Időállapot: közlönyállapot (1995.III.24.)

1995. évi XII. törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról * 

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

e) a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül;”

(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed]

c) a betéti társaság természetes személy beltagjára, illetőleg kültagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik;

d) a korlátolt felelősségű társaság tagjára, a közhasznú társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez;”

(3) A T. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.”

2. § A T. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén sem jár táppénz annak, aki a négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.”

3. § A T. 19. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hosszabbítható meg a táppénzfolyósítás időtartama annak a biztosítottnak, akinek munkaképessége tartósan vagy véglegesen megváltozott, továbbá annak, aki rehabilitációs ellátásként járadékban részesül.”

4. § A T. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.”

5. § A T. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.”

6. § A T. 54. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati idő...)

c) a T. 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló viszonyban, ...”

(töltött idő).

7. § A T. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított - ha törvény másképp nem rendelkezik - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék mértéke négy százalék, a nyugdíjjárulék mértéke pedig hat százalék.”

8. § (1) A T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képez társadalombiztosítási járulékalapot]

„2. a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből a személyi jövedelemadó mentes kedvezmény,”

(2) A T. 103/A. § a következő (12)-(14) bekezdésekkel egészül ki:

„(12) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett segítő családtag után - legfeljebb azonban havi 75 000 (napi 2500) forint alapján - engedélyezni kell a magasabb összegű társadalombiztosítási járulék megfizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag nő a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be.

(13) E törvény alkalmazásában természetbeni juttatás: a munkáltató (foglalkoztató) által a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint a (3) bekezdésében említett biztosítottnak részben vagy egészben ellenérték nélkül adott termék, nyújtott szolgáltatás.

(14) A természetbeni juttatás esetében járulékalapként azt az értéket kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a termék, a szolgáltatás piaci értékéből a munkáltatónak nem térít meg. Piaci érték a beszerzési ár, ennek hiányában az azonos minőségű és rendeltetésű termék, az azonos mértékű (színvonalú) szolgáltatás értékesítési ára.”

9. § (1) A T. 103/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a természetbeni juttatás, a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés, valamint a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értéke, illetve ezek pénzbeli megváltása, a tárgyjutalom, az üdüléshez adott munkáltatói támogatás, illetve annak a munkáltató által átvállalt összege, költsége, valamint a 103/A. § (10) bekezdésében meghatározott befizetések, továbbá a munkáltató által viselt, a biztosított (kedvezményezett) javára kötött biztosítás díja után.”

(2) A T. 103/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti négyszázalékos mértékű egészségbiztosítási és hatszázalékos mértékű nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.”

10. § A T. 103/C. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyév első napján érvényes minimális bér 30,5%-ának megfelelő összegben fizeti. A részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.”

11. § (1) A T. 103/D. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:]

„d) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó.”

(2) A T. 103/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdete napjától az év december 31. napjáig havonta a (2)-(3) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni a naptári év első napján érvényes minimális bér összege után.”

(3) A T. 103/D. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt]

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,”

(4) A T. 103/D. § (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot]

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyzői, illetve az önálló bírósági végrehajtói szolgálat keletkezésének időpontjától, annak megszűnéséig”

(köteles fizetni).

(5) A T. 103/D. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak nem kell társadalombiztosítási, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni a vállalkozás adózás utáni eredményéből származó jövedelme után.”

12. § A T. 103/E. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői munkaközösség, a gépjárművezető-képző munkaközösség és az oktatói munkaközösség.”

13. § A T. 105/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre (az eljárás költségére), ezt követően - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (társadalombiztosítási) járulékra kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - előbb a foglalkoztatott biztosítottak utáni járulékokra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, baleseti járulékra kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét először a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékra, majd a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően a baleseti járulékra kell elszámolni.

(3) Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról október 31-ig köteles értesíteni. Az egészségbiztosítási pénztár - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések bizonylatai alapján köteles elvégezni.”

14. § A T. 110. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként 0,13 százalék.

(3) A késedelmi pótlékot a 104. § megfelelő alkalmazásával a befizetésre (átutalásra) előírt eredeti határnapot követő naptól kell számítani.

