Időállapot: közlönyállapot (1994.IV.26.)

1994. évi XLI. törvény

a gázszolgáltatásról * 

A biztonságos és gazdaságos gázszolgáltatásra vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az éghető gázok (a továbbiakban: gáz) értékesítésére, vezetéken történő elosztására,

b) a gázszolgáltatás iránti igények kielégítésére és a gázszolgáltatásra,

c) a gáz felhasználásának szabályozására,

d) a fogyasztók érdekeinek védelmére,

e) műszaki-biztonsági felügyelet szempontjából a gáz palackban vagy tartályban történő forgalmazására.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) gázelosztó vezetékek,

b) csatlakozó vezetékek,

c) fogyasztói berendezések,

d) föld feletti vagy földbe süllyesztett gáztárolók és üzemi berendezéseik

tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére, műszaki-biztonsági felügyeletére, üzemben tartásának megszüntetésére.

(3) Nem tartozik a törvény hatálya alá a gáz mobil motor hajtóanyagként történő felhasználása, amelyről külön jogszabály rendelkezik.

Általános követelmények

2. § A gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Fogalommeghatározások

3. § A törvény alkalmazásában

a) gázszolgáltató: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településrészen, településen (településeken), területen a gázszolgáltatásra engedélyt kapott;

b) gázértékesítő: az az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a gázszolgáltatók és fogyasztók gázellátására engedélyt kapott;

c) engedélyes: a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő;

d) éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázszolgáltatásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető;

e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték tartozéka;

f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói főelzárónál ér véget;

g) fogyasztói nyomásszabályozó: a gázelosztó vezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztó berendezések üzemeltetéséhez szükséges nyomásra csökkenti, és közel állandó értéken tartja;

h) telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa;

i) csatlakozó vezeték: főelzárótól a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;

j) gázmérő: az a hiteles mérőeszköz tartozékaival együtt, amely az elfogyasztott gázmennyiség mérésére szolgál;

k) fogyasztói vezeték: a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték;

l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is;

m) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség;

n) gázfogyasztó készülék: minden olyan éghető gázzal üzemeltetett készülék, amelyben hőhasznosítás (hőfejlesztés, hőelvonás) céljából gázt tüzelnek el;

o) gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen;

p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet

1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója,

2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt nem vállalkozási célra használja,

3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;

r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, amelynek végzése során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs;

s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény;

t) gáz közüzemi szolgáltatás:

ta) lakossági és kommunális fogyasztók ellátása gázzal, a személyes szükségleteik kielégítéséhez, általános közüzemi szerződés alapján,

tb) gázt vállalkozási tevékenységhez felhasználó fogyasztók ellátása egyedi közüzemi szerződés alapján. A gáz közüzemi szolgáltatás alanyai a fogyasztó és a szolgáltató;

u) gázértékesítés: a gáz eladása gázszolgáltatónak és másik gázértékesítőnek. A gázértékesítési jogviszony alanyai az eladó és a vevő.

II. Fejezet

KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM
Magyar Energia Hivatal

4. § (1) A természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a Kormány által kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) A Hivatal költségvetését a Kormány által kijelölt minisztérium költségvetésében kell önálló címként előirányozni.

(4) A Hivatal főigazgatója évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal tevékenységéről.

(5) A Hivatal szervezetét, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.

(6) A Hivatal eljárásának díjait a kijelölt miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendelettel állapítja meg.

5. § (1) A Hivatal főigazgatóját és igazgatóit a miniszter nevezi ki, és gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogkört.

(2) A Hivatal főigazgatója, igazgatói és alkalmazottai a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

6. § (1) A Hivatal

a) kiadja - és a törvényben meghatározott esetekben módosítja - a gáz szolgáltatására és értékesítésére vonatkozó működési, valamint a települések, a településrészek, területek és egyes fogyasztók gázellátására szolgáló engedélyeket (9. §),

b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot. A jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,

c) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket a gázszolgáltató, gázértékesítő köteles nyilvánosságra hozni,

d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,

e) előkészíti az árakat és az áralkalmazási feltételeket, a gázhálózat-fejlesztési hozzájárulás számításának szabályait.

