Időállapot: közlönyállapot (1994.I.20.)

1994. évi V. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról * 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Inytvr.) a következők szerint módosul:

1. § Az Inytvr. az 5. §-a után a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás a magánszemély azonosítására tartalmazza a jogosult családi és utónevét, ideértve a leánykori családi és utónevét, az anyja nevét, születési évét, lakáscímét, továbbá az érintett személyazonosító jelét. A statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet azonosítására az ingatlan-nyilvántartásban a szervezet megnevezését, székhelyét és a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni.

(2) A személyazonosító jelet az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatal a külön törvényben meghatározott korlátozással, belső azonosítóként használhatja. Az ingatlan-nyilvántartásba felvett adatokról kiadott másolatokban, valamint az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján készített egyéb okiratokban a személyazonosító jel nem tüntethető fel, és erről feljegyzés sem készíthető.

(3) Ha a földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. előtt készített - személyazonosító jelet is tartalmazó - tulajdoni lapról fénymásolatot, fényképet, illetőleg filmet (a továbbiakban: fénymásolat) állít elő, a tulajdoni lap így elkészített fénymásolata az eredeti tulajdoni lappal azonos bizonyító erő céljából a személyazonosító jelet is tartalmazhatja.”

2. § Az Inytvr. 6. § (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok jegyezhetők be:)

b) a lakásszövetkezeti tag állandó használati joga;

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog.”

3. § Az Inytvr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartást községenként, városonként, Budapesten kerületenként (a továbbiakban: község) kell, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban kerületenként is lehet vezetni.”

4. § Az Inytvr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) és (4) bekezdések rendelkezései lépnek:

„(3) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztálybasorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.

(4) A területegységre vonatkozó kataszteri tisztajövedelem (tisztajövedelmi fokozat) megállapítása és megváltoztatása, továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorolása, a besorolás megváltoztatása - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.”

5. § Az Inytvr. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A község belterületének üzemszerű művelés alatt nem álló részét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.”

6. § (1) Az Inytvr. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) és (5) bekezdések rendelkezései lépnek:

„(4) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(5) A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően - a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont szövetkezetenként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.”

(2) Az Inytvr. 11. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A kizárólagosan önkormányzati tulajdonban levő külterületi ingatlanokat, valamint a belterületen levő közterületeket települési önkormányzatonként egy tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(7) A (2)-(6) bekezdések szerinti nyilvántartási módot nem érinti, ha a kezelőnként, szövetkezetenként egy tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanok kezelője, illetőleg a szövetkezet időközben gazdasági társasággá, másik szövetkezetté alakult át, vagy az ingatlan kizárólagosan a kincstári vagyon körébe kerül.”

7. § Az Inytvr. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amelyről ellenőrzése során vagy egyébként hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költségei azt terhelik, aki a 12. § (2) bekezdésben elrendelt bejelentést elmulasztotta.”

8. § Az Inytvr. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A földhivatal a nyilvántartott jogoknak és tényeknek a tényleges állapottal való egyezőségét hivatalból is ellenőrizheti. A hivatalból feltárt eltérés rendezésére - feltéve, hogy ahhoz bírósági eljárás nem szükséges - az érdekelt határozattal kötelezhető.”

9. § (1) Az Inytvr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bejegyzésnek - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.”

(2) Az Inytvr. 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2)-(7) bekezdéseinek számozása (3)-(8) bekezdésekre változik:

„(2) A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.”

10. § Az Inytvr. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ismeretlen helyen tartózkodás tényét a települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.”

11. § Az Inytvr. a 49. § után a következő címmel és 50-62. §-okkal egészül ki:

„Az ingatlan-nyilvántartás átállítása
elektronikus gépi adatfeldolgozásra

50. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy elrendelje az ingatlanok adatainak, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó jogoknak és tényeknek (a továbbiakban: az ingatlan-nyilvántartás adatai) elektronikus gépi adatfeldolgozással történő kezelését azoknál a földhivataloknál, amelyeknél ehhez a személyi és tárgyi feltételek az adott költségvetési év kiadási (támogatási) előirányzatai között a központi költségvetésből, illetőleg egyéb forrásból biztosítottak.

51. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást községenként kell gépi adatfeldolgozásra átállítani. A földhivatal illetékességi területén lévő községek ingatlan-nyilvántartásának adatait - az irattár kivételével - földhivatalonként közös adatbankban kell kezelni. Budapesten az ingatlan-nyilvántartási adatok kezelésére több adatbank is létrehozható.

(2) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartáshoz fűződő joghatások azonosak azokkal, mint amelyeket az e törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) és más jogszabályok a hagyományos ingatlan-nyilvántartáshoz fűznek.

(3) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartásra a tvr. rendelkezéseit a 11. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltak kivételével és az 52-62. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. § (1) A község ingatlan-nyilvántartásának gépi adatfeldolgozásra történt átállítását a földművelésügyi miniszter a Magyar Közlönyben, a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában, valamint egy országos és a helyi napilapban megjelenő hirdetménnyel teszi közzé. A hirdetménynek meg kell jelölnie azt a napot, amelytől kezdve a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni (az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitása), és utalni kell az átállított adatok elleni jogorvoslati lehetőségekre.

(2) Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásával egyidejűleg a korábbi tulajdoni lapok és földkönyvek továbbvezetése megszűnik. Ezek megőrzéséről a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell gondoskodni.

53. § (1) Az adatbanknak - megnyitásakor - a tulajdoni lapon lévő és a földkönyvben nyilvántartott érvényes adatokat kell tartalmaznia.

(2) Az adatbankban az ingatlanok területére, határvonalára és térbeli elhelyezkedésére, ábrázolására vonatkozó és digitális formában rendelkezésre álló földmérési alaptérkép adatait kell kezelni, ha az említett térképet az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették.

(3) Az adatbankban meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket, adatokat és a tulajdoni lapon lévő bejegyzések (adatok) törlésére vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés, illetve változás alapjául szolgáló okirat az irattárból visszakereshető (törölt bejegyzések adatállománya).

(4) A bejegyzések, törlések, valamint a lekérdezések időpontjának, jogalapjának és a műveletet végző személy azonosítójának feltüntetésével naplót kell készíteni.

(5) A törölt bejegyzések állománya, valamint az adatváltozások átvezetése és jogok és tények bejegyzése alapjául szolgáló iratok, továbbá a (4) bekezdés szerinti napló a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik.

54. § (1) A tulajdoni lapon lévő adatokat és jogi bejegyzéseket megfogalmazásban és terjedelemben úgy kell a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartásba átvinni, ahogy azokat a tulajdoni lap tartalmazza.

(2) Ha a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás adatai nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, az adatokat kérelemre vagy hivatalból a földhivatal kijavítja, illetőleg a hiányos bejegyzést kiegészíti, vagy saját hatáskörben módosítja.

(3) Ha az ingatlan-nyilvántartás adatainak kijavítása, kiegészítése vagy módosítása olyan harmadik személyt érintene, akinek az ingatlan-nyilvántartás átállítását követő jóhiszemű jogszerzését a 2. § (1) bekezdése szerint vélelmezni kell, kijavításnak, kiegészítésnek, illetőleg módosításnak az érdekelt harmadik személy hozzájárulása nélkül földhivatali eljárásban is helye van, ha a helyesbítés iránti kérelmet az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitását követő hat hónapon belül nyújtották be, vagy a helyesbítésre hivatalból ez időszakon belül került sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időszakon belül a földhivatal a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról a jogosult kérelmére hitelesítés nélkül, illetékmentes másolatot szolgáltat az eredeti tulajdoni lap tartalmával történő összehasonlítás céljából. Egyéb célra az átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról a másolat csak hitelesítéssel ellátva szolgáltatható.

(5) A földhivatal a hitelesítés nélküli tulajdoni lap másolat szolgáltatásán túlmenően hivatalos helyiségében egyéb módon is biztosítja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehetőségét.

55. § Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitása időpontjában elintézetlen és az 54. § (3) bekezdésében meghatározott időszak alatt a földhivatalhoz érkezett beadványok és bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmát össze kell hasonlítani az átállítás előtt érvényes tulajdoni lap tartalmával. Ha a beadvány elintézésének az átállított ingatlan-nyilvántartás hibájára visszavezethető akadálya van, a beadvány elutasítása helyett az 54. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. § A földhivatal a bíróságok, a helyi önkormányzati és más közigazgatási hatóságok részére biztosítja, hogy bírósági, illetőleg hatósági ügy ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - csatlakozási díj fizetése nélkül - saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak. Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal saját gépi adatfeldolgozó eszközzel - csatlakozási díj fizetése nélkül - statisztikai célú felhasználásra, személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti.

57. § (1) A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén működő földhivatal adatbankjához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzők közös gépi adatfeldolgozó eszközt működtethetnek. A földművelésügyi miniszter a közjegyző részére a csatlakozás lehetőségét a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.

(2) Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörben eljárva az átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról hiteles másolatot állíthat ki, és egyébként is felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

58. § (1) A földművelésügyi miniszter a technikai lehetőségek függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy

ügyfeleik jogi tanáccsal való ellátása és tájékoztatása, beadvány, szerződés és egyéb okirat készítése céljából saját gépi adatfeldolgozó eszközzel, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak.

(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi adatfeldolgozó eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

(3) Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnéséről az illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földművelésügyi minisztert, aki a csatlakozási engedélyt visszavonja.

59. § (1) A földművelésügyi miniszter kérelemre, a technikai lehetőségek függvényében, az 56-58. §-okban nem említett más személyek, illetőleg szervezetek részére is engedélyezheti, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak, feltéve, hogy a tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak kielégítése a fennálló keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a földhivatali adatbankhoz történő csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet.

(2) A földművelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási engedélyt, ha az annak alapjául szolgáló igény megszűnik.

60. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének jogosultsága a személyazonosító jelre nem terjed ki. Az államtitkot képező adatok lekérdezésének lehetőségét technikai megoldások alkalmazásával ki kell zárni.

(2) A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

61. § (1) Az adatbankban tárolt adatok a nemzeti vagyon részét képezik, amelynek működtetése és fejlesztése állami feladat. Az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani, a Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül, önálló címként.

(2) Az adatbankból lekérdezés útján szolgáltatott adatokat hitelesnek kell tekinteni. A lekérdezett adatok harmadik fél felé való szolgáltatása csak törvényi felhatalmazás alapján lehetséges.

62. § Adatbiztonsági célból a földművelésügyi miniszter számítógépes központi történeti archívumot is felállíthat, amelyből a szolgáltatás az 56-60. §-okban szabályozott módon történhet.”

12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tartós földhasználati jogot és termelőszövetkezeti földhasználati jogot - amelyek a külön jogszabályok szerinti időpontban szűnnek meg - ez a törvény nem érinti.

(2) A 9. § rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre és megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az e törvény alapján szükséges jogszabály-módosításokat elvégezze, és az e törvény végrehajtásához szükséges szabályokat megállapítsa, továbbá, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatbankhoz történő csatlakozás díját, a lekérdezés útján történő adatszolgáltatás, valamint díjfizetés feltételeit és a díj mértékét megállapítsa.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter és a földművelésügyi miniszter, hogy az Inytvr. és a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet hatályos szövegét megállapítsa, és a Magyar Közlönyben közzétegye.

13. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Inytvr. 1. § (3) bekezdésében a „népgazdasági” szó „nemzetgazdasági” szóra, a 7. § (1) bekezdésének e) pontjában „a bírósági jogorvoslati kérelem” szövegrész „a bírósági felülvizsgálati kérelem” szövegrészre, a 12. § (4) bekezdésében a „nagyüzemi” szó „üzemi” szóra, a 15. § (3) bekezdésében a „hatósági határozat” szövegrész a „hatáskörrel rendelkező hatóság határozata” szövegrészre, a 33. § (3) bekezdésében a „tanácsi szervek” szövegrész „helyi önkormányzatok” szövegrészre módosul;

b) az Inytvr. 1. § (3) bekezdéséből „az üzemi földnyilvántartás vezetésének” szövegrész, a 9. § (4) bekezdéséből az „is” szó, a 11. § (2) bekezdéséből az „és zártkerti” szövegrész, a 12. § (4) bekezdéséből a „vagy a termelőszövetkezeti földhasználati jog” szövegrész, a 14. § (4) bekezdéséből az „állami” szó, a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 34. §-ának címe és a 34. §-a, a 35. §-ának címe és a 35. §-a, a 39. §-ának (1) bekezdése, a 42. §-ának (1) bekezdése, valamint a 43-44. §-a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére