Időállapot: közlönyállapot (1993.XII.28.)

1993. évi CXI. törvény

a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁHT) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1994. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1994. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1994. évi központi költségvetés

kiadási főösszegét 1 637 695,7 millió forintban,
bevételi főösszegét 1 308 133,8 millió forintban,
hiányának összegét 329 561,4 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. §-ban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiány finanszírozására

a) 300 000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényt bocsásson ki;

b) 29 561,4 millió forint összegben növelje a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kibocsátandó államkötvényekből 69 226,0 millió forint a hiteltörlesztések, illetve a lejáró államkötvények miatti költségvetési adósság megújítását szolgálja.

(3) Ha a pénzpiaci viszonyok az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál kisebb összegű államkötvény kibocsátását teszik lehetővé, akkor a kieső forrás pótlására átmenetileg legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki.

(4) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó államkötvényekből a Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy vásárolhat, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott értékpapírok állományának növekedése - az 1993. december 31-i állományhoz képest - 1994. év egyetlen napján se haladja meg a 80 milliárd forintot.

(5) A Magyar Nemzeti Bank a (4) bekezdésben szereplő hitelállomány növekedési korlát eléréséig a kibocsátandó állami értékpapírok tekintetében a központi költségvetés számára értékesítési garanciát nyújt.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból és az Egészségbiztosítási Alapból teljesített kiadásokhoz a 27. §-ban vállalt garancia forrásának megteremtése érdekében - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéken felül - kincstárjegyet bocsásson ki.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére legfeljebb 800 millió forint erejéig előlegezze meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megrendezésével összefüggő kiadások azon részét, amelynek megtérítésére a részt vevő országok kötelezettséget vállalnak.

(8) A bankrendszer piacgazdasági feltételeknek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére a pénzügyminiszter hitelkonszolidációs államkötvényt bocsáthat ki legfeljebb 125 milliárd forint összegben. Az így keletkező adósság az államadósságot növeli.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYES
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,
TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 25 000 millió forint.

(2) A központi költségvetés a 2. § (1) bekezdésben jóváhagyott kiadásai közül céltartalékot képez

a) az 1993. május 1-jei hatállyal végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések 1994. évet érintő - a kedvezményezett költségvetési címek előirányzataiban még nem érvényesített - előirányzataként

aa) a központi költségvetési szervek részére 3450 millió forint (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 2. alcím);

ab) a helyi önkormányzati költségvetési szervek részére 9150 millió forint (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 8. alcím);

b) a központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 3. alcím);

c) a köztisztviselők 1994. évi központi bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 4. alcím);

d) az egyházi, alapítványi intézmények 1994. évi bérpolitikai kerete (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 5. alcím).

(3) A központi költségvetési szerveknél 2000 millió forint, az önkormányzati költségvetési szerveknél 1000 millió forint a köztisztviselők 1994. évi béremelésére szolgáló előirányzat. Az önkormányzatok az e bekezdésben meghatározott keretüket saját forrásból kiegészítik.

(4) A (2) bekezdésben foglalt előirányzatok felhasználásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosításokra - ideértve a 39. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előirányzatok kiegészítését is - a Kormány jogosult.

(5) A (2) bekezdésben szereplő előirányzatok magukban foglalják a béralaphoz kapcsolódó járulékokat is, figyelembe véve a munkaadói járulék központi finanszírozásának rendjét.

Rendkívüli kiadások és bevételek

5. § (1) A központi költségvetés 2. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);

b) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 4. alcím);

c) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítások fedezete (VII. Miniszterelnökség 30. cím 5. alcím);

d) az 1994. évi országgyűlési képviselői választással kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség 30. cím 6. alcím);

e) az országgyűlési képviselői választási kampány kiadásai (VII. Miniszterelnökség 30. cím 8. alcím);

f) az önkormányzati képviselői választással kapcsolatos kiadások (VII. Miniszterelnökség 30. cím 9. alcím);

g) az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet utótalálkozó (XIV. Külügyminisztérium fejezet 5. cím 2. alcím 8. előirányzat-csoport);

h) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

i) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

j) a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai (II. Országgyűlés fejezet 4. cím 2. alcím és 5. cím; VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4-7. előirányzat-csoport, 25. cím 2. alcím 4-30., 33. előirányzat-csoport; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-4. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 1-3. előirányzat-csoport; XIV. Külügyminisztérium fejezet 5. cím 2. alcím; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím, 2. alcím; XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 2. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3., 5-8. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 3. és 5-12. előirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 9. cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2. alcím).

(2) A központi költségvetés 2. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei között rendkívüli bevétel

a) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet költségvetési befizetéseinek előirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2. és 3. alcím);

b) a központi költségvetési szervektől származó befizetések előirányzata (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

c) az önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

d) az Állami Vagyonügynökségtől és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságtól (a továbbiakban: ÁV Rt.) származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi Államadósság fejezet 6. cím).

Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Vagyonügynökség az ideiglenes állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 4000 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(2) Az ÁV Rt.-hez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1994. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után 1994. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Az ÁV Rt.-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1993. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁV Rt. 8000 millió forintot, továbbá a MATÁV privatizációjából származó bevételből 28 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(4) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.

(5) Az Állami Vagyonügynökség működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül bevont 26 800 millió forint bevétel. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 10 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 15 000 millió forint.

(6) Az Állami Vagyonügynökség az állami vagyon privatizációjával kapcsolatos jótállási, szavatossági, kezességi kötelezettségekre képzett külön alapja pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál kamatozó elkülönített számlán betétként köteles elhelyezni.

(7) Az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi privatizációs bevételeiből

a) 13 500 millió forintot a Foglalkoztatási Alap;

b) 6000 millió forintot a Területfejlesztési Alap;

c) 4000 millió forintot a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap

feltöltésére;

d) 4000 millió forintot (ebből 2000 millió forintot a hitelgarancia rendszer, 2000 millió forintot a felszámolási vagyonértékesítést elősegítő hitelkonstrukció céljára) a Kisvállalkozói Garancia Alap feltöltésére;

e) 769 millió forintot - 1992. évre előírt kötelezettség teljesítéseként - a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap javára

köteles közvetlenül átutalni.

(8) Amennyiben a privatizációs bevételek évközbeni alakulása nem biztosítja a (7) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére az alapok támogatása átmenetileg megelőlegezhető. A megelőlegezett támogatást a privatizációs bevételekből soron kívül kell visszafizetni.

7. § A Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél (a továbbiakban: KVSz), az Állami Vagyonügynökségnél, az ÁV Rt.-nél, az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaságnál, valamint a 6. § (4) bekezdés szerinti állami tulajdon vagy részének értékesítéséből származó bevételt olyan mértékben, amilyen mértékben az ellenérték megfizetéséhez Egzisztencia hitelt és részletfizetési kedvezményt használtak fel, közvetlenül az államadósság törlesztésére kell fordítani.

8. § (1) A KVSz kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, más átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ingatlanok hasznosítása esetén az adósságteherrel, tartalékkal és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - és a központi költségvetést illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzésvédelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

9. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

10. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 20 millió forint értékesítési, és három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig saját hatáskörben;

b) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérleti díj értékhatár felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének kezdeményezésére a pénzügyminiszter;

d) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság véleményének beszerzésével - értékesítheti, cserélheti, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérleti díj értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell folytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább 50%-át a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt esetekben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a)-c) pontokba tartozó hasznosítás Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt.

(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 2 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 2 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

11. § (1) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján vállalkozásba adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a Rendőrség, a Határőrség, a Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

12. § A 9-11. §-okban foglalt értékhatárok általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

A központi költségvetési szervek
befizetési kötelezettsége

13. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 36%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az 1994. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1994. évi pénzmaradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete, a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt, nem teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - pénzmaradványa - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa - a központi költségvetést illeti meg.

(2) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá az éves beszámolást követően.

(3) Alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősül:

a) az intézményi ellátás díja;

b) az alkalmazottak térítése;

c) a hatósági és eljárási bevétel;

d) az alaptevékenységgel összefüggő áru- és készletértékesítési bevétel;

e) az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásidíj-bevétel.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

15. § Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 Ft/fő/év. A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján képzett előirányzat felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését, valamint az 1993. év során végrehajtott központi bérpolitikai intézkedés 1994. évi összegét önkormányzatonként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 10 napon belül.

(3) Az 1993. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 4. § (1) bekezdésben megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az ott megjelölt feltételek mellett;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdései alapján az 1994-ben támogatható célok körét a következők szerint szűkíti és rangsorolja:

a) községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvízellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési eljárások);

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;

c) működő egészségügyi intézmények gép-, műszerbeszerzése.

A felsorolásban nem szereplő célokra a helyi önkormányzatok által 1994-re benyújtott igénybejelentések érvényüket veszítik.

(3)

a) Az 1993. évben céltámogatásra jogosult és 1993. évtől céltámogatásban részesülő önkormányzatok a céltámogatott beruházásokat az 1994. évi céltámogatási ütemmel folytathatják.

b) Az 1993. évben céltámogatásra jogosult és 1994. évtől céltámogatásban részesülő önkormányzatok 1994. évben csak az 1993. évre tervezett céltámogatást vehetik igénybe. Az 1994. évre tervezett eredeti céltámogatási igény fedezete ebben az esetben az 1995. évi központi költségvetés. A további évekre igényelt céltámogatás a tervezett igénybevétel évét követő évben áll az önkormányzat rendelkezésére. E beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok és határidők értelemszerűen egy évvel későbbre tolódnak.

(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1994. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(5) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt - általános forgalmi adó nélkül - meghaladó kivitelezéseknél, gép- és műszerbeszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézetet.

(6) A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, valamint címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából lemondással felszabaduló összeg a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet a 6. számú mellékletben foglalt feltételek alapján.

19. § (1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vett igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jogszabályban megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet 5., 7-23. és 27. pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)-(4) bekezdésben

meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím), illetve Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím) növelik.

(7) Ha a helyi önkormányzat az ÁHT 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról és a havi pénzforgalomról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1992. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege - az 1992. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a 3936 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően - az e törvény hatálybalépéséig városi rangot szerzett - városi önkormányzatnál a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadó-részt 5400 forint/fő összegig, de legfeljebb 24 millió forinttal kiegészíti.

(3) Az átengedett személyi jövedelemadó és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kiegészítő állami hozzájárulás településenkénti összegét a 16. § (2) bekezdése szerint kell közzétenni.

21. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

22. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak - az Állami Vagyonügynökség által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, a bevételi részesedésének mértéke 20%.

23. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által az 1994. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap kijelölt számlájára *  köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a továbbiakban: költségek) csökkentett összegéből

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot

illeti meg.

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25-ig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17-19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni annak továbbutalásáról.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

26. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 36%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az 1994. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Garanciális kötelezettségek

27. § A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha éven belül az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltéréséből adódó hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon, valamint valamennyi, a társadalombiztosítási feladatok ellátásához kapcsolódó elszámolási és célelszámolási számlákon meglévő pénzeszközök terhére már nem finanszírozható. Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számla hiteljellegű igénybevétele esetén, annak időtartama alatt az Alapok rövid lejáratú értékpapírt nem vásárolhatnak. A megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt az Alapok a befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

28. § Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap által átmenetileg járulékbevételből finanszírozott mezőgazdasági járadékok tényleges kiadása meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még 1994-ben sor kerül, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

Hozzájárulási kötelezettség

29. § Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1994. évi összege 7000 millió forint.

C) Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetés kapcsolata

30. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok összevont mérlegét a 7. számú melléklet szerint tájékoztatásul tudomásul veszi.

31. § A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint a normatív állami támogatásban részesülő szociális és oktatási-nevelési intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő 7,2% munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, 1994-ben 16 380 millió forint átalányösszegben folyósítja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása

32. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy

a) a működés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat között a feladat ellátására létrejött megállapodást (oktatási-nevelési feladat ellátása esetén a közoktatási megállapodást) a szakminisztériumhoz benyújtott támogatásigényléshez csatolják;

b) az egyházi jogi személy a támogatás igénylését a szakminisztériumhoz benyújtsa.

(3) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31-ig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) E törvény hatálybalépését követően létrehozott nem állami egyetem, illetőleg főiskola 1994. december 31-ig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

33. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás érvényessége megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására az országgyűlési képviselő-választást követően a költségvetési törvény módosításával kerülhet sor.

34. § A nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés

fejezet 5. és 8. cím) felhasználásáról az Országgyűlés - az általa kijelölt bizottság javaslata alapján - dönt.

35. § Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

36. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - a 32-35. §-okban foglalt támogatásokon felül - a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

Kezességvállalás és kezesi helytállás az államháztartáson kívüli szervezetek javára

37. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúlyviszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások 1994. évi esedékes együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia, valamint az 1993. évi IL. törvényben meghatározott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági célú beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) Amennyiben a központi költségvetéssel szemben az (1) bekezdésben meghatározott kezesi helytállás összege meghaladja az előirányzatot, a különbözet az általános tartalékot terheli.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által fizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(6) A helyi önkormányzatok megalakulása előtt a volt tanácsok által - az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján, állami garancia mellett - kibocsátott lakossági kötvények esetén, ha a garancia érvényesítésére sor kerül, akkor a garancia alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzat(ok)nak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzato(ka)t.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Államnak a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötendő hitelszerződéseinél - az ezen intézmények által megkívánt formában -, továbbá az Exportgarancia Rt. által kötendő külföldi hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére 2000 millió forint összeghatárig a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon.

ÖTÖDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

39. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok évközbeni megváltoztatására:

a) a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím);

b) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. cím);

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek és a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím);

d) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 7. alcím);

e) az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím) - nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája (15. §);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 8. §-ában, 20-24. §-aiban meghatározott arányai;

e) a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó-kiegészítése [20. § (2) bekezdése].

(3) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha

a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) VII. Miniszterelnökség fejezet 17. cím 5. alcím 4-6. előirányzat-csoport, 25. cím 2. alcím, 4., 21. és 27. előirányzat-csoport;

b) XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-4. alcím;

c) XII. Igazságügyi Minisztérium fejezet 5. cím 2. alcím 2. előirányzat-csoport;

d) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 3. és 5. alcím;

e) XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím;

f) XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 9. cím 2. alcím.

(5) A közforgalmú autóbusz-közlekedés állam által támogatott rekonstrukciós programjának megkezdéséhez (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím) a központi költségvetésből 1994-ben legfeljebb 1000 millió forint használható fel. A rekonstrukciós programhoz igényelhető állami juttatás mértékét és feltételeit a Kormány 1994. március 31-ig rendeletben szabályozza.

