Időállapot: közlönyállapot (1994.XII.30.)

1994. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1995. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 914 142,5 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 631 497,5 millió forintban,

c) hiányát 282 645 millió forintban

állapítja meg.

2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben,

a) a Magyar Nemzeti Bank javára 15 034,4 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni, illetőleg a belföldi hitelezőktől 125 923 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket visszavásárolni;

b) külföldi hitelezők javára 23 350 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.

3. § (1) Az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontban megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 2. §-ban megállapított hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését az 1. számú melléklet XXXII. A költségvetés törlesztései fejezet tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a) az 1. § c) pontban foglalt hiány fedezésére,

b) a 2. §-ban foglalt hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására

értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozása érdekében állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy - a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló tartozásait és követeléseit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözet miatt - a központi költségvetést terhelő kamatmentes adósság egy részét piaci kamatozású értékpapírrá alakítsa át akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank bruttó devizaköveteléseivel csökkentett bruttó devizatartozásai - a Magyar Nemzeti Bank éves mérlegének adatai alapján - 1994. év végén az 1993. év végihez képest csökkennek. Egyéb esetben nem történhet átalakítás. Az átalakítás miatt kibocsátandó kötvényállomány összegének meg kell egyeznie a devizatartozás-csökkenés forintösszegének és az 1994. évben a kamatmentes hitelből átalakított kötvényállomány összegének különbözetével.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap folyamatos likviditása érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet bocsásson ki.

(5) Az (1) bekezdés szerint kibocsátandó értékpapírokból a Magyar Nemzeti Bank - figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 19. § (3) bekezdésében, illetőleg a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat - úgy vásároljon, hogy a tárcájában lévő, a költségvetésnek nyújtott hitelek és a költségvetés által kibocsátott, hiányt finanszírozó értékpapírok állománya - az 1994. december 31-i állományhoz képest - 48 milliárd forinttal növekedjen.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami forgóalap terhére előlegezze meg a gazdasági kamarák 1995. I. félévre esedékes tagdíjbevételét, amely előleget a gazdasági kamaráknak legkésőbb 1995. december 10-éig vissza kell téríteniük a központi költségvetés részére.

(7) A központi költségvetésnek az MNBtv. 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1995-ben érvényes kamatlába 8,20 %.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék

5. § A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 19 100 millió forint.

Céltartalék

6. § (1) A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok intézményei közalkalmazottainak, valamint a 33. § (5) bekezdésében megjelölt nem állami intézmények munkavállalóinak központi bérpolitikai kerete 16 400 millió forint.

(2) Az előirányzat lebontására, fejezetekre, címekre, alcímekre és helyi önkormányzatokra - a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján - a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(3) Az „A” fizetési osztály első fizetési fokozat (a továbbiakban: A1) 8500 forint/hó/fő mértékével összefüggésben felmerülő többletkiadások megállapításánál a következőket kell figyelembevenni:

a) az 1994. december 31-én és 1995. január 1-jén is közalkalmazotti jogviszonyban állókat, ide nem értve a távollévők helyettesítésére foglalkoztatott közalkalmazottakat;

b) az a) pont alatti közalkalmazottak 1994. december 31-i illetménye és az 1995. január 1-jétől megemelt A1 (8500 forint/hó/fő) alapján a fizetési fokozatnak megfelelően számított, kötelezően járó illetmény különbözetének 11-szeresét;

c) az a) pont alatti közalkalmazottak 1994. december 31-i megállapított pótlékai és a b) pont szerint 1995. január 1-jétől az alsó határ figyelembevételével számított kötelező pótlékok különbözetének 11-szeresét;

d) az egyéni besorolásoknál a várakozási időnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi C. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtási rendeleteiben kötelezően előírt csökkentését.

(4) Támogatás nem igényelhető:

- azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek költségvetési támogatásban,

- a központi költségvetési szerv azon munkavállalója után, akinek foglalkoztatása nem költségvetési támogatásból történik.

7. § Az energiaáremelés lakossági és intézményi részleges kompenzációjára 9000 millió forint az előirányzat.

Rendkívüli kiadások és bevételek

8. § (1) A központi költségvetés 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásai közül rendkívüli kiadás:

a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 2. alcím);

b) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 5. alcím);

c) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 10. alcím);

d) „NATO Békepartnerségi” program kiadásai (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím 11. alcím);

e) az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadások (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 1. alcím);

f) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplése előkészítésének kiadásai (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím 2. alcím);

g) a felújítás előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

h) a kormányzati beruházások előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél;

i) a fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoport előirányzatai valamennyi fejezet valamennyi költségvetési címénél, a fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célfeladatai, címzett és céltámogatásai, továbbá az alapítványok támogatása (I. Köztársasági Elnökség fejezet 2. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport; III. Alkotmánybíróság fejezet 2. cím 1. alcím; VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1-3., 7-8., 15., 31., 33., 44. előirányzat-csoport; VIII. Belügyminisztérium fejezet 22. cím 2-5. alcím; 24. cím 5. alcím 5. előirányzat-csoport; IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 10. cím 6-7. alcím; XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. és 9. alcím; XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 1., 8-9., 11-14. előirányzat-csoport; XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 12. cím 2. alcím; XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 13. cím 3. alcím; XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2., 4., 7. alcím; XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 23. cím 2. alcím; XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 7., 9-12., 17-18., 21-23. előirányzat-csoport; XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 10. cím 2. alcím; XXVI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet 7. cím 2. alcím).

(2) A központi költségvetés 3. § (2) bekezdésében jóváhagyott bevételei közül rendkívüli bevétel:

a) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet költségvetési befizetéseinek előirányzatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 12. cím 2-3. alcím);

b) a központi költségvetési szervektől származó befizetések (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

c) a helyi önkormányzatok befizetései (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím);

d) az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezettől származó privatizációs bevételek (XXXI. Belföldi államadósság fejezet 4. cím).

Az állam vagyonával és a kormányzati beruházásokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezethez tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, valamint a részben vagy egészben, illetőleg tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az 1995. évben kifizetésre kerülő osztalék és állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 150 000 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe. E privatizációs bevételeket kamatkiadásokra kell fordítani.

(3) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervekről szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeknek a központi költségvetésbe való befizetéséről a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles gondoskodni.

(4) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete a vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe a (2) bekezdésben foglaltak alapján befizetett összegen felül 22 501,2 millió forint bevétel. Ebből a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata 13 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 8000 millió forint, valamint a működési költségvetés előirányzata 1501,2 millió forint.

10. § (1) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - és a központi költségvetést illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, környezetvédelmi károk elhárításával, tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

11. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

12. § (1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi

a) 100 millió forint értékesítési, három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárig a pénzügyminiszter hozzájárulásával a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;

b) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 20 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatár felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének kezdeményezésére a pénzügyminiszter;

c) 100 millió forint értékesítési bevételi értékhatár felett a Kormány engedélyével - műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása mellett -

értékesítheti, cserélheti el, illetve adhatja bérbe.

(2) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó értékesítésnél és az 5 millió forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál nyilvános versenytárgyalást kell lefolytatni.

(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő kincstári ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legalább 50%-át - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetésbe kell befizetni. A költségvetési befizetés előírásáról, konkrét mértékéről az engedélyező rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben - a (3) bekezdésben előírt befizetés teljesítése után - a bevétel intézménynél visszamaradó hányada a központi költségvetési szervek építési beruházására, ingatlanvásárlására, felújítására és rekonstrukciójára fordítható.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben, továbbá az a)-b) pontokba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult a befizetési kötelezettség mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, ennek megfelelően azokat módosítani.

(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettség alapja a megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(7) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a központi költségvetési szervek beszerzései - áruk, árukhoz kapcsolódó szolgáltatások vásárlása - általa meghatározott megrendeléseinek versenyeztetését, az erre vonatkozó eljárást, állami beszerzési (technikai, gazdasági) normatíva-alkotást, az együttes lebonyolítást.

13. § (1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:

a) MH Központi Honvédkórház (IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 10. cím 1. alcím 7. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

b) Kecskeméti repülőtér (IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 10. cím 1. alcím 7. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat);

c) Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 7. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat)

d) Fővárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 1. alcím 7. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

e) Hungária krt. rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának meghosszabbítása (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 1. alcím 7. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat).

(2) Kormányzati beruházási célprogramok az 1995. évben a következők:

a) Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése (VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

b) Kormányzati távközlési célprogram (VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzat);

c) Postai épületrekonstrukció (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

d) Kiemelt városok szennyvízkezelése (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat);

e) Vízkárelhárítás (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzat);

f) Regionális víziközmű-hálózat fejlesztése (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 4. kiemelt előirányzat);

g) Vízminőség-védelem (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 5. kiemelt előirányzat);

h) Légi közlekedés (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 6. kiemelt előirányzat);

i) Kombinált fuvarozás (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 7. kiemelt előirányzat);

j) Vasúthálózat fejlesztése (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 8. kiemelt előirányzat);

k) VOLÁN autóbusz-rekonstrukció (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 10. kiemelt előirányzat);

l) Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 11. kiemelt előirányzat);

m) Vasútegészségügy (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím 5. előirányzat-csoport 19. kiemelt előirányzat);

n) Erdőszerkezet-átalakítás, fásítás (XV. Földművelésügyi Minisztérium 12. cím 3. alcím 1. előirányzat-csoport);

o) PHARE program keretében határátkelők építése (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

p) Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

q) Folyamatban lévő beruházások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím 6. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat);

r) Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím 6. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzat);

s) Orosz laktanya-fejlesztési programok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2. cím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat és az 5. cím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

t) Lágymányosi egyetemek fejlesztése (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

u) Kollégium- és ingatlanfejlesztési programok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat);

v) Területfejlesztési feladatok (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 3. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzat);

w) Céltámogatási kiegészítő keret (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 3. előirányzat-csoport 2. kiemelt előirányzat);

x) Budai vár kormányzati negyed beruházási célprogram (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím 3. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzat).

(3) A kormányzati beruházások körében a 10 millió forint értékhatárt meghaladó, építéssel járó beruházások és építési felújítások tervezésénél és kivitelezésénél, valamint a 2 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó tárgyieszköz-beszerzésnél a beruházó köteles a beruházást versenytárgyalás útján kiviteleztetni, illetve a beszerzéseket elvégezni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt versenytárgyalási kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Honvédség, a Biztonsági Szolgálatok, a Rendőrség, a Határőrség, a Tűz- és Polgári Védelem, az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség titokvédelemben részesített beruházásaira, felújításaira, beszerzéseire.

