Időállapot: közlönyállapot (1995.VI.30.)

1995. évi LXV. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról * 

Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazása során

1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik;

2. minősített adat:

a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat,

b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,

c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,

d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag;

3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele;

4. minősített adattal rendelkezés:

a) a betekintés,

b) a birtokban tartás,

c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése,

d) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

e) a betekintés engedélyezése,

f) a feldolgozás és felhasználás,

g) a minősítés felülvizsgálata,

h) a minősítés felülbírálata,

i) a nyilvánosságra hozatal,

j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele,

k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala,

l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,

m) a megismerési engedély kiadása;

5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult;

6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele;

7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;

8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás;

9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza;

10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;

11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;

12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították;

13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy.

(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

II. Fejezet

TITOKFAJTÁK

Államtitok

3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

(2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet.

Szolgálati titok

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

(2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet.

(4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének r) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé.

Külföldi minősített adat

5. § Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni.

III. Fejezet

A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS

A minősítésre jogosultak

6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult

a) a Magyar Köztársaság elnöke,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) a legfőbb ügyész,

h) az ügyészség vezetője,

i) az Állami Számvevőszék elnöke,

j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

m) a Kormány tagja,

n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője,

o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetője,

q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője,

r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői,

s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója,

t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója,

u) a törvény által minősítésre feljogosított személy.

(2) Az (1) bekezdésben írt bármely minősítésre jogosult államtitokká minősítheti azt az államtitokköri jegyzékben feltüntetett adatfajták körébe tartozó adatot, amely a feladat- és hatáskörébe tartozik.

(3) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is.

(4) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja.

(5) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.

Minősítés

7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell.

(2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik.

(3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz.

(4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

(5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

8. § A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő meghatározásától nem tekinthet el.

9. § (1) A minősítés alkalmával az államtitkot képező adat hordozóján a „Szigorúan titkos!”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján a „Titkos!” jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását fel kell tüntetni.

(2) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével.

A minősítés felülvizsgálata

10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították.

(2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni.

(3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn.

(4) A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak.

(5) A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.

IV. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE

A megismerés és engedélyezése

11. § (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ideértve az érintettet is (Avtv. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot.

12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt.

(2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható.

13. § A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg.

14. § A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők.

A megismerési kérelem elintézése

15. § (1) A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt.

(2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv. 20. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avtv. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia.

(4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avtv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME

Általános szabályok

16. § (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult:

a) köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni.

(2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni.

17. § (1) Ha a büntető-, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (3) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult.

(2) Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre a 6. § (4) és (5) bekezdése szerinti minősítő is jogosult.

18. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik.

(3) Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Államtitkot képező adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a honvédelmi vagy külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, továbbá a rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője adhat engedélyt.

A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre

19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetője:

a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről;

b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg;

c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje;

d) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki;

e) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet;

f) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen;

g) államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a belügyminisztert és a minősítőt;

h) államtitok esetén kezdeményezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt biztonsági ellenőrzés lefolytatásának végrehajtását.

(2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített adatok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre.

20. § (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét az általa minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik.

(2) A titokbirtokos szerv vezetője más személy által minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg.

Betekintő

21. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles jogosítványát gyakorolni.

(2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes.

Titokvédelmi felügyelő

22. § A titokvédelmi felügyelő:

a) gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról;

b) évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről;

c) évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről.

A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő

23. § A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített adatok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása.

24. § (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok kezelésére e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette.

VI. Fejezet

A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE

A belügyminiszter felügyeleti jogköre

25. § (1) A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttesen gyakorolja.

(2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 19. § (1) bekezdésében foglaltak megtartását.

(3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók.

(4) A Magyar Honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ellenőrzés során az ellenőrzést végzők nem tekinthetnek be az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I. és II. pontjában felsorolt iratokba, dokumentumokba.

(5) A belügyminiszter az ellenőrzése során feltárt szabálytalanság esetén a jogosulatlan hozzáférés megelőzése, megakadályozása, a minősített adat megfelelő védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetőjét a minősített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez eredménytelen, felelősségre vonást kezdeményez.

Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség

26. § (1) Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minősítőt és a belügyminisztert egyidejűleg, soron kívül tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minősített adat védelmére kötelezettnek intézkednie kell a jogszerű állapot helyreállítására.

