Időállapot: közlönyállapot (1993.XII.31.)

1993. évi CXV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84-86. §-ában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény figyelembevételével - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja.

I.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1994. évi költségvetését 371 949 millió forint bevételi, 371 107 millió forint kiadási előirányzattal, 842 millió forint szufficittel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szufficitet a likvidási tartalékba kell helyezni.

(3) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek összege 363 848 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 274 294 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 15 034 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 69 810 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 3310 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1400 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 14 409 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 14 098 millió forint.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 2304 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az állam által vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 8931 millió forint.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(6) A bevételek összegét a Ny. Alap és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal csökkenti. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(7) A működési ár- és díjbevétel 48 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 70 millió forint. Az E. Alaptól kapott, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 359 020 millió forint.

(2) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott kiadások Ny. Alapot terhelő részére 918 millió forint irányozható elő.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 18 millió forint.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, esdékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(5) A Ny. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(6) A Ny. Alap működési kiadásának előirányzata 7551 millió forint. Ezt tartalmazza az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

A tartalékok alakulása

4. § A Ny. Alap 1994. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek

5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1994. évi költségvetését 336 401 millió forint bevételi, 336 401 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

6. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 283 822 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 218 316 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 11 966 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulékbevétel 46 540 millió forint. Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a központi költségvetés által - utólagos elszámolással - fizetett járulék 1994. évi előirányzata 7000 millió forint.

(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvtéstől átvett összeg 5500 millió forint. Ebből 2500 millió forint a terhesgondozás, 3000 millió forint a közgyógyellátás költségeinek megtérítése. A közgyógyellátás tényleges kiadásairól az 1994. évi zárszámadás keretében el kell számolni, és az 1995. évi költségvetésben e kiadás már nem része a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 14 141 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 10 862 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 650 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 690 millió forint. 300 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1400 millió forint az e feladattal kapcsolatban az E. Alap által 1993-ban - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint - megelőlegezett költségek központi költségvetési megtérítése.

(4) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 256 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az állam által az E. Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevétel 7109 millió forint.

(6) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszpótlására számításba vehető bevétel 3600 millió forint.

(7) Az E. Alap bevételét az E. Alap és a Ny. Alap közötti elszámolások egyenlege 21 261 millió forinttal növeli. Ebből a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása az E. Alap részére 6130 millió forint; az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15 131 millió forint. Ez utóbbi összeg

a) az átvett 45 286 millió forint (a Ny. Alap 353 800 millió forint ellátási kiadásának - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), és

b) az átadott 30 155 millió forint (az E. Alap 98 870 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(8) A működési ár- és díjbevétel 82 millió forint, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítéséből származó bevétel 630 millió forint. A Ny. Alaptól kapott, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti hozzájárulás nélkül, amelynek összegében a két önkormányzat állapodik meg.

A kiadások részletezése

7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 164 480 millió forint. Az előirányzatnak az 1993. évi előirányzatból történő levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az előirányzat 11 000 millió forintot emel ki az 1993. évi bérpolitikai intézkedés és a közalkalmazotti törvény hatása címen. Ez az összeg, valamint a reformintézkedés szintrehozása és a reformintézkedések folytatása címen előirányzott összeg együttesen kell fedezetet nyújtson az 1993. évi bérintézkedések éves kihatására (4 064 millió forint), valamint a közalkalmazotti törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásban dolgozók körében történő megfelelő végrehajtására, a következők szerint:

a) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásához kapcsolódó többletkiadás az E. Alapból finanszírozott körben a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvtéséről szóló törvény 72. §-ának (4) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével kerül megállapításra.

b) A többletkiadás elosztása a teljesítmény szerinti finanszírozáshoz illeszkedve, az egyes ellátási formák tekintetében elfogadott finanszírozási technikát követve, a következő módszerrel történik:

- a háziorvosi szolgálat területén a fix-összegű térítés növelésével,

- a feladatfinanszírozás körébe tartozó feladatoknál a bázis előirányzat módosításával,

- járóbeteg-szakellátásnál a bázis előirányzat emelésével,

- fekvőbeteg-ellátásban a saját érték korrekciójával.

A háziorvosi szolgálatnál a fix-összegű térítés növelésének mértéke átlagos értéken kerül megállapításra. A háziorvosi ellátásra elkülönített előirányzat maximum 1%-áig - kormányrendeletben meghatározott módon - elkülönített alapot kell képezni, mely a teljesítményarányos finanszírozás miatt szélsőséges finanszírozási helyzetbe került területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok bevételének kiegészítésére szolgál.

