Időállapot: közlönyállapot (1994.V.7.)

1994. évi XLVIII. törvény

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról * 

A villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására, fogyasztására és mindezen területeken a hatékonyság javítására vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a villamos energia

aa) termelésére szolgáló erőműre,

ab) szállítására szolgáló alaphálózatra,

ac) szolgáltatására létesített elosztóhálózatra

(a továbbiakban együtt: villamosmű) és azok engedélyeseire, továbbá

ad) fogyasztóira, valamint a csatlakozó és a fogyasztói berendezésekre,

b) a villamosmű engedélyesek egymás közötti, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyra.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a villamosmű létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére.

(3) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

(4) E törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés kivételével nem tartozik e törvény hatálya alá az 50 MW teljesítmény alatti, villamos energiát kizárólag saját célra termelő erőmű és vezetékhálózata.

Általános követelmények

2. § A villamos energia termelését, szállítását, szolgáltatását és felhasználását az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyv 387-388. §-aiban és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában

a) termelő: aki erőmű működtetésére, illetőleg villamos energia termelésére engedélyt kapott;

b) szállító: aki villamos energia szállítására (átvitelére) engedélyt kapott;

c) szolgáltató: aki villamos energia elosztására és szolgáltatására engedélyt kapott;

d) engedélyes: a villamos energia termelője, szállítója és szolgáltatója;

e) erőmű: az olyan energiaátalakító létesítmény, amely valamely energiahordozó (szén, gáz, olaj, hasadóanyag, megújuló energia stb.) felhasználásával villamos energiát termel;

f) erőművi teljesítmény: a beépített villamos energiatermelő egységek generátorkapcson mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;

g) alaphálózat: az a nagyfeszültségű vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energia szállítására szolgál;

h) elosztóhálózat: az a vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel, amely a villamos energiának a fogyasztási körzetben való elosztására és a csatlakozó berendezésekhez való eljuttatására szolgál;

i) villamosmű: az erőmű, az alaphálózat és az elosztóhálózat;

j) közcélú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban legalább 60%-át közcélra termelő erőmű, az alap- és az elosztóhálózat;

k) saját használatú villamosmű: a villamos energia termelésének éves átlagban több mint 40%-ban saját célra termelő erőmű és vezetékhálózat;

l) csatlakozóberendezés: az a vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel -, amely az alap- vagy elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói berendezésekkel; a fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;

m) csatlakozási pont: a villamosmű és a fogyasztói berendezések tulajdoni határa;

n) fogyasztói berendezés: a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és a villamos energiát felhasználó fogyasztó készülék a tartozékaival együtt;

o) fogyasztási hely: összefüggő, egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; jogszabály (53. §) össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területet több fogyasztási helynek minősíthet;

p) fogyasztó: a szolgáltatótól villamos energiát vételező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet

1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója (tulajdonosa, bérlője), aki (amely) villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;

2. egyéb fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) villamosteljesítmény, illetve villamos energia mennyiség vételezésére köt a szolgáltatóval közüzemi szerződést;

r) megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia;

s) természetes monopolhelyzet: a villamos energia szállítására, szolgáltatására irányuló tevékenység, amelynek végzése során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs;

t) legkisebb költség: a tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költség.

II. Fejezet

KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM
Állami feladatok

4. § A magyar energiapolitika végrehajtása érdekében az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter)

a) tesz javaslatot

aa) az Országgyűlés részére a 600 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű (alaperőmű), illetőleg - az Országos Atomenergia Bizottsággal egyetértésben - az atomerőmű,

ab) a Kormány részére a 200 MW-600 MW teljesítményű erőmű

létesítésére,

b) jóváhagyja a 200 MW-nál nem nagyobb teljesítményű erőmű energiahordozójának kiválasztását,

c) megállapítja a villamos energia hatósági árát (díját),

d) szabályozza - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével együttesen - az ország szükségletének kielégítését szolgáló villamos energia mennyiségnek a hazai termelésből és a behozatalból adódó arányát, valamint a kivitel mennyiségét,

e) jogszabályban meghatározza az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékét és a készletezés rendjét.

Magyar Energia Hivatal

5. § (1) A villamos energia termelésének, természetes monopolhelyzetben lévő szállításának és szolgáltatásának engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, a fogyasztóvédelmet és a külön jogszabályokban meghatározott, az energiatermeléssel, -szolgáltatással összefüggő feladatokat a külön törvénnyel létrehozott Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal eljárásának díjait a miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg.

6. § A Hivatal

a) kiadja - és az e törvényben meghatározott esetekben módosítja - a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési, valamint az erőmű létesítésére szolgáló engedélyeket (10. §),

b) jóváhagyja az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot; a jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek véleményét ki kell kérni,

c) előkészíti a villamos energia árakat (díjakat) és az áralkalmazási feltételeket, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításának szabályait,

d) megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,

e) meghatározza azoknak a gazdálkodási adatoknak a körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,

f) jóváhagyja az üzemi szabályzatot.

7. § (1) A Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében

a) ellenőrzi az e törvényben és az engedélyben foglalt előírások megtartását,

b) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor is, ha azok államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg üzleti titkot tartalmaznak,

c) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől további információt kérni,

d) érvényesíti a villamos energia termelővel, szállítóval és szolgáltatóval szemben a legkisebb költség elvét.

(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap.

Fogyasztóvédelem

8. § (1) A szolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel. Ennek részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A Hivatal a villamosenergia-szolgáltatás keretében

a) figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket,

b) kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat,

c) kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,

d) együttműködik a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel,

e) átadja a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével s a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak,

f) egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek és a szolgáltató között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.

9. § (1) A Hivatal a kiadott engedélyeket, valamint közérdekű határozatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi, tevékenységéről a külön törvényben foglaltak betartásával rendszeresen nyilvános tájékoztatást ad.

(2) Eljárása során a Hivatal előzetes intézkedéseket tehet a villamos energia szolgáltatásának (vételezésének) megkezdésére, illetőleg folyamatosságára.

III. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS
Engedélyköteles tevékenységek

10. § (1) Erőmű létesítése, bővítése, tüzelőanyagának változtatása (a továbbiakban együtt: létesítés), megszüntetése, valamint a villamos energia termelése, szállítása és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység. Engedély akkor adható, ha a kérelem benyújtóját a Hivatal a villamos energia termelésére, szállítására, szolgáltatására pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti.

(2) Erőmű megszüntetésére a létesítési előírásokat kell alkalmazni.

(3) 20 MW teljesítmény alatti közcélú erőmű létesítése nem engedélyköteles.

11. § (1) A 10. §-ban foglalt tevékenységekhez szükséges létesítési, illetőleg működési engedély belföldi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható.

(2) Nem adható engedély annak a gazdálkodó szervezetnek, amely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, továbbá, amelynek engedélyét 10 éven belül visszavonták.

Erőmű létesítésének engedélyezése

12. § Az erőmű létesítéséhez - a létesítési engedélyezési eljárás lefolytatása előtt - a Hivataltól előzetes engedélyt kell kérni.

Előzetes engedélyezés

13. § (1) Előzetes engedély iránti kérelem csak megvalósíthatósági tanulmány alapján nyújtható be. A megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell az erőmű műszaki, gazdasági megvalósíthatóságára vonatkozó adatokat, a környezeti hatástanulmány eredményét és annak valószínűsítését, hogy az erőmű létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet, illetőleg működtető szakszemélyzet rendelkezésre fog állni. A kérelemhez mellékelni kell annak nyilatkozatát, aki a villamos energiát a kérelmezőtől megvásárolja.

(2) Az előzetes engedély tartalmazza:

a) a kérelmező nevét, székhelyét,

b) a létesítendő erőmű helyét,

c) a megvalósítás kezdési és befejezési határidejét,

d) a létesítendő erőmű rövid műszaki leírását - beleértve az energiahordozó megnevezését is - és az alkalmazni kívánt környezet- és természetvédelmi megoldást,

e) a villamos energia vásárlójának megnevezését.

(3) Az előzetes engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni; ellene 30 napon belül felszólamlásnak van helye.

(4) Az előzetes engedély két évig érvényes. A Hivatal az engedélyt - kérelemre - egyszer, további két évre meghosszabbíthatja.

Erőmű létesítésére
és üzembe helyezésére vonatkozó engedély

14. § Az előzetes engedély birtokában a kérelmező kezdeményezheti - a jogszabályban meghatározott esetben szükséges - közmeghallgatást.

15. § (1) Ha a közmeghallgatás eredménye a külön jogszabályban meghatározott szakértő bizottság véleménye és az erőmű helye szerint illetékes szakhatósági álláspont lehetővé teszi, úgy - kérelemre - erőműlétesítési engedélyt kell kiadni. Az engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a közmeghallgatás során a 13. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban foglaltak megváltozása miatt közérdekmúlás következett be. Az engedélynek a közmeghallgatási eljárás során kialakított álláspontokat és a szakhatósági feltételeket is tartalmaznia kell. Az engedélyt a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) Az erőműlétesítési engedély határozott ideig érvényes. Az engedély érvényessége egyszer meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély kártalanítás nélkül visszavonható. Az engedély visszavonását a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(3) Az erőműlétesítési engedély - kérelemre - módosítható.

(4) Az erőmű megvalósítása után a jogszabályokban meghatározottak szerinti üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.

16. § A létesítési és az üzembe helyezési engedélyezési eljárásra - a 12-15. §-okban foglalt eltérésekkel - az építési engedélyezési és üzembe helyezési eljárásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

A villamos energia termelésére vonatkozó
működési engedély

17. § (1) Az erőműre vonatkozó üzembe helyezési határozat alapján működési engedélyt kell kiadni és azt a Minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.

(2) A működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) az erőmű helyét, telephelyét,

c) az erőmű jellemző műszaki adatait,

d) a villamos energia vásárlójának nevét,

e) az üzembe helyezés időpontját,

f) a működési engedély időtartamát,

g) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket,

h) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket, a pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével (rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési stb. feladatokat).

(3) A villamos energia termeléséhez szükséges működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható.

A villamos energia szállítására és szolgáltatására
vonatkozó engedély

18. § Az alap- és az elosztóhálózat létesítésére a 26-37. §-okban foglaltak az irányadóak.

19. § (1) Villamos energia szállítására, valamint szolgáltatására kiadott működési engedély alapján az engedélyes az általa később létesített alaphálózat és elosztóhálózat működtetésére is jogosult.

(2) A szállító köteles a később létesülő alaphálózati létesítmények működésének tervezett kezdő időpontját hatvan nappal korábban a Hivatalnak bejelenteni.

20. § (1) A villamos energia szállítására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

c) a villamos energia szállítására, valamint exportálására és importálására vonatkozó jogosultságot,

d) az alaphálózat fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

e) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

f) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket.

(2) A villamos energia szolgáltatására vonatkozó működési engedélynek tartalmaznia kell

a) az engedélyes nevét, székhelyét,

b) az ellátási (szolgáltatási) terület megnevezését (körülírását),

c) a működés kezdési időpontját és részletes feltételeit,

d) a villamos energia exportálására és importálására vonatkozó jogosultságot,

e) az elosztóhálózat fejlesztésének, üzemeltetésének jogát,

f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,

g) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket.

(3) A villamos energia szállítására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély határozatlan időre szól.

Kizárólagossági jog

21. § (1) A működési engedély

a) a villamos energia szállítására,

b) meghatározott területen a villamos energia közcélú szolgáltatására

kizárólagos jogot biztosít.

(2) A szolgáltató kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - más engedélyes javára egészben vagy részben lemondhat.

(3) A Hivatal a villamos energia termelője javára, meghatározott fogyasztók részére közvetlen szolgáltatást engedélyezhet. Ebben az esetben és körben a villamos energia termelője szolgáltatónak minősül.

Az engedélyes kötelezettségei

22. § Az engedélyes köteles

a) a működési engedélyben foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget tenni,

b) a legkisebb költség elvét betartani, s az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

c) a működési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni.

A működési engedély módosítása, megszegése

23. § (1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet.

(2) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, az előzetes jóváhagyás után [21. § (2) bekezdés] az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetőleg új működési engedélyt kérni.

(3) A Hivatal az engedélyest az e törvényben és a működési engedélyben foglaltak be nem tartásáért bírság fizetésére kötelezheti. A bírság felső határát a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) Nem kötelezhető az engedélyes bírság megfizetésére, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott esetben tőle az elvárható volt.

(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Hivatal tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetőleg az elkövetéstől számított egy éven túl.

