Időállapot: közlönyállapot (1994.I.4.)

1994. évi I. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése e törvénnyel kihirdeti egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást, ideértve annak mellékleteit, a Megállapodás záróokmányában felsorolt jegyzőkönyveket, nyilatkozatokat és levélváltásokat, valamint a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti, a tranzitról és a szárazföldi infrastruktúráról szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt levélváltások módosításáról szóló, Budapesten, 1992. július 3-án aláírt levélváltásokat (a továbbiakban: Európai Megállapodás).

2. § Az Európai Megállapodás magyar szövege a következő:

„EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁSRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
ÉS AZOK TAGÁLLAMAI KÖZÖTT
TÁRSULÁS LÉTESÍTÉSÉRŐL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: „Magyarország”,

egyrészről,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

ÍRORSZÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG,

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződés és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a „tagállamok”

és az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG, és az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG, a továbbiakban együtt: „a Közösség”,

másrészről,

Figyelembe véve a Magyarország és a Közösség, illetőleg annak tagállamai között fennálló tradicionális kapcsolatok fontosságát és azokat a közös értékeket, amelyeket magukénak vallanak;

Felismerve, hogy Magyarország és a Közösség erősíteni kívánja ezeket a kapcsolatokat és a kölcsönös érdekek alapján olyan szoros és tartós kapcsolatokat kíván létrehozni, amelyek megkönnyíthetik Magyarországnak az európai integrációs folyamatban való részvételét, és ezáltal erősítik és bővítik a múltban, nevezetesen a kereskedelemről valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló 1988. szeptember 26-án aláírt megállapodással létrehozott kapcsolatokat;

Figyelembe véve az új minőségű kapcsolatok létesítésére fennálló lehetőségeket, amelyeket Magyarországon az új demokrácia megjelenése kínál;

Megerősítve elkötelezettségüket a jogállamiságon, az emberi jogokon és az alapvető szabadságokon, valamint a szabad és demokratikus választásokat magában foglaló többpárti rendszeren alapuló pluralista demokrácia mellett, továbbá a piacgazdaság elvei és a társadalmi igazságosság mellett, amelyek a társulás alapját jelentik;

Emlékezve Magyarország és a Közösség, illetőleg annak tagállamai elkötelezettségére az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamata mellett, ideértve különösen a Helsinki Záróokmányban, a madridi és a bécsi utótalálkozók záródokumentumaiban és az Új Európáról szóló Párizsi Chartában elfogadott valamennyi rendelkezés és elv teljes végrehajtását;

Tudatában a társulási megállapodás jelentőségének olyan békés, virágzó és stabil Európa szerkezetének felépítésében, amelynek egyik sarokköve a Közösség;

Abban a hitben, hogy Magyarországnak - egyebek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Bonni Konferenciája következtetései alapján - a piacgazdaság irányába történő további tényleges előrehaladása, valamint a Szerződő Felek gazdasági rendszereinek valódi közeledése meg fogja könnyíteni a társulás teljes megvalósítását;

Azzal a kívánsággal, hogy a társulás kiegészítése és erősítése céljából kölcsönös érdekeiket érintő kétoldalú és nemzetközi kérdésekről rendszeres poltikai párbeszédet létesítsenek;

Számba véve a Közösségnek azt a készségét, hogy döntő segítséget nyújtson Magyarországon a piacgazdasághoz vezető folyamat befejezéséhez és segítse Magyarországot, hogy az megbírkózzék a szerkezeti alkalmazkodás gazdasági és társadalmi következményeivel;

Számba véve továbbá a Közösségnek azt a készségét, hogy globális és többéves alapon létrehozza az együttműködés, valamint a gazdasági, technikai és pénzügyi segítségnyújtás eszközeit;

Tudatában a Magyarország és a Közösség közötti gazdasági és társadalmi különbségeknek és ilymódon elismerve, hogy a Megállapodásban megfelelő rendelkezésekre van szükség ahhoz, hogy a társulás céljait elérjék;

Abban a meggyőződésben, hogy a társulási megállapodás új légkört teremt gazdasági kapcsolataik számára, különösen a kereskedelem és a beruházások fejlesztéséhez, azokhoz az eszközökhöz, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági átalakuláshoz és a technológiai korszerűsítéshez;

Azzal a kívánsággal, hogy kulturális együttműködést létesítsenek és fejlesszék az információcserét;

Figyelembe véve Magyarországnak azt a határozott szándékát, hogy teljes mértékben része kíván lenni az új Európa politikai, gazdasági és biztonsági rendszerének;

Tudatában annak, hogy Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és hogy ez a társulás, a Felek véleménye szerint, segíti e cél elérését;

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

A Megállapodással egyrészről Magyarország, másrészről a Közösség és annak tagállamai között társulás létesül. Ennek a társulásnak a célja az, hogy

- megfelelő keretet adjon a Felek között olyan politikai párbeszédhez, amely szoros politikai kapcsolatok kifejlesztését teszi lehetővé;

- fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között, amely lényegében a közöttük folyó kereskedelem egészét átfogja;

- haladást érjen el közöttük azoknak az egyéb gazdasági szabadságoknak a megvalósításában, amelyeken a Közösség alapul;

- új szabályokat, politikákat és gyakorlatot létesítsen, amelyek Magyarországnak a Közösségbe történő integrációja alapját képezik;

- előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést a lehető legszélesebb alapon;

- segítse Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való átállás befejezésére irányuló erőfeszítéseit;

- a társulás ténylegessé tételét szolgáló, megfelelő intézményeket hozzon létre.

I. CÍM: POLITIKAI PÁRBESZÉD

2. Cikk

A Felek között rendszeres politikai párbeszéd létesül. A politikai párbeszéd kiegészíti és megerősíti a Felek közötti közeledést, támogatja Magyarországon az új politikai rendszert és hozzájárul a szolidaritás tartós kötelékeinek, valamint az együttműködés új formáinak kialakításához. A közös értékeken és törekvéseken alapuló politikai párbeszéd és együttműködés

- elősegíti Magyarországnak a demokratikus nemzetek közösségébe történő teljes integrációját és a Közösséghez történő fokozatos közeledését. A Megállapodás által előirányzott politikai összetartás és gazdasági közeledés a társulás szorosan kapcsolódó és egymást kölcsönösen kiegészítő részei;

- a jobb kölcsönös megértést és az álláspontok fokozódó egybeesését hozza magával nemzetközi ügyekben, különösen azokban, amelyeknek lényeges hatása lehet az egyik vagy a másik Félre;

- lehetővé teszi, hogy bármelyik Fél figyelembe vegye a másik Fél álláspontját és érdekeit saját döntéshozatali folyamatában;

- hozzájárul biztonsági ügyekben a Felek álláspontjainak közelítéséhez, valamint erősíti a biztonságot és a stabilitást egész Európában.

3. Cikk

1. A Felek, amikor az indokolt, a legmagasabb politikai szinten tartanak konzultációkat.

2. Miniszteri szinten a politikai párbeszéd a Társulási Tanácsban megy végbe, amelynek általános hatásköre van minden olyan ügyben, amelyet a Felek elé terjesztenek.

4. Cikk

A Felek megfelelő kapcsolatok, eszmecserék és konzultációk révén más eljárásokat és mechanizmusokat is bevezetnek, különösen a következő módon:

- találkozókat szerveznek a politikai igazgatók szintjén, egyrészről magyar tisztviselők, másrészről az Európai Közösségek Tanácsának Elnöksége és az Európai Közösségek Bizottsága között;

- teljes mértékben kihasználják a Felek közötti összes diplomáciai csatornát, ideértve azt, hogy kétoldalúan és a sokoldalú fórumokon - így az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet találkozóin és bárhol máshol - megfelelő kapcsolatokat létesítenek;

- rendszeres tájékoztatást adnak Magyarországnak az Európai Politikai Együttműködésről, amelyet Magyarország megfelelő esetben és módon viszonoz;

- bármely más eszközzel, amely hozzájárulhat a politikai párbeszéd megerősítéséhez, fejlesztéséhez és magasabb szintre emeléséhez.

5. Cikk

Parlamenti szinten a politikai párbeszéd a Parlamenti Társulási Bizottságban megy végbe.

II. CÍM: ÁLTALÁNOS ELVEK

6. Cikk

1. A társulás legfeljebb tíz éves átmeneti időszakot foglal magában, amely két, elvileg öt évig tartó, egymást követő szakaszból áll. Az első szakasz a Megállapodás hatálybalépésekor kezdődik.

2. A Társulási Tanács rendszeresen megvizsgálja a Megállapodás alkalmazását és azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország a piacgazdasági rendszerhez vezető folyamatban elért.

3. Az első szakasz lejártát megelőző tizenkét hónap folyamán a Társulási Tanács összeül, hogy döntsön a második szakaszba való átmenetről és a második szakaszra irányadó rendelkezések végrehajtására vonatkozó intézkedéseket illető esetleges változtatásokról. Ennek során a Társulási Tanács figyelembe veszi a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeit.

4. Az (1), (2) és (3) bekezdésben előirányzott két szakasz a III. Címre nem alkalmazandó.

III. CÍM: AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

7. Cikk

1. Magyarország és a Közösség a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény előírásainak megfelelően, a Megállapodás hatálybalépésekor kezdődő és legfeljebb tíz évig tartó átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet hoz létre.

2. A Közösségbe történő importnál az áruk osztályozására az áruk Kombinált Nómenklatúráját kell alkalmazni. A Magyarországra történő importnál az áruk osztályozására a Magyar Vámtarifa alkalmazandó.

3. Ha a II. és a III. Fejezet nem tartalmaz más rendelkezéseket, az egyes termékeknél az alapvám, amelyre a Megállapodásban előirányzott fokozatos vámcsökkentéseket alkalmazni kell, az a vámtétel, amely általában harmadik országok irányában a Megállapodás hatálybalépését megelőző napon ténylegesen alkalmazandó.

4. Ha a Megállapodás hatálybalépése után vámcsökkentést hajtanak végre általában harmadik országok irányában, ideértve különösen a GATT Uruguay-i Fordulója eredményeként kötött vámmegállapodásból eredő csökkentéseket, az ilymódon csökkentett vámtételek helyettesítik a (3) bekezdésben hivatkozott alapvámokat.

5. Magyarország és a Közösség közlik egymással alapvámjaikat.

I. FEJEZET: IPARI TERMÉKEK

8. Cikk

E Fejezet rendelkezéseit azokra a Magyarországról és a Közösségből származó termékekre kell alkalmazni, amelyek a Kombinált Nómenklatúra és a Magyar Vámtarifa 25-től 97-ig terjedő árucsoportjaiban szerepelnek, kivéve az 1. Mellékletben felsorolt termékeket.

A 9-13. Cikkek rendelkezései nem alkalmazandók a 15. és 16. cikkben említett termékekre.

9. Cikk

1. Azokat az importvámokat, amelyeket a Közösségben a Magyarországról származó azokra a termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a II.a, II.b és a III. Mellékletben, a Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.

2. Azokat az importvámokat, amelyeket a Közösségben a Magyarországról származó és a II.a Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan el kell törölni a következő menetrend szerint:

- a Megállapodás hatálybalépésekor valamennyi vámot az alapvám 50%-ára kell csökkenteni,

- egy évvel a Megállapodás hatálybalépése után a fennmaradó vámokat fel kell számolni.

Azokat az importvámokat, amelyeket a Közösségben a Magyarországról származó és a II.b Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve az alapvám 20%-ával egyenlő évenkénti csökkentésekkel fokozatosan csökkenteni kell, olymódon, hogy az a Megállapodás hatálybalépése utáni negyedik év végén a vámok teljes eltörlését eredményezze.

3. A Magyarországról származó és a III. Mellékletben felsorolt termékekre az ott meghatározott feltételek szerint fokozatosan növekvő közösségi éves vámkontingensek a vámplafonok keretei között az importvámokat felfüggesztik. Egyidejűleg az említett kontingeseket és plafonokat meghaladó importmennyiségekre alkalmazandó importvámokat a III. Mellékletben meghatározott feltételek szerint fokozatosan csökkentik, olymódon, hogy az legkésőbb az ötödik év végén az érintett termékekre vonatkozó importvámok teljes eltörlését eredményezze.

4. A Közösségbe történő importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket a Magyarországról származó termékek tekintetében a Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.

10. Cikk

1. Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a Közösségből származó és a IV. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan csökkenteni kell a következő menetrend szerint:

- a Megállapodás hatálybalépésekor: az alapvám kétharmadára

- 1993. január 1-jén: az alapvám egyharmadára

- 1994. január 1-jén: nullára

2. Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a Közösségből származó azokra a termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a IV. és az V.Mellékletben, fokozatosan csökkenteni kell a következő menetrend szerint:

- 1995. január 1-jén: az alapvám kétharmadára

- 1996. január 1-jén: az alapvám egyharmadára

- 1997. január 1-jén: nullára

3. Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a Közösségből származó és az V. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, fokozatosan csökkenteni kell a következő menetrend szerint:

- 1995. január 1-jén: az alapvám 90%-ára

- 1996. január 1-jén: az alapvám 75%-ára

- 1997. január 1-jén: az alapvám 60%-ára

- 1998. január 1-jén: az alapvám 45%-ára

- 1999. január 1-jén: az alapvám 30%-ára

- 2000. január 1-jén: az alapvám 15%-ára

- 2001. január 1-jén: nullára

4. Azokat a mennyiségi korlátozásokat és az azokkal egyenértékű hatású intézkedéseket, amelyek a Közösségből származó és a VI.a Mellékletben felsorolt termékeknek Magyarországra történő importjára alkalmazandók, 1995. január 1. és 2000. december 31. között az említett Mellékletben foglalt időrend szerint fokozatosan fel kell számolni. Minden más mennyiségi korlátozást és azzal egyenértékű hatású intézkedést a Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.

A Társulási Tanács időszakonként megvizsgálja a mennyiségi korlátozások felszámolása terén tett előrehaladást.

A Megállapodás hatálybalépésétől kezdve Magyarország a Közösségből származó termékekre a VI.b Mellékletben foglalt, az ott meghatározott feltételek szerinti importplafonokat nyitja.

11. Cikk

Az importvámok eltörlésére vonatkozó rendelkezések a pénzügyi természetű vámokra is alkalmazandók.

12. Cikk

A Közösség a Magyarországról származó importjára vonatkozó, a vámokkal egyenértékű hatású terheket a Megállapodás hatálybalépésekor eltörli.

Magyarország a Közösségből származó importjára vonatkozó, a vámokkal egyenértékű hatású terheket a következő menetrend szerint eltörli.

1995.
január 1.
1996.
január 1.
1997.
január 1.
az 1% mértékű
engedélyezési illeték

1%

-

-
a 2% mértékű
vámkezelési díj

-

1%

1%
a 3% mértékű
statisztikai illeték

1%

1%

1%
13. Cikk

Magyarország és a Közösség legkésőbb a Megállapodás hatálybalépése utáni ötödik év végére fokozatosan eltöröl minden közöttük érvényesülő exportvámot és az azzal egyenértékű hatású intézkedést, valamint minden exportra vonatkozó mennyiségi korlátozást és az azzal azonos hatású intézkedést, kivéve azokat, amelyekre nemzetközi kötelezettségek végrehajtása érdekében van szükség.

14. Cikk

A Felek kijelentik, hogy készek a másik Féllel folytatott kereskedelemben alkalmazott vámokat a 9. és a 10. Cikkben előirányzottnál gyorsabban csökkenteni, ha általános gazdasági helyzetük és az érintett gazdasági szektor helyzete ezt lehetővé teszi.

A Társulási Tanács e célból ajánlásokat tehet.

15. Cikk

Az 1. számú Jegyzőkönyv határozza meg az ott hivatkozott textiltermékek kereskedelmi rendszerét.

16. Cikk

A 2. számú Jegyzőkönyv határozza meg az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződés által szabályozott termékekre alkalmazandó kereskedelmi rendszert.

17. Cikk

1. E Fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy a Közösség a Magyarországról származó és a VII. Mellékletben felsorolt termékek importterhében mezőgazdasági alkotó elemet fenntartson.

2. E Fejezet rendelkezései nem zárják ki, hogy Magyarország a Közösségből származó és a VII. Mellékletben felsorolt termékekre alkalmazandó importteherbe mezőgazdasági alkotóelemet bevezessen.

II. FEJEZET: MEZŐGAZDASÁG

18. Cikk

1. E Fejezet rendelkezéseit a Magyarországról és a Közösségből származó mezőgazdasági termékekre kell alkalmazni.

2. „Mezőgazdasági termékek” azok a termékek, amelyeket a Kombinált Nómenklatúra és a Magyar Vámtarifa 1-től 24-ig terjedő árucsoportjai tartalmaznak, továbbá az I. Mellékletben szereplő termékek, kivéve a 3796/81 (EGK) számú rendelet által meghatározott halászati termékeket.

19. Cikk

A 3. számú Jegyzőkönyv határozza meg az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerét.

20. Cikk

1. A Közösség a Megállapodás hatálybalépésekor eltörli a Magyarországról származó mezőgazdasági termékek importjára alkalmazott azokat a mennyiségi korlátozásokat, amelyeket a Tanács 3420/83. számú rendelete alapján a Megállapodás aláírásakor fenntart.

2. A Megállapodás hatálybalépésekor a Magyarországról származó és a VIII.a vagy a VIII.b Mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékek vámjait és - az ott meghatározott közösségi kontingensek keretei között - lefölözéseit az ugyanabban a Mellékletben meghatározott közösségi kontingensek és vámplafonok keretei között - az ott meghatározott feltételek szerint - csökkenteni kell.

3. A Közösségből származó és a IX.a Mellékletben felsorolt termékeknek Magyarországra történő importja mentes mennyiségi korlátozások alól. A Közösségből származó és a IX.b Mellékletben felsorolt termékeknek Magyarországra történő importja az ebben a Mellékletben meghatározott mennyiségek erejéig mentes mennyiségi korlátozások alól.

4. A Közösség és Magyarország harmónikus és kölcsönös alapon a X.a, X.b, X.c, valamint a XI.a, XI.b, XI.c és XI.d Mellékletben foglalt engedményeket nyújtja egymásnak az ott meghatározott feltételekkel összhangban.

5. A Közösség és Magyarország - figyelembe véve a mezőgazdasági termékek közöttük folyó kereskedelmének mennyiségét, e termékek különleges érzékenységét, a Közösség közös mezőgazdasági politikájának és Magyarország mezőgazdasági politikájának szabályait, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretében folytatott sokoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit - a Társulási Tanácsban termékenként, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja annak a lehetőségeit, hogy további engedményeket nyújtsanak egymásnak.

21. Cikk

A Megállapodás egyéb rendelkezéseitől, különösen a 30. Cikktől függetlenül, a mezőgazdasági piacok különleges érzékenységét figyelembe véve, ha valamelyik Fél területéről származó olyan termék importja, amelyre nézve a 20. Cikk alapján engedményt adtak, komoly piaczavarást okoz a másik Fél területén, a Felek a megfelelő megoldás érdekében azonnal konzultációt kezdenek. Addig is, amíg a Felek e megoldást megtalálják, az érintett Fél meghozhatja az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.

III. FEJEZET: HALÁSZAT

22. Cikk

E Fejezet rendelkezéseit azokra a Magyarországról és a Közösségből származó halászati termékekre kell alkalmazni, amelyeket a halászati szektorban a közös piacszervezést létrehozó 3796/81. (EGK) számú rendelet szabályoz.

23. cikk

A 20. Cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerű eltérésekkel a halászati termékekre is alkalmazni kell.

IV. FEJEZET: KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

24. Cikk

E Fejezet rendelkezéseit valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha itt vagy az 1., a 2. vagy a 3. számú Jegyzőkönyvben eltérő rendelkezés van.

25. Cikk

1. A Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Magyarország és a Közösség közötti kereskedelemben nem lehet az exportra vagy az importra új vámot vagy azzal egyenértékű hatású terhet bevezetni és nem lehet a már alkalmazott vámokat, illetőleg terheket növelni.

2. A Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Magyarország és a Közösség közötti kereskedelemben az exportra vagy az importra nem lehet új mennyiségi korlátozást vagy azzal egyenértékű hatású intézkedést bevezetni és nem lehet a már meglévő korlátozásokat, illetőleg intézkedéseket szigorítani.

3. A 20. Cikk alapján nyújtott engedmények megőrzése mellett e Cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések semmiben sem korlátozzák Magyarország, illetőleg a Közösség mezőgazdasági politikájának folytatását és azt, hogy a Felek e politikák alapján intézkedéseket hozzanak.

26. Cikk

1. A két Fél tartózkodik minden olyan belső pénzügyi természetű intézkedéstől vagy gyakorlattól, amely közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetést jelent az egyik Fél termékei és a másik Fél területéről származó hasonló termékek között.

2. A két Fél egyikének területére exportált termékek után a belső adókat nem lehet nagyobb mértékben visszatéríteni, mint az azokra kivetett közvetlen és közvetett adók összege.

27. Cikk

1. A Megállapodás nem zárja ki, hogy a Felek vámuniókat, szabadkereskedelmi övezeteket vagy határmenti kereskedelmi rendszereket hozzanak létre vagy tartsanak fenn, kivéve, ha azok megváltoztatják a Megállapodás által előirányzott kereskedelmi rendszert.

2. Az ilyen vámuniókat vagy szabadkereskedelmi övezeteket létrehozó megállapodásokról, valamint ha valamelyik Fél kéri, harmadik országok irányában alkalmazott kereskedelempolitikájukkal összefüggő más főbb kérdésekről a Felek a Társulási Tanácsban konzultációkat fognak tartani. Konzultációkra kerül sor különösen abban az esetben, ha harmadik ország csatlakozik a Közösséghez, hogy Magyarországnak és a Közösségnek a Megállapodásban kifejezett kölcsönös érdekeit a Felek figyelembe vehessék.

28. Cikk

Magyarország vámemelések formájában olyan korlátozott időtartamú, rendkívüli intézkedéseket hozhat, amelyek eltérnek a 10. és a 25. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésektől.

Ezek az intézkedések születő iparágakra vagy szerkezeti átalakítás alatt álló szektorokra vagy olyan szektorokra vonatkozhatnak, amelyek komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen, ha ezek a nehézségek fontos társadalmi problémákat idéznek elő.

Azok a Magyarországon a Közösségből származó termékekre alkalmazandó importvámok, amelyeket ezekkel az intézkedésekkel vezetnek be, nem haladhatják meg az ad valorem 25%-ot és a Közösségből származó termékekre nézve preferenciális elemet tartalmaznak. Az ezekkel az intézkedésekkel érintett termékek importjának teljes értéke nem haladhatja meg a Közösségből származó, az I. Fejezet szerint meghatározott ipari import 15%-át, annak az utolsó évnek alapján számítva, amelyre nézve statisztikai adatok rendelkezésre állnak.

Ezeket az intézkedéseket legfeljebb öt évig lehet alkalmazni, kivéve, ha a Társulási Tanács hosszabb időszakhoz járul hozzá. Alkalmazásukat legkésőbb az átmeneti időszak lejártakor meg kell szüntetni.

Nem lehet ilyen intézkedést bevezetni valamely termék tekintetében, ha több mint három év eltelt azóta, hogy az adott termékre nézve valamennyi vámot és mennyiségi korlátozást, valamint azokkal egyenértékű hatású terhet és intézkedést felszámoltak.

Magyarország tájékoztatja a Társulási Tanácsot azokról a kivételes intézkedésekről, amelyeket meghozni szándékozik, és a Közösség kérésére ezekről az intézkedésekről és az érintett szektorokról még bevezetésük előtt a Társulási Tanácsban konzultációkat kell tartani. Ilyen intézkedések hozatala esetén Magyarország a Társulási Tanács rendelkezésére bocsátja azt a menetrendet, amely szerint az e Cikk alapján bevezetett vámokat felszámolja. Ez a menetrend előírja egyenlő éves ütemezésben a vámok megszüntetését, megkezdve azt legkésőbb a bevezetés után két év múlva. A Társulási Tanács ettől eltérő menetrendet is mgállapíthat.

29. Cikk

Ha valamelyik Fél úgy találja, hogy a másik Féllel folytatott kereskedelemben az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikke szerinti értelemben dömpingelnek, e gyakorlat ellen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikkének alkalmazásáról szóló megállapodással, a vonatkozó belföldi jogszabályaival, valamint a 33. cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

30. Cikk

Ha valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az

- komoly kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek termelőinek a Felek egyikének területén vagy ilyen károkozással fenyeget, vagy

- a gazdaság bármely szektorában komoly zavarokat vagy olyan nehézségeket okoz, amelyek valamely régió gazdasági helyzete komoly romlását idézhetik elő vagy ilyen zavarok vagy nehézségek okozásával fenyeget,

Magyarország vagy a Közösség, amelyik érintett, a 33. Cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

31. Cikk

Ha a 13. és a 25. Cikk rendelkezéseinek betartása

- olyan harmadik országba történő reexporthoz vezet, amellyel szemben az exportáló Fél az érintett termékre nézve mennyiségi korlátozást, exportvámot vagy egyenértékű hatású intézkedéseket tart fenn,

vagy

- az exportáló Fél számára alapvetően szükséges termék komoly hiányát eredményezi vagy azzal fenyeget

és ha a fenti helyzetek az exportáló Fél számára jelentős nehézségeket idéznek elő vagy ilyen nehézségek előidézését valószínűsíteni lehet, ez a Fél a 33. Cikkben meghatározott feltételekkel és eljárásokkal öszhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezeknek az intézkedéseknek diszkriminációmenteseknek kell lenniük és azokat fel kell számolni, ha a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.

32. Cikk

Magyarország és a tagállamok fokozatosan kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak a biztosítása érdekében, hogy a Megállapodás hatálybalépése utáni ötödik év végére az áruk beszerzési és forgalmazási feltételei tekintetében a Magyarországhoz és a tagállamokhoz tartozó személyek között ne legyen megkülönböztetés. A Társulási Tanácsot tájékoztatni kell e célkitűzés végrehajtására hozott intézkedésekről.

33. Cikk

1. Abban az esetben, ha Magyarország vagy a Közösség azoknak a termékeknek az importját, amely alkalmas a 30. Cikkben körülírt nehézségek előidézésére olyan adminisztratív eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi folyamatok irányáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik Felet.

2. A 29., 30. és a 31. Cikkben szabályozott esetekben az ott előirányzott intézkedések meghozatala előtt, a (3) bekezdés (d) pontja esetében pedig mihelyt lehetséges, Magyarország vagy a Közösség, ahogy az eset kívánja, a két Fél számára elfogadható megoldás keresése érdekében minden megfelelő információt megad a Társulási Tanácsnak.

Az intézkedések megválasztása terén elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják a Megállapodás működését.

A védelmi intézkedésekről azonnal tájékoztatni kell a Társulási Tanácsot és azokról e testületben rendszeres konzultációkat kell tartani, különösen abból a célból, hogy menetrendet állapítsanak meg eltörlésükre, mihelyt a körülmények azt lehetővé teszik.

3. A (2) bekezdés végrehajtására a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) Ami a 30. Cikket illeti, az e Cikkben leírt helyzetből származó nehézségeket megvizsgálás céljából a Társulási Tanács elé kell terjeszteni, amely bármely döntést meghozhat, hogy véget vessen ezeknek a nehézségeknek.

Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül a Társulási Tanács vagy az exportáló Fél nem hozott döntést a nehézségek megszüntetésére, vagy nem született más kielégítő megoldás, az importáló Fél a probléma orvoslására megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések nem terjedhetnek túl azon, ami a keletkezett nehézségek orvoslásához szükséges.

b) Ami a 29. Cikket illeti, mihelyt az importáló Fél hatóságai a vizsgálatot megkezdték, a dömping-ügyről a Társulási Tanácsot tájékoztatni kell. Ha az ügynek a Társulási Tanács elé történő terjesztésétől számított 30 napon belül a dömpingnek nem vetettek véget vagy nem született más kielégítő megoldás, az importáló Fél a probléma orvoslására megfelelő intézkedéseket hozhat.

c) Ami a 31. Cikket illeti, az e Cikkben körülírt helyzetekből származó nehézségeket megvizsgálásra a Társulási Tanács elé kell terjeszteni.

A Társulási Tanács a nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármely döntést meghozhat. Ha az ügy előterjesztésétől számított 30 napon belül nem hozott döntést, az exportáló Fél az érintett termék exportjára vonatkozóan megfelelő intézkedéseket hozhat.

d) Ha azonnali cselekvést igénylő rendkívüli körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, Magyarország vagy a Közösség, amelyik érintett, a 29., 30. és 31. Cikkben leírt helyzetekben azonnal olyan óvintézkedéseket hozhat, amelyek feltétlenül szükségesek a helyzet kezeléséhez.