A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége

14. § (1) A központi költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át az 1995. évi eredmény-elszámolás során köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

15. § (1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során

a) a (2) bekezdés szerinti bevételek módosított előirányzatot meghaladó többlete;

b) a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete; az elmaradt, nem teljesített feladatok, a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított pénzmaradványa

a központi költségvetést illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételnek minősül:

a) az intézményi ellátási díj;

b) az alkalmazottak térítése;

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele;

d) az illetékjellegű bevételek.

(3) A központi költségvetési szerv pénzmaradványát a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített pénzmaradványát a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

16. § (1) A központi költségvetési szerveket - kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1995. évben ténylegesen befolyó bevételeik után 13%-os befizetési kötelezettség terheli, ha törvény másként nem rendelkezik. A légi forgalommal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekre tekintettel a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság befizetési kötelezettsége 300 millió forint.

(2) Az (1) bekezdésben előírt befizetési kötelezettség alapjául szolgáló - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru- és készlet értékesítése a tankönyvek, jegyzetek kivételével;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, a felsőoktatási, közgyűjteményi és közművelődési intézmények, valamint a kutatóintézetek kivételével;

c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja;

d) lízingdíj-bevétel;

e) szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése;

f) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;

g) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;

h) kamatbevételek;

i) pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;

j) egyéb bevételek.

(3) A befizetési kötelezettséget a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig a fejezet bevételi számlájára kell teljesíteni.

Egyes pénzbeli juttatások folyósítása

17. § (1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.

(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás

18. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzat költségvetéséhez a közvetlenül és kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.

(3) Az előző évek bérpolitikai intézkedéseinek - 1. számú melléklet VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcím 28. kiemelt előirányzat szerinti - 1994. évi feladatátadásokkal korrigált 1995. évi előirányzatait is önkormányzatonként a (2) bekezdésben megjelölt rendeletben kell közzétenni.

(4) Az 1994. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

19. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó helyi önkormányzat részére a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

b) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;

d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló - 1991. évi XX. törvénnyel módosított - 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 5. § (4) bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére 1995. július 1-jétől, időarányosan a 10. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1995-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása (közkifolyós ivóvíz-ellátás, ivóvízbázis-fejlesztés, ivóvízhálózat-építés, ivóvíz-kezelési eljárások);

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;

c) a sérülékeny vízbázisok területén lévő - a 36/1993. (V. 28.) OGY határozat mellékletében felsorolt - 2000 fő és annál nagyobb állandó népességszámú településeken szennyvíztisztító telep és települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése;

d) működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése.

(3) A felsorolásban nem szereplő célokra a helyi önkormányzatok által 1995. évre benyújtott igénybejelentések érvényüket veszítik.

(4) Azon műszakilag összetartozó - de külön igénybejelentésben szereplő - beruházásoknál, amelyek a támogatási célok 1994. és 1995. évi szűkítése következtében nem helyezhetők üzembe amiatt, hogy az 1993. évben, illetőleg az 1995. évben csak a szennyvízcsatorna vagy csak a szennyvíztisztító telep, valamint települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése került, illetve kerül a támogatott körbe, az 1996. évi céltámogatási feltételek közül az állandó népességszámra vonatkozó korlátozástól el kell tekinteni. Ezen igények kielégítését az 1996. évben első helyre kell sorolni.

(5) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1995. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Belügyminisztérium és a 10. számú mellékletben felsorolt helyi önkormányzatok között a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal kapcsolatos feladat, hatáskör és állami támogatás módosulásával összhangban a személyi, tárgyi és költségvetési jellegű átadás-átvételt, eljárást rendeletben szabályozza, beleértve a beruházások állami támogatását és a működési területen kívüli kivonulások költségtérítését is. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokat fenntartó helyi önkormányzatoknak kell az átadás-átvételt követően gondoskodniuk az illetményekről és a pénzbeni juttatásokról.

(7) Az új címzett és céltámogatással megvalósuló helyi önkormányzati beruházások körében a 2 millió forint értékhatárt - általános forgalmi adó nélkül - meghaladó kivitelezéseknél, műszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások igénybevételénél, valamint a gép-műszer beszerzéseknél a beruházó köteles nyilvános versenytárgyalást meghirdetni és lefolytatni. A versenytárgyalási ajánlatok felbontására meg kell hívni a beruházás finanszírozását lebonyolító pénzintézetet.

(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 18. § (3) bekezdésben szereplő hozzájárulásoknak, valamint címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából lemondással felszabaduló összeg a 20. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(9) A 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásokról az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeiről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint mondhat le az önkormányzat.

20. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdése alapján önállósága és működőképessége érdekében a vis maior helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos helyi önkormányzat, valamint a saját hibájából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat külön - törvény szerint - kiegészítő támogatást igényelhet az 6. számú mellékletben foglalt feltételek szerint.

21. § (1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után, a külön jogszabályban megjelölt határidőre kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál a 3. számú melléklet 5., 7-24. pontjaiban szereplő, konkrét mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 18. § (3) bekezdés szerinti hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha az önkormányzat a 19. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 20. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadását (23. cím 1. alcím), illetve Vegyes bevételét (29. cím 1. alcím) növelik.

(7) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről, az éves beszámolóról és a pénzforgalomról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a normatív állami hozzájárulás folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében havonta egyenlő részletben illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

22. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1993. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 35%-a illeti meg, 87 070 millió forint összegben.

(2) A személyi jövedelemadó (1) bekezdés szerinti összegét növeli a személyi jövedelemadó kiegészítésre 1994-ben felhasznált állami támogatással azonos, 6561 millió forint összeg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót a következők szerint kapják meg a helyi önkormányzatok:

a) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a fedezetére 11 milliárd forint illeti meg a települési önkormányzatokat a hat hónapnál régebben munkanélküli járadékban, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők 1994. július 20-ai együttes száma alapján.

b) A megyei önkormányzatokat a megye 1993. január 1-jei állandó lakosai után 80 Ft/fő illeti meg, 687 millió forint összegben.

c) Az e) pont szerinti kiegészítésre a (2) bekezdésben szereplő összegen felül 1249 millió forint személyi jövedelemadót kell fordítani.

d) A települési önkormányzatokat az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóból az a)-c) pontokban foglaltakkal azonos arányban csökkentett összeg illeti meg.

e) Azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél a d) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel egy főre jutó összege - az 1993. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el községek esetében a 4828 forintot, városok esetében a 6623 forintot, a bevétel e szintig - az f) pontban meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzatok státusát az 1994. évi általános önkormányzati választás napján meglévővel azonosan kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintettek megállapodása alapján kell megosztani.

f) Az e) pont szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg:

fa) a 25 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 000 főnél nem több,

fb) a 40 millió forintot, ha az e) pontban megjelölt lakosságszám 10 001 és 35 000 fő között van.

(4) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - a (3) bekezdés f) pontjában sem lehet kevesebb lakosonként 4828 Ft-nál.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 18. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.

23. § A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

24. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

25. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30%-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

26. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1995. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig az állami forgóalap kijelölt számlájára köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegéből

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70% fele egyenlő összegben, fele lakosság arányosan a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ide értve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

27. § A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

28. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1995. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése és a központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási alapokhoz

29. § (1) A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományát legkésőbb 1995. június 30-áig rendezni kell. Ennek érdekében - a tőkepiaci helyzet függvényében - az 1992-1993. évi hiányok fedezetére - a ki nem bocsátott államkötvények helyett - a társadalombiztosítási önkormányzatok egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyeket is kibocsáthatnak.

(2) A társadalombiztosítási alapok számláit 1995-től kezdődően - legkésőbb június 30-tól valamely, a társadalombiztosítási önkormányzatok által a pénzügyminiszterrel egyetértésben később kijelölésre kerülő - kereskedelmi bank vezeti. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási alapok folyó bevételei és kiadásai időbeli eltéréséből adódó finanszírozási szükségletét kereskedelmi banki hitel biztosítja.

(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlák hiteljellegű igénybevételi lehetősége akkor garantálja, ha az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltéréséből adódó hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök terhére már nem finanszírozható. Az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlák hiteljellegű igénybevétele esetén, az Alapok befektetéseiket - kivéve az 1994. december 31-e előttieket és az 1992. évi X. törvény 21. § (4) bekezdése szerinti ingyenes vagyonjuttatást - kötelesek felszámolni, és a hitel visszafizetéséig befektetéseket nem eszközölhetnek. A megelőlegezési számlákról felvett kamatmentes hitelt az Alapok a befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

30. § A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek átalányszerű előirányzata 10 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport).

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

31. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint jóváhagyja.

32. § A költségvetési szerveknél - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket -, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak bérét terhelő munkaadói járulékot a központi költségvetés közvetlenül, az 1995. évben 9000 millió forint átalányösszegben folyósítja a Szolidaritási Alapnak (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím 2. előirányzat-csoport).

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása

33. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy

a) a működés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény és a fővárosi vagy a területileg illetékes önkormányzat között a feladat átadására létrejött megállapodást a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumhoz (a továbbiakban: szakminisztérium) benyújtott támogatás-igényléshez csatolják,

b) az egyházi jogi személy a támogatás igénylését a szakminisztériumhoz benyújtsa.

(3) A normatív állami hozzájárulás igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással.

(4) Az 1994. január 1-jét követően létrehozott nem állami egyetem, illetőleg főiskola 1995. december 31. napjáig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(5) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

34. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 6. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai, szervezetei, a társadalmi szervezetek és az értelmi fogyatékosokat segítő szervezetek támogatására szolgáló keretek (II. Országgyűlés fejezet 5. cím és 8. cím 1. és 4. előirányzat-csoport) felhasználásáról az Országgyűlés - az általa kijelölt bizottság javaslata alapján - dönt.

(3) A II. Országgyűlés fejezet 5., 6. és 8. címében megjelölt támogatásokat a Pénzügyminisztérium folyósítja.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

35. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - a 33-34. §-okban foglalt támogatásokon felül - az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek - különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi.

(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontban megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1995. december 31-én 30 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 10 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1995. december 31-én 80 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötendő hitelszerződéseknél - az ezen intézmények által megkívánt formában -, valamint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön felvett hitelekre - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

39. § Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege meghaladja az e célra előirányzott összeget, a különbözet az általános tartalékot terheli.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

40. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. cím);

b) a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek működésének, valamint a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 5. és 8. cím);

c) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa (VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport);

d) a kormányzati rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 30. cím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 18. cím);

e) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 6. alcím);

f) az elkülönített állami pénzalapoknak - kivéve a Szolidaritási Alapot (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím 2. alcím) - nyújtott támogatás az e törvény 1. számú mellékletében megállapított mértékben.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének túllépési lehetősége tekintetében.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának, valamint az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők normatívája (17. § (1) és (2) bekezdés);

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a humánszolgáltatást ellátó intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 22-26. §-aiban meghatározott arányai;

(4) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az:

a) a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 2-3. alcím;

b) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 2. és 4. alcím;

c) XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím 2. alcím;

d) XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 1. cím 3. alcím, valamint 10. cím 2. alcím.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

41. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. alcíme);

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja);

bb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 6. pontja);

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja);

bd) a hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás támogatásánál (5. számú melléklet 8. pontja);

be) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 14. pontja);

bf) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatásnál (5.számú melléklet 18. pontja);

bg) a köztisztviselői illetményalap bevezetéséhez támogatásnál (5. számú melléklet 19. pontja);

bh) a kényszer-lakásbérletek felszámolásának támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja);

bi) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál (5. számú melléklet 23. pontja),

amennyiben a Kormány a 42. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

c) a humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 8. alcím és XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím, 3. alcím 2. és 3. előirányzat-csoport);

d) a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím 7. alcím);

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím 1. alcím);

f) a polgári szolgálatnál (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 13. cím 3. alcím 4. kiemelt előirányzat);

g) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál maximum 10 %-kal és annak társadalombiztosítási járulékával, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál maximum 15 %-kal és annak társadalombiztosítási járulékával - a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint -;

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1. alcím);

i) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

j) a magánerős lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

k) a felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásainál (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 15. cím 3. alcím 1. előirányzat-csoport);

l) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

m) a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet 2-5. címe);

n) a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok intézményei közalkalmazottainak, valamint a 33. § (5) bekezdésében megjelölt nem állami intézmények munkavállalóinak központi bérpolitikai kereténél (VII. Miniszterelnökség 27. cím 1. alcím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 27. cím);

d) a központi költségvetési szervektől származó befizetéseknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1994. évi normatív állami hozzájárulása elszámolásának a központi költségvetésbe történő befizetése egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 30. cím 2. alcím)

a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges jogosítványai

42. § (1) A Kormány a 8. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt költségvetési előirányzatok közül a kormányzati rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím előirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együttesen dönt.

(3) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 31. előirányzat-csoport Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság javaslatára - a Kormány dönt.

(4) A VII. Miniszterelnökség fejezet 25. cím 2. alcím 1. előirányzat-csoport Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa előirányzatából 70 millió forintot a Kormány átcsoportosíthat a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím, 4. alcím 22. kiemelt előirányzat Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása előirányzatra.

(5) Az 5. Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezetért felelős szerv gyakorolja.

43. § A központi költségvetési szerv a 15. § (2) bekezdésében meghatározott bevételeinek és ezzel összefüggésben kiadásainak előirányzatát év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja, a személyi juttatások tekintetében a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 16. §-ában az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hatáskörében történő előirányzat-módosítás szabályai szerint. A fejezet 15. § (2) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

44. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (29-30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 11. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.

(3) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-9. és 12-17. címekre,

b) a 18. cím 1. alcím 2. kiemelt előirányzatára és a 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzatára

terjed ki.

(4) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 15. cím 1. alcím 6. előirányzat-csoportról az 2-5. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

46. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk az 1996. évi költségvetési törvényjavaslathoz megadott mutatószámok alapján számított normatív állami hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1995. december 27-én folyósítható, s azt az 1996. évi központi költségvetés terhére kell kiadásként elszámolni.

47. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

48. § Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani - a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások.

49. § Az Országgyűlés hozzájárul

(1) a MÁV Rt. működőképességének megőrzése érdekében

a) az állammal szemben fennálló 16,2 milliárd forint összegű tartozás elengedéséhez;

b) a MÁV Rt. részére az 1989-1990. években adott állami alapjuttatás - járadékokkal együtt - 3293 millió forint összegéből még fennálló 2738 millió forint járadékfizetési kötelezettség, valamint az elengedés időpontjáig felszámított kamat megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítéshez;

(2) a Szolnok Papír Rt. újraindítása érdekében a Papíripari Vállalat 1981-1984. években végrehajtott állami nagyberuházáshoz adott 5,2 milliárd forint állami kölcsön még fennálló 1,9 milliárd forintos tőketartozásból mintegy 480 millió forint a Szolnok Papír Rt.-ben tulajdonná konvertálásához, valamint az 1000 millió forintos kamattartozás elengedéséhez.

50. § A Kisvállalkozói Garancia Alap 500 millió forintot kitevő költségvetési támogatását (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím 2. alcím) a hitelgarancia-rendszer céljára kell fordítani.

51. § (1) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott 6 milliárd forint értékű kötvény visszafizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b) pontja szerinti rendelkezést 1995-ben is alkalmazni kell.

(2) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ainak hatálya alá tartozó lakáshitelek futamidejének teljes időtartama alatt alkalmazni kell.

52. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1995. évben 18 000 forint.

53. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az „A” fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1995. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.

54. § A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. § (3) bekezdése alapján 1995-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 6000 forint.

55. § A Világkiállítási Alap esetleges megszüntetése után az Alapnál maradó összeget a Pénzügyminisztérium központi letéti számláján kell elkülöníteni. A lemondással összefüggő, költségvetést terhelő kötelezettségeket részben a központi letéti számláról kell finanszírozni.

56. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz adósságállomány haditechnikai eszközökkel, alkatrészekkel történő törlesztési része forintellenértékével, valamint azok vám- és általános forgalmiadó-vonzataival - a központi költségvetés egyenlegét nem érintő módon - a törvényben rögzített, s e szállításokkal érintett előirányzatokat módosítsa.

57. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások egyes 1995. évi szabályait külön rendeletben állapítsa meg.

58. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a családok egyszeri támogatásának részletes feltételeit külön rendeletben állapítsa meg.

59. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az energiaáremelés részleges kompenzációjának részletes feltételeit külön rendeletben határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény módosítása

60. § (1) Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Ükt.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termékdíj mértéke:

a) motorbenzin után 1,20 Ft/liter

b) gázolaj után 1,20 Ft/liter

amelyet kompenzált, 15 C hőfokra átszámított térfogatban kell meghatározni.”

(2) Az Ükt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a törvény 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„5. § (1) Az üzemanyag belföldi termelőjének vagy termeltetőjének termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik

a) a termék értékesítéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés (beleértve az üzemanyag termelője vagy termeltetője által saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelységébe történő kiszállítását is) napján, valamint

b) saját felhasználás esetén a költségként való elszámolás napján.

(2) Az üzemanyag importálójának termékdíjfizetési kötelezettsége az üzemanyag vámkezelésének napján keletkezik.”

61. § Az Ükt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, kötött felhasználású bevételnek minősülő részéből a következő célok, feladatok támogathatók:

(1) Pályázati úton elsődlegesen

a) a gépjárművek környezetszennyezését csökkentő műszaki intézkedések ösztönzését,

b) a közlekedési infrastruktúra környezetvédelmi célokat szolgáló fejlesztését,

c) a gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást,

d) a környezetbarát közlekedési megoldások és termékek elterjedését,

e) a társadalom környezetvédelmi szemléletének javítását,

f) a súlyosan veszélyeztetett vagy szennyezett térségek levegőminőségének javítását

az Eat. 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hányadban.

(2) Az Eat. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közcélú környezetvédelmi feladatok keretében:

a) a motorizációval összefüggő környezeti károk mérséklését szolgáló alapítványok és társadalmi szervezetek támogatására,

b) a felhasználás hatékonyságát elősegítő központi intézkedések szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztésére,

c) a termékdíj beszedési és felhasználási költségeinek fedezésére,

d) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítására,

e) természetvédelmi fejlesztésre, kutatásra és beruházásra,

f) súlyosan szennyezett vagy veszélyeztetett térségek levegőtisztaság-védelmét szolgáló kormányzati programok végrehajtása

az Eat. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hányadban.

(3) Az Eat. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti környezeti károkozás, illetőleg veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finanszírozása az Eat. 31. § (2) bekezdése b) pontja szerinti hányadban.”

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásánál az életjáradék összege

62. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1995. március 1-jétől az 1994. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1995. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

63. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1995. január 1-jétől 1995. december 31-éig: 5%.”

(2) A Btv. 50. § (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1995-ben 28,8%.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosítása

64. § (1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény (a továbbiakban: Apt.) 2. §-ának h) pontja az alábbiakkal egészül ki:

„...; garantált áras felvásárlásnak tekintendő az is, amikor a felvásárló szervezettel, szervezetekkel kötött külön megállapodás alapján - az állam áru feletti rendelkezési jogának egyidejű fenntartásával - a miniszter gondoskodik a garantált áron történő felvásárlásról.”

(2) Az Apt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) garantált áron történő felvásárláshoz - állami kezességvállalás mellett - a felvásárló szervezet, szervezetek, vállalkozók által felvett hitel.”

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása

65. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tatv.) 3. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(3. § E törvény alkalmazásában)

„21. kiemelt térség: az a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége által ellátott körzet, amelyben a munkanélküli ráta az adóévet megelőző év júniusában a rátamérés napján meghaladta a 15 százalékot.”

(2) A Tatv. 13. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a paragrafus a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany a székhelyen, telephelyen, üzembehelyezett és ott üzemeltetett gép értéke hat százalékának megfelelő - a számított adóból visszatartható - adókedvezményt vehet igénybe az üzembehelyezés évében.