(3) A belügyminiszter a tájékoztatás alapján ellenőrzést folytat, melynek során megvizsgálja a titoksértés körülményeit, és a 25. § (5) bekezdése szerint jár el.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

27. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1995. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről szóló 81/1987. (XII. 24.) MT rendelet a hatályát veszti.

(4) A 4. § (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény hatálybalépését követően 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell naprakész állapotban tartásáról.

(5) A titokbirtokos szervek vezetői 1995. december 31-ig intézkednek a minősített iratok kezelésére vonatkozó belső szabályzataiknak e törvénnyel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal összhangban történő módosításáról.

Átmeneti rendelkezések

28. § (1) E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett „Szigorúan titkos”, „Különösen fontos”, „Titkos”, „TÜK iratként kezelendő”, „Szigorúan bizalmas”, „Bizalmas”, „Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az irattárat működtető köteles 1999. december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni.

(2) Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül be kell fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat az őrző levéltár az ott megjelölt határidőkig köteles számba venni, felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra jogosultat értesíteni.

29. § (1) A 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat működtető a következők szerint jár el:

a) ha az irat minősítése óta 50 év már eltelt, és minősítésre jogosult, a minősítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új minősítési eljárást folytat le;

b) ha az irat minősítése e törvény hatálybalépését megelőző 50 éven belül történt, és minősítésre jogosult, továbbá a minősítés tőle vagy jogelődjétől származik, a minősítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint minősíthető;

c) ha a minősítést fenntartja, de a korábbi minősítés érvényességi ideje nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi időt e törvény szabályai szerint meghatározza;

d) ha minősítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítőt, aki az a)-c) pontban meghatározottak szerint jár el.

(2) Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítő nem állapítható meg, vagy más okból - különösen a jogutód nélküli megszűnés miatt - a felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a Belügyminisztérium végzi el.

(3) A levéltárakban őrzött „Titkos”, „TÜK iratként kezelendő”, „Bizalmas”, „Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve a minősítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetője végzi el, ha

a) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem tartozik e törvény hatálya alá, vagy

b) e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének időpontjától legalább 20 év eltelt.

(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható meg egyértelműen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2) bekezdés szerint kell eljárni.

Felhatalmazás

30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a minősített adatok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól, nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok védelmének szabályait, továbbá a 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait.

(2) A Kormány - az érintett állami szervek vezetőivel egyetértésben - a minősített adatot kezelő információs rendszerek létesítésének és működésének rendjét 1995. december 31-ig határozza meg.

Kiegészítő rendelkezések

31. § (1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.”

(2) A Tv. 9. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(2) Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta.

(3) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerésére.”

32. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 25. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Kezdeményezheti az államtitokkörben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését.”

(2) Az Avtv. 26. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.”

33. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az országgyűlési biztos iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a határőrségnél - az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében - az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.”

(2) A Törvény 18. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a határőrség titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.”

(3) A Törvény 18. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, és a határőrségnél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza.”

(4) A Törvény melléklete I. pontjának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. Az országgyűlési biztos a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be:”

(5) A Törvény melléklete a következő III. és IV. pontokkal egészül ki:

„III. Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.

2. A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokra.

8. A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

IV. Az országgyűlési biztos a határőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:

1. A fegyveres erők tekintetében az I. pontban felsorolt határőrségi iratokba.

2. A határőrség által kötött olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a határőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

5. A határőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

6. A határőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

7. A határőr felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

8. Az Alkotmány 19/E. §-ával összefüggésben megfogalmazott határőrségi feladatokra készített védelmi tervekbe.”

Melléklet az 1995. évi LXV. törvényhez

ÁLLAMTITOKKÖRI JEGYZÉK

ÁLTALÁNOS ADATFAJTÁK

1. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén vagy a bizottságok munkája során, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról hozott országgyűlési döntés meghozatala során keletkezett adat, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

2. A hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban keletkezett adatok, továbbá a fegyveres erők és polgári védelem külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi vagy nemzetközi fegyveres erők magyarországi tartózkodásáról vagy az ország területének igénybevételéről hozott országgyűlési döntés meghozatala előtt keletkezett adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

