Időállapot: közlönyállapot (1993.XII.26.)

1993. évi CVIII. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) Az 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában költségvetés alapján gazdálkodó szerv a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői.”

(2) Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

b) a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy és az általuk alapított intézmény,”

d) az ügyvédi iroda,”

(3) Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg az Szt. 3. §-a (3) bekezdése g) pontjának jelölése h) pontra változik:

(E törvény alkalmazásában egyéb szervezet)

g) a befektetési alapok.”

2. § Az Szt. a 3. §-a után a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § E törvény alkalmazásában:

a) leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyben egy másik vállalkozó, az anyavállalat a 8/A. § szerint meghatározó befolyást gyakorolhat;

b) közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a 8/A. § szerinti jogosultságokkal paritásos alapon rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást az anyavállalat és/vagy leányvállalata másik vállalkozóval közösen irányítja;

c) társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető a konszolidálásba bevont vállalat, ha az egy másik gazdasági társaságnál legalább a jegyzett tőke, illetve a szavazatok 25 százalékával (pénzintézet 10 százalékával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés arányának meghatározása során a 8/A. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;

d) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, nem tartozik az a), b), c) pontok szerinti leányvállalat, illetve vállalkozások közé;

e) konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok együttesen.”

3. § (1) Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül.”

(2) Az Szt. a 8. §-a után a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy egy másik leányvállalaton keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja; vagy

b) a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja; vagy

c) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy az alapszabály rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a leányvállalatok bármelyikét megillető jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az (1) bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek - saját nevükben - az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat), amelyeket

a) szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorol;

b) biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak, és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott leányvállalat - mint anyavállalat - szavazati jogaiból saját leányvállalata rendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni.”

(3) Az Szt. a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat),

a) ha a fölérendelt anyavállalat e törvény szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, és abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 8/E. §; és

b) a tulajdonostársak vagy azok valamelyike - akiknek (akinek) részvénytársaságnál legalább 10 százalékos, korlátolt felelősségű társaságnál legalább 20 százalékos részesedés van a birtokában - hat hónappal a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérleg-fordulónapja előtt nem kérték (kérte) a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely egyben egy másik nem belföldi székhelyű vállalkozó leányvállalata.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének a következőket is kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét; valamint

b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól az (1) bekezdés szerint mentesítették.”

(4) Az Szt. a következő 8/C. §-sal egészül ki:

„8/C. § (1) Az anyavállalatnak nem kell a tárgyévről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha a tárgyévet megelőző két - egymást követő - évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 500 millió forintot;

b) az éves nettó árbevétel 1000 millió forintot;

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(2) A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak (ideértve a 8/E. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni.

(3) A pénzintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.”

(5) Az Szt. a következő 8/D. §-sal egészül ki:

„8/D. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot és minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével - be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat által bevont leányvállalatok összetételében a tárgyév folyamán lényeges változás következett be, úgy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás után következő évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének azzal is eleget lehet tenni, ha az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait a változásnak megfelelően módosítják.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz a 3. számú melléklet szerint részletezett éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, és ha az éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata megtörtént, a vizsgálati jelentéseket, valamint a 60. § (2) bekezdése szerinti közbülső beszámolót átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.”

(6) Az Szt. a következő 8/E. §-sal egészül ki:

„8/E. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis major miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 8/A. § (1) bekezdésében megnevezett jogai gyakorlásában.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazását az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben indokolni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe az (1)-(2) bekezdés szerint be nem vont leányvállalatnál szerzett részesedés értékének megállapítására a 61/G. § rendelkezéseit alkalmazni kell.”

4. § Az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A 8. § szerinti vállalkozó, illetve ezen vállalkozó leányvállalata, nem készíthet a 7. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót. Az ilyen vállalkozónak a 3. számú melléklet szerint továbbrészletezett éves beszámolót kell készítenie, és a 8/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően minden olyan adatot szolgáltatni köteles, amely adat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítéséhez az anyavállalatnak szükséges.”

5. § Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Nemzeti Bank, a pénzintézet (ideértve az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-t is), az értékpapír-forgalmazó, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait a kormányrendelet szabályozza.”

6. § Az Szt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A könyvvezetés a 77-87. §-okban foglaltak figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, illetve a bevételek nyilvántartása alapján, csak magyar nyelven történhet.”

7. § Az Szt. 24. §-ának számozása 24. § (1) bekezdésre változik, egyidejűleg az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a Magyar Nemzeti Bank és más pénzintézetek tulajdonában lévő, állam, illetőleg a nemzetközi szervezetek által kibocsátott, garantált és névérték alatt vásárolt értékpapírok adott évre, időarányosan járó árfolyamnyereségét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. Az ide sorolandó értékpapírok körét a törvény 94. § c) pontja alapján kormányrendelet határozza meg.”

8. § Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A mérleg szerinti eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.”

9. § (1) Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető a vonatkozó szerződés szerinti fizetési határidőn túli követelések és a kétes követelések (ideértve a pénzintézetekkel szembeni pénzköveteléseket is), továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. A céltartalék képzése a mérleg fordulónapján hátralékos vevők, adósok fizetőképességének minősítésével történik. A kiegészítő mellékletben részletezni kell a képzett céltartalék összegét a felsorolt jogcímek szerint.”

(2) Az Szt. 27. §-ának (2) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Céltartalék képezhető jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, korkedvezményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére.”

(3) Az Szt. 27. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok után a tárgyévben időarányosan elszámolt kamatból a beszerzési árban elismert kamat összegéig. Az így képzett céltartalékot az adott értékpapír eladásakor, beváltásakor, a könyvekből történő kivezetéskor kell megszüntetni.”

10. § Az Szt. 29. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni)

b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként,”

11. § Az Szt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni.”

12. § Az Szt. 32. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a valutapénztárban lévő valutakészletnek, illetve a devizaszámlán lévő devizának a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket - az előbbiek szerinti - az év utolsó napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.

(3) Ha a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valuta az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a könyvekben szereplő értéket az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.”

13. § (1) Az Szt. 33. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A külföldi pénzértékre szóló követelést a mérlegben a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni akkor, ha az előbbiek szerinti devizavételi árfolyam nem csökkent, és a pénzügyi teljesítés (a számla részbeni vagy teljes kiegyenlítése) a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a (2) bekezdés szerint figyelembe vett devizavételi árfolyam - az év utolsó napjára vonatkozó árfolyam szerint - csökkent, a külföldi pénzértékre szóló követelést a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben szerepeltetni.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti - a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valutára szóló - követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor a követelés könyvekben szereplő értékét az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti követelés pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a külföldi pénzértékre szóló követelést a számlát vezető pénzintézet által ténylegesen forintban jóváírt összegben, illetve a devizaszámlán történő jóváírás esetén a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegbe felvenni.”

(2) Az Szt. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyam vagy a deviza könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni.”

14. § Az Szt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott alapításkori értéken, vásárlás esetén vételi áron, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken kell értékelni, ha

a) a gazdasági társaság piaci megítélése tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökken;

b) a gazdasági társaságba befektetett összeg a gazdasági társaság megszűnésekor várhatóan megtérül;

c) a gazdasági társaság saját tőke értékének a befektetés névértékével arányos része nem csökken a befektetés könyv szerinti értéke alá.”

15. § Az Szt. 35. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő (4)-(6) bekezdés lép, egyúttal a (4) és (5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:

„(4) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azokat a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület.

(5) Nem minősül importbeszerzésnek az export értékesítéséhez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási költség. Nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés.

(6) Az importbeszerzés értéke

a) ha a (4) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha a (4) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett (a pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha a vállalkozó a b) pont szerinti importbeszerzés, importszolgáltatás kiegyenlítéséhez rendelkezik devizával, valutával, akkor az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján is meghatározhatja;

d) ha a (4) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval történik, az importbeszerzés forintértékét a 45. § (11) bekezdése szerint kell meghatározni.”

16. § Az Szt. 37. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A vagyoni értékű jogok beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő, legfeljebb 15 év alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

(4) Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, vegyi hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.”

17. § Az Szt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, a tárgyi eszköznél, a beruházásnál elszámolni akkor, ha

a) a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz, a beruházás a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

c) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az a), b), c) pontokban felsorolt immateriális javak, a tárgyi eszköz, a beruházás a használhatóságuknak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben.”

18. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaságokban lévő - tulajdoni részesedést jelentő -, a 34. § (3) bekezdése szerinti befektetések értékét a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetés névértékével arányos összegre kell lecsökkenteni, amennyiben a gazdasági társaság piaci megítélése tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - csökken.”

19. § (1) Az Szt. 40. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A külföldi vevőtől valutában, devizában kapott és még a külföldi vevővel el nem számolt előlegek forintértékét a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó valuta-, devizavételi árfolyam alapján kell meghatározni.

(3) Az importbeszerzés, az importszolgáltatás, a hitel és egyéb más miatt külföldi pénzértékre szóló tartozás forintértékét a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaeladási árfolyam alapján kell meghatározni, ha az előbbiek szerinti devizaeladási árfolyam nem változott vagy csökkent, és a tartozás törlesztése a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a (3) bekezdés szerint figyelembe vett devizaeladási árfolyam emelkedett, a külföldi pénzértékre szóló tartozást a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett, az év utolsó napjára vonatkozó devizaeladási árfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben szerepeltetni.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a külföldi pénzértékre szóló tartozást a pénzintézet értesítése alapján a ténylegesen forintban fizetett összegben; devizaszámláról történő kiegyenlítés esetén - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a deviza könyv szerinti forintértékének megfelelő összegben kell a mérlegben szerepeltetni.”

(2) Az Szt. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 32. § (4) bekezdése szerinti deviza felhasználását a felhasználáskor érvényes, a felhasználásnak megfelelő, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által közzétett, devizaeladási, illetve -vételi árfolyamon kell leszámolni.”

20. § Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a vállalkozó döntésétől függően - kétféle módon állapítható meg:]

a) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással);”

21. § (1) Az Szt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja)

b) az árbevételbe beszámító árkiegészítést és az árbevételt csökkentő fogyasztási adó összegét az adóhatósággal történő elszámolás alapján.”

(2) Az Szt. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a (4), (5), (6) bekezdés számozása (13), (14), (15) bekezdésre módosul:

„(3) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön értékesített termékek, anyagok, áruk és a belföldön teljesített szolgáltatások (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad- és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.

(4) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a termékek, anyagok, áruk külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak a (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az export értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldre történő értékesítésnek, külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.

(5) Az export értékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, illetve a devizának (a valutának) a teljesítéskor érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett (a pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintértékén.

(6) Az értékesítés (2) bekezdés a) pontja szerinti árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírás alapján forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással (előzetes devizahatósági engedély esetén).

(7) Ha az ellenérték kiegyenlítése a (2) bekezdés a) pontja szerinti számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kell árbevételként elszámolni.

(8) Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni.

(9) Ha az ellenérték kiegyenlítése a (2) bekezdés a) pontja szerinti számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza (12) bekezdés szerint átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni.

(10) Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta (12) bekezdés szerint átszámított - általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.

(11) Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítéskor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az export értékesítés árbevétele forintértékében is azonos lesz.

(12) A (2) bekezdés a) pontjának megfelelő számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - pénzintézet által meghirdetett (a pénzintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutavételi árfolyamon kell forintra átszámítani.”

22. § Az Szt. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:

a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a 37. § (1)-(3) bekezdései szerint tervezett (meghatározott), a 38. § (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenés összegét,

b) a 38. § (1) bekezdése szerinti terven felüli értékcsökkenés összegét, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök a befektetett eszközök között állományban maradnak,

c) a (4) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összeget.”

