A (3) bekezdés szerinti célkitűzés támogatására az Országgyűlés alapítványt (alapítványokat) úgy hozhat létre, ha abban az állami költségvetés részaránya a 60 százalékot nem haladja meg.

56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közreműködhetnek. A kisebbségi kultúra támogatásához nyújtott külföldi adományok esetében az állam - külön jogszabályok szerint - vámkedvezményt vagy vámmentességet biztosíthat.

57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására előírt rendnek megfelelően - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A kisebbségi önkormányzatok vagyona

58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kisebbségi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:

a) az állam költségvetési hozzájárulása;

b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;

c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);

d) alapítványi támogatások;

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások;

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;

g) adományok.

59. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges - az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követő 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követő két költségvetési éven belül sor kerül.

(3) A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos rendelkezések általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A helyi vagy országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.

60. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetően a kisebbségi önkormányzat az átruházással történő tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(3) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.

(4) A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszűnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékű vagyont köteles tulajdonába adni.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jelenleg működő nemzetiségi szövetségek önállóan döntenek fennmaradásukról, feloszlásukról, átalakulásukról.

62. § (1) A Kormány - az e feladattal érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek bevonásával, a köztársasági megbízottak közreműködésével - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.

(2) A Kormány a törvény hatálybalépését követő két költségvetési évben 500-500 millió forint összegű „kisebbségi kompenzációs keretet” köteles elkülöníteni a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek terhére kell megtérítenie az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségeket. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottságot kell alakítani, amelyben biztosítani kell az érintett kisebbség, illetőleg az önkormányzati ágazat méltányos képviseletét.

(3) A Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét és arról az Országgyűlésnek beszámol.

63. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(2) A menekültként elismert személyek jogállásáról szóló 1989. évi 19. számú törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

„g) nem illetik meg, illetőleg nem terhelik az 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.”

(3) Az első alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyűlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyűlése határozza meg 13 és 53 fő között.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok működési költségeik biztosítására egyszeri vagyonjuttatásban részesítendők az alábbi megoszlás szerint:

cigányok 60 millió Ft
németek 30 millió Ft
horvátok 30 millió Ft
szlovákok 30 millió Ft
románok 30 millió Ft
bolgárok 15 millió Ft
görögök 15 millió Ft
lengyelek 15 millió Ft
örmények 15 millió Ft
ruszinok 15 millió Ft
szerbek 15 millió Ft
szlovének 15 millió Ft
ukránok 15 millió Ft
összesen 300 millió Ft értékben.

(5) Ennek érdekében az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből megfelelő hányadot kell elkülöníteni a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozó szabályokkal megegyező módon.

(6) Amennyiben működésük fedezetét nem veszélyezteti, az országos kisebbségi önkormányzatok e vagyon valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi önkormányzatoknak.

64. § (1) E törvény - a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(2) Ezzel egyidejűleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény XI. fejezete helyébe az 1994. évi általános önkormányzati választások kitűzésének napján a következő rendelkezés lép:

„XI. FEJEZET

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme

48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott feltételekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőségét az ajánlóív megnyitásakor - egyoldalú jognyilatkozattal - bejelenti, akkor azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a nevét a szavazólapnak a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítanak a nemzeti és az etnikai kisebbségek jelöltjeinek.

49. § (1) Ha a kislistás választáson a szavazás eredménye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerezne mandátumot,

a) meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével;

b) mandátumhoz jut minden kisebbségi jelölt, aki az a) pontban megállapított szavazatszámnál többet ér el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselő-testületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.

50. § (1) A kétszavazatos választási rendszerben a listás választáson az egyéni választókerületek nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjei kisebbségenként külön-külön, de kisebbségenként egy közös független listán is indulhatnak (a továbbiakban együtt: kisebbségi független lista).

(2) Kisebbségi független lista indításához nem szükséges a 29. §-ban megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi független lista alapján fővárosi lista nem indítható.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás előtt legkésőbb 17 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi listán indulni.

(4) A listás szavazólapon a kisebbségi lista valamennyi jelöltjének nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.

(5) A kisebbségi független lista a 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselő, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.

(6) Ha a szavazás eredményeként a független kisebbségi lista nem szerezne mandátumot,

a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám felét;

b) valamennyi kisebbségi független lista, ha az a) pontban megállapított számnál több szavazatot kapott, akkor egy mandátumot kap.

(7) Ha a kisebbségi független lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következő legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselő-testületének a 9. §-ban meghatározott létszáma.

51. § (1) A közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választást (a továbbiakban: helyi kisebbségi önkormányzati választás) a helyi választási bizottság tűzi ki, és állapítja meg az eredményét. A választást 50 nappal a települési önkormányzati választást megelőzően, azzal azonos napra kell kitűzni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választást ki kell tűzni, ha azt legalább 5 fő, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár kéri.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzését írásban kell kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitűzését követő hét napon belül. A kezdeményezés iratmintáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) Egy kisebbség az adott településen csak egy helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(5) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható kisebbségi képviselők száma.

52. § (1) Nemzeti vagy etnikai helyi kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.

(2) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselő jelölésére nem vonatkozik a 25. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 27. § (1) bekezdése szerinti korlátozás.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhető bármely választópolgár, aki a településen állandó lakóhellyel rendelkezik és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja.

53. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselő-választásra jogosultak. A szavazólap mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. Érvényes a választás, ha választói névjegyzékben szereplők közül, községben a választópolgárok 5 százaléka vagy legalább 100 fő, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben a választópolgárok 5 százaléka vagy legalább 500 fő érvényesen szavazott.

(3) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselők azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselők száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták.

(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levő sorrendjük szerint kapnak mandátumot.

(5) Az a jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.

(6) Ha a választópolgárok kevesebb képviselőt választanak meg, mint amennyi a helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak száma, a következő választásig a testület kevesebb létszámmal is működhet. A tagok száma kettőnél kevesebb nem lehet.

(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat közvetlen választás útján nem jön létre, 5 kisebbségi választópolgár kezdeményezésére újabb választásra csak egy év múlva kerülhet sor.

(8) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következő választásig betöltetlen marad.

54. § A helyi kisebbségi önkormányzati választás eljárási határidőit és határnapjait a helyi választási bizottság állapítja meg és hirdetmény útján közzéteszi.”

(3) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 31. §-a (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„31. § (1) Az adatvédelmi biztost munkájában az adatvédelmi iroda segíti, amelynek szervezeti és működési szabályzatát az adatvédelmi biztos állapítja meg.”

(4) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„36. § (1) E törvény IV. fejezetének (23-31. §) hatálybalépését követő négy hónapon belül az adatvédelmi biztost meg kell választani.”

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény pénzügyi vonatkozású rendelkezéseinek részletes szabályairól rendeletet adjon ki.

(6) Felhatalmazást kap az Országos Választási Bizottság, hogy a törvény választójogi rendelkezéseire vonatkozóan, a törvény végrehajtásával kapcsolatban irányelvet, állásfoglalást adjon ki.

65. § (1) Az egyes kisebbségek népességszámának megállapítása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során külön lapon történik. A szavazatszámláló bizottság azoknak a választópolgároknak, akik ezt kérik, külön lapot ad.

(2) A választópolgár e külön lapon nyilatkozhat arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A szavazók a külön lapon - a kettős vagy többes kötődés elismerésének biztosítása érdekében - több nemzetiséget, illetőleg etnikumot is megjelölhetnek. A külön lapon szereplő szöveget a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A választópolgár a külön lapot a szavazófülkében külön borítékba teszi, és azt a szavazatszámláló bizottság előtt külön urnába helyezi.

(4) A szavazatszámláló bizottság a külön lapokat nemzeti, illetve etnikai kisebbségenként külön-külön összeszámlálja. A két vagy több kisebbséget megjelölő választópolgárokat valamennyi érintett kisebbségnél számba kell venni.

(5) Az egyes nemzeti, illetőleg etnikai kisebbségekhez tartozók számáról a szavazatszámláló bizottság külön-külön jegyzőkönyvet készít. A titkosság követelményeinek megfelelően e jegyzőkönyvek kizárólag egy példányban készülhetnek és névszerinti felsorolást nem tartalmazhatnak.

(6) A kisebbségenként külön-külön elkészített jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai saját kezűleg aláírják. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvet a kötegelt külön lapokkal együtt haladéktalanul továbbítja a helyi választási bizottsághoz. A megküldött jegyzőkönyvbe a helyi választási bizottság tagjain, valamint a választási munkacsoport vezetőin kívül senki sem tekinthet be.