Szétválás, egyesülés, összeolvadás,
az alaptőke leszállítása

24. § Az engedélyes gazdálkodó szervezet szétválását, külön törvényben meghatározottak szerint másik gazdálkodó szervezettel történő egyesülését vagy összeolvadását, továbbá jelentős tulajdoni hányad értékesítését, az alaptőke vagy törzstőke egynegyed részével történő leszállítását csak a Hivatal jóváhagyó határozata alapján szabad megkezdeni és azt a cégbírósághoz benyújtani.

A működési engedély visszavonása
és a villamosenergia-ellátás fenntartása

25. § (1) A Hivatal a működési engedélyt köteles visszavonni, ha az engedélyes törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, módosíthatja vagy visszavonhatja, ha figyelemfelhívás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, egészség- és a vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a villamosművet.

(2) A működési engedély visszavonása esetén a Hivatal a cégbíróságnál kezdeményezheti a volt engedélyes cég további működésének megtiltását és megszüntetését.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet az ellátás biztonságának határáig folyamatosan fenn kell tartani. A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet.

(4) A felszámolás vagy végelszámolás időtartamára más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a volt engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos villamosenergia-termeléshez, -szállításhoz, -szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(5) A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

IV. Fejezet

JOGOK IDEGEN INGATLANON

26. § (1) A közcélú villamosmű engedélyese idegen ingatlan használatára

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot,

d) szolgalmi jogot,

e) kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel és

c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával)

okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5) Az idegen ingatlanra vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A saját használatú erőmű vezetékhálózatára a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az engedélyesnek joga van a közcélú villamosműveit a közterületeken díjmentesen létesíteni és üzemeltetni.

(8) A saját célú villamosműveket közterületen csak egyedi engedély alapján is díjfizetés ellenében szabad létesíteni és üzemeltetni.

Előmunkálati jog

27. § (1) A villamosmű létesítésével kapcsolatban a gazdálkodó szervezet (11. §) előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék.

Vezetékjog

28. § (1) Az alap- és elosztóhálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az engedélyes javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű vezetékek és tartozékaik az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhetők és üzemeltethetők. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet.

(3) Az (1) bekezdésben, valamint a 29. §-ban foglaltakat a tulajdonosi hozzájárulással létesített hálózatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

29. § Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket létesíthet, illetőleg helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést létesíthet,

c) az a)-b) pont szerint elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,

d) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,

e) a miniszternek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

30. § A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a bejegyzés előtt is gyakorolható.

31. § (1) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes a 29. § a)-b) pontjaiban meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg vagy, ha véglegesen eltávolítja.

(2) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.

Használati jog

32. § (1) A villamosműhöz tartozó - 29. § b) pontjában nem említett - átalakító- és kapcsolóberendezést idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, üzemeltetni és karbantartani.

(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.

(3) A használati jogért az engedélyes az ingatlan tulajdonosának térítést köteles fizetni.

(4) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet, az engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását az illetékes építési hatóságtól kérheti.

33. § A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.

34. § (1) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(2) Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés esetén a használati jog törlésére a 31. § (2) bekezdése az irányadó.

Szolgalmi jog

35. § A bányászatról szóló törvényben meghatározottak szerint az engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti a villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya stb.) és tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

Kisajátítás

36. § (1) Erőmű létesítése céljából az engedélyes idegen ingatlan kisajátítását kezdeményezheti.

(2) Vezetékek, valamint azok tartószerkezeteinek elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 28. § szerinti vezetékjog az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza vagy megszünteti.

(3) Átalakító- és kapcsolóberendezés elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 32. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt az illetékes építési hatóság nem engedélyezte.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és az engedélyes ingyenes használatába kell adni.

Biztonsági övezet

37. § (1) A villamosmű és környezete védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmat és korlátozásokat a jogszabály vagy szabvány állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetőleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a vezetékjog és a használati jog engedélyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni.

(4) A villamosműveket és vezetékeket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetét és tájképi értékét a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

V. Fejezet

VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE, SZÁLLÍTÁSA ÉS SZOLGÁLTATÁSA
Villamosenergia-rendszer

38. § (1) A közcélú villamosműveket együttműködő villamosenergia-rendszerben kell üzemeltetni. Ennek érdekében a termelők, a szállítók, a szolgáltatók egymással, továbbá a közcélú erőművek és e törvény hatálya alá tartozó saját használatú erőművek üzemeltetői kötelesek a Kormány rendeletében foglaltaknak megfelelően együttműködni.

(2) A szállító köteles a termelőkkel és a szolgáltatókkal egyeztetve kidolgozni

a) a villamosenergia-rendszer együttműködési feltételeit tartalmazó üzemi szabályzatot, valamint

b) a 47. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő korlátozási sorrendet.

(3) A szállító az üzemi szabályzat szerint köteles biztosítani az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítását.

(4) Az engedélyesek az igények zavartalan kielégítése és az üzemzavarok gyors elhárítása érdekében különcélú távközlési rendszert létesíthetnek és tarthatnak fenn.

39. § Az 1-50 MW közötti teljesítményű saját használatú erőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább egy évvel az építtető köteles az üzembe helyezésről a területileg illetékes szolgáltatót tájékoztatni.

A villamosművek üzemeltetése

40. § Az engedélyes köteles a villamosmű üzemkészségét fenntartani, ennek érdekében a szükséges karbantartásokat, javításokat, felújításokat kellő időben elvégezni, a szükséges készleteket és tartalékokat biztosítani.

Villamosenergia-termelés

41. § (1) A közcélú villamosenergia-termelők kötelesek termelőkapacitásukat a szállító számára felajánlani. A termelőkapacitás igénybevételére, illetőleg a termelt villamos energia átvételére szerződést kell kötni.

(2) A szállító a felajánlott kapacitásról a működési terület szerinti szolgáltató javára lemondhat.

(3) A szállító köteles a termelőktől - beleértve az importot is - a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni. Ezen túlmenően a szállító nem tehet különbséget az egyes termelők előnyére vagy hátrányára.

Villamosenergia-szállítás

42. § (1) A szállítót a (2) bekezdés szerinti szerződésben foglaltaknak megfelelően ellátási kötelezettség terheli a szolgáltatóval szemben. Ennek érdekében a szállító köteles hosszú távon felmérni a szolgáltatók villamosenergia-igényét, és megfelelő időben kezdeményezni a termelőkapacitás szükséges bővítését, illetve import villamos energia biztosítását.

(2) A szállító és a szolgáltató együttműködésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A szállító tevékenysége során nem részesíthet előnyben, illetőleg hátrányban egyetlen szolgáltatót sem.

Villamosenergia-szolgáltatás

43. § (1) A szolgáltatót az engedélyben körülhatárolt működési területen a 44-53. §-okban meghatározott feltételek mellett szolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) Nem minősül szolgáltatásnak a villamos energiának a fogyasztási helyen belül a fogyasztó által más felhasználó részére történő továbbadása.

(3) A szolgáltató köteles a villamos energiát a legalacsonyabb áron beszerezni.

(4) Megújuló energiával termelt, valamint a külön jogszabályban meghatározott erőműben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg, ha annak átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb, a hálózatraadás műszaki feltételeit teljesítik és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg.

(5) A fogyasztó káráért a szolgáltatót terheli a külön törvényben meghatározott termékfelelősség.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLTATÓ ÉS A FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY
Igénybejelentés, tájékoztatás

44. § Villamos energiát vételezni kívánó új, illetőleg többletteljesítményt igénylő fogyasztó igénybejelentésére, meglevő fogyasztó igényváltoztatására a szolgáltató köteles az igény (igényváltoztatás; a továbbiakban együtt: igény) kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A szolgáltató a tájékoztatójában a miniszter rendeletében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérheti.

Közüzemi szerződés

45. § (1) A villamos energia szolgáltatására a szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Nem köteles a szolgáltató a szerződés megkötésére, ha a fogyasztó a tájékoztatóban (44. §) foglaltakat nem teljesítette.

(3) A közüzemi szerződésre - a (4) bekezdésben említett kivétellel - az árhatósági díjmegállapítást és díjalkalmazási feltételeket kell alkalmazni (a továbbiakban: általános közüzemi szerződés).

(4) Az üzletszabályzatban (54. §) meghatározott fogyasztók közüzemi szerződésére (a továbbiakban: egyedi közüzemi szerződés) a felek megállapodása az irányadó. Ha a felek megállapodni nem tudnak, a fogyasztó kérésére a szolgáltató az általános közüzemi szerződésnek megfelelően köteles villamos energiát szolgáltatni.

(5) A villamos energiának a 21. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatására a termelő a fogyasztóval csak egyedi közüzemi szerződést köthet.

(6) Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól. A fogyasztó az általános közüzemi szerződést harminc napos felmondási idővel bármikor felmondhatja. A szolgáltató a felmondási időtől eltekinthet. Az egyedi közüzemi szerződés

az abban meghatározott időben megszűnik, feltéve, hogy azt a felek nem hosszabbították meg. Az egyedi közüzemi szerződést a fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az év végére felmondhatja.

(7) A közüzemi szerződést a szolgáltató csak az 52. § (4) bekezdésében meghatározott szerződésszegés esetén, valamint, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamos energia vételezését a fogyasztási helyen megszüntette, mondhatja fel.

A villamos energia vételezése,
a szolgáltatás megtagadása

46. § (1) A szolgáltatónak a fogyasztó villamosenergia-igényét a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a tőle elvárható módon folyamatosan és biztonságosan kell kielégítenie.

(2) A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére. A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.

(3) A fogyasztói berendezések üzemeltetése

a) nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget és vagyonbiztonságot,

b) nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamosmű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését.

(4) A fogyasztó a villamosenergia-termelő berendezését csak a szolgáltató által meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a közcélú villamosművel.

Szüneteltetés, korlátozás

47. § (1) A szolgáltató jogosult az élet- és a vagyonbiztonság veszélyeztetése, az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény egyensúlyának megbomlása, a villamosművek üzemzavarai esetén, valamint a más módon el nem végezhető kapcsolások és egyéb munkák elvégzéséhez a szolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A szolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni.

(3) A szolgáltató jogosult

a) országos tüzelőanyaghiány esetén,

b) külgazdasági, nemzetgazdasági, környezetvédelmi vagy honvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni vagy szüneteltetni. A korlátozás vagy szüneteltetés feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti, illetőleg elvárható magatartása esetén az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból vagy szüneteltetésből származó károkért a szolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(5) Minden, az (1) bekezdés szerinti korlátozásról és annak okairól - a (2) bekezdés szerintiek kivételével - a szolgáltató köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni.

(6) A szolgáltató elvárható magatartásának kérdésében a Hivatal állásfoglalását kell kérni.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

48. § (1) A szolgáltatott villamos energia mennyiségét és teljesítményét a szolgáltató - a szerződésben meghatározott időszakban - a tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el, kivéve a külön jogszabályban meghatározott eseteket.

(2) A tulajdonában álló fogyasztásmérő berendezés hitelesítéséről a szolgáltató köteles gondoskodni.

49. § (1) A fogyasztót a szerződésben foglaltaknak megfelelően fizetési kötelezettség terheli.

(2) A fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.

Szerződésszegés és következményei

50. § (1) A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

c) a villamosenergia-szolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,

d) felróható magatartása folytán a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy azt a 47. §-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,

e) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg.

(2) A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott villamosteljesítményt túllépi,

b) a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy ha az a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,

c) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

d) a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, annak sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,

e) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

f) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

g) a villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,

h) a villamos energia díját nem fizeti,

i) a villamos energiát a szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,

j) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

k) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

(3) A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül.

51. § (1) A szerződés megszegésének, illetőleg a villamos energia szabálytalan vételezésének következménye:

a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

b) felemelt díjfizetés,

c) kötbér,

d) kártérítés,

e) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése,

f) kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj és a felemelt díj mértékét a villamos energiára vonatkozó árrendelet tartalmazza.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A díjvisszafizetés, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6) Ha a fogyasztó a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a szolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a szolgáltatást meg kell kezdeni.

52. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére

a) az arányos díjat visszafizetni az 50. § (1) bekezdés d) pontjában,

b) kötbért fizetni az 50. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén, ha az a szolgáltató felróható magatartásának következménye.

(2) A fogyasztó köteles a szolgáltató részére

a) pótdíjat fizetni az 50. § (2) bekezdésének a) pontjában,

b) felemelt díjat fizetni az 50. § (2) bekezdésének d)-f) és i)-k) pontjaiban,

c) kötbért fizetni az 50. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban

meghatározott szerződésszegés esetén.

(3) A szolgáltató a villamosenergia-szolgáltatást felfüggesztheti az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.

(4) A szolgáltató a fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja, s a vele kötött közüzemi szerződést felmondhatja, vagy előre fizető mérő felszereléséhez kötheti a további szolgáltatást, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon át nem tesz eleget.

(5) Villamos energia szabálytalan vételezése esetén

a) a vételező a már vételezett villamos energiáért felemelt díjat köteles fizetni a szolgáltató részére,

b) a szolgáltató a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja.

(6) A szolgáltató és a fogyasztó a kötbérrel nem fedezett kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

53. § A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a Kormány rendelettel kiadott közüzemi szabályzatban állapítja meg.

Üzletszabályzat

54. § (1) A szolgáltató köteles

a) a közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feltételeket,

b) azoknak a fogyasztóknak a körét, amelyekkel a szolgáltató egyedi közüzemi szerződés kötésére jogosult,

c) a szolgáltatás műszaki és megbízhatósági jellemzőit, üzletszabályzatban meghatározni.

(2) A szolgáltató a jóváhagyott üzletszabályzatát köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

VII. Fejezet

ÁRSZABÁLYOZÁS, KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

55. § (1) A villamos energia termelői, átviteli, elosztási és szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

(2) A villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és szolgáltatására vonatkozó áraknak és egyéb díjaknak összhangban kell lenniük a következő követelményekkel és alapelvekkel:

a) Az árak (díjak) megállapításánál figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, továbbá a villamosmű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit.

b) Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, az energiapolitikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és nemzetközi gazdasági követelményeket, illetőleg tényezőket.

c) Az árszabályozás ösztönözzön a biztonságos és legkisebb költségű villamosenergia-ellátásra, a termelőkapacitások (források) hatékony igénybevételére.

d) A fogyasztói árak (díjak) ne tartalmazzanak indokolatlan megkülönböztetéseket (előnyöket vagy hátrányokat) a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

(3) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) Az engedélyes köteles minden olyan tájékoztatást a Hivatalnak megadni, amely az árfelügyeleti és ármegállapítói tevékenységéhez szükséges.

(5) Az engedélyes köteles nyilvántartási, elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az feleljen meg a külön törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé a keresztfinanszírozás átláthatóságát.

(6) A villamos energia legmagasabb hatósági árának (díjának) megállapítását és ár (díj) alkalmazásának feltételeit 1996. december 31-ig az 1990. évi LXXXVII. törvény szabályozza.

VIII. Fejezet

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

56. § (1) A miniszter rendeletben határozza meg

a) a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit,

b) a fogyasztói berendezések (készülékek) műszaki-biztonsági minősítésének és forgalomba hozatalának szabályait.

(2) Az (1) bekezdésben említett műszaki-biztonsági rendelkezések felügyeletét ellátó szervezetet a miniszter jelöli ki.

(3) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot a miniszter rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ
RENDELKEZÉSEK

57. § (1) E törvény - az 55. § (2) bekezdésének kivételével - a kihirdetését követő 90. napon, az 55. §-ának (2) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény, valamint az ezt módosító 1980. évi 17. törvényerejű rendelet és az 1993. évi LXXXII. törvény 1-3. §-ai és 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének c) pontja hatályát veszti,

b) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-ának h) pontja a következők szerint módosul:

h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható.”

(3) Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyező hatóságot a miniszter rendeletben jelöli ki.

(4) E törvény 26-37. §-aiban foglalt rendelkezéseket a távhőellátás vonatkozásában a távhőszolgáltató létesítményekre is alkalmazni kell.

(5) E törvény hatálybalépésekor működő, villamos energia termelő, szállító és szolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységüket tovább folytathatják. A Hivatalhoz egy éven belül be kell nyújtaniuk a tevékenységük végzését igazoló dokumentumokat. A működési engedélyt a tevékenység igazolása alapján ki kell adni.

(6) E törvény

a) 5. § (1) bekezdésében, 6-7., 23., 26., 37., 38., 47. és 53. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,

b) 4. §-ában, 5. §-ának (2) bekezdésében, 8., 29., 44., 56. és 57. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter

gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére