Időállapot: közlönyállapot (1994.XI.2.)

1994. évi LXVI. törvény

a Bérgarancia Alapról * 

Az Országgyűlés a munkavállalók szociális biztonságának elősegítése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Bérgarancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek számára - az e törvényben meghatározott mértékig - megelőlegezze a munkavállalókkal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bértartozást. Az Alap csak olyan gazdálkodó szervezet bértartozását vagy annak egy részét előlegezheti meg, amely a tevékenységét a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább 12 hónappal megkezdte.

(2) E törvény alkalmazásában

a) gazdálkodó szervezet a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet;

b) bértartozás a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.

(3) Az Alapot az Országos Munkaügyi Központ (a továbbiakban: OMK) kezeli.

(4) Az Alap felhasználásáról az OMK vezetője az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságát és a felszámolók szakmai szervezeteit legalább félévente tájékoztatja.

2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók bérét és végkielégítését (a továbbiakban együttesen: bér) a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napot követő 8 napon belül nem tudja kielégíteni, visszatérítendő pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) iránti kérelemmel fordulhat az Alaphoz.

(2) Az Alap - a rendelkezésére álló pénzösszeg erejéig, amely nem foglalja magában a kezelő szervezetnek az Alappal kapcsolatos működési költségeit - köteles a támogatást folyósítani, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

3. § (1) A támogatás iránti kérelmet - a felszámolónak vagy meghatalmazottjának személyesen - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központnál, az e törvény 1. és 2. számú melléklete szerinti - teljeskörűen kitöltött - formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtani.

(2) Az illetékes munkaügyi központ a kérelem átvételét megtagadhatja, ha az az (1) bekezdés előírásainak nem felel meg.

(3) Az elfogadott kérelem egy példányát az illetékes munkaügyi központ - az átvételi időpont (dátum, óra, perc) rögzítése mellett - haladéktalanul továbbítja az OMK-nak, egy példányát pedig - az átvétel igazolásaként - a kérelmezőnek visszaadja.

4. § (1) Az OMK a támogatást a kérelmek átvételi időpontja szerinti sorrendben folyósítja.

(2) Az azonos időpontban átvett kérelmek sorrendjének megállapításánál a kérelmező gazdálkodó szervezetek cégnevének betűrendi sorrendje a meghatározó.

(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény az irányadó.

5. § (1) Ha az Alap megfelelő összegű pénzeszközzel rendelkezik, az OMK a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik az igényelt támogatás átutalásáról.

(2) Az Alap által nyújtott támogatás kamatmentes.

(3) Ha az Alapban nem áll rendelkezésre megfelelő összegű pénzeszköz, az átutalási késedelemről az OMK a kérelmezőt értesíti.

6. § Az Alap csak akkor nyújthat támogatást, illetve a támogatás iránti kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet az Alappal szemben esetleg fennálló - korábbi támogatásnyújtásból eredő - visszafizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

7. § (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként - a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló jogszabály szerinti - a minimálbér négyszeresét veheti figyelembe.

(2) Az Alapból igényelhető támogatás nem lehet több, mint a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napján rendelkezésre álló és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - keletkezett forrás együttes összegének és az (1) bekezdés szerint meghatározott összegnek a különbözete.

8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett, vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben azonnal vissza kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésből a kamatrész a felszámolót, a támogatás összege a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli.

(3) A Cstv. 51. és 54. §-ában meghatározott, a felszámolóra vonatkozó felelősségi szabályokat a felszámolónak a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárására is alkalmazni kell.

9. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a gazdálkodó szervezetek által az Alapba befizetett bérgarancia járulék (a továbbiakban: járulék);

b) az Alapnak visszafizetett támogatás;

c) egyéb bevételek.

(2) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) a támogatás nyújtásából eredő fizetési kötelezettségek;

b) az Alappal kapcsolatos működési költségek.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti működési költségeknek Alapból elkülönítendő pénzügyi előirányzatának mértékét az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottsága határozza meg, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és annak végrehajtási rendeleteivel összhangban.

10. § (1) Az Alap feletti rendelkezési jog a munkaügyi minisztert illeti meg.

(2) Az Alap pénzforgalmi számláját a munkaügyi miniszter által, a pénzügyminiszter egyetértésével kijelölt pénzintézet vezeti.

(3) Az Alap kötelezettségeiért a központi költségvetés nem vállal kezességet.

11. § (1) Az Alap átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlására fordíthatja, illetve a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(2) Az Alap év végi maradványa el nem vonható, azt a következő évre kell átvinni.

12. § (1) Az Alap kötelezettségeinek fedezetére a gazdálkodó szervezetek kötelesek havonta járulékot fizetni.

(2) A gazdálkodó szervezet által fizetendő járulék összege a munkaviszonyban álló munkavállaló részére adott bruttó kereset 0,3%-a.

13. § (1) A járulékot a gazdálkodó szervezet állapítja meg, vallja be és fizeti be az állami adóhatóság által kezelt számlára.

(2) A gazdálkodó szervezet a járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20. napjáig köteles befizetni.

(3) A járulék megállapításának, bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata.

(4) Az állami adóhatóság a befizetett járulékot az Alap javára a befizetést követő hó 5. napjáig köteles átutalni.

(5) A járulék fizetésével kapcsolatban az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A felszámolók támogatás iránti kérelmüket legkorábban e törvény hatálybalépését követő 15 nap elteltével nyújthatják be.

(3) Az Alap bevételi forrását képezi 1994-ben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény által meghatározott, az Alap létrehozásáig a befizetett munkaadói járulékból a Bérgarancia Alap javára elkülönített összeg. Ezen összeget az Alap javára, a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül át kell utalni.

(4) A Foglalkoztatási Alapból - a rá vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban - e törvény 2. §-a (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében nyújtott visszatérítendő támogatást az Alap kezelője a Foglalkoztatási Alap részére megtéríti.

(5) Ha a 9. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott bevételek nem nyújtanak elegendő fedezetet az Alap által teljesítendő támogatások kifizetésére, az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a központi költségvetésből a támogatások kifizetéséhez hozzájárulást nyújt. Az állami kötelezettségvállalás mértéke - az Alap fennállása alatt - összességében nem haladhatja meg a 600 millió forintot.

(6) Ha az Alap az (5) bekezdésben meghatározott állami hozzájárulást már felvette, és a Szolidaritási Alap szufficittel rendelkezik, a munkaügyi miniszter előterjesztésére az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottsága dönt a Szolidaritási Alapból történő esetleges átcsoportosításról.

(7) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy a támogatás nyújtásának eljárási szabályait, valamint felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg.

15. § (1) A Cstv. 57. §-ának (2) bekezdése az alábbi b) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi b), c), d), e) és f) pont c), d), e), f) és g) pontra módosul:

(A felszámolási költségek a következők:)

b) az adóst terhelő, a Bérgarancia Alapból kapott támogatás;”

(2) A Cstv. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre módosul:

„(2) Ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a Bérgarancia Alap támogatást nyújtott, a visszafizetés akkor válik esedékessé, amikor a támogatás nyújtását követően a 48. § (1) bekezdése alapján a támogatás mértékének (vagy egy részének) megfelelő pénzösszeg befolyik. Amíg a támogatás teljes összegét nem fizették vissza, addig más célra - a bérkifizetésen kívül - a felszámoló kifizetést nem teljesíthet.”

(3) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjában „a (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe „a (2) bekezdés e) pontja” szövegrész lép, a Cstv. 69. § (5) bekezdésében pedig „az 58. § (2) bekezdésében foglaltak, a szavatossági, jótállási és egyéb kártérítési kötelezettségek rendezésére az 58. § (3) bekezdésében foglaltak” szövegrész helyébe „az 58. § (3) bekezdésében foglaltak, a szavatossági, jótállási és egyéb kártérítési kötelezettségek rendezésére az 58. § (4) bekezdésében foglaltak” szövegrész lép.

1. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról

I. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ADATAI:

1. Neve:

2. KSH azonosító száma:

3. Székhelye:

4. A tevékenység megkezdésének időpontja:

.............. év .................. hó ................. nap

5. A felszámolás kezdő időpontja:

.............. év .................. hó ................. nap

6. A pénzforgalmi bankszámla száma:

7. A számlavezető pénzintézet megnevezése, címe:

8. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja:

.............. év .................. hó ................. nap

9. A 8. pont szerinti napra - a törvény 7. § (1) bekezdés szerint kimutatott - a törvény 2. számú melléklete Összesen sor 4. oszlopában szereplő -
összeg: .......... E Ft

10. A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - rendelkezésre álló saját forrás összege:
.......... E Ft

11. Az igényelt támogatás (a 9-ből a 10. levonása utáni) összege: .......... E Ft

II. A FELSZÁMOLÓ ADATAI:

1. Neve:

2. KSH azonosító száma:

3. Székhelye:

4. Pénzforgalmi

bankszámlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet neve, címe
a)
b)

III. A KÉRELEM MELLÉKLETEI:

1. A felszámolást elrendelő jogerős végzés másolata csatolva: igen nem

2. A támogatás igénybevételéről készített - a törvény 2. számú melléklete szerinti - nyomtatvány csatolva: igen nem

(a helyes válasz bekarikázandó!)

IV. NYILATKOZAT:

Igazolom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a valóságnak és a törvény előírásainak megfelelnek, továbbá, hogy a kérelemben megjelölt gazdálkodó szervezetnek a Bérgarancia Alap felé semminemű visszafizetési kötelezettsége nincs.

Kelt: ...................... hely, ....... év, ................... hó, nap

(a felszámoló cégszerű aláírása)

A kérelmet - a mellékletekkel együtt - átvettem:

Kelt: ..................... hely, ................. év, ............... hó,
....... nap ....... óra ....... perc


(az átvevő munkaügyi központ cégszerű aláírása)

Megjegyzés:

- a 8. sorba a 2. számú melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni;

- a 9. sorban a kerekítés általános szabályai szerint ezer Ft-ra kerekített összeg szerepelhet;

- a bekeretezett részt a munkaügyi központ átvevője tölti ki!

2. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

............ oldal

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához

(Az ........... év ........................ hó .........-i bérfizetési napon - a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján)

Ft-ban




Sor-
szám



Név



A bér és a végkielégítés
együttes összege
A 3. oszlopból a minimálbér négyszerese alatti
(vagy azzal azonos)
tényleges összeg,
a minimálbér négyszeresét
meghaladó összeg helyett
csak a minimálbér
négyszerese
1. 2. 3. 4.
1.
2.
3.
4.
1-től ...-ig Összesen:

Megjegyzés:

- a 4. oszlop összesen sorának ezer Ft-ra kerekített adata szerepelhet az 1. számú melléklet 9. sorában;

- a 4. oszlopban nevenként a minimálbér négyszeresénél nagyobb összeg nem szerepelhet!

Oldalszám összesen: ......................

Kelt: ........................................................ hely, ............... év, .................................. hó, ........... nap

(a felszámoló cégszerű aláírása)


  Vissza az oldal tetejére