(2) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében

a) ellenőrzi az e törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt és az engedélyben foglalt előírások megtartását,

b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni,

c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,

d) érvényesíti a gázszolgáltatóval és gázértékesítővel szemben a legkisebb költség elvét.

(3) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap.

Fogyasztóvédelem

7. § (1) A szolgáltató és a gázértékesítő köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg.

(2) A Hivatal a gázszolgáltatás és értékesítés keretében

a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,

b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó részletes szabályokat,

c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,

d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,

e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével, s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,

f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek, a szolgáltató és az értékesítő között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.

8. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.

(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a gáz szolgáltatásának megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.

III. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS
A gázszolgáltatási, gázértékesítési engedély

9. § (1) A gázszolgáltatás és a gázértékesítés engedélyköteles tevékenység. A gázszolgáltató által ellátott településeket, területeket, valamint a gázértékesítő által ellátott gázszolgáltatók és fogyasztók körét is engedélyben kell meghatározni. A gázértékesítő az engedély szerinti fogyasztók vonatkozásában gázszolgáltatónak minősül.

(2) A gáz szolgáltatására, értékesítésére vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

c) a gázelosztó vezetékrendszer fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

d) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

e) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket a pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,

f) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket.

(3) Az engedély akkor adható ki, ha az engedélykérelem benyújtóját

a) a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette,

b) a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti. Az engedélyesnek legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel kell rendelkeznie.

(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre szól.

(5) A települések, területek, illetve egyes fogyasztók gázellátására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) a település (települések), területek meghatározását, gázértékesítés esetén a fogyasztók nevét,

b) a szolgáltatás megkezdésének időpontját,

c) a gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések fogyasztói igénykielégítésének ütemezését.

(6) A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések, területek gázszolgáltatójának kijelöléséről, illetve az igénykielégítés ütemezésének megállapításáról a Hivatal az érdekelt helyi önkormányzatok képviselő-testületei véleményének figyelembevételével dönt.

Az engedélyes kötelezettségei

10. § (1) Az engedélyes köteles

a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek haladéktalanul eleget tenni,

b) működését hatékonyan és gazdaságosan folytatni,

c) ha e törvény másként nem rendelkezik, a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni.

(2) A gázértékesítőt szerződéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatás ellátásához szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény mértékéig.

A működési engedély módosítása, megszegése

11. § (1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet.

(2) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról (20. §) részben vagy egészben lemondott az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetőleg új működési engedélyt kérni.

(3) A Hivatal az engedélyest az e törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért bírság fizetésére kötelezheti. A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) Nem kötelezhető az engedélyes bírság megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható volt.

(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Hivatal tudomására jutásától számított hat hónapon, illetőleg az elkövetéstől számított egy éven túl.

Szétválás, egyesülés, összeolvadás,
az alaptőke leszállítása

12. § Az engedélyes gazdálkodó szervezet szétválását, külön törvényben meghatározottak szerint másik gazdálkodó szervezettel történő egyesülését vagy összeolvadását, továbbá jelentős tulajdoni hányad értékesítését, az alaptőke, törzstőke leszállítását csak a Hivatal jóváhagyó határozata alapján szabad megkezdeni, és azt a cégbírósághoz benyújtani.

A működési engedély visszavonása
és a gázellátás fenntartása

13. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a gázellátó rendszert.

(2) A működési engedély visszavonása esetén a Hivatal a cégbíróságnál kezdeményezheti a volt engedélyes cég további működésének megtiltását és megszüntetését.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a felszámolás, illetőleg a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet, az ellátás biztonságának határáig folyamatosan fenn kell tartani. A Hivatal a folyamatos ellátásra más gázszolgáltatót, gázértékesítőt is kijelölhet.

(4) A felszámolás vagy végelszámolás időtartamára más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a volt engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatáshoz, illetve a gázértékesítéshez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére.

(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

IV. Fejezet

JOGOK IDEGEN INGATLANON

14. § (1) Az idegen ingatlan használatára és a kártalanításra a bányászatról szóló törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezései az irányadók.

(2) A gázelosztó, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezése, idegen ingatlant érintő biztonsági övezete létesítése bányaszolgalmi jog alapján történhet.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója tűrni köteles, hogy a fenyegető vagy bekövetkezett veszélyhelyzet elhárítása, illetve megszüntetése érdekében ingatlanát a veszélyhelyzet elhárítására hivatott szervek a szükséges mértékben használják.

Biztonsági övezet

15. § (1) A gázellátó rendszer létesítményeit, berendezéseit és azok környezetének védelmét szolgáló biztonsági övezetet úgy kell kialakítani, hogy az

a) oltalmazza a létesítményt, illetve a berendezés részéről esetleg keletkező veszélyek ellen azok környezetét, az emberek életét, testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot,

b) biztosítsa a létesítmény, illetve berendezés biztonságos és zavartalan üzemeltetését.

(2) A létesítmények, berendezések biztonsági övezetének terjedelmét és tartalmát külön jogszabály és szabvány állapítja meg.

(3) A létesítmény üzemben tartója a biztonsági övezeten belül, illetve a gázelosztó vezeték nyomvonalán rendszeres ellenőrzést végezhet, műszereket helyezhet el, a biztonsági övezet előírásainak megfelelően a fákat és növényeket eltávolíthatja.

(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázellátó rendszer elhelyezése az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő elhelyezésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik.

V. Fejezet

A GÁZSZOLGÁLTATÁS
Minőségi követelmények

16. § (1) A gázszolgáltatók csak szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak.

(2) A közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének (fűtőértékének) megváltozásából adódó költségek a fogyasztót nem terhelhetik.

Gázelosztó vezeték létesítése

17. § (1) Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági és pénzügyi feltételek megtartása mellett létesíthető. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltethet.

(2) A fogyasztóként jelentkezők a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni.

(3) A gázelosztó vezeték tervezésénél, létesítésénél, átalakításánál, felújításánál, üzemeltetésénél, az üzemeltetés megszüntetésénél a fogyasztói és gázszolgáltatói érdekek és a településfejlesztési tervek, továbbá a környezet- és természetvédelmi érdekek figyelembevételével a legkisebb költségű tervezést, üzemeltetésnél a leggazdaságosabb biztonságos megoldást kell alkalmazni.

(4) A gázelosztó vezeték tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a gázszolgáltató minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni, és azt a bányafelügyelettel jóváhagyatni.

(5) A gázelosztó rendszer más nyomvonalas létesítményekkel történő keresztezésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés létesítése

18. § (1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megépítése az ingatlantulajdonos kötelessége.

(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltató műszaki-biztonsági szempontból díjmentesen köteles felülvizsgálni. A gázszolgáltató kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának hiányában a létesítményt nem szabad kivitelezni.

(3) Csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére csak a külön jogszabályban meghatározott gázszakmai egyesület által elfogadott és általa nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.

(4) Gázfogyasztó készülék csak a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermék elvezető rendszerhez csatlakoztatható.

(5) A gázszolgáltató által felülvizsgált kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni.

Gázellátó rendszer üzemben tartása

19. § (1) Gázelosztó vezetéket csak gázszolgáltató tarthat üzemben.

(2) A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban tartása a gázszolgáltató feladata.

(3) A csatlakozó vezeték és az általános közüzemi szerződés hatálya alá tartozó fogyasztó berendezéseinek üzembe helyezését a gázszolgáltató végezheti el. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a készülék gyártója, vagy az arra feljogosított megbízottja is jogosult.

(4) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a fogyasztóval a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés szakszerű használatát és a fogyasztó kötelezettségét ismertetni.

(5) A gázelosztó rendszer üzemzavara esetén a gázszolgáltató köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket külön engedély nélkül megtenni. Az üzemzavarról a fogyasztókat - a helyileg szokásos módon - haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell.

(6) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint a gázkészülékekhez kapcsolódó égéstermék elvezető rendszer üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a feladata. Veszélyhelyzet észlelését a gázszolgáltatónak azonnal be kell jelenteni.

(7) Ha a csatlakozó vezetéken és a fogyasztói berendezésen a gázszolgáltató veszélyhelyzetet észlel vagy az egyéb módon tudomására jut, úgy azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázszolgáltatást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

(8) Ha a veszélyhelyzet elhárítását követő munkát a gázszolgáltatónál megrendelték, azt köteles térítés ellenében elvégezni. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak a gázszolgáltató végezheti el.

(9) A gázszolgáltató a veszélyhelyzet és az üzemzavar gyors elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatot köteles fenntartani.

(10) A gázelosztó vezeték és a csatlakozó vezeték szerelvényeit szabvány szerint jelzőtáblával meg kell jelölni, amit az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Külterületi elosztó vezeték esetén a nyomvonal jelölése kötelező.

VI. Fejezet

A GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS A FOGYASZTÓ
KÖZÖTTI JOGVISZONY
Szolgáltatási kötelezettség

20. § (1) A gázszolgáltató köteles és jogosult a hatósági engedélyében meghatározott és a gázellátásba bekapcsolt településrészeken, településeken és területeken a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körben a gázszolgáltató köteles minden olyan esetben az általános közüzemi szolgáltatásnak minősülő (lakossági és kommunális) fogyasztói igény kielégítésére, amikor a fogyasztó a miniszter rendeletével megállapított hozzájárulás összegét befizette.

(3) A gázszolgáltató akkor mentesül az igény kielégítési kötelezettsége alól, ha a fogyasztói igénnyel jelentkező a megállapított hozzájárulás megfizetését nem vállalja, illetve az igény kielégítését környezet-, természet-, műemlékvédelmi vagy egyéb hatósági engedély hiánya akadályozza. Erről az igénybejelentőt az indokok megadásával 30 napon belül írásban kell tájékoztatni.

(4) Ha a gázszolgáltató a gázszolgáltatás iránti igényt a (3) bekezdésben foglalt indokokon túlmenő más okból elutasítja az igénybejelentő a szolgáltatásra kötelezés iránt a Hivatalhoz fordulhat.

Közüzemi szerződés

21. § (1) A gáz szolgáltatására a gázszolgáltatót a 20. § (2) bekezdésében foglalt esetekben általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződés részletes tartalmi előírásait a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Az általános közüzemi szerződés alapján a gázszolgáltató köteles a meghatározott időtől kezdődően folyamatosan gázt szolgáltatni, a fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

(3) Az általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség körébe nem tartozó fogyasztókkal a gázszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt.

(4) Ha a szerződés tartalmában a felek nem tudnak megállapodni, úgy az általános közüzemi szerződésre vonatkozó előírások alkalmazandók.

A gázszolgáltatás megtagadása

22. § (1) A gázszolgáltató a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha

a) a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés részben vagy egészben az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,

b) a fogyasztó a szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének, a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, illetőleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.

(2) A gázszolgáltató és a gázértékesítő a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha a fogyasztó gázdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően használja a gázt.

(3) A gázszolgáltató és a gázértékesítő a szolgáltatást - részben vagy egészben - csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadhatja meg.

A gázszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

23. § (1) A gázszolgáltató a szolgáltatást a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén - más műszaki megoldás hiányában - szüneteltetheti.

(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket 15 nappal előbb a fogyasztókkal közölni kell. Az értesítés a helyileg szokásos módon történhet.

24. § (1) Az üzemzavar elhárítását a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni. Az elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után a gázszolgáltató köteles a gázszolgáltatást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.

(2) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő a Kormány rendeletében meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. Az elrendelő minden korlátozásról és annak okairól, az elrendelést követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. Minden elrendelt fogyasztói korlátozás esetében a Hivatal kivizsgálja, hogy a korlátozás nem a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé.

(3) Általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál korlátozást csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni, ha az egyedi közüzemi szerződés alapján ellátott fogyasztóknál elrendelt korlátozás után az még szükséges.

(4) A korlátozásról a gázszolgáltató és a gázértékesítő köteles az érintett fogyasztókat a korlátozás kezdő időpontjának, előrelátható időtartamának és mértékének, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseknek egyidejű közlésével tájékoztatni.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

25. § (1) A szolgáltatott és felhasznált gáz mennyiségének és teljesítményének méréséről a fogyasztóknál - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a gázszolgáltató gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. A fogyasztás díját a fogyasztásmérő adatai alapján kell megállapítani és elszámolni.

(2) A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona.

(3) A kommunális és az egyedi közüzemi szerződéssel vételező fogyasztók gázmérőinek tulajdonjogában a gázszolgáltató, a gázértékesítő, illetve a fogyasztó szerződésben állapodnak meg. A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, hitelesítése és állagmegóvása - eltérő megállapodás hiányában - a tulajdonos feladata.

(4) Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a gázszolgáltató jogosult a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezést felszerelni és alkalmazni, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen mérőberendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, amennyiben az vállalja a költségek megtérítését.

(5) A fogyasztó a gázszolgáltatótól, gázértékesítőtől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálat idejére - más megállapodás hiányában - a gázmérő tulajdonosa köteles a gáz méréséről gondoskodni. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos összes felmerült költséget a fogyasztó köteles megtéríteni. Jogos kifogás esetén a szolgáltató köteles a fogyasztói elszámolást megfelelően módosítani.

(6) A fogyasztó köteles a gázszolgáltató, gázértékesítő részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni.

Szerződésszegés és következményei

26. § (1) A gázszolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül, ha

a) a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

b) a szolgáltatott gáz jellemzői (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,

c) a gázszolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,

d) magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a 23-24. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

e) a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnése és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja.

(2) A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,

b) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő gázfogyasztó berendezést, készüléket, csatlakozó és fogyasztói vezetéket használ,

c) a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi, a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését - az értesítésben meghatározott, illetve egyeztetett időpontban - nem teszi lehetővé,

d) a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

e) a gázszolgáltatás díját nem fizeti,

f) a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,

g) a gázszolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,

h) a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,

i) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,

j) a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja.

(3) A szerződés nélküli fogyasztás szabálytalan vételezésnek minősül.

27. § (1) A szerződés megszegésének, illetve a szabálytalan vételezésnek a következményei:

a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,

b) felemelt díjfizetés,

c) kötbér,

d) kártérítés,

e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,

f) a gázszolgáltatás felfüggesztése,

g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények közül több együttesen is alkalmazható.

(3) A pótdíj és a felemelt díj mértékét a gáz hatósági ára tartalmazza.

(4) A kötbér alapját és mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A gáz szabálytalan vételezése esetén

a) a vételező a gázért felemelt díjat köteles fizetni,

b) a szolgáltató a szabálytalan vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.

(6) A szerződésszegés megszüntetése után a szolgáltatást folytatni kell.

Közüzemi szabályzat - üzletszabályzat

28. § (1) A szolgáltató, a gázértékesítő és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a Kormány rendelettel kiadott közüzemi szabályzatban állapítja meg.

(2) A fogyasztói igény kielégítésének és a gázszolgáltatásnak további, részletes szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni. Az üzletszabályzatot a gázszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni.

29. § A fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idő megtartásával, indokolás nélkül bármikor felmondhatja.

VII. Fejezet

GÁZÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

30. § (1) A gázértékesítési szerződésben az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy az általa termelt vagy vásárolt földgázt szabványos - a vevő eltérő igénye esetén a szerződésben meghatározott jellemzők szerinti - minőségben folyamatosan átadja a vevőnek a mérőhelyen, a vevő pedig azt átveszi, és az ellenértéket megfizeti.

(2) A gázértékesítési szerződésre - külön rendelkezés hiányában - a szállítási szerződés szabályait kell alkalmazni.

(3) A gázértékesítési szerződés részletes tartalmi előírásait a Kormány rendeletben határozza meg.

VIII. Fejezet

ÁRSZABÁLYOZÁS

31. § (1) A földgáz termelői, viszonteladói, elosztási és szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

(2) A földgáz termelői, viszonteladói, elosztási és szolgáltatási árának és egyéb díjaknak összhangban kell lenniük a következő követelményekkel és alapelvekkel:

a) Az árak (díjak) megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatáshoz szükséges föld alatti gáztárolók építéséhez és működtetéséhez kapcsolódó költségeket, továbbá a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiadásokat.

b) Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, az energetikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és a nemzetközi gazdasági követelményeket, illetőleg tényezőket.

c) Az árszabályozás ösztönözzön a biztonságos és legkisebb költségű gázellátásra, a termelő, tároló és szállító kapacitások, valamint a beszerzési források hatékony igénybevételére.

d) A fogyasztói árak (díjak) ne tartalmazzanak indokolatlan megkülönböztetéseket (előnyöket vagy hátrányokat) a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

(3) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni és eljárása eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) Az engedélyes köteles minden olyan tájékoztatást a Hivatalnak megadni, amely az árfelügyeleti és az ármegállapítói tevékenységéhez szükséges.

(5) Az engedélyes köteles nyilvántartási, elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az feleljen meg a külön törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé a keresztfinanszírozás átláthatóságát.

(6) A földgáz legmagasabb hatósági árának (díjának) megállapítását és az ár (díj) alkalmazásának feltételeit 1996. december 31-ig az 1990. évi LXXXVII. törvény szabályozza.

IX. Fejezet

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK
Műszaki-biztonsági felügyelet

32. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik:

a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, továbbá

b) a gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenységének ellenőrzése.

(2) A gáz palackban vagy tartályban történő forgalmazásának műszaki-biztonsági felügyeletét ellátó hatóságot a miniszter jelöli ki.

(3) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot a miniszter rendeletben állapítja meg.

A gázfogyasztó készülék

33. § (1) A gázfogyasztó csak minőségtanúsítással rendelkező gázfogyasztó készüléket tarthat üzemben. Nem vonatkozik ez az előírás az egyedi és speciális technológiai célú 140 kW hőterhelésűnél nagyobb gázkészülékekre.

(2) Az egyes gázfogyasztó készülékek, berendezések minőségtanúsítási rendjét a miniszter rendeletben szabályozza.

(3) A fogyasztó köteles a használatában álló csatlakozó vezetéket, fogyasztói berendezéseket biztonságosan üzemeltetni, és ennek érdekében gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.

(4) A gázfogyasztó készülékek forgalombahozatalára az e törvény alapján kiadott külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(5) A 140 kW hőterhelésnél nagyobb egyedi, valamint a nem hőtermelő célú technológiai gázfogyasztó berendezések csak műszaki-biztonsági szempontból tartoznak e törvény hatálya alá.

X. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A kártalanítást a gázelosztó, a csatlakozó és a fogyasztói vezeték létesítési eljárásának keretében kell rendezni.

(2) A gáz közüzemi szerződésre és a gázértékesítési szerződésre az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban nem rendezett egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

(3) E törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és a módosításáról rendelkező 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése és 5. §-a hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépése nem érinti a megépült gázelosztó és csatlakozó vezetékek, valamint a fogyasztói nyomásszabályozók tulajdonjogát, továbbá az ebből eredő jogokat és kötelezettségeket.

(5) Az e törvény hatálybalépésekor működő gázszolgáltatók és gázértékesítők 90 napon belül kötelesek a Hivatalhoz engedélyük (9. §) kiadásához szükséges kérelmüket benyújtani. Az engedély nem tagadható meg, ha a kérelem az e törvényben meghatározott feltételeknek és az e törvényben előírt rendeleteknek és szabályoknak megfelel.

(6) E törvény

a) 3-6., 9., 11., 18., 21., 24., 28-31. és 34. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,

b) 7., 15., 17., 20., 32. és 33. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter

gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére