Időállapot: közlönyállapot (1995.V.26.)

1995. évi XL. törvény

a közbeszerzésekről * 

Az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áruelőállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi szerződéseinkkel összhangban - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya
A törvény hatálya alá tartozó szervezetek

1. § E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:

a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat;

b) a köztestület és a közalapítvány;

c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg az a)-b) pontban meghatározott szervezet meghatározó befolyása alatt álló közhasznú társaság, biztosító egyesület, vízgazdálkodási társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is;

d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg a kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;

e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §-ának (4) bekezdése szerinti önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik [az a)-e) pontokban foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: ajánlatkérők].

A törvény hatálya alá tartozó beszerzések

2. § (1) Az 1. § szerinti szervezetek az árubeszerzéseik, valamint építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) során - ha azok 4. § (1) bekezdés szerinti értéke a közbeszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja - kötelesek e törvény szabályai szerint eljárni.

(2) Az 1. § e) pontjában szereplő szervezetek közbeszerzésén kizárólag a közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő beszerzéseket kell érteni.

(3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti értékhatárát az 1997. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(4) Az 1. §-ban meghatározott szervezetek a (3) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseik során jogosultak e törvény szabályai szerint eljárni.

3. § (1) A Kormány vagy a miniszter által alapított központi költségvetési szervek vonatkozásában a Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) A Kormány a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatását elrendelő határozatát nyilvánosságra hozza, mely - szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is.

(3) A központosított közbeszerzési eljárás során az e törvényben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a Kormány az ajánlatkérésre az 1. §-ban nem említett szervezetet vagy személyt jogosít fel. A központosított közbeszerzési eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

4. § (1) A közbeszerzés értékén a beszerzés megkezdésének időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni.

(2) A közbeszerzés megkezdésén az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívást, az ajánlati felhívást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontját kell érteni.

(3) Határozatlan időre kötött dologbérleti, illetve haszonbérleti szerződés esetén a közbeszerzés értéke a négy évre számított szerződéses bér összege.

(4) Lízingszerződéssel történő közbeszerzés értéke a szerződés időtartama alatti teljes szerződéses díj és a dolog maradványértékének összege.

(5) E törvényt alkalmazni kell az időszakonként visszatérő, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés alapján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.

5. § (1) Tilos e törvény megkerülésének céljából a közbeszerzést részekre bontani.

(2) Ha azonos tárgyú közbeszerzésre - az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével - egyidejűleg vagy egy költségvetési éven belül külön részekre bontva kerül sor, és a részek együttes értéke eléri az értékhatárt, akkor e törvényt az ilyen, részekre bontott közbeszerzésre is alkalmazni kell.

6. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintő közbeszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

b) a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás keretében történő beszerzésre;

c) a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli taktikai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;

e) a Piaci Intervenciós Alapból megvalósított jogszabály szerinti beszerzésre;

f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe tartozó beszerzésre;

g) a víz és a vezetékes energiahordozók beszerzésére;

h) védekezési készültség idején a vízkár, illetve vízminőségi kár elhárítása érdekében történő beszerzésre.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

7. § (1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, mely a forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának vagy pedig használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.

(2) Árubeszerzésnek minősül a dologgal együttjáró szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog értékét.

8. § (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:

a) az építmények, továbbá vonalas létesítmények építése, átépítése, lebontása, valamint az építési munkákhoz kapcsolódó szakipari és technológiai szerelési munkák;

b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alapján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen megvalósulását szolgáló - építési műszaki (gyártási, szerelési, szervezési) terv készítése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházásra - ha az építési műszaki terv készítésének megrendelésére külön eljárás keretében kerül sor - törvény az építési beruházásra egyébként irányadó értékhatártól eltérő értékhatárt állapíthat meg.

9. § (1) E törvény alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:

a) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult;

b) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott feltételek mellett köthető szerződés;

c) jegybanki és pénzintézeti tevékenység;

d) értékpapír-forgalmazás;

e) műsorszolgáltatók részéről programanyag fejlesztése, gyártása, közös gyártása;

f) kutatási-fejlesztési tevékenység, kivéve, ha azt legalább ötven százalékban és a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt meghaladó mértékben az ajánlatkérő finanszírozza, és annak eredményét az ajánlatkérő is hasznosítja;

g) terület- és településrendezési terv, hatósági építési engedélyezést megelőző műszaki koncepcionális terv, hatósági építési engedélyezési tervdokumentáció, építési beruházás kiviteli tervének, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti és műszaki tervpályázatra terv készítése.

10. § E törvény alkalmazásában

a) központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi és országos hatáskörű szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott, az ott megjelölt jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kijelölt tagjának felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei, fővárosi önkormányzati, illetve közigazgatási hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala és a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek;

c) meghatározó befolyás alatt áll a szervezet, ha annak működésére valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyást képes gyakorolni;

d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), illetőleg az 1. § a) pontjában meghatározott szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát, vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt;

e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít;

f) kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;

g) lízing: a dolog átadása olyan szerződés alapján, mely a dolog bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó lízingdíj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

h) nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;

i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

j) értékelemzés: a termék, illetve a szolgáltatás értékességét növelő döntéselőkészítő módszer, amelynek alkalmazása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és előállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
A Tanács jogállása

11. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.

(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

(4) A Tanács huszonegy tagból áll, melyben az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

A Tanács tagjai, tisztségviselői

12. § (1) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek és személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a legfőbb ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei;

d) a pénzügyminiszter;

e) az ipari és kereskedelmi miniszter;

f) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter.

(2) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervek által kijelölt személyek képviselik:

a) a Kormány által kijelölt négy személy;

b) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat által együttesen kijelölt személy;

c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

d) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt hét személy képviseli.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek együttesen két tag jelölésére jogosultak.

13. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyűlési képviselő;

b) olyan szervezet vezetője, illetve vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselő), mely szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozata szerint e törvény szabályait megszegte;

c) büntetett előéletű;

d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.

(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.

(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költségvetéséből tiszteletdíjban nem részesülnek.

14. § (1) A Tanács tagjai közül - a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - két évre elnököt és alelnököt választ.

(2) Az elnököt - kérésére - indokolt távolmaradása esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) Az elnök

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága vezetőjének vonatkozásában.

(4) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;

e) halálával;

A Tanács hatásköre és működése

15. § (1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését, meghatározza azokat a minősítési szempontokat, melyek alapján évente hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi a 65. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos eljárásban való részvételre felkérhető gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: minősített ajánlattevők) jegyzékét;

e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot;

f) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét és a közbeszerzési biztosokat;

h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;

i) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítőnek az általa meghatározott rendszerességgel történő kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

j) elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;

k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

l) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát és költségvetési javaslatát, továbbá éves költségvetési beszámolóját.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről, a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot.

16. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.

(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.

(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

17. § A Tanács a Közbeszerzési Értesítő kiadásán kívül egyéb üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

A Tanács szervezete

18. § (1) A Tanács tevékenységének koordinálását és az annak végzéséhez szükséges adminisztratív tevékenységet, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységéhez szükséges adminisztrációt a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) végzi.

(2) A Titkárság vezetője és alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A Titkárság vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában.

19. § (1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, melynek feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.

(2) A Bizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.

(3) A Bizottság a 15. § (1) bekezdésének f) pontja szerint meghatározott számú - a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló - közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki, ezek közül a Bizottság elnökét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre.

20. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság vezetője, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

21. § A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. § (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább hároméves szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő.

(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetve huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, a Nyugdíjbiztosítási vagy az Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselője, illetve kamarai tisztségviselő.

23. § (1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál eggyel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.

(2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre jogosult.

(3) A Bizottság elnöke és a Titkárság vezetője főosztályvezetői illetményre jogosult.

(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Bizottság létszámát csökkentette.

(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás, illetve határozat vonatkozásában.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

III. Fejezet

Az eljárás általános szabályai
Az eljárás alapelvei

24. § (1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.

(3) A külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők számára a részvétel, illetve az eljárás során a szerződés elnyerésének esélye szempontjából a nemzeti elbánást - a Magyar Köztársaságra irányadó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban - kell biztosítani.

A szabályozás jellege

25. § A közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.

Az eljárás fajtái

26. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.

(3) Nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet, az ajánlatkérő azonban az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban csak belföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők vehetnek részt, feltéve, ha azoknak a szerződés teljesítésére való alkalmassága - az 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - valószínűsíthető. Ebben az esetben az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező. Az előminősítési eljárás eredménytelensége esetén, ha az ajánlatkérő új eljárás kiírásáról határoz, köteles a külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők részvételi lehetőségét biztosítani.

(4) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot.

(5) Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Ennek során a felek nincsenek kötve az e törvény 50. §-ában meghatározott módon a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlataikhoz.

