Időállapot: közlönyállapot (1994.V.11.)

1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról * 

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre

1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

4. § Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni.

A végrehajtási kényszer alkalmazása

5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

6. § (1) A pénzforgalmi úton érvényesíthető - e törvényben említett - pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre.

(2) Ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre, vagy az ügyben nincs helye azonnali beszedési megbízásnak, a végrehajtandó követelés jogosultjának (a továbbiakban: végrehajtást kérő) kérelmére a bíróság, illetőleg a végrehajtó felhívja az adóhatóságot az adós bankszámlájának közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

7. § (1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb, rendszeresen kapott, időszakonként visszatérő díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből), illetőleg a pénzintézetnél kezelt, az adóst megillető összegből kell behajtani.

(2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

A polgári perrendtartás alkalmazása

9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a polgári perrendtartás és a végrehajtásáról szóló jogszabályok - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE
Végrehajtható okiratok

10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése,

e) a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

Végrehajtási kérelem

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a) az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat, továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.

12. § (1) A végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) Ha a végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, illetőleg a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányt pótolja, vagy felhívja a végrehajtást kérőt a hiány pótlására, illetőleg a helyes eljárásra.

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

A végrehajtás általános feltételei

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően irányadók.

14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

Végrehajtási lap

15. § Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki

a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: helyi bíróság),

b) a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelező határozata, továbbá a közjegyzői és a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság,

c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti helyi bíróság,

d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság).

17. § Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.

(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) kapjon egyet-egyet.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.

(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

Végrehajtási záradék

20. § (1) Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a 21-23. §-ban felsorolt okiratot.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

21. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el

a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,

b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,

c) a kézizálog-szerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt,

d) azt a közokiratot és teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

23. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján

a) a munkavállalóhoz intézett olyan - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul,

b) a munkavállalót kártérítésre kötelező - jogerős és végrehajtható - határozatát.

(2) Az (1) bekezdésben említett írásbeli felszólítás és határozat akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

Közvetlen bírósági letiltás

24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,

b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági felhívás

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3) A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Legfelsőbb Bíróságra is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.

(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.

(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

31. § Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

III. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK
KÖZÖS SZABÁLYAI
A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32. § (1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § d) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

(2) A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy

b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható.

33. § Ha az adós lakóhelyén, illetőleg székhelyén nincs végrehajtás alá vonható vagyontárgy, vagy az ott lévő vagyontárgy a követelésre nem ad teljes fedezetet, a végrehajtó a végrehajtható okirat másolatát - a foglalási jegyzőkönyv másolatával és a szükséges tájékoztató adatokkal - az adós lefoglalható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz köteles továbbítani.

Költség

34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

(2) A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.

(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(4) A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtói letéti számlára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

Jegyzőkönyv

35. § (1) A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a végrehajtó, a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),

d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,

e) a végrehajtási cselekmény leírását,

f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,

g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Kézbesítés

36. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak.

(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

37. § A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban

38. § (1) A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

Változás a felek személyében

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.

A követelés megszűnésének és csökkenésének
bejelentése

40. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak. Köteles egyúttal a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget - ha korábban nem történt meg - befizetni a megfelelő számlára.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a meg nem fizetett illetékért és költségért.

41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett

összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget fizesse be a megfelelő számlára. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, továbbá a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget befizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget nem fizette be, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A bíróság a végrehajtást végzéssel megszünteti, és ebben a végrehajtást kérőt - ha a befizetés még nem történt meg - a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség befizetésére kötelezi akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a költségvetési szervre.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(5) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az eljárás időpontja

42. § (1) A végrehajtási cselekményeket - a munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Helyszíni kényszercselekmények

43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét,

b) bármely vagyontárgyát,

c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

44. § A végrehajtó - szükség esetén - az adós lezárt lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni.

45. § (1) Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

(2) A végrehajtó a rendőrség közreműködését feltünteti a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben.

Ügygondnok

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,

c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

Az adós lakóhelyének és munkahelyének
megállapítása

47. § Ha az adós lakóhelye (tartózkodási helye) vagy munkahelye ismeretlen, és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, a végrehajtó intézkedésére az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) és munkahelyét a rendőrségi, társadalombiztosítási és népességnyilvántartási szervek kötelesek a rendelkezésükre álló adatok alapján a végrehajtóval közölni.

