Időállapot: közlönyállapot (1994.IV.29.)

1994. évi XLIV. törvény

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról * 

1. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 17. §-ának (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése m) pontra változik:

(Az alapszabályban kell meghatározni:)

„k) az üzletrész-elővásárlási jog gyakorlásának módját,

l) a volt taggal való elszámolás módját és határidejét.”

2. § Az Szvt. 20. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.”

3. § Az Szvt. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. A közgyűlésre a tagok meghívásával azonos módon a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat is meg kell hívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.”

4. § (1) A Szvt. 22. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén, annak megállapítását követően ismételten, a 21. § megfelelő alkalmazásával, tizenöt napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve

a) a szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint

b) ha e törvény vagy alapszabály másként rendelkezik.”

(2) Az Szvt. 22. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlésen - ha e törvény másként nem rendelkezik - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.”

5. § Az Szvt. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles.”

6. § Az Szvt. 51. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A volt tag részére a részjegye és a szövetkezeti üzletrésze után járó részesedés kifizetésének, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és határidejére az alapszabály az irányadó azzal, hogy az elszámolás legkésőbbi időpontja a tagsági viszony megszűnését követő mérleg-megállapító közgyűlés napjától számított harmincadik nap.”

7. § (1) Az Szvt. VI. fejezetének főcíme helyébe a következő lép:

„Vagyoni viszonyok a szövetkezetben”

(2) Az Szvt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Alapításkor és belépéskor - a lakásszövetkezetek kivételével - egy részjegy jegyzése kötelező.”

(3) Az Szvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a tag a részjegy jegyzésén felül - a szövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - más formájú vagyoni hozzájárulást teljesített, annak értéke erejéig - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szövetkezettől részjegyet igényelhet.”

8. § (1) Az Szvt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint

a) üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - üzletrészt juttathat, illetve

b) üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőkenövelés esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész.

Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész).”

(2) Az Szvt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az üzletrész tulajdonosa üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. Ha a jogosultak az átruházási szándék bejelentésétől számított, az alapszabályban megállapított módon és határidőben nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni, hogy nem kívánnak elővásárlási jogukkal élni.”

9. § (1) Az Szvt. 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § A szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni.”

(2) Az Szvt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaviszony jellegű jogviszonnyal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, a megállapodást kötő felek közötti kapcsolatrendszert - a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján - a szövetkezet és az érintett tagok, alkalmazottak munkavállalói érdekképviseleti szervezete közötti megállapodás rendezi.”

(3) Az Szvt. 74. §-ának (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad...”

10. § (1) Az Szvt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.

(2) A szétválást a szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

(3) A szétválást kezdeményező tagi csoporthoz szövetkezeti üzletrészükkel kívülálló üzletrész-tulajdonosok is csatlakozhatnak.

(4) Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai, kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak a szétválási szándékról és arról, hogy ki, melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet. Az igazgatóság a szétválást előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül köteles valamennyi távolmaradt tagot, kívülálló üzletrész-tulajdonost felhívni, hogy tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon hovatartozási szándékáról. A felhívásban közölni kell, hogy nyilatkozat hiányában a hovatartozás kérdésében a közgyűlés határozata lesz irányadó.

(5) Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki a szétválás előkészítésére, melyben a szétváló csoport vagyonarányos képviseletét biztosítani kell.

(6) Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet - a lakásszövetkezeteket kivéve - könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles javaslatot tenni az üzletrészek megoszlásán túl azok új névértékének megállapítására. A vagyonmegosztási javaslatnak ki kell terjednie a munkavállalók munkajogi helyzetében beálló esetleges változások anyagi következményeinek viselésére is.

(7) Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely az üzletrészek új névértékének megállapításán túl határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról, valamint - a (4) bekezdésben szabályozott nyilatkozat hiányában - a hovatartozásról.

(8) A szövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.”

(2) Az Szvt. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § A szétválással a szövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új szövetkezetekre mint jogutódokra szállnak át. A szétvált szövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód szövetkezetek - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges.”

11. § Az Szvt. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzletrésztulajdonos legkésőbb az előkészítő közgyűlésen köteles nyilatkozni arról, hogy be kíván-e lépni a gazdasági társaságba. A gazdasági társaságba be nem lépő üzletrész-tulajdonossal az átalakulás időpontjában a szövetkezeti üzletrészre is kiterjedően el kell számolni. Az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával készpénzben vagy más módon kell kiegyenlíteni. Az elszámolásra egyebekben az 51. § (4) bekezdése az irányadó. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetet alapítanak, vagy más szövetkezetbe lépnek, az alapszabály vagy a külön törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetet illeti.”

12. § Az Szvt. a 111. §-t követően kiegészül a következő XI. fejezettel és új 112-115. §-okkal, egyidejűleg a záró rendelkezéseket tartalmazó XI. fejezet számozása XII. fejezetre, a 112. § számozása 116. §-ra, a 113. § számozása 117. §-ra és a 114. § számozása 118. §-ra változik:

„XI. FEJEZET

A mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös
szabályok

112. § (1) A törvény I-IX. fejezetének rendelkezéseit a mezőgazdasági szövetkezetek vonatkozásában a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából mezőgazdasági szövetkezet: a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti átalakuláskor, valamint e törvény hatálybalépésekor a Központi Statisztikai Hivatal besorolása alapján a „Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás”, valamint a „Halászat” nemzetgazdasági ágba sorolt szövetkezet.

A közgyűlés

113. § A mezőgazdasági szövetkezetben az üzletrésztőke legalább tíz százalékával rendelkező üzletrész-tulajdonosi csoport is indítványozhatja írásban a közgyűlés összehívását, illetve a 21. § (3) bekezdés szerinti bármely ügy kötelező napirendre vételét.

A szövetkezet gazdasági tevékenysége

114. § A 61. § (2) bekezdésében foglaltaktól az alapszabály eltérhet.

A szövetkezet szétválása

115. § (1) A mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjai együttesen is kezdeményezhetik a szövetkezet településükhöz igazodó szétválását. A szétválás kezdeményezéséhez az érintett településen lakó összes tag által megalakított részközgyűlés (a továbbiakban: települési részközgyűlés) a jelenlevő tagok kétharmados szavazattöbbségével meghozott határozata szükséges. A települési részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített. A települési részközgyűlés eljárása, határozata vonatkozásában a 20. § (2) bekezdésnek a közgyűlés kizárólagos hatáskörét szabályozó rendelkezése nem érvényesül, egyebekben a települési részközgyűlésre a 21-25. §-ok rendelkezései az e bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A települési részközgyűlés határozata kihat a településen lakó valamennyi tagra, kívülálló üzletrész-tulajdonosra, kivéve, ha az érintettek a szétválást előkészítő közgyűlésen eltérően nyilatkoznak. A települési részközgyűlés által kezdeményezett szétválás közgyűlési döntést nem igényel. A szétválással összefüggő vagyonmegosztás módjára az általános rendelkezések az irányadók azzal, hogy a közgyűlés a vagyonmegosztás kérdésében a települési részközgyűlés határozatát követő hatvan napon belül köteles határozatot hozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési részközgyűlés esetében tagként azt kell figyelembe venni, aki a szétválás kezdeményezésekor már legalább egy éve az érintett településen lakik.”

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- az Szvt. 59. §-ának (1) bekezdése, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (1), illetve (2) bekezdésre változik,

- az Szvt. 67. §-a.

(3) Az Szvt. 59. §-ának (1) bekezdése értelmében korábban kötelezően létrehozott szolidaritási alapot a közgyűlés döntése szerint tőketartalék képzésére, vagy azon vagyonelem növelésére is lehet fordítani, amely az alapképzésnél forrásul szolgált.

(4) Az Szvt. 67. §-a értelmében korábban képzett eredménytartalék a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint használható fel.

(5) A (3) és (4) bekezdések alkalmazásával történő üzletrész-növekedés a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény szempontjából adózott befektetésnek minősül.


  Vissza az oldal tetejére