(6) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Más eljárási fajtára való áttérés

27. § (1) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(2) Ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

IV. Fejezet

Előzetes tájékoztatás

28. § (1) Az ajánlatkérő a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek és személyek tájékoztatása céljából az e törvényben meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, az adott évre tervezett közbeszerzéseiről - minden év március hó 31-ig - előzetes összesített tájékoztatót készíthet.

(2) Az ajánlatkérőnek az éves árubeszerzést, építési beruházást és a szolgáltatás megrendelését külön-külön kell meghatároznia.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az 1. számú mellékletben meghatározott minta szerint tehető közzé.

(4) Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségét, az ajánlatkérő jogosult továbbá az előzetes összesített tájékoztatóban közzé nem tett közbeszerzési eljárások lefolytatására is.

(5) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztató közzététele előtt is jogosult a közbeszerzési eljárás lefolytatására.

V. Fejezet

A hirdetmények közzététele

29. § (1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.

(2) Hirdetmény lehet előzetes összesített tájékoztató, ajánlati felhívás, előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívás, részvételi felhívás, tájékoztató az eljárás eredményéről, illetve e törvényben meghatározott egyéb közlemény.

(3) A Közbeszerzési Értesítőben kizárólag az e törvényben meghatározott hirdetmények, közlemények, ajánlások, döntések tehetők közzé.

(4) A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő részére levél, távirat, telex, telefax útján juttatható el. Az utóbbi három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell küldeni.

(5) A Tanács a kézhez vett hirdetményt közzéteszi. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének időpontját a közzétételre kerülő hirdetmény végén fel kell tüntetni.

(6) A hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek.

(7) A közzététel költségét az viseli, akit a hirdetmény közzétételére e törvény kötelez.

(8) A hirdetményt csak annak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenése után lehet más belföldi lapban is közzétenni.

30. § (1) Ha külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevő az eljárásban részt vehet, a hirdetményt külföldi lapokban is közzé lehet tenni. Ebben az esetben a hirdetmény tartalmának idegen nyelvű összegezése is közzétehető a Közbeszerzési Értesítőben.

(2) Ha a hirdetmény külföldi lapban is közzétételre kerül, a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben a külföldre történő feladás előtt nem tehető közzé. A külföldi megjelenés helyét és a feladás időpontját a Közbeszerzési Értesítő részére megküldött hirdetményben fel kell tüntetni. Ugyanazon közbeszerzés tekintetében a külföldön és a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetmények egymásnak ellentmondó vagy egymástól eltérő adatokat, tényeket nem tartalmazhatnak. Eltérés esetén a magyar nyelvű hirdetmény az irányadó.

VI. Fejezet

Az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel kapcsolatos szabályok

31. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás, részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők, illetve nem állhatnak a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy nem lehetnek annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők, továbbá ezen személyek hozzátartozói.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.

(4) Az ajánlatok elbírálására létrehozott bizottság tagja, az elbírálásba bevont szakértő, valamint az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot hozó személy nem lehet az, akire a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok az ajánlattevővel, illetve hozzátartozójával kapcsolatban állnak fenn.

VII. Fejezet

A nyílt eljárás
Az eljárás megindítása

32. § (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Az ajánlati felhívás

33. § (1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

34. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni a (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.

35. § (1) Az ajánlatkérő a 34. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése - beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését -, az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet védelme és a kis- és középvállalkozások részvételi esélye növelése érdekében az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elősegítő feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e törvény nem teszi kötelezővé (59. §). A feltételeket teljesítő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok közötti választásnál az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglaltak szerint előnyben részesíti.

(2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

36. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot.

(2) Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

A dokumentáció és tájékoztatás

37. § (1) Ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy az ajánlati felhívás közzétételének időpontjától a dokumentáció rendelkezésre álljon.

38. § (1) Az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.

(3) Az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.

(4) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, illetve az ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenőrzését vagy a teljesítés helyének megtekintését követően kerülhet sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt meghatároznia, illetve módosítania.

39. § Az ajánlatkérő a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő határozza meg a szerződés azon részét, mellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kíván kötni.

A műszaki leírás

40. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.

(2) Az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok

a) nem állnak rendelkezésre;

b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;

c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;

d) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.

(4) Ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának indokát.

(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.

Az ajánlati biztosíték

41. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt módon és mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) Az ajánlatkérő a biztosíték mértékét nem állapíthatja meg oly módon, hogy ezáltal egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza.

Az előminősítési eljárás

42. § (1) Az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. Az alkalmasságot a 44. §-ban meghatározott módon lehet igazolni.

(2) Az előminősítési eljárásban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.

(3) Az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező.

(4) Az ajánlatkérő az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívását a 3. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben teszi közzé.

(5) Az előminősítési eljárásban az ajánlatkérő a részvételre történő jelentkezés határidejét nem határozhatja meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.

(6) Az előminősítési eljárás során az ajánlatkérő nem kérhet, illetve az ajánlattevő nem tehet ajánlatot.

(7) Az ajánlatkérő az előminősítési eljárás eredményét a 4. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben köteles közzétenni.

(8) Az előminősítési eljárás lefolytatása során kiválasztott ajánlattevőket az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Az ajánlati felhívás tartalmára a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Az ajánlat

43. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.

(2) Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

44. § (1) A szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható pénzintézettől származó nyilatkozattal, valamint az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására alkalmas - az ajánlatkérő által előírt tartalmú - nyilatkozattal.

(2) Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasságának igazolása történhet

a) az előző három év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetésével;

b) az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségének leírásával;

c) azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

d) azoknak az alvállalkozóknak, illetőleg a teljesítésben egyébként részt vevő személyeknek a megnevezésével, akiket az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tizenöt százalékát meghaladó mértékben igénybe kíván venni;

e) a termékről, a tervezett beruházásról mintapéldány vagy fénykép bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

f) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;

g) az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

h) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.

(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(4) Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - tekintettel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.

45. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg.

(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.

46. § (1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha az ajánlattevő hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;

c) üzletvitele körében - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben, illetőleg jogerős versenyfelügyeleti határozatban megállapított jogszabálysértést követett el;

d) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott közbeszerzési eljárásban - ajánlattételekor hamis adatokat szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták;

e) korábbi - öt évnél nem régebben lefolytatott - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.

(2) Az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), továbbá a c)-e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá.

Az ajánlattételi határidő

47. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg az ajánlati felhívás közzétételétől számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) Az ajánlattételi határidőt nem lehet rövidíteni.

48. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő a felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzétennie.

(3) Az ajánlati felhívás visszavonása esetén - ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ajánlatkérő köteles az ellenértéket, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadni.

49. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

Az ajánlati kötöttség

50. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási időpontot követően legalább harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(3) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg. Egyébként a biztosíték az ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevő kizárása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után visszajár, kivéve, ha ez utóbbi esetben az a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

Az ajánlatok felbontása

51. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.

52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;

c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

53. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;

c) hamis adatot szolgáltatott.

(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.

54. § Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

Az ajánlatok elbírálása

55. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felbontástól számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - napon belül el kell bírálni.

(2) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő a hirdetményben felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a meghosszabbított elbírálási határidőig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

(4) Az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az eljárás eredménytelen.

56. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is megvizsgálhatja.

(2) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.

57. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

(2) Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.

58. § Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

59. § (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.

(2) Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.

(3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve, amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.

(4) Az (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.

(5) Abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:

a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket tartalmaz;

b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította.

(6) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vonatkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatában kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia.

60. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;

d) egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak - az ajánlatkérő részére - megfelelő ajánlatot;

e) az ajánlatkérő az 55. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidőn belül az ajánlatokat nem bírálja el;

f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

(2) Ha az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el, vagy az ajánlatokat az e törvényben előírt határidőn belül nem bírálja el, és a dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, az ajánlati felhívás visszavonására vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

(3) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, és az előírt határidőre az ajánlatokat nem bírálja el, a biztosítékkal azonos összeg megfizetésére köteles.

Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

61. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki.

(2) A kihirdetésre az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell.

(3) A döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

62. § (1) Ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja:

a) jelenlévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása;

b) jelen nem lévő ajánlattevő esetén az írásba foglalt döntés igazolt kézhezvételének napja.

(2) Az ajánlatkérő - az ajánlati felhívásban - a szerződés létrejöttének időpontját az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Ebben az esetben a szerződést a nyertes ajánlattevővel legkésőbb a döntés kihirdetésétől számított harminc napon - építési beruházás vonatkozásában hatvan napon - belül kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban megkötni.

63. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított tizenöt napon belül, az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint hirdetményben közzé kell tennie.

(2) Az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről.

64. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárás befejezésekor az elbírált ajánlatokról írásbeli összegezést kell készíteni a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerint. Ezt az összegezést az ajánlatkérő öt évig köteles megőrizni, és azt - felhívására - a Tanács rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlatkérő a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a 7. számú mellékletben meghatározott minta szerint éves összegezést készít, amelyet megküld a Tanácsnak.

VIII. Fejezet

A meghívásos eljárás

65. § (1) Az ajánlatkérő meghívásos eljárást alkalmazhat, ha

a) csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt, vagy

b) a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősített ajánlattevők jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre alkalmas minősített ajánlattevő van.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, melyet az ajánlatkérő köteles a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetmény útján közzétenni.

66. § (1) A 65. § a) pontja esetén az ajánlatkérőnek a hirdetményben meg kell jelölnie azokat, akiket az ajánlattételre fel kíván hívni.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.

(3) A részvételre történő jelentkezés határidejének (részvételi határidő) lejártát követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőt köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban az ajánlattételre felhívni.

67. § (1) A 65. § b) pontja esetén a hirdetmény közzététele alapján a minősített ajánlattevők az eljárásban való részvételre a hirdetményben meghatározott részvételi határidőn belül jelentkezhetnek.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők között legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlati felhívást.

(3) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

68. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlati felhívás feladásától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

69. § (1) A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdésében és a 40. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) Az ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlattételi határidőt, a címet, amelyre az ajánlatot be kell nyújtani;

b) a hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra;

c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;

e) az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét, az ajánlatkérő által a felbontásra meghívottakat;

f) az ajánlati kötöttség időtartamát;

g) a csatolandó igazolások megjelölését;

h) a szerződés elbírálásának részletes szempontjait, ha azokat a részvételi felhívás nem tartalmazta.

IX. Fejezet

A tárgyalásos eljárás

70. § Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlati felhívás feltételei időközben nem változtak meg;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

c) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;

d) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

e) a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását;

f) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése esetén a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, illetve a beszerzés aránytalanul nagy működési vagy karbantartási költséget eredményezne; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

g) előre nem látható körülmények folytán a szolgáltatás vagy az építési beruházás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő szolgáltatás, illetve építési beruházási munka vált szükségessé, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást, illetve az építési beruházási munkát nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől; a kiegészítő szolgáltatás, illetve az építési beruházási munka értéke azonban egyik esetben sem haladhatja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát;

h) a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

i) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak megszerzésére irányul a beszerzés.

71. § (1) Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § a), e) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetményt közzétennie. Ebben az esetben a tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul.

(2) Az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a hirdetményben meghatározott keretszámnak megfelelően - a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság alapján - kiválasztott, de legalább három jelentkezőt kell a tárgyalásra közvetlenül meghívni, feltéve, ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma ezt lehetővé teszi.

(4) A meghirdetett tárgyalásos eljárás esetén a 32. § (2) bekezdésében, a 40. §-ban és a 68. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(5) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő az általa kiválasztottakat közvetlenül hívja meg tárgyalásra.

(6) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményének közzétételére a 63. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

X. Fejezet

A gyorsított eljárás

72. § (1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(2) A gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzétételétől számított tíz napnál, az ajánlattételi határidő pedig az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet.

(3) A gyorsított eljárásban a dokumentációra vonatkozó kiegészítő információt az ajánlattevő részére legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt négy nappal meg kell adni.

(4) A gyorsított eljárásban a hirdetményt távirat, telex, telefax útján kell eljuttatni, amit utólag levélben is meg kell küldeni.

(5) Gyorsított eljárás az építési beruházás során nem alkalmazható.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

73. § (1) A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

(2) Az ajánlatkérőként - az 1. § e) pontjában meghatározott szervezetek kivételével - szerződést kötő fél a szerződéstől elállhat vagy azt felmondhatja, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes. Ebben az esetben köteles a szerződéskötésből eredő kár megtérítésére.

74. § (1) Az ajánlatkérőként meghatározott szerződést kötő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság létrehozását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.

(2) Az építési beruházás céljából, e törvényben szabályozott eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződést kötő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.

(3) Építési beruházás esetén az ajánlattevőként szerződést kötő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

75. § (1) A 73-74. §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem, vagy eltérően rendelkeztek.

(2) A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

XI. Fejezet

A Bizottság eljárása
A Bizottság hatásköre

76. § (1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik

a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;

b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;

c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.

(2) A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó szabályok

77. § (1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki.

(2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jogi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezzen.

78. § (1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, mely az ügyfél-szervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél-szervezet részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köteles bejelenteni, ha a közbeszerzési ügy vonatkozásában személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő ügyben való részvételét azonnal megszüntetni.

A jogorvoslati eljárás szabályai

79. § (1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

(3) A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.

(4) A hivatalból történő eljárás megindítását a Tanács tagja kezdeményezi, ha e törvény szabályait sértő eseményről szerez tudomást.

(5) Az eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor - harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

80. § (1) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakhelyét);

b) azt, hogy mely ajánlatkérő milyen tárgyban folytatott közbeszerzési eljárásával, illetőleg mely beszerzőnek a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzésével kapcsolatban kezdeményezik a jogorvoslatot;

c) azt, hogy mikor történt a jogsértő esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

d) hogy a kérelmező a Bizottság milyen intézkedését kéri, ennek indokait;

e) hogy a kérelmező kéri-e a Bizottság ideiglenes intézkedését, ennek indokait;

f) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).

(2) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, a Bizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belül történő pótlására.

(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelmező nem tartozik a 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja.

81. § (1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a 80. § (1) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján, annak érkezése napján indítja meg.

(2) A Bizottság az eljárás indulásáról a feleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem, illetőleg a kezdeményező irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket és jelentsék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására, továbbá felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőző beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldésére.

(3) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

82. § (1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított három napon belül kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, ha az iratokból megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;

b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja;

c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

83. § (1) Ha bármely érdekelt kéri, a Bizottság tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nyilvános.

84. § A közbeszerzési ügy kérelmezőjén és az ellenérdekű félen, továbbá ezek képviselőjén és a Tanács tagjain kívüli személyek csak a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be az eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának - jogos érdeke fűződik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, illetve szolgálati titok védelmét.

85. § A Bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidőn belül ad meg;

c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést megakadályozza.

86. § (1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított harminc napon belül köteles határozatot hozni.

(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással, a beszerzett iratok alapján, illetőleg tárgyalás megtartása esetén arra tekintettel hozza meg a Tanács nevében.

87. § A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni.

Jogkövetkezmények

88. § (1) A Bizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;

c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött;

d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;

e) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezet vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel szemben;

g) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és költségek viselésére.

(2) Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létrejövő szerződést megelőző közbeszerzési eljárás jogszabálysértő voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan kérelmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő.

(3) Ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek vagy a Kormányzati Ellenőrzési Irodának.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti bírság kiszabására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, vagy a közbeszerzési szerződés megkötését követően az eljárás jogellenességét állapította meg, továbbá, ha az (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőt eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább ötszázezer forint.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket - ha ennek feltételei fennállnak - együttesen is alkalmazhatja.

XII. Fejezet

A bíróság eljárása
Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen

89. § (1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A Bizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

90. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A Bizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja a bíróságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

91. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 78. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Bizottság nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Bizottság határozata rendelkezést tartalmaz a nyilatkozattételre, és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 88. § (1) bekezdésének b)-f) pontja szerinti intézkedéseket.

92. § A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni.

93. § A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben eljáró bíróság másodfokú határozata ellen nincs helye a Pp. XIV. fejezete szerinti felülvizsgálatnak. * 

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

94. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésre kell alkalmazni.

(2) A törvény 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések - a 11. § (3) bekezdése kivételével - a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. A 11. § (3) bekezdése 1996. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 26. §-ának (3) bekezdését, 35. §-át, 59. §-ának (2)-(4) bekezdését és 73. §-át nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az e törvény hatálybalépése előtt megkötött koncessziós vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítéséről, illetve hasznosításáról szóló szerződés az e törvény hatálya alá tartozó tartozó közbeszerzések vonatkozásában eltérő rendelkezést állapított meg.

(4) A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétől számított 15 napon belül kijelöli a Tanácsnak a 12. § (1) bekezdésének d)-f) pontjában, valamint (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagjait. A Tanács kijelölt tagjai felkérik a Tanács többi tagjának kijelölésére jogosult szervezeteket a tagok kijelölésére, és segítséget nyújtanak a szervezetek közötti kapcsolatfelvételhez. A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétől számított 60 napon belüli időpontra összehívják a Tanács alakuló ülését.

(5) A közbeszerzési biztosok száma 1996. december 31-ig hat személy.

95. § A törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1996. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: tízmillió forint;

b) építési beruházás esetén: húszmillió forint;

c) építési műszaki terv készítése esetén: ötmillió forint;

  Vissza az oldal tetejére