34. Cikk

A 4. számú Jegyzőkönyv határozza meg a Megállapodásban előirányzott vámkedvezmények alkalmazásához a származási szabályokat.

35. Cikk

A Megállapodás nem zárja ki az importra, az exportra és a tranzitárukra olyan tilalmak és korlátozások alkalmazását, amelyek indokoltak

- a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság,

- az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének védelme,

- a művészi, történelmi és régészeti jellegű nemzeti értékek védelme,

- a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdon védelme,

vagy

- az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok

alapján. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

36. Cikk

Az 5. számú Jegyzőkönyv határozza meg azokat a különleges rendelkezéseket, amelyeket egyrészt Magyarország, másrészt Spanyolország és Portugália közötti kereskedelemre kell alkalmazni.

IV. CÍM: DOLGOZÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

I. FEJEZET: A DOLGOZÓK MOZGÁSA

37. Cikk

1. Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételek és módozatok szerint

- valamely tagállam területén törvényesen alkalmazott magyar állampolgárságú dolgozók részére biztosított elbánás a munkakörülményeket, a javadalmazást és az elbocsátást illetően - az adott tagállam saját állampolgáraihoz viszonyítva - mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés alól;

- valamely tagállam területén törvényesen alkalmazott dolgozó törvényesen ott-tartózkodó házastársa és gyermekei a dolgozó engedélyezett alkalmazásának időtartama alatt az adott tagállam munkaerőpiacára beléphetnek, kivéve a szezonális dolgozókat, valamint a 41. Cikk szerinti kétoldalú megállapodások alapján érkező dolgozókat, hacsak ezek a megállapodások másként nem rendelkeznek.

2. Magyarország az ebben az országban alkalmazandó feltételek és módozatok szerint biztosítja az (1) bekezdésben leírt elbánást azoknak a területén törvényesen alkalmazott dolgozóknak, akik valamely tagállam állampolgárai, továbbá azok törvényesen ott-tartózkodó házastársainak és gyermekeinek.

38. Cikk

1. A tagállamok területén törvényesen alkalmazott magyar állampolgárságú dolgozókra, valamint törvényesen ott-tartózkodó családtagjaikra irányadó szociális biztonsági rendszerek összehangolása érdekében a tagállamokban alkalmazandó feltételek és módozatok szerint

- a különböző tagállamokban az ilyen dolgozók által eltöltött valamennyi biztosítási, alkalmazási és tartózkodási időt össze kell adni az ilyen dolgozókat és családtagjaikat öregség, munkaképtelenség vagy halál címén megillető nyugdíjak és járadékok megállapítása, valamint orvosi ellátás nyújtása céljából;

- az öregség, halál, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, valamint az azokból eredő munkaképtelenség címén fizetendő nyugdíjak és járadékok, kivéve azokat a juttatásokat, amelyek nem alapulnak járulékfizetésen, az adós tagállam vagy tagállamok jogszabályai folytán alkalmazott árfolyamon szabadon átutalhatók;

- a szóban forgó dolgozók fenti családtagjaik után családi pótlékot kapnak.

2. Magyarország az (1) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében meghatározotthoz hasonló elbánást biztosít a területén törvényesen alkalmazott azoknak a dolgozóknak, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint azok törvényesen ott-tartózkodó családtagjainak.

39. Cikk

1. A Társulási Tanács határozattal megfelelő rendelkezéseket állapít meg a 38. Cikkben megjelölt célkitűzés végrehajtására.

2. A Társulási Tanács határozattal részletes szabályokat állapít meg olyan adminisztratív együttműködés céljából, amely az (1) bekezdésben hivatkozott rendelkezések alkalmazásához megadja a szükséges igazgatási és ellenőrzési garanciákat.

40. Cikk

A Társulási Tanács által a 39. Cikkel összhangban megállapított rendelkezések nem érintik a Magyarország és a tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, ha ezek a megállapodások kedvezőbb elbánást biztosítanak Magyarország vagy a tagállamok állampolgárai részére.

41. Cikk

1. Figyelembe véve a tagállam munkaerő piacának helyzetét, tiszteletben tartva az adott tagállamban a munkaerőmozgás terén érvényes szabályokat, az adott tagállam joszabályaival összhangban:

- a tagállamok által kétoldalú megállapodások alapján magyar dolgozók alkalmazására vonatkozóan nyújtott lehetőségeket meg kell őrizni és lehetőség szerint javítani kell;

- a többi tagállam jóindulatúan megvizsgálja hasonló megállapodások kötésének lehetőségét.

2. A Társulási Tanács a tagállamokban érvényben lévő szabályokkal és eljárásokkal összhangban és figyelembe véve a tagállamok és a Közösség munkaerőpiaci helyzetét, megvizsgálja a fenti lehetőségek további javítását, ideértve a szakmai gyakorlat folytatására vonatkozó lehetőségeket is.

42. Cikk

A 6. Cikkben említett második szakasz folyamán vagy korábban is, ha ilyen döntést hoznak, a Társulási Tanács - figyelembe véve a társadalmi és gazdasági helyzetet Magyarországon, valamint a foglalkoztatási helyzetet a Közösségben - megvizsgálja a munkaerőmozgás javításának további módozatait. A Társulási Tanács e célból ajánlásokat tesz.

43. Cikk

Annak érdekében, hogy elősegítsék a munkaerő szerkezetének átalakulását, amely a Magyarországon végbemenő gazdasági szerkezetváltásból ered, a Közösség szakmai segítséget nyújt a megfelelő magyarországi szociális biztonsági rendszer és munkaerőszolgálati rendszer kiépítése érdekében, amint erről a 88. Cikk rendelkezik.

II. FEJEZET: LETELEPEDÉS

44. Cikk

1. Magyarország a 6. Cikkben említett átmeneti időszak alatt megkönnyíti területén a 48. Cikk szerinti közösségi vállalatok és állampolgárok tevékenységét. E célból

(i) fokozatosan, legkésőbb a 6. Cikkben említett átmeneti időszak első szakaszának végéig a közösségi vállalatok és állampolgárok letelepedéséhez olyan elbánást nyújt, amely nem kedvezőtlenebb a saját vállalatainak és állampolgárainak biztosítottnál, kivéve a XII.a és a XII.b Mellékletben felsorolt szektorokat, amelyeknél ezt az elbánást legkésőbb a 6. Cikkben említett átmeneti időszak végén nyújtja és

(ii) a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Magyarországon letelepedett közösségi vállalatoknak és állampolgároknak tevékenységüket illetően olyan elbánást nyújt, amely nem kedvezőtlenebb a saját vállalatainak és állampolgárainak biztosítottnál. Ha a Megállapodás hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok valamilyen gazdasági tevékenységre nem nyújtanak a közösségi vállalatok és állampolgárok számára ilyen elbánást, Magyarország módosítja ezeket a jogszabályokat, hogy ezt az elbánást legkésőbb a 6. Cikkben említett első szakasz végén biztosítsa.

2. Magyarország az (1) bekezdésben megjelölt átmeneti időszak alatt nem hoz olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely a közösségi vállalatoknak és állampolgároknak a területén való letelepedését és tevékenységét illetően saját vállalataihoz és állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetést vezet be.

3. A tagállamok a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a 48. Cikk szerinti magyar vállalatok és állampolgárok letelepedéséhez olyan elbánást nyújtanak, amely nem kedvezőtlenebb a saját vállalataiknak és állampolgáraiknak biztosítottnál, továbbá a területükön letelepedett magyar vállalatoknak és állampolgároknak tevékenységüket illetően olyan elbánást nyújtanak, amely nem kedvezőtlenebb, mint amilyet saját vállalataiknak és állampolgáraiknak biztosítanak.

4. Az (1), (2) és a (3) bekezdés rendelkezései ellenére az (1) és a (3) bekezdésben leírt nemzeti elbánás fiókokra, képviseletekre, valamint önálló vállalkozóként letelepedő állampolgárokra csak a 6. Cikkben említett második szakasz kezdetétől alkalmazandó.

5. A Megállapodás szempontjából

a) „Letelepedés”

(i) az állampolgárokat illetően, jog arra, hogy valaki önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet kezdjen és folytasson, vállalkozásokat hozzon létre és igazgasson, különösen olyan vállalatokban, amelyeket ténylegesen ellenőriz. Állampolgárok önálló vállalkozása nem terjed ki a munkaerőpiacon való munkakeresésre vagy munkavállalásra és nem ad jogot arra, hogy a kérdéses személy a másik Fél munkaerőpiacára belépjen. E Fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra, akik nem kizárólag önálló vállalkozók;

(ii) a vállalatokat illetően, jog leányvállalat, fiók és képviselet létesítése és igazgatása révén gazdasági tevékenység kezdésére és folytatására.

b) Valamely vállalat „leányvállalata” olyan vállalat, amelyet az előbbi válalat ténylegesen ellenőriz;

c) A „gazdasági tevékenység” magában foglalja különösen az ipari, a kereskedelmi és a kézművesi tevékenységet, valamint a szabad foglalkozások körébe tartozó tevékenységet.

6. A Társulási Tanács az 1. (i) bekezdésben említett átmeneti időszakok alatt rendszeresen megvizsgálja a nemzeti elbánás nyújtása lehetőségét a XII.a és a XII.b Mellékletben felsorolt szektorokban, valamint azt hogy a XII.c Mellékletben felsorolt területeket és ügyeket nem lehet-e e Cikk (1), (2) és (3) bekezdéseinek hatálya alá vonni. A Társulási Tanács határozatával ezeket a Mellékleteket módosítani lehet.

