Időállapot: közlönyállapot (1995.VI.30.)

1995. évi LXVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről * 

Az Országgyűlés a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező levéltári anyag védelmének, folytonos gyarapításának és használatának alapvető szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja

1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy

a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga - ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvére tekintettel - szakszerűen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék;

b) bármely szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékű része - a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagaként vagy védett levéltári anyagként - épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon;

c) a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg;

d) az államtitkot és a szolgálati titkot képező adatok védelme érvényre juthasson.

A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed

a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára;

b) a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári anyagára;

c) a közlevéltárakban őrzött levéltári anyagra;

d) a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyagra;

e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazása során

a) szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b) közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy;

c) irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

d) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;

e) magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő irat;

f) irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége;

g) irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;

h) iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;

i) irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;

j) maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

k) levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat;

l) levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;

m) közlevéltár: a nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végző, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár;

n) nyilvános magánlevéltár: a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratok tartós megőrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a 30. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek;

o) levéltári kutatás: a levéltári anyag tanulmányozása, abból adatok kigyűjtése tudományos vagy más cél érdekében;

p) a személyes adat, valamint a személyes adatok kezelésével összefüggő fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései az irányadóak.

Az irattári és a levéltári anyag védelmének általános szabályai

4. § Az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző természetes személyek kötelesek a szervesen összetartozó irataik egységének, illetve eredeti rendjének megőrzéséről, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévő levéltári anyag megóvásáról gondoskodni.

5. § (1) Köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos.

(2) A megrongálás, az egyéb módon történő használhatatlanná tétel, továbbá a megsemmisítés tilalma a nyilvános magánlevéltárban őrzött levéltári anyagra és a védett levéltári anyagra is kiterjed.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalom nem zárja ki a közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagnak levéltár, múzeum, könyvtár részére csereszerződés útján történő elidegenítését.

6. § (1) Közlevéltárban és nyilvános magánlevéltárban őrzött levéltári anyagot, továbbá védett levéltári anyagot az ország területéről kivinni csak a művelődési és közoktatási miniszter engedélyével szabad. Köziratot és közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot az ország területéről csak ideiglenesen lehet kivinni.

(2) A levéltári anyagról, annak külföldre vitele előtt, a Magyar Országos Levéltár vagy az őrző levéltár biztonsági másolatot készít.

7. § A levéltári anyag közlevéltárban történő elhelyezése - ajándék, adásvétel, csereszerződés kivételével - a levéltári anyag tulajdonjogi helyzetét nem érinti.

A levéltári anyag védelmének irányítása

8. § A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a művelődési és közoktatási miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében

a) rendeletben határozza meg az irattári terv elkészítésével és alkalmazásával, továbbá a köziratok nyilvántartásával, szakszerű és biztonságos őrzésével, selejtezésével, illetőleg közlevéltárba adásával kapcsolatos szakmai követelményeket, és a közlevéltárak közreműködésével ellenőrzi azok érvényesülését;

b) rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét, és a Magyar Országos Levéltár közreműködésével ellenőrzi a szakmai követelmények érvényesítését;

c) irányítja és felügyeli a Magyar Országos Levéltárat;

d) dönt a hatáskörébe utalt egyedi ügyekben.

II. Fejezet

A KÖZIRAT
A köziratok kezelése és védelme

9. § (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles

a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni;

b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó - az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló - ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni;

c) az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni;

d) a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni;

e) az elintézett ügyek iratait - az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenőrzése mellett - irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerű és biztonságos megőrzéséről, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni;

f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni;

g) a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt - a 12. §-ban előírtak szerint - saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi vagy a részére kötelezően előírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős.

(4) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről és használhatóságáról. Jogutód nélküli megszűnés esetén az érintett szerv nem selejtezhető iratait az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.

Az iratkezelési szabályzatok kiadása

10. § (1) Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki a Kormány - a Magyar Országos Levéltár véleményének kikérésével - a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek részére.

(2) Az ágazati irányítást ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője egységes iratkezelési szabályzatot ad ki az államigazgatási szervek, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az állami intézmények és a helyi önkormányzati intézmények részére. Az igazságügyminiszter adja ki az egységes iratkezelési szabályzatot - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - a bíróságok részére, a legfőbb ügyész pedig az ügyészségek részére.

(3) A (2) bekezdésben említett szervek egységes iratkezelési szabályzatának kiadásakor a Magyar Országos Levéltár egyetértési jogot gyakorol.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett közfeladatot ellátó szervek, valamint a Legfelsőbb Bíróság egyedi iratkezelési szabályzatot készítenek, amelyet az illetékes közlevéltárral egyetértésben adnak ki. A helyi önkormányzatok az iratkezelési szabályzatukat - a belügyminiszternek a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben kiadott - iratkezelési mintaszabályzata alapján készítik el.