23. § Az Szt. 52. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő a)-f) pont lép és a jelenlegi c) és d) pont jelzése g) és h) pontra változik:

(A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:)

a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata;

b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet;

c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása;

d) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása;

e) az export értékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);

f) a devizában, valutában elszámolt belföldi, illetve export értékesítés nettó árbevételét;”

24. § (1) Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A forgalmi költség eljárás [a 44. § (1) bekezdés b) pont] szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását legalább a 2. számú melléklet „A” változat 03-04, 05-11, és III., IV-VII. sorainak megfelelő részletezettséggel és a kettős könyvvitel zárt rendszerében kimutatott értékadatokkal.”

(2) Az Szt. 55. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök (1) bekezdés szerint részletezett adatait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(7) A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni.

(8) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi garanciális kötelezettségek fedezetére a tárgyévben, az előző évben képzett céltartalék összegét, jogcímenként elkülönítetten, továbbá a tárgyévben, illetve az előző évben környezetvédelmi garanciális költségként elszámolt összegeket, valamint a mérlegben nem szereplő környezetvédelmi károk, kötelezettségek várható összegét.”

25. § Az Szt. 56. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üzleti jelentésben ki kell térni:)

„b) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra;”

26. § Az Szt. 57. §-a kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:

„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének az 52. § a)-f) pontjai, az 53. § és az 54. § c) pontja szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.”

27. § (1) Az Szt. 59. §-a és az előtte lévő alcím helyébe az alábbi rendelkezés és alcím lép:

„Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája,
tartalma

59. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása az 5. számú melléklet szerint tér el az éves beszámoló mérlegétől és eredménykimutatásától.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót világos és áttekinthető formában úgy kell elkészíteni, hogy az a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és leányvállalatai együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.

(4) Ha az összevont (konszolidált) mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokolják, akkor az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek kell tartalmaznia mindazon adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi helyzetének, működésük eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalatok egyetlen vállalatként működnének. Ennek érdekében az összevont (konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítmények és a költségek), a nyereség és a veszteség értékéből - az anyavállalat és a hozzátartozó leányvállalatok, illetve az utóbbiak egymás közötti kapcsolataiból adódó - halmozódásokat ki kell szűrni.

(6) Az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési, konszolidálási módszereket, a beszámoló tagolását, részletezését csak indokolt esetben lehet megváltoztatni. Az előző évtől való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel kell sorolni és meg kell indokolni, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásukat pedig be kell mutatni.

(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során - más előírás hiányában - az e törvény 16-55. §-ok előírásait a 60-63. §-ok figyelembevételével kell alkalmazni.”

(2) Az Szt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót az anyavállalat éves beszámolója mérlegének fordulónapjára kell elkészíteni. Ha az anyavállalat és leányvállalatai belföldi székhelyűek, akkor ez a fordulónap december 31-e. Amennyiben az anyavállalat belföldi székhelyű és a leányvállalatai belföldi és/vagy külföldi székhelyűek, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapja lehet a leglényegesebb külföldi székhelyű leányvállalatok éves beszámolója mérlegének fordulónapja, vagy a külföldi székhelyű leányvállalatok többsége éves beszámolója mérlegének fordulónapja.

(2) A konszolidálásba bevont vállalat az éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjára köteles elkészíteni. Ha egy - a konszolidálásba bevont - vállalat éves beszámoló készítésének mérleg-fordulónapja eltér az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjától, akkor ennek a vállalatnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjára közbülső éves beszámolót kell készítenie, és a konszolidálásba annak alapján kell bevonni. Az az időtartam, amelyre a közbülső éves beszámoló vonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.”

(3) Az Szt. a 60. § után a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok éves mérlegeit és eredménykimutatásait össze kell foglalni. A konszolidálásba bevont vállalatok eszközeit és forrásait, valamint a bevételeket és a ráfordításokat teljes egészükben az összevont (konszolidált) éves beszámolóba be kell vonni - tekintet nélkül arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolójukban figyelembe vették-e azokat vagy sem -, feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban e törvény nem korlátozza, vagy az anyavállalatnak nincs döntési, választási lehetősége. Az anyavállalat az e törvényben biztosított mérlegbeállítási, döntési, választási lehetőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem alkalmazták azokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolójukban már alkalmazták.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során el kell végezni

a) az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás tételei számbavételéhez az eltérő értékelési módszerekből adódó korrekciókat [azaz egységes értékelést kell alkalmazni az (1) bekezdés figyelembevételével];

b) a külföldi pénznemben készült mérleg és eredménykimutatás tételeinek forintra átszámítását;

c) a tőkeösszevonást (a tőkeegyesítést);

d) az adósságkonszolidálást (a konszolidálásba bevont vállalatok közötti követelések és tartozások kiszűrését);

e) a közbenső eredmények elhagyását (a konszolidálásba bevont vállalatok közötti ügyletekből származó olyan nyereség és veszteség tételek kiszűrését, amelyeket az eszközök értéke magában foglal);

f) a bevételek és a ráfordítások konszolidálását (az olyan bevételek és ráfordítások kiszűrését, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok közötti ügyletekből származnak);

g) a közös vezetésű vállalkozások konszolidálását;

h) a társult vállalkozások tőkekonszolidálását;

i) a konszolidálás miatti adókülönbözet meghatározását.

(3) Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok éves mérlegeinek és eredménykimutatásainak összefoglalása (az eltérő értékelésből adódó korrekciók és a forintra átszámítás - 61. § szerinti - elvégzése után) előkészítő-mérleg és előkészítő-eredménykimutatás keretében történik.”

(4) Az Szt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A 60/A. § (1) bekezdése szerint a konszolidációba bevont vállalatnak az összevont (konszolidált) mérlegbe kerülő eszközeit és forrásait az anyavállalat éves mérlegében alkalmazható értékelési előírások szerint egységesen kell értékelni. Ha valamelyik bevont leányvállalat eltér az anyavállalat éves beszámolójánál alkalmazható értékelési módszerektől, az anyavállalatnál alkalmazható értékelésre való áttérés miatti eltéréseket az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában is szerepeltetni kell.

(2) Amennyiben a konszolidálásba bevont eszközöket és forrásokat a konszolidálásba bevont leányvállalat éves beszámolójában az anyavállalatnál alkalmazottaktól vagy előírtaktól eltérően értékelte, akkor az eltérően értékelt eszközöket és forrásokat az anyavállalat módszerei szerint kell értékelni, és ez az új kiinduló érték kerül az összevont (konszolidált) éves beszámolóba.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékelés alatt ezen törvény szerinti értékelés értendő. E törvény szerint választható értékelési módszerek eltérését nem szükséges egységesíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előírástól el lehet tekinteni, ha az újraértékelésnek az eredménye a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet szempontjából nem jelentős, illetve a leányvállalatnak olyan eszközei és forrásai vannak, amilyenekkel az anyavállalat nem rendelkezik, továbbá akkor is, ha a leányvállalat eszközeinek, forrásainak értékelése a pénzintézetekre, a biztosítókra, az értékpapír-forgalmazókra vonatkozó külön jogszabályok alkalmazásán alapul.

(5) A (2) bekezdésben foglalt előírástól való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni és megfelelő módon indokolni kell.

(6) A konszolidálásba bevont leányvállalat külföldi pénznemben készült mérlegének tételeit - ha az anyavállalatra a 19. § (2) bekezdés vonatkozik - az összevonás előtt forintra átszámítani a következők szerint lehet:

a) a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit - kivéve a mérleg szerinti eredményt - a 61/A. § (7) bekezdése szerint választott időpontban érvényes bekerülési árfolyamon (ez azonban nem lehet magasabb, mint a mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon számított érték), valamint az egyéb eszközöket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat, továbbá a mérleg szerinti eredményt a mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon; vagy

b) a mérleg valamennyi tételét mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett az adott vállalat előkészítő-mérlegében jelentkező különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett jelentkező különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözetből az eltérés összegét az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között - mint eredményt módosító tételt - kell kimutatni;

b) a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelés mellett jelentkező különbözetből az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az adott vállalat előkészítő-mérlegében (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalat külföldi pénznemben készült eredménykimutatásának tételeit az összevonás előtt kell forintra átszámítani a következők szerint:

a) az értékcsökkenési leírást, a befektetett eszközök és a forgóeszközök értékvesztését és egyéb veszteségeit, az anyagjellegű ráfordításokat a megfelelő mérlegtételre vonatkozó árfolyamon;

b) a mérleg szerinti eredményt mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon;

c) minden más tételt a havonként hó végi devizavételi, illetve -eladási árfolyamon forintra átszámított értékek éves összegzésével.

(9) A (8) bekezdés szerinti értékelés mellett jelentkező különbözetet az adott vállalat előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell - a forintra átszámítás különbözeteként - kimutatni.”

(5) Az Szt. a 61. § után a következő 61/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)

61/A. § (1) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés (rész) értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összegben kell figyelembe venni.

(2) Az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összeg számításánál figyelembe kell venni a leányvállalat olyan tulajdoni hányadait is, amelyek egy másik - a konszolidálásba bevont - leányvállalat birtokában vannak.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az anyavállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeket maga az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeket az összevont (konszolidált) mérlegben, mint saját részvényt, üzletrészt a forgóeszközök között kell - elkülönítetten - kimutatni. A konszolidálásba bevont leányvállalat által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek nyilvántartás szerinti értékével a leányvállalat saját tőkéjét kell csökkenteni.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegéből - az összevont (konszolidált) mérlegbe - az anyavállalatot megillető, az (1) bekezdés szerint számított részesedés helyére a leányvállalat eszközei, illetve a források közé a leányvállalatnak a számított részesedéssel csökkentett forrásai kerülnek, feltéve, hogy az anyavállalat e törvény szerint beállíthatja, és az összevont (konszolidált) éves beszámoló sajátossága nem kíván eltéréseket.

(5) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés szerint megillető részesedés (rész) számításakor a leányvállalat saját tőkéjét a konszolidálásba először történő bevonáskor az alábbi módszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni]:

a) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló előkészítő mérlegében, mint a leányvállalat saját tőkéje szerepel, könyv szerinti értéken [amely a 61. § (2)-(4) bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározott kiinduló érték];

vagy

b) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál, amely a (7) bekezdés szerinti választott bevonási időpontnak megfelelő érték (aktualizált érték).

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó saját tőke értéke az újraértékelés - az aktualizált érték meghatározása - után nem lépheti túl az anyavállalat ezen részesedése beszerzési értékét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti számításhoz a viszonyítási érték meghatározása történhet a részesedés megszerzésének időpontjában vagy akkor, amikor a leányvállalatot először vonják be az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolás alapjának meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy azon időpontban fennálló értékviszonyok figyelembevételével történhet, amikor a vállalat leányvállalattá vált. A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalatnak az anyavállalat könyveiben szereplő részesedésének és az (5)-(6) bekezdés szerinti módszerrel meghatározott leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal arányos részének különbözetét - az anyavállalat döntésének függvényében - a következők szerint lehet elszámolni:

a) az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor aktív különbözet esetén (a konszolidálásba először történő bevonáskor a részesedés könyv szerinti értéke a több) a különbözeti összegből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető „rejtett” tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhető „rejtett” terhekkel - a bevonás időszaka szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével - az adott eszközök, illetve források értékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó különbözetet - mint tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között kell elkülönítetten kimutatni;

b) passzív különbözet esetén [az a) pontnak megfelelő részesedés könyv szerinti értéke a kevesebb] a különbözet összegéből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető „rejtett” tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhető „rejtett” terhekkel - a bevonás időszaka szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével - az adott eszközök, illetve források értékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó különbözetet - mint tőkekonszolidációs különbözetet - a források között kell elkülönítetten kimutatni;

c) több leányvállalat konszolidálásából keletkező, azonos jellegű (aktív vagy passzív) különbözetek összevonhatók, az eszközök és a források között megjelenő aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözeteket azonban nem szabad összevonni, egymással szemben elszámolni.

(9) A (8) bekezdés alapján az eszközök között kimutatott tőkekonszolidációs különbözet leírása a 37. § (3) bekezdésének az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásai figyelembevételével történik.

(10) A (8) bekezdés alapján a források között kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet csak akkor lehet az eredmény javára elszámolni, ha az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapján biztos, hogy ez a különbözeti összeg egy realizált eredmény. Ez általában akkor teljesül, ha az érintett leányvállalat a konszolidálási körből kiválik, vagy az az eszköz, amihez a különbözet kapcsolódik, a konszolidálásba be nem vont személyek részére értékesítésre került.

(11) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor megillető részesedés és az (5) bekezdés szerint figyelembe vett részesedés különbözetét a saját tőke korrekciójaként kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.

(12) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az összevont (konszolidált) mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni.”

(6) Az Szt. a következő 61/B. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Adósságkonszolidálás

61/B. § (1) A konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételei az összevont (konszolidált) mérlegben nem szerepelhetnek.

(2) Ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az adós és a hitelező éves mérlegében, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben emiatt mutatkozó különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban - elkülönítetten az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között -, mint eredményt módosító tételt kell kimutatni;

b) az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak (nem lényegesek).”

(7) Az Szt. a következő 61/C. §-sal és alcímmel egészül ki:

„A konszolidálásba bevont vállalatokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése

61/C. § (1) Azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből származnak, az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalatok ugyanazon mérleg-fordulónapra vonatkozó éves mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalatok együttesen, jogilag is egyetlen vállalatot képeznének (azaz eszközeiket beszerzési áron, illetve előállítási költségen kellene szerepeltetni).

(2) Ha a leányvállalat előkészítő-mérlegében az (1) bekezdés szerinti eszközök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalatok beszerzési, illetve előállítási költségei, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben az eszközök változásaként megjelenő különbözetet a következők szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatás tartalmazza;

b) az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés előírásait alkalmazni, ha a közbenső eredmények külön kiemelése a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete szempontjából nem jelentős.”

(8) Az Szt. a következő 61/D. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Ráfordítások és bevételek konszolidálása

61/D. § (1) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban:

a) az árbevételeknél a konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás-teljesítéseiből származó árbevételeket, valamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kell szűrni. Ha az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor a konszolidált árbevételre jutó közvetlen költségeket nem kell kiszűrni, amennyiben a közvetlen költségek a félkész és késztermékek vagy az aktivált saját teljesítmények állományát növelik;

b) nem kerülhetnek az összevont (konszolidált) eredménykimutatásba az egymás közötti nem áruszállításokból és szolgáltatásteljesítésekből származó egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek, valamint ezek ráfordításai sem.

(2) Az árbevételeket és a bevételeket, valamint a közvetlen költségeket és a ráfordításokat az (1) bekezdés szerint nem kell kiszűrni, ha azok nem jelentős összegűek a konszolidálásba bevont vállalatok valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete megítélése tekintetében.

(3) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés sora a más tulajdonostársaknak a konszolidálásba bevont vállalatok eredménykimutatása szerint fizetett (jóváhagyott) osztalékot és részesedést tartalmazza.”

(9) Az Szt. a következő 61/E. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása

61/E. § (1) A 3/A. § b) pontja szerinti közös vezetésű vállalkozás eszközeit és forrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az összevont (konszolidált) éves beszámolóba az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban lehet bevonni.

(2) A tőkerészesedés szerinti konszolidálás akkor lehetséges, ha a közös vezetésű vállalkozás éves beszámolója elkészítésénél a konszolidációra vonatkozó értékelési előírásokat figyelembe vették. Ha az egységes értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkor a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedést a 61/F. és 61/G. §-ban foglaltak alapján kell bevonni.

(3) A tőkerészesedés arányában történő konszolidálásra - értelemszerűen - az 59-61/D. § előírásait kell alkalmazni.”

(10) Az Szt. a következő 61/F. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Társult vállalkozások konszolidálása

61/F. § (1) Ha egy - a konszolidálásba bevont - vállalat jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy - a 3/A. § c) pontja szerinti - vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést, valamint a 61/G. §-t nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.”

(11) Az Szt. a következő 61/G. §-sal egészül ki:

„61/G. § (1) A társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell]:

a) vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy

b) azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a (4) bekezdésben meghatározott időpont szerinti saját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalat tulajdoni hányadára jut. Ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén - amikor a társult vállalkozást első alkalommal bevonják - meg kell állapítani a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre részarányosan jutó összeget. A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg különbözetét az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben elkülönítetten ki kell mutatni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a tulajdoni hányadra jutó (részarányos) saját tőke különbözetét - mint tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni és a különbözeti összeg elszámolásnál a 61. § (9) bekezdésében leírtakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés viszonyítási értékének és különbözeti összegének meghatározása történhet a részesedés megszerzésének időpontjában, vagy akkor, amikor a társult vállalkozást első alkalommal bevonják az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti részesedés meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy a gazdasági társaság társult vállalkozássá válásának időpontjában fennálló értékviszonyok figyelembevételével történhet. A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.

(5) A társult vállalkozásban lévő részesedésnek (érdekeltségnek) az (1) bekezdés alapján megállapított értékét a következő években módosítani kell:

a) a társult vállalkozás saját tőkéje változásának a részesedéssel arányos összegével;

b) az eredménykimutatásban nem szereplő, a társult vállalkozástól járó (várható) osztalék, részesedés összegével (ezt az összeget a következő évben le kell vonni);

c) az eredménykimutatásba beállított, de az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapjáig meg nem kapott - a társult vállalkozástól járó - osztalék, részesedés összegével (ezt az összeget a következő évben le kell vonni);

d) a részesedés, a tőkekonszolidációs különbözet leírt összegével.

