Időállapot: közlönyállapot (1995.IV.7.)

1995. évi XXI. törvény

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint az ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről * 

1. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ah) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok]

„ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság”

(2) Az Alaptv. 29. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következő db) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

d) az átengedett adóbevételek]

„db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,”

(3) Az Alaptv. 29. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b) pontjában foglalt források kivételével - 100%-ban az e törvényben meghatározottak szerint kell felhasználni (a továbbiakban: általános felhasználású bevételek). Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50%-ban a környezetvédelmi termékdíjakról szóló külön törvényben meghatározott, illetve a bevétel keletkezésével összefüggő felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött felhasználású bevétel), 50%-ban általános felhasználású bevételnek minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, valamint adományozási szerződés, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást tevő nyilatkozata a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.”

2. § Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a) a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján

aa) vissza nem térítendő támogatás,

ab) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,

ac) hitelgarancia

(a továbbiakban együtt: támogatás) nyújtására,

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - finanszírozására;

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a) legalább 75%-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra,

b) 5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve,

c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra kell fordítani.”

3. § Az Alaptv. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A környezet védelmét közvetlenül elősegítő fejlesztések közé

a) a levegőtisztaság védelmét,

b) a hulladékok káros hatásainak csökkentését, hasznosítását, ártalmatlanítását és a környezetkímélő, hulladékszegény technológiák és termékek bevezetését,

c) a zaj- és rezgésvédelmet,

d) a védett természeti értékek megőrzését, védett természeti területek természetvédelmi hasznosítását,

e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét, ezen belül a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatás legalább 20%-a a Balaton vízminőségi védelmének támogatását,

f) a környezetvédelem ipari hátterének kialakítását és fejlesztését, valamint

g) a környezet védelmét szolgáló nemzetközi segély-, együttműködési és hitelprogramok megvalósítását

szolgáló fejlesztéseken belül a tárgyévben azok tartoznak, amelyek a Támogatási Irányelvekben (38. §) szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.”

4. § Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:

[(1) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]

„f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozása”

5. § Az Alaptv. 34. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.”

6. § Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Vissza nem térítendő támogatás adható önkormányzatnak, közszolgáltatást végző többségi önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak az önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad arányában, továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak, közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt támogatási célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelően - gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem térítendő támogatást, ha ezzel nemzetközi egyezmény teljesítését segíti elő, illetve, ha ezzel az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá.”

7. § Az Alaptv. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket meghaladó támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben meghatározott célokra és módon, ha a támogatás a „környezetbarát termék védjegyhasználattal rendelkező termék” alkalmazását szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása céljából átadja.”

8. § (1) Az Alaptv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan - az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében - Támogatási Irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig a Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos napilapban.”

(2) Az Alaptv. 38. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell:)

„b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás formájára és mértékére vonatkozó, a 35-37. §-ok előírásaihoz igazodó egyedi feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait:”

9. § Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatásra vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a minisztérium vagy az általa megbízott pénzintézet - a miniszter által meghatározott feltételekkel - köti meg a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett). A szerződéskötés előfeltétele a támogatás, továbbá a kamatok összegének megfelelő biztosíték nyújtása a kedvezményezett részéről.”

10. § Az Alaptv. 48. §-a a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, melynek rendeltetése]

„a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését és megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását;”

11. § Az Alaptv. 49. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

k) az Alapból támogatást igénylők által fizetett pályázati díjak,

l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítéséből származó bevételek.”

12. § Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezelője a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium szerződést köthet az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására.”

13. § Az Alaptv. 51. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

c) Az a) és b) pontba tartozó kedvezményezett területek fejlődését elősegítő új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvező szellemi, intézményi és termelési háttérrel rendelkező térségi központok.

(4) A támogatási irányelvekről, valamint az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről a Kormány javaslata alapján az Országgyűlés háromévente határozatot hoz. Erre az esedékes év december 31. napjáig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelő kedvezményezett területek jegyzékét a Kormány minden év március 31. napjáig rendeletben állapítja meg.”

14. § (1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következő fejlesztésekhez adható az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett területeken pályázati rendszer keretében]

„d) az agrárgazdaság szerkezetátalakítását elősegítő fejlesztésekhez, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez,”

(2) Az Alaptv. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben kedvezményezett területet érintő területfejlesztési programok finanszírozásához;”

15. § Az Alaptv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alappal rendelkező javaslata alapján - a Kormány jóváhagyásával - egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztések megvalósítása érdekében)

„b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami tőkerészesedés szerezhető. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Alap kezelője gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az Alap tulajdoni részesedését a beruházás befejezését követően a legkedvezőbb feltételekkel 3 éven belül elidegeníti.”

16. § Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás időpontjában érvényes támogatási irányelvek szerint kell eljárni. A pályázatok beadásának határidejét a Kormány az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok befogadását és elbírálását felfüggesztheti.

(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért fizetendő egyszeri díjat.”

17. § Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre vagy kistérségekre decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján létrehozandó - egyes megyei területfejlesztési tanácsok;

b) a központi keret mértékéig a miniszter által kijelölt személy vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkező miniszter a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti miniszter megbízott képviselője. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a miniszter dönt.”

18. § Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az Alapot kezelő, vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban részesülővel szerződést köt.”

19. § Az Alaptv. 64. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel)

„d) a VA bevételeinek legalább 25%-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra.”

20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követően a következő VIII. fejezettel, Gazdaságfejlesztési Alap címmel, 66-78. §-okkal egészül ki:

„VIII. fejezet

Gazdaságfejlesztési Alap

66. § A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elősegítése, a gazdaság műszaki-technológiai színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés elősegítése, a befektetésösztönzés, a szerkezetátalakítás és a kereskedelemfejlesztés ösztönzése.

67. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás,

b) az Alap tárgyévet megelőző években képzett maradványa, ideértve az Alaptv.-ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Alapok 1994. december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi tőkekihelyezéseiből származó tőkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítéséből származó összegeket, valamint az ezen alapok részére teljesítendő visszafizetéseket is,

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,

d) az Alap pénzeszközeiből származó kamatai és egyéb tőkejövedelmei,

e) az Alapból támogatást igénylő kérelmező által fizetett eljárási díj,

f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítéséből származó összeg,

g) a privatizációból származó bevételekből a költségvetési törvényben megállapított összeg,

h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból az Alap javára teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját a felajánló meghatározhatja.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.

68. § (1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kezelője az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.

(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok előkészítésére a Belügy-, a Földművelésügyi, az Ipari és Kereskedelmi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek képviselőiből álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt vezető.

(3) Jelentősebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az érintett területi kamarákat.

69. § (1) Az Alapból támogatás a kezelő által meghirdetett pályázatok, illetve egyéni kérelmek alapján is nyújtható.

(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.

(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékű eljárási díjat kell fizetni.

(4) A támogatás felhasználásának feltételeiről, teljesítéséről és ütemezéséről, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt szervezet szerződésben állapodik meg a támogatásban részesülővel.

(5) A támogatás rendeltetésszerű és szerződésnek megfelelő felhasználásának ellenőrzéséről a szerződés megkötésére kijelölt szervezet gondoskodik.

(6) A támogatást, nem rendeltetésszerű felhasználása esetén, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal kell visszafizetni.

70. § (1) Az Alapból belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek részesülhetnek visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban.

(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.

(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását - a 68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a miniszter határozza meg.

71. § Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére átadhat.

72. § Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:

a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének elősegítésére,

b) a külkereskedelmi tevékenységhez fűződő ismeretek és információk szervezett formában történő átadására,

c) külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozások alapításának támogatására,

d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-találkozók megrendezési költségeire,

e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történő kiküldetésének és meghívásának költségeire,

f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetésösztönzéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó szervezetek működésére,

g) országpropagandára, annak kialakításához szükséges külföldi marketing, PR, reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére.

73. § Az Alapból a következő befektetésösztönzési és szerkezetátalakítási célokra adható támogatás:

a) korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, elsősorban termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,

b) a korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, elsősorban termelő beruházások közműfejlesztési hozzájárulásához,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokban állami tulajdoni részesedés megszerzésére,

d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac követelményeinek megfelelő termék vagy technológia fejlesztésére,

e) az ipari parkok, az innovációs centrumok előkészítési munkáira és megvalósítására,

f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minőségbiztosítás és tanúsítási rendszerek kiépítésére.

74. § (1) A támogatás összege a termelő beruházás és infrastrukturális beruházás együttes költségeinek 20%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet. Ettől eltérni nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása esetében, kivételesen egyedi kormánydöntés alapján lehet.

(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstől számított 3 éven belül el kell idegeníteni.

75. § Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).

76. § Az Alap működtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva, és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

77. § A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetésösztönzési Alap kezelőivel kötött szerződések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell jogutódnak tekinteni.

78. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet,

b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai követelményeit, az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,

c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj mértékét és megfizetésének módját,

d) állapítsa meg a támogatásban részesülővel történő szerződéskötés részletes szabályait és jelölje ki a szerződést megkötő szervet.”

(2) Az Alaptv. a következő II. Résszel, ezen belül IX-XV. fejezettel 79-113. §-okkal egészül ki; a jelenlegi II. Rész, VIII. fejezet vegyes és záró rendelkezések cím megjelölése III. Rész, XVI. fejezet vegyes és záró rendelkezések címre és a jelenlegi 66-69. §-ának számozása 114-117. §-okra, 69/A-69/B. §-ának számozása 118-119. §-okra, 70-73. §-ának számozása 120-123. §-okra változik.

„II. Rész

IX. fejezet

A földművelésügyi alapokra vonatkozó általános rendelkezések

79. § (1) Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a rendelkezésével összhangban elkülönített állami pénzalapként működő Mezőgazdasági és Erdészeti Alapot hoz létre.

(2) Az agrárágazat részére a külön jogszabályokban nyújtott támogatásokon túl további támogatás nyújtható az elkülönített állami pénzalapként működő:

a) Állattenyésztési Alapból,

b) Földvédelmi Alapból,

c) Halgazdálkodási Alapból,

d) Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból, valamint a

e) Vadgazdálkodási Alapból

[az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: földművelésügyi alapok].

(3) A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot, valamint az Országos Erdészeti Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelő kötelezettségeket a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból kell teljesíteni.

(4) A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból, valamint az Országos Erdészeti Alapból visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást - a támogatás igénybevételéről szóló megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba kell visszafizetni.

(5) Az 1992. évi LXXXVIII. törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapot, Földvédelmi Alapot, Halgazdálkodási Alapot, valamint Vadgazdálkodási Alapot e törvény hatálybalépésekor terhelő kötelezettségeket folyamatosnak kell tekinteni.

(6) A 80-92. §-okban foglalt rendelkezéseket a földművelésügyi alapokból nyújtott támogatások igénybevételére, elszámolására kell alkalmazni.

80. § (1) A földművelésügyi alapokból

a) csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá

b) egyéni vállalkozók és más magánszemélyek

[az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: igénylő] részesülhetnek támogatásban.

(2) A földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kivételesen, egyedi elbírálás alapján - biztosíték, illetve további adatszolgáltatási kötelezettség kikötésével - a csődeljárás alatt álló igénylőnek is engedélyezhet támogatást.

A földművelésügyi alapok bevételei és képzése

81. § (1) A földművelésügyi alapok bevételei:

a) a földművelésügyi alapok céljai megvalósításához jogszabály alapján történő befizetés összege;

b) a központi költségvetésben a földművelésügyi alapok céljai megvalósítására meghatározott költségvetési juttatás;

c) a központi költségvetésben a privatizációs bevételből a földművelésügyi alapok céljai megvalósítására rendelt összeg;

d) az egyes földművelésügyi alapoknak nyújtott segély, adomány, illetőleg külön törvény alapján juttatott pénzeszköz, valamint az azok javára történő egyéb befizetés;

e) a földművelésügyi alapok átmenetileg le nem kötött pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből származó kamat és egyéb tőkejövedelem.

(2) A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap induló pénzállománya:

a) a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap,

b) az Országos Erdészeti Alap,

c) a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló külön jogszabály alapján a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) letéti számláján elkülönítetten kezelt pénzösszeg, valamint

d) a minisztériumnál alapszerűen kezelt kutatási-fejlesztési célokat szolgáló pénzeszközök

e törvény hatálybalépését megelőző nap szerinti záróállománya.

(3) A földművelésügyi alapok javára teljesített önkéntes befizetés - az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

82. § A földművelésügyi alapok bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

A földművelésügyi alapokból nyújtható támogatás formái, a támogatás elszámolása

83. § (1) A földművelésügyi alapokból az egyes célokhoz adható támogatások (a továbbiakban együtt: támogatás) formái:

a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői (működési) támogatás;

b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;

c) fejlesztési célú juttatás;

d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása.

(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve előre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén

a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy

b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett

nyújtható.

(3) Éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt napot meghaladja.

84. § (1) Ha az igénylő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,

a) a 83. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként köteles elszámolni;

b) a 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást pedig tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;

c) a 83. § (2) bekezdés b) pontja szerint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;

d) a jogtalanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie.

(2) Ha az igénylő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy,

a) a fejlesztési célra adott végleges támogatás nem minősül bevételnek;

b) az egyéb célra adott végleges juttatást pedig a tevékenység bevételének kell tekinteni;

c) a jogtalanul igénybe vett támogatást és kamattámogatást az egyéb ráfordítások terhére köteles visszafizetni.

(3) Ha az igénylő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette.

(4) A földművelésügyi alapokba történő befizetéseket - kivéve az adományt, az egyéb önkéntes befizetést - a befizető, ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá tartozik, akkor költségként, míg más esetben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyéb ráfordításként számolhatja el. Az adomány és az egyéb önkéntes befizetés a társasági, valamint a magánszemélyek jövedelemadó fizetésére vonatkozó általános szabályok szerint számolható el.

(5) A támogatás alapjának meghatározásánál - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

Rendelkezés a földművelésügyi alapok felhasználásáról

85. § (1) A földművelésügyi alapok felhasználásáról - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a miniszter jogosult rendelkezni. A földművelésügyi alapok kezelője a minisztérium.

(2) A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő erdőterületek utáni, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba történő befizetéseket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani, és ennek felhasználásáról a miniszter a honvédelmi miniszterrel együtt kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelően jogosult rendelkezni.

86. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap javára biztosított költségvetési forrás erejéig a 79. § (2) bekezdés a)-c), valamint e) pontjai szerinti elkülönített állami pénzalapok javára ideiglenesen vagy véglegesen pénzeszközöket átcsoportosítson.

(2) A földművelésügyi alapok forráshiánya esetén a miniszter a támogatás iránti kérelem, illetőleg a pályázat befogadását, elbírálását, továbbá a támogatás folyósítását felfüggesztheti, a már befogadott, de forrás hiányában nem támogatható kérelmet, pályázatot az igénylőnek visszaküldi.

(3) A földművelésügyi alapok pénzeszközei a működtetéssel, a támogatások folyósításának, felhasználásának szakmai, illetőleg pénzügyi ellenőrzésével, szankcionálásával és azok végrehajtásával együttjáró kiadásokra, valamint a földművelésügyi alapok rendeltetésének megfelelő további célokra is felhasználhatók.

(4) A földművelésügyi alapokból a X-XIV. fejezetben említett jogcímeken túl támogatás nyújtható az azok rendeltetéséhez kapcsolódó, illetve azt elősegítő

a) kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokhoz,

b) agrártérség-fejlesztési program kidolgozására, végrehajtására,

c) kül- és belpiaci, valamint marketing tevékenység elősegítésére,

d) az agrárágazatban dolgozók külföldi tapasztalatszerzésére,

e) falusi idegenforgalom fejlesztéséhez is.

87. § (1) A földművelésügyi alapok felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában - a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel - a Magyar Agrárkamara (a továbbiakban: kamara) az e törvényben, illetőleg a miniszter által a földművelésügyi alapok egyes céljai megvalósításához kapcsolódó részletes szabályokban meghatározottak szerint

a) közreműködhet a támogatás általános feltételeinek kialakításában,

b) adott feltételek esetén igazolhatja a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét,

c) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvényben a mezőgazdaságot ért elemi károk elhárításának céljára a XVIII. Pénzügyminisztérium fejezetben 18.2.1 kiemelt előirányzat szám alatt elkülönített pénzösszegnek a kamara által a külön törvény szerint történő kezelésére az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

88. § (1) A miniszter - a 86. § (3) bekezdése szerinti kifizetések kivételével - az adott időszakban támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét jogszabályban, igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes feltételeit jogszabályban, illetőleg annak alapján kiadott pályázati felhívásban állapítja meg.

(2) A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:

a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetőleg az egyéb pályázati feltételeket;

b) a pályázat elbírálását követően évente egy alkalommal a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), valamint - a közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás összegét is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetők.

89. § (1) E törvény, a támogatások részletes feltételeit meghatározó jogszabály vagy a pályázati felhívás előírhatja, hogy

a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe;

b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralék és kamarai tagsági díj hátralék mentesség előzetes igazolását, illetőleg az igénylőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követően vehető igénybe, illetőleg folyósítható;

c) a támogatással beszerzett ingatlannak nem minősülő eszközre, illetőleg annak a támogatással arányos részére - meghatározott időre - a Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, illetőleg zálogjogot kell alapítani;

d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;

e) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítására a támogatással érintett ingatlanra a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni;

f) kamattámogatás csak pénzintézettől, illetőleg hitelszövetkezettől felvett hitelek után vehető igénybe;

g) támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdés c), illetőleg e) pontjai szerinti biztosítékokat a támogatási szerződésben fel kell tüntetni, a támogatási szerződés megkötésére feljogosított pedig jogosult a Magyar Állam nevében és javára eljárni.

(3) A törvény alkalmazásában beruházásnak minősül a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.

(4) Amennyiben e törvény tevékenység folytatásához nyújt támogatást, a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak tekinteni.

A földművelésügyi alapokból nyújtott támogatás igénylése, folyósítása, valamint felhasználásának ellenőrzése

90. § (1) Ugyanazon cél megvalósítására - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - csak egy, a II. Rész szerinti elkülönített állami pénzalapból igényelhető támogatás.

(2) A földművelésügyi alapokból támogatásban részesített cél megvalósításához - ha e törvény vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik - az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen összegű állami támogatásban részesült, illetőleg állami támogatás más jogszabály alapján történő igénybevétele esetén - erre irányuló külön felhívás nélkül - arról, hogy a földművelésügyi alapokból támogatásban részesült.

(3) Amennyiben az igénylő a földművelésügyi alapokból támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe állami támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes értéke - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladná a cél megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet - legfeljebb a földművelésügyi alapokból nyújtott támogatás mértékéig - a földművelésügyi alapokba visszafizetni.

(4) Traktorok és mezőgazdasági gépek (Ipari Termékek Jegyzéke 39) beszerzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a földművelésügyi alapokból támogatás nem igényelhető.

91. § (1) A támogatás folyósításáról, felhasználásának, valamint a támogatásra való jogosultságnak az ellenőrzéséről, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggő végrehajtásról a miniszter gondoskodik.

(2) A miniszter jogszabályban, az ott meghatározott mértékig felhatalmazhatja az erdőfelügyelőséget, valamint a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalt a támogatási kérelemnek a miniszter nevében történő elbírálására, a támogatás összegének folyósítására, a támogatások felhasználásának ellenőrzésére.

(3) A kamara a miniszter felkérésére közreműködik az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátásában.

92. § (1) A földművelésügyi alapokba kötelezően elrendelt be- és visszafizetések végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) A földművelésügyi alapokból nyújtott támogatást rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak kell tekinteni, és azt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltér.

X. fejezet

Állattenyésztési Alap

93. § Az Állattenyésztési Alap rendeltetése a gazdasági haszonállatok tenyész- és haszonértékét növelő genetikai fejlesztő munka támogatása, valamint a minőségi állati termék előállítást szolgáló genetikai háttér fejlesztése.

94. § (1) A mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: termelő) az Állattenyésztési Alapba az e fejezetben foglaltak részbeni megvalósításának elősegítésére tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulást az 1. mellékletben meghatározott termékek, valamint a lóverseny totalizatőr tevékenység után, az ott megjelölt mértékben kell teljesíteni.

(3) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítéséből származó - az általános forgalmi adót nem tartalmazó - nettó árbevétel;

b) a lóverseny totalizatőr forgalma.

(4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.

(5) Aki a termék értékesítéséről szóló számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani, és az Állattenyésztési Alapba befizetni.

95. § Az Állattenyésztési Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásához, működtetéséhez, fejlesztéséhez való hozzájárulás;

b) a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat elvégzése, valamint a tenyészérték megállapítása;

c) csúcsgenetikát képviselő apaállat és szaporítóanyag beszerzése;

d) a nemzetközi és a hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel és azok szervezése, szakmai kiadványok készítése;

e) a nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás;

f) egyes, adott időszakban felmerülő tenyésztési és tenyésztésszervezési célok megvalósítása;

g) az elismert tenyésztő szervezet - az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény szerint alkalmazott - tenyésztésvezetőjének díjazásához való hozzájárulás.

96. § Az Állattenyésztési Alap bevételi forrásai:

a) a tenyésztési hozzájárulás összege;

b) a külön jogszabály szerint fizetendő állattenyésztési bírság összege;

c) az Állattenyésztési Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

e) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XI. fejezet

Földvédelmi Alap

97. § A Földvédelmi Alap rendeltetése a termelésből kivont termőföld pótlása, minőségének védelme, továbbá a mezőgazdaságilag művelhető termőterület indokolatlan csökkenésének mérséklése, valamint a termőföld művelési ág változással együttjáró hasznosítási formáinak elősegítése.

98. § (1) A Földvédelmi Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a termőföld rendeltetésszerű hasznosításra való alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásához, így különösen:

aa) a gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tételéhez,

ab) a borvidéken vagy a bortermelő helyen a szőlő termőhelyi kataszterben I. és II. osztályú tízszázalékos lejtés feletti, illetve százötven méter tengerszint magasság feletti területnek szőlőtelepítés céljára történő kialakításához (pl. teraszírozás),

ac) a birtokösszevonás lebonyolításának elősegítéséhez, valamint

ad) a mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tehető, művelés alól kivett - természetvédelem alatt nem álló - terület, valamint a jó termőképességű, de egyébként kihasználatlan gyep újrahasznosításához való hozzájárulás;

b) a termőföld minőségének védelmével összefüggő feladatok végrehajtásához, így különösen:

ba) az erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió elleni eljárások és létesítmények megvalósításához,

bb) a másodlagosan elvizenyősödött területek vízháztartásának szabályozásához,

bc) a savanyú, a szikes, illetve a homoktalajok javításához,

bd) a talajvédelemmel összefüggő területrendezési munkákhoz, valamint

be) környezetkímélő talajvédelmi technológia alkalmazásához;

c) az a), b) pontban foglaltak előkészítéséhez szükséges tervek és költségvetés beszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti támogatások abban az esetben vehetők igénybe, ha azok a külön jogszabályban foglaltak alapján meliorációs támogatásban nem részesülnek.

99. § A Földvédelmi Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendő földvédelmi járulék, a földvédelmi bírság, valamint a talajvédelmi bírság összege;

b) a Földvédelmi Alapból e fejezetben foglaltak alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XII. fejezet

Halgazdálkodási Alap

100. § A Halgazdálkodási Alap rendeltetése a vizek halállományának védelme, valamint megőrzésének elősegítése, a halállomány értékeinek fejlesztése, a halpusztulások megelőzése és az esetleges halpusztulások következményeinek elhárítása, továbbá a halászati és horgászati vízhasznosítással összefüggő egyes feladatok ellátása.

101. § A Halgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a természetes vizek halállománya pótlásának költségeihez;

b) a halpusztulással összefüggő kármegelőzés, kárelhárítás és a halállomány rehabilitációs költségeihez;

c) a természetes vizekkel összefüggő halgazdálkodási tudományos vizsgálatok költségeihez;

d) a természetes vízi élőhelyek környezeti állapotának védelméhez, javításához;

e) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;

f) az állami halászjegy, illetőleg az állami horgászjegy előállítási és forgalmazási költségeihez

való hozzájárulás.

102. § A Halgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendő állami halászjegy és horgászjegy díja, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás, továbbá a halgazdálkodási bírság összege;

b) az Alapból e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek;

d) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg.

XIII. fejezet

Mezőgazdasági és Erdészeti Alap

103. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap rendeltetése:

a) a növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban a történelmi hagyományú, valamint más okból magas értéket képviselő és meglévő növényi és állati eredetű génvagyon megőrzése, a génvagyon felhasználásával jobb minőségű, piacképes fajok és fajták tenyésztése, előállítása, beszerzése, valamint a fejlesztő tevékenység eredményét mérő és visszajelző minősítési rendszerek bevezetése, korszerűsítése;

b) az átlagosnál gyengébb minőségű, kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföldek környezetkímélő hasznosításának, valamint a mezőgazdasági termelésből élő lakosság helyben történő foglalkoztatásának elősegítése;

c) kiegészítő fejlesztési források biztosítása a hazai és külpiaci igényekhez alkalmazkodni tudó, a hatékony és a minőségi termelés követelményeinek megfelelő gazdálkodás anyagi-műszaki hátterének megteremtéséhez;

d) az erdők felújítása, valamint az erdősítések pótlása, a fiatal erdő nevelése, az erdő területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése;

e) az agrárvállalkozók gazdaságszervezési, gazdálkodási tevékenységének, továbbá a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, valamint élelmiszeripari szaktanácsadói rendszer működési feltételeinek elősegítése.

104. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból biológiai alapok megőrzése, fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítése érdekében az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a növénytermesztés és a kertészet, valamint az erdőgazdálkodás szakágazatokban:

aa) a nemzeti génvagyon részét képező génrezervek, a növényi eredetű génállományok nemzetközi együttműködésben vállalt kötelezettségek szerint történő összegyűjtéséhez, a fajta és vonalgyűjtemények fenntartásához és megőrzéséhez,

ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzsültetvények létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez,

ac) a tájadottságoknak, valamint a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő faj- és fajtaszerkezet kialakításához, a növényfajták fenntartásához, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok előállításához, teszteléséhez, a saját nemesítésű növényfajták, hibridek hazai és nemzetközi megismertetéséhez, az eredmények bemutatásához, valamint azok gyakorlati hasznosításához,

ad) a magas biológiai értéket képviselő vetőmag, illetőleg szaporítóanyag előállításához, a nemesítés technológiai feltételeinek javításához,

ae) a vetőmagvak és a szaporítóanyagok minőségtanúsítási rendszerének korszerűsítéséhez,

af) a szaporítási célú növényi alapanyagok vírusmentesítése, valamint e mentességének fenntartásához,

ag) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájáruláshoz, valamint

ah) a minősítési tevékenység feltételeinek biztosításához, fejlesztéséhez való hozzájárulás;

b) az állattenyésztés szakágazatban:

ba) a nemzeti génvagyon részét képező, őshonosságuk miatt védett állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományainak fenntartásához, megőrzéséhez,

bb) a gazdasági jelentőséggel bíró, de jelenleg piaci értéket nem képviselő állat, vonal-, illetőleg fajtagyűjtemények fenntartásához, megőrzéséhez,

bc) teljesítményvizsgálathoz és törzskönyvezéshez szükséges, beruházásnak nem minősülő eszközök és berendezések beszerzéséhez,

bd) a ba)-bb) pontokhoz kapcsolódó tartás-, takarmányozás-, illetőleg tenyésztéstechnológia fejlesztéséhez, valamint

be) a minősítési tevékenység feltételeinek biztosításához, fejlesztéséhez való hozzájárulás,

bf) a minőségi árualap előállítását szolgáló tenyészállat és szaporítóanyag beszerzéséhez, valamint a tenyészállat-állomány növeléséhez;

c) a vadgazdálkodás szakágazatban a nemzeti génvagyon részét képező, a vadászható állatfajok állományainak védelméhez, illetőleg fenntartásához való hozzájárulás;

d) a halászat szakágazatban a különleges értéket képező vagy veszélyeztetett halfajok állományának fenntartásához, valamint az ezzel összefüggő génbankok létesítéséhez, fenntartásához való hozzájárulás.

105. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföld hasznosításához az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a mezőgazdasági földhasznosítás elősegítéséhez való hozzájárulás azokon a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, illetve munkanélküliséggel jelentősen sújtott településeken, ahol a településekhez tartozó szántó művelési ágú termőföld átlagos aranykorona értéke nem haladja meg a hektáronkénti tizenhét aranykorona értéket;

b) az a) pontban foglalt feltételeknek megfelelő településeken a földhasznosítási szerkezet átalakításának elősegítéséhez.

106. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, valamint az egyes élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a mezőgazdasági, erdészeti és a halászati tevékenység folytatásához szükséges egyes termelőberuházások megvalósításához;

b) az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges erdőfeltárási létesítmények létesítéséhez;

c) a vadgazdálkodási tevékenység folytatásához szükséges egyes beruházások megvalósításához;

d) az egyes élelmiszer-feldolgozási tevékenységek folytatásához szükséges beruházások keretén belül:

da) a korszerű csomagolás, az energiatakarékos, valamint környezetkímélő élelmiszer-feldolgozási eljárások alkalmazásának elősegítéséhez,

db) a minősítési, a minőségtanúsítási rendszerek nemzetközi normáknak megfelelő kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges beruházások megvalósításának elősegítéséhez;

e) az a) és c) pontokban meghatározott meglévő, illetve létesülő beruházások rendeltetésszerű működését biztosító kiegészítő jellegű infrastrukturális beruházások megvalósításához, beszerzéséhez;

f) a d) pontban részletezett pályázatok alapján támogatott beruházásokhoz tartozó infrastruktúra létrehozásához;

g) a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő- és bekötőút beruházásokhoz, feltéve, ha azok a külön törvény szerint létrehozott Útalapból is támogatásban részesülnek.

107. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból az erdő felújítása, nevelése, mennyiségi, illetőleg minőségi védelmének elősegítése céljából az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a törvény 2. mellékletében foglalt normatív mértékek szerint az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez;

b) az erdő időleges igénybevétele, művelési ágának megváltoztatása és termelésből való kivonása miatt szükségessé váló erdőfelújítást pótló erdőtelepítés költségeihez;

c) az erdőfelügyelőség javaslata alapján a miniszter által elrendelt közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez való hozzájárulás, feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé;

d) a nemzetközi kötelezettségekből eredő, erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez;

e) az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzéséhez;

f) szakirányú oktatáshoz, kutatáshoz;

g) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;

h) az erdészeti kultúra terjesztésének költségeihez való hozzájárulás.

108. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból a szaktanácsadási tevékenység agrárágazatban történő igénybevételének elősegítéséhez, valamint annak fejlesztéséhez az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a vadgazdálkodási, a halászati, az élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végző egyéni vagy társas vállalkozás által igénybe vett szaktanácsadás díjához;

b) a szaktanácsadó által szervezett iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés költségeihez;

c) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, a továbbképzéssel kapcsolatos, a gazdálkodást segítő kiadványok költségeihez;

d) a szaktanácsadást szolgáló infrastrukturális és informatikai fejlesztésekhez, ideértve a Magyar Agrárkamara informatikai rendszerének kialakításához nyújtott támogatást is;

e) a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók továbbképzésének költségeihez;

f) az agrárgazdasággal összefüggő szaktanácsadói tevékenység költségeihez;

g) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetőleg az ezzel összefüggő ismeretanyag elsajátításához való hozzájárulás.

109. § A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendő erdőfenntartási járulék, erdővédelmi bírság, újraerdősítési költség;

b) az e fejezet alapján nem végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.

XIV. fejezet

Vadgazdálkodási Alap

110. § A Vadgazdálkodási Alap az általános erdészeti és természetvédelmi célokkal is összhangban levő rendeltetése a vadon élő, vadászható állatfajok és természetes élőhelyük védelme, megőrzésének elősegítése, valamint a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet feladatainak ellátása.

111. § A Vadgazdálkodási Alapból az alábbi jogcímek alapján nyújtható támogatás:

a) a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élőhelye védelméhez, megőrzéséhez;

b) az erdőtervekkel is összhangban levő regionális vadgazdálkodási tervezés költségeinek fedezetéhez;

c) a trófeabírálat költségeinek fedezetéhez;

d) a miniszter által a külön jogszabályban foglaltak szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea után a vadászatra jogosultak kártalanításához;

e) a nemzetközi vadászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához;

f) a vadászati kultúra elterjesztésének költségeihez;

g) a vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggő tudományos vizsgálatok költségeihez

való hozzájárulás.

112. § A Vadgazdálkodási Alap bevételi forrásai:

a) a külön jogszabály szerint fizetendő vadászjegy, valamint vadászati engedély díjának, trófeabírálat díjának, továbbá a vadvédelmi bírságnak az összege;

b) a Vadgazdálkodási Alapból nem végleges juttatásként adott támogatásnak, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatásnak a 92. § (2) bekezdése szerint visszafizetett összege;

c) a 86. § (1) bekezdése szerint átcsoportosított pénzösszeg;

d) a 81. § (1) bekezdés b)-e) pontjai szerinti pénzösszegek.

XV. fejezet

Felhatalmazások

113. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a földművelésügyi alapok felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben a 106. § f) pontja szerinti beruházások támogatására - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - közös pályázatot hirdessen.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a 105. § a) pontja szerinti mezőgazdasági földhasznosítás támogatása céljából kijelölt települések jegyzékét.

(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból a 85. § (2) bekezdése szerint elkülönítetten kezelt rész felhasználásának, valamint a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait, továbbá, hogy eltérjen a külön törvény szerint fizetendő erdőfenntartási járulék, valamint az e törvény 2. számú melléklete alapján nyújtható támogatási mértékektől.”

21. § Az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha természetben összefüggő olyan erdőterület kerül több személy tulajdonába, ahol az önálló erdőgazdálkodás feltételei nem állnak fenn, az üzemtervnek megfelelő társult erdőgazdálkodást fenn kell tartani; a tulajdonosok kötelesek erdőgazdálkodó szervezetet alapítani, vagy közös képviseletükről más módon gondoskodni. Az önálló erdőgazdálkodás meglétének feltételeit - a 6/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel - az erdőfelügyelőség határozatban állapítja meg.”

22. § Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az erdő művelési ágának megváltoztatásához, természetben való megosztásához, termelésből való kivonásához, valamint más célra történő időleges igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

(2) Az erdő művelési ágának megváltoztatása, az erdő termelésből való kivonása, valamint más célra történő időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni (csereerdősítés), vagy köteles - az erdészeti hatóság határozata alapján - a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba - a külön törvény szerint - az erdőfelújítás és nevelés fafajtól függő normatív támogatási mérték kétszeresének megfelelő összeget (újraerdősítési költség) befizetni.”

23. § Az Evt. 34. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerűtlenül ejtik el, vagy

b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül ejti el, továbbá

c) az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el.

(4) A vadvédelmi bírság mértéke:

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétől függően

1. mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint,

2. mínusz kettő pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,

3. mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj száz százaléka, de legalább egyszázezer forint;

b) a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás vad esetében a trófea értékétől függően legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg nőivarú egyed esetében a vad fajától függően legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet;”

24. § Az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó, muflon által a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, valamint a mezei nyúl és őz által a szőlőben, gyümölcsösben, erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá bármely hasznos vad és a vaddisznó által a mezőgazdaságon és az erdőgazdálkodáson kívül okozott kárt.”

25. § Az Evt. XII. fejezetének címe, valamint az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet 3. §-a által módosított 42-43. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Erdőfenntartási járulék, erdővédelmi bírság

42. § Az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőség által kitermelésre engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni.

43. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapba fizetni, ha

a) erdejében engedély nélküli fakitermelés történik,

b) az erdőállomány nevelése (tisztítás, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés) és egészségügyi termelése során a fakitermelési engedélyben meghatározott mértéket meghaladóan, illetőleg az állomány szerkezetét károsan befolyásoló mértékben termel ki fát,

c) ha az állomány szerkezetét és egészségi állapotát károsan befolyásoló módon és formában hajtja végre az állománynevelést (tisztítás, gyérítés), illetve a beavatkozás elmulasztásával kárt okoz,

d) túllépi a kitermelt erdő felújítására az erdészeti hatóság által előírt határidőt,

e) az erdő művelési ágát engedély nélkül változtatja meg,

f) az erdőt engedély nélkül vonja ki a termelésből, illetőleg veszi időlegesen igénybe.

(2) Az erdővédelmi bírság mértéke:

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az élőfa engedély nélküli, illetőleg az engedélyezett mértéket meghaladó kitermelése esetén az erdőfenntartási járulék tízszerese, de legalább bruttó köbméterenként ötezer forint, elhalt fa esetén pedig bruttó köbméterenként legalább kettőezer forint,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben évente és hektáronként a célállomány típus szerinti normatív támogatása befejezett értékének harminc százaléka,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben hektáronként az állomány típus szerinti erdőfelújítás normatív támogatása befejezett értékének harminc százaléka,

d) az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetekben a külön törvényben meghatározottak szerint az erdőfelújítás és az erdőnevelés fejlesztési célú normatív támogatásánál figyelembe vett mérték hatszorosa.”

26. § Az Evt. az e törvény 3. mellékletével egészül ki.

27. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) Az állam a költségvetésből biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18. §-ban és a 16. § d), f) pontjában előírt feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b) pontjában írt feladatokat.

(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b) pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjában felsorolt feladatok ellátásához, valamint a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezető díjazásához - az adott év költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30%-áig - az állam hozzájárul.”

28. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell a Földvédelmi Alapba fizetni.”

29. § Az Ftv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földvédelmi bírságot a Földvédelmi Alapba kell befizetni.”

30. § A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül.”

31. § A Tvr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben halászati joga a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege.”

32. § A központi műszaki fejlesztésről szóló 1988. évi XI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Alap forrása)

„g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,”

33. § Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Útv.) 2. §-a a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

(Az Útalap forrásai:)

„h) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő és a közútkezelő szervek által - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján - visszaigényelhető általános forgalmi adó összege;

i) az állami adóhatóság által feltárt és jogerős adóhatósági határozattal megállapított, Útalapot érintő adóhiány, a hozzá kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék.”

34. § Az Útv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A 2. § a) pontja alapján a saját előállítású üzemanyag esetén a belföldi termelő, a bérmunka keretében előállított üzemanyag esetén a belföldi termeltető az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját üzemanyag felhasználása után, továbbá az importőr az általa behozott üzemanyag után

a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1, 2, 9), könnyű fűtőolaj (KSH ITJ 55-16-2) és egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében kilogrammonként 12,50 forintot;

d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál köbméterenként 9,50 forintot

köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.

(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és megállapított Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés alapján befizetésre kötelezettek (a továbbiakban: adózók) közül

a) a belföldi termelő és a belföldi termeltető a tárgyhavi értékesítés árbevételéből, valamint a saját felhasználás után az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla javára köteles megállapítani és megfizetni, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig,

b) az importőr az üzemanyag belföldi forgalom számára történő vámkezelése alkalmával, valamint minden olyan hatósági intézkedésnél, amelynek eredményeként a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, a vámtartozással együtt, a vámhatóság által megjelölt számla javára köteles megfizetni. Az Útalap-hozzájárulás összegét a vámhatóság határozattal állapítja meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás címén havonta beszedett összegeket egy összegben, a követő hónap 5. napjáig átutalja az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára.

(3) Ha az előző negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége meghaladta a 6 millió forintot, az adózónak havi előleget kell fizetnie. Az előleg mértéke az előző negyedév Útalap-befizetési kötelezettségének egyhatod része, amelyet az adózó állapít meg, és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.

(4) A 2. § b)-h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára kell befizetni.

(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a 3. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.

(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi értékesítésnek minősül az is, ha a terméket a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.

(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a) a belföldi gépjárművek utáni adó 50%-a,

b) a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adó 100%-a az Útalap bevételét képezi.

(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el.”

35. § Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak - ideértve azok műtárgyait (hidak stb.) és tartozékait -]

„f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó megfizetésére”

(használhatók fel.)

36. § Az Útv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati fejlesztések előmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére

a) annak legfeljebb 20%-os mértékéig a felvett hitelek visszafizetésére kezességet vállalhat,

b) a koncessziós szerződések részeként megkötött kölcsönszerződés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendő kölcsönt nyújthat.”

37. § (1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az éves összes kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének arányában állapítja meg az őt megillető visszatérítést, és arról a naptári évet követő május 31-ig az adóhatósághoz bevallást tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést elszámolja, és a különbözetet eddig az időpontig megfizeti, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.”

(2) Az Útv. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-mennyiség után is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást, amelyre nem vált jogosulttá, az erre eső visszaigényelt összeget az értékesítést követő hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak köteles visszafizetni.”

38. § Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minősül.”

39. § Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5. §-ban meghatározott visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla egyenlegét - a befizetések és visszatérítések különbözetét az esedékes visszatérítési összegek fedezetének kivételével - valamint a 2. § i) pontja alapján az Útalapot megillető pénzösszegeket az adóhatóság az Útalap kezelőjével kötött megállapodás szerinti időpontokban átutalja az Útalap pénzműveleteinek végzésével megbízott pénzintézetnél vezetett Útalap elszámolási számla javára.”

40. § Az Útv. a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A belföldi termelő, a belföldi termeltető és az importőr a 3. § (1) bekezdése alapján megállapított, általa fizetendő Útalap-hozzájárulás összegéből levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az üzemanyagot terhelő, általa megfizetett Útalap-hozzájárulást, ha az Útalap-hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap-hozzájárulás levonhatóságának (visszaigényelhetőségének) jogosultságát

a) az importőr által külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az üzemanyagnak a vámhatáron át belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,

b) az üzemanyag belföldi termelő vagy belföldi termeltető által történő visszavétele (visszáru) esetén a visszavételről kiállított bizonylattal,

valamint az Útalap-hozzájárulás megfizetéséről kiállított bizonylattal kell igazolni.

(3) Az Útalap-hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiállításának napját vagy a visszavételről szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés időpontját követően igényelhető vissza, illetve vonható le.”

41. § Az Útv. 7. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2) Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében az üzemanyag-értékesítést és -felhasználást terhelő Útalap-hozzájárulás mértékét évente az üzemanyagok fogyasztási adójának növekedési üteméhez igazodóan úgy kell meghatározni, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai összességükben legalább a fogyasztási adóval azonos ütemben növekedjenek.”

42. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57. §-a a következő új bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkező (miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget (elsőként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

a) A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

b) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkező (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.”

43. § (1) A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény (a továbbiakban: KGA tv.) 1. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, illetve a részükre vállalt bankgarancia beváltása következtében őket terhelő kötelezettségek viszontgarantálása. Az Alap 2. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70%-áért viszontgaranciát vállal.”

(2) A KGA tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia feltételeiről, összegéről szerződésben állapodik meg.

(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

  Vissza az oldal tetejére