A végrehajtás felfüggesztése

48. § A végrehajtást foganatosító bíróság

a) köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti,

b) az adós kérelmére - szükség esetén a felek meghallgatása után - kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolják.

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2) A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetővé teszi.

50. § (1) A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

(2) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését azonnal közli a végrehajtóval.

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább folytatni.

A végrehajtás szünetelése

52. § A végrehajtás szünetel, ha

a) az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

b) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte,

c) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték neki,

d) külön törvény így rendelkezik.

53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt - az (1) bekezdés alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

54. § A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §

a) pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető,

b) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,

c) pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,

d) pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

55. § A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

A végrehajtási jog elévülése

57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

MÁSODIK RÉSZ

PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE
ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA
Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.

59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

60. § A munkáltató lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

A levonás közös szabályai

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1) Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 166. és 167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3) A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a 165. § a)-e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) E § alkalmazása során a munkavállalói munkabérhez tartoznak a következő összegek is:

a) a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,

b) a végkielégítés,

c) a jutalom.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a) a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1) Az adós nyugellátásából (nyugdíjából, öregségi, munkaképtelenségi és baleseti járadékából) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás a társadalombiztosítási juttatásból

68. § A táppénzből és a gyermekgondozási díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás.

69. § A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és várandóssági pótlék fejében.

Levonás egyéb járandóságból

70. § A szociális ellátásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett szociális ellátás.

71. § (1) A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tiszt, zászlós és tiszthelyettes illetményéből csak a tartásdíj címén fennálló követelést lehet levonni.

(2) A levonás a 61. § (1) bekezdése szerint csökkentett illetmény 50%-áig terjedhet.

72. § A munkanélküli járadékból, a képzésben részt vevő munkavállaló keresetpótló juttatásából és a pályakezdő munkanélküli segélyéből (a továbbiakban: munkanélküli juttatás) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett munkanélküli juttatás.

73. § (1) *  A fogva tartott adós keresményéből - a 61. § (1) bekezdésében említett köztartozások levonása után és a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós

a) eltartási költségét,

b) saját szükségleteire fordítható összeget, és

c) szabadulása idejére tartalékolt összeget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

Mentes juttatások

74. § Mentes a végrehajtás alól

a) a nemzeti gondozott és a hadigondozott ellátási díja,

b) a segély, ideértve a szociális ellátásként kapott segélyt is,

c) a várandóssági pótlék,

d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

e) a megváltozott munkaképességű személyt megillető keresetkiegészítés,

f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is,

g) a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

k) a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye,

l) a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye,

m) a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértéke.

A munkáltatónak
a letiltással kapcsolatos kötelessége

75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

76. § A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem le

hetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.

Tartozásigazolás

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.

A munkáltató felelőssége

79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS PÉNZINTÉZETNÉL KEZELT ÖSSZEGRE
Átutalási végzés

80. § (1) Ha a pénzkövetelést azért nem lehetett pénzforgalmi úton (azonnali beszedési megbízással) érvényesíteni (6. §), mert a követelés jogosultjának nincs a beszedési megbízási forgalomba bekapcsolt bankszámlája, a bíróság a pénzkövetelés végrehajtására átutalási végzést hoz.

(2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adós bankszámláját vezető pénzintézetet arra, hogy a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

81. § (1) A bíróság az átutalási végzést a pénzintézetnek azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki.

(2) Az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a bíróság a pénzintézetet azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

82. § (1) Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzintézet fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzintézet köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.

(2) A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

83. § (1) A pénzintézetnél elhelyezett takarékbetét, folyószámlabetét és devizabetét (a továbbiakban: takarékbetét), valamint a róluk szóló takarékbetétkönyv, illetőleg más okirat végrehajtás alá vonható az olyan jogerős bírósági határozat végrehajtása érdekében, amely

a) vagyonelkobzást rendelt el,

b) szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelez.

(2) Az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét az ügyletből eredő követelések fejében végrehajtás alá vonható.

(3) Ha a takarékbetétben elhelyezett összeg - a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozata szerint - bűncselekményből származik, az bármilyen követelés fejében végrehajtás alá vonható.

VI. FEJEZET

INGÓVÉGREHAJTÁS
Az ingófoglalás általános szabályai

84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) Az ingófoglalásra a végrehajtható okiratnak a végrehajtóhoz való érkezésétől számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

88. § (1) A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, és részletesen fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat is.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.

(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

90. § Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, gépjármű,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

94. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a szövetkezeti tag részjegye,

b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.

(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható.

Becslés

97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

98. § Arany, platina, ezüst, továbbá külföldi pénz vagy fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül átadja Budapesten a Magyar Nemzeti Bank központjának, máshol a legközelebbi szervezeti egységének.

99. § Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

100. § Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és 24 órán belül befizeti a végrehajtói letéti számlára.

101. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a megyei bíróságot mint cégbíróságot (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

102. § A muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalásáról a végrehajtó köteles a tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, illetőleg levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni.

103. § Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles

a) a forgalmi engedélyt is lefoglalni; ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély lefoglalásának meghiúsulását és okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni;

b) a foglalási jegyzőkönyv másolatát és a lefoglalt forgalmi engedélyt megküldeni a gépjárművet nyilvántartó rendőri szervhez, illetőleg felhívni ezt a szervet, hogy a forgalmi engedélyt vonja be; a rendőrség köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

A lefoglalt ingóság megőrzése

104. § (1) A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

b) az adós hosszabb ideig távol van,

c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Foglalás harmadik személynél

107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.

109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a) az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,

c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásakor a végrehajtó megkeresi a földhivatalt, hogy a követelés lefoglalását jegyezze be az ingatlannyilvántartásba.

(3) Vízi, illetőleg légi járműre bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásakor a végrehajtó megkeresi az említett járművek lajstromát vezető szervet, hogy a követelés lefoglalását jegyezze be a lajstromba.

111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

Elsőbbségi igény

114. § (1) A végrehajtó a foglalás után haladéktalanul felhívja elsőbbségi igényének bejelentésére azt, akiről valószínűsíthető, hogy zálogjoga alapján jogosult a lefoglalt ingóságból mint zálogtárgyból követelésének előnyös kielégítésére.

(2) Az elsőbbségi igényt a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül kell bejelenteni.

Az ingóság értékesítésének időpontja

115. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság (vagyontárgy) értékesítése iránt a foglalástól számított 15 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

116. § (1) A végrehajtó az értékesítés időpontját a foglalástól számított 2 hónapon belül olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(2) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

Elszállítás

117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(2) Ha a bíróság a vagyonelkobzást az adós egész vagyonára rendelte el, a végrehajtó azonnal intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

(3) Ha a bíróság a vagyonelkobzást az adós meghatározott ingóságára rendelte el, a végrehajtó azonnal intézkedik az elszállítása iránt.

Ingóárverés

118. § Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) a bírósági árverési csarnokban,

b) a bíróság épületében,

c) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,

d) az adós lakásán,

e) a foglalás helyén,

f) az ingóság őrzésének helyén,

g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.

121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a feleknek,

b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,

c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2) Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 3. napig - de legalább 15 napon át - kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(4) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.

123. § (1) Az árverező személyesen vagy képviselője útján árverezhet.

(2) A végrehajtó, a végrehajtó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és az adós az árverésen sem személyesen, sem képviselője útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg.

124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.

(2) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

(3) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig.

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

(2) Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha nem térítette meg, a végrehajtást foganatosító bíróság őt a különbözet megtérítésére kötelezi. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

126. § (1) A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; az elsőbbségi igényt bejelentő hozzájárulása is szükséges.

(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3) A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

(2) Ha az ingóság engedély alapján tartható birtokban (lőfegyver stb.), rajta tulajdonjogot az szerezhet, aki az árverés időpontjában a megfelelő engedéllyel rendelkezett.

(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

128. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

(2) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek.

129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(3) Ha a második árverés is sikertelen volt, és a végrehajtást kérő 15 napon belül kérte, a végrehajtó - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - végső árverezési lehetőségként harmadik árverést tűz ki.

Értékpapír értékesítése

130. § (1) A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre értékpapír-ügynökségnek vagy tőzsdeügynökségnek (a továbbiakban: értékpapír-ügynökség) adja át.

(2) Az értékpapír-ügynökség köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(3) Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, az értékpapír-ügynökség az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának.

(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.

131. § (1) A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó értékpapír-ügynökséget bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt - a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra elővásárlási jog illeti meg.

(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Üzletrész értékesítése

132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.

  Vissza az oldal tetejére