Időállapot: közlönyállapot (1995.V.26.)

1995. évi XLI. törvény

a büntető jogszabályok módosításáról * 

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.”

2. § A Btk. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni.”

3. § A Btk. 118. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (5), (6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet.

(3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.

(4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.

(5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be.

(6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani.”

4. § A Btk. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.”

5. § A Btk. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.”

6. § A Btk. a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„Egységes intézkedés

120/A. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.

(2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet.”

7. § A Btk. a következő 120/B. §-sal egészül ki:

„Az előzetes fogva tartás beszámítása

120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani.

(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.”

8. § A Btk. 193. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával követik el.

(3) A büntetés öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását

a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,

b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) üzletszerűen,

b) emberkereskedelemmel foglalkozó szervezet keretében követik el.

(5) Ha a gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

9. § A Btk. 195. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki adásvétel útján hozzá került kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik, továbbá az a nagykorú személy, aki az adásvétel útján hozzá került kiskorúval kényszermunkát végeztet.”

10. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 296. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Első fokon bűntetti eljárásban és másodfokon - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - a bíróság kijelölt tanácsa, vétségi eljárásban első fokon a kijelölt bíró (mint a fiatalkorúak bírósága) jár el.”

(2) A Be. 296. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik ülnöke pedagógus.”

11. § A Be. 297. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fiatalkorúak bírósága felnőttkorú terhelt ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg.”

12. § A Be. 298. §-a jelenlegi szövegének a jelölése (1) bekezdésre változik és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hatóság az alapos gyanú közlésével egyidejűleg védőt rendel ki, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védője.”

13. § A Be. 302. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

„(1) Fiatalkorú előzetes letartóztatásának a 92. § (1) bekezdésében megállapított okok esetében is csak akkor van helye, ha ez a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges.

(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását

a) javítóintézetben,

b) büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában

kell végrehajtani.

(3) A bíróság dönt arról, hogy az előzetes letartóztatást - a fiatalkorú személyiségére vagy a terhére rótt bűncselekmény jellegére tekintettel - hol kell végrehajtani.

(4) Az előzetes letartóztatás tartama alatt a bíróság az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára megváltoztathatja. Erről - a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig - az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik.

(5) Ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben hajtják végre és a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában történő ideiglenes elhelyezéséről a bíróság határoz, a bíróság hatáskörére és illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni.”

14. § A Be. a következő 302/A. §-sal egészül ki:

„302/A. § (1) A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (379/A-379/B. §) a meghallgatás védő távollétében nem tartható meg.

(2) A meghallgatásról a törvényes képviselőt és a gondozót is értesíteni kell.”

15. § A Be. a következő 302/B. §-sal egészül ki:

„302/B. § A meghallgatáson a törvényes képviselő és a gondozó felszólalhat.”

16. § A Be. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„303. § A határozatot a törvényes képviselővel, az ügydöntő határozatot és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről szóló határozatot a gondozóval is közölni kell.”

17. § A Be. a következő 303/A. §-sal egészül ki:

„A vádemelés elhalasztása

303/A. § (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek fennállása esetén ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.

(2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása esetén megállapítja, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll.

(3) A vádemelést elhalasztó határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítványt előterjesztővel is közölni kell.

(4) Ha a határozat ellen a fiatalkorú panasszal él, az ügyész - amennyiben a nyomozás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn - vádat emel.

(5) Ha a fiatalkorút a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik vagy vele szemben a bíróság javítóintézeti nevelést vagy próbára bocsátást alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, az ügyész vádat emel.”

18. § A Be. a következő 303/B. §-sal egészül ki:

„303/B. § (1) Ha a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen eltelt, az ügyész a nyomozást megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés esetén a hatóság ugyanabban az ügyben az eljárást nem folytathatja, kivéve, ha a 303/A. § (5) bekezdése alapján vádemelésnek van helye.”

19. § A Be. 308. §-ának alcíme és (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése

308. § (1) Ha a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetéséről a fiatalkorú ellen indult újabb büntetőeljárásban alkalmazott büntetés vagy intézkedés miatt kell határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság jogosult.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli, ha a bíróság az ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.”

20. § A Be. a következő 308/A. §-sal egészül ki:

„Egységes intézkedés elrendelése

308/A. § Több javítóintézeti nevelés helyett egységes intézkedés kiszabására a Be. 378. és 378/A. §-át kell értelemszerűen alkalmazni.”

21. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható.”

22. § A Bv. tvr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek.”

23. § (1) A Bv. tvr. 15. §-ának alcíme, valamint (1) bekezdése helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:

„Elbocsátás a javítóintézetből és az ideiglenes elbocsátás megszüntetése

(1) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra [Btk. 118. § (3) bekezdés] a 8. §, a javítóintézetből ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése miatt történő elrendelésére a 9. § rendelkezéseit kell - a (2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel - értelemszerűen alkalmazni.”

(2) A Bv. tvr. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóintézetből ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.”

24. § (1) A Bv. tvr. 103. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogolt jelentkezni köteles)

„a) a vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, illetőleg felfüggesztett szabadságvesztés esetén a gyámhatóság felhívására a gyámhatóságnál, illetve a hivatásos pártfogónál;”

(2) A Bv. tvr. 103. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pártfogó felügyelet és az ezzel az intézkedéssel kapcsolatos rendelkezések nem jegyezhetők be a fiatalkorú személyi igazolványába. A fiatalkorú a pártfogó felügyelet tartama alatt köteles az ügyész, a bíróság, illetőleg a gyámhatóság határozatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyi igazolvánnyal bemutatni.”

(3) A Bv. tvr. 103. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét az ügyész állapította meg, a külön magatartási szabályok előírására, és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult.”

25. § A Bv. tvr. 110. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az intézet igazgatója az intézeti tanács javaslatára zárt jellegű intézeti részlegbe helyezheti a fiatalkorút, ha a javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan megsértette.

(2) A zárt jellegű intézeti részlegben elhelyezést meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú magatartására figyelemmel a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség.”

26. § A Bv. tvr. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú annak tartama alatt betölti a tizenkilencedik életévét.

(3) Ha a fiatalkorú a tizenkilencedik életévét betöltötte, az intézet igazgatója a javítóintézetből elbocsátja.”

27. § A Bv. tvr. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre változik:

„(1) Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig az ügyész, ezt követően a bíróság rendelkezése alapján és annak megfelelően kell végrehajtani. Ha a bíróság úgy rendelkezik, a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben kell végrehajtani.

(2) A fogvatartó intézmény vezetője értesíti az ügyészt, ha az előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatása indokolt.”

28. § A Bv. tvr. a következő 121/A. §-sal egészül ki:

„121/A. § (1) Az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a VIII. Fejezet VIII. Címének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 106. § (2) bekezdése, a 108. § (4) bekezdése, a 111. és a 112. § azonban nem alkalmazható.

(2) Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú - kivételesen - legfeljebb öt napra, ideiglenesen akkor is elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában, ha az előzetes letartóztatást javítóintézetben hajtják végre.

(3) Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában történő ideiglenes elhelyezéséről, annak tartamáról a (2) bekezdés keretei között a bíróság határoz. A bíróságnak az előzetes letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú - huszonnégy órát meg nem haladó tartamban - az ügyész rendelkezése alapján is elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában. Erről az ügyész a bíróságot értesíti.”

29. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Be. 152. és 293. §-a, 297. §-ának (3) és (4) bekezdése, 306. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint a Bv. tvr. 15. §-ának (3) bekezdése és 106. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) A törvény 13. §-ának a Be. 302. § (2)-(5) bekezdésére vonatkozó rendelkezései, továbbá a 27. §-a és a 28. §-a 1996. május hó 1. napján lépnek hatályba.

(3) Ha az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor a fiatalkorú előzetes letartóztatásban van, a bíróság a hatálybalépést követő 30 napon belül rendelkezik az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyéről.


  Vissza az oldal tetejére