Időállapot: közlönyállapot (1994.IX.30.)

46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról * 

Az Országgyűlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint működésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:

I. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA

Az alakuló ülés összehívása

1. § Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze.

A megbízólevél benyújtása

2. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.

(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés elnökénél nyújtja be.

Az alakuló ülés vezetése

3. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására.

(2) Ha a képviselő a felkérést visszautasítja, a korban soron következő képviselőt kell felkérni.

4. § (1) Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti.

(2) Az Országgyűlés főtitkára az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

A választással kapcsolatos jelentések

5. § (1) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után

a) az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,

b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter

beszámol az Országgyűlésnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolójelentések elfogadásáról az Országgyűlés a képviselők eskütétele után határoz.

A megbízólevelek vizsgálata

6. § (1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok jegyzőkönyvei, képviselőknek a megbízás elfogadására, illetőleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.

(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti első öt képviselő valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következő képviselő lesz.

7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.

(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselő 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.

(3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

Az eskütétel

8. § (1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.

(4) A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenőleg is -, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.

A képviselőcsoport megalakulásának bejelentése

9. § (1) A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyűlés elnökéhez kell írásban bejelenteni.

(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

10. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(3) A szavazatok leadása után a korjegyzők a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(4) Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetőleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzőt kell megválasztani.

(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.

11. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés elnökének választása esetén a korelnök teendőit - a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben - az Országgyűlés alelnöke látja el.

A Házbizottság megalakulása

12. § (1) A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével [9. § (1)-(2) bekezdés], továbbá az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság [24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel] megalakul.

(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyűlés előtt, ezt követően az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének.

II. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK

1. fejezet

A KÉPVISELŐK

A képviselők jogai és kötelezettségei

13. § (1) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.

(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba, bármelyik képviselő megválasztható.

(3) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani.

2. fejezet

A KÉPVISELŐCSOPORTOK

Az országgyűlési képviselőcsoportok megalakítása

14. § (1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt tagja, vagy

b) párt támogatásával indult a választáson, vagy

c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(4) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, illetve más közös ügyeket intéző megbízottat választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.

15. § (1) Képviselőcsoportot legalább tizenöt képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(2) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

A képviselőcsoport gazdálkodása

16. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.

(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.

(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A képviselőcsoport megszűnése

17. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapíthatja.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának tizenöt fő alá csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.

A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása

18. § (1) A pártok képviselőcsoportjain kívül - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - létrehozott más (pl. szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem minősülnek képviselőcsoportnak.

(2) Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.

III. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

1. fejezet

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

Az Országgyűlés elnöke

19. § (1) Az Országgyűlés elnöke biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében

a) képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;

b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban;

c) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket;

d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére;

e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendőket köteles átadni;

f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;

g) összehangolja a bizottságok működését;

h) előkészítés, illetőleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat;

i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit, továbbá a közgyűjtemény-vezetők pályázati rendjére vonatkozó jogszabályok alapján az Országgyűlési Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) főigazgatóját és főigazgató-helyetteseit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;

j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát;

k) jóváhagyja az Országgyűlés költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;

l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;

m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.

(3) Az elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.

(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselők számára. Az indítványról bármely képviselő vagy bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselőcsoportok vezetőinek.

(5) Az elnök a képviselők számára hozzáférhetővé teszi az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat.

Az Országgyűlés alelnökei

20. § (1) Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyűlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.

(2) Az Országgyűlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - az ő akadályoztatása esetén a következő legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselőcsoport esetén a helyettesítő alelnököt a Házbizottság jelöli ki.

(3) Az Országgyűlés elnökét helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyűlés elnökével azonosak.

Az Országgyűlés jegyzői

21. § (1) Az Országgyűlés jegyzői

a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,

b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál - amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,

c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,

d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,

e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,

f) jelzik a beszédidő lejártát,

g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.

(2) Az Országgyűlés ülésén - az Országgyűlés elnöke által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.