(5) A Magyar Országos Levéltár, illetőleg az illetékes közlevéltár egyetértési joga az irattári tételek kialakításával és a nem selejtezhető irattári tételek kijelölésével, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltári használatát befolyásoló előírásokkal összefüggő kérdésekre terjed ki. A közlevéltárak egyetértési jogának gyakorlása kapcsán keletkezett vitában a művelődési és közoktatási miniszter dönt.

A köziratok kezelésének levéltári ellenőrzése

11. § A nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét - az iratkezelési szabályzat alapján - az illetékes közlevéltár ellenőrzi. Ellenőrzési feladatának ellátása során

a) az iratkezelői és az irattári helyiségbe beléphet, az iratokba - az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok kivételével - és az iratkezelési nyilvántartásokba betekinthet, az iratkezelési tevékenységet folyamatában vizsgálhatja;

b) iratkezelési kérdésekben szaktanácsot ad, a nem selejtezhető iratok épségben és használható állapotban történő megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalja, megszüntetésükre vonatkozóan határidőt állapít meg;

c) ha a szerv a jegyzőkönyvben meghatározott ideig nem intézkedik, akkor a levéltár szabálysértési eljárás indítása céljából a felügyeleti szervet értesíti, annak hiányában a szabálysértési eljárás indítását maga kezdeményezi.

A köziratok levéltárba adása

12. § (1) A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) A nem selejtezhető köziratok átadásának-átvételének időpontjáról az átadó szerv és az illetékes közlevéltár közösen állapodik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi határidő abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szervnek a nem selejtezhető iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetőleg akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férőhellyel nem rendelkezik, további öt évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadás-átvételi határidő öt éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb tíz év időtartamra a művelődési és közoktatási miniszter engedélyezi. Ennél hosszabb irattári őrzési időt csak jogszabály állapíthat meg.

(4) A közlevéltár tizenöt éven belül keletkezett közirat átvételére csak jogszabály alapján kötelezhető.

(5) A tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, nem selejtezhető iratokat a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(6) Az iratokat őrző szerv kezdeményezésére az illetékes közlevéltár az érvényességi idő lejárta előtt is átvehet államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokat, ha azok megfelelő őrzésének és kezelésének feltételeit biztosítani tudja.

(7) A közfeladatot ellátó szerv azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is az őrizetében vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint köteles biztosítani.

III. Fejezet

A KÖZLEVÉLTÁR
A közlevéltár feladatai

13. § A közlevéltár feladatkörében

a) a 31. §-ban meghatározott kivételekkel kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait;

b) gyűjti (jogszabály alapján vagy ajándékként átveszi, illetőleg megvásárolja), valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot;

c) az átvett, illetőleg a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetében lévő levéltári anyagot - annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján - feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi;

d) az őrizetében lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki;

e) a levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét;

f) megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Országos Levéltár biztonsági filmtárának átadja;

g) levéltár- és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában;

h) a levéltári anyag oktatási, illetőleg közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elősegíti;

i) a maradandó értékű magániratok kiválogatására, szakszerű kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhat, a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánításában közreműködik.

A közlevéltárak és illetékességük

14. § (1) A közlevéltár lehet általános levéltár, állami szaklevéltár, települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára.

(2) A közlevéltár illetékességét a köziratokat illetően e törvény, a köziratnak nem minősülő levéltári anyagot illetően az általános levéltárak tekintetében a művelődési és közoktatási miniszter, egyéb közlevéltár tekintetében pedig - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével - a fenntartó határozza meg.

A közlevéltár fenntartójának kötelezettségei

15. § (1) A közlevéltárat fenntartó szerv köteles gondoskodni arról, hogy levéltára

a) rendelkezzék a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátásához szükséges szakképzett személyzettel és technikai felszereléssel, továbbá

b) rendelkezzék a levéltári anyag rendszeres átvételét biztosító, zárt, tűzbiztos, száraz, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű, a levéltári anyag őrzésén kívül egyidejűleg más célra fel nem használható, a szakszerű őrzéshez szükséges tárolóeszközökkel felszerelt raktárral (raktárakkal), kutatóteremmel és a működéséhez szükséges egyéb feltételekkel.

(2) Közlevéltárat létesíteni csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttes biztosításával lehet.

Általános levéltárak

16. § (1) A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga az általános levéltárak illetékességi körébe tartozik. Általános levéltárat törvény létesíthet, illetve szüntethet meg, a megszűnő levéltár anyagának átvételére illetékes közlevéltár megnevezésével.

(2) Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, valamint a megye (főváros) önkormányzata által fenntartott közlevéltár.

17. § (1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek és hivatalának a - 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint az ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó intézményeknek és külképviseleti szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.

(2) A Magyar Országos Levéltár a 13. §-ban meghatározott feladatokon kívül

a) közreműködik a művelődési és közoktatási miniszternek e törvény 8. §-a b) pontjában meghatározott feladatai ellátásában, ennek során a külön joszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében ellenőrzi a közlevéltárak munkáját, és az ellenőrzés eredményéről évente beszámol a miniszternek;

b) összesíti, továbbá a közlevéltárak közreműködésével értékeli a köziratok kezelésének országos tapasztalatait, és erről évente jelentést tesz a művelődési és közoktatási miniszternek;

c) nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat, valamint vezeti a védett levéltári anyag központi nyilvántartását;

d) feltárja, nyilvántartja és gyűjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot;

e) őrzi a törvények eredeti példányát;

f) levéltár-tudományi szakkönyvtárat működtet;

g) levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadást nyújt más levéltáraknak;

h) a hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányát biztonsági filmtárában megőrzi;

i) részt vesz a levéltárosok felsőfokú képzésében, és ellátja a középfokú levéltári szakképzéssel kapcsolatos feladatait;

j) évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását, a kutatási korlátozás alól felszabadult iratok jegyzékét.

18. § A megyei (fővárosi) közlevéltár területi általános levéltárként a megye (főváros) önkormányzatának közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik. Illetékességi körébe tartozik a fenntartó önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá a megye (főváros) területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.

Állami szaklevéltárak

19. § (1) Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára és a Vízügyi Levéltár, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.

(2) A szaklevéltár illetékességi köre

a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek,

b) a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára esetében a Központi Statisztikai Hivatal és az ennek közvetlen felügyelete alá tartozó szervek,

c) a Vízügyi Levéltár esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vízügyi szervek,

d) a felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára esetében a fenntartó szerv

levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szaklevéltár létesítését és megszüntetését - a szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményének előzetes kikérésével - a művelődési és közoktatási miniszter engedélyezi.

(4) Megszűnő szaklevéltár anyagának elhelyezéséről a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik.

Települési önkormányzat levéltára

20. § (1) A települési önkormányzat a testülete, hivatalai és intézményei, valamint ezek jogelődei levéltári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.

(2) Települési önkormányzat levéltárának létesítéséhez a művelődési miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. A miniszter megtagadhatja a hozzájárulást, ha a létesítendő levéltár folyamatos működésének személyi és dologi feltételeit [15. § (1) bekezdés] hosszabb távon nem látja biztosítottnak. Ha a levéltár működését meghatározó feltételek megszűnnek, a miniszter visszavonhatja hozzájárulását. Ebben az esetben a fenntartó önkormányzat köteles a levéltárat megszüntetni.

(3) Ha a települési önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a területileg illetékes megyei (fővárosi) levéltárban kell elhelyezni. Ilyen esetben a települési önkormányzat a levéltár céljait szolgáló vagyonát használatra köteles átengedni a megyei (fővárosi) önkormányzatnak.

Köztestület, közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára

21. § Köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv saját levéltári anyagának őrzésére közlevéltárat létesíthet. A létesítést, illetőleg a megszüntetést a közlevéltárakról vezetett központi nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Megszűnés esetén a köztestület, a közalapítvány és az egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltári anyagának elhelyezéséről a művelődési és közoktatási miniszter intézkedik.

IV. Fejezet

A KÖZLEVÉLTÁR ANYAGÁNAK HASZNÁLATA
A közlevéltár anyagában történő kutatás

22. § (1) A közlevéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven túli levéltári anyagban - a 24-25. §-okban foglalt kivételekkel -, továbbá időbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg, amelynek tartalmát az Avtv. szerint mindenki megismerheti, kérelemre bármely természetes személy ingyenesen kutathat, és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet.

(2) A kutatási kérelmet a levéltári anyagot őrző közlevéltárhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a kutatás célját, tárgyát és időhatárát.

(3) A közlevéltár a kutatási kérelemről és a kutatásra átadott levéltári anyagról nyilvántartást vezet.

23. § (1) Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított harminc év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot őrző közlevéltár engedélyezi.

(2) Az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban - ideértve a belső használatra készült, valamint döntéselőkészítést tartalmazó levéltári iratokat is - a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a (3) bekezdésben meghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-ában meghatározott iratokban a kutatást a kuratórium engedélyezi.

(3) A kuratórium tagjai: a Magyar Országos Levéltár, a Politikatörténeti Intézet és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete - közalapítvány által kijelölt egy-egy személy, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt két személy.

24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha

a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy

b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy

c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.

(4) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

25. § (1) A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás.

(2) Nem engedélyezhető a kutatás

a) a nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, illetőleg külföldi szerv vagy személy által átadott iratokban a nemzetközi szerződésben, illetőleg az átadó által meghatározott ideig;

b) abban a köziratnak nem minősülő levéltári anyagban, amely az átadó szerv vagy természetes személy által meghatározott feltételek alapján még nem kutatható.

(3) Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmező rendelkezésére, a közlevéltár - saját költségére - másolat készítésével teljesíti a kérelmet, ha a másolat készítése nem jár az eredeti levéltári anyag további megrongálódásának vagy megsemmisülésének veszélyével, illetőleg nem jár a szokványos másolatkészítési díj ötszörösét meghaladó költséggel. Az utóbbi esetben azonban, ha a kérelmező a többletköltséget megfizeti, a közlevéltár köteles másolat készítésére.

26. § A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár, illetőleg a 23. § (3) bekezdésében meghatározott kuratórium köteles írásban megindokolni.

A használat egyéb módjai

27. § (1) A közlevéltár a kérelmező által megadott - az azonosításhoz szükséges - információk alapján egyedi adatról tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár írásban köteles közölni.

(3) Tájékoztatás érdekében közlevéltár kutatást - díjtalan szolgáltatásként - csak jogszabály alapján vagy fenntartója utasítására végez.

28. § A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak, illetőleg kiállítás céljából szerv számára - külön jogszabály alapján - meghatározott időre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv, illetve jogutódja részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem másolattal is teljesíthető.

Jogorvoslati kutatási vagy tájékoztatási kérelem megtagadása esetén

29. § (1) A kutatási vagy a tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat.

(2) A per megindítására és az eljárás lefolytatására - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az Avtv. 21. § (2)-(7) bekezdésének szabályai az irányadóak.

(3) A kérelmező saját adataira vonatkozó tájékoztatási kérelmének megtagadása esetén a bírósági eljárásra az Avtv. 17. §-ának szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

A MAGÁNLEVÉLTÁRI ANYAG VÉDELME
Nyilvános magánlevéltár

30. § (1) Az a természetes személy, továbbá az a nem közfeladatot ellátó szerv, amely a tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratainak tartós megőrzése céljából levéltárat létesít vagy tart fenn, és vállalja a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését, a Magyar Országos Levéltárnál kezdeményezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzését. A nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzést - a Magyar Országos Levéltár javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter engedélyezi.

(2) A nyilvános magánlevéltár

a) levéltári anyagának jegyzékét - nyilvántartás céljából - a Magyar Országos Levéltárnak átadja;

b) levéltári anyagának kezelésére és őrzésére a közlevéltárak számára előírt szabályokat alkalmazza;

c) levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában - saját szabályzata szerint - a kutatást ingyenesen lehetővé teszi.

(3) Ha a nyilvános magánlevéltár a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket nem teljesíti, a miniszter elrendelheti a levéltár nyilvántartásból való törlését.

(4) A nyilvános magánlevéltár külön jogszabályban meghatározott költségvetési támogatásban részesül.

31. § (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi levéltár azonban gyűjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagának az illetékes hazai egyházi levéltárban, más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója az anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi.

A maradandó értékű magániratok védelme

32. § (1) A nem közfeladatot ellátó szervek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki, de az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, illetve az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megőrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek.

(2) A közlevéltárnak az (1) bekezdés szerinti megállapodással átadott iratok kutathatóságát az ajándékozó, illetőleg a letétbe adó meghatározott időtartamra korlátozhatja.

(3) A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást - az üzemi és az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett - a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhető irataikat - ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek - részére átadni. Ezen szervek közlevéltárba adott irataik kutathatóságát illetően a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezhetnek.

33. § (1) A nem közfeladatot ellátó szervek irattári anyagának ügyviteli szempontból elévült részét, továbbá a természetes személyek irathagyatékát, ha az tartamát vagy egyéb jellegzetességeit tekintve megfelel a 3. § j) pontjában meghatározott ismérveknek, s az iratot nem levéltár őrzi, a művelődési és közoktatási miniszter védett levéltári anyaggá nyilváníthatja.

