Időállapot: közlönyállapot (1995.IV.28.)

1995. évi XXIX. törvény

a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse

az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer kialakítását,

a nemzetközi megállapodások megfelelőség tanúsításra vonatkozó cikkeinek végrehajtását,

a nemzeti akkreditálás rendszeréről a következő törvényt alkotja:

Az akkreditálás célja

1. § (1) Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

(2) Az akkreditálás a magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulása, a nemzetgazdaság szereplői piacképességének növelése, a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében elő kell segítse a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését. A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetővé kell tenni a tanúsítást végző szervek felkészültségének igazolását, elismerését.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény meghatározza a nemzeti akkreditálás rendszerét, továbbá a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumai, tanúsító és ellenőrző szervezetei akkreditálásának feltételeit a vonatkozó, a törvény 1. számú mellékletében feltüntetett szabványok alapján.

(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, a törvény 1. számú mellékletében feltüntetett szabványokban, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) kalibrálólaboratóriumok,

c) terméktanúsító szervezetek,

d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,

e) személyzettanúsító szervezetek,

f) ellenőrző szervezetek.

Fogalommeghatározások

3. § E törvény alkalmazásában a fogalmakat az 1. számú mellékletben feltüntetett szabványok szerint kell értelmezni.

Alapelvek

4. § Az akkreditálás során érvényesíteni kell a következő alapelveket:

a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot,

b) szakszerűséget,

c) a közérdek képviseletét,

d) az igénybevétel önkéntességét,

e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,

f) a közigazgatási szervek részvételi lehetőségének biztosítását,

g) az akkreditáló szervekre vonatkozó, az 1. számú mellékletben meghatározott szabványok alkalmazását,

h) az üzleti titok védelmét,

i) harmonizálást az akkreditálás nemzetközi és európai eljárási rendjével.

A Nemzeti Akkreditáló Testület

5. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete e törvény felhatalmazása alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület).

(2) A Testület köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti akkreditálás rendszerét irányító, működtető, ellenőrző és az akkreditálást végző tevékenységet lát el, kizárólagos jogkörrel.

(3) A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

A Testület feladatai

6. § (1) A Testület fő feladatai:

a) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálására, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálatára, az akkreditáltság felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása a nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével,

b) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálása, az akkreditált szervezetek időszakos felülvizsgálata az akkreditáltság fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából,

c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők kijelölése és értékelése,

d) a képviselet a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetekben,

e) a két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,

f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,

g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében, továbbá az iskolai rendszerű képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,

h) szaktanácsadás akkreditálási kérdésekben,

i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feladatokat a Testület a szakmai akkreditáló bizottságokon keresztül látja el.

(3) A Testület ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal, és azt a Testület az alapszabályában rögzíti.

7. § (1) A Testület a törvényben rögzített feladatai ellátásához szükséges adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló, saját adatgyűjtés és más szervektől adatátvétel útján szerzi be.

(2) A Testület közhiteles nyilvántartást vezet:

a) az akkreditálást kérelmező és az akkreditált vizsgáló- és kalibráló-, tanúsító és ellenőrző szervezetekről,

b) a Testület tagjairól,

c) az akkreditálási tevékenységet folytató bizottságokról és azok tagjairól,

d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről,

e) az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról.

(3) A nyilvántartásba bárki díjtalanul betekinthet. A Testület - kérésre, költségtérítés ellenében - a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) szolgáltat.

A Testület tagjai

8. § (1) A Testület tagjai:

a) hivatalból a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák,

b) az akkreditált státus fennállásának időtartamára az akkreditált szervezetek,

c) az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények,

ha az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek elfogadják.

(2) A tagok jogait és kötelezettségeit a Testület alapszabálya állapítja meg.

A Testület szervei

9. § A Testület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az Akkreditálási Tanács,

c) a pénzügyi ellenőrző bizottság,

d) a fellebbviteli bizottság,

e) a szakmai akkreditáló bizottságok,

f) az ügyintéző szervezet.

Közgyűlés és tisztségviselők

10. § (1) A Testület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

(2) A közgyűlést - a napirend megjelölésével - a Testület elnöke hívja össze.

(3) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, amennyiben ezt - a napirend megjelölésével - a közgyűlés szavazásra jogosult tagjainak egyharmada írásban kéri.

11. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. Amennyiben határozatképtelen a közgyűlés, újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(2) A Testület alapszabálya elfogadásához és módosításához a közgyűlésen szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A közgyűlésen és az Akkreditálási Tanácsban szavazati joggal rendelkező tagok körét az alapszabály tartalmazza.

12. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b) döntés az éves beszámoló elfogadásáról,

c) az Akkreditálási Tanács választható tagjainak megválasztása és felmentése,

d) a Testület elnökének és elnökhelyettesének megválasztása és felmentése,

e) a pénzügyi ellenőrző bizottság, továbbá a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és felmentése,

f) az Akkreditálási Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása,

g) az éves költségvetés és az erről készült éves beszámoló elfogadása,

h) mindaz, amit e törvény és az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,

i) a Testület szervezetét és működését érintő kérdésekben való döntés.

(2) A közgyűlés elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztét a Testület elnöke, illetve elnökhelyettese látja el.

13. § A közgyűlés lefolytatásának, a határozathozatalnak és a választásoknak a rendjét a Testület alapszabálya állapítja meg.

14. § (1) Az alapszabályban meghatározott időre a Testület elnökét és elnökhelyettesét - aki egyben az Akkreditálási Tanács elnöke és elnökhelyettese - a közgyűlés választja.

(2) Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felel.

15. § (1) Az elnök képviseli a Testületet. Az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza, illetőleg felmenti az ügyvezető igazgatót. Ellátja az alapszabályban számára megállapított feladatokat.

(2) Az elnök képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

(3) Az elnököt akadályoztatása esetén távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.

Az alapszabály

16. § (1) A Testület az alapszabályában biztosítja:

a) az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdekképviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek, az akkreditált szervezetek és egyéb, az akkreditálásban érdekelt szervezetek megfelelő részvételét a Testület szervezetei munkájában, gondoskodva arról, hogy egyetlen érdek se váljon meghatározóvá;

b) a Testület szerveinek működésére és az akkreditálásra vonatkozó eljárási szabályok megalkotását az akkreditálás alapvelvei, valamint az akkreditáló szervezetekre vonatkozó szabványok, továbbá az egyéb európai és nemzetközi előírások figyelembevételével.

(2) Az alapszabály állapítja meg:

a) a Testület szervei létrehozásának, megbízásának, valamint működésének szabályait,

b) a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervek akkreditálására és annak felülvizsgálatára, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárások rendjét,

c) a Testület és az akkreditált szervek tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszok elbírálásának eljárási rendje részletes szabályait,

d) az akkreditálási eljárás során alkalmazott díjszabás megállapításának módját, kivéve az Országos Mérésügyi Hivatal feladatkörével összefüggésben, a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról szóló külön jogszabályban foglaltakat,

e) a nemzeti akkreditálási jel alkalmazásának és az akkreditált státusra való hivatkozás feltételeit,

f) a Testület gazdálkodásának szabályait,

g) az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket, összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket a Tanács nyilvánosságra hoz,

h) a fellebbviteli bizottság tagjai szakképesítésére vonatkozó szabályokat.

(3) Az alapszabály a közgyűlés által meghatározott egyéb rendelkezéseket is tartalmazhat.

Akkreditálási Tanács

17. § (1) Az Akkreditálási Tanács mindenkori összetételében a szavazati joggal rendelkező tagok körében

a) 40%-os arányt képviselnek a hivatalból tagok (a Testület elnöke és elnökhelyettese, a minisztériumok, a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és az országos gazdasági kamarák),

b) 30%-os arányt képviselnek az akkreditált szervezetek,

c) 30%-os arányt képviselnek a testületi tagsággal bíró érdekképviseleti szervezetek, tudományos és műszaki egyesületek és a felsőoktatási intézmények képviselői

azzal, hogy a szavazati joggal rendelkező tagok száma nem haladhatja meg az ötven főt.

(2) A Testület elnöke és elnökhelyettese a Tanácsban szavazati joggal rendelkezik.

(3) A szakmai akkreditáló bizottságok elnökei a Tanács tanácskozási jogú, de szavazati joggal nem rendelkező tagjai.

(4) A Testület ügyvezető igazgatója hivatalból titkára az Akkreditálási Tanácsnak és ilyen minőségben vesz részt az ülésein.

(5) Az Akkreditálási Tanács hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály, illetve az alapszabály módosításának kidolgozása, közgyűlés elé terjesztése és az egyéb belső szabályzatok jóváhagyása,

b) a Testület működésének elvi irányítása két közgyűlés közötti időszakban, a közgyűlés határozatainak megfelelően,

c) a Testület ügyvezető igazgatója kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

d) az éves költségvetés jóváhagyása és végrehajtásának ellenőrzése, illetve az ezekről készült beszámoló jóváhagyása,

e) a Testület szolgáltatásaiért fizetendő díj megállapítása,

f) a Testület ügyvezető igazgatójának beszámoltatása,

g) a fellebbviteli bizottság és a szakmai akkreditáló bizottságok tagjai foglalkoztatásának módjáról való döntés,

h) a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszüntetése, elnökeiknek megbízása és felmentése, továbbá működésük szabályainak a jóváhagyása, működésük felügyelete, valamint a működésükkel kapcsolatos vitás kérdésekben állásfoglalás és döntés,

i) a Testület és szervei tevékenységét érintő jogszabályok tervezeteinek véleményezése, illetve ilyenek megalkotásának javasolása,

j) döntéshozatal külföldi akkreditáló szervek által kiadott akkreditálási okiratok elismeréséről,

k) az akkreditálással kapcsolatos oktatási tevékenység koncepciójának véleményezése,

l) a Kormány részére szóló éves beszámoló jóváhagyása,

m) a Testület és szervei belső szabályzatainak, valamint ezek módosításának jóváhagyása.

Pénzügyi ellenőrző bizottság

18. § (1) A közgyűlés legalább háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választ. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja az Akkreditálási Tanácsnak, a fellebbviteli bizottságnak, a szakmai akkreditáló bizottságoknak és az ügyintéző szervezetnek.

(2) A pénzügyi ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik a Testület gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek keretében a pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület bármely szervétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(3) A közgyűlés a Testület éves költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról a pénzügyi ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönt.

Fellebbviteli bizottság

19. § (1) A közgyűlés 3 éves időtartamra 3 tagból álló fellebbviteli bizottságot választ. A fellebbviteli bizottság tagjának csak olyan személy választható, aki nem tagja az Akkreditálási Tanácsnak, az ellenőrző bizottságnak, a szakmai akkreditáló bizottságoknak és az ügyintéző szervezetnek.

A fellebbviteli bizottság 1 jogi és 2 műszaki végzettségű, legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező szakemberből áll.

(2) A fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik a Testület akkreditálásra (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) vonatkozó döntései, valamint az akkreditált szervek tevékenysége ellen benyújtott panaszok kivizsgálása.

20. § (1) A fellebbviteli bizottság a panasz benyújtásától számított 30 napon belül az érdekelt feleket meghallgatja, és az ügyben határozatot hoz.

(2) A fellebbviteli bizottság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az érdekelt fél keresettel kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.

(3) A fellebbviteli bizottság az általa hozott határozat felülvizsgálata iránti keresetet - az ügy irataival együtt - a beérkezéstől számított 8 napon belül az illetékes bíróságnak küldi meg.

21. § A fellebbviteli bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel.

Szakmai akkreditáló bizottságok

22. § (1) A szakmai akkreditáló bizottság összetételét az alapszabályban meghatározott feltételekkel a bizottság elnöke és a Testület ügyvezető igazgatója javasolja, és jóváhagyásra előterjeszti az Akkreditálási Tanácsnak.

(2) A szakmai akkreditáló bizottságok feladata szakterületükön az akkreditálás speciális követelményeinek meghatározása, az akkreditálási eljárás és a felülvizsgálat lefolytatása - minősítők bevonásával.

(3) A szakmai akkreditáló bizottság jelöli ki az akkreditálásban részt vevő minősítőket.

(4) Az akkreditáltság odaítéléséről, felfüggesztéséről és visszavonásáról a szakmai akkreditáló bizottság határozatot hoz. Az akkreditáltság odaítéléséről szóló határozatot, a határozat alapján kiállított okiratot, valamint az akkreditáltság felfüggesztéséről és visszavonásáról szóló határozatot a Testület ügyvezető igazgatója írja alá.

Ügyintéző szervezet

23. § (1) Az ügyintéző szervezet a Testület alkalmazottaiból áll, akik felett a munkáltatói jogokat a Testület ügyvezető igazgatója gyakorolja.

(2) Az ügyintéző szervezet ellátja a Testület ügyviteli teendőit, biztosítja a feltételeket annak folyamatos működéséhez, és ellenőrzi az akkreditálás formai követelményeinek betartását.

(3) Az ügyintéző szervezet szervezi az akkreditálással kapcsolatos ismeretek oktatását, részt vesz az iskolarendszeren kívüli képzésben, továbbá az iskolai rendszerű képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában.

Eljárási szabályok

24. § A Testület szerveinek eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Törvényességi felügyelet

25. § (1) A Testület felett a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) A kijelölt miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és a többi belső szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a Testület szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi belső szabályzatot.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha a Testület működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a kijelölt miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság

a) megsemmisíti a Testület testületi szervének jogsértő határozatát és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendelheti el,

b) felfüggeszti a Testület testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelőbiztost rendelhet ki.

(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyűlését. Ha a közgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, a Testület más testületi szerveinek és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(6) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként, aki a Testületben tisztséget nem viselhet.

(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

26. § A Testület azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatát - az elfogadástól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.

A Testület kapcsolatai

27. § (1) A Testület a Kormánnyal a kapcsolatot a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter útján tartja.

(2) A Testület a munkájáról készült éves beszámolót a Kormánynak is megküldi.

(3) Az akkreditálással összefüggő jogszabályok, egyéb előírások, koncepciók előkészítésekor a központi közigazgatási szervek kikérik a Testület véleményét, és a Testület észrevételeire érdemi választ adnak.

(4) A hatósági vizsgálati és tanúsítási területen - a kijelölés feltételeinek kidolgozása, a kijelölési eljárás lefolytatása, a kijelölésről való döntéshozatal, valamint a kijelölt szervezetek felülvizsgálata tekintetében - a jogszabályt kibocsátó miniszter megkéri a Testület véleményét.

(5) A Testület együttműködik a gazdasági és szakmai képviseleti szervezetekkel. Az együttműködés során a Testület az érdekképviseleti szervezeteket tájékoztatja az akkreditálási tevékenységet érintő kérdésekben.

Pénzügyi források

28. § (1) A törvény 2. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak tulajdonjogát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Testület szerzi meg, e vagyon a Testület működését szolgálja.

(2) A Testület működésének pénzügyi forrásai:

a) a központi költségvetésből kapott támogatás, amely legalább a nemzetközi együttműködés költségeit fedezi,

b) a Testület szolgáltatásaiért fizetendő díjak és költségtérítések.

(3) A kormányzati szervek által igényelt, a közérdekű, különösen az élet-, az egészség-, a testi épség, a vagyonbiztonság, az emberi környezet, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó akkreditálás feltételeinek kidolgozását, valamint a kormányzati szervek által kijelölt szervezetek akkreditálását a Testület a kormányzati szervekkel kötött szerződés alapján végzi. A kormányzati igények koordinálásáért a kijelölt miniszter felel.

Átmeneti rendelkezések
A Testület megalakítása

29. § (1) A Testület megalakításának előkészítésére előkészítő bizottságot kell alakítani a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A törvény 8. §-ában meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Testület felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) közölhetik, hogy részt kívánnak-e venni az előkészítő bizottság megalakításában.

(3) A miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül összehívja a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselőit, akik megválasztják az előkészítő bizottság tagjait és elnökét. Az előkészítő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

30. § (1) A Testület alakuló közgyűlését az előkészítő bizottság elnöke hívja össze, a törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül.

(2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésnek javaslatot tesz

a) közgyűlés levezető elnökének és más tisztségviselőinek személyére,

b) az előkészítő bizottság tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyására,

c) az alapszabályra,

d) a Testület költségvetése vitelének ideiglenes szabályaira,

e) az elnök (az elnökhelyettes), az Akkreditálási Tanács választható tagjainak, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak személyére.

(3) Ha az előkészítő bizottság által javasolt alapszabály jelentős átdolgozása válik szükségessé, a résztvevők közül háromtagú szerkesztőbizottságot kell választani. A szerkesztőbizottság feladata az alapszabály átdolgozása. Az átdolgozott alapszabály elkészültéig a (2) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltakról nem lehet határozni, és szükség esetén az alakuló közgyűlést fel kell függeszteni.

31. § (1) Az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül létre kell hozni az Akkreditálási Tanácsot, a szakmai akkreditáló bizottságokat és az ügyintéző szervezetet. A Testület elnöke az Akkreditálási Tanács jóváhagyásával megbízza az ügyvezető igazgatót.

(2) A Testület elnöke intézkedik az alapszabály, az Akkreditálási Tanács, a fellebbviteli bizottság, az ügyintéző szervezet és a szakmai akkreditáló bizottságok ügyrendjének közzétételéről.

(3) A Testület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(4) A Testület létrehozása szempontjából a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt akkreditált szervezetek alatt a Magyar Szabványügyi Hivatal, illetve az Országos Mérésügyi Hivatal által működtetett akkreditálási rendszerekben, a törvény hatálybalépéséig, az MSZ EN 45000 szabványsorozat szerint akkreditált szervezeteket kell érteni.

Hatálybalépés

32. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény 29-31. §-ában előírt, a Testület létrehozására irányuló szervezési teendők előkészítése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata.

1. számú melléklet az 1995. évi XXIX. törvényhez

Az akkreditálási eljárásban alkalmazott szabványok

MSZ EN 45001 Vizsgálólaboratóriumok működésének általános feltételei
MSZ EN 45002 Vizsgálólaboratóriumok minősítésének általános feltételei
MSZ EN 45003 Laboratóriumakkreditáló szervekre vonatkozó általános feltételek
MSZ EN 45011 Terméktanúsítást irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek
MSZ EN 45012 Minőségbiztosítási rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek
MSZ EN 45013 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek

2. számú melléklet az 1995. évi XXIX. törvényhez

A Testület tulajdonába kerülő vagyon

A Testület tulajdonába kerülnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal tulajdonában lévő vagyontárgyak közül az alább felsorolt ingatlanrész és ingóságok:

1. A Budapest IX. ker., 132. számú tulajdoni lapon 36838 hrsz. alatt felvett „lakóház, udvar” megjelölésű, Budapest IX., Üllői út 25. alatti belterületi ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Szabványügyi Hivatal (Budapest IX., Üllői út 25.) kezelésében álló 11/19-ed részéből 1/38-ad rész.

Nyilvántartási értéke: 1 804 000 Ft.

2. A Testület által használt helyiségek berendezési és felszerelési tárgyai nyilvántartási értékben a Magyar Szabványügyi Hivatal készletéből a Testület tulajdonába kerülnek.

Összesen: 479 000 Ft.

3. Az adminisztrációs, nyilvántartási feladatok ellátásához szükséges irodagépek és eszközök a Magyar Szabványügyi Hivatal vagyonából ugyancsak a Testület tulajdonába kerülnek bruttó értékben.

Összesen: 680 000 Ft.


  Vissza az oldal tetejére