A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

22. § (1) Az Országgyűlés tisztségviselőjének megbízatása megszűnik:

a) képviselői megbízatásának megszűnésével,

b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,

c) képviselőcsoportjának megszűnésével,

d) felmentésével,

e) a tisztségről való lemondással.

(2) A tisztségviselő felmentéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.

2. fejezet

A HÁZBIZOTTSÁG

23. § A Házbizottság

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről;

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre;

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;

d) a 66. § (3) bekezdés szerinti eljárásban dönt a jegyzőkönyv szövegének kiigazításáról;

e) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke, alelnökei, tagjai sorában bekövetkezett üresedés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek az üres hely betöltésére;

f) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket;

g) az Országgyűlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítő alelnököt jelöl;

h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket;

i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;

j) meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;

k) kialakítja az Országgyűlés költségvetése elkészítésének elveit;

l) az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket;

m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét [44. § (3) bekezdés];

n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől térjen el (140. §);

o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon;

p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés];

q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő tárgyalására (53. §);

r) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására;

s) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára;

t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.

A Házbizottság tagjai

24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője.

(2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.

A Házbizottság ülésének résztvevői

25. § (1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyűlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.

(2) A Kormány képviselője állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

A Házbizottság működése

26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.

(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), d), e), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt.

(4) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.

3. fejezet

Bizottsági elnöki értekezlet

27. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei.

(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz

a) a Házbizottságnak az Országgyűlés heti munkarendjére,

b) a Házbizottságnak az Országgyűlés üléseinek napirendjére,

c) az Országgyűlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §).

(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.

4. fejezet

AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

Az állandó bizottságok létrehozása

28. § (1) Az Országgyűlés, megalakulását követően, létrehozza állandó bizottságait.

(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.

(3) Az Országgyűlés bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

Az állandó bizottságok hatásköre

29. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező - törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben -, ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.

(4) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

30. § (1) Az Országgyűlés törvényjavaslat (85. §), határozati javaslat (87. §), politikai nyilatkozat (88. §) és jelentés (89. §) (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.

(2) Az Országgyűlés elnöke által kijelölt bizottság ajánlást [95. § (1)-(3) bekezdések] készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz.

(3) Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság állásfoglalását nyilvánosságra hozhatja.

A bizottságok megalakítása

31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) A javaslatot az Országgyűlés elnöke ismerteti. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője - tehet módosító javaslatot, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A bizottsági megbízatások megszűnése

32. § (1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása megszűnik:

a) a bizottság megbízatásának megszűnésével,

b) képviselői megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,

d) a képviselőcsoport általi visszahívással,

e) a képviselőcsoportjának megszűnésével,

f) a megbízatásról való lemondással.

(2) A megüresedett hely betöltéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.

A bizottsági tagok

33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) A képviselőcsoportok vezetői az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.

(3) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság).

Az ideiglenes bizottságok

34. § (1) Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság a továbbiakban együtt: ideiglenes bizottság).

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani.

Az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok

35. § (1) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselőinek és tagjainak jelölésére és megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem országgyűlési képviselő is lehet.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - az Országgyűlés vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, a bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

A vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok

36. § (1) A vizsgálóbizottság létrehozatalára, működésére, elnevezésére, a vizsgálat tárgyának meghatározására és a vizsgálóbizottság megszűnésére az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza.

(3) A vizsgálóbizottság tagja csak országgyűlési képviselő lehet.

(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő.

(5) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) - amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

(6) A vizsgálóbizottság elnevezését, valamint a vizsgálat tárgyát érintő módosító javaslatot nem lehet benyújtani.

A bizottsági tagok helyettesítése

37. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának (a továbbiakban: helyettes) adhat eseti képviseleti megbízást.

(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

(4) A Házszabály 2. melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb az ülés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni, vagy a megbízást adó egy korábbi bizottsági ülésen jegyzőkönyvbe mondja. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.

(6) A helyettes egy bizottsági ülésen csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

IV. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYALÁSI RENDJE

1. fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az Országgyűlés ülésszakai és ülései

38. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

(2) Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

(3) Az Országgyűlés - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - a Házbizottság és a Kormány együttes javaslata alapján elfogadja a következő ülésszak jogalkotási programját és tárgyalási rendjének tervét.

