Időállapot: közlönyállapot (1994.III.11.)

1994. évi XI. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről, Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Magyarország)

egyrészről,

az EURÓPAI KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: a Közösség)

másrészről,

(a továbbiakban: a Szerződő Felek),

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Európai Megállapodásra, amely társulást létesít a Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között;

tekintettel az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt Ideiglenes Megállapodásra a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség között;

tekintettel mindkét Szerződő Fél érdekeltségére a bormegnevezések kölcsönös védelmében és ellenőrzésében;

megkötötték az alábbi Megállapodást:

1. Cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy viszonosság alapján védik és ellenőrzik a Magyarországról és a Közösségből származó borok megnevezését a Megállapodásban meghatározott feltételek mellett.

2. Cikk

1. Ezt a Megállapodást a Harmonizált Rendszerű Vámtarifa 22.04 vámtarifaszáma alá tartozó borokra kell alkalmazni.

2. E Megállapodás értelmében, ellenkező rendelkezés hiányában

- a „származó bor”, ha az egyik Szerződő Fél megnevezése azt megelőzi vagy követi, olyan bort jelent, amelyet az adott Szerződő Fél területén olyan szőlőből állítottak elő, amelyet teljes egészében annak a Szerződő Félnek a területén termeltek és takarítottak be;

- a „földrajzi megjelölés” olyan megjelölés, beleértve az „eredetmegjelölést”, amelyet az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről vagy e terület egyik körzetéből vagy helységéből származó bor leírására és bemutatására, ahol a bor adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője döntően a földrajzi eredetének tulajdonítható;

- a „hagyományos kifejezés” a hagyományosan használt elnevezést jelenti, amely különösképpen vonatkozik az adott bor termelési eljárására vagy színére, típusára vagy minőségére, amelyeket az adott Szerződő Fél törvényei és rendelkezései elismernek a Szerződő Fél területéről származó bor leírására és bemutatására;

- a „leírás” azokat az elnevezéseket jelenti, amelyeket a címkén, a bor szállítási dokumentumain és a kereskedelmi dokumentumokon alkalmaznak, különösen a számlákon és a szállítási okmányokban és a hirdetésekben;

- a „címkézés” minden olyan leírást, egyéb hivatkozást, jelzést, formai megjelenítést vagy védjegyet jelent, amelyek megkülönböztetik a bort, és amelyek ugyanazon a palackon jelennek meg, beleértve a palack lepecsételését szolgáló eszközt vagy a palackhoz rögzített függő címkét és az üvegpalackok nyakát fedő borítást;

- a „bemutatás” a palackokon, beleértve a lezárást, a címkén és a csomagoláson alkalmazott elnevezéseket jelenti;

- a „csomagolás” olyan védőburkolatot jelent, mint a papír, bármiféle szalmafonat, karton vagy doboz, amit egy vagy több palack szállítására és/vagy eladás céljából a végső fogyasztó számára történő bemutatásra használnak.

I. Cím

A bormegnevezések kölcsönös védelme

3. Cikk

A Szerződő Felek e Megállapodással összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést a Szerződő Felek területéről származó borok leírására és bemutatására használt, a 4. Cikkben hivatkozott megnevezések kölcsönös védelmére, különösen a tisztességtelen verseny ellen.

4. Cikk

1. Az alábbi megjelölések védettek:

a) a Közösségből származó borok esetében:

- arra a tagállamra való hivatkozások, amelyből a bor származik,

- a meghatározott területeken előállított minőségi borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket rögzítő 823/87. (EGK) számú tanácsi rendelet 1. Cikkében hivatkozott alábbi kifejezések: * 

i) a „meghatározott területen előállított minőségi bor” kifejezés, beleértve a „psr *  (meghatározott területen előállított) minőségi bor” rövidítést, valamint az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

ii) a „meghatározott területen előállított minőségi habzóbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi habzóbor” rövidítést, az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén, valamint a „Sekt bestimmter Anbaugebiete” vagy „Sekt b.A” kifejezéseket;

iii) a „meghatározott területen előállított minőségi félhabzóbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi félhabzóbor” rövidítést és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

iv) a „meghatározott területen előállított minőségi likőrbor” kifejezés, beleértve a „psr (meghatározott területen előállított) minőségi likőrbor” rövidítést és az ennek megfelelő kifejezéseket és rövidítéseket a Közösség többi nyelvén;

- a Közösségben előállított likőrborok termelésére és forgalmazására vonatkozó 4252/88. (EGK) számú tanácsi rendeletben hivatkozott alábbi kifejezések: * 

„οινοη γλυκυη φυσικοη „vino generoso”, „vino generoso de licor”, „vinho generoso”, „vino dulce natural”, „vino dolce naturale”, „vinho doce natural”, „vin doux naturel”;

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések;

b) a Magyarországról származó borok esetében:

- a „Hungary”, „Hungaria”, „Hunnia”, „Magyarország”, „Magyar” nevek, vagy ennek az országnak a megjelölésére használt egyéb nevek;

- a Mellékletben hivatkozott földrajzi megjelölések és hagyományos kifejezések, ahogy azok megjelennek a borokra vonatkozó magyar jogszabályokban, nevezetesen az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben és ennek a végrehajtásáról rendelkező, a 7/1990. (XII. 25.) FM rendelettel és a 23/1992. (XII. 17.) FM rendelettel módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendeletben.

2. Magyarországon a védett közösségi megjelöléseket

- kizárólag a Közösségből származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a közösségi törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint, vagy azok hiányában a tagállamok törvényei és rendeletei szerint szabad használni.

3. A Közösségben a védett magyar megjelöléseket

- kizárólag a Magyarországról származó azon borokra tartják fenn, amelyekre azokat alkalmazzák, és

- csak a magyar törvényekben és rendeletekben rögzített feltételek szerint szabad használni.

4. Az 1. bekezdésben előirányzott védelem azokra a megjelölésekre is kiterjed, amelyek esetében fordításban jelölik a bor valódi származását vagy használják a földrajzi megjelölést vagy a hagyományos kifejezést, illetve olyan vagy hasonló értelmezést tágító kifejezésekkel egészítik ki, mint „védjegy”, „típus”, „stílusú”, „imitáció”, „módszer”, „féle”.

5. Homoním vagy azonos földrajzi megjelölések esetében:

a) ahol az e Megállapodás értelmében védett két megjelölés homoním vagy azonos, a védelmet mindkét megjelölésre ki kell terjeszteni, feltéve, hogy

- a kérdéses földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják olyan bor leírására és bemutatására, amelyet azon a földrajzi területen állítanak elő, amelyre a megnevezés utal,

- a bort nem megtévesztő módon, mint a másik Szerződő Fél területéről származót mutatják be a fogyasztóknak;

vagy

b) ahol az egyik Szerződő Fél védett megjelölése homoním vagy azonos egy, a Szerződő Felek területén kívül eső földrajzi névvel, az utóbbi név azzal a feltétellel használható a bor leírására és bemutatására, hogy

- a kérdéses bort azon a földrajzi területen állítják elő, amelyre a megnevezés utal,

- a földrajzi megjelölést hagyományosan és következetesen használják a borok leírására és bemutatására,

- ezt a használatot a származási ország szabályozza,

- a bort csak annak a Szerződő Félnek a területén forgalmazzák, amely számára e földrajzi jelölés nem védett,

- a bort nem megtévesztő módon, mint annak a Szerződő Félnek a területéről származót mutatják be a fogyasztóknak, amely számára e földrajzi jelölés védett.

Ilyen esetekben a Szerződő Felek meghatározzák azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek között a kérdéses homoním vagy azonos megjelöléseket megkülönböztetik egymástól, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelőknek méltányos elbánást biztosítsanak, és a fogyasztókat ne vezessék félre.

6. Ahol a palackozó vagy a kereskedelmi forgalmazásban érintett bármely más személy neve vagy cégneve a bor származása tekintetében megtévesztő lehet, ezt a nevet vagy cégnevet csak akkor lehet használni, ha az kevésbé szembeötlő betűkkel van kinyomtatva, mint a bor leírására és bemutatására szolgáló egyéb részletekhez használt betűk, és ha előtte feltüntetik a kérdéses személy szakmai tevékenységére vonatkozó részleteket. Mindezeket az információkat egy sorban, azonos írásmóddal kell feltüntetni.

7. Ebben a Megállapodásban semmi sem kötelezi az egyik Szerződő Felet, hogy a másik Szerződő Fél olyan földrajzi megjelölését vagy hagyományos kifejezését védje, amely a származási országban nem élvez védelmet, vagy elveszti azt, vagy abban az országban kikerül a használatból.