(4) Ha az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szerv az igényelbírálásra vonatkozó rendelkezések szerint elbírált táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítását (kifizetését, postára adását, átutalását) 15 napon belül nem teljesíti, a jogosult részére a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni.

(5) Ha az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az igényelbírálásra vonatkozó rendelkezések szerint megállapított ellátás folyósítását (az ellátás összegének postára adását, átutalását) a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem teljesíti, a jogosultnak a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a késedelmesen folyósított ellátás összege után. A kamatot az említett határidő lejártát követő naptól kell számítani.”

15. § A T. 118. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„118. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, és rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, baleseti járadékban, baleseti özvegyi nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rokkantság miatt megállapított állandó özvegyi nyugdíjban,

b) öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat és az előnyugdíjat is), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) hozzátartozói nyugellátásban és hozzátartozói baleseti nyugellátásban [kivéve az a) pontban említett hozzátartozói ellátásban részesülő],

d) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

e) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,

f) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,

g) nemzeti gondozási díjban (pótlékban),

h) bányászati keresetkiegészítésben,

i) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,

j) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

k) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában,

l) hadigondozotti ellátásban

részesül,

m) nevelési-oktatási intézmény és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár - ideértve a Magyarországon állami szervtől, nyilvántartásba vett egyháztól, továbbá tartós közérdekű céllal létrehozott alapítványtól ösztöndíjban részesülő nappali tagozaton tanulmányokat folytató külföldi állampolgárt is -,

n) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

o) a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja,

p) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egyházi személy,

r) az a)-p) pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,

s) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

t) a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt),

u) a szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 54-55. §-ai rendelkezései szerint szociális szempontból rászorulónak minősülő személy,

v) fogva tartott (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy).

(2) Az (1) bekezdés d)-r) és a t)-v) pontjában felsorolt személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát az (1) bekezdés alapján csak abban az esetben lehet megállapítani, ha arra a 10. § vagy a 15. § szerint nem jogosultak.

(3) Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki

a) egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytat,

b) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulója (hallgatója), ide nem értve a külföldi állampolgárt,

c) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

d) fogva tartott (őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltő személy),

e) társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

f) közérdekű, közösségi munkát végez.”

16. § A T. 119. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„119. § (1) A 118. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban említett - kivéve a korengedményes és előnyugdíjban részesülő - személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az e)-r) és t)-v) pontjaiban, valamint a b) pontban említett korengedményes és előnyugdíjban részesülő személyek utáni járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést terheli.

(2) A központi költségvetés az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben téríti.

(3) A 118. § (3) bekezdésében említett személyek ellátásának fedezetére baleseti járulékot kell fizetni azzal, hogy a b)-f) pontokban említett személyek után a járulékfizetési kötelezettség a központi költségvetést terheli.”

17. § A T. 119/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 103/D. § (5)-(6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal, hogy a 118/A. § (1) bekezdése b) és d) pontjában említett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az igazolt keresőképtelenség vagy kórházi ápolás időtartamára nem köteles járulékot fizetni.”

18. § A T. 119/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„119/B. § A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagjának a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de havonként legalább a tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után - ide nem értve a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás tagja részére juttatott jövedelmet - tízszázalékos mértékű baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.”

19. § (1) A T. 119/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben nem említett és a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő külföldi, vagy külföldinek minősülő magyar állampolgárral (javára), továbbá Magyarországon oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárral - kivéve a 118. § (1) bekezdés m) pontjában felsoroltakat -, illetőleg ösztöndíjban részesülő külföldi állampolgárral, valamint ezen személyeknek és a 11. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt személyeknek a Magyarországon tartózkodó, és velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársával és gyermekével (javára) kizárólag egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodás.”

(2) A T. 119/D. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az a személy, aki nem folytat kereső tevékenységet, vagy járulékalapként figyelembe vehető keresete nincs, a (4) bekezdés b) pontjától eltérően magasabb összeg, legfeljebb azonban havi 75 000 forint (napi 2500 forint) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás megkötésekor nő a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be.”

(3) A T. 119/D. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A fizetendő járulék mértéke (összege):]

e) egészségügyi szolgáltatásra havi 2500 forint.”

