Időállapot: közlönyállapot (1995.V.5.)

1995. évi XXXII. törvény

a szabadalmi ügyvivőkről * 

A szabadalmi ügyvivő feladata

1. § (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, használati mintaoltalmi, ipari mintaoltalmi, topográfia oltalmi, védjegy és eredetmegjelölési eljárások, és az ezekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások;

b) a szabadalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, előhasználati jog fennállásával kapcsolatos, valamint a találmány- és a szabadalombitorlás, a használati minta és a használati mintaoltalom bitorlása miatt indított eljárások;

c) az ipari minta jogosulatlan átvételével kapcsolatos és az ipari mintaoltalom megsértése miatt indított eljárások;

d) a topográfia és a topográfia oltalom bitorlása, valamint a számítógépi programalkotáson vagy a hozzá tartozó dokumentáción fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;

e) a védjegybitorlás és az eredetmegjelölés oltalmának megsértése miatt indított eljárások;

f) az a)-e) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;

g) az újításokkal kapcsolatos eljárások;

h) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;

i) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint

j) az a)-e) és g)-i) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében az üzleti titok megsértése, a szolgai utánzás és a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások.

A szabadalmi ügyvivői működés feltételei

2. § (1) Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamara (28. §) tagja.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamarába felvételre jogosult, aki

a) magyar állampolgár,

b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és

e) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.

(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell

a) szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, vagy tagsággal a Szabadalmi Ügyvivők Biztosítási és Segélyező Egyesületében, kivéve, ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél működik;

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel, kivéve, ha az ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetőleg a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik.

(4) Nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába

a) aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,

b) aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,

d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik.

3. § (1) A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.

(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő:

„Én ..................................................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek; szabadalmi ügyvivői hivatásomat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm, a rám bízott ügyeket legjobb tudásom szerint intézem, és semmit el nem mulasztok, ami azok sikeres ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges.”

Szabadalmi ügyvivői vizsga

4. § (1) Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet, aki megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt feltételeknek, akinek továbbá külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítése és legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van.

(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.

(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

(4) A szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

A kamarai tagság megszűnése

5. § A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha

a) ezt írásban kéri,

b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével eltiltja,

c) jogerős határozattal a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják,

d) magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét megszünteti,

e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik,

f) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja,

g) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása vagy tagsága,

h) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő lakásra vagy irodahelyiségre, vagy

i) meghal.

A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti keretei

6. § (1) Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével

a) egyéni szabadalmi ügyvivőként,

b) szabadalmi ügyvivői irodában, vagy

c) korlátolt felelősségű társaságban (a továbbiakban: szabadalmi ügyvivői társaság) foglalkozhat.

(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.

A szabadalmi ügyvivői iroda

7. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van.

(2) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.

(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.

8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által történt nyilvántartásba vételével jön létre, és alapszabálya szerint működik.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát, amelynek későbbi módosításait ugyancsak be kell mutatni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának.

(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivői irodának.

(4) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, valamint döntés az iroda megszűnéséről.

(5) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.

(6) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fent.

9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a taggyűlés határozata alapján egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szűnik meg.

(2) Szétválás és jogutód nélküli megszűnés esetén az iroda vagyonának megosztásáról a taggyűlés dönt.

(3) A jogutód nélkül megszűnt szabadalmi ügyvivői iroda tartozásaiért a tag az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.

Szabadalmi ügyvivői társaság

10. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha

a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,

b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő,

c) a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal rendelkeznek,

d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.

(2) A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.

11. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaság alapítását - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarához.

(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.

Szabadalmi ügyvivő foglalkoztatása gazdálkodó szervezetnél

12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.

(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.

A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei

13. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(2) A szabadalmi ügyvivő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.

14. § (1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység kivételével nem állhat más munkaviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint a választottbírói, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.

(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóság vagy bíróság alkalmazásában állt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a hatóságnál, illetőleg bíróságnál, amelynél működött.

15. § (1) A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivői titoktartás körébe eső tényeket vagy adatokat tartalmaznak.

(3) Az ügyfél, illetőleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

Az ügyfélképviselet szabályai

16. § (1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő [6. § (1) bekezdés] ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa korábban ellátott ügyével.

(2) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.

(3) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.

(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.

17. § (1) A szabadalmi ügyvivői megbízást - a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivő vállalja el, és ő köti meg a szabadalmi ügyvivői díjazásra vonatkozó megállapodást.

(2) A szabadalmi ügyvivői díjazás összege és megfizetésének módja szabad megállapodás tárgya.

(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő köteles a bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivő kérheti a kirendelés alóli felmentését.

(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére és jogállására a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.

18. § (1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a tényvázlatot a megbízóval aláíratja.

(2) A szabadalmi ügyvivő meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivő a meghatalmazást ellenjegyzi.

(3) A szabadalmi ügyvivői meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi ügyvivőt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

(4) A szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.

(5) A szabadalmi ügyvivő a megbízást személyesen látja el; jogosult a megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőjelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.

19. § (1) A szabadalmi ügyvivő - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltől átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszűnése után, ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták, eredetiben kiadni.

(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.

(3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzről és egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.

(4) A szabadalmi ügyvivő a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivői munkadíj, költségátalány, illetőleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.

20. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyről olyan aktát, illetőleg nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja.

(2) A szabadalmi ügyvivő köteles a megszűnt ügyek iratait a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni; az iratok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell őrizni.

(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet.

Anyagi felelősség

21. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel.

(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetőleg a társasági szerződés előírásai, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.

Fegyelmi felelősség

22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) pénzbírság,

d) kizárás a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából.

(3) A kiszabott pénzbírság összege a közalkalmazotti illetményalap tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát illeti meg.

23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.

(2) Ha a szabadalmi ügyvivő vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.

24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg.

(2) A fegyelmi ügyekben a Szabadalmi Ügyvivői Kamara fegyelmi bizottsága háromtagú tanácsban jár el.

(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.

(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.

(5) A bíróság a fegyelmi bizottság határozatát megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.

(6) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja.

(7) A fegyelmi bizottság keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.

25. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke a cselekmény, illetőleg mulasztás tudomásra jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetőleg a mulasztás befejezése óta három év eltelt.

(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

(3) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, pénzbírságnál három évig, kizárásnál öt évig tart.

(4) A jogerős fegyelmi határozatot a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a büntetés hatályának időtartamáig nyilvántartja.

A szabadalmi ügyvivőjelölt

26. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet [6. § (2) bek.] munkaviszonyban szabadalmi ügyvivőjelöltként alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe bejegyeztek.

(2) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál, aki

a) magyar állampolgár,

b) Magyarországon lakóhellyel rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és

e) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.

(3) Nem jegyezhető be a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe

a) aki a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;

b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,

a) aki ezt írásban kéri;

b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnik, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál nem igazolja;

c) akit a közügyektől a bíróság jogerős ítéletével eltilt;

d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;

e) aki magyar állampolgárságát elveszti, vagy magyarországi lakóhelyét megszünteti;

f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeznek;

g) aki meghal.

27. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; a szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.

(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.

A Szabadalmi Ügyvivői Kamara

28. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara működési területe országos, székhelye Budapest.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi a szabadalmi ügyvivők jogait, őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítésén, és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét.

(4) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara véleményezési joggal részt vesz a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében; az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani, és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.

(5) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.

29. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja

a) szavazati joggal részt vehet a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlésén;

b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt;

c) javaslattal, észrevétellel fordulhat a Szabadalmi Ügyvivői Kamara bármely szervéhez.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja köteles

a) megtartani a Szabadalmi Ügyvivői Kamara által kiadott szabályzatok előírásait;

b) határidőben megfizetni a kamarai tagdíjat;

c) bejelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának szabadalmi ügyvivői működésének formáját és helyét, valamint az ebben bekövetkezett változásokat.

30. § A Szabadalmi Ügyvivői Kamarának a szabadalmi ügyvivő tagfelvételét megtagadó, a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzés iránti kérelmet elutasító, valamint a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételét megtagadó határozata ellen a kérelmező, a kamarai tagság megszűnését, illetőleg az ügyvivőjelölti névjegyzékből való törlést kimondó határozat ellen pedig az érintett szabadalmi ügyvivő, illetőleg szabadalmi ügyvivőjelölt a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.

31. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség,

c) a fegyelmi bizottság és

d) a számvizsgáló bizottság.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tisztségviselői: az elnök, a két alelnök és a pénztáros.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetőleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök vagy elnökségi tag képviseli.

32. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel

a) megállapítja és módosítja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;

b) titkos szavazással megválasztja és visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint

c) megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjának összegét.

(2) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor a tizenöt napon belül újból összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott határozatokat, amelyeknél a jelenlévő tagok legalább kétharmadának a szavazata szükséges.

33. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szervezetének és működésének szabályait az alapszabály állapítja meg.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.

(3) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatban állapítja meg a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás legkisebb összegét.

(4) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivői működést érintő egyéb kérdésekben - a jogszabályok keretei között - további szabályzatokat adhat ki.

Törvényességi felügyelet

34. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara működése felett a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.

(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy

a) a Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) a Szabadalmi Ügyvivői Kamara határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a Szabadalmi Ügyvivői Kamara szabályzatainak.

35. § (1) Ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata, egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - határidő kitűzésével - felhívja a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Ha a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.

(3) A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének keresete alapján

a) megsemmisítheti a Szabadalmi Ügyvivői Kamara jogszabálysértő szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütköző határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat meghozatalát rendelheti el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlését.

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet és az ezt módosító 3/1986. (II. 13.) MT rendelet, a végrehajtására kiadott 4/1976. (III. 30.) IM rendelet és az ezt módosító 2/1986. (II. 13.) IM rendelet, valamint a szabadalmi ügyvivői díjszabásról szóló 5/1976. (III. 30.) IM rendelet.

(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a társadalombiztosításról, a számvitelről, valamint a beszámoláskészítésről és könyvvezetésről szóló jogszabályoknak az egyéni ügyvédekre, illetve az ügyvédi irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivőkre, illetve a szabadalmi ügyvivői irodákra is alkalmazni kell.

Átmeneti rendelkezések

37. § (1) Az e törvény szerinti Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakítása során a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezetének javaslatára - a törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe bejegyzett szabadalmi ügyvivők közül héttagú ideiglenes elnökséget nevez ki, amely saját tagjai közül titkos szavazással ideiglenes elnököt és alelnököt választ.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alakuló közgyűlésére az ideiglenes elnökség összehívja a hatálybalépés napján érvényes szabadalmi ügyvivői névjegyzékben szereplő valamennyi szabadalmi ügyvivőt, azokat kivéve, akik a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehetők fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába.

(3) Az alakuló közgyűlésen csak a meghívottak vehetnek részt, azt a törvényességi felügyeletet gyakorló személy képviselőjének jelenlétében kell megtartani.

(4) Az alakuló közgyűlés elfogadja az alapszabályt, megválasztja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát és számvizsgáló bizottságát; az ideiglenes elnökség megbízatása a választási eredmények kihirdetésével ér véget.

(5) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulását az elnök bejelenti a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.

38. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara alakuló közgyűlésén jogszerűen részt vett szabadalmi ügyvivők az alakuló közgyűlés napjával a Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjává válnak.

(2) A Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulásától számított három hónapon belül előterjesztett felvételi kérelme alapján fel kell venni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába azt, aki e törvény hatálybalépése napján be volt jegyezve a szabadalmi ügyvivők Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, kivéve, ha a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába.

(3) Azt, akit e törvény hatálybalépése előtt bejegyeztek a szabadalmi ügyvivők Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, de a 2. § (4) bekezdésének d) pontja szerint nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába, a felvételt kizáró ok megszűntétől számított három hónapon belül előterjesztett kérelme alapján fel kell venni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába.

39. § (1) Az e törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivői munkaközösség szabadalmi ügyvivői irodaként folytatja működését; a szabadalmi ügyvivői irodának a Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulásától számított három hónapon belül kell benyújtania új alapszabályát nyilvántartásba vételre.

(2) A szabadalmi ügyvivői irodából kivált szabadalmi ügyvivőt a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelősség a szabadalmi ügyvivői iroda korábbi tevékenységéért.

(3) Az e törvény hatálybalépése napján szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a hatálybalépéstől számított három hónapon belül a jelen törvénnyel összhangba hozott társasági szerződését be kell nyújtania a cégbírósághoz, s a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kérnie kell nyilvántartásba vételét a Szabadalmi Ügyvivői Kamarától.

(4) Ha a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezete vagyonát ingyen ruházza át a Szabadalmi Ügyvivői Kamarára, a vagyont a Kamara adó- és illetékmentesen szerzi meg.

Felhatalmazások

40. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy az igazságügyminiszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat.


  Vissza az oldal tetejére