(2) A védett levéltári anyaggá nyilvánítást a tulajdonos bármely közlevéltárnál vagy - a 34. §-ban meghatározott kivétellel - bármely levéltár a tulajdonos egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A védett levéltári anyagot a Magyar Országos Levéltár nyilvántartásba veszi, s az anyagról biztonsági másolatot készíthet. A biztonsági másolatról további másolat készítését, valamint az abban folytatható kutatást a tulajdonos, ha a kutatás személyhez fűződő jogait vagy jogos érdekeit sértené, meghatározott időtartamra megtilthatja.

(4) A védett levéltári anyag szakszerű megőrzése és kezelése érdekében az illetékes levéltár a szükséges konzerválási, restaurálási munka elvégzéséhez segítséget nyújt, illetőleg ingyenes szaktanácsot ad. Az illetékes közlevéltár a védett levéltári anyag állapotát illetően a helyszínen tájékozódhat.

(5) A védett levéltári anyag elidegenítése esetén a védetté nyilvánító határozatban megjelölt levéltárat elővásárlási jog illeti meg.

(6) Az elővásárlási jog gyakorlásáról - az ajánlat kézhezvételétől számított harminc napon belül - az (5) bekezdésben meghatározott levéltár nyilatkozik. Elidegenítés esetén az új tulajdonos a levéltári anyag őrzési helyét a Magyar Országos Levéltárnak köteles bejelenteni.

34. § (1) Az a tulajdonos, aki 1867 előtt keletkezett iratát vagy a keletkezés idejétől függetlenül valamely jelentős közéleti személyiség irathagyatékát, továbbá - egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten - irattári anyagának maradandó értékű részét kereskedelmi forgalomba kívánja bocsátani, köteles azt először a Magyar Országos Levéltárnak megvételre felajánlani vagy védetté nyilvánítás céljából bemutatni. Ha a Magyar Országos Levéltár a tulajdonos által megjelölt vételárat nem tudja kifizetni, kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását.

(2) Állami gazdálkodó szervezet működése során keletkezett irattári anyagot a gazdálkodó szervezet privatizálását követően is csak az illetékes közlevéltár által meghatározott szempontok szerint lehet selejtezni. Ha a nem selejtezhető iratokat az új tulajdonos nem kívánja megőrizni, azokat az illetékes közlevéltár részére át kell adnia. Ha az új tulajdonos a nem selejtezhető iratokra igényt tart, az illetékes közlevéltár kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását.

(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat által fenntartott múzeum, könyvtár a gyűjteményébe tartozó maradandó értékű iratokat a védett levéltári anyagról vezetett nyilvántartásba bejelenti, s ezen iratokban a kutatást a közlevéltárakra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 3. §-a, 12. §-a, 22-29. §-a és 36. §-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott szervek iratainak a Belügyminisztérium irattári anyagától történő elkülönítéséről, további őrzéséről, kezeléséről és használatáról külön törvény rendelkezik.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet - a 10/A. § első mondatának kivételével -, az ezt módosító 1972. évi 19. törvényerejű rendelet, és az 1991. évi LXXXIII. törvény 1. §-a, továbbá a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. rendelet, az ezt módosító 34/1970. (IX. 13.) Korm. rendelet 1. §-a, a 37/1971. (XI. 3.) Korm. rendelet, a 29/1973. (XI. 21.) MT rendelet 1. §-a, a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 3. §-a (2) bekezdésének a), b) és e) pontja és a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló jogszabályok módosítására kiadott 177/1991. (XII. 28.) Korm. rendelet, továbbá a 121/1992. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1-2. §-a és a 4. §-a. A 121/1992. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a, továbbá a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet módosítása tárgyában kiadott 102/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet 1995. július 1-jén veszíti hatályát. * 

(5) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy rendeletben szabályozza a maradandó értékű magániratok védetté nyilvánítására vonatkozó eljárást, a 23. § (3) bekezdésében meghatározott kuratórium működését, valamint - az igazságügyminiszterrel együtt - az eredeti köziratot helyettesítő másolat készítésének a rendjét.

(6) Ahol jogszabály „történeti értékű iratot” említ, azon „maradandó értékű iratot” kell érteni.

(7) A jelenleg működő, nem közfeladatot ellátó szervek által fenntartott levéltárak nyilvános magánlevéltárként folytatják tevékenységüket.

(8) A törvény 10. §-a szerinti iratkezelési szabályzatokat 1998. december 31-ig kell elkészíteni.

36. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

1. az Avtv. 30. §-a i) pontjának második fordulata hatályát veszti, valamint az Avtv. 19. §-ának (1) bekezdésében „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy” szövegrész helyébe „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy” szövegrész lép;

2. az Avtv. 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat;”

3. az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.”

4. az Avtv. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.”


  Vissza az oldal tetejére