A rendkívüli ülésszak és a rendkívüli ülés

39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.

(2) Az Országgyűlés elnöke rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben.

(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani.

(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik.

(5) A (3)-(4) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.

A tanácskozás nyelve

40. § (1) Az Országgyűlés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

(2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.

(3) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni.

(4) Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérelmére - a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja.

A nyilvánosság

41. § (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyvei, azok irattári mellékletei és a számítógépes szavazási lista a nyilvánosság számára az Országgyűlési Könyvtárban hozzáférhetőek.

(2) A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az Országgyűlés elnöke titkos iratként kezeli.

(4) A zárt ülésen meghozott döntés titkosságáról az Országgyűlés külön határoz.

42. § (1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a karzat kijelölt helyein foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek [45. § (1) bekezdés], az Országgyűlés főtitkára, továbbá az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

A határozatképesség

43. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele, illetőleg - ha az Alkotmány vagy más törvény a határozathozatalhoz szükséges létszámot ettől eltérően szabályozza - a meghatározott számú képviselő jelen van.

(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli annak helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.

(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 51. § (5) bekezdése esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont].

A jelenlét

44. § (1) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.

(2) A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásának szabályait a Házbizottság állapítja meg.

Az Országgyűlés ülésének résztvevői

45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke részt vehet és felszólalhat, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részt vehet az Országgyűlés ülésén.

(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány megbízásából - a Kormány tagja bármikor felszólalhat.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében - ha a napirenden lévő önálló indítványnak előterjesztője - az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalhatja.

(4) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés az ő feladatkörét érinti.

(5) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

(6) A főtitkár - távollétében helyettese - részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel.

Az önálló indítványok benyújtásának bejelentése

46. § (1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott önálló indítványokat [84. § (1) bekezdés] és sürgősségi javaslatokat (92. §).

(2) Az önálló indítványt és a sürgősségi javaslatot az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban, szóban is megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés - a benyújtást követő ülésen - vita nélkül határoz.

(3) Ha olyan törvényjavaslat vagy határozati javaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.

A napirend megállapítása

47. § (1) Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően két nappal meg kell küldeni a képviselőknek és a 45. § (1) bekezdésében felsorolt személyeknek.

(2) A szavazások várható időpontját - az előre nem tervezhető, pl. ügyrendi szavazások kivételével - a napirendi javaslatban fel kell tüntetni.

(3) Az ülés megkezdéséig a Kormány vagy legalább tizenöt képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.

(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak a tanácskozás időtartamára és a felszólalási időkeretekre vonatkozó javaslatát.

(5) Ha a jelentéshez törvényjavaslat vagy határozati javaslat, illetőleg a törvényjavaslathoz határozati javaslat kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról - először a napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatokról - az Országgyűlés vita nélkül határoz.

Az ülés vezetése

48. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt a Házbizottság javaslatának megfelelően vagy az Országgyűlés határozata alapján gondoskodik a következő ülés összehívásáról.

(2) Az elnök az alelnökök véleményének meghallgatása után határozza meg, hogy az alelnökök mikor, illetve milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését.

(3) Ha a választott jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

A vita megnyitása

49. § Az elnök köteles megnyitni a vitát a napirenden szereplő minden napirendi pont felett, kivéve, ha ezt a Házszabály kizárja vagy feltételhez köti.

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

50. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél.

(2) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt.

(3) A hozzászólók sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő kapjon szót, mindig másik képviselőcsoportból.

(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.

(5) A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.

(6) A törvényjavaslat egészéről történt szavazás [106. § (9) bekezdés] után minden képviselőcsoport legfeljebb háromperces nyilatkozatban megindokolhatja a képviselőcsoport szavazatát.

(7) Ha a (2), illetve a (4) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

A napirenden kívüli felszólalás

51. § (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve -, a képviselőcsoport nevében, annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával, írásban be kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnökét.

(2) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával, írásban be kell jelenteni az elnöknek.

(3) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de az ott megjelölt felszólalási időkeret figyelmen kívül hagyásával - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője, az állandó bizottság elnöke, valamint az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(6) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs.

Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában

52. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, öt percre szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

A tanácskozások időkerete

53. § (1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport vezetője ötperces időkeretben hozzászólhat.

(2) Az általános, a részletes és a záróvitára külön időkeretet kell megállapítani.

(3) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani:

a) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek együttesen azonos idő áll a rendelkezésére;

b) a döntési javaslat előterjesztőjének nyitó- és záróbeszéde, a kijelölt bizottság többségének - ha van kisebbségi vélemény, kisebbsége - álláspontjának ismertetése, továbbá a képviselőcsoport zárónyilatkozata [50. § (6) bekezdés] nem számít bele az időkeretbe;

c) a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be;

d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét - az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is - a képviselők számával arányosan kell felosztani, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva;

e) vita közben a kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe;

f) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe.

(4) Az általános vita időkeretét legalább tizenöt képviselő írásbeli kérelmére

a) minősített többséget igénylő döntési javaslat tárgyalása, a kormányprogram, valamint a kormány beszámolójának megvitatása és a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén nem lehet tíz óránál,

b) a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet harminc óránál,

c) a Magyar Köztársaság éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet tizenöt óránál,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál nem lehet nyolc óránál

kevesebben meghatározni.

(5) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte.

A tárgyra térés és a szó megvonása

54. § (1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg, ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire.

(3) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére.

(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét (53. §), az elnök egyszeri figyelmeztetés után megvonja tőle a szót.

(5) Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során

a) az általános, a részletes és a záróvita,

b) bármely vitában a kétperces szókérés,

c) az interpelláció elmondása és a viszontválasz,

d) az ügyrendi felszólalás

külön ügynek minősül.

Az ülés félbeszakítása

55. § (1) Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad és csak az Országgyűlés elnökének összehívására folytatódik.

Tárgyalási szünet elrendelése

56. § A Kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az elnök - a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során - egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb két óra lehet.

Az ülés elnapolása

57. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését - egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolást az Országgyűlés elnökénél kell írásban bejelenteni.

(2) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

58. § (1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

(3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

A vita lezárása

59. § (1) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az elnök a vitát lezárja.

(2) Ha az indítványhoz - részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - valamennyi képviselőcsoportnak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább tizenöt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.

(3) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy-egy képviselő és az elsőként szólásra jelentkezett független képviselő, valamint a kijelölt bizottság elnöke (előadója) legfeljebb öt percben még felszólalhat.

(4) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, utoljára az előterjesztő kap szót.

(5) A (2)-(3) bekezdések időkeret megállapítása esetén nem alkalmazhatók.

A nyílt szavazás

60. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, törvényben vagy a Házszabályban meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz.

(2) A nyílt szavazás történhet

a) kézfelemeléssel,

b) szavazatszámláló gép alkalmazásával,

c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.

(3) Az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ha a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely képviselő kérésére a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni.

(4) A nyílt szavazás módját - a Házbizottság javaslata alapján - az Országgyűlés határozza meg.

(5) Az Országgyűlés a (3) és (4) bekezdés szerinti javaslatról vita nélkül határoz.

(6) Ha a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történt [(2) bekezdés b), c) pontja], a szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista hitelesített példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelve meg kell őrizni.

A név szerinti szavazás

61. § (1) Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

62. § (1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(3) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A titkos szavazás

63. § (1) Az Alkotmányban, más törvényben vagy a Házszabályban meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik.

(2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá.

A szavazás rendje

64. § (1) Az Országgyűlés a határozatait - az Alkotmányban, a Házszabályban és külön törvényben meghatározott kivételekkel - a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza.

(2) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(3) Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni.

(4) Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén, a szavazást meg kell ismételni.

(5) Szavazni csak személyesen lehet.

(6) A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

A jegyzőkönyv

65. § (1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek.

(2) A jegyzőkönyv irattári mellékletei:

a) a tárgyalás alá vont irat,

b) a felolvasott átirat,

c) a név szerinti szavazás névsora,

d) a titkos szavazás jegyzőkönyve,

e) az aláírt esküokmány,

f) az írásbeli választ igénylő kérdés és az arra adott válasz.

(3) A számítógépes szavazási lista a jegyzőkönyv melléklete.

66. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(2) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell venni, és fel kell tüntetni benne a tetszés és rosszallás hangos kifejezését is.

(3) A képviselő vagy más felszólaló a jegyzőkönyv hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül írásban kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a hitelesítő jegyzők és a kiigazítást kérő meghallgatása után a Házbizottság dönt.

(4) A szó szerinti jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak.

(5) A jegyzőkönyvek alapján ülésszakonként ki kell adni a tárgymutatót és névmutatót is tartalmazó Országgyűlési Naplót. A kiadásról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(6) A szó szerinti jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót el kell helyezni az Országgyűlési Könyvtárban.

2. fejezet

A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE

67. § (1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét.

(2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik.

(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri.

(4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt - kivéve a szavazások idejét - a bizottság ülést tarthat.

(5) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban - kivételesen szóban, a napirendi javaslat közlésével - hívja össze.

A bizottsági ülés nyilvánossága

68. § (1) A bizottságok ülései a sajtó számára nyilvánosak.

(2) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára a bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.

(3) A bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart.

(4) A bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott.

69. § (1) Államtitok, szolgálati titok vagy nyilvánosságra nem hozható egyéb adat védelme érdekében a bizottság zárt ülést tart. Az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság zárt ülés tartását rendelheti el.

(2) A zárt ülésen a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a bizottság tagjai, továbbá a bizottság elnöke által, az adott napirendi ponthoz meghívott személyek vehetnek részt. A bizottság szótöbbséggel más - nem bizottsági tag - országgyűlési képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha a bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés hivatali szervezetének oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(3) A kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről az országgyűlési képviselőket kizárni nem lehet.

Határozatképesség, tanácskozóképesség

70. § (1) A bizottság határozatképességéhez a bizottsági tagok több mint felének jelenléte szükséges. Határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó képviselőt jelenlevőnek kell tekintetni.

(3) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági ülésen az ugyanazon napirendi pontok tekintetében a bizottság a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a 24 óránál későbbi időpontra összehívott megismételt bizottsági ülésre szóló meghívóban erre a következményre a képviselők figyelmét felhívták, továbbá, hogy azon a bizottság elnöke (alelnöke), valamint legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt bizottsági ülést 24 órán belül csak akkor lehet tartani, ha a megismételt ülésen az összes bizottsági tag legalább fele jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz. Az így megismételt ülést csak akkor lehet megtartani, ha legalább egy ellenzéki képviselő jelen van.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései kivételes eljárás esetén nem alkalmazhatók.

A bizottsági ülésre meghívottak

71. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

72. § A törvényjavaslathoz, határozati javaslathoz vagy politikai nyilatkozattervezethez módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot benyújtó képviselőt a bizottsági ülésről értesíteni kell, lehetőleg egy nappal korábban. A javaslat az értesített képviselő távollétében is elbírálható.

A szakértők

73. § (1) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

(2) A képviselőcsoportok tagjai - képviselőcsoportonként - egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság ülésére, az adott napirendi pont tárgyalására. A bizottság ülésein ezek a szakértők akkor szólalhatnak fel, ha erre a bizottság engedélyt ad.

A bizottsági ülés vezetése

74. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát, és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet.

(3) Az Országgyűlés minden bizottságba alelnököt (alelnököket) választ. A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el.

(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

A napirend megállapítása

75. § (1) A bizottság a napirendjét - a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján - a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni.

(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelenlevő tagjainak több mint kétharmada egyetért.

(3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként azonos időtartamra korlátozhatja.

A vita lezárása

76. § A bizottsági ülésen a vita lezárására a napirendi pont esetében az 59. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.

A szavazás

77. § (1) A bizottság a határozatait - ha a Házszabály eltérően nem rendelkezik - a jelenlevő tagjai több mint felének szavazatával hozza.

(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.

(3) Az állandó bizottság állásfoglalásait az Országgyűlés ülésén a bizottság által kijelölt előadó ismerteti.

(4) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

A jegyzőkönyv

78. § (1) A nyilvános bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök hitelesít.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) a jegyzőkönyvbe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására - a közszemlét követő ülésen - az elnök tesz javaslatot, amiről a bizottság vita nélkül határoz;

b) a szó szerinti jegyzőkönyv egy-egy példányát el kell helyezni a bizottsági titkárságon, valamint a Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.

(3) Ha a zárt ülésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvnek az államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg nyilvánosságra nem hozható egyéb adatot tartalmazó részét az elnök titkos iratként kezeli.

A bizottság kijelölése

79. § (1) Az Országgyűlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére

a) egy bizottságot jelöl ki, mely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy

b) két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg

c) javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására.

(2) A nem kijelölt bizottság a törvényjavaslatról, határozati javaslatról vagy politikai nyilatkozattervezetről kialakított véleményét - ha az nem egyezik a döntési javaslattal - módosító javaslatként nyújthatja be az Országgyűlésnek.

Több bizottság közös eljárása

80. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak.

(2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

(3) Ha a közösen eljáró bizottságok együttes álláspontot alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és a kisebbségi vélemény előterjesztésénél e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bizottságok működési rendje

81. § (1) A bizottságok működési rendjüket - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maguk határozzák meg.

(2) A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés főtitkára által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a megismerésére.

(3) Ha a Házszabály vagy a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaz, akkor a bizottság tárgyalásai során az Országgyűlés üléseire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

A bizottságok működési költségei

82. § (1) A bizottságok működésének költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.

(2) Az ideiglenes bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - bizottsági tartalékalapot kell képezni.

Külföldi delegációban részt vevő képviselő beszámolója

83. § Az Országgyűlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevő országgyűlési képviselő a külügyekkel foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkező bizottságoknak beszámolót készít.

3. fejezet

AZ INDÍTVÁNYOK TÁRGYALÁSA

1. Az önálló és a nem önálló indítványok

Az indítványok típusai

84. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványok (a továbbiakban: önálló indítványok):

a) a törvényjavaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a politikai nyilatkozattervezet,

d) a jelentés,

e) az interpelláció,

f) a kérdés.

(2) Önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok):

a) a sürgősségi javaslat,

b) a kivételességi javaslat,

c) a módosító javaslat,

d) a bizottsági ajánlás.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényjavaslat

85. § (1) A törvényjavaslat az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét.

(2) Törvényjavaslatot

a) a köztársasági elnök,

b) a Kormány,

c) az országgyűlési bizottság,

d) a képviselő

nyújthat be.

(3) A törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni. Ha a törvényjavaslat törvényt kíván módosítani, vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.

86. § Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak,

a) a 85. § (2) bekezdés szerinti sorrendben előbb álló javaslata a hátrább állót,

b) az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit

megelőzi.

A határozati javaslat

87. § (1) A határozati javaslat az Országgyűlés jogszabályi formát nem igénylő döntése iránti, továbbá az országgyűlési irányelv vagy az elvi állásfoglalás iránti szövegszerű indítvány, amely tartalmazza a határozat, az irányelv vagy az elvi állásfoglalás javasolt szövegét.

(2) Határozati javaslatot a 85. § (2) bekezdésében felsoroltak terjeszthetnek elő.

(3) A határozati javaslatot a tartalmát jellemző címmel és indokolással kell ellátni. Ha a határozati javaslat országgyűlési határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt kell jelezni.

A politikai nyilatkozat

88. § (1) Az Országgyűlés - a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával - bármely politikai kérdésben nyilatkozatot tehet.

(2) Nyilatkozattervezetet a 85. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsoroltak terjeszthetnek elő.

A jelentés

89. § (1) A jelentés valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést.

  Vissza az oldal tetejére