5. Cikk

A Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az olyan esetekben, amelyekben a Szerződő Felek országaiból származó borokat ezek területein kívülre exportálják és ott forgalmazzák, az egyik Szerződő Félnek a Megállapodásban hivatkozott védett megnevezéseit ne használják a másik Szerződő Fél országából származó bor leírására és bemutatására.

6. Cikk

1. Ha egy bor leírása vagy bemutatása, különösen a címkén vagy a hivatalos vagy kereskedelmi okmányokban vagy reklámban sérti ezt a Megállapodást, a Szerződő Felek a vonatkozó törvényeikkel és rendelkezéseikkel összhangban alkalmazzák a szükséges adminisztratív intézkedéseket vagy jogi eljárásokat.

2. Az 1. bekezdésben lefektetett intézkedéseket és eljárásokat különösen a következő esetekben kell megtenni:

a) ahol a magyar vagy a közösségi törvények szerinti leírásoknak a másik Szerződő Fél nyelvére vagy nyelveire történő lefordítása következtében olyan szó jelenik meg, amely félrevezető lehet az így leírt vagy bemutatott bor származását, természetét vagy minőségét tekintve;

b) ahol a bor származási helyéről, eredetéről, természetéről, a szőlőfajtáról vagy a lényeges minőségi jegyeiről közvetlenül vagy közvetetten hamis vagy félrevezető információt adó leírások, védjegyek, megnevezések, feliratok vagy ábrák jelennek meg a palackokon vagy a csomagoláson, a reklámban vagy az e Megállapodás értelmében védett megnevezésű borokhoz kapcsolódó hivatalos vagy kereskedelmi okmányokban;

c) ahol csomagolási célra olyan palackokat használnak, amelyek a származásra nézve megtévesztőek.

3. Az e Megállapodás értelmében védett megnevezésű borok esetében használt, bejegyzett vagy nem bejegyzett védjegyek nem tartalmazhatnak olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy ábrákat, amelyek

a) hamis benyomást kelthetnek a leírt és bemutatott termék kereskedelmi forgalmazásával foglalkozó személy, különösen a palackozó tekintetében;

b) félreérthetők lehetnek egy földrajzi egység nevét illetően, amelynek egy bor jelölésére és bemutatására való használata a Megállapodás értelmében védett;

c) félrevezető vagy félreértésre esetleg alapot adó információt tartalmaznak, különösen a földrajzi eredetre, a szőlőfajtára, évjáratra vagy magasabb minőségre vonatkozóan.

7. Cikk

1. Amilyen mértékben a vonatkozó közösségi jogszabályok megengedik, az e Megállapodás nyújtotta védelem előnyeit ki kell terjeszteni azon természetes és jogi személyekre, személyegyesülésekre, valamint a termelők, kereskedők vagy fogyasztók szövetségeire, társulásaira és szervezeteire, amelyek székhelye Magyarországon található.

2. Amilyen mértékben a vonatkozó magyar jogszabályok megengedik, az e Megállapodás nyújtotta védelem előnyeit ki kell terjeszteni azon természetes és jogi személyekre, személyegyesülésekre, valamint a termelők, kereskedők vagy fogyasztók szövetségeire, társulásaira és szervezeteire, amelyek székhelye a Közösségben található.

8. Cikk

Ez a Megállapodás sem jelenleg, sem a jövőben nem zárja ki azt, hogy a Szerződő Felek a Megállapodás által védett leírásokra bármilyen szélesebb körű védelmet alkalmazzanak belső jogszabályaik vagy más nemzetközi szerződéseik értelmében.

II. Cím

Az ellenőrző hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás

9. Cikk

A Szerződő Felek mindegyike kijelöli az e Megállapodásba foglalt szabályok betartásáért felelős testületeket.

A Szerződő Felek a Megállapodásnak a hatálybalépését követő legkésőbb két hónapon belül tájékoztatják egymást e testületek nevéről és címeiről. E testületek között szoros és közvetlen együttműködést kell kialakítani.

10. Cikk

1. Ha a 9. Cikkel összhangban kijelölt testületek egyike okkal gyanítja, hogy

- a 2. Cikkben meghatározott, a Magyarország és a Közösség közötti kereskedelmi forgalomba kerülő bor vagy borszállítmány nem felel meg a Közösség vagy Magyarország borágazatát szabályozó rendelkezéseknek vagy e Megállapodásnak, és

- ez a meg nem felelés a másik Szerződő Félnek különleges érdekében áll, és adminisztratív intézkedések vagy jogi eljárások kezdeményezéséhez vezethet,

annak a testületnek haladéktalanul értesítenie kell a másik Szerződő Fél megfelelő testületeit és a Közösség Bizottságát.

2. Az 1. bekezdéssel összhangban adandó tájékoztatást hivatalos, kereskedelmi vagy más megfelelő okmányoknak kell kísérniük; fel kell tüntetni azt is, hogy szükség esetén milyen adminisztratív intézkedéseket vagy jogi eljárásokat lehet kezdeményezni. A tájékoztatásnak a szóban forgó borról különösen a következő részleteket kell magában foglalnia:

- a termelő és a borral rendelkező személy,

- a bor összetétele és érzékszervi jellemzői,

- a bor leírása és bemutatása,

- a termelésre és a forgalmazásra vonatkozó szabályoknak való meg nem felelés részletei.

III. Cím

Általános rendelkezések

11. Cikk

A Megállapodás I. Címében foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a borokra, amelyek

a) tranzitforgalomban vannak a Szerződő Felek egyikének a területén;

vagy

b) a Szerződő Felek egyikének a területéről származnak, és amelyeket kis tételekben szállítanak a Felek között a Megállapodás Jegyzőkönyvének feltételei között és eljárásainak megfelelően.

12. Cikk

A Megállapodást egyrészt Magyarország területén, másrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződést alkalmazzák, és olyan feltételekkel, amelyeket ez a Szerződés előír.

13. Cikk

1. A Szerződő Felek konzultációt tartanak, ha egyikük úgy véli, hogy a másik Szerződő Fél nem teljesítette a Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét.

2. A konzultációt kérő Szerződő Félnek minden szükséges tájékoztatást meg kell adnia a másik Fél számára a kérdéses eset részletes vizsgálatához.

3. Olyan esetekben, amikor bármilyen késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, megfelelő ideiglenes védelmi intézkedéseket lehet tenni előzetes konzultáció nélkül, feltéve, hogy a konzultációkat az ilyen intézkedések meghozatala után haladéktalanul megtartják.

4. Ha az 1. és 3. bekezdésben előirányzott konzultációkat követően a Szerződő Felek nem jutottak megállapodásra, a konzultációkat kérő vagy a 3. bekezdésben hivatkozott intézkedéseket foganatosító Fél megfelelő védelmi intézkedéseket tehet a Megállapodás megfelelő alkalmazásának biztosítására.

14. Cikk

A Szerződő Felek közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Megállapodás alkalmazásával összefüggő minden kérdésben.

Magyarország és a Közösség különösen az alábbiakat teszik:

a) kölcsönös megállapodás alapján módosításokat tesznek a Megállapodáshoz tartozó Mellékletben és Jegyzőkönyvben, hogy figyelembe vegyenek bármilyen módosítást a Szerződő Felek törvényeiben és rendelkezéseiben;

b) értesítik egymást a Megállapodás alkalmazását érintő jogi döntésekről, és tájékoztatják egymást az ilyen döntések alapján tett intézkedésekről;

c) megvizsgálják a másik Szerződő Fél által a Megállapodás értelmében meghozott intézkedéseket, különös tekintettel a törvényekben és rendelkezésekben történt módosításokra;

d) szükség esetén kölcsönösen meghatározzák a 4. Cikk 5. bekezdésében hivatkozott gyakorlati feltételeket;

e) szükség esetén találkozót tartanak a Megállapodás alkalmazásából következő technikai kérdések megvitatására.

15. Cikk

1. Azok a borok, amelyeket a Megállapodás hatálybalépése idején jogszerűen írtak le és mutattak be az e Megállapodás által tiltott módon, forgalomba hozhatók:

- a nagykereskedők által 3 éves időszakon át,

- a kiskereskedők által a készletek kimerüléséig.

2. A forgalomba hozatalukkor a Megállapodásnak megfelelően leírt és bemutatott borok, amelyek leírása és bemutatása megszűnik összhangban lenni a Megállapodással ennek módosítása következtében, a készletek kimerüléséig forgalmazhatók, hacsak a Szerződő Felek nem állapodnak meg másként.

16. Cikk

A Szerződő Felek megtesznek minden olyan általános és különleges intézkedést, amely alkalmas a Megállapodás által előírt kötelezettségek teljesítésére. A Feleknek biztosítani kell az ebben a Megállapodásban meghatározott célok elérését.

17. Cikk

Az e Megállapodáshoz csatolt Melléklet és Jegyzőkönyv annak szerves részét képezi.

18. Cikk

A Megállapodás két eredeti példányban készült, magyar, valamint angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken, e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

19. Cikk

1. A Megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat befejezték.

2. A Megállapodást bármely Szerződő Fél felmondhatja úgy, hogy erről egy évvel korábban írásban értesíti a másik Szerződő Felet.

Készült Brüsszelben, az ezerkilenszázkilencvenharmadik év, november hó, huszonkilencedik napján.

(Aláírások)

Melléklet

A 4. cikkben hivatkozott védett bornevek jegyzéke

A. A Közösségből származó borok

I. A Német Szövetségi Köztársaságból származó borok

A) Meghatározott területeken termelt minőségi borok

Ezeket a borokat ’Qualitätswein b. A.’ kifejezéssel, vagy az 1. pontban felsorolt speciális hagyományos kifejezésekkel, a 2.1. pontban felsorolt meghatározott területek nevével, és az ’amtliche Prüfungsnummer’ (hivatalos vizsgálati szám) vagy az ’A. P. Nr.’ rövidítés megadásával, melyet szám követ, írják le.

A borok kiegészítésként a 2.2. pontban felsorolt körzet (Bereich) és/vagy egy szőlőtermesztő község vagy településrész és Grosslage vagy szőlőhegy (Einzellage) nevével jelölhetők. Ezek a borok jelölhetők még a C) pontban felsorolt kiegészítő hagyományos kifejezésekkel is.

1. Speciális hagyományos kifejezések:

- ’Qualitätswein’ vagy

- ’Qualitätswein mit Prädikat’ összekapcsolva az alábbi kifejezések egyikével:

’Kabinett’, ’Spätlese’, ’Auslese’, ’Beerenauslese’, ’Trockenbeerenauslese’ vagy ’Eiswein’.

2. Földrajzi megjelölések

2.1. A borvidékek nevei:

- Ahr

- Hessische Bergstrasse

- Mittelrhein

- Mosel-Saar-Ruwer

- Nahe

- Rheingau

- Rheinhessen

- Pfalz

- Franken

- Württemberg

- Baden

- Saale-Unstrut

- Sachsen

2.2. A körzetek, községek és településrészek nevei

2.2.1. Ahr borvidék:

a) Körzet:

Walporzheim/Ahrtal körzet

b) Grosslage:

Klosterberg

c) Szőlőhely (Einzellage):

Blume

Burggarten

Goldkaul

Hardtberg

Herrenberg

Laacherberg

Mönchberg

Pfaffenberg

Sonnenberg

Steinkaul

Übigberg

d) Községek vagy településrészek:

Ahrbrück

Ahrtweiler

Altenahr

Bachem

Bad Neuenahr-Ahrweiler

Dernau

Ehlingen

Heimersheim

Heppingen

Lohrsdorf

Marienthal

Mayschoss

Neuenahr

Pützfeld

Rech

Reimerzhoven

Walporzheim

2.2.2. Heissische Bergstrasse borvidék:

a) Körzet:

Starkenburg körzet

Umstadt körzet

b) Grosslagen:

Rott

Schlossberg

Wolfsmagen

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

Eckweg

Fürstenlager

Guldenzoll

Hemsberg

Herrenberg

Höllberg

Kalkgasse

Maiberg

Paulus

Steingeröll

Steingerück

Steinkopf

Stemmler

Streichling

d) Községek vagy településrészek:

Alsbach

Bensheim

Bensheim-Auerbach

Bensheim-Schönberg

Dietzenbach

Erbach

Gross-Umstadt

Hambach

Heppenheim

Klein-Umstadt

Rossdorf

Seeheim

Zwingenberg

2.2.3. Mittelrhein borvidék:

a) Körzetek;

Loreley körzet

Siebengebirge körzet

b) Grosslagen:

Burg Hammerstein

Burg Rheinfels

Gedeonseck

Herrenberg

Lahntal

Loreleyfelsen

Marxburg

Petersberg

Schloss Reichenstein

Schloss Schönburg

Schloss Stahleck

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

Brünnchen

Fürstenberg

Gartenlay

Klosterberg

Römerberg

Schloß Stahlberg

Sonne

St. Martinsberg

Wahrheit

Wolfshöhle

d) Községek vagy településrészek:

Arlendorf

Bacharach

Bacharach-Steeg

Bad Ems

Bad Hönningen

Boppard

Bornich

Braubach

Breitscheid

Brey

Damscheid

Dattenberg

Dausenau

Dellhofen

Dörscheid

Ehrenbreitstein

Ehrental

Ems

Engenhöll

Erpel

Fachbach

Filsen

Hamm

Hammerstein

Henschhausen

Hirzenach

Kamp-Bornhofen

Karthaus

Kasbach-Ohlenberg

Kaub

Kestert

Koblenz

Königswinter

Lahnstein

Langscheid

Leubsdorf

Leutesdorf

Linz

Manubach

Medenscheid

Nassau

Neurath

Niederburg

Niederdollendorf

Niederhammerstein

Niederheimbach

Nochern

Oberdiebach

Oberdollendorf

Oberhammerstein

Oberheimbach

Obernhof

Oberwesel

Osterspai

Patersberg

Perscheid

Rheindiebach

Rheinbreitbach

Rheinbrohl

Rhens

Rhöndorf

Sankt-Goar

Sankt-Goarshausen

Schloss Fürstenberg

Spay

Steeg

Trechtingshausen

Unkel

Urbar

Vallendar

Weinähr

Wellmich

Werlau

Winzberg

2.2.4. Mosel-Saar-Ruwer borvidék:

a) Körzetek:

Bernkastel körzet

Moseltor körzet

Obermosel körzet

Saar-Ruwer körzet

Zell/Mosel körzet

b) Grosslagen:

Badstube

Gipfel

Goldbäumchen

Grafschaft

Köningsberg

Kurfüstlay

Münzlay

Nacktarsch

Probstberg

Römerlay

Rosenhang

Sankt Michael

Schwarzberg

Schwarze Katz

Scharzlay

vom heissen Stein

Weinhex

c) Szőlőhegyek (Einzellagen):

Abteiberg

Adler

Altarberg

Altärchen

Altenberg

Annaberg

Apotheke

Auf der Wiltingerkupp

Blümchen

Bockstein

Brauneberg

Braunfels

Brüderberg

Bruderschaft

Burg Warsberg

Burgberg

Burglay

Burglay-Felsen

Burgmauer

Busslay

Carlsfelsen

Doctor

Domgarten

Domherrenberg

Edelberg

Elzhofberg

Engelgrube

Engelströpfchen

Eucharinsberg

Falkenberg

Falklay

Felsenkopf

Fettgarten

Feuerberg

Frauenberg

Funkenberg

Geisberg

Goldgrübchen

Goldkupp

Goldlay

Goldtröpfchen

Grafschafter Sonnenberg

Großer Herrgott

Günterslay

Hahnenschrittchen

Hammerstein

Hasenberg

Hasenläufer

Held

Herrenberg

Herzchen

Himmelreich

Hirschlay

Hirtengarten

Hitzlay

Hoofberger

Honigberg

Hubertusberg

Hubertuslay

Johannisbrünnchen

Juffer

Kappellchen

Kapellenberg

Kardinalsberg

Karlsberg

Kätzchen

Kehrnagel

Kirchberg

Kirchlay

Klosterberg

Klostergarten

Klosterkammer

Königsberg

Kreuzlay

Krone

Kupp

Kurfürst

Lambertuslay

Laudamusberg

Laurentiusberg

Lay

Leiterchen

Letterlay

Mandelgraben

Marienberg

Marienburg

Marienburger

Marienholz

Maximiner Burgberg

Maximiner Herrenberg

Maximiner Klosterlay

Meisenberg

Monteneubel

Moullay-Hofberg

Mühlenberg

Niederberg

Niederberg-Helden

Nonnenberg

Nonnengarten

Osterlämmchen

Paradies

Paulinsberg

Paulinslay

Pfirsichgarten

Quirinisberg

Rathausberg

Rausch

Rochusfels

Römerberg

Römergarten

Römerhang

Römerquelle

Rosenberg

Rosenborn

Rosengärtchen

Rosenlay

Roterd

Sandberg

Schatzgarten

Scheidterberg

Schelm

Schießlay

Schlagengraben

Schleidberg

Schlemmertröpfchen

Schloß Thorner Kupp

Schloßberg

Sonnenberg

Sonnenlay

Sonnenuhr

St. Georgshof

St. Martin

St. Matheiser

Stefanslay

Steffensberg

Stephansberg

Stubener Klostersegen

  Vissza az oldal tetejére