(6) A koncessziós díjbevételekből a kiemelt termelő infrastrukturális beruházások finanszírozására legfeljebb 6000 millió forint fordítható. A koncessziós díjbevételek elmaradása esetén a kiemelt infrastruktúra-fejlesztés (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 12. kiemelt előirányzat) kiadásait arányosan csökkenteni kell.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

40. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcím);

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül

ba) a közműfejlesztésre megállapított kedvezmények megszüntetésének ellentételezésére nyújtott támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja);

bc) a lakossági folyékony településihulladék-gyűjtés támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),

bd) a helykímélő, hamvasztásos temetés és a hatósági halottszállítás támogatásánál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál (5. számú melléklet 13. pontja),

bf) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 14. pontja),

bg) a száz főt meg nem haladó tanulólétszámú általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bh) a közalkalmazotti törvény végrehajtásának támogatásánál (5. számú melléklet 17. pontja),

bi) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatos kamattámogatásnál (5. számú melléklet 18. pontja);

amennyiben a Kormány a 41. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

c) a nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásánál, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 8. alcím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 21. cím 4. alcím 2. és 3. előirányzat-csoport);

d) a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 7. alcím);

e) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított pénzbeli ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);

f) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);

g) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

h) a magánerőből való lakásépítés jogszabályon alapuló normatív támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

i) a lakossági kötvény visszafizetéséhez kapcsolódó garanciabeváltásnál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím);

j) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

k) az államadóssági elszámolások közül a kamatfizetéseknél (XXXI. fejezet 2-5. cím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 2. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételeknél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím);

d) a központi költségvetési szervektől származó befizetéseknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolása a központi költségvetésbe történő befizetés egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

f) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

g) az államadóssági elszámolások közül a kamatbevételeknél és a forrásadónál (XXXI. fejezet 2. és 3. cím)

a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges jogosítványai

41. § (1) A Kormány az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcímének felhasználásáról a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt - figyelemmel az Alkotmány 39/B. §-ára is - a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásával kapcsolatos rendelet megalkotására.

42. § A központi költségvetési szerv 14. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja. A fejezet 14. § (3) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

43. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási és -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. cím: Biztonsági Szolgálatok, 16. cím: Állami Vagyonügynökség , a 17. cím: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a 18-24. cím: Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a 31. cím: Magyar Rádió, a 32. cím: Magyar Televízió költségvetési előirányzataira, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27-30. címek).

(2) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül az (1) bekezdésben említett címek fölött a tervezési, előirányzatmódosítási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettséget és jogot a Kormány kijelölt tagja gyakorolja.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az 1-17. címekre, illetve a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és 2. alcím 3., 5. kiemelt előirányzatára terjed ki.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságok kiadásainak helyi önkormányzatok részére történő megtérítésének mértékét és módját rendeletben szabályozza.

45. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1995. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1994. december 27-én folyósítható, s azt az 1995. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

46. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

47. § (1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. § b) és c) pontjában, 40. § (2) bekezdésében, 81-82. §-aiban foglaltakat 1994-ben is alkalmazni kell.

(2) A 71/1990. (X. 17.) Korm. rendelet alapján az 1990. évi aszály miatt felvett célhitelek állam által megvásárolt részét nem kell visszafizetni.

(3) A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1979. (X. 1.) MT, a 45/1984. (XI. 6.) MT, valamint a többször módosított 39/1987. (X. 12.) MT rendeletek alapján 1993. december 31-én még fennálló, meliorációs beruházásokhoz igénybe vett visszterhes forráskiegészítést nem kell megfizetni.

48. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1994-ben 18 000 forint.

49. § A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján 1994-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 5000 Ft.

50. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az agrárgazdasági termelési támogatások 1994. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

51. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, az 1991. évi XCI., az 1992. évi LXXI. és az 1993. évi LVIII. törvénnyel módosított 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: FAT) 1. számú melléklete az e törvény 10. számú melléklete, a FAT 2. számú melléklete az e törvény 11. számú melléklete szerint módosul.

Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény módosítása

52. § (1) Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékdíj mértéke:

a) motorbenzin után tonnánként 1067 forint
b) gázolaj után tonnánként 952 forint.”

(2) A 7. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

f) súlyosan veszélyeztetett vagy szennyezett térségek levegőminőségének javítását szolgáló fejlesztéseket.”

(3) A 7. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

f) súlyosan szennyezett vagy veszélyeztetett térségek levegőtisztaság védelmét szolgáló kormányzati programok végrehajtására.”

Az életjáradék összege

53. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1994. március 1-jétől az 1993. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1994. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

A bányajáradék mértéke

54. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az évente befizetett bányajáradék összegének 10%-ából elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. Az alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(2) A Tv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1994-ben 34,4%.

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítása

Az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvényt (a továbbiakban: tv.) a következők szerint módosítja:

55. § A tv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állami műszaki fejlesztési politika megvalósításának pénzügyi forrásaként - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a szerint elkülönített állami pénzalap formájában - Központi Műszaki Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: Alap) kell képezni.”

56. § A tv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap felhasználható az államilag preferált kutatási-fejlesztési programokhoz, valamint az ezekhez kapcsolódó egyedi kutatási-fejlesztési feladatokhoz és azok eredményeinek alkalmazásához.”

57. § (1) A tv. 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) az éves költségvetési törvényben a központi költségvetésnél, illetve az elkülönített állami pénzalapoknál az Alap céljaira meghatározott összegű támogatás;”

(2) A tv. 3. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és azok járulékai;”

(3) A tv. 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

e) az Alap javára jogi és természetes személyek által teljesített önkéntes befizetések, amelyek a Ptk. 593-595. §-ai alapján közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek;”

(4) A tv. 3. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

f) az Alap javára teljesített külföldi önkéntes befizetések, adományok, segélyek.”

(5) A tv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, év végi maradványa a következő költségvetési évre átvihető.”

58. § (1) A tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alappal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter rendelkezik.”

(2) A tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap kezelője az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: kezelő).”

(3) A tv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért és működtetéséért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter felelős.”

59. § (1) A tv. 11. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a kutatási-fejlesztési célú, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését közvetlenül szolgáló technológiai beruházások támogatására;”

(2) A tv. 11. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) a kutatás-fejlesztést finanszírozó bankhitelek kamatainak részleges vagy teljes átvállalására;”

60. § A tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alapból pénzeszköz pályázati rendszer keretében nyerhető el, illetőleg az Alap felett rendelkezni jogosult egyedi kezdeményezésére - a kormányzati egyetértés alapján - adható át.”

61. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a tv. 4., 5., 6., 6/A., 7., 8., 9. §-ai, 11. §-ának e), j), n) pontjai, 12/A., 13., 14. és 14/A. §-a, valamint 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. mellékletei a hatályukat vesztik.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2. számú mellékletének 9. pontja azzal, hogy az 1993. évben központi műszaki fejlesztési hozzájárulási előleget fizetők 1994. május 31-ig tesznek bevallást az 1993. évben befizetett előleg és a tényleges adatok szerint megállapítható kötelezettség különbözetéről, és a különbözetet ezzel egyidejűleg megfizetik, illetve visszaigénylik.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

Az Országgyűlés a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.) a következők szerint módosítja:

62. § (1) Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 7,2%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.

(2) A módosított 1991. évi IL. törvény 3. § a) pontja alá tartozó gazdálkodó szervezetek 7,5%-os munkaadói járulékot kötelesek fizetni. A 7,5%-os munkaadói járulékból 0,3%-ot a Bérgarancia Alap javára - annak létrejöttéig - el kell különíteni és zárolt számlán tartani.

(3) A Bérgarancia Alap létrejöttével a munkaadói járulék mértéke 7,2%.”

(2) Az Flt. 41. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott bruttó kereset 1,5%-át köteles fizetni.”

63. § Az Flt. 43. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A Szolidaritási Alap kezelésének részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Munkaerő-piaci Bizottság egyetértésével, a (3) bekezdésben előírtak teljesítése után fennmaradó pénzeszközöket a Foglalkoztatási Alapba csoportosítsa át.”

64. § Az Flt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A Foglalkoztatási Alapból a Munkaerő-piaci Bizottság hozzájárulásával foglalkoztatási célú alapítvány támogatható.”

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

Az Országgyűlés az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Alaptv.) a következők szerint módosítja:

65. § (1) Az Alaptv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az idegenforgalmi hozzájárulás mértéke:

a) a kereskedelmi szálláshelyek éves árbevételének 2%-a;

b) a vendéglátóhelyek éves árbevételének 1%-a;

c) az utazásszervezői és/vagy közvetítői tevékenységből és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a;

d) a személygépkocsi kölcsönzésből származó éves árbevétel 2%-a;

e) kaszinók és játéktermek éves adózott árbevételének 2%-a;

f) a valutabeváltás éves árrésének 1%-a;

g) egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokból származó éves árbevétel 1%-a.”

(2) Az Alaptv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az idegenforgalmi hozzájárulásnak a (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított előlegét negyedévenként kell megfizetni. Az előleget az adózó állapítja meg.”

(3) Az Alaptv. 11. §-a az alábbi (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt idegenforgalmi szolgáltatások részletes jegyzékét az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletben teszi közzé.

(10) Az idegenforgalmi hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.”

(4) Az Alaptv. 60. § (3), (4) és (5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b) és c) pontokban megjelölt vízhasználatot kivéve 0,80 Ft/m3 alapjárulék;

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi a teljes többletmennyiség után 1,60 Ft/m3 alapjárulék;

c) ha a vízjogi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 4,0 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. A vízmennyiség meghatározását engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.”

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 0,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot a 2,40 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.”

(5) Az Alaptv. 64. § d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

d) a VA bevételeinek 25%-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra.”

(6) Az Alaptv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A VA bevételeinek 65%-át a 64. § b) és c) pontjaiban megjelölt célok megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított előirányzatot csökkenti.”

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása

66. § A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adóalany az 1994. évre fizetendő földadót adókedvezményként visszatarthatja.”

Az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény módosítása

67. § (1) Az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Priv. Tv.) 21. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonatkozik a 20. §-ban megjelölt előírás:)

a) azokra a szerződésekre, amelyeket a vállalat a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdasági tevékenysége körében köt meg, ideértve a vállalati bérlakás értékesítését, valamint a továbbértékesítés céljából vásárolt vagy épített lakás értékesítését is:”

(2) A Priv. Tv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 31. §-ban említett vállalat az 1993. június 30. napja és 1994. március 31. napja között köteles a társasági szerződést vagy az alapító okiratot a Gt. 157. §-a, illetve a 260. §-a szerint elkészíteni, vagy pedig az alakuló közgyűlést a Gt. 257. §-a szerint összehívni.”

(3) A Priv. Tv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átalakuló vállalatnak a vagyonmérlegében az átalakulás napjával készített, a számviteli törvény 1. számú melléklete szerinti mérlegben kimutatott eszközöket és kötelezettségeket kell számításba venni, kivéve, ha a Vagyonügynökség a 35. § (3)-(9) szerinti vagyonértékelést előírta.”

(4) A Priv. Tv. 65. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e fejezet szerint átalakult társaság vagyonának értékét - ha azt a 63. § (1) bekezdés szerinti külön előírással, a 35. § (3)-(9) bekezdés szerinti vagyonértékeléssel nem állapították meg - az üzletrészeinek (részvényeinek) értékesítését megelőzően kell megállapítani.”

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény módosítása

68. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A devizaellátmány a magánszemélyek olyan munkaviszonyból származó bevétele, amelynek összegéből

a) költségvetési és önkormányzati forrásból történő folyósítás esetén, ideiglenes kiküldetésnél az alapnapidíj másfélszeresét, tartós kiküldetésnél az alapösszeg öt és félszeresét meghaladó részt;

b) az 1992. december 15-ig írásban megkötött szerződés alapján elrendelt ideiglenes kiküldetésnél az alapnapidíj, tartós kiküldetésnél az alapösszeg 70%-át meghaladó részt;

c) az a), b) pontban nem említett esetekben a devizaellátmánynak a 30%-át meghaladó részt

kell az összjövedelméhez hozzáadnia.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni a külföldről származó napidíjra, valamint a 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában nem említett, a külföldi tartózkodásra tekintettel belföldről kapott ösztöndíjra is.”

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

69. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló, az 1993. évi LXX. törvénnyel módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA Tv.) 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelem teljesítését az adóhatóság indokolt esetben megtagadhatja, ha bizonyítottan tudomására jut, hogy az adóalany azt az adóösszeget - melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított - nem fizette meg.”

(2) Az ÁFA Tv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a Világkiállítási és hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) finanszírozott, az Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3. §-a d) és e) pontjában meghatározott jogcímeken teljesíthető kiadásokra jutó, e törvény rendelkezései alapján le nem vonható előzetesen felszámított adó visszatérítését az Alapot kezelő Világkiállítási Programiroda részére - az adólevonási jog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint - engedélyezze.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló
1991. évi LX. törvény módosítása

70. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek mértéke 1992-ben a törvény által nem korlátozott, 1993-ban a 19. § (3) bekezdése szerint meghatározott mérték 5%, 1994-ben pedig 80 milliárd forint.”

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

71. § A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 40. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 36. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott - a Távközlési Alapot megillető - koncessziós díjból 6000 millió forint összeget a költségvetés javára kell befizetni.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

72. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az „A” fizetési osztály első (a továbbiakban: A1) fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1994. január 1-jétől 8000 Ft/hó/fő összegben állapítja meg.

(2) A Kjt. 1994. január 1-jei végrehajtása miatt az 1993. december 31-i és az (1) bekezdés szerinti új munkabér és járulékai különbségeként felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek részére 3100 millió Ft a központi költségvetés céltartalékán belül elkülönített előirányzat.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap által érintett körben az (1) bekezdés alapján felmerülő többletkiadásokat mind a központi, mind a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza, az Alap 1994. évi költségvetéséről szóló törvény szerint.

(4) A helyi önkormányzatoknál a (3) bekezdésben foglaltakon túl a többletkiadások finanszírozása a következő:

a) a helyi önkormányzatokat megillető központosított előirányzatból kell megtéríteni a helyi önkormányzatnál felmerülő többletkiadásnak az érintett helyi önkormányzat és intézményei által benyújtott 1993. első félévi költségvetési beszámoló módosított bevételi előirányzata alapján számított központi költségvetési hozzájárulások (normatív állami hozzájárulás, színházi támogatás, SZJA kiegészítés) és ezen túlmenően a félévi költségvetési információban még nem szereplő 1993. évi központi bérpolitikai intézkedés miatti támogatás arányának megfelelő összeg 50%-át havonkénti ütemezésben, a (6) bekezdésben előírt összesítést követően;

b) a központi költségvetési hozzájárulások arányának meghatározásához a következő bevételek 1993. első félévi módosított előirányzatának összege vehető figyelembe; intézmények alaptevékenységének bevételei, helyiségbérleti díjbevétel, eszközkölcsönzési, lízing díjbevétel, egyéb intézményi bevételek, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, környezetvédelmi, műemlékvédelmi bírság, egyéb sajátos folyó bevételek, átengedett központi adók és az a) pontban felsorolt központi költségvetési hozzájárulások. A saját bevételek számításánál figyelmen kívül kell hagyni a (3) bekezdésben szereplő feladatok és a (9) bekezdésben szereplő intézmények bevételeit;

c) a központi költségvetési hozzájárulás arányának megfelelő összeg további 50%-át a helyi önkormányzat megelőlegezi, amelyet a központi költségvetés 1996. január 1-jétől 3 év alatt negyedévenként egyenlő részletekben - minden negyedév első hónapjának 10. napjáig - megtérít. A hitelfelvétellel összefüggő megtérítés esedékes részleteit a központi költségvetés összevontan közvetlenül utalja át a hitelt nyújtó pénzintézet részére.

1. Ha a helyi önkormányzat az állami hozzájárulás arányának megfelelő összeg további 50%-át részben vagy egészben hitelfelvétel nélkül finanszírozza, a felhasznált - 1994. évben havonta növekvő összegű - saját forrás után a központi költségvetés 1994-1995-ben, negyedévi egyenlő részletekben az éven túli lekötött betétek után az OTP Rt. által az előző évben az önkormányzatok részére fizetett éves átlagos kamatlábat 5%-kal meghaladó mértékű kamatot fizet, minden tárgynegyedévet követő első hónap 10. napjáig az utolsó negyedévben december 10-ig, 1994-ben a központosított előirányzatból.

2. Ha az önkormányzat az állami hozzájárulás arányának megfelelő összeg további 50%-át részben vagy egészben a számlavezető pénzintézettől felvett - 1994. évben havonta arányosan növekvő - hitellel finanszírozza, e hitel összege után - a (10) bekezdésben foglalt visszatérítéssel csökkentett és a (4) bekezdés c) pontja szerinti törlesztés figyelembevételével számított összeg alapján - a központi költségvetés fizeti a kamatot a pénzintézet részére. Ennek fedezete 1994. évben a központosított előirányzat. Az önkormányzatok

által felvett ilyen hitel központi költségvetés által történő visszafizetéséről a számlavezető pénzintézetekkel a pénzügyminiszter állapodik meg. A helyi önkormányzatok által felvett ilyen hitel összegével azonos mértékben a központi költségvetés általános tartalékát zárolni kell.

(5) Az (1) bekezdés szerinti A1 fizetési fokozat (8000 Ft/hó/fő) alkalmazásával felmerülő többletkiadás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

a) az 1993. december 31-én és 1994. január 1-jén is közalkalmazotti jogviszonyban állók, ide nem értve a távollévők helyettesítésére foglalkoztatott közalkalmazottakat;

b) az a) pont alatti közalkalmazottak 1993. december 31-i megállapított illetménye és az 1994. január 1-jei - a Kjt. alapján a fizetési fokozatnak megfelelően kötelezően járó - illetmény különbözetének 13-szorosa;

c) az a) pont alatti közalkalmazottak 1993. december 31-i megállapított pótlékai és az 1994. január 1-jén kötelező - alsó határ szerint számított - pótlékok különbözetének 12-szerese;

d) az egyéni besorolásoknál a várakozási időnek a Kjt. végrehajtási rendeleteiben kötelezően előírt csökkentése.

(6) A Kjt. végrehajtásával összefüggő többletkiadások felmérésének és a központosított előirányzat igénybevételének, elszámolásának rendjére a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter útmutatót ad ki.

(7) Az útmutató alapján a helyi önkormányzatok 1994. január 10-ig adatot szolgáltatnak a TÁKISZ-ok (FÁKISZ) részére. A Belügyminisztérium 1994. február 15-ig összesíti, és a Pénzügyminisztériumnak, valamint a számlavezető pénzintézetnek átadja a Kjt. hatálybalépésével összefüggő - előzőek szerinti - többletkiadás és ennek végleges forrásmegoszlása önkormányzatonkénti listáját. A TÁKISZ-ok (FÁKISZ) e törvény, az útmutató és a rendelkezésükre álló információk alapján felülvizsgálják a többletkiadás és támogatási igény számításának helyességét. Szükség esetén helyszínen egyeztetnek az önkormányzatokkal.

(8) A központi költségvetési szervek körében a Kjt. hatálybalépésével összefüggő (5) bekezdés szerinti többletkiadásokat - a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter által kiadott útmutató alapján - a fejezetek mérik fel és annak összegét 1994. február 15-ig közlik a Pénzügyminisztériummal.

(9) Támogatás nem igényelhető

- azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek költségvetési támogatásban,

- a központi költségvetési szerv azon munkavállalója után, akinek foglalkoztatása nem költségvetési támogatásból történik,

- a felsőoktatási intézmények egyes oktatói (főiskolai tanár, egyetemi docens, egyetemi tanár) részére a miniszteri rendelet alapján fizethető, az A1 fizetési fokozat 100%-át meghaladó illetménypótlék miatti többletekre.

(10) A Kjt. végrehajtásával kapcsolatos támogatás igénybevételéről az éves költségvetési beszámolóban el kell számolni. Nem illeti meg a helyi önkormányzatokat és a központi költségvetési szerveket a támogatásnak az évközi létszámcsökkentéssel arányos része, ezért annak összegét a központi költségvetésbe az elszámolás alapján - legkésőbb az 1994. évi zárszámadást követően - vissza kell fizetni.

(11) A költségvetési szerveknél a 13. havi illetmény kifizetési kötelezettsége megelőzi a béralap terhére fizetendő jutalmakat.

(12) A helyi önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek a Kjt. végrehajtásaként 1994. január 1-jei hatállyal kell intézkedniük az érintett közalkalmazottak illetményének megállapítására.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. § (1) A törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi átmeneti szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése;

b) a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 40. §-ának (1) bekezdése, 41-52. §-ai;

c) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 8. §-a (1) bekezdésének az első mondata;

d) a 81/1992. (V. 14.) Korm. rendelet 2. §-a (7) bekezdésének a) pontja.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 1. számú melléklet XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím 1. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatban szereplő 6 milliárd forint keretösszeg felhasználásával rendeletben határozza meg a családi pótlék egyszeri kiegészítésére jogosultság részletes szabályait.

(4) A családi pótlék egyszeri kiegészítése juttatásának határideje 1994. május 31. Egyszeri kiegészítésben az a családi pótlékra jogosult részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj juttatáskori legkisebb összegének kétszeresét. Az egyszeri kiegészítés iránti igény érvényesítésére a családi pótlékról szóló, többször módosított 1990. évi XXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az érintett család egy főre jutó jövedelméről a jogosult írásban nyilatkozik.

74. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával - 1994. december 31-ig a bankkonszolidációban részt vevő pénzintézetnél a pénzintézetekről szóló 1991. évi LXIX. törvény 28. §-ában meghatározott, minősített hitellel rendelkező adós kérelmére, az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj- és kamattartozása - a helyi adótartozás kivételével - fejében tulajdonrészt (üzletrész, részvény) fogadhat el, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyezség feltétele, hogy az adós reorganizációs tervét a hitelezők képviselői elfogadják.

(3) Ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az (1) bekezdés szerint tulajdonrészt (üzletrész, részvény) nem fogad el, az adós kérelmére az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj- és kamattartozásról - a helyi adó tartozás kivételével - a pénzügyminiszter hozzájárulásával megállapodásban lemondhat.

(4) A Központi Műszaki Fejlesztési Alapot megillető visszatérítési kötelezettséggel adott kölcsöntartozás tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogokat az ott meghatározott feltételek mellett az Alap felett rendelkezni jogosult gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy megállapodásához a pénzügyminiszter hozzájárulása nem szükséges.

1. számú melléklet az 1993. évi CXI. törvényhez

Millió forintban

Elői- Ki- Elő- KIADÁSOK

Címszám

Alcímszám
irány-
zat
cso-
port-
szám
emelt elő-
irány-
zat-
szám

Cím-
név

Alcím-
név
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve

1994. évi
előirányzat

I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Béralap 42,4
2 Társadalombiztosítási járulék 18,8
3 Dologi kiadások 89,9
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Működési költségvetés
1 Béralap 1,9
2 Társadalombiztosítási járulék 0,8
3 Dologi kiadások 4,1
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések
3 Dologi kiadások 37,1
I. fejezet kiadásai összesen: 195,0

II. ORSZÁGGYŰLÉS

1 Országgyűlés
1 Képviselő-testület
1 Működési költségvetés
1 Béralap 680,2
2 Társadalombiztosítási járulék 302,8
3 Dologi kiadások 471,0
2 Országgyűlés hivatali szervei
1 Működési költségvetés
1 Béralap 297,8
2 Társadalombiztosítási járulék 115,2
3 Dologi kiadások 742,0
2 Felújítás 220,0
3 Országgyűlési Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Béralap 29,4
2 Társadalombiztosítási járulék 12,7
3 Dologi kiadások 21,4
2 Felújítás 0,7
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások 700,0
1-4. cím összesen: 3 593,2
5 Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása 220,0
6 Pártok támogatása
1 Parlamenti képviselettel rendelkező pártok támogatása
1 Fiatal Demokraták Szövetsége 107,7
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 144,4
3 Kereszténydemokrata Néppárt 99,8
4 Magyar Demokrata Fórum 255,5
5 Magyar Szocialista Párt 138,6
6 Szabad Demokraták Szövetsége 236,3
7 Agrárszövetség 27,1
2 Parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatása
1 Demokrata Koalíció 22,4
2 Magyar Szocialista Munkáspárt 28,1
3 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 24,8
4 Vállalkozók Pártja 15,3
8 Társadalmi szervek támogatása
1 Társadalmi szervezetek 400,0
3 Magyar Vöröskereszt támogatása 260,0
4 Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen
29,0
  Vissza az oldal tetejére