(6) Ha a társult vállalkozás éves beszámolójában a 61. §-ban foglaltaktól eltérő értékelési módszert alkalmazott, akkor az eltérően értékelt eszközök, kötelezttségek - az (1)-(5) bekezdésben meghatározott célokra - az összevont (konszolidált) éves beszámoló értékelési módszere szerint átértékelhetők. Ha ilyen esetben az újraértékeléstől eltekintenek, akkor ezt a tényt az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni.

(7) A 61/C. §-t a közbenső eredmények kiszűrésére megfelelően alkalmazni kell, amennyiben a szükséges információk hozzáférhetőek, ismertek. A közbenső eredmények a társult vállalkozások tőkerészesedése függvényében elhagyhatók.

(8) Minden esetben a társult vállalkozás utolsó éves beszámolóját kell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, és az rendelkezésre áll, akkor ebből kell kiindulni.”

(12) Az Szt. a következő 61/H. §-sal egészül ki:

„61/H. § Az anyavállalattal, a konszolidálásba bevont leányvállalattal - a 3/A. § d) pontja szerint - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás részesedését az anyavállalat, illetve a konszolidálásba bevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.”

(13) Az Szt. a következő 61/I. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Konszolidálás miatti társasági adó-különbözet kimutatása

61/I. § Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján számított éves adózás előtti eredmény - az összevonás következtében - alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidációba bevont vállalatok adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidációba bevont vállalatok szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az összeget, ami a megelőző évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan kiegyenlítődik a későbbi években, konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalatok eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több, mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont (konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban külön soron (elkülönített tételként) kell szerepeltetni az adókülönbözetet.”

(14) Az Szt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül az alábbi alcímmel:

„Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet

62. § (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek az előzőekben előírtakon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás összeállításánál alkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;

b) a forintra történő átszámítás során alkalmazott módszert, ha a konszolidálásba bevont leányvállalatok külföldi pénznemben készítették éves beszámolójukat, vagy ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló olyan tételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolói nem tartalmaztak és amelyeket eredetileg idegen pénznemben adtak meg;

c) ha az előző évhez képest megváltoztak az értékelési, konszolidálási módszerek; ezen változások indokolását, valamint ezen változások hatását a konszolidálásba bevont vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül még a következőket kell ismertetni:

a) a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és székhelye, ezen leányvállalatok saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;

b) közös vezetésű vállalkozások neve és székhelye, az anyavállalat és a konszolidációba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás saját tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből;

c) a társult vállalkozások neve és székhelye, ezen vállalkozások saját tőkéjéből az anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalat részesedésének mértéke és összege, továbbá a társult vállalkozás részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont vállalat saját tőkéjéből. A 61/F. § (2) bekezdésének alkalmazását mindenkor be kell mutatni és indokolni szükséges;

d) a 8/A. § (3) bekezdése szerinti jogosultságokat az a), a b), a c) pontoknál külön-külön ki kell emelni, feltüntetve a jogosultság jogcímét is.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat abban az esetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalat adatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egy másik - a (2) bekezdésben megjelölt - vállalkozásnak hátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. E szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat kell feltüntetni:

a) az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, amelynek futamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok részéről zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de nem jelennek meg az összevont (konszolidált) mérlegben. Ezek közül külön ki kell emelni a konszolidációba teljes körűen be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségek összegét;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont vállalatok tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állomány-csoportonkénti bontásban;

d) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a társaság által átvállalt, és így helyettük fizetett összegeket is, csoportonként összevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;

e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelőbizottsága tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított kölcsönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá ezen személyek által vállalt garanciális kötelezettségeket;

f) az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a konszolidálásba bevont vállalatokra jellemző termékek, terméktípusok), továbbá az export árbevételnek földrajzilag meghatározott piacok szerinti megbontását, amennyiben ebből a konszolidációba bevont vállalatoknak jelentősebb hátránya nem származik. Ez utóbbi esetben erre utalni kell az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben.

(5) Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet készítése során nem kötelező alkalmazni az 54. § b) és c) pontjában, az 55. § (2) bekezdésében rögzített előírásokat.”

(15) Az Szt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül az alábbi alcímmel:

„Összevont (konszolidált) üzleti jelentés

63. § (1) Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevont vállalatok együttesének helyzetét és üzletmenetét úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról valós, megbízható képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésnek az 56. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakon kívül be kell mutatnia a konszolidálásba bevont vállalatok előrelátható fejlődését is.”

28. § Az Szt. 64. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:

„(2) Az egyszerűsített mérleget e törvény szerinti szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve analitikus nyilvántartások, kiegészítő nyilvántartások, leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni.”

29. § Az Szt. 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Letétbe helyezés

71. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni. A letétbe helyezés határideje az Állami Vagyonkezelő Rt. számára a tárgyévet követő év június 30-a.

(2) Az anyavállalat az összevont (konszolidált) - a könyvvizsgáló záradékával ellátott - éves beszámolót a tárgyévet követő év szeptember 30-ig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(3) Az éves beszámoló részét képező üzleti jelentést, az összevont (konszolidált) üzleti jelentést nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni, de biztosítani kell, hogy a vállalkozó [az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnél az anyavállalat] székhelyén az minden érdekelt által megtekinthető módon rendelkezésre álljon, arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

(4) Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az egyszerűsített mérleget köteles a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(5) A cégbíróságnál letétbe helyezett éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg), összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.”

30. § Az Szt. 72. §-a az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével közzétenni

a) a konszolidálásba bevont vállalat;

b) a takarékszövetkezet.

(5) Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót közzétenni.”

31. § Az Szt. 73. §-a az alábbi (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának a célja annak megállapítása, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgálat során vizsgálni kell az összevont (konszolidált) éves beszámoló és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangját, azt, hogy az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben szereplő adatok reálisak.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálóját az anyavállalat tulajdonosai választják meg. A megválasztásnak annak az üzleti évnek a lejárata előtt kell megtörténnie, amelyre a vizsgálat vonatkozik, s a választás után a vizsgálati megbízást haladéktalanul át kell adni a könyvvizsgálónak. A könyvvizsgálati megbízásnál a (3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni.

(6) Ha nincs más könyvvizsgáló megbízva, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának az tekintendő, aki az anyavállalat éves beszámolóját - közbülső zárás alapján készített éves beszámolóját - felülvizsgálta.”

32. § Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) és (3) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalat könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalatok figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a 73. § (4) bekezdésében megfogalmazottakból eredő felelősségét nem korlátozza.

(3) A könyvvizsgáló az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról (ellenőrzéséről) írásbeli jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. Az írásbeli jelentésben rögzíteni kell, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), könyvvezetés, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés e törvénynek megfelel, és eszerint a beszámoló egyes részei a vállalkozó, illetve a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét a valóságnak megfelelően mutatják be.”

33. § Az Szt. 75. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgáló könyvvizsgálónak - ha a gondos vizsgálat szükségessé teszi - az anya- és leányvállalatokkal, illetve ezek könyvvizsgálóival szemben is megvannak az (1) és (2) bekezdésben előírt jogai, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége.”

34. § Az Szt. 76. §-a (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során törvénysértést vagy szabálytalanságot nem állapít meg, és az összevont (konszolidált) éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) mérleget a következő hitelesítő záradékkal látja el:

„Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, és azzal az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangban van.”

(3) Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett elutasító, korlátozott, függő záradékot ad a hitelesítő záradék korlátozása vagy megtagadása okainak részletes feltüntetésével.

(4) A könyvvizsgáló által ellenőrzött és a záradékkal ellátott mérleget magában foglaló éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló), összevont (konszolidált) éves beszámoló terjeszthető a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése elé.”

35. § Az Szt. 78. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.)

a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak - elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.”

36. § (1) Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) mérlegében szereplő eredménytartalékot, alapítókkal szembeni követelések összegét, továbbá a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg tartalék sorában összevontan, az esetleges mínusz előjel feltüntetésével kell szerepeltetni. Évnyitás után a saját termelésű készletek egyszerűsített mérlegben kimutatott értékét egyéb termelési-kezelési költségként kell elszámolni.”

(2) Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni. A nyitó mérlegben a tulajdonosok részére járó (fizetendő) osztalék, részesedés összegét az alapítókkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni, azzal az egyszerűsített mérlegben szereplő tartalék összegét módosítani kell, és a módosított adatot a nyitómérleg eredménytartalék sorában kell szerepeltetni. Nyitás után el kell számolni a vevők állományával azonos összegű árbevételt az eredménytartalékkal szemben, és ki kell mutatni a költségvetéssel még el nem számolt általános forgalmi adót is a vevőkkel szemben. Ki kell mutatni továbbá a szállítókkal szembeni tartozásokkal kapcsolatos, a költségvetéssel még el nem számolt általános forgalmi adót is a szállítókkal szemben. A szállítók mérleg szerinti állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző évben már felhasznált, értékesített vásárolt készletek) költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben. A saját termelésű készletek nyitómérleg szerinti értékével, illetve a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben. Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az áttérés előtti évről nem kell eredménykimutatást készíteni. Így az áttérés időpontját követő év eredménykimutatásában előző évi adatot nem kötelező szerepeltetni.”

37. § Az Szt. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet, a pénztárkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített mérleg alátámasztásához köteles lezárni.”

38. § Az Szt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozó az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az egyszerűsített mérleget, a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési beszámolót, valamint az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést, továbbá a naplófőkönyvet, a pénztárkönyvet, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az ezeket alátámasztó leltárt és az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában, legalább 10 évig köteles megőrizni.”

39. § Az Szt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)

c) a biztosítóintézetek, az értékpapír-forgalmazók, a pénzintézetek és a Magyar Nemzeti Bank könyvvezetésének, éves beszámolója elkészítésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével,”

40. § Az Szt. 1-4. számú melléklete e törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul, egyidejűleg az Szt. kiegészül e törvény 5. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel.

Hatálybalépés

41. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket első ízben az 1994. évi beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg az Szt. 92. §-ából „a 8. § 1995. január 1-jén” fordulat, 2. számú mellékletének 1-3. és 9. pontja, valamint 24. pontjának c) alpontja, 25. pontjának e) alpontja, 4. számú mellékletének 4. és 6. pontja és az 1992. évi LXX. törvény 12. és 13. §-a hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

42. § (1) A Magyar Köztársaság Európai Gazdasági Közösségbe teljes jogú tagként történő felvétele napjával - az Európai Közösség tagországaiban székelő anyavállalatokra - a 8/B. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A 8/C. § (1) bekezdése szerinti határértékeket először az 1996. évről készítendő összevont (konszolidált) éves beszámolónál kell figyelembe venni.

(3) Az anyavállalatnak - kivéve a pénzintézeteket, a biztosítóintézeteket - nem kell 1994-1995. évben összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha a 8/C. § (1)-(2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 2000 millió forintot;

b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot;

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalat külföldi pénznemben készült mérlegének, eredménykimutatásának tételeit először az 1996. évről készítendő összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kötelező a 61. § (6)-(9) bekezdése szerint forintra átszámítani, addig elfogadható a tételek mérleg-fordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaközép-árfolyamon való értékelése is.

(5) A társult vállalkozások konszolidálásra vonatkozó, a 61/F. és 61/G. §-ban található előírásokat először az 1996. évről készítendő összevont (konszolidált) éves beszámolónál kötelező alkalmazni, addig a társult vállalkozás részesedését a 61/H. §-ban foglaltak szerint lehet az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.

(6) Az Állami Vagyonkezelő Rt.-nek az összevont (konszolidált) éves beszámolót az 1994-1995. évekről csak a 61/A. § szerinti tőkekonszolidáció figyelembevételével kell elkészíteni.

(7) Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót először 1994. évről, a (3) bekezdésben szereplők esetében 1996. évről készíti el, akkor az előző év megfelelő adatát az összevont (konszolidált) mérlegben és az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban nem kell feltüntetni.

1. számú melléklet az 1993. évi CVIII. törvényhez

Az Szt. 1. számú mellékletének 11. pontját a következőkkel kell kiegészíteni:

„Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes részletet.”

Az Szt. 1. számú melléklete kiegészül a következő rendelkezéssel:

„24. A 11. és a 23. pontban szereplő »részesedési viszonyban álló vállalkozók« közé a konszolidálásba bevont vállalatok (ideértve a közös vezetésű vállalkozásokat is) sorolandók.”

2. számú melléklet az 1993. évi CVIII. törvényhez

Az Szt. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények (tárgyi eszközök, immateriális javak, áruvá minősített saját termelésű készletek, a 35. § (3) bekezdése szerinti értéknövelő munkák), továbbá a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét.”

Az Szt. 2. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Kapott, illetve fizetett kamatként a rövid és hosszú lejáratú pénz- és kereskedelmi hitelek, kölcsönök, továbbá váltók után esedékes (járó, fizetendő) kamatok (kivéve a tárgyi eszközök beszerzési költségeként elszámolt kamatok) összegét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt a pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély fizeti, illetve azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély részére kell fizetni.”

Az Szt. 2. számú mellékletének 23. pontja bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:”

Az Szt. 2. számú melléklete 24. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén a névértéket,”

Az Szt. 2. számú melléklete 25. pontjának c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén az ellenértéket, a visszavásárlási értéket;

d) az ellenérték nélkül adott részvény, üzletrész, vagyonjegy névértékének megfelelő összeget.”

Az Szt. 2. számú melléklete kiegészül a következő 26. ponttal, egyidejűleg a jelenlegi 26. pont számozása 27. pontra változik:

„26. A rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni az adóellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított jelentősebb hibákat és hibahatásokat:

a) előző év (évek) adózás előtti eredményét érintő tételeit, az előbbi eredményváltozások nyereségadó (társasági adó) hiánya miatti befizetési kötelezettséget, illetve nyereségadó (társasági adó) többlete miatti visszaigénylést;

b) az adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő, de az adózott eredmény terhére, illetve javára (és viszont) elszámolt tételek miatti nyereségadó-többletet, illetve nyereségadó-hiányt;

c) az adózott eredmény terhére, illetve javára elszámolt (elszámolandó) adók hiányát-többletét, az igénybe vett támogatások többletét-hiányát.”

3. számú melléklet az 1993. évi CVIII. törvényhez

„3. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez

I.

Az éves beszámoló mérlegének részletezése
a konszolidációba bevont vállalatoknál

(Csak az 1. számú melléklet szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza.)

Eszközök (aktívák):

A/III/1. Részesedések

A/III/2. Értékpapírok

A/III/3. Adott kölcsönök

A/III/4. Hosszú lejáratú bankbetétek

B/II/5. Egyéb követelések

B/III/1. Eladásra vásárolt kötvények

B/III/2. Saját részvények, üzletrészek

B/III/2. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek

B/III/3. Egyéb értékpapírok

A felsorolt eszköztételeket

- konszolidációba bevont vállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.

Források (passzívák):

D/I/1. Jegyzett tőke

ebből:

- konszolidációba bevont vállalatok által jegyzett

- közös vezetésű vállalkozások által jegyzett

- társult vállalkozások által jegyzett

- visszavásárolt saját részvények, üzletrészek

F/I/6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/II/6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Mindkét forrástételt

- konszolidációba bevont vállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.

II.

Az éves beszámoló eredménykimutatásának részletezése
a konszolidációba bevont vállalatoknál

(Csak a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza.)

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Export értékesítés nettó árbevétele

II. Egyéb bevételek

12. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

13. Kapott osztalék és részesedés

15. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

19. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

A felsorolt tételeket

- konszolidációba bevont vállalatok

- közös vezetésű vállalkozások

- társult vállalkozások

- egyéb vállalkozók

megbontásban kell részletezni.”

4. számú melléklet az 1993. évi CVIII. törvényhez

Az Szt. 4. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az egyes tételeknél figyelembe veendők értelemszerűen az 1. számú mellékletnél szereplő előírások az 1. pont e) alpontja, a 10., a 15-18. és 23. pontja kivételével.”

5. számú melléklet az 1993. évi CVIII. törvényhez

„5. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez

I.

Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától

1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 5. sorral:

„5. Tőkekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból

- társult vállalkozásokból”

2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:

„6. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés”

3. A D. Saját tőke sor az alábbi sorokkal egészül ki:

„VI. Leányvállalati saját tőke változás (+ -)

VII. Konszolidáció miatti változások (+ -)

- adósságkonszolidálás különbözetéből

- közbenső eredmény különbözetéből

VIII. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése”

4. Az F/I. pont kiegészül az alábbi 7. sorral:

„7. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból”

5. Az F/II. pont az alábbi 7. sorral egészül ki:

„7. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó tartozás”

II.

Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától

1. A „II. Egyéb bevételek” sor az alábbi sorral egészül ki:

„II/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt növelő - konszolidációs különbözet”

2. A „VIII. Egyéb ráfordítások” sor az alábbi sorral egészül ki:

„VIII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező - eredményt csökkentő - konszolidációs különbözet”

3. A „13. Kapott osztalék és részesedés” sor helyett a következő sorokat kell felvenni:

„13/a. Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozástól

13/b. Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól”

4. A „XIII. Adófizetési kötelezettség” sor az alábbi sorral egészül ki:

„XIII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó különbözet (+ -)

5. Az „F. Adózott eredmény” és a „G. Mérleg szerinti eredmény” sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:

„F. Adózott eredmény (± E-XIII±XIII/A)

F/1. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (±F-F/1.)”


  Vissza az oldal tetejére