Az 1. (i) bekezdésben említett átmeneti időszak lejártát követően, ha ez szükségesnek bizonyul, a Társulási Tanács Magyarország kérésére kivételesen, korlátozott időre meghosszabbíthatja a XII.a és XII.b Mellékletben felsorolt területek és ügyek kizárásának időtartamát.

7. A magyar és a közösségi vállalatok és állampolgárok letelepedésére és tevékenységére vonatkozó, az e Cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a XII.c Mellékletben felsorolt területekre és ügyekre.

8. A Magyarország területén letelepedett közösségi vállalatoknak a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve e Cikk rendelkezései ellenére joguk van arra, hogy ingatlant szerezzenek, használjanak, béreljenek és eladjanak, valamint a természeti erőforrások, a mezőgazdasági és erdőgazdasági föld tekintetében béreljenek, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelyre letelepedtek. Ez a jog nem foglalja magában az ingatlanok és a természeti erőforrások tekintetében az adás-vételi és ügynöki tevékenységet.

Magyarország ezeket a jogokat a közösségi vállalatok fiókjainak és képviseleteinek, valamint az önálló vállalkozóként letelepedő közösségi állampolgároknak legkésőbb a 6. Cikkben említett első szakasz végén nyújtja. Ez a jog nem foglalja magában az ingatlanok és a természeti erőforrások tekintetében az adás-vételi és ügynöki tevékenységet.

45. Cikk

1. A 44. Cikk rendelkezéseinek tiszteletbentartása mellett mindkét Fél, a XII.a Mellékletben foglalt pénzügyi szolgáltatások kivételével, szabályozhatja területén vállalatok és állampolgárok letelepedését és tevékenységét, amennyiben ezek a szabályok vállalataihoz és állampolgáraihoz viszonyítva nem tesznek megkülönböztetést a másik Fél vállalataival és állampolgáraival szemben.

2. A XII. a Mellékletben foglalt pénzügyi szolgáltatások tekintetében ez a Megállapodás nem csorbítja a Felek jogát, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek szükségesek a Fél monetáris politikájának folytatásához vagy óvatossági alapon a befektetők, a pénzösszeget elhelyezők, a kötvény-birtokosok vagy más olyan személyek védelméhez, akikkel szemben letéteményesi kötelezettség áll fenn vagy pedig a pénzügyi rendszer stabilitásának és egészséges működésének biztosításához. Ezek az intézkedések saját vállalatokhoz és állampolgárokhoz viszonyítva nem tesznek megkülönböztetést a másik Fél vállalataival és állampolgáraival szemben.

46. Cikk

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közösségi és a magyar állampolgárok számára, hogy Magyarországon és a Közösségben szabályozott szakmai tevékenységet kezdjenek és folytassanak, a Társulási Tanács megvizsgálja, hogy milyen lépéseket kell tenni a szakképzettségek kölcsönös elismerésének biztosítására. A Társulási Tanács e célból minden szükséges intézkedést meghozhat.

47. Cikk
A 45. Cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy valamelyik Fél a másik Fél vállalatainak területén létrejövő, de ott társaságként be nem jegyzett fiókjai és képviseletei letelepedését és működését illetően olyan különleges szabályokat alkalmazzon, amelyeket e fiókok, illetve képviseletek és a területén társaságként bejegyzett vállalatok fiókjai, illetve képviseletei között meglévő jogi és technikai különbségek vagy pedig a pénzügyi szolgáltatásokat illetően óvatossági megfontolások indokolnak. Az elbánásban megmutatkozó különbség nem lehet több annál, mint ami az említett jogi és

technikai különbségek, vagy a XII.a Mellékletben megjelölt pénzügyi szolgáltatásokat illetően az óvatossági megfontolások miatt feltétlenül szükséges.

48. Cikk

1. A Megállapodás alkalmazása céljából „közösségi vállalat” illetve „magyar vállalat” olyan vállalatot vagy céget jelent, amelyet valamelyik tagállam, illetve Magyarország törvényeivel összhangban hoztak létre és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye a Közösség, illetőleg Magyarország területén van. Ha azonban valamelyik tagállam vagy Magyarország törvényeivel összhangban létrehozott vállalatnak vagy cégnek csak bejegyzett irodája van a Közösség, illetőleg Magyarország területén, az ilyen vállalat vagy cég működésének valódi és tartós kapcsolatban kell állnia valamely tagállam, illetve Magyarország gazdaságával.

2. A nemzetközi tengeri hajózást illetően e Fejezet és a III. Fejezet rendelkezéseinek kedvezményezettje a tagállamok vagy Magyarország olyan állampolgára vagy hajózási vállalata is, aki vagy amely a Közösségen és Magyarországon kívül telepedett le, de amely valamely tagállam vagy Magyarország állampolgárai ellenőrzése alatt áll, ha hajóikat ebben a tagállamban vagy Magyarországon, annak jogszabályaival összhangban regisztrálták.

3. A Megállapodás szempontjából közösségi vagy magyar állampolgár az olyan természetes személy, aki - értelemszerűen - valamely tagállam vagy Magyarország állampolgára.

4. A Megállapodás rendelkezései nem zárják ki, hogy bármelyik Fél olyan intézkedést alkalmazzon, amely szükséges annak megakadályozására, hogy a piacához való hozzájárulást harmadik ország irányában korlátozó intézkedéseit a Megállapodás rendelkezései révén kijátszák.

49. Cikk

A Megállapodás szempontjából „pénzügyi szolgáltatások” a XII.a Mellékletben leírt tevékenységeket jelentik. A Társulási Tanács kibővítheti vagy módosíthatja a XII.a Melléklet körét.

50. Cikk

A 6. Cikkben említett első szakasz folyamán, a XII.a és a XII.b Mellékletben foglalt szektorokat illetően pedig a 6. Cikkben említett átmeneti időszak alatt Magyarország a közösségi vállalatok és állampolgárok letelepedését illetően e Fejezet rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket vezethet be, ha egyes szektorok

- szerkezeti átalakítás alatt állnak, vagy

- komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen, ha ezek Magyarországon komoly szociális problémákat idéznek elő, vagy

- a magyar vállalatoknak vagy állampolgároknak meghatározott szektorban vagy iparágban meglévő teljes piaci részesedését a megszűnés vagy erőteljes csökkenés fenyegeti, vagy

- Magyarországon újonnan kialakuló iparágak.

Ezek az intézkedések:

- legkésőbb a 6. Cikkben említett első szakasz lejáratát követő második év végéig, a XII.a és a XII.b Mellékletben foglalt szektorokat illetően pedig a 6. Cikkben említett átmeneti időszak végéig alkalmazhatók:

- olyanok lehetnek, amelyek ésszerűek és a helyzet orvoslásához szükségesek; és

- csak olyan letelepedésekre vonatkozhatnak, amelyeket ezeknek az intézkedéseknek a hatálybalépése után kívánnak létrehozni és az adott intézkedés bevezetésekor Magyarországon már letelepedett közösségi vállalatok és állampolgárok tevékenységét illetően nem vezetnek be megkülönböztetést a magyar vállalatokhoz és állampolgárokhoz viszonyítva.

Ezeknek az intézkedéseknek a kialakítása és alkalmazása során Magyarországon a közösségi vállalatoknak és állampolgároknak, ha lehetséges, kedvezményes elbánást, de legalább olyan elbánást nyújt, amely nem kedvezőtlenebb mint amilyet harmadik ország vállalatainak vagy állampolgárainak biztosít.

Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése előtt Magyarország a Társulási Tanácsban konzultációkat folytat és nem lépteti hatályba azokat, amíg egy hónap nem telik el attól számítva, amikor a Társulási Tanácsot a bevezetendő konkrét intézkedésekről tájékoztatja, kivéve, ha helyrehozhatatlan kár veszélye sürgős intézkedések meghozatalát teszi szükségessé. Ebben az utóbbi esetben Magyarország a Társulási Tanácsban a konzultációkat rögtön az intézkedések bevezetése után folytatja le.

A 6. Cikkben említett első szakasz lejárta, a XII.a és a XII.b Mellékletben foglalt szektorokat illetően pedig a 6. Cikkben említett átmeneti időszak lejárta után Magyarország csak a Társulási Tanács felhatalmazásával és az általa meghatározott feltételek mellett vezethet be ilyen intézkedéseket.

51. Cikk

1. E Fejezet rendelkezési nem alkalmazandók a légi szállítási, a belvízi hajózási és a tengerhajózási kabotázs szolgáltatásokra.

2. A Társulási Tanács ajánlásokat tehet az (1) bekezdésben foglalt területeken a letelepedés és a működés feltételeinek javítására.

52. Cikk

1. E Cím I. Fejezete rendelkezései ellenére a Közösség és Magyarország által nyújtott letelepedési jogok kedvezményezettjei jogosultak arra, hogy a letelepedést fogadó ország a jogszabályaival összhangban, a Közösség és Magyarország területén, saját alkalmazásában vagy leányvállalataik alkalmazásában olyan személyeket foglalkoztassanak, akik a Közösség tagállamai vagy Magyarország állampolgárai, ha ezek az alkalmazottak e Cikk (2) bekezdése szerint kulcsszemélyzetnek minősülnek és őket kizárólag ezek a kedvezményezettek vagy azok leányvállalatai alkalmazzák. Ezeknek az alkalmazottaknak a tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen alkalmazás időtartamára szólnak.

2. A letelepedési jog kedvezményezettjei (a továbbiakban: „szervezet”) kulcsszemélyzetének minősülnek a következők:

a) Valamely szervezet rangidős alkalmazottai, akik elsősorban irányítják a szervezet igazgatását és akiket főleg az üzleti vállalkozás igazgatótanácsa vagy a részvényesei felügyelnek vagy irányítanak, ideértve azokat, akik

- irányítják a szervezetet, annak egy osztályát vagy szervezeti alegységét;

- felügyelik és ellenőrzik más felügyeleti, szakmai vagy igazgatói tevékenységet végzők munkáját;

- személyes hatáskörrel rendelkeznek alkalmazottak felvételére és elbocsátására vagy erre nézve javaslattételi joguk van vagy más személyzeti feladatot látnak el.

b) Valamely szervezet olyan alkalmazottai, akik magas vagy kivételes

- képesítéssel rendelkeznek olyan munkára vagy szakmára, amely meghatározott műszaki tudást igényel;

- tudással rendelkeznek, amely szükséges a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához.

Ezek közé tartozhatnak elismert szakmák tagjai, de a kérdéses kör nem korlátozódik rájuk.

Az ilyen alkalmazottnak a szervezet által történő kiküldést megelőzően legalább egy évig a kérdéses szervezet alkalmazásában kell állnia.

53. Cikk

1. E Fejezet rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy alapján indokolt korlátozások tiszteletbentartásával kell alkalmazni.

2. E Fejezet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni olyan tevékenységekre, amelyek valamelyik Fél területén - akár csak alkalmilag is - hivatalos hatalom gyakorlásával kapcsolatosak.

54. Cikk

Azok a vállalatok, amelyek magyar vállalatok vagy állampolgárok és közösségi vállalatok vagy állampolgárok közös ellenőrzése alatt vagy kizárólagos közös tulajdonában állnak, szintén kedvezményezettjei e Cím e Fejezete és III. Fejezete rendelkezéseinek.

III. FEJEZET: SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA
A KÖZÖSSÉG ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT

55. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy e Fejezet rendelkezéseivel összhangban - figyelembe véve a Felek szolgáltatási szektorának fejlettségét - megteszik a szükséges lépéseket, hogy fokozatosan lehetővé tegyék olyan közösségi vagy magyar vállalatok és állampolgárok által szolgáltatások nyújtását, amelyek vagy akik nem annak a Félnek a területén telepedtek le, mint az a személy, aki számára a szolgáltatást nyújtani kívánják.

2. Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal összhangban és az 58. Cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek tiszteletbentartásával, a Felek lehetővé teszik azoknak a természetes személyeknek az ideiglenes mozgását, akik szolgáltatást nyújtanak vagy akiket a szolgáltatást nyújtó szervezet az 52. Cikk (2) bekezdése szerinti kulcsszemélyzetként alkalmaz, ideértve valamely közösségi vagy magyar vállalat vagy állampolgár képviselőjeként eljáró természetes személyeket, akik a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy állampolgár nevében szolgáltatás eladására irányuló tárgyalás vagy szerződéskötés érdekében kívánnak valamely Fél területére ideiglenesen belépni, feltéve, hogy ezek a képviselők nem végeznek a nagyközönség részére közvetlen értékesítést és nem nyújtanak saját maguk szolgáltatást.

3. A Társulási Tanács meghozza a szükséges intézkedéseket az e Cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések fokozatos végrehajtására.

56. Cikk

A Közösség és Magyarország közötti szállítási szolgáltatások nyújtását illetően az 55. Cikk rendelkezései helyére a következők lépnek:

1. A nemzetközi tengerhajózás tekintetében a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ténylegesen, kereskedelmi alapon alkalmazzák a piachoz és a forgalomhoz való korlátozás nélküli hozzájutás elvét.

a) A fenti rendelkezés nem korlátozza az Egyesült Nemzetek Vonalhajózási Konferenciákról szóló Magatartási Kódexéből származó jogokat és kötelezettségeket, úgy, ahogyan azokat a Megállapodás egyik vagy másik Szerződő Fele alkalmazza. Konferenciához nem tartozó vonalhajók szabadon versenyezhetnek a konferenciával, amennyiben a kereskedelmi alapon alkalmazzák a tisztességes verseny elvét.

b) A Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabadkereskedelmi környezet, mint a száraz és folyékony tömegáruk kereskedelmének lényegi ismérve mellett.

2. Az (1) bekezdésben foglalt elvek alkalmazása során a Felek:

a) A jövőbeni, harmadik országokkal kötendő kétoldalú szerződéseikbe nem vesznek fel szállítmány-megosztásra vonatkozó rendelkezéseket, kivéve azokat a kivételes körülményeket, amikor a Megállapodás egyik vagy másik Fele vonalhajózási vállalatainak egyébként nem lenne tényleges lehetősége arra, hogy fuvarozási tevékenységet végezzenek az érintett harmadik országba vagy országból;

b) A száraz és folyékony tömegáruk tekintetében megtiltják szállítmány-megoszlásra vonatkozó rendelkezések felvételét jövőbeni kétoldalú szerződéseikbe;

c) A Megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, valamint adminisztratív, technikai vagy más akadályt, amelynek korlátozó vagy diszkriminatív hatása lehet a szolgáltatások szabad nyújtására a nemzetközi tengeri hajózásban.

3. A Felek közötti, a kölcsönös kereskedelmi igényeikhez igazodó szállítás koordinált fejlesztésének és fokozatos liberalizációjának biztosítása érdekében a Felek a Megállapodás hatálybalépése után külön közlekedési megállapodásokat kötnek, amelyekben meghatározzák a légi és a szárazföldi szállítás területén a kölcsönös piacrajutás feltételeit.

4. A (3) bekezdésben említett megállapodások megkötése előtt a Felek nem hoznak olyan intézkedést, illetőleg nem tesznek olyan lépést, amely a Megállapodás hatálybalépését megelőző napon fennálló helyzethez viszonyítva több korlátozást vagy megkülönböztetést jelent.

5. A légi és a szárazföldi szállítás területén az átmeneti időszak alatt Magyarország fokozatosan hozzáigazítja jogszabályait, ideértve adminisztratív, technikai és egyéb szabályait is, a Közösség akkor érvényes jogszabályaihoz, amennyiben az elősegíti a liberalizálást és a Felek piacaira való kölcsönös bejutást, továbbá megkönnyíti az utasok és az áruk mozgását.

6. Az e Fejezetben meghatározott célok elérése felé tett együttes előrehaladással összhangban a Társulási Tanács megvizsgálja, hogy milyen módon lehet biztosítani a légi és

a belföldi szárazföldi szállítás szabadságának növeléséhez szükséges feltételeket.

57. Cikk

Az 53. Cikk rendelkezéseit az e Fejezetben foglaltakra is alkalmazni kell.

IV. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

58. Cikk

1. A Megállapodás IV. Címe alkalmazása szempontjából a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a természetes személyek beutazására, tartózkodására, foglalkoztatására, munkakörülményeire, letelepedésére, valamint a szolgáltatás-nyújtásra vonatkozó jogszabályaikat alkalmazzák, feltéve, hogy ezt nem teszik olyan módon, ami érvényteleníti vagy csorbítja a Felekre a Megállapodás valamely kifejezett rendelkezéséből származó előnyöket. Ez a rendelkezés nem korlátozza az 53. Cikk alkalmazását.

2. A IV. Cím II., III. és IV. Fejezeteinek rendelkezéseit az Uruguay-i Fordulóban a szolgáltatásokról folyó tárgyalások eredményének fényében a Társulási Tanács határozatával ki kell igazítani, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a Megállapodás bármely rendelkezése szerint bármelyik Fél a másik Félnek olyan elbánást nyújtson, amely nem kedvezőtlenebb, mint amit a jövőbeni GATS egyezmény alapján biztosít.

V. CÍM: FIZETÉSEK, TŐKE, VERSENY
ÉS MÁS GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK,
JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE

I. FEJEZET: FOLYÓ FIZETÉSEK
ÉS TŐKEMOZGÁS

59. Cikk

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármely fizetést a fizetési mérleg folyó számláján, ha a fizetés alapjául szolgáló ügylet az áruknak, a szolgáltatásoknak és a személyeknek a Felek közötti olyan mozgására vonatkozik, amelyet a Megállapodás alapján liberalizáltak.

60. Cikk

1. A fizetési mérleg tőkeszámláján szereplő ügyletek tekintetében Magyarország és a tagállamok a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják a fogadó ország jogszabályaival összhangban létrehozott vállalatokban történt közvetlen beruházásokra, a IV. Cím II. Fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban történt beruházásokra, valamint e beruházások felszámolására és hazatelepítésére, továbbá az ezekből származó nyereségre vonatkozó szabad tőkemozgást. E rendelkezés ellenére ezt a szabad mozgást, továbbá a felszámolást és a hazatelepítést a közösségi vállalatok fiókjainak és képviseleteinek a IV. Cím II. Fejezete szerinti letelepedésével kapcsolatos beruházásokra, valamint a Magyarországon önálló vállalkozóként ugyancsak a IV. Cím II. Fejezete szerint letelepedő közösségi állampolgárok beruházásaira a 6. Cikkben említett első szakasz végére kell biztosítani.

2. Az (1) bekezdés tiszteletbentartásával a tagállamok a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve, Magyarország pedig a 6. Cikkben említett második szakasz kezdetétől a Közösségben, illetőleg Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó személyek közötti tőkemozgásra és az ahhoz kapcsolódó folyó fizetésekre nem vezetnek be új devizális korlátozásokat és nem teszik a már meglévő szabályozásokat korlátozóbbá.

3. Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései nem akadályozzák Magyarországot abban, hogy a magyar állampolgárok és vállalatok külföldi beruházásaira korlátozásokat alkalmazzon.

4. A Felek konzultációkat folytatnak egymással, hogy a Megállapodás célkitűzései elérése érdekében megkönnyítsék a Közösség és Magyarország közötti tőkemozgást.

61. Cikk

1. A 6. Cikkben említett első szakasz folyamán a Szerződő Felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozóan a közösségi szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését.

2. A 6. Cikkben említett második szakaszban a Társulási Tanács megvizsgálja, hogyan lehet a közösségi szabályokat a tőkemozgásra teljes mértékben alkalmazni.

II. FEJEZET: VERSENY ÉS MÁS GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

62. Cikk

1. A Megállapodás megfelelő működésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Magyarország közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlenek a következők:

(i) minden olyan vállalatok közötti megállapodás, vállalatok társulásai által hozott döntés és vállalatok közötti egyeztetett gyakorlat, amelynek a célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

(ii) egy vagy több vállalat által uralkodó helyzettel való visszaélés Magyarország vagy a Közösség területének egészén vagy jelentős részén;

(iii) bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalatokat vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget.

2. Az ezzel a Cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 85., 86. és 92. Cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő kritériumok alapján kell elbírálni.

3. A Társulási Tanács a Megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül határozattal megállapítja az (1) és (2) bekezdés végrehajtásához szükséges szabályokat.

4.a) Az (1) bekezdés (iii) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a Szerződő Felek elismerik, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított első öt év alatt Magyarország által nyújtott bármely állami támogatást azt a tényt figyelembe véve kell elbírálni, hogy Magyarországot az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 92. Cikk 3. (a) bekezdésében körülírt közösségi térségekkel azonos térségnek kell tekinteni. A Társulási Tanács Magyarország gazdasági helyzetét figyelembe véve eldönti, hogy ezt az időszakot szükséges-e további öt éves időszakokkal meghosszabbítani.

4.b) Mindkét Szerződő Fél biztosítja az áttekinthetőséget az állami támogatási politikája területén, többek között olyan módon, hogy évente tájékoztatja a másik Felet a nyújtott támogatás teljes összegéről és megoszlásáról, valamint - a másik Fél kérésére - a támogatási rendszerekről. Az egyik Fél kérésére a másik Fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyes különleges eseteiről is.

5. A III. Cím II. és III. Fejezetében hivatkozott termékek tekintetében

- az (1) bekezdés (iii) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazandó;

- az (1) bekezdés (i) pontjával ellentétes gyakorlatot a Közösség által az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 42. és 43. Cikke alapján megállapított kritériumok, különösen pedig a Tanács 26/1962. számú rendeletében foglalt kritériumok szerint kell elbírálni.

6. Ha Magyarország vagy a Közösség úgy véli, hogy valamely gyakorlat ellentétes e Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel és

- az esettel a (3) bekezdésben említett végrehajtási szabályok alapján nem foglalkoznak megfelelően; vagy

- nincsenek ilyen szabályok és az ilyen gyakorlat a másik Fél érdekeinek komoly kárt okoz vagy ilyen kár okozásával fenyeget vagy a másik Fél hazai iparának, ideértve a szolgáltatásokat is, anyagi kárt okoz vagy ilyen kár okozásával fenyeget,

a Társulási Tanácsban történt konzultáció után vagy az ügynek konzultáció céljából a Társulási Tanács elé történt terjesztését követő 30 munkanap múlva megfelelő intézkedéseket hozhat.

Az e cikk (1) bekezdése (iii) pontjával összeegyeztethetetlen gyakorlat esetén, ha arra az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény alkalmazandó, ezeket az intézkedéseket csak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben meghatározott eljárásokkal és feltételekkel összhangban, illetőleg más olyan megfelelő szerződéssel összhangban lehet meghozni, amelyet a GATT keretei között tárgyaltak meg és amely alkalmazandó a Felek között.

7. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott rendelkezésektől függetlenül a Felek információcserét a szakmai és üzleti titok védelme által megkívánt korlátozások figyelembevételével folytatnak.

8. Ez a Cikk nem alkalmazandó az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződésben foglalt termékekre, amelyek a 2. számú Jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak.

63. Cikk

1. A Felek arra törekednek, hogy elkerüljék fizetési mérleg okokból korlátozó intézkedések, ideértve az importra vonatkozó intézkedések alkalmazását. Ilyen intézkedések bevezetése esetén, az a Fél, amelyik ezeket az intézkedéseket hozta, mihelyt lehetséges, átadja a másik Félnek azt a menetrendet, amely szerint megszünteti azokat.

2. Ha Magyarország vagy a Közösség egy vagy több tagállama fizetési mérlegét illetően nehéz helyzetben van vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, Magyarország vagy a Közösség, ahogy a helyzet kívánja, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben meghatározott feltételek szerint korlátozó, ideértve importra vonatkozó, intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések korlátozott időre szólhatnak és nem mehetnek túl azon, ami a fizetési mérleg helyzet orvoslásához szükséges. Magyarország vagy a Közösség, ahogy az eset kívánja, azonnal tájékoztatja a másik Felet.

3. A Korlátozásokat nem lehet alkalmazni a beruházásokra, különösen a befektetett vagy újra befektetett összegek, valamint bármely jövedelem hazatelepítésére vonatkozó átutalásokra.

64. Cikk

Az állami vállalatok, valamint az olyan vállalatok tekintetében, amelyek különleges vagy kizárólagos jogokat kaptak, a Társulási Tanács a Megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítja, hogy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződésben, nevezetesen annak 90. Cikkében foglalt elvek, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1990. áprilisi bonni találkozójának záródokumentumában foglalt elvek (különösen a vállalkozók döntési szabadsága) érvényre jussanak.

65. Cikk

1. Magyarország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges hasonló eszközöket is.

2. A Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végéig Magyarország kérni fogja az Európai Szabadalmak Adományozásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezményhez való csatlakozását és csatlakozni fog a XIII. Melléklet (1) bekezdésében szereplő azokhoz a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló más sokoldalú egyezményekhez, amelyeknek a tagállamok Szerződő Felei vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak.

66. Cikk

1. A Szerződő Felek úgy vélik, hogy a diszkriminációmentesség és a kölcsönösség alapján a közületi szerződések odaítélésének felszabadítása - különösen GATT összefüggésben - kívánatos cél.

2. A Megállapodás 48. Cikke szerinti magyar vállalatok a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a közösségi beszerzési szabályok szerint részt vehetnek a Közösségben a szerződés-odaítélési eljárásokban olyan elbánás szerint, amely nem kedvezőtlenebb a közösségi vállalatoknak biztosítottnál.

A Megállapodás 48. Cikke szerinti közösségi vállalatok legkésőbb a 6. Cikkben említett átmeneti időszak végén részt vehetnek Magyarországon a szerződés-odaítélési eljárásokban olyan elbánás szerint, amely nem kedvezőtlenebb a magyar vállalatoknak biztosítottnál.

A IV. Cím II. Fejezete rendelkezései szerint Magyarországon letelepedett közösségi vállalatok a Megállapodás hatálybalépésétől kezdve részt vehetnek a szerződés-odaítélési eljárásokban, olyan elbánás szerint, amely nem kedvezőtlenebb a magyar vállalatoknak biztosítottnál.

A Társulási Tanács rendszeresen megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy Magyarország már az átmeneti időszak lejárta előtt biztosítsa valamennyi közösségi vállalatnak azt,

hogy részt vehessenek Magyarországon a szerződés-odaítélési eljárásokban.

3. A közületi szerződések teljesítéséhez kapcsolódó letelepedés, működés, Magyarország és a Közösség közötti szolgáltatások, valamint a munkaerő mozgása és alkalmazása tekintetében a Megállapodás 37-57. Cikkének rendelkezései alkalmazandók.

III. FEJEZET: JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE

67. Cikk

A Szerződő Felek elismerik, hogy Magyarországnak a Közösségbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető előfeltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Magyarország biztosítja, hogy, amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek.

68. Cikk

A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer-jogszabályok, a fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem.

69. Cikk

A Közösség technikai segítséget nyújt Magyarországnak ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásához. Ez egyebek között előirányozhatja:

- szakértők cseréjét;

- információk szolgáltatását;

- szemináriumok szervezését;

- gyakorlatban való képzést;

- segítséget megfelelő szektorokban a közösségi jogszabályok fordításához.

VI. CÍM: GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

70. Cikk

1. Magyarország és a Közösség együttműködést létesít, amelynek az a célja, hogy mindkét Fél előnyére, a lehető legszélesebb alapon erősítse a gazdasági kapcsolatokat és hozzájáruljon Magyarország fejlődéséhez.

2. Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését előmozdító politikák kialakításának a fenntartható fejlődés elveiből kell kiindulni. Ezek a politikák egyebek között az iparra, ideértve a bányászatot, az építőiparra, a beruházásokra, a mezőgazdaságra, az energiára, a szállításra, a távközlésre, a regionális fejlesztésre és az idegenforgalomra vonatkoznak. A környezetvédelmi megfontolásoknak már kezdettől fogva szerepet kell játszaniuk ezekben a politikákban.

Ezeknek a politikáknak figyelembe kell venniük a harmonikus és fenntartható társadalmi fejlődés követelményeit is.

3. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek előmozdíthatják a regionális együttműködést.

71. Cikk
Ipari együttműködés

1. Az együttműködés főként az alábbiak előmozdítására irányul:

- Magyarországon és a Közösségben gazdasági tevékenységet végzők közötti ipari együttműködés, különösen a magánszektor erősítése céljából;

- a Közösség részvétele Magyarország erőfeszítéseiben, hogy mind az állami, mind pedig a magánszektorban korszerűsítse és szerkezetileg átalakítsa iparát olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet védelmét;

- meghatározott szektorok szerkezeti átalakítása;

- új vállalatok alapítása azokon a területeken, amelyek a fejlődésre lehetőséget nyújtanak;

- technológia és know-how átadása.

2. Az ipari együttműködési kezdeményezések figyelembe veszik a Magyarország által meghatározott prioritásokat. Ezek a kezdeményezések különösen arra irányulnak, hogy megfelelő és világos kereteket biztosítsanak a vállalatoknak és javítsák a vállalatirányítási ismereteket.

72. Cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem

1. Az együttműködés célja, hogy fenntartsák és, ha szükséges, javítsák a hazai és a külföldi magánberuházások kedvező környezetét és jogi kereteit, amelyek alapvetőek a magyarországi gazdasági és ipari újjáépítéshez. Az együttműködésnek az is célja, hogy bátorítsa és előmozdítsa Magyarországon a külföldi beruházást és a privatizációt.

2. Az együttműködés formái:

- Magyarország és a tagállamok között, ha indokolt, megállapodások kötése a beruházások előmozdításáról és védelméről, ideértve a nyereség átutalását és a tőke hazatelepítését is;

- további dereguláció Magyarországon és a gazdasági infrastruktúra javítása;

- kölcsönös tájékoztatás a beruházások területén érvényes törvényekről, rendeletekről és az államigazgatási gyakorlatról;

- kölcsönös tájékoztatás a beruházási lehetőségekről a kereskedelmi vásárok, kiállítások, kereskedelmi hetek és más események formájában;

- beruházási küldöttségek szervezése, mind Magyarországon, mind pedig a Közösségben.

73. Cikk
Ipari szabványok és minőségtanúsítás

1. Az együttműködés célja a szabványosítás és a minőségtanúsítás területén meglévő különbségek csökkentése.

2. E célból az együttműködés arra irányul, hogy:

- előmozdítsa a közösségi műszaki szabályok, az európai szabványok és minőségtanúsítási eljárások használatát;

- ahol indokolt, ezeken a területeken a kölcsönös elismerésről megállapodásokat kössenek;

- támogassa Magyarország részvételét a szakosított szervezetek munkájában (CEN, CENELEC, ETSI, EOTC);

- támogassa Magyarország részvételét az európai mérési és bevizsgálási programokban;

- előmozdítsa a termelés és a termelési folyamatok minőségellenőrzése területén a műszaki és módszertani információk cseréjét az érdekelt felek között.

3. A Közösség, ott ahol indokolt, Magyarországnak technikai segítséget nyújt.

74. Cikk
Együttműködés a tudomány és technológia területén

1. A Felek előmozdítják az együttműködést a kutatásokban és a műszaki fejlesztésben. Különleges figyelmet fordítanak a következőkre:

- kölcsönös tájékoztatás egymás tudomány- és technológiai politikájáról;

- közös tudományos és műszaki fejlesztési találkozók (szemináriumok, műhelyek) szervezése;

- közös kutatási és fejlesztési tevékenység, amelynek célja, hogy támogassa a tudományos haladást, valamint a technológiai és a know-how átadását;

- mindkét Fél kutatói és szakemberei számára gyakorlati képzés, továbbá mobilitásprogramok;

- a kutatást és új technológiák alkalmazását ösztönző környezet kialakítása, a kutatásban megszerzett szellemi tulajdonjog megfelelő védelmének biztosítása;

- részvétel a közösségi programokban a (3) bekezdéssel összhangban;

- a Közösség támogatása Magyarországnak a megfelelő európai kutatási és fejlesztési programokban való részvételéhez.

Amennyiben szükséges, a Közösség technikai segítséget nyújt.

2. A Társulási Tanács meghatározza az együttműködés fejlesztésére szolgáló megfelelő eljárásokat.

3. A Közösségnek a kutatás és a technológiai fejlesztés területén meghatározott keretprogramja alapján történő együttműködés a Felek eljárásai szerint tárgyalt és megkötött külön megállapodások alapján valósul meg.

75. Cikk
Oktatás és képzés

1. Az együttműködés célja Magyarország prioritásait figyelembe véve az emberi erőforrások harmonikus fejlesztése, valamint az általános oktatás, a képzés és a szakmai képzettség színvonalának emelése.

2. Az együttműködés a következő területekre terjed ki:

- az oktatási és képzési rendszer reformja;

- alapképzés, szakmai képzés, vállalatvezetői képzés, valamint szakmai felsőoktatás;

- munkahelyi képzés és folyamatos oktatás;

- tanárok munkahelyi képzése;

- átképzés és a munkaerő piachoz való alkalmazkodás;

- a közösségi nyelvek és a magyar nyelv tanítása;

- az európai tanulmányok tanításának előmozdítása megfelelő intézményekben;

- az idegen nyelvek tanulása általános feltételeinek javítása;

- a távoktatás és az új képzési módszerek fejlesztése;

- ösztöndíjak nyújtása tanulók és oktatók számára;

- képzési anyagok és felszerelések nyújtása.

3. A Felek további intézményes kereteket és együttműködési terveket hoznak létre, kezdve - amikor az létrejön - az Európai Képzési Alappal, továbbá Magyarországnak a TEMPUS-ban való részvételével. Ebben az összefüggésben és a közösségi eljárásokkal összhangban Magyarországnak más közösségi programokban való részvételét is megvizsgálják.

4. Az együttműködés elősegíti az oktatási intézmények egymás közötti, valamint az oktatási intézmények és a vállalatok közvetlen együttműködését, a tanárok, a tanulók és az igazgatási személyzet mobilitását, illetőleg cseréjét, külföldön szakmai gyakorlati és képzési időszakokat biztosít, segítséget nyújt a tananyag kialakításához, az oktatási eszközök kimunkálásához és az oktatási intézmények technikai felszereléséhez.

Az együttműködésnek célja a tanulmányi idők és a diplomák kölcsönös elismerése is.

5. A fordítás területén az együttműködés elsősorban a fordítók és a tolmácsok képzésére, valamint a közösségi nyelvi normák és terminológia elterjesztésére irányul.

76. Cikk
Mezőgazdaság és az agrár-ipari szektor

Az együttműködés célja a magyarországi mezőgazdaság és agrár-ipari szektor korszerűsítése, szerkezeti átalakítása és privatizálása. Különösen arra törekszik, hogy:

- fejlessze a magángazdaságokat és az elosztási hálózatot, a tárolási módszereket, valamint a forgalmazást;

- korszerűsítse a vidéki infrastruktúrát (szállítás, vízzel történő ellátás, távközlés);

- javítsa a földhasználat tervezését, ideértve az építési és városfejlesztési tervezést;

- megfelelő módszerek és termékek alkalmazásával javítsa a termelékenységet és a minőséget, nyújtson képzést és ellenőrzést a termelésben felhasznált anyagokkal kapcsolatos szennyezésellenes módszerek használatához;

- alakítsa át, fejlessze és korszerűsítse a feldolgozó vállalatokat és azok értékesítési technikáját;

- mozdítsa elő a mezőgazdaságban az ipari együttműködést és a know-how cseréjét, különösen a közösségi és a magyarországi magánszektorok között;

- fejlessze az együttműködést az állategészségügy és a növényegészségügy terén a képzéshez és az ellenőrzések megszervezéséhez nyújtott segítség révén, a közösségi követelményekkel való fokozatos harmonizáció céljából;

- teremtsen és mozdítson elő tényleges együttműködést, a mezőgazdasági tájékoztatási rendszerek területén;

- fejlessze és mozdítsa elő a tényleges együttműködést a közösségi modellekkel összeegyeztethető minőségbiztosítási rendszerek területén;

- mozdítsa elő Magyarországon a vidék integrált fejlesztését;

- hozzon létre tájékoztatáscserét a mezőgazdasági politikai és jogszabályok tekintetében;

- nyújtson technikai segítséget és know-how-t Magyarországnak az iskolák tejjel való ellátási rendszerére vonatkozóan.

77. Cikk
Energia

1. Az együttműködés a piacgazdaság elvei szerint valósul meg és az európai energiapiacok fokozatos integrációja alapján fejlődik.

2. Az együttműködés különösen a következőkre irányul:

- az infrastruktúra korszerűsítése;

- az ellátás javítása és változatossá tétele;

- az energiapolitika tervezése és meghatározása;

- a vállalati irányítás és képzés az energiaágazatban;

- az energiaforrások fejlesztése;

- az energiatakarékosság és az energiahatékonyság előmozdítása;

- az energiatermelés és fogyasztás környezeti hatása;

- a nukleáris energia;

- az elektromos, az olaj és a gáz szektorok, ideértve az európai ellátási hálózatok összekapcsolása lehetőségének megvizsgálását;

- a vállalatok közötti együttműködés keretfeltételeinek a kialakítása ebben az ágazatban;

- a technológia és a know-how átadása;

- az energia-piac nagyobb mértékben történő megnyitása, a gáz és az elektromos áram tranzitjának megkönnyítése.

78. Cikk
Nukleáris biztonság

1. Az együttműködés elsődleges célja, hogy biztosítsa a nukleáris energia biztonságosabb felhasználását.

2. Az együttműködés főleg a következő témákat öleli fel:

- nukleáris biztonság, balesetelhárítás, balesetkezelés;

- sugárzásvédelem, ideértve a környezeti sugárellenőrzést;

- fűtőanyag újrafelhasználási problémák, a nukleáris anyagok biztonságos őrzése;

- a rádioaktív hulladék kezelése;

- a nukleáris létesítmények leállítása és leszerelése;

- sugárzás-mentesítés.

3. Az együttműködés a 74. Cikkel összhangban kiterjed az információ- és tapasztalatcserére, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenységre.

79. Cikk
  Vissza az oldal tetejére