(4) A T. 119/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (3) bekezdésben említett megállapodás keretében fizetendő járulék összege

a) az oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónál és az ösztöndíjban részesülő személynél havi 4000 forint,

b) az a) pontban nem említett személynél havi 8000 forint.”

20. § (1) A T. 119/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A társadalombiztosítási szervek - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály alapján ellátó munkáltatókat, illetve egyéb szerveket - természetes személyről adatokat személyi azonosító jel, illetve a társadalombiztosítási törzsszám („szakazonosító jel”) alkalmazásával]

a) a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, továbbá”

(2) A T. 119/E. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő bekezdés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]

e) az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a társadalombiztosítási ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,”

(tarthatók nyilván.)

(3) A T. 119/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(9) bekezdések számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

„(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban előírt járulékelszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani, illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi pótlék és a rendbírság összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.”

21. § A T. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatók - ideértve az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásokat is - és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, valamint adatok, így különösen az adószám, a KSH-jelzőszám és a bankszámlaszám bejelentésére kötelezhetők. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás a társadalombiztosítási igazgatási szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető.”

22. § A T. a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„120/A. § A munkáltatók és egyéb szervek a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása érdekében kötelesek a külön jogszabályban rendszeresített - a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó - munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük, telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak (kirendeltségnek), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának 1996. július 1-je és december 31-e közötti időszakban megküldeni. A részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.”

Vegyes rendelkezések

23. § (1) Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V. törvény 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nem kaphat vállalkozói igazolványt:]

f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát a 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig.”

(2) Az 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha]

d) tizenkét havi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulékbevallási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

24. § (1) E törvény 1995. április 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a T. 103/A. § (3) bekezdésének 23., 24., 25. pontja, valamint a (4) bekezdés, a T. 103/D. § (2) bekezdésében és a T. 119/A. § (2) bekezdésében a „hatvan százaléknak megfelelő összeg” szövegrész, a T. 118/A. § (2) bekezdése, a T. 119/D. § (2) bekezdésének d) pontja, (6) bekezdésének d) pontja, valamint a T. 119/D. § (4), (6), (9) bekezdéseiben a T. 103/D. § (5) bekezdésének d) pontjában, a T. 103/E. § (6) bekezdésének d) pontjában a T. 119/D. § (6) bekezdés d) pontjára hivatkozás hatályát veszti.

(3) A T. 92. § (2) bekezdésében „44. § (2)-(3) bekezdésében” szövegrész „44. § (2)-(3) és (5) bekezdésében” szövegrészre változik, a T. 103/A. § (10) bekezdésében a „25%-ig” szövegrész „havi 25 százalékáig” szövegre változik, a (11) bekezdés az „egyesület” szövegrész után „a köztestület, a közhasznú társaság” szövegrésszel egészül ki, a T. 103/B. § (8) bekezdésében az „1995. december 31-ig” szövegrész „1996. február 29-ig” szövegrészre változik. A T. 118/A. § (1) bekezdés b) pontja „rokkantsági járadékos” szövegrésszel egészül ki.

25. § (1) A T. 17. § rendelkezéseit az 1995. március 31. napját követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(2) A T. 103/D. § (4) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal az 1995. évben kezdőnek minősülő egyéni vállalkozóra kell alkalmazni azzal, hogy a január, február és március hónapra fizetett járulékelőleget véglegesnek kell tekinteni.

(3) A T. 105/C. § (1), (2) bekezdésének rendelkezését első alkalommal az 1995. március hónapra vonatkozó elszámolásokra (bevallásokra) kell alkalmazni.

(4) A T. 110. § (2), (3) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal az 1995. március 31. napját követően fennálló járuléktartozásra kell alkalmazni.

(5) A T. 119/E. § (3) bekezdésének rendelkezéseit 1996. január 1-jét követően kell alkalmazni.

(6) A T. 39. § (5) bekezdésében említett külön törvény hatálybalépéséig az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság, valamint a felmondási (felmentési) korlátozás szempontjából, ahol jogszabály nyugdíjjogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatárt említ, női öregségi nyugdíjkorhatárnak a T. 39. §-a (1) bekezdésében meghatározott 55. életévet kell tekinteni.


  Vissza az oldal tetejére