(3) A (2) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi kamattal növelten vissza kell fizetni, ha az adóalany a gépet az üzembehelyezés napjától számított három naptári éven belül értékesíti, nem kiemelt térségben működő vállalkozásnak térítés nélkül átadja, bérbe adja, a jegyzett tőke leszállításakor részesedés fejében az eszközt átadja, vagy gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként úgy viszi be, hogy ezzel az üzemeltetés helye a kiemelt térségen kívül kerül.

(4) A (2) bekezdés szerinti adókedvezmény az 1994. december 31-ét követően Magyarországon első ízben üzembehelyezett gépek értéke alapján vehető igénybe.”

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítása

66. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 29/A. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából az adó megfizetésére kötelezett üzembentartónak minősül az a kifizető, illetőleg az a magánszemély is, amely/aki a személygépkocsit üzletszerű kölcsönzést, bérbeadást, lízingbe adást folytató kifizetőtől (a továbbiakban: bérbeadó) olyan szerződés alapján üzemeltet, amely a forgalmi engedélybe történő bejegyzés mellőzésével jogosítja a személygépkocsi üzemben tartására. Ebben az esetben a bérbeadóra a (10) és (11) bekezdések rendelkezései - kivéve a (13) bekezdésben említett esetet - nem vonatkoznak. A bérbevevőt tekintve a (9)-(14) bekezdések rendelkezéseit - ha az adókötelezettség fennáll - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 7. számú mellékletben foglalt adótétel helyébe annak egyharmincad részét, a hónap helyébe pedig a bérbevételi napot kell behelyettesíteni; a bérbeadónak a gépkocsi első üzembehelyezésének évét és a beszerzési árát közölnie kell a bérbevevővel.”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

67. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendészeti felsőoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg. Az egyes címek előirányzatának megállapítása a képzési, valamint a létesítmény-fenntartási és programfinanszírozási előirányzatok tervezésén alapul.

(2) A hallgatói támogatások, a kutatási és a felsőoktatás-fejlesztési előirányzatok tervezése és a felhasználásról való beszámolás is az (1) bekezdésben megjelölt fejezetek keretében történik.”

68. § A Feot. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter az általa felügyelt felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) benyújtja a Kormányhoz a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendészeti felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

b) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét.”

69. § (1) A Feot. 125. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Feot. 4. Fejezete a következők szerint lép hatályba:

a) a 9. és 10. § - a következő b) és c) pontban foglaltak kivételével - 1995. január 1-jén;

b) a 9. § (5), (6) és (7) bekezdésében megjelölt előirányzatok elkülönített megállapítása, valamint 10. § (1) bekezdésében az egyes címek előirányzatának megállapítására vonatkozó előírás 1996. január 1-jén;

c) a 9. § (6) bekezdésében az előirányzatok összegszerű megállapításának módjára vonatkozó előírások alkalmazására 1997. január 1-jéig kell áttérni.”

(2) A Feot. 125. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány a felsőoktatás fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatot 1995. április 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

70. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köot.) 123. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 1. sz. mellékletben foglaltak alkalmazása 1996. szeptember 1-jétől kötelező.”

(2) A Köot. 123. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3) bekezdés] alkalmazása 1996. január 1-jétől, a tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések [118. § (5) bekezdés] alkalmazása 1994. január 1-jétől kötelező.”

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

71. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény a kihirdetés napját követő negyedik hónap első napján lép hatályba. A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1996. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása

72. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák a megalakulásukkal összefüggő költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatásban részesülnek. A megalakulással összefüggő költségvetési juttatást az ideiglenes kamarai szervezőbizottság, illetve az országos bizottság által kijelölt szervezet számlájára kell átutalni, amely köteles azt elkülönítetten kezelni.”

(2) A Gktv. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági kamarák számára - működésük megkezdése és elhelyezésük átmeneti biztosítása érdekében - a Magyar Állam tulajdonában lévő vagyonból a Kormány által megállapított, de legalább 3 éves időtartamra kedvezményes használati díj ellenében - ingatlanokat kell felajánlani. A gazdasági kamarák elhelyezési igényeinek felmérését követően a felajánlásra kerülő ingatlanok jegyzékét, a használati díj mértékét, valamint az ezzel összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendelete határozza meg.”

73. § A Gktv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény 16. §-ának a) pontja és 54. §-ának (4) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezen időpontot követően esedékessé váló tagdíjakra lehet alkalmazni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken belül elkülönítetten kell meghatározni a személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelésű speciális támogatások, a célfeladat előirányzatát, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat.”

75. § Az Áht. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a bevételeket és kiadásokat fejezetenként és címenként, valamint a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken belül elkülönítetten a személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelésű speciális támogatások, a célfeladat előirányzatát, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat.”

76. § Az Áht. 42. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„... A kezességvállalásról szóló megállapodást az aláírást követő 8 napon belül az Állami Számvevőszéknek meg kell küldeni.”

77. § Az Áht. 69. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározza a bevételeket és kiadásokat címenként, valamint a 67. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási címeken belül elkülönítetten a személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a felhalmozási kiadások, a célfeladat előirányzatát, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt beruházási és felújítási előirányzatokat.”

78. § Az Áht. 93. §-a (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A költségvetési szerv a költségvetésében meghatározott személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, a felhalmozási kiadások, a fejezeti kezelésű speciális támogatások, a célfeladat előirányzatát, illetve a 23. § (3) bekezdésében és a 69. §-ban meghatározott beruházási és felújítási előirányzatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - nem lépheti túl.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételt és a jóváhagyott pénzmaradványt szabadon felhasználhatja.

(3) Az 1994. évi pénzmaradvány jóváhagyását követően a pénzmaradvány személyi juttatásokra fordítható részének a bérmegtakarításból származó összeget kell tekinteni.”

79. § Az Áht. 100. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével]

„c) pénzeszközeiből - a központi költségvetési szervek kivételével - csak az elsődleges forgalomban és csak közvetítő igénybe vétele nélkül vásárolhat egy évnél rövidebb lejáratú, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti állampapírt. Az így vásárolt értékpapírt lejárat előtt csak a Magyar Nemzeti Banknak lehet értékesíteni.”

80. § Az Áht. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetési szerv részére a felhalmozási kiadások előirányzatát, valamint a 23. § (3) bekezdésében meghatározott beruházási és a felújítási előirányzatot teljesítményarányosan kell folyósítani.”

81. § Az Áht. a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.

(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a pénzügyminiszter látja el.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(4) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.

(5) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.

(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.

(7) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik a pénzügyminiszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.

(8) A pénzügyminiszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.”

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

82. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az V. fejezetben meghatározott ellátások fedezetére a munkaadó, a munkavállaló a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja (a továbbiakban: Szolidaritási Alap) javára járulékot fizet.”

83. § Az Flt. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 4,2 %-át köteles munkaadói járulékként fizetni.”

A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény módosítása

84. § A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló, az 1994. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi CXI. törvény 40. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

„n) a központi költségvetési szerveknél a takarékossági intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére az e törvényben jóváhagyott céltartalék előirányzatnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 7. alcím),”

[a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.]

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

85. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 59. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.”

(2) A Nektv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A helyi kisebbségi önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.”

Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény módosítása

86. § Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az Alapból teljesíthető kiadások:]

„d) az 1995. évben 100 millió forint átutalása a Nemzeti Kulturális Alapba, amelynek célja a közoktatási intézmények könyvtárai által eszközölt könyvvásárlások támogatása”

Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása

87. § Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § a) pontja alapján a belföldi termelő az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját üzemanyag felhasználása után, továbbá az importőr az általa behozott üzemanyag után

a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 C-hoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyű fűtőolaj (KSH ITJ 55-16-2) és egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 C-hoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében kilogrammonként 12,50 forintot;

d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál köbméterenként 9,50 forintot

köteles az értékesítést, illetőleg a saját felhasználást követően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyagbefizetési és visszatérítési lebonyolítási számlájára befizetni.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. § (1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A törvény 84. §-ának rendelkezéseit 1994. december 12. napjától kell alkalmazni.

89. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény 6. és 8. §-a, valamint 9. §-ának (2) bekezdése;

(2) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi XCVIII. törvény 14. §-a;

(3) az egyes környezetkímélő technológiák alkalmazása esetén igénybevehető adókedvezményekről szóló 17/1992. (VI. 17.) FM rendelet.

90. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi C. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályokat 1996. január 1-jétől kell alkalmazni; ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1993. évi C. törvény 8. §-ának (5) bekezdése.

91. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásának szabályait tekintse át, és a támogatási összeg racionális felhasználása érdekében módosításukra tegyen javaslatot.

92. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy tekintse át az állami kezességvállalások helyzetét, és szükség esetén - a kezesség-érvényesítés eljárásrendjét is beleértve - tegyen javaslatot a szabályozásuk módosítására.

93. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával - 1995. június 30-ig a bankkonszolidációban résztvevő pénzintézetnél a pénzintézetekről szóló 1991. évi LXIX. törvény 28. §-ában meghatározott, minősített hitellel rendelkező adós kérelmére, az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj- és kamattartozása - a helyi adó tartozás kivételével - fejében tulajdonrészt (üzletrész, részvény) fogadhat el, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyezség feltétele, hogy az adós reorganizációs tervét a hitelezők képviselői elfogadják.

(3) Ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az (1) bekezdés szerint tulajdonrészt (üzletrész, részvény) nem fogad el, az adós kérelmére az 1993. december 31-ig keletkezett adó-, vám-, vámkezelési díj és kamattartozásról, a helyi adó tartozás kivételével, a pénzügyminiszter hozzájárulásával megállapodásban lemondhat.

(4) A Központi Műszaki Fejlesztési Alapot megillető visszatérítési kötelezettséggel adott kölcsöntartozás tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogokat az ott meghatározott feltételek mellett az Alap felett rendelkezni jogosult gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy megállapodásához a pénzügyminiszter hozzájárulása nem szükséges.

94. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény hatálybalépéséig e törvény 7. számú mellékletében a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap címen előirányzott költségvetési támogatás időarányos része a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot és az Országos Erdészeti Alapot, a Gazdaságfejlesztési Alap címen előirányzott költségvetési támogatás időarányos része pedig a Befektetésösztönzési Alapot, a Kereskedelemfejlesztési Alapot és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot illeti meg.

95. § A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény és az azt módosító 1993. évi XXXIII. törvény rendelkezései - a 7. § kivételével - 1995. január 1-jével hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg a 7. § helyére a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére