Időállapot: közlönyállapot (1995.III.3.)

1995. évi V. törvény

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról * 

1. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

„f) bejelentésre a mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy gépjármű,”

2. § A Gjt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a gépjárműnek a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege (önsúlya).

(2) Tehergépjármű esetében - ide nem értve a nyergesvontatót - az adó alapja a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg (önsúly) növelve a terhelhetőség (raksúly) 50%-ával.”

3. § A Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az évi adótétel - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 200 Ft.”

4. § A Gjt. 8. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § egyidejűleg a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(2) Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 kilométernél hosszabb volt, a (3) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.

(3) Az adókedvezmény mértéke 20-40 járat teljesítése esetén az ugyanazon tehergépjármű adóévre járó adójának 20%-a, 41-60 járat esetén a 35%-a, 60 járat felett az 50%-a. * 

(4) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti, fuvarokmánnyal igazolt igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a 9. §-ban meghatározott adóhatósághoz. Az adóhatóság az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül írja jóvá.”

5. § A Gjt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentes az adó alól a kombinált áruszállításra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén

a) a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg

b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet

a) előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,

c) ha a (3) bekezdésben meghatározott távolságot túllépte.

(5) Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.

(6) Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.”

6. § A Gjt. 14. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Belföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lízingelt külföldön nyilvántartott tehergépjármű adóalapjának megállapításánál - a (4)-(5) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben - vélelmezni kell, hogy a 15. § (3) bekezdése szerint számított út 50%-át rakott állapotban, másik 50%-át rakomány nélkül tette meg.

(4) Az adót a (3) bekezdésben felsorolt tehergépjárművek után nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a belföldi rendszámú tehergépjárművekre irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az évi adónak az egy napra eső hányadát annyiszor kell számításba venni, ahány megkezdett napot a gépjármű a Magyar Köztársaság területén eltöltött.

(5) Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a belföldi fuvarozó a határon átvett, külföldön nyilvántartott vontatmányt a belföldi úticéljához belföldi rendszámú gépjárműjével elvontatja.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott tehergépjármű adókötelezettsége előreláthatóan meghaladja a 30 napot, az adóhatóság az üzemben tartó nyilatkozata szerinti időtartamra figyelemmel állapítja meg az adót, amelyet az adókötelezettség változása esetén hivatalból vagy az adóalany kérelmére helyesbít. Az így megállapított adónak egy hónapra eső része a tárgyhónapot követő hónap 15. napján, ha ezt az időpontot a gépjármű kilépésének ideje megelőzi, akkor a Magyar Köztársaság területéről való kilépéskor esedékes.”

7. § A Gjt. 18. §-ának 12. és 13. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § egyidejűleg kiegészül az alábbi 20-23. ponttal:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. mozgáskorlátozott az a személy, aki a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló külön jogszabályban meghatározott betegsége miatt mozgáskorlátozottnak vagy súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt az állapotát az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja,

13. mozgáskorlátozott személy szállítására szolgál az a gépjármű, amely a mozgáskorlátozott adóalanynak vagy a mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata szerint - rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élő - a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek, mint adóalanynak a tulajdonában áll,”

„20. terhelhetőség (raksúly): a tehergépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete,

21. kombinált áruszállítás az olyan szállítási forma, amelynek során az üres vagy rakott közúti tehergépjármű (vontató és/vagy vontatott gépjármű) az útvonal egy részét vasúton vagy belvízen teszi meg, amelynek során a tehergépjármű a közutat csak a feladási vagy rendeltetési hely és a legközelebbi - fel- és lerakodás céljára alkalmas - vasútállomás vagy belvízi (ro-ro) kikötő között veszi igénybe,

22. katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,

23. segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, Népjóléti Minisztérium, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldő vagy azt szervező egyház regionális elöljárója vagy annak hivatala, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat.”

Záró és átmeneti rendelkezések

8. § (1) Ez a törvény 1996. év január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a nemzetközi kombinált áruszállítást elősegítő kedvezményekről szóló 94/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet és az azt módosító 175/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) 1996. január 31. napjáig minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjárműről az 1996. január 1-jén fennálló állapotnak megfelelően adóbevallást kell adni, kivéve a Gjt. 5. §-ának a), e) és h)-j) pontja szerint adómentes gépjárművet.

(3) Azoknak az adóalanyoknak, akik az e törvény hatálybalépése előtt mozgáskorlátozottságra tekintettel részesültek adómentességben, újabb orvosi igazolást nem kell beszerezni.


  Vissza az oldal tetejére