3. A háborús jogszabályok előkészítésével kapcsolatos adatok, tervezetek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

4. A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésével összefüggő kormányzati tervek, dokumentumok, határozatok és az ezek végrehajtásával kapcsolatos, az érintett közigazgatási szervek által készített dokumentumok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

5. Az Alkotmányban rögzített minősített időszakokra kidolgozott rendkívüli intézkedéstervezetek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

6. A honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos minisztériumi tervezési és felkészülési tevékenységgel összefüggő, az egyes minősített időszakokra vonatkozó ágazati szintű összesített termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek, továbbá védőlétesítmények országos számítógépes nyilvántartási adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

7. A gazdaságmozgósításra, valamint a különböző állami készletekre és tartalékokra, így különösen a Gazdaságbiztonsági Tartalékra, Állami Egészségügyi Tartalékra vonatkozó összesített tervek, adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

8. A rendkívüli állapotban érvényesítendő irányításhoz szükséges vezetési pontok rendszere és a velük kapcsolatos iratok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

9. A Magyar Köztársaság védelmével, a nemzetbiztonsággal összefüggésben a minősített helyzetekben érvényesítendő kormányzati tervek, intézkedések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

10. A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggő vezetés és működés, béke és háborús irányelveinek okmányai, a vezetési pontok rendszere, adatai és az ezekkel kapcsolatos iratok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

11. A nemzetközi együttműködés során külföldi államokkal, kormányokkal, szervekkel, szervezetekkel folytatott tárgyalások és megállapodások előkészítő adatai, továbbá az érintett felek által titoknak nyilvánított megállapodás, a nemzetközi kapcsolatokat érintő intézkedéstervezetek, valamint külföldi szervek és szervezetek által titkossá nyilvánított, és az illetékes kormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére bocsátott adat a felek által megállapított titkosítási időig, de

az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

12. A nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont, az ezzel kapcsolatos kormányszintű jóváhagyást vagy országgyűlési megerősítést igénylő előterjesztések, döntések, valamint a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar érdekek védelmével kapcsolatos adatok és információk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

13. A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek üléseire készült belső használatú, valamint a döntéselőkészítő adatok, továbbá a Kormány és e testületek működése során keletkező azon adatok, amelyek az államtitokköri jegyzék valamely pontja alá tartoznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

14. A nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű kutatási-fejlesztési eredmények, találmányok, számítástechnikai fejlesztési tervek adatai, így különösen a műszaki leírások, tervdokumentációk a vonatkozó munkák megbízója által meghatározott ideig, illetve a jogszerű publikálás vagy szabadalmazás előtt.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

15. A fegyelmi, büntető- és egyéb hatósági ügyek azon iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

16. Államtitkot képező adatok feldolgozását szolgáló számítástechnikai, informatikai rendszerek, applikációk és dokumentációk, továbbá nem minősített adatok feldolgozásával létrejövő minősített adatállomány védelmére rendszeresített eljárások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

17. Az államtitok, szolgálati titok védelmére szolgáló rejtjeltevékenységgel összefüggő adatok és eszközök.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

18. Az államtitok- és szolgálati titokkörbe rendelt anyagi vagy szellemi értékek védelmére szolgáló technikai rendszer adatai, dokumentációi.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

19. A személyi igazolvány és más, hatóságok által kiállított és kiadott, személyazonosításra is használt vagy használható, továbbá általános és széles körű jogosultságot biztosító igazolványok, így különösen az útlevél, jogosítvány, minisztériumok, rendvédelmi szervek szolgálati igazolványai hamisítás elleni védelmét lehetővé tevő biztonsági elemek és eljárások leírása.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

20. Az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények rendeltetésével, elhelyezésével, védelmi berendezésével és működésével kapcsolatos adatok és dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

21. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellenőrzéseiről készített jelentések, amennyiben azok a titkos információgyűjtés körébe tartozó eszközök, erők és módszerek alkalmazására, valamint az államtitok körébe tartozó adatokra, témákra (is) vonatkoznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

22. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek terrorelhárítás, valamint a szervezett bűnözés felderítése érdekében megvalósuló együttműködésében keletkezett olyan adatok, amelyek nyilvánossága az együttműködés eredményességét negatívan érintené.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

23. Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegű objektumok, így különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erőmű, Százhalombatta, kísérleti kutató reaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos iratok, nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, őrzés-védelmével kapcsolatos információk és minden olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra vonatkozó információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

24. A fegyver- vagy kábítószer-kereskedelmet érintő, pénzmosás gyanújára utaló adatok, a pénzmosás bűncselekmények felderítését eredményező minden információ, ami nem tartozik a büntetőeljárás keretébe.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

25. A közgyűjtemények biztonsági berendezéseire, a felbecsülhetetlen értékű műkincsek, történelmi emlékek (különösen a koronázási jelvények) őrzésére, befogadási helyeire vonatkozólag a rendőrség által készített őrzésvédelmi jegyzőkönyvek, konkrét őrzési tervek, őrhelyvázlatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

KÜLÖNÖS ADATFAJTÁK

Legfőbb Ügyészség

26. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

27. Az ügyészi szervezetben államtitokkörbe tartoznak:

a) az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,

b) az ügykörében eljáró ügyész - államtitkot tartalmazó iratokba történő - betekintési jogosultságából származó adatok,

c) az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett - államtitkot tartalmazó - iratokból származó adatok,

d) az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok vélemények, elemzések,

e) az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések, más szervektől és állampolgároktól érkező - államtitkot is tartalmazó - beadványok,

f) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,

g) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak,

h) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,

i) az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabálytervezetek és ezzel kapcsolatos iratok,

j) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

Magyar Nemzeti Bank

28. A bankjegypapírban, illetve a bankjegynyomtatás során alkalmazott, a hamisítás elleni védelmet lehetővé tevő biztonsági elemek leírása.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

29. A jegybank védelmi célú tartalékainak elhelyezésére, valamint őrzésére vonatkozó tervek, adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

30. A jelentősebb árfolyam-politikai döntés érvényesülésének napja és mértéke.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: az erre vonatkozó kormánydöntésig.

Belügyminisztérium

Határőrség

31. A felderítő szervek által végzett titkos információgyűjtés eszközeinek, erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

32. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

33. A felderítő szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig, valamint a nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

34. A bűncselekmények operatív felderítése során keletkezett információk, amelyek nem tartoznak a büntetőeljárás keretébe.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

35. A Határőrség által őrzött objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, amennyiben az együttműködő felek az államtitokkénti minősítésében megegyeztek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

36. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Határőrséggel történő együttműködéséből származó olyan adatok, amelyekből a titkosszolgálati jelenlét megállapítható.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

37. A határforgalom-ellenőrzés keretében alkalmazott személyekre vonatkozó nyilvántartások és egyedi adatok, amennyiben az adatok személyek konkrét azonosítására alkalmasak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

38. Az államhatáron történő erőszakos cselekmények elhárításával kapcsolatos dokumentumok és tervek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

39. A felderítő, mozgósítási, határforgalmi, informatikai szervek ellenőrzéséről készített jelentések, amennyiben azok az államtitokkörbe tartozó adatokra, témákra is vonatkoznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

40. A Magyar Köztársaság védelmi koncepciójából adódó „Alkalmazási Tervek”.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

41. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjából adódó konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

42. A Határőrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó tervek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

43. A Határőrség készültségi, harckészültségi, riasztási rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, jelentések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

Rendőrség

44. Háború, rendkívüli, illetve szükségállapot esetén a rendőri csapaterő irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos valamennyi információ.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

45. A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

46. A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint a nyilvántartásaik, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

47. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

48. A Rendőrségről szóló törvény 65. §-a alapján létrehozott fedővállalkozások jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

49. A Rendőrség titkos információgyűjtésével kapcsolatos oktatási célú kiadványok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

50. A védett személyek és objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, a hírközlő és biztonsági berendezések működésére, elhelyezésére vonatkozó adatok, dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

51. A köztársasági elnöki, valamint a miniszterelnöki rezidenciákra, a kormányvendégházakra vonatkozó építészeti tervdokumentációk, az épületátalakítási, felújítási tervek, a biztonsági rendszer működésével kapcsolatos adatok, dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

52. Az Állami Futárszolgálat feladataival kapcsolatos végrehajtási tervek, a szolgálat rendkívüli időszakra való felkészülésével kapcsolatos tervokmányok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

53. Az Állami Futárszolgálat országos rendszerébe bekapcsolt szervek részletes útvonal adatait tartalmazó összesített (országos és regionális) kimutatások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

54. A kormányzati védett és titkosított zártláncú hálózat és berendezései, a működésére, valamint elhelyezésére vonatkozó összesített adatok, dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

55. Az Adatfeldolgozó Hivatal által üzemeltetett, a BM és az ORFK által közösen létrehozott és használt országos számítógépes távadatfeldolgozó hálózati rendszer igénybevételét biztosító jogosultsági rendszerben és a jogszerű igénybevétel ellenőrzését szolgáló naplózási rendszerben kezelt azonosító és jelszó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

Polgári Védelem

56. Az országmozgósítás komplex állami terveihez szükséges prognózis tanulmányok, koncepciók, javaslatok, előterjesztések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

57. Az állami vezetés háborús vezetési pontjain működő polgári védelmi munkacsoportok konkrét tervei, a vezetési pontok híradásával, álcázásával összefüggő adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

58. A kitelepítésre tervezett intézmények és szervek megjelölése, a kitelepítés és befogadás tervei, a háborús kitelepítés-befogadás összesített tervezésével, rendszerével és irányításának rendjével kapcsolatos adatok, a kitelepítés útvonalai, állomáshelyei, a végrehajtás időnormái.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

59. A polgári védelmi együttműködés tárgyában kötött nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint a közös határ mentén lévő települések élet- és vagyonvédelmének komplex tervei, a szerződés, illetve megállapodás kötésekor a felek által kölcsönösen államtitoknak minősített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

Földművelésügyi Minisztérium

60. Az ingatlanok különleges célra történő igénybevételének előzetes tervei és az ilyen célból elrendelt kitermelések adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

61. Az állatok járványos megbetegedésének megelőzésével és leküzdésével összefüggő jelentések és egyéb intézkedések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

Honvédelmi Minisztérium

62. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan adat, amelyből azok lényege megismerhető.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

63. A Magyar Honvédség hadrendje és létszámos hadrendje, hadrendi kivonata seregtest szintig bezárólag, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására és széttelepítésére vonatkozó összesített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

64. Az állami és katonai felső vezetés háborús vezetési pontjainak helyére, béke és háborús működésére, az álcázásukkal összefüggő feladatokra, az egyes vezetési pontok védelmi képességére, készenlétbe helyezésére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

65. A védelmi felkészítés és országmozgósítás kormányzati szintű irányítására-vezetésére vonatkozó összesített tervek, okmányok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

66. A kormányzati célú frekvenciafelhasználók frekvenciagazdálkodással kapcsolatos konkrét adatait összesítő kimutatások, nyilvántartások adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

67. A Magyar Honvédség vezetési és fegyverirányítási rendszerei frekvencia felhasználásának összesített részletes adatai (frekvencia, sugárzási paraméterek, telephely, berendezés típusa, rendeltetése).

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

68. A Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értesítési rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, elgondolások, javaslatok, jelentések, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített értékelések, jelentések seregtest szintig bezárólag, továbbá a katonai kerületek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek teljes készenlétbe helyezésének tervei és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

69. A katonai repülőgép-felismerő rendszerek belső kódjai, működési paraméterei, továbbá az ezekre vonatkozó kulcs- és egyéb dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

70. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség híradása megszervezésének összesített terve, a rendszeresített információvédelmi eszközök, ezek kulcsdokumentációi, minősített tartozékai és alkatrészei, a számítástechnikai eszközök, amennyiben rejtjelző programot működtetnek, más rendeltetésű eszközök rejtjelzést megvalósító részegységei, valamint a rejtjelbiztonsággal összefüggő dokumentációk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

71. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodások és szerződések, ezek tervei, valamint az azok alapján továbbított minősített adatok, illetve haditechnikai eszközök azon adatai, amelyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minősítettek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

72. A nem diplomáciai érintkezés során szerzett, a külállamok politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi, kulturális helyzetére, valamint kormányközi és más nemzetközi szervezetekre vonatkozó, hivatalos módon hozzá nem férhető adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

73. A Magyar Honvédség más rendvédelmi szervekkel történő együttműködési tervei.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

74. Az ország hadszíntér előkészítésével kapcsolatos központi tervek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

75. A katasztrófaelhárítás tervei.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

76. A Magyar Honvédség hadrafoghatóságának összesített adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

77. Minősített időszakra vonatkozó tárcaszintű költségvetési számítások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

78. A légvédelmi és repülő készültségi erők alkalmazását szabályozó központi rendelkezések és a készültségi erők alkalmazásának tervei.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

Igazságügyi Minisztérium

Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala és a Szakértői Intézetek Büntetés-végrehajtás teljes szervezete

79. A minisztérium és a Bv. testület honvédelmi felkészítésére vonatkozó tervek, dokumentumok, határozatok, valamint a büntetés-végrehajtás magasabb készenlétbe helyezésére készült okmányokban rögzített adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

80. A Bv. testület költségvetésében megjelenő nem nyilvános adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

81. A titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésével kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

82. A külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások, elemzések, megállapítások (kivéve a növekedési ütemeket), a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó intézkedések, a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

83. A hadiipari gyártással kapcsolatos termelési, értékesítési, beruházási összesítő adatok, a hadiipari termelőképességre és az ezzel kapcsolatos beruházásokra, a hadiipari export-import összetételére és irányultságára, a hadiipari termékek hazai elosztására vonatkozó részadatok halmaza.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

84. Az ipar és kereskedelem honvédelmi felkészítésével kapcsolatos tervek és dokumentumok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

85. A haditechnikai termékek külkereskedelmi forgalmazására vonatkozó, illetve az eszközök mennyiségét feltüntető adatok, az engedélyezéssel összefüggő irányelvek és határozatok, továbbá az exportellenőrzési tevékenységgel összefüggő adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

86. A külképviseletek (nemzetközi szervezetek) épületével kapcsolatosan az építésügyi hatósági engedélyezési feladatokat ellátó hatóságok rendelkezésére bocsátott tervdokumentációk és egyéb műszaki adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

87. Háború esetén a ballisztikát befolyásoló hőmérséklet, szélsebesség, szélirány és légnyomás adatai, radarinformációk, rádiószondás mérések adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

88. A vasúti hadimenetrend.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

89. A polgári repülés (légi járművek, repülőterek, berendezések) elleni jogellenes cselekmények megelőzésére, megakadályozására és elhárítására vonatkozó tervek, intézkedési tervek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, jelentések, valamint az említett célból a társszervekkel kötött együttműködési megállapodások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

90. A „K” távbeszélő központok és a hozzájuk csatlakozó állomások összesített műszaki adatai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

91. A távközlési hálózatban a minősített helyzetekre vonatkozó távközlési rendszer aktivizálási és üzemeltetési intézkedési terve, meglévő és a fejlesztések, beruházások során keletkező rendszertechnika és összesített műszaki leírásainak dokumentációja, kizárólagos céljára létesített kábelek nyomvonalas nyilvántartása és törzskönyve, védett objektumaira, azok rendeltetésére, berendezéseire és működésére vonatkozó dokumentáció.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

92. A műsorszóró és rádiótávközlési adóállomásoknak a minősített helyzetekben való működtetésével kapcsolatban előkészített rendszertechnikai és aktivizálási intézkedési tervei.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

Külügyminisztérium

93. A Magyar Köztársaság és valamely külállam közötti diplomáciai, konzuli kapcsolatok felvételére, szintemelésére, szüneteltetésére vagy megszüntetésére vonatkozó olyan adatok és információk, amelyeket a felek kölcsönösen titokká nyilvánítottak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

94. A Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekbe történő belépésére, ilyenekből való kilépésére vagy a tagság szüneteltetésére vonatkozó egyes adatok, javaslatok, irányelvek.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

95. A diplomáciai érintkezés és a külügyi munka során szerzett, illetve keletkezett, egyéb módon nem megszerezhető vagy hozzáférhető politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi, kulturális és egyéb jellegű nemzetközi szervezetekre vonatkozó, információk (adatok, vélemények, álláspontok és értékelések), melyek a tartalmuk miatt vagy a forrás védelme szempontjából minősülnek államtitoknak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.

96. A Külügyminisztérium és a külképviseletek biztonságával, az állam- és szolgálati titok védelmének hírközlési és egyéb eszközeivel és módszereivel összefüggő minden adat és információ, továbbá minden rejtjelezetten továbbított szöveg.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

97. A határon túli magyarokat, a magyarországi kisebbségeket, a magyarországi menekülteket érintő rendkívüli intézkedések, adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

Nemzetbiztonsági Szolgálatok

98. A Hivatalok szervezetére és működésére, a tevékenység irányaira, a konkrét információs igényekre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

99. A Hivatalok és szervezeti egységeik szervezeti és működési rendjét, tevékenységét szabályozó belső rendelkezések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

100. A nemzetbiztonsági információk, azok értékelése, elemzése, feldolgozása és a Hivatalok tájékoztató tevékenysége.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

101. A Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekének érvényre juttatása érdekében a kormányzati tevékenységhez szükséges információk megszerzésére, elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésére szolgáló tevékenység szervezésére és végrehajtására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

102. A Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati tevékenységre, valamint ennek felderítésére és elhárítására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

103. Az állam elleni bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, megakadályozására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

104. A nemzetbiztonságot veszélyeztető szervezett bűnözésről, a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotó elemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes forgalmáról beszerzett információk és a felderítésükkel kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

105. A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának megelőzésére, felderítésére és megakadályozására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

106. A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek törvényben meghatározott körének nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése során keletkező adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

107. A kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények nemzetbiztonsági védelmének feladataival összefüggő információk, az ehhez kapcsolódó tevékenység és a biztonsági berendezésekre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

108. A Hivatalok műveleti tevékenységére, annak szervezésére vonatkozó adatok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

109. A Hivatalokkal együttműködő természetes és jogi személyek kilétére, nemzetbiztonsági jellegű tevékenységére vonatkozó információk és az ezzel összefüggő valamennyi adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

110. A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra és ezek alkalmazására vonatkozó minden adat, illetve az ilyen úton keletkezett minden információ.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

111. A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges technikai rendszerek és eszközök, valamint az azok kutatására, fejlesztésére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

112. A Hivataloknál üzemeltetett számítástechnikai rendszerek, berendezések védelmi rendszere, a működésük ellenőrzésére alkalmazott speciális eljárások, módszerek, berendezések, az ezekkel kapcsolatos kísérleti, fejlesztési munkák, az ellenőrzési tervek és jegyzőkönyvek, az ellenőrzés tapasztalatait értékelő összesítő jelentések, a számítástechnikai rendszerek biztonságával kapcsolatos értékelések.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

113. A Hivatalok tevékenységét érintő adatfeldolgozást végző számítástechnikai rendszereknél, számítógéphálózatoknál alkalmazott, illetve alkalmazásra tervezett szoftver útján történő titkosítással, rejtjelzéssel kapcsolatos valamennyi adat, a kidolgozás és az alkalmazás valamennyi fázisában, valamint a bejelentkezési és jelszó ellenőrzési eljárások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

114. A Hivatalok konkrét viszonyaira kidolgozott, a számítástechnikai eszközök és információk védelmét szolgáló valamennyi eljárásra és berendezésre vonatkozó adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

115. A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges adatkezelés, a nyilvántartások rendszerei, eszközei és módszerei, valamint a bennük tárolt és az általuk szolgáltatott adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

116. A Hivatalok adatkérése, adatbetekintése, az adatkezelési rendszerekben jelzések elhelyezésének ténye, illetve az adatnak a Hivatalok által történő birtoklása.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

117. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, az állami szervekkel, az önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalaival és intézményeivel, gazdálkodó és más szervezetekkel történő együttműködése során keletkező, a konkrét nemzetbiztonsági célt feltáró valamennyi adat.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

118. A Hivatalok nemzetközi együttműködésére vonatkozó, valamint az abból származó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

119. A Hivatalok személyi állományára, a nemzetbiztonsági jellegű köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati és munkaviszony létesítésére vonatkozó adatok, valamint az állomány biztonsági védelmére kötött megállapodások.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

120. A Hivatalok oktatási anyagai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

121. A Hivatalok állományával és objektumaival kapcsolatos biztonsági adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

122. A Hivatalok szervezeti egységeinek részletes évi költségvetési tervei, felterjesztési anyagai, részletes költségvetése, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan keletkezett iratok, elszámolások és egyéb adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

123. A nemzetbiztonsági szolgálatok által létrehozott fedőintézményekkel összefüggő nem nyilvános (a nemzetbiztonsági jellegre utaló), valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

  Vissza az oldal tetejére