Időállapot: közlönyállapot (1994.X.6.)

1994. évi LXIII. törvény

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról * 

A helyi önkormányzatokról szóló - az 1992. évi LV. törvénnyel kiegészített - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az Ötv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.”

2. § Az Ötv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

(2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.”

3. § (1) Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében a helyi tömegközlekedés szövegrészt követően „köztisztaság és” szövegrésszel, a szociális ellátásról szövegrészt követően, „valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról” szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Ötv. 8. §-ának (4) bekezdésében „az alapfokú oktatásról,” szövegrész helyébe „az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről” szövegrész lép.

(3) Az Ötv. 8. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.”

4. § (1) Az Ötv. 9. §-ának (2) bekezdése a „képviselő-testület bizottságai”, szövegrészt követően „a részönkormányzat testülete,” szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Ötv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.”

5. § Az Ötv. 11. §-ának (2) bekezdése a „képviselő-testület bizottságának,” szövegrészt követően a „részönkormányzat testületének” szövegrésszel egészül ki.

6. § Az Ötv. 12. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7) bekezdésre módosul:

„(3) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(4) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.”

7. § Az Ötv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.”

8. § Az Ötv. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.”

9. § Az Ötv. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.”

10. § (1) Az Ötv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.”

(2) Az Ötv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.”

11. § (1) Az Ötv. 19. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő mondat lép:

„A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.”

(2) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése c) pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

„Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.”

(3) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A települési képviselő)

f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.”

12. § Az Ötv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.”

13. § (1) Az Ötv. 22. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „pénzügyi ellenőrző bizottságot” szövegrész helyébe a „pénzügyi bizottságot” szövegrész lép.

(2) Az Ötv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.”

14. § Az Ötv. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

15. § Az Ötv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.”

16. § Az Ötv. 25. §-a (2) bekezdésének első mondata „a bizottság” szövegrészt követően „a részönkormányzat testülete” szövegrésszel egészül ki.

17. § Az Ötv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.”

18. § Az Ötv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”

19. § Az Ötv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.”

20. § Az Ötv. a következő 33/A. és 33/B. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) A polgármester nem lehet: köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja; államtitkár, helyettes államtitkár; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője; az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkalmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; közigazgatási szerv olyan köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak; más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja; ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezető, illetve az a közalkalmazott, aki a vezetői megbízást a képviselő-testülettől kapja.

(2) A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja.

(3) A főállású polgármester

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi.

33/B. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.”

21. § Az Ötv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.”

22. § (1) Az Ötv. 35. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. § (1) és (2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.”

(2) Az Ötv. 35. §-a (2) bekezdésének bevezető része, a), c), d) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,”

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.”

(3) Az Ötv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.”

23. § (1) Az Ötv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.”

(2) Az Ötv. 36. §-a (2) bekezdésének bevezető része, a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.”

(3) Az Ötv. 36. §-a (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.”

24. § Az Ötv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.

(3) Főállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható.”

25. § (1) Az Ötv. 38. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § az alábbi új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a körjegyzőség látja el.

(3) Ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.”

(2) Az Ötv. 39. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:

„A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.”

26. § Az Ötv. 40. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a „többséggel” szövegrész helyébe a „minősített többséggel” szövegrész lép.

27. § Az Ötv. 41. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.”

28. § Az Ötv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megállapodást meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt.”

29. § Az Ötv. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A helyi népszavazás

a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és

b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(3) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a települési önkormányzat jegyzője (fővárosi ügyben a fővárosi, megyei ügyben a megyei főjegyző) által - az átadását követő három napon belül - hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden aláírást gyűjtő ívnek azonos módon tartalmaznia kell

a) a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket),

b) az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító jel, vagy személyazonosító adatok, olvasható név és lakcím, aláírás).

(4) A jegyző megtagadja az aláírást gyűjtő ív hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdésben helyi népszavazás nem írható ki, ha az ív nem felel meg a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak. A jegyző határozata ellen három napon belül kifogást lehet benyújtani a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül nem peres eljárásban határoz.

(5) A jegyző az aláírást gyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti az önkormányzati rendelet alapján szükséges aláírások számát. Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított legfeljebb harminc napig lehet. Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek.”

30. § (1) Az Ötv. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.”

(2) Az Ötv. 46. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem rendelhető el helyi népszavazás)

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.”

31. § Az Ötv. 50. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege a (2) bekezdés számozást kapja:

„(1) A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörökről, a választási szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A képviselő-testület a helyi népszavazás kiírásakor az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet. A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet.”

32. § Az Ötv. 52. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak.

(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetője vagy más szerv szakmai segítséget adhat.”

33. § Az Ötv. 53. §-a a következő első mondattal egészül ki:

„Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet.”

34. § Az Ötv. 54. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „új község” szövegrész helyébe az „új település” szövegrész lép.

35. § Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdésének második mondatában „a befogadó megye” szövegrész helyébe „az érintett megye” szövegrész lép.

36. § Az Ötv. 59. §-ának első mondatában „A község” szövegrész helyébe „A nagyközség” szövegrész lép.

37. § (1) Az Ötv. 61. §-ának (1) bekezdése az első mondatát követően a következő mondattal egészül ki:

„A megyeszékhely város megyei jogú.”

(2) Az Ötv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.”

38. § (1) Az Ötv. VII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VII. fejezet

A FŐVÁROS
Általános rendelkezések

62. § (1) A főváros önkormányzatára - a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll.

(3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés.

(4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött.

(5) A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés - tagjai sorából titkos szavazással - főpolgármester-helyetteseket választhat.

(6) A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés - a 36. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több aljegyzőt is kinevezhet.

(7) A kerületi képviselő-testület a 28. § szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A fővárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást.

(8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét.

A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek
a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti
megosztása

63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

(2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelően - meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.

(3) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését.

(4) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.

(5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat.

63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen

a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit;

b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;

c) gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;

d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;

e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;

f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;

g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;

h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;

i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét;

j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít;

l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet;

m) közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;

n) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában;

o) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról;

p) fővárosi információs rendszert működtet.

A fővárosi önkormányzatok társulásai

63/B. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal.

(2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére.

(3) A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni.

A fővárosi településrendezés szabályai

63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.

(2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait.

(3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

A főváros és a kerületi önkormányzatok
gazdálkodása

64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.

(2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról.

(3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:

a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás;

b) a címzett és céltámogatások;

c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

d) az átvett pénzeszközök;

e) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj.

(4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;

b) az egyéb központi adó;

c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a) pontban foglaltakat;

d) a helyi adókból származó bevételek.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani.

(6) A közgyűlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett támogatást igényelhetnek.

(7) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak.

64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.

64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a) a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra;

b) a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;

c) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;

d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;

e) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás.

64/C. § (1) A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető rész időarányos összegét a Pénzügyminisztérium a fővárosi önkormányzatnak utalja. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok
érdekvédelmének alapvető elvei

65. § (1) A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintő kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt a főpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a közgyűlést és a döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadásra csak rendkívül indokolt esetben biztosítható tíz napnál rövidebb határidő.

(2) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő jogszabály, kormányzati döntés előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot megfelelő határidő biztosításával be kell vonni.

A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása

65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet.

(2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével.

(3) A főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek.

(4) A kerületi képviselő-testület rendeletét - amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki - a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek. A megküldésről a polgármester gondoskodik.

A kerületi tagozódás megváltoztatása

66. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

(2) A kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be.

(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni.

(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselő-testület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli.

(5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei - a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával - kezdeményezhetik az Országgyűlésnél.

66/A. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.

(2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselő-testülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni.

66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be.

66/C. § A 66., 66/A. és 66/B. §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli.

66/D. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok megváltoztatását az önkormányzati képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt tizenkét hónapon belül nem kezdeményezheti.

A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyző
és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak
és hatásköreinek gyakorlásáról

67. § (1) A főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel.

(2) A fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el.

(3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását.

A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok

68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.

(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha

a) a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását;

b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja,

c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.

(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő - az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő - vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.

(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.

(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni.

68/A. § (1) A 107. § alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában levő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.

(2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti.

68/B. § (1) A 68. és 68/A. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni.

(2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt.

(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához 1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált.

68/C. § (1) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv használja.

68/D. § A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják.”

39. § (1) Az Ötv. 69. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

„A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető.”

(2) Az Ötv. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:

„(2) A körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti település önkormányzata - a megyei önkormányzat egyetértésével - az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei önkormányzattól átvállalhatja.

(3) A megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a települési önkormányzatnak - legalább hároméves időtartamra - átadja, ha a megelőző négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége.

(4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni.”

40. § Az Ötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen

a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő muzeális emlékeinek, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;

b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt

nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;

c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.

(2) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény a települési önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt, vagy társulást hozhat létre.

(3) A területfejlesztési feladatok, illetőleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását - a külön törvényben megállapított feladatkörben és szervezetben - a megyei területfejlesztési tanács végzi. * 

(4) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében levő községek és városok érdekeit.”

41. § Az Ötv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.”

42. § Az Ötv. 72. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „képviselő-testület (a továbbiakban: megyei közgyűlés)” szövegrész helyébe a „közgyűlés” szövegrész lép, és az (1) bekezdés jelölés megszűnik.

43. § Az Ötv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.”

44. § (1) Az Ötv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, a saját tagjai közül választott alelnök (alelnökök), akiket a közgyűlés titkos szavazással választ.”

(2) Az Ötv. 74. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „pénzügyi ellenőrző bizottságát” szövegrész helyébe a „pénzügyi bizottságát” szövegrész lép.

45. § Az Ötv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § A megyei önkormányzat szervezetére és működésére a 69-75. §-ban nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzatokra előírtakat megfelelően alkalmazni kell.”

46. § (1) Az Ötv. 79. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:

„(1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.”

(2) Az Ötv. 79. §-a - e törvény szerinti - (2) bekezdésének a) pontja „a terek, parkok” szövegrészt követően „- a 68/D. §-ban foglalt kivétellel -” szövegrésszel egészül ki.

47. § Az Ötv. 86. §-ának (1) bekezdésében a „fejlesztési és rekonstrukciós feladatok” szövegrész helyébe a „beruházási feladatok” szövegrész lép.

48. § Az Ötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

(3) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(4) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.”

49. § Az Ötv. 95. §-ának a) pontjában „a köztársasági megbízott” szövegrész helyébe „a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője” szövegrész lép.

50. § (1) Az Ötv. 96. §-ának c) pontja „a főpolgármester,” szövegrészt követően „a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal” szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Ötv. 96. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belügyminiszter)

e) megbízza a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőit és irányítja tevékenységüket.”

51. § Az Ötv. 97. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

a) rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését;”

52. § Az Ötv. 97. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím és 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal

98. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény „Belügyminisztérium” fejezetében, elkülönítetten biztosítja.

(2) A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében

a) ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

b) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője járt el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely centrális alárendeltségű államigazgatási szerv jogosult; e körben ellenőrzést folytathat;

c) ellátja a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat;

d) összehangolja igazgatásszervezési szempontból a közigazgatási hivatal és a főváros, a megye területén működő más államigazgatási szervek tevékenységét. Ha az államigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki, a feladatot a szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal vezetője látja el;

e) a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

f) összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

g) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

b) döntései (rendelete, határozata),

c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának,

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.”

53. § (1) Az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.”

(2) Az Ötv. 99. §-a (2) bekezdésének bevezető része és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:”

b) a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát;”

(3) Az Ötv. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését - az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól.”

54. § Az Ötv. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100. § (1) A közigazgatási hivatal vezetőjét - pályázat alapján - a belügyminiszter bízza meg a külön jogszabály által előírt képesítési feltételekkel rendelkezők közül.

(2) A belügyminiszter irányítja a közigazgatási hivatal vezetőjének tevékenységét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője vezeti a hivatalt és gyakorolja a hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogokat.

(4) A közigazgatási hivatal vezetője feladat- és hatáskörének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

55. § Az Ötv. 102. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.”

56. § Az Ötv. a 102. §-át követően a következő X/A. fejezettel egészül ki:

„X/A. fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

102/A. § E törvény rendelkezéseit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) alapján létrejött helyi kisebbségi önkormányzat működésére az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

102/B. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülésén dönt a Nek. tv. 22. §-a alapján a kisebbségi önkormányzattá nyilvánításról, illetve a kisebbségi képviselők az alakuló üléstől számított három napon belül döntenek a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításáról.

(2) A helyi kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításhoz a kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata is szükséges.

(3) A közvetett módon létrejövő, illetve ennek hiányában a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat testülete alakuló ülését a települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülését követő tizenöt napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a helyi kisebbségi önkormányzat korelnöke, illetve a közvetlenül megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat esetében a választási bizottság elnöke hívja össze.

(4) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a települési önkormányzat képviselő-testülete a Nek. tv. 27. § (1) bekezdése alapján megalkotandó - a kisebbségi önkormányzat önállóságát nem sértő - rendeletet a kezdeményezéstől számított kilencven napon belül köteles elfogadni.

102/C. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülését az elnök hívja össze és vezeti. A testület döntését határozati formában hozza.

(4) Minősített többség [15. § (2) bek.] szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat

a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához;

b) a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéséhez;

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéséhez;

d) intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéséhez;

e) érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásához, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez;

f) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

(6) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatában dönt

a) szervezetének és működésének részletes szabályairól;

b) a helyi kisebbségi önkormányzat részére elkülönített vagyon használatáról;

c) a helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

102/D. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.

(2) A kisebbségi önkormányzatok bizottságot (bizottságokat) hozhatnak létre.

(3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni.

102/E. § A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt és az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnök képviseli a helyi kisebbségi önkormányzatot, tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testülete ülésén.

102/F. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatai hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) Közös kisebbségi testület létrehozása esetén az érintett szomszédos települési önkormányzatok képviselő-testületei - a közös kisebbségi testület véleményét figyelembe véve - megállapodás alapján szabályozzák, hogy melyik polgármesteri hivatal segíti a közös kisebbségi testület ügyvitelét.”

57. § Az Ötv. 103. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1)-(3) bekezdések lépnek, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) E törvény alkalmazásában:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - az alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;

b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni;

c) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát;

d) a 36. § (2) bekezdés b) pontjában említett munkáltatói jog magába foglalja a képviselő-testület hivatala ügykezelő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is.

(2) A 33/A. és 33/B. §-ok alkalmazásában a polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet.

(3) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a köztársasági megbízott és hivatala jogutódja.”

58. § Az Ötv. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § A körjegyzőséghez tartozó községeket - ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni - a megyei közigazgatási hivatal vezetője jelöli ki. A lakosság érdekeit sértő kijelölés ellen a képviselő-testület a belügyminiszterhez fordulhat. A belügyminiszter döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

59. § (1) Az Ötv. 107. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő:)

b) a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek - ideértve a fővárosi és megyei gyógyszertári központokat is -, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész;”

(2) Az Ötv. 107. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági eljárásban érvényesíthető.”

60. § Az Ötv. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § E törvény alapján indított perben - a 33/B. § kivételével - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

61. § (1) Az Ötv. 115. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 70. § (3) bekezdése szerinti megyei területfejlesztési tanács a területfejlesztésről szóló törvény rendelkezései szerint, de legkésőbb 1995. június 30-ig jön létre.”

(2) Az Ötv. 115. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 70. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátását nem vállalja, az erről szóló döntését a megválasztását követő hat hónapon belül az érintett megyei önkormányzat közgyűlésével közli. E döntés a települési önkormányzat megbízatásáig szól. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a feladat átadásának időpontja a települési önkormányzat döntését követő év január 1. napja.”

62. § (1) Ez a törvény a helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napján - e törvény 37. § (1) bekezdése 1994. október 30-án, az 59. §-a a kihirdetés napján - lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Ötv. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata, 36. §-ának (5) bekezdése, 61. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 72. §-ának (2) bekezdése, 75. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75. §-a (2) bekezdésének második mondata, 94. §-ának a) és c) pontja és 103. §-ának (4) bekezdése;

b) a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény 1. §-a, 4-12. §-a, a 13. § (2) bekezdése, 14. §-a és az e törvényt módosító 1991. évi LXXVI. törvény;

c) a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvény;

d) a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 58. §-a;

e) a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény 1-29. §-ai;

f) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 3. §-ában az „és a köztársasági megbízottra” szövegrész, illetve a Ktv. 6. § (3) bekezdése;

g) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében a „köztársasági megbízott” szövegrész;

h) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 15. §-a (4) bekezdésének d) pontja;

i) a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról szóló 66/1990. (VIII. 14.) OGY határozat;

j) a köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló 77/1992. (IV. 30.) Korm. rendelet.

(3) Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 1. § a) pontjának az 1993. évi LIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szövegéből „ideértve a gyógyszertári központokat is” szövegrész e törvény kihirdetésének napján hatályát veszti.

(4) Ahol jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi, azon

a) a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalt,

b) a Hvt. és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármestert kell érteni.

(5) A képviselő-testületek az alakuló ülésüket követő fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és működési szabályzatukat.

63. § (1) A Hvt. 15. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tagjai:)

a) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;

b) a megyei (fővárosi) főjegyző;”.

(2) A Hvt. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)

b) irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét, ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat;”.

(3) A Ktv. 42. § (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) az önkormányzat hivatalánál - a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző;”.

64. § A Nek. tv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi (1) és (2) bekezdések lépnek:

„27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,

c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

a) szervezeti és működési rendjét,

b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,

c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.”


  Vissza az oldal tetejére