(7) A helyi választási bizottság e jegyzőkönyvek alapján megállapítja a településen lévő nemzeti és etnikai kisebbségek választópolgárainak népességszámát, s arról kisebbségenként külön-külön, két példányban összesítő jegyzőkönyvet készít. Az első példányt megküldi a fővárosi, területi választási bizottságnak, a másodikat pedig - az összesítés utólagos, statisztikai ellenőrzése érdekében - megőrzi. Az összesített jegyzőkönyvekbe a területi és a helyi választási bizottságok tagjain, valamint a választási munkacsoport vezetőin kívül senki sem tekinthet be.

(8) A fővárosi, területi választási bizottság az összesített jegyzőkönyvek alapján megállapítja az egyes kisebbségek fővárosi, megyei népességszámát, s arról két példányban adatlapot állít ki; az első példányt megküldi a KSH fővárosi, megyei igazgatóságának, a másodikat pedig megőrzi. Az adatlapokat a továbbiakban az e törvényben, valamint a statisztikai és az adatvédelmi törvényben foglalt rendelkezések szerint kell ellenőrizni, kezelni és felhasználni.

(9) Az összesítő jegyzőkönyv másodpéldányait, illetőleg a külön lapokat a helyi választási munkacsoport vezetője köteles úgy megőrizni, hogy azok illetéktelenek számára ne váljanak hozzáférhetővé. Az egyes nemzeti és etnikai kisebbségek népességszámára vonatkozó statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala után a másodpéldányokat és a külön lapokat haladéktalanul meg kell semmisíteni. A megsemmisítés végrehajtását a fővárosi, területi választási bizottság hivatalból ellenőrzi.

1. számú melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Helyi kisebbségi önkormányzati választás
kezdeményezésének mintája

Helyi Választási Bizottság részére

település neve

A létrehozni kívánt helyi kisebbségi önkormányzat megnevezése:

A kezdeményező neve:
állandó címe:
személyazonosító jele:
A kezdeményező nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik kisebbséghez tartozónak vallja magát



saját kezű aláírás

Dátum: 19...... év .................... hónap ........ nap.

2. számú melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-választás
szavazólapjának mintája

A település neve: ...................................

Helyi kisebbségi önkormány
zati képviselők választása

19........ év ................... hónap ...... nap

1. Nemzeti és etnikai kisebbség megnevezése jelölt neve
jelölt neve
jelölt neve
2. Nemzeti és etnikai kisebbség megnevezése jelölt neve
jelölt neve
jelölt neve
X. Nemzeti és etnikai kisebbség jelölt neve
megnevezése jelölt neve
jelölt neve

Csak egy kisebbségre lehet szavazni és azon belül .........
fő jelöltre.

Érvénytelen az a szavazólap, ahol egynél több kisebbségre szavaztak.

Érvénytelen az a szavazólap, ahol több jelölt neve mellé tettek jelölést, mint a megválasztható képviselők száma.

Kisebbségre és a jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet, például: x, +

3. számú melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Adatlap
A nemzeti és etnikai kisebbségek számosságának
anonim megállapításához

Ön, mint magyar állampolgár, az alábbi lehetőségeket figyelembe véve, anyanyelve, családi körben leggyakrabban használt nyelve, az Önhöz legközelebb álló kulturális értékek és hagyományok alapján mely nemzeti kisebbséghez

(kisebbségekhez) vagy népcsoporthoz tartozónak tekinti magát?

[ ] bolgár

[ ] cigány (roma)

[ ] görög

[ ] horvát

[ ] magyar * 

[ ] német

[ ] lengyel

[ ] örmény

[ ] román

[ ] ruszin

[ ] szerb

[ ] szlovák

[ ] szlovén

[ ] ukrán

Ha Ön egyidejűleg több kisebbséghez is tartozik, több lehetőséget is megjelölhet.

Az adatlap által való adatközlésre a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 65. §-a ad lehetőséget. A fenti felsorolás a törvényben szereplő nemzeti és etnikai kisebbségeket tartalmazza.

Ez az adatlap név nélkül, a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 65. §-a, az adatvédelemről és a statisztikáról szóló törvényben megfogalmazott előírások alapján kerül feldolgozásra.


  Vissza az oldal tetejére