Időállapot: közlönyállapot (1994.XII.26.)

1994. évi XCI. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról * 

1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási alapok javára teljesítendő befizetésekre és a társadalombiztosítási ellátásokra, továbbá a jövedéki szabályozásra és ellenőrzésre, valamint a bérfőzési szeszadóra.”

2. § Az Art. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat által bevezetett adó (a továbbiakban: helyi adó) esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallás benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. Az az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja iparűzési tevékenységét, tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni.”

3. § (1) Az Art. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást - a 78. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltak kivételével - önadózással állapítja meg.”

(2) Az Art. 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha)

a) vállalkozó, a 78. § (1) és (2) bekezdésben említettek kivételével,”

4. § (1) Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni.”

(2) Az Art. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell bevallást tennie.”

5. § Az Art. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adóhatóság a (4) bekezdés szerinti kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan.”

6. § Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény vagy adót megállapító törvény adóelőleg fizetési kötelezettséget írhat elő, amelynek összegét az adóhatóság az előző adóévre vonatkozó adóbevallást, illetőleg törvényben előírt bejelentést követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli. Jogszabály előírhatja az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek önadózás útján történő teljesítését is.”

7. § Az Art. 32. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - feltéve, hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat - évente, augusztus 31-ig fizetési értesítést ad ki. Ha az adózó a jogerős fizetési értesítésben előírt késedelmi pótlékot az esedékességig nem fizeti meg, azt az adóhatóság adótartozásként tartja nyilván.

(7) Az állami adóhatóság a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fizetési értesítést október 31-ig adja ki, ha az adózó valamely adójáról adóbevallását május 31-ig nyújthatja be.”

8. § Az Art. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót számlahelyesbítés vagy a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.”

9. § Az Art. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében - ha törvény másként nem rendelkezik - első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi, megyei szerve (elsőfokú állami adóhatóság) jár el.”

10. § Az Art. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befizetett önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával a bírságmérséklést is.”

11. § Az Art. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

„(4) Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmi adó hiány.”

12. § (1) Az Art. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adózó - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget az e törvény 2. mellékletében előírt esedékességig nem egészítette ki a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre, a befizetett előleg és az adó különbözete után 20% mulasztási bírságot fizet. Az adózó 20%-os mértékű bírságot fizet akkor is, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.”

(2) Az Art. 74. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Amennyiben az (1), (5) és (6) bekezdésben meghatározott mértékkel számított bírság összege nem éri el a 10 000 forintot, magánszemélyek esetében az 1000 forintot, a bírság ezen összeghatárokig emelten szabható ki.”

13. § Az Art. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság állapítja meg a helyi adót - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével -, továbbá az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót, valamint a termékimportot terhelő adót (kivetés).”

14. § Az Art. 81. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy [25. § (2) bekezdés] kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,

b) a beszedett helyi adóra,

c) a termékimport után fizetendő általános forgalmi és fogyasztási adóra, kivéve, ha a fizetésre kötelezett adózó annak az adónak nem alanya.

(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,

b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén a 67. §-ban meghatározott késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,

c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az a) és c) pontban említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tartozást, illetve annak azt a részét, amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték, a pótlékalap számítása [69. § (1) bekezdés] során figyelmen kívül kell hagyni.”

15. § (1) Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.”

(2) Az Art. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.”

16. § Az Art. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.”

17. § Az Art. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének a 89. § (2) bekezdése alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal az adóhatóság kérelmére bejegyez.”

18. § Az Art. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a végrehajtási eljárást szünetelteti, ha az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetőleg, ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak. Ha az adózó kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elutasította, ugyanazon tárgyban előterjesztett újabb kérelemre a végrehajtás nem szünetel.”

19. § Az Art. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.”

20. § Az Art. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a 100 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást köteles vezetni.”

21. § (1) Az Art. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet. A bevallás és az adatszolgáltatás az adóhatóság által meghatározott módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is.”

(2) Az Art. 96. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, kitöltött és az adózó által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül.”

22. § Az Art. 96/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az eljárási illetékre vonatkozó szabályait az okirati illetékekre is alkalmazni kell azzal, hogy

a) az okirati illetékkötelezettséget az adózó személyétől függetlenül önadózással kell teljesíteni,

b) az okirati illeték lerovásának elmulasztásáért kiszabható mulasztási bírság alkalmazásának nem előfeltétele a kötelezett előzetes felhívása a hiányosan lerótt illeték pótlására.”

23. § Az Art. 97. §-a a következő z) és zs) pontokkal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„z) termékimportot terhelő adó: a vámhatóság által megállapított általános forgalmi adó, fogyasztási adó, statisztikai illeték, Útalap-hozzájárulás és környezetvédelmi termékdíj,

zs) nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adó: az adóévben az adómegállapítási időszakok elszámolandó adójának göngyölítve számított pozitív előjelű összege.”

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napjával lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2., 3., 5. melléklete e törvény 1., 2., 3., 4. mellékletével módosul, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 5. melléklete szerinti 6. melléklettel.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 11. § (9)-(10) bekezdése; a 13. § (3) bekezdése; a 18. § (3) bekezdés d) pontja; a 42. § (4) bekezdéséből az „... és földadója ...”, a 43. § (1) bekezdésének második mondatából „... és a földadójának ...” szövegrész; a 67. § (5) és (6) bekezdése; a 82. § (2) bekezdéséből „... a földadóról szóló törvény rendelkezései szerint a földadón kívül más adót, illetve ...” szövegrész; a 83. §-a; az 1. mellékletének II/1/a) pontjából az „... és az állami vagyon utáni részesedés előlegének ...”, II/3/b) pontjából az „... és a földadóról ...”, II/3/c) pontjából az „... az állami vagyon utáni részesedésről ...”, továbbá a 2. melléklete I/3. pontjának első mondatából az „... és földadót ...”, és ugyanezen pont második mondatából az „... és a földadóját ...” szövegrész, az I/8. pontja, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 39. §-ának (3)-(4) bekezdése.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az e törvény hatálybalépéséig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság (felemelt adó, felemelt illeték, pótlék) feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(4) E törvény 14. §-ának, 15. §-a (2) bekezdésének és a 18. §-ának rendelkezéseit első ízben a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(5) Az adózónak 1994. évről adóbevallását az állami adóhatósághoz az 1994. december 31-ig hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(6) Az e törvény 3. mellékletének rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

25. § (1) A jogi személy és egyéb szervezet az 1994. évről benyújtott építményadó, telekadó bevallását az 1994. évben hatályos rendelkezések szerint nyújtja be azzal, hogy a bevallásban az 1995. január 1-jei állapotnak megfelelően közölnie kell az adó megállapításához szükséges adatokat, amelyek alapján az önkormányzati adóhatóság 1995. évre az adót határozattal állapítja meg (kivetés).

(2) Az a magánszemély, aki az 1994. december 31-én hatályos Art. 18. § (3) bekezdés d) pontja alapján a helyi adókban az önadózást választotta, az 1994. évi adójáról bevallását az 1994-ben hatályos rendelkezések szerint nyújtja be azzal, hogy az 1995. január 1-jei állapotnak megfelelően is közölnie kell az adó megállapításához szükséges adatokat, amelyek alapján az önkormányzati adóhatóság 1995. évre az adót határozattal állapítja meg (kivetés).

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint - ide nem értve a vállalkozók kommunális adóját és az iparűzési adót - jár el az a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély is, aki az 1994. december 31-én hatályos rendelkezések alapján - vállalkozói minőségére tekintettel - önadózó volt.

(4) Az adóbeszedésre kötelezett az általa 1994. évben beszedett helyi adóról az Art. 1994. évben hatályos rendelkezései szerint tesz bevallást.

26. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIII. törvény 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az idegenforgalmi hozzájárulásnak a (3) és (4) bekezdés szerint kiszámított előlege negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig esedékes azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés szerint kiszámított előleg első és második negyedévi részletét együttesen, a második negyedévet követő hó 20-ig kell megfizetni. Az előleget az adózó állapítja meg.”

27. § (1) Az Nytv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A köztársasági megbízott illetékességi területére kiterjedően)

„c) a törvényben meghatározott feltételek mellett engedélyezi a területi nyilvántartásból adatszolgáltatás teljesítését.”

(2) Az Nytv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1995. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).”

1. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez

1. Az Art. 1. mellékletének I/1., 2. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Az adózónak a bevallás adatait - a magánszemélynek a jövedelemadójáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.

2. Az adózónak adónként és költségvetési támogatásonként az adóévet követően valamennyi adó és költségvetési támogatás alapjának megállapításához szükséges adatokról, az őt megillető mentességekről, kedvezményekről és azok alapjáról, az adó és a költségvetési támogatás összegéről, az adó és a költségvetési támogatás esedékessége szerinti részletezésben éves bevallást kell tennie. A fogyasztási adót termékcsoportonként, a fogyasztói árkiegészítést szolgáltatáscsoportonként is részletezni kell.

4. Ha a költségvetési támogatást az éves bevallást megelőzően külön igénylés alapján utalják ki, ez az igénylés a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”

2. Az Art. 1. mellékletének II/1/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény milyen időszakonként állapítja meg -, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adójának összege

- az 1 millió forintot elérte, havonta

- minden más általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak negyedévente

kell az általános forgalmiadó-bevallását az I/3. pontban meghatározott tartalommal benyújtania.

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany a negyedév végétől havi bevallásra köteles áttérni, ha a nettó módon számított fizetendő általános forgalmi adója az év elejétől összesítve az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.”

3. Az Art. 1. mellékletének II/2/a) pontja az alábbiak szerint változik:

a) A havi adóbevallást

a tárgyhónapot követő hó 20-ig,

az évközi bevallást

a negyedévet követő hó 20-ig

kell az I/3. pont szerinti tartalommal az adóhatósághoz benyújtani.”

4. Az Art. 1. mellékletének II/2/b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) Az adóév utolsó hónapjáról, illetőleg negyedévéről külön bevallást tenni nem kell. Az év utolsó hónapjának, illetőleg negyedévének adóját és költségvetési támogatását a 3. pont szerinti határidőben kell bevallani. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak az év utolsó hónapjának, illetőleg negyedévének általános forgalmi adójáról is bevallást kell tennie. Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 39. §-ának (2) és 60. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettséget az adóév utolsó adóbevallási időszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlékmentesen az éves adóbevallásra előírt határidőig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.”

2. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez.

1. Az Art. 2. mellékletének I. Határidők 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az általános forgalmi adó

a) Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét

- ha havonta tesz adóbevallást

a tárgyhót követő hó 20-ig,

- ha negyedévente tesz adóbevallást

a negyedévet követő hó 20-ig

fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

b) Az adózó - ha havonta tesz adóbevallást - kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó összegét 15 naponként, a tárgyhót követő hó 5-én, illetőleg 20-án számolhassa el. A negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakorított elszámolás lehetőségét az adóév végéig engedélyezheti.”

2. Az Art. 2. mellékletének II/A/15. pontjának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben

az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig

fizet.”

3. Az Art. 2. mellékletének IV. fejezete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A fogyasztási adó kivételes visszaigénylése

Az adózottan beszerzett háztartási tüzelőolaj értékesítője (a HTO-eladóhely tulajdonosa vagy bérlője) a HTO-utalvány ellenében értékesített háztartási tüzelőolaj után a fogyasztási adót

az értékesítést követő hó 15. napjától

igényelheti az előírt nyomtatvány benyújtásával.

A HTO-eladóhely üzemeltetője gyakoribb visszaigénylést kérhet, amelyet az adóhatóság a IV/5. pont megfelelő alkalmazásával engedélyezhet.”

3. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez

1. Az Art. 3. mellékletének A/2. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

c) nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó részére az e jogviszonyára tekintettel teljesített kifizetésekről.”

2. Az Art. 3. mellékletének B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[B) A biztosító intézet adatszolgáltatása]

„A biztosító intézet adatot szolgáltat a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg, valamint a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás kifizetéséről, illetőleg arról, hogy a magánszemély az élet- vagy - az 1995. január 1-jét követően kötött - nyugdíjbiztosításának rendelkezési jogával a szerződéskötéstől számított 10 éven belül élt.

Az adatszolgáltatást, a kifizetést, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlását követő év március 20-ig kell teljesítenie a biztosító bejegyzett székhelye szerint illetékes állami adóhatóság részére a magánszemély azonosításához szükséges adatok feltüntetésével.”

4. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez

Az Art. 5. mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A külföldi szervezet adóköteles bevétele után a belföldi személy a kifizetett összegből az adót levonja, és

a kifizetést követő hó 20-ig

fizeti meg.

A levont adót a belföldi személy a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követő év május 31-ig

vallja be.”

5. melléklet az 1994. évi XCI. törvényhez

„6. melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

Az átalányadót fizetők adózásának rendje

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint átalányadót fizetők adózására a törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - a határidő letelte előtt benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az adóátalány választását a tárgyévre.

2. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet kezdő adózó a 11. § (1) bekezdés a) pontjában előírt bejelentéssel egyidejűleg jelentheti be az adóátalány választását.

3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalánybesoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.

4. Az adózó az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti.

5. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adózót az átalányozottak nyilvántartásába felveszi.

6. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.

7. Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut az adózó tudomására, az adózó a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni.

8. Az átalányadózást választó adózó adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg.

9. Az átalányadó előleget a negyedévet követő hó 15. napjáig kell megfizetni.”


  Vissza az oldal tetejére