(3) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 50 700 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7000 millió forint. A vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata 800 millió forint. A gyógyszer-ártámogatás előirányzatának év végi maradványát a járóbeteg-szakellátás és a háziorvosi szolgálat előirányzatának növelésére kell fordítani, az eredeti előirányzataik arányában.

(4) A gyógyászati szolgáltatások kiadásainak előirányzata 1220 millió forint. Ebből 1100 millió forint a gyógyfürdő szolgáltatás, 120 millió forint az anyatejellátás kiadási előirányzata.

(5) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 54 160 millió forint.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 9150 millió forint.

(7) A táppénzkiadás előirányzata 34 100 millió forint.

(8) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadásának előirányzata 3040 millió forint.

(9) Az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján finanszírozott

kiadások E. Alapot terhelő részére 832 millió forint irányozható elő.

(10) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 300 millió forint.

(11) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében felmerülő kiadás előirányzata 2 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve az AT. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásoknak törvény szerint szükségessé váló emelését is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) Az E. Alap likviditási tartalékának a 11. § szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel tartalékba helyezéséből keletkező kiadás 3600 millió forint.

(14) Az E. Alap működési kiadásának előirányzata 7017 millió forint. Ez tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz történő, megállapodás alapján meghatározott hozzájárulás összegét is.

A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások
finanszírozása

8. § (1) Az E. Alap kezelője 1994-ben mindazon működtetőket, akikkel 1993. II. félévében finanszírozási szerződést kötöttek és a szerződés felbontására nem került sor, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 21-29. §-ai és 31. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint finanszírozza, ideértve a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott és a vasútegészségügyi intézeteket, szolgálatokat is, amelyek 1994. első félévében lépnek be az 1993-ban bevezetett új finanszírozási rendszerbe azzal, hogy az 1994. évi költségvetésüket a tljesítményfinanszírozott szakellátási körben az 1993. II. félévétől alkalmazott többletekkel korrigálva kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1994-ben megkötött finanszírozási szerződések tekintetében is.

(3) A gyógyító-megelőző ellátások 1994. évi finanszírozási formánkénti előirányzatát a törvény 6. számú melléklete tartalmazza. az E. Alap kezelője a népjóléti miniszter egyetértésével az 1994. év májusáig elvégzett felülvizsgálat alapján jogosult az előirányzatok szükség szerinti átcsoportosítására. Az előirányzat ezen túlmenően a központi intézkedések hatásával módosítható.

A tartalékok alakulása

9. § Az E. Alap 1993. évi induló tartalékainak az alakulását a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK

10. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek - az AT. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. §-a (1) bekezdésében meghatározott nyugellátásokra előirányzott kiadások összegezéséből adódó - együttes nyugdíjkiadási előirányzata 413 180 millió forint.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre az (1) bekezdés szerinti előirányzatból 500 millió forint fordítható.

11. § A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartaléknak a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerinti visszapótlására számításba vehető bevétel 1994. évi előirányzata 7200 millió forint. E bevételből - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a Ny. Alap és az E. Alap 50-50%-os arányban részesedik.

12. § A 2. § (4) bekezdésében és a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzat teljesüléséért 1993-ban legfeljebb 16 milliárd forint értékű többletvagyon kerül átadásra. Az átadásra kerülő többletvagyont csökkenti az ÁVRt. által átadandó vagyonrész hozama. A többletvagyon ezen túlmenően szabadon értékesíthető.

13. § A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

14. § (1) 1994. január 1-jétől a 9. számú mellékletben felsorolt, 1993-ban még átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások kiadásait - a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kivételével, amelyek 1994. évben még a Ny. Alap részei - a központi költségvetés finanszírozza. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásait a központi költségvetés 1995. január 1-jétől átveszi a Ny. Alaptól.

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások nem részei a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének.

IV.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT
SZOLGÁLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

15. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.”

16. § Az AT. 3. § (1)-(2) bekezdése, az (5) bekezdésének az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdés hatályát veszti:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetés helyett átmenetileg társadalombiztosítási forrásból finanszírozza az öregségi és növelt összegű öregségi járadékot, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadékot, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezeti járadékok).

(2) Az Alapok működési költségvetésének részletezését az államháztartás információs rendszerének megfelelő struktúrában az Alap kezelőjére és az igazgatási szerveire elkülönített bontásban törvény határozza meg.

[(5) Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékát-csoportosítást eszközölnek. Ennek során]

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak - ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat - a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások céljára meghatározott (12,8%);

[járulékmérték szerinti százalékát.]”

17. § Az AT. 4. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés új h) ponttal egészül ki:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 56,48%-a (a járulékok együttes mértékén - 54% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);

h) működési célú bevétel, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz az Egészségbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.”

18. § Az AT. 5. § (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdés a), b), da) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új i) ponttal egészül ki:

„(1) Az Egészségbiztosítási Alap a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.), valamint az annak végrehajtásáról szóló rendeletekben meghatározott gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatejellátás), a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadásokra, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatok ellátásához történő hozzájárulásra, az azok finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre és postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (3) bekezdése alapján teljesítendő hozzájárulásokra, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel.

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 44% - belül az egészségbiztosítási járulék - 19,5% - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - arányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;

b) meghatározott személyek egészségbiztosítására a T. 119. §-ának rendelkezése szerint a központi költségvetés által fizetett járulék;

da) a közgyógyellátási megtérítés, a terhesség megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege teljes egészében;

i) működési célú bevétel, ideértve az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei által végzett feladatokhoz a Nyugdíjbiztosítási Alapból történő hozzájárulást.”

19. § Az AT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6%-ának megfelelő mértékig kötelesek képezni. A likviditási tartaléknak az előírt szintre történő feltöltéséig az Alapok - kiadásaik folyamatos teljesítésének biztosítására - tehermentesen vehetik igénybe - a központi költségvetés adott évi törvényében szabályozott módon - a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelőlegezési számlát.”

20. § Az AT. 10. § (1) bekezdésének a) pontja és a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdése hatályát veszti:

[(1) A működési költségvetés bevétele:]

a) az éves költségvetési törvényben a bevételekből biztosított, a folyamatos működési kiadásokra és a tárgyévi fejlesztésekre felosztott összeg;

(6) Az Alapok kezelői a biztosítási alap éves költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően együttes döntéssel meghatározzák a központi hivatali szervei és azok igazgatási szervei által elvégzendő működési feladatok és az egymás számára kölcsönösen megvalósítandó feladatok körét, valamint az ehhez történő hozzájárulás mértékét. A működési kiadásokról - a 3. § (2) bekezdése szerint - költségvetést kell készítsenek és azokat az Alapok vagyonkimutatásával együtt a törvény elfogadását követő 60 napon belül - a jogalkotás rendjének megfelelően - az Országgyűlés elé terjesztik.

(7) A 3. § (2) bekezdése szerinti törvény benyújtásáig az igazgatási szervek 1994. évben bérfejlesztést nem hajthatnak végre, továbbá jutalom kifizetésére nem kerülhet sor, ide nem értve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII., vagy egyéb törvényben, jogszabályban előírt kötelező juttatásokat. A folyamatos működéssel összefüggő dologi célra felmerülő kiadások havonta nem léphetik túl az 1993. évi azonos célú dologi kiadások 1/12-ed részét.”

21. § Az AT. 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (8) bekezdéssel egészül ki:

[(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (2) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:]

c) az Alapok működési költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét;

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a 3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és vagyonkimutatást is.

(8) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap kezelője pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítsen, ha az érintett Alap várható egyenlege éves szinten 5000 millió forinttal kedvezőtlenebb, mint az előirányzat.”

22. § Az AT. új 31/A. §-sal és azt megelőző új címmel egészül ki:

„A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása

31/A. § (1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése alapján baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) által térítésmentesen igénybevehető, a T. 16/A. §-ában meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei (a továbbiakban: OEP) és az egészségügyi intézet - ideértve a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatokat is - fenntartója - fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet vagy önálló rendelőintézet esetén az intézet vezetője - közötti szerződés alapján történik.

(2) Az OEP finanszírozási szerződést köt a területi ellátási kötelezettséget ellátó állami és önkormányzati egészségügyi intézetekkel, illetőleg köthet egészségügyi vállalkozással, magángyakorlatot folytató orvossal, valamint egészségügyi intézetet fenntartó alapítvánnyal, egyházzal és más szervezettel.

(3) Az egészségügyi intézet fenntartója 1994. március 31-ig felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt 1994. június 30-ig továbbítja az OEP részére.

(4) Finanszírozási szerződés akkor köthető az egészségügyi intézettel, ha az intézet vezetője rendelkezik az intézet fenntartóinak - orvostudományi (egészségutodmányi) egyetemek esetén a népjóléti miniszternek - a finanszírozási szerződésre vonatkozó előzetes egyetértésével.

(5) A szerződésben vállalt feladatok szakmai feltételeinek meglétéről az OEP felkérésére az ÁNTSZ tájékoztatást ad.

(6) Az OEP a szerződéseket a biztosítottak szükségletéből kiindulva - az egészségi kockázatkezelés szempontjait figyelembevéve - a szakmai fejlődésre, az ésszerű takarékosságra és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel köti meg.

(7) A Népjóléti Minisztérium az Egészségbiztosítási Önkormányzat részvételével kidolgozza az egészségügy középtávú szakmai fejlesztési programját.

(8) Az OEP a Népjóléti Minisztérium egyetértésével - a szakmai érdekképviseletekkel és a tulajdonosok képviselőivel egyeztetve - évente pályázatot ír ki a középtávú szakmai fejlesztési programhoz illeszkedő konkrét célokra és az azok megvalósításához szükséges, továbbá az egyéb működési többletköltség igények bejelentésére. A pályázatokat a Népjóléti Minisztérium szakmai rangsorolása alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat bírálja el.

(9) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződéseket az OEP - az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetését meghatározó törvény kihirdetését követő 60 napon belül - évente felülvizsgálja.

(10) Az OEP jogosult - a szakmai és a pénzügyi dokumentáció felülvizsgálatával - a szerződésben foglaltak teljesülésének ellenőrzésére, a teljesülést elősegítő intézkedések megtételére. Az OEP jogosult a feltárt hiányosságokat jelezni az intézet fenntartójának és az ÁNTSZ-nak.

(11) Amennyiben az intézet fenntartója az OEP jelzését követően nem intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt, az OEP egyeztető tárgyalást kezdeményez. Ennek sikertelensége esetén az OEP kezdeményezi a finanszírozási szerződés módosítását. Amennyiben a szerződés módosítását az intézmény nem fogadja el, az OEP a népjóléti miniszter egyetértésével a szerződést - a felbontási szándék jelzését követő hatodik hónap első napjától - módosítja vagy felbontja.

(12) Az OEP a szerződést felbontja, ha

a) erre jogszabály kötelezi,

b) a finanszírozott feladat megszűnt.

(13) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézet, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. Az intézet tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetén az indokolatlanul igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.

(14) A szerződéskötés és a finanszírozás, valamint a pályázatok elbírálásának és a működési többletköltség igények befogadásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

23. § Az AT. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg azt megelőzően új címmel egészül ki:

„A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek
felhasználása

32. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok megállapítására és felhasználására az Áht., valamint a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény előírásait kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból folyósított összeg - a célkeretként meghatározottak kivételével - működési célra történő jogcímek szerinti megállapításáról és felhasználásáról az intézet vezetője, a nem intézeti formában működő egészségügyi szolgálatok esetén a szolgálat működtetője dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézetek esetében az intézet vezetője, illetve a működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti, azonban a társadalombiztosítás által folyósított összeget kizárólag egészségügyi szolgáltatásra - ide nem értve a helyi önkormányzatok egészségügyi szakigazgatással kapcsolatos költségeit - használhatja.

(3) Ha a finanszírozási rendszer változása következtében az intézet ellátási kötelezettségének teljsítése súlyos veszélybe kerül, az intézet vezetője köteles javaslatot tenni az intézet fenntartója részére a feladatok ellátásának új szervezési, szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedésekre és erről a Népjóléti Minisztériumot - az ÁNTSZ-en keresztül - tájékoztatja. A Népjóléti Minisztérium az érdekképviseleti szervek és a tulajdonosok véleményére is tekintettel a tényleges veszélybe került intézet feladatainak ellátására, átszervezési és szervezeti rendjére, a pénzügyi egyensúly helyreállításához szükséges intézkedési tervre vonatkozó szakmai véleményét az OEP-hez továbbítja, amely soron kívül - egyedi elbírálás alapján - az adott feladat ellátására szolgáló előirányzat terhére támogatást nyújthat a válsághelyzet megoldására.

(4) A települési önkormányzat a vele kötött szerződésben területi ellátási kötelezettséget vállaló magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi vállalkozás részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges rendelőt és annak alapfelszerelését.”

24. § Az AT. 33. §-a és az azt megelőző cím helyére a következő rendelkezés lép:

„A finanszírozás szabályai

33. § (1) A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásának térítési formáit és szabályait, valamint annak változásait a bevezetés előtt 60 nappal kormányrendeletben kell kihirdetni.

(2) A biztosítottak gyógyító-megelőző ellátásáért az OEP a finanszírozási szerződésben meghatározott módon a kormányrendeletben meghatározott térítést fizeti.

(3) A díjtételek forintértékét a jogszabályok keretein belül az Önkormányzat állapítja meg.

(4) Az 5. § (1) bekezdésében megjelölt feladatokon túlmenően az adott év költségvetésében a biztosítási érdekkörbe tartozó, kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az Önkormányzat a Népjóléti Minisztérium programjaival összehangoltan pályázatot írhat ki. A pályázatokat és a pályázatok nyerteseit a Népjóléti Közlönyben is közzé kell tenni.”

25. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 22. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagkereset kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg. A táppénz összege a figyelembe vehető napi átlagkereset hatvanöt százaléka; kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a hetven, a megszakítás nélküli keresőképtelenség 31. napjától hetvenöt százaléka.”

26. § A T. 40/A. §-a az alábbiak szerint módosul:

„40/A. § Annak a nőnek, aki legkésőbb 1994. december 31-ig

- a T. 40. §-a alapján a korkedvezményre

- külön jogszabályban meghatározott feltételekkel korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, átmeneti járadékra

jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, öregségi nyugdíjkorhatára a 39. § (1) bekezdésében meghatározott 55. életév, függetlenül attól, hogy öregségi nyugdíjra a 39. § (2) bekezdése szerint mely időponttól lenne jogosult.”

27. § A T. 44. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 118,5%-kal, az 1989-ben elért keresetet 86,9%-kal, az 1990-ben elért keresetet 52,2%-kal kell növelni, ha az ellátást 1993. december 31-ét követő és 1995. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.”

28. § A T. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 16 000 forintnál több:

a 16 001-18 000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,

a 18 001-30 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,

a 30 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,

a 40 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,

az 50 001-60 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,

a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,

a 70 001-80 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,

a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.”

29. § A T. 103/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház közösség, az egyesület, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szervezet - ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot - a választott tisztségviselőinek, továbbá a helyi (települési) önkormányzat a választott képviselőnek (tisztségviselőnek) és a társadalmi megbízatású polgármesternek az e tisztséggel összefüggésben kifejtett tevékenységéért adott díjazás (tiszteletdíj) után negyvennégy százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.”

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése, 31. § (3)-(4) bekezdései, 36-40. §-ai hatályukat vesztik. Rendelkezéseiket azonban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtása és a mérlegzárás során még alkalmazni kell.

(3) Az 1992-1993-ban bevezetett gyógyító-megelőző ellátási finanszírozási rendszer felülvizsgálatát el kell végezni, és a szükséges változtatásokról szóló kormányrendeletet 1994. április 1-jéig ki kell adni.

(4) Az ügyeleti tevékenység, a vérellátás és a fogászati ellátátás finanszírozási rendszerének, valamint a fegyveres erők, a Belügyminisztérium által fenntartott intézetek, és a vasútegészségügyi szolgálatok tekintetében 1994. I. félévében új finanszírozási rendszert kell bevezetni.

(5) Az 1992. december 31-én folyamatban lévő és befogadási nyilatkozattal nem rendelkező beruházások működési költségigényét az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal közösen 1994. március 31-ig felül kell vizsgálni, és befogadásukról 1994. június 30-ig állást kell foglalni.

(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bruttó elszámolási elvet 1995-től az 1992. évi LXXXIV. törvény 3. és 10. § rendelkezéseinek tekintetében teljes körűen érvényesíteni kell.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 10. pontja, továbbá a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. A T. 22. §-ának a jelen törvénnyel megállapított (5) bekezdését első ízben az 1993. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség, a T. 44/A. §-ának rendelkezéseit 1993. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátás tekintetében kell alkalmazni. A T. 110. §-ának a jelen törvénnyel megállapított (2) bekezdését először az 1993. december 31. napját követően fennálló járuléktartozásokra kell alkalmazni.

(8) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásához köteles a külön jogszabályban előírt - a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér - jövedelemigazolást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes igazgatási szervének a Vasutaknál a MÁV Nyugdíj Igazgatóságának átadni.”

1. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi
tény*
1993. évi
várható
1994. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 271 808 305 292 363 848
- munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések 207 648 228 017 274 294
- munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10 013 15 435 15 034
- egyéni nyugdíjjárulék befizetések 54 146 60 840 69 810
- munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék** - - 3 310
- egyes szociális ellátások után fizetett járulék (önkormányzati+egyéni) - 1 000 1 400
2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 10 201 12 821 14 409
- késedelmi pótlék és rendbírság 9 902 12 426 14 098
- egyéb bevételek 298 395 311
3. Kamat- és egyéb hozambevételek 6 497 3 600 2 304
4. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel - 2 784 8 931
5. Likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel*** - 3 600 3 600
6. Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kacsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő - 1991-ben elmaradt - megtérítés
139

-

-
7. Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos - 1991-ben elmaradt - megtérítés
353

-

-
8. Alapok közötti elszámolások egyenlege - 10 103 - 11 822 - 21 261
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék 22 233 26 764 30 155
- nyugdíjkiadások után átadott járulék - 32 337 - 38 586 - 45 286
- egyösszegű átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alap részére - - - 6 130
9. Működési célú bevétel**** - - 118
Bevételek összesen: 278 894 316 275 371 949
KIADÁSOK
1. Nyugellátások 252 235 301 450 359 020
- korhatár fölött saját jogú nyugdíjak 215 980 258 550 304 280
- hozzátartozói ellátások 36 255 42 900 49 520
- mezőgazdasági járadékok - - 5 220
2. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 22 756 26 292 918
- átmenetileg finanszírozott ellátások 21 848 25 490 -
- átmenetileg finanszírozott nyugellátások 9 145 11 970 -
- átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások 12 461 13 520 -
- temetési segély 242 - -
- egyéb kiadások 636 802 918
- biztosítási képviselők választásának költségei 272 - -
3. Működési kiadások 4 086 6 613 7 551
ebből: működési célú bevételből fedezett - - 118
4. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése 6 482 - -
5. Likviditási tartalék visszapótlása 2 797 3 600 3 600
6. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás 15 45 18
7. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás 139 - -
Kiadások összesen: 288 510 338 000 371 107
EGYENLEG - 9 617 - 21 725 842

-----------

* A mellékletekben megjelenő - kerekített - 1992. évi tényadatok összege (különbsége) eltérhet a mellékletekben szereplő összegező (különbözeti) értékektől, melyek a pontos (kerekítés nélküli) adatokból vannak számolva.

** Az ezen a címen befolyt összeget 1993. évvel bezárólag az egyéni nyugdíjjárulék befizetések címszó tartalmazza.

***Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot, az 1. és 2. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 2. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.

**** A működési célú feladatok ellátásához az Egészségbiztosítási Alaptól kapott hozzájárulás összege nélkül.

2. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

Tartalékok
Megnevezés likviditási
tartalék
befektetések
hozama
tartalék
tartósan
befektetett
eszközök
1. 1992. év végi - a kiadási többlet hatását nem tartalmazó - állapot 10 993 4 735 15 484
2. Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben* - 9 617 - -
3. 1993. évi induló állapot 1 376 4 735 15 484
4. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása
3 600

-

-
5. 1993. év végi állapot** 4 976 4 735 15 485
6. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása
3 600

-

-
7. 1994. év végi állapot*** 8 576 4 735 15 485

------------

* Az 1992. évi kiadási többlet fedezetét képező államkötvény-kibocsátás ellenében befolyó összeggel a likviditási tartalék visszapótlásra kerül. E művelet hatását, valamint a likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő visszapótlására vonatkozó állami garancia alapján esedékes összeget (822 millió forint) a táblázat nem tartalmazza.

** Az 1993. évi kiadási többlet hatását, illetve a kiadási többlet fedezetével kapcsolatos műveletek hatását a táblázat nem tartalmazza.

*** Az 1994. évi egyenleg hatása nélkül.

3. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi
tény
1993. évi
várható
1994. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek 211 951 240 128 283 822
- munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések 165 283 181 483 218 316
- munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék 7 970 12 285 11 966
- egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések 36 098 40 560 46 540
- a központi költségvetés által fizetett járulék 2 600 5 800 7 000
2. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel
-

2 500

5 500
3. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 9 066 11 179 14 141
- közgyógyellátási kiadások megtérítése 202 500 650
- terhességmegszakítás egyéni térítési díja - 200 300
- terhességmegszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés - - 1 400
- baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése 843 600 690
- késedelmi pótlék és rendbírság 7 787 9 574 10 862
- egyéb bevételek 235 305 239
4. Kamat- és egyéb hozambevételek 2 503 400 256
5. Visztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel - 2 216 7 109
6. A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel* - 3 600 3 600
7. Központi költségvetési forrásátadás az 1992. évi központi bérintézkedésre 1 600 - -
8. Központi költségvetési forrásátadás az 1993. évi központi bérintézkedésre - 2 371 -
9. Az előnyugdíjjal és a politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítéssel összefüggő - 1991-ben elmaradt - megtérítés
139

-

-
10. Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos - 1991-ben elmaradt - megtérítés
353

-

-
11. Alapok közötti elszámolások egyenlege 10 103 11 822 21 261
- nyugdíjkiadások után átvett járulék 32 337 38 586 45 286
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék - 22 233 - 26 764 - 30 155
- egyösszegű átcsoportosítás a Nyugdíjbiztosítási Alaptól - - 6 130
12. Működési célú bevétel** - - 712
Bevételek összesen: 235 776 274 216 336 401
KIADÁSOK
1. Természetbeni ellátások 156 203 185 371 225 780
- gyógyító-megelőző ellátások 112 123 131 971 164 480
- gyógyászati szolgáltatások*** - - 1 220
- gyógyfürdő szolgáltatás - - 1 100
- anyatejellátás - - 120
- gyógyszertámogatás 39 392 46 000 50 700
- vérzékenység kezelése (VIII. faktor)**** - - 800
- gyógyászati segédeszköz-támogatás 3 570 6 000 7 000
- utazási költségtérítés 1 118 1 400 1 580
2. Pénzbeli ellátások 72 895 87 750 98 870
- korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások 36 455 45 050 54 160
- terhességi-gyermekágyi segély 6 419 7 500 9 150
- táppénz 28 912 34 000 34 100
- betegséggel kapcsolatos segélyek 537 500 650
- kártérítési járadék 572 700 810
3. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 19 103 22 908 832
- átmenetileg finanszírozott ellátások 18 340 22 210 -
- átmenetileg finanszírozott nyugellátások 7 677 10 430 -
- átmenetileg finanszírozott anyasági ellátások 10 461 11 780 -
- temetési segély 203 - -
- egyéb kiadások 534 698 832
- biztosítási képviselők választásának költségei 228 - -
4. Működési kiadások 3 474 5 673 7 017
ebből: működési célú bevételből fedezett - - 712
5. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 199 300 300
6. Kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése 2 418 - -
7. Likviditási tartalék visszapótlása 2 797 3 600 3 600
8. Egészségügyi célok támogatása 280 - -
- ifjúsági és szabadidő-sport tevékenység 250 - -
- alkoholizmus elleni prevenció 30 - -
9. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás 2 5 2
10. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére szolgáló kiadás 139 - -
Kiadások összesen: 257 511 305 607 336 401
EGYENLEG - 21 735 - 31 391 -

-------------

* Forrása az 1991. december 31. előtt keletkezett tartozás megfizetése. Az ezen a címen számításba vett bevétel 1992. évi összegét, 2444 millió forintot az 1. és 3. sorokban kimutatott összegek együttesen tartalmazzák. Az 1993. és 1994. évi összegeket az 1. és 3. sorokban meghatározott jogcímek nem tartalmazzák.

** A működési célú feladatok ellátásához a Nyugdíjbiztosítási Alapból kapott hozzájárulás összege nélkül.

*** Az itt szereplő ellátások kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyító-megelőző ellátások részeként szerepelnek.

**** A vérzékenység kezelésének kiadásai 1993. évvel bezárólag a gyógyszertámogatási kiadások között jelennek meg.

4. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Kamat- és egyéb hozambevételek biztosítási ágak szerint és együttesen

(millió forintban)

Megnevezés 1992. évi
tény
1993. évi
várható
1994. évi
előirányzat
1. A Nyugdíjbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei 6 497 3 600 2 304
- tartós befektetések hozama 3 767 3 240 1 764
- rövid lejáratú befektetések hozama 729 360 540
- kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)
2 000

-

-
2. Az Egészségbiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei 2 503 400 256
- tartós befektetések hozama 419 360 196
- rövid lejáratú befektetések hozama 85 40 60
- kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)
2 000

-

-
3. Kamat- és egyéb hozambevételek összesen 9 000 4 000 2 560
- tartós befektetések hozama 4 186 3 600 1 960
- rövid lejáratú befektetések hozama 814 400 600
- kamattérítés (az 1990. I-III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)
4 000

-

-

5. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás kiadásainak 1994. évi előirányzata

(millió forintban)

1993. évi eredeti előirányzat 129 600
Szintrehozások 11 000
- 1993. évi fejlesztések 1 000
- Reformintézkedés 10 000
Feladatváltozások 2 580
- ÁFA-emelés, Ft-leértékelés 3 570
- Gyógyfürdő szolgáltatás, anyatejellátás - 990
Reformintézkedések folytatása 6 800
- Háziorvosi szolgálat kártyapénzének kiegészítése 1 300
- Ügyelet, készenlét egységesítése 807
- Fogorvosi szolgáltatás teljesítmény finanszírozása 1 500
- Vérellátás finanszírozása 500
- Mentő és egyéb betegszállítás 700
- Egészségügyi kockázatkezelő szolgáltatások 1 993
1993. évi bérpolitikai intézkedés és a közalkalmazott törvény hatása 11 000
Fejlesztések 3 500
- Beruházásból, rekonstrukcióból belépő fejlesztésekre 3 500
1994. évi előirányzat 164 480

6. számú melléklet az 1993. évi CXV. törvényhez

Gyógyító-megelőző ellátás költségvetési előirányzatának finanszírozási formák szerinti megoszlása

(millió forintban)

Kassza megnevezése 1993. év 1994. év
I. Háziorvosi ellátás finanszírozása 13 510 17 298
II. Teljesítmény finanszírozása 73 501 91 317
1. Aktív fekvőbeteg-ellátás 65 528 81 385
- aktív ellátás 61 163 76 097
- művesekezelés 2 317 2 681
- speciális finanszírozási feladat 2 048 2 607
2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás 7 973 9 932
III. Feladat+teljesítmény finansz. 20 296 25 824
1. Nőgyógyászati járóbeteg-ellátás 1 373 1 498
- nőgyógyászati szakrendelés 951 1 009
- nőgyógyászati szakambulancia 422 489
2. Egyéb járóbeteg-szakellátás 18 923 24 326
- egyéb járóbeteg-szakrendelés 13 201 17 014
- egyéb járóbeteg-szakambulancia 3 415 4 803
- speciális finanszírozású feladatok 2 317 2 509
IV. Feladat finanszírozás 17 615 23 641
1. Egyéb alapellátás 9 367 13 330
- iskolaegészségügyi ellátás 269 412
- védőnői szolgálat 1 825 2 202
- ügyeleti szolgálat 1 171 2 164
- kiegészítő alapellátási feladat 270 313
- fogorvosi szolgáltatás 3 930 6 029
- munkaegészségügyi szolgálat 1 375 1 608
- anya-, gyermekvédelem 527 602
2. Járóbeteg-szakellátás 2 372 2 707
- gyermekgyógyászati MSZSZ 27 30
- nőgyógyászati MSZSZ 21 25
- sportegészségügyi ellátás 109 123
- nemibeteg gondozás és szűrés 242 274
- tüdőgondozás és szűrés 882 1 011
- ideggyógyászati gondozás és szűrés 552 631
- onkológiai gondozás és szűrés 285 328
- alkohológia és drogellátás 254 285
3. Vérellátás 2 167 2 925
4. Mentés, betegszállítás 3 638 4 604
5. Egyéb 71 75
- új beruházás, rekonstrukciós előrehozás 23 23
- rekonstrukció miatti kiesés 19 21
- E raktár 29 31
KASSZÁK ÖSSZESEN 124 922 158 080
Célelőirányzatok 4 678 6 400
- gyógyfürdő-szolgáltatás 990 -
- szolidaritási járulék 3 288 4 008
- prevenciós programok 400 -
- egészségi kockázatkezelő szolgáltatások* - 1 817
- ifjúsági és szabadidősport - 200
- alkoholizmus primer prevenció - 30
- egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentalhigiénés programjai - 200
- otthoni ápolás - 145
ÖSSZESEN 129 600** 164 480

* Az egészségi állapot mérését, ezzel kapcsolatos információs rendszert, szűrést, gondozást, házi betegápolást szolgáló programok stb.

** Eredeti előirányzati szinten.

7. számú melléklet 1993. évi CXV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

(millió forintban)

Tartalékok
Megnevezés likviditási
tartalék
befektetések
hozama
tartalék
tartósan
befektetett
eszközök
1. 1992. év végi - a kiadási többlet hatását nem tartalmazó - állapot 10 275 526 1 721
2. Likviditási tartalékcsökkentés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben* - 21 735 - -
3. 1993. évi induló állapot - 11 459 526 1 721
  Vissza az oldal tetejére