Időállapot: közlönyállapot (1995.IV.13.)

1995. évi XXIII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawában, 1991. október 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Ottawában, 1991. október 3-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1993. október 21-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1993. november 21-én hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya
és Kanada Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya, (a továbbiakban: Szerződő Felek)

felismerve, hogy az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme hozzájárul mindkét országban az üzleti kezdeményezések előmozdításához és a két ország között fennálló gazdasági együttműködés fejlesztéséhez,

a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk
Meghatározások

A Megállapodás szempontjából:

a) a „terület” kifejezés jelenti:

(i) Kanada vonatkozásában Kanada területét, valamint azokat a tengerparti területeket, ideértve a bármelyik fenti terület parti tengerének külső határánál levő tengerfeneket és altalajt, amelyeken az említett Állam a területek természeti erőforrásainak feltárása és kiaknázása céljából, a nemzetközi joggal összhangban, felségjogokat gyakorol,

(ii) Magyarország vonatkozásában a Magyar Köztársaság területét;

b) a „beruházás” kifejezés gazdasági tevékenységgel kapcsolatos mindenfajta vagyoni értéket jelent, amelyet az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén beruházott, és magában foglalja különösen, de nem kizárólag:

(i) az ingó és ingatlan tulajdont és bármely egyéb, ezzel kapcsolatos tulajdonjogot,

(ii) a részvényeket, értékpapírokat, kötvényeket és adósságleveleket vagy egy társaságban vagy üzleti vállalkozásban való részvétel bármely más formáját, ideértve a kisebbségi vagy közvetett részvételt,

(iii) a pénzre szóló követelést, és a pénzértékkel bíró, szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra vonatkozó igényt,

(iv) a szellemi tulajdonjogokat, ideértve a szerzői jogokra, szabadalmakra, védjegyekre, cégnevekre, ipari mintákra, üzleti titokra, good will-re, valamint know-how-ra vonatkozó jogokat,

(v) a törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások felkutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziós jogokat,

(vi) a gazdasági és kereskedelmi tevékenység folytatására törvény vagy szerződés alapján nyújtott jogokat.

A beruházás formájának módosítása nem érinti annak beruházási jellegét;

c) a „jövedelem” kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget, és különösen, de nem kizárólag jelenti a nyereséget, kamatot, tőkehozadékot, osztalékot, jogdíjat, egyéb díjakat vagy más folyó jövedelmet;

d) a „beruházó” kifejezés mindegyik Szerződő Fél tekintetében jelenti:

(i) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint annak állampolgárai, vagy

(ii) azokat a társaságokat, társulásokat, trösztöket, vegyes vállalatokat, szervezeteket, egyesüléseket, vállalkozásokat, vagy azokat a jogi személyeket, amelyeket ennek a Szerződő Félnek a vonatkozó jogszabályai szerint jegyeztek be vagy alapítottak, és amelyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Fél állampolgárainak irányítása alatt állnak,

(iii) ha a beruházást a beruházó egy olyan jogalanyon keresztül hozta létre, amely nem esik e Cikk d) (ii) pontja alá, és amelyben a beruházónak részvényérdekeltsége van, ez a beruházó a Megállapodás előnyeit az ilyen közvetett részvényérdekeltség mértékében élvezi, azzal a feltétellel azonban, hogy nem élvezheti a Megállapodás előnyeit, ha egy olyan másik beruházásvédelmi megállapodás alapján kívánja a vitarendezési eljárást igénybe venni, amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek a területén a beruházás létrejött.

Ha egy beruházónak az állampolgársága tekintetében véleménykülönbség merül fel, a Szerződő Felek tanácskoznak egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.

II. Cikk
A beruházások ösztönzése

(1) Mindkét Szerződő Fél elősegíti kedvező feltételek kialakulását ahhoz, hogy a másik Szerződő Fél beruházói területén beruházásokat létesítsenek.

(2) Mindkét Szerződő Fél, jogszabályainak, rendelkezéseinek és nyilvánosságra hozott irányelveinek fenntartásával, engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait.

(3) A Megállapodás nem akadályozza egyik Szerződő Felet sem abban, hogy jogszabályokat és rendelkezéseket hozzon a területén létesítendő új üzleti vállalkozással, vagy egy üzleti vállalkozás megvételével, vagy eladásával kapcsolatban, feltéve, hogy ezeket a jogszabályokat és rendelkezéseket minden külföldi beruházóra egyformán alkalmazzák. Az ilyen jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban hozott határozatok nincsenek alávetve a Megállapodás IX. vagy XI. Cikkeiben foglalt rendelkezéseknek.

III. Cikk
A beruházások védelme

(1) Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit a másik Szerződő Fél területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesítik, és ezek teljes védelmet és biztonságot élveznek.

(2) Egyik Szerződő Fél sem részesíti területén a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint amiben bármely harmadik állam beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit részesíti.

(3) Egyik Szerződő Fél sem részesíti területén a másik Szerződő Fél beruházóit beruházásainak vagy jövedelmeinek irányítása, használata, élvezete vagy az azok fölötti rendelkezés tekintetében kedvezőtlenebb elbánásban, mint amiben bármely harmadik Állam beruházóit részesíti.

(4) Az e Cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezésein túlmenően, egyik Szerződő Fél sem részesíti, lehetőség szerint és jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit kedvezőtlenebb elbánásban, mint amiben saját beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit részesíti.

IV. Cikk
Kivételek

A Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek kötelezik az egyik Szerződő Felet arra, hogy a másik Szerződő Fél beruházóira kiterjessze azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely az alábbiakban való részvétel alapján áll fenn:

a) valamely létező vagy a jövőben létrejövő szabadkereskedelmi övezet vagy vámunió;

b) olyan kölcsönös gazdasági segítségre, integrációra vagy együttműködésre vonatkozó multilaterális egyezmény, amelynek bármelyik Szerződő Fél részese vagy részesévé válhat;

c) olyan bilaterális egyezmény, ideértve a vámmegállapodásokat, amely a Megállapodás hatálybalépésének időpontjában érvényben van, és amely a fenti b) pontban foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz; vagy

d) olyan létező vagy a jövőben létrejövő egyezmény, amely kettős adóztatásra vagy más adózási ügyekre vonatkozik.

V. Cikk
Kártalanítás a veszteségekért

Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a másik Szerződő Fél területén levő beruházásai vagy jövedelmei ez utóbbi területén háború, egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot vagy más hasonló körülmények következtében kárt szenvednek, a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet az utóbbi Szerződő Fél bármely harmadik állam beruházóinak nyújt. Az e Cikk alapján teljesített minden fizetést késedelem nélkül azonnal, megfelelő módon, ténylegesen és szabadon átutalják.

VI. Cikk
Tulajdonkorlátozás

Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit nem lehet államosítani, kisajátítani vagy az államosítással vagy kisajátítással azonos következményekkel járó intézkedéseknek alávetni (a továbbiakban: tulajdonkorlátozás) a másik Szerződő Fél területén, kivéve, ha az közérdekből, megfelelő törvényes eljárás keretében, megkülönböztetés nélkül és azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás ellenében történik. Az ilyen kártalanítás a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak a tulajdonkorlátozást közvetlenül megfelelő piaci értékén alapul és a fizetés napjáig a szokásos kereskedelmi kamatlábbal számított kamatot is tartalmazza, ténylegesen átváltható és szabadon átutalható. Az érintett beruházónak jogában áll a tulajdonkorlátozást végrehajtó Szerződő Fél jogszabályai szerint a Szerződő Fél igazságszolgáltatási vagy más független hatóságától ügyének és beruházása értékelésének azonnali felülvizsgálatát kérni az e Cikkben kifejtett elvekkel összhangban.

VII. Cikk
Pénzösszegek átutalása

(1) Mindegyik Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházói számára, hogy késedelem nélkül átutalja különösen

a) a beruházásból keletkezett jövedelmeket;

b) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételeket;

c) a beruházással kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) a másik Szerződő Fél olyan állampolgárainak járó bérek és egyéb térítések megfelelő részét, akik az először említett Szerződő Fél területén levő beruházással kapcsolatban engedéllyel dolgoznak ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai és rendelkezései szerint; és

e) a beruházónak a Megállapodás V. vagy VI. Cikke alapján járó kártalanítást.

Az átutalást a beruházó és az érintett Szerződő Fél megegyezése szerinti konvertibilis valutában kell teljesíteni az átutalás napján érvényes árfolyamon.

E bekezdés szempontjából a késedelem nélkül történő átutalás hat hónapot meg nem haladó időszakon belüli átutalást jelent.

(2) Olyan esetekben, amikor kivételes fizetési mérlegnehézségek állnak fenn, tizennyolc hónapot meg nem haladó időszakra nézve a Szerződő Fél az e Cikk (1) bekezdésében említett bármely összeg átutalását pro rata alapon garantálja azzal, hogy az átutalás teljes időszaka nem haladja meg az öt évet.

(3) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az e Cikk (1) bekezdésében említett átutalásokat nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban, mint a bármely harmadik állam beruházói által létesített beruházásokkal kapcsolatos átutalásokat.

VIII. Cikk
Jogutódlás

(1) Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerződő Fél elismeri ennek a Szerződő Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára vagy jogosultságára vonatkozólag.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége e Cikk (1) bekezdése értelmében jogutódlás következtében megszerezte egy beruházó jogait, úgy jogosult lesz minden körülmények között a beruházót megillető jogok gyakorlására a kérdéses beruházás és az azzal kapcsolatos jövedelmek tekintetében. Ezeket a jogokat a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége gyakorolhatja, vagy a beruházó, ha a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége erre felhatalmazást ad.

IX. Cikk
A beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése

(1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a Megállapodás VI. Cikkében említett tulajdonkorlátozással kapcsolatban felmerülő minden vitát, lehetőség szerint, békés úton kell rendezni. Ha a vitát annak kezdeményezésétől számított hat hónapos időszakon belül nem sikerült békés úton rendezni, azt választottbíróság elé lehet terjeszteni az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

(2) Minden olyan vitát, amely a Megállapodás keretében az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között felmerül, de más, mint az e Cikk (1) bekezdésében említett vita, lehetőség szerint, békés úton kell rendezni. Ha a vitát annak kezdetétől számított hat hónapos időszakon belül nem sikerült békés úton rendezni, úgy azt az említett Szerződő Fél és a beruházó között létrejött megegyezés alapján választottbíróság elé kell terjeszteni az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából.

(3) Ezekben az esetekben a vitát vagy

a) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1976. december 15-én elfogadott 31/98. számú határozatban foglalt, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Joggal Foglalkozó Bizottságának Választottbírósági Eljárási Szabályzata szerint;

vagy

b) ha mindkét Szerződő Fél tagja az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek, úgy annak a szabályai szerint kell rendezni.

X. Cikk
Tanácskozások és tájékoztatáscsere

Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról tanácskozzanak. Bármelyik Szerződő Fél kérésére tájékoztatáscserét kell tartani arról, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai, rendelkezései, határozatai, adminisztratív gyakorlata vagy eljárása vagy irányelvei milyen hatással lehetnek a Megállapodás alá tartozó beruházásokra.

XI. Cikk
A Szerződő Felek közötti viták

(1) A Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerült vitákat, ha lehetséges, diplomáciai úton kell rendezni.

(2) Amennyiben a vitát diplomáciai úton hat hónapos időszakon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére döntés céljából választottbíróság elé terjesztik.

(3) A választottbíróságot minden egyes vitás esetre megalakítják. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. Ez a két tag azután megválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a választottbíróság Elnökének jelölnek ki. Az Elnököt a választottbíróság két másik tagjának kijelölésétől számított két hónapon belül kell kijelölni.

(4) Amennyiben az e Cikk (3) bekezdésében megjelölt határidőkön belül a szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél, egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha az említett feladat ellátásában egyébként akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha az említett feladat ellátásában akadályoztatva van, a szükséges kijelölések megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.

(5) A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Az ilyen döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. Ellenkező megegyezés hiányában, a választottbírósági döntést az Elnöknek az e Cikk (3) vagy (4) bekezdésével összhangban történt kijelölésétől számított hat hónapon belül meg kell hoznia. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait. Mindegyik Szerződő Fél viseli saját választottbírósági tagjának és a választottbírósági eljárásban való képviseltetésének költségeit; az Elnökkel kapcsolatos költségeket és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. Mindazonáltal a választottbíróság rendelkezhet úgy a határozatában, hogy a Szerződő Felek egyike a költségeket nagyobb arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező.

XII. Cikk
Módosítások

A Megállapodás a Szerződő Felek közös megegyezésével módosítható. Az ilyen módosítások az e tárgyban történt jegyzékváltás útján közösen megállapított időpontban lépnek hatályba.

XIII. Cikk
Más nemzetközi megállapodások

Amennyiben egy ügyre a Megállapodás és egyúttal bármely más olyan nemzetközi megállapodás rendelkezései vonatkoznak, amelynek mindkét Szerződő Fél részese, a jelen Megállapodás nem akadályozza meg az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén beruházást létesítő beruházóját abban, hogy a kedvezőbb feltételeket vegye igénybe.

XIV. Cikk
Záró rendelkezések

(1) A Megállapodás 30 nappal azután lép hatályba, hogy a két ország írásban értesítette egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.

(2) A Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén 1973. január 1-jén vagy azután létesített.

(3) A Megállapodás tízéves időszakra marad hatályban, és továbbra is hatályban marad, feltéve, ha egyik Szerződő Fél sem értesíti írásban a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani. A Megállapodás felmondása az erről szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételétől számított egy év elteltével lép hatályba. Azokra a beruházásokra nézve, amelyeket a Megállapodás felmondása hatálybalépésének időpontja előtt létesítettek, a Megállapodás I-XIII. Cikkeiben foglalt rendelkezések húszéves időszakra hatályban maradnak.

ENNEK HITELÉÜL, a kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

KÉSZÜLT két eredeti példányban, Ottawában, 1991. október 3. napján, magyar, angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kanada Kormánya
Kormánya nevében nevében”

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. november 21-től kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére