Időállapot: közlönyállapot (1995.VII.12.)

1995. évi LXVIII. törvény

a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről * 

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Jszt. 3. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) E törvény hatálya]

a) a (3) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagy- és kiskereskedelmi,

4. az import és export;

b) a (4) bekezdésben meghatározott termékek tekintetében

1. a termelési, termeltetési,

2. az önálló raktározási, tárolási,

3. a nagykereskedelmi,

4. az import és export”

[tevékenység (a továbbiakban: jövedéki tevékenység) folytatásának szabályozására, jövedéki engedélyezésére terjed ki.]

(2) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá]

„h) a denaturált és a regenerált szesz előállításának,

i) a zárjegy hamisításának, a hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolásának, továbbadásának, értékesítésének, átvételének, felhasználásának”

[az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).]

(3) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jövedéki terméknek minősül

a) a mesterségesen fermentált dohány (METJ: 91-21-03-32; 91-21-03-33; 91-21-03-34);

b) a fogyasztási dohány, a szivar, a cigaretta (ITJ: 89-21, - 22, -23) (a továbbiakban: dohánygyártmány);

c) az etilalkohol (két szénatomos, egyértékű alifás alkohol), a nyersszesz, a finomított szesz, a víztelenített szesz, az elő- és utópárlat (a továbbiakban: szeszgyártási termék) (ITJ: 52-12-11-2; 88-11, -12, -13; 89-98);

d) a lepárlással előállított valódi (gyümölcs-, gabona- és egyéb) pálinka (a továbbiakban: pálinka), a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-22; 89-98);

e) a magas és középfokú borpárlat, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat (brandy) (a továbbiakban: borpárlat), továbbá a keletkezett alszesz, az elő- és utópárlat (ITJ: 88-21-1, -2, -3; 89-98),

[a továbbiakban a c)-e) pont együtt: szesz];

f) a borpárlatból előállított fogyasztási borpárlat (brandy), a szeszből hideg úton előállított pálinka, rum, likőr, kevert ital, egyéb szeszes ital (ITJ: 88-21-3; 88-23, -24, -25, -26, - 29) (a továbbiakban: szeszes ital);

g) az 1,5% alkoholtartalmat meghaladó szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör (ITJ: 88-43, -45) (a továbbiakban: sör);

h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj (ITJ: 55-13-1; 55-15; 55-16) (a továbbiakban: kőolajtermék);

i) a nyerskávé, a pörköltkávé és a valódi kávékivonat (METJ: 91-25-50; ITJ: 87-81; 87-82-1) (a továbbiakban: kávé);

j) a fűszerpaprika-őrlemény (ITJ: 83-81-1).”

(4) A Jszt 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a cseppfolyósított földgáz, a pentán, a hexán, az aromás szénhidrogének közül a benzol, toluol, xilol, ortoxilol és aromatol, a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, a stabil gazolin, a (3) bekezdés h) pontjába nem tartozó benzin, a petróleum, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, az orsóolaj (ITJ: 11-3; 52-11-14, -15; 52-21-11-1, -2, -4, -9; 55-11-3, -4; 55-12-2; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 55-14; 55-22; 55-24; 55-25; 55-31-1), (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).”

(5) A Jszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termékeknek - ideértve azok nem szabványos választékait is - az e törvény hatálya alá tartozása megállapításához a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) és a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) 1994. szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.”

2. § A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra használ fel.”

3. § (1) A Jszt. 6. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„1. termelési tevékenység: a jövedéki terméknek bármilyen alapanyagból, termékből bármilyen eljárással és kivitelezésben történő (saját termelésben vagy bérmunkában való) előállítása, kis egységű kiszerelése (palackozása), az előállított termék raktározása, tárolása, értékesítése;”

(2) A Jszt. 6. §-ának 3. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„3. nagykereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a termelő, az importőr értékesítése és a termelő felhasználó, az exportőr, illetve a kiskereskedő beszerzése között lebonyolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi tevékenység;

4. kiskereskedelmi tevékenység: a jövedéki terméknek a beszerzése, a készletezése és közvetlenül a lakosság, illetve a végső felhasználók részére történő értékesítése;”

(3) A Jszt. 6. §-ának 11. és 12. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„11. üzlethelyiség: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló, nyílt árusítású, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valamint a személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgépjáratot, a vasúti étkezőkocsit, büfét is;

12. üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;”

(4) A Jszt. 6. §-ának 21., 22. és 23. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„21. kőolajfeldolgozó üzem: a kőolajtermékek, az egyéb kőolajszármazékok és a nem jövedéki kőolajtermékek bármilyen eljárással történő előállítását, ezen termékek keverését és forgalomba hozatal előtti tárolását végző, és a tevékenységhez az illetékes hatóságok hatályos engedélyével rendelkező üzem;

22. számla: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA) 13. §-a (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezései szerint számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a szállító jövedéki engedélyének számát, valamint a vevő jövedéki engedélyének a számát is, ha az jövedéki alanynak minősül;

23. hivatalos zár: a jövedéki üzem mérőberendezésein az Országos Mérésügyi Hivatal által történt hitelesítés után, illetve meghatározott esetben az üzem berendezésein és a szállító eszközökön a vámhivatal által alkalmazott ólomzár vagy pecsétzár;”

(5) A Jszt. 6. §-ának 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„36. elszámolási időszak: olyan egy hónapos időszak, amelynek kezdőnapját - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal a jövedéki alannyal egyeztetve, a jövedéki alanyra egyedileg állapítja meg;”

(6) A Jszt. 6. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„1/a. termeltetési tevékenység: a jövedéki terméknek - a lakosság által bérfőzetett pálinka, borpárlat és bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - bármilyen alapanyagból, termékből termeltetéssel (bérmunka keretében) történő előállíttatása, kisegységű kiszereltetése (palackoztatása), az előállíttatott termék raktározása, tárolása és értékesítése;”

(7) A Jszt. 6. §-a a következő 5/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„5/a. forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése;”

(8) A Jszt. 6. §-a a következő 21/c. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„21/c. kávéüzem: a kávé pörkölését, kávékivonat előállítását, tárolását, kiszerelését végző termelő-, csomagolóüzem;”

(9) A Jszt. 6. §-a a következő 36/a. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

„36/a. készlethiány és -többlet: a jövedéki termék külön rendeletben meghatározott elszámolható termelési, raktározási, mérési és szállítási veszteségét, illetve többletét meghaladó mennyisége;”

4. § A Jszt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Jövedéki engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a kérelmező kap, amely (aki) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján kettős könyvvezetésre kötelezett, vagy saját elhatározása alapján a tárgyévet követő év január 1-jétől áttér a kettős könyvvezetésre.

(2) Az Szt. és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény rendelkezései szerint egyszeres könyvvezetésre kötelezett kérelmező mentesül az (1) bekezdésben foglalt kettős könyvvezetésre történő áttérési kötelezettség alól, ha a jövedéki engedélyt

a) kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzésére kéri, vagy

b) bérfőzési tevékenység, illetve fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység folytatására igényli, de a tárgyévet megelőző éves vagy időarányos, kezdő vállalkozás esetében a kérelem benyújtása évében az időarányosan bérfőzéssel előállításra kerülő várható pálinka és borpárlat mennyisége a 15 ezer hektoliterfokot, illetve a fűszerpaprika-őrlemény a 15 ezer kilogrammot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén is megszűnik a kettős könyvvezetésre való áttérési kötelezettség alóli mentesség, ha a termelés a mentességre jogosító, ott meghatározott mennyiséget meghaladja. A jövedéki alany a mentesség megszűnését követő év január 1-jétől köteles a kettős könyvvezetésre áttérni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a jövedéki engedélyt kérelmezőnek a termelési - kivéve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termelési tevékenységet -, továbbá a termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához

a) jövedéki biztosítékot kell nyújtania, és

b) a kőolajtermékkel, az egyéb kőolajszármazékkal végzett ezen jövedéki tevékenységek esetén legkésőbb a jövedéki engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel, * 

c) a kőolajtermékek termelési tevékenységéhez telephelyenként legalább 1000 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezőtől legfeljebb 200 millió forint, de

a) a bérfőzési és fűszerpaprika-őrlemény termelési tevékenység esetén legalább 1 millió forint,

b) kőolajtermék termelési tevékenység esetén legalább 80 millió forint,

c) egyéb termelési tevékenység esetén legalább 5 millió forint

jövedéki biztosíték igazolása kérhető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték nyújtása

a) a tárgyévet megelőző éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó éves összegének egytizenketted részét elérő, illetve kezdő vállalkozás esetén a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított várható fizetendő nettó fogyasztási adó egy hónapra eső átlagának megfelelő összegre szóló bankgarancia, vagy

b) az a) pont szerint megállapított értéket elérő forgalomképes, per- és tehermentes saját ingatlantulajdon

igazolásával teljesíthető.

(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezőnek jövedéki biztosítékként

a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,

b) kőolajtermékkel és egyéb kőolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén 80 millió forint értéket

elérő forgalomképes, per- és tehermentes saját ingatlantulajdon vagy azonos értékben bankgarancia igazolásával kell rendelkeznie.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett import, valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához

a) dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény forgalmazása esetén telephelyenként legalább 100 m2 alapterületű, helyhez kötött, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, illetve nem palackozott szesz forgalmazásához összesen legalább 100 m3 űrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal,

b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék forgalmazásához telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal

is rendelkeznie kell.

(9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia belföldi székhelyű pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban foglaltak szerint megállapított és jogerős határozattal kivetett jövedéki bírság felmerülése esetére - az e § (6) bekezdése a) pontjában, illetve a (7) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthető biztosítéknyújtás lehet.

(10) Ha a kérelmező saját ingatlantulajdonban nyújt jövedéki biztosítékot

a) a területi parancsnokság az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál a jövedéki engedély megadását követően az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be;

b) a kérelmezőnek az ingatlan forgalmi értékét hat hónapnál nem régebbi - a cégbíróságnál bejegyzett, értékbecslést végző vállalkozástól vagy közhivataltól származó - értékbecsléssel kell igazolnia;

c) a b) pont szerinti értékbecslés - helyszíni szemlén - kétségbe vont megalapozottsága esetén a kérelmezőnek viselnie kell a területi parancsnokság által ellenőrzésként elvégeztetett értékfelülvizsgálat költségét, ha a felülvizsgálat alapján az ingatlan értékét 20 százalékot meghaladóan kevesebbre értékelik. A területi parancsnokság ezt követően, a b) pontban foglalt értékbecslés és az értékfelülvizsgálat alapján dönt az ingatlan elfogadható forgalmi értékéről.

(11) Ha a kérelmező

a) a jövedéki termék termelési tevékenységéhez kapcsolódóan folytat import vagy export, vagy belföldi értékesítési tevékenységet, a (6) bekezdésben meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani;

b) a jövedéki termék termeltetését, önálló raktározását és tárolását, importját és exportját, nagykereskedelmi tevékenységét részben vagy egészben együtt folytatja, tőle a (7) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékok közül csak egy tevékenységhez kapcsolódóan kérhető biztosíték;

c) a b) pont szerinti tevékenységeket együtt folytatja, illetve az önálló raktározási és tárolási, a saját számlás import, vagy a nagykereskedelmi tevékenység mellett végez import vagy export, vagy termeltetési tevékenységet, a (8) bekezdésben meghatározott raktárhelyiséggel vagy tárolótartállyal is rendelkeznie kell;

d) részben kőolajtermékkel és egyéb kőolajszármazékkal is folytat a b) pont szerint jövedéki tevékenységet, akkor a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot köteles nyújtani, és a nagykereskedelmi, a saját számlás import, vagy az önálló raktározási és tárolási tevékenység végzése esetén a (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő tárolótartállyal is rendelkeznie kell.

(12) A jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazására jövedéki engedélyt az a kérelmező kap, amely (aki)

a) a dohánygyártmány, a szesz, a szeszes ital, a sör, a kávé és a fűszerpaprika-őrlemény forgalmazásához üzlethelyiséggel, cigaretta értékesítése esetén ideértve a kiskereskedelmi forgalmazáshoz kihelyezett értékesítő automata egységet is (automata üzlet),

b) a kőolajtermék forgalmazásához üzemanyagtöltő állomással, kiskereskedelmi tárolóteleppel, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhellyel vagy tüzelőanyag telephellyel

rendelkezik, és a 4. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatja az engedélyezett jövedéki tevékenységet.

(13) Ha a (12) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiskereskedelmi elárusítóhelyen

a) a jövedéki tevékenységet (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a bérlő nem a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzi, a jövedéki engedélyt kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti;

b) a bérlő (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlőn kívül a tulajdonos is kérheti;

c) a b) pont szerinti eset áll fenn, akkor a tulajdonos a jövedéki tevékenysége folytatásának - a szerződéses és bérleti időszak alatti - szüneteltetését, illetve a megkezdését köteles annak bekövetkezése előtt hat munkanappal a vámhivatalnak - írásban - bejelenteni.

(14) Jövedéki engedély - a termeltetési tevékenység, a szezonális jelleggel üzemelő fűszerpaprika-üzem, szeszfőzde és kiskereskedelmi elárusítóhely, valamint a (13) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - kizárólag a folyamatosan, évente legalább 6 hónapon át megszakítás nélkül végzett jövedéki tevékenységhez kérhető. A tevékenység folytatásának a szüneteltetését, annak bekövetkezése előtt hat munkanappal a vámhivatalnak írásban be kell jelenteni.

(15) Nem adható jövedéki engedély, ha

a) a kérelmező természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül visszaélés jövedékkel szabálysértést követett el;

b) a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor az országos parancsnokság, az állami adóhatóság felé jogerősen megállapított vám- és adótartozása van, kivéve, ha kérelemre az országos parancsnokság vagy az állami adóhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;

c) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll.”

5. § (1) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kérelemhez csatolni kell]

„c) a 9. § (8) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a raktárhelyiségre és tárolótartályra, az üzlethelyiségre, az üzemanyagtöltő állomásra, a kiskereskedelmi tárolótelepre, az önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyre vagy tüzelőanyag telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását, vagy a bérleti szerződést, vagy ezek hiteles másolatát, illetőleg a használati jogra vonatkozó egyéb megállapodást;”

(2) A Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kérelemhez csatolni kell]

„e) az igazolást a 9. § (15) bekezdésének b) pontjában foglaltakról;”

(3) A Jszt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) A kérelemhez csatolni kell]

„f) a 9. § (4)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján nyújtott jövedéki biztosítékot igazoló eredeti okmányokat, iratokat, bizonylatokat, vagy ezek hiteles másolatát.”

(4) A Jszt. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben előírtak - indokolt esetben - az eredeti iratok bemutatásával és az azokról készített - az eredetivel való egyezőséget igazoló, az engedélyező hatóság aláírásával és pecsétjével ellátott - másolatok egyidejű átadásával is teljesíthetők.”

6. § (1) A Jszt. 11. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(2) A területi parancsnokság a jövedéki engedélyezés keretében]

„d) a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiséget és tárolótartályt”

[jövedéki ellenőrzési szempontból vizsgálja és minősíti.]

(2) A Jszt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálathoz, minősítéshez a területi parancsnokság bekérheti, megtekintheti a jövedéki üzem helyszínrajzát, az üzemi berendezések technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, a tartályok és edények jegyzékét, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat, a nyilvántartási és bizonylati rendszer leírását (szabályzatát), továbbá a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiség és tárolótartály műszaki, technikai, építési dokumentumait, és az azokhoz a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyezési, hitelesítési bizonylatokat.”

(3) A Jszt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A területi parancsnokság a jövedéki engedély kiadása előtt a jövedéki üzemben, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott raktárhelyiségben és a tárolótartály telephelyén, valamint a jövedéki biztosíték módosulása esetén, illetve a forgalmi értékének elbírálásához, ha fedezetét ingatlan képezi, helyszíni szemlét tart.”

7. § (1) A Jszt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha

a) az engedélyezésnél támasztott - a 9. § (1)-(14) bekezdésében meghatározott - feltételeket a jövedéki tevékenység folytatása során nem teljesíti;

b) a természetes személyt, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezetőjét, többségi tulajdonosát a gazdálkodási kötelezettséget sértő vagy vagyon elleni, továbbá visszaélés jövedékkel bűncselekmény miatt jogerősen elítélik;

c) a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba;

d) a termelő, termeltető és az importőr zárjeggyel forgalomba hozható jövedéki terméket belföldön zárjegy nélkül értékesít, az önálló raktározást, tárolást végző és a nagykereskedő ilyen terméket vásárol meg, tart készletében és ad el, vagy az egyik fogyasztási adómérték alá besorolt terméket egy másik fogyasztási adómérték alá tartozó termékként hoz forgalomba;

e) terhére a vámhivatal a bérfőzési szeszadó, az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó és a vám befizetésének, az állami adóhatóság a jövedéki termékek után az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó adóbevallási, adófizetési kötelezettségének elmulasztását vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését, vagy ezen adóknál - az éves adófizetési kötelezettség 20%-át meghaladó - nagy összegű adóhiányt jogerősen állapít meg és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jogerős jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizeti meg;

f) cégbírósági bejegyzése a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - a jövedéki alanynak felróható okból - nem történik meg;

g) a termelői, termeltetői, az önálló raktározási, tárolási, az export, import és a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatásához az e törvényben előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten elmulasztja;

h) nem teljesítette a 7. § (2) bekezdése szerinti egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeit.”

(2) A Jszt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, illetve a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4), a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Vissza kell vonni a jövedéki engedélyt a kiskereskedő jövedéki alany 17. § (1) bekezdése szerinti, azon kiskereskedelmi elárusítóhelyére,

a) amelyben az e § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedéki terméket hoznak forgalomba, vagy az ott meghatározottak szerint értékesítik;

b) ahol a 17. § (8) bekezdésében előírt pénztárgépet nem alkalmazzák;

c) amely nem felel meg az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségnek, vagy ott nem kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termékek értékesítését, szolgáltatások nyújtását végzik;

d) ahol az e törvényben a kiskereskedelemre előírt egyéb rendelkezések betartását ismételten megszegik.”

(3) A Jszt. 12. §-a a következő (6), (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A jövedéki engedély visszavonását elrendelő jogerős határozat ellen előterjesztett keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről - kérelemre - a bíróság végzéssel határoz.

(7) Ha a területi parancsnokság vagy a jegyző (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a korábban jövedéki alany kérelmező jövedéki engedélyét visszavonta, részére a jogerős visszavonás napjától számított 2 éven belül jövedéki engedély nem adható.

(8) Az országos parancsnokság a jövedéki alanyok név- és címjegyzékét - a kiskereskedő jövedéki alanyok kivételével - a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában köteles közzétenni és a változásokat (a jövedéki engedélyek visszavonását és az újabbak kiadását) folyamatosan megjelentetni.”

8. § A Jszt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Jövedéki tevékenység jövedéki engedély birtokában, a 9. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott jövedéki biztosíték folyamatos nyújtása, az e törvényben meghatározott egyéb feltételek szerint és a 7. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése mellett folytatható.”

9. § (1) A Jszt. 14. §-ának (7)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A termelési, a termeltetési, az önálló raktározási vagy tárolási tevékenységet végző jövedéki alany a jövedéki terméket kizárólag számlakibocsátás mellett értékesítheti, illetve annak értékesítése és raktárközi forgalma esetén a (6) bekezdés szerinti szállítási okmány kíséretében szállíthatja ki, tárolhatja át.

(8) A jövedéki terméket termelő üzemben, valamint a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alanynak a telephelyén, továbbá tárolótelepen, raktárban azt a jövedéki terméket, amely után a fogyasztási adót megfizették, az adózatlantól elkülönítve, külön helyiségben, tárolótartályban kell tárolni. Az elkülönítés alól csak akkor mentesülhet a jövedéki alany, ha a tárolt összes mennyiségen belül az adózott és adózatlan jövedéki termék elkülönítése bizonylatolásra kerül, és könyvei alapján azok mennyisége megállapítható.

(9) A jövedéki alany a jövedéki üzemét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék termelői készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.

(10) Jövedéki terméket a jövedéki alany saját kiskereskedelmi elárusítóhelye részére is a (6) bekezdésben előírt árukísérő bizonylattal adhatja át.”

(2) A Jszt. 14. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához beszerzett és felhasznált közvetlen anyag, jövedéki termék származását, eredetét számlával, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal köteles igazolni, bizonylatolni.”

10. § A Jszt. 16. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jövedéki termék - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezhető be. A jövedéki termék beszerzését és értékesítését számlával, kiszállítását árukísérő jegyzékkel, nem adóalanytól történő beszerzés esetén az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal kell bizonylatolni.

(5) A nagykereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét kiskereskedelmi elárusítóhelyként nem használhatja, illetve a jövedéki termék nagykereskedelmi készlete terhére kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, ha arra a 6. §-ban foglaltaknak megfelelő külön kiskereskedelmi elárusítóhelyet és elkülönített kiskereskedelmi készletet nem tud biztosítani.”

11. § A Jszt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A kiskereskedő jövedéki terméket - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika-őrlemény kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezhet be, és az e törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül

a) motorbenzint, motorhajtó üzemanyagként cseppfolyósított propán-bután gázkeveréket, gázolajat és tüzelőolajat üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, illetve háztartási tüzelőolajat önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag-telephelyen,

b) egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben,

c) cigarettát automatán át is (automata üzlet)

értékesíthet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiség csak egyféle, az e törvényben megjelölt üzletkörű üzlethelyiségként működtethető. Az üzlethelyiségben a jövedéki termék mellett kizárólag az üzletköri besorolásnak megfelelő egyéb termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása folytatható, ideértve a vendéglátóipari tevékenység és szálláshelyszolgáltatás esetén a külön jogszabályban megengedett vendéglátáson kívüli szolgáltatási tevékenységek kiegészítő jellegű végzését is.

(3) A kiskereskedő az elárusítóhelye jövedéki termékkészletének részét képező jövedéki termékét a saját üzemeltetésű mozgóboltján keresztül is értékesítheti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában mozgóboltnak az a forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjármű minősül, amely

a) tüzelőolaj értékesítése esetén a vevőnek a felhasználás helyszínén történő kiszolgálását végzi, továbbá olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket;

b) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé és fűszerpaprika-őrlemény értékesítése esetén a kis- és tanyatelepülések ellátására rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi üzlethelyiségként üzemel, illetve olyan szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkező tehergépjármű (autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kiskereskedő az elárusítóhelye szerint illetékes vámhivatalnak - a mozgóboltján keresztül történő jövedéki termékértékesítése megkezdését megelőzően 6 munkanappal - köteles a jövedéki engedélyét bemutatni, továbbá a mozgóboltként működő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt írásban közölni. A mozgóboltot piacokon, vásárokon és különböző alkalmi rendezvényeken tilos üzemeltetni.

(6) A kiskereskedő

a) az általa forgalmazott, a készletében, a birtokában tartott jövedéki termék származását (eredetét) számlával, származási bizonyítvánnyal vagy más módon (szállítólevél, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylat) igazolni köteles;

b) a jövedéki termék beszerzésekor köteles jövedéki engedélyét bemutatni.

(7) A kiskereskedő egy tételben

a) a 67. § (2) bekezdése 1-8. pontjában megjelölt jövedéki termékekből az ott meghatározott mennyiséget,

b) motorbenzinből és gázolajból 800 litert, tüzelőolajból 3500 litert

meghaladó mennyiséget csak számla kibocsátásával értékesíthet, és a számlán a következő jelzést köteles feltüntetni: »Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas«.

(8) A kiskereskedő az (1) bekezdés b) pontja szerinti üzlethelyiségben - ideértve a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mozgóboltot is - a vonatkozó jogszabályban előírt pénztárgépet köteles alkalmazni.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott helyet, helyiséget a kiskereskedő termelési és nagykereskedelmi tevékenység folytatására nem használhatja, a kiskereskedelmi készlet terhére nagykereskedelmi tevékenységet nem folytathat.”

12. § (1) A Jszt. a 17. §-a után a következő IV/A. Fejezettel és címmel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

A jövedéki termékek számbavétele, nyilvántartása, elszámoltatása a jövedéki biztosíték meghatározása”

(2) A Jszt. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A 14-16. §-okban meghatározott, valamint a termeltetési jövedéki tevékenységet folytató jövedéki alany köteles folyamatosan, az 1-8. számú mellékletek szerinti tartalommal telephelyenként és összesítve, a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) jövedéki nyilvántartást vezetni, azt az elszámolási időszak végén összegezni és lezárni. A nyilvántartásba vett adatokat bizonylattal kell igazolni, alátámasztani.

(2) A termelő jövedéki alany a jövedéki termék gyártott mennyiségét naponta köteles számbavenni és a nyilvántartásba bevezetni.

(3) A jövedéki termék önálló raktározását, tárolását és a termeltetési tevékenységet végző jövedéki alany az 1-5/B. számú mellékletek részét képező forgalmi számadást köteles készíteni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási időszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalhoz benyújtani, az alábbi termékbontásban és mennyiségi egységben:

a) mesterségesen fermentált dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

b) fogyasztási dohány, mennyiségi egysége: kilogramm;

c) szivar, cigaretta, mennyiségi egysége: 1000 darab;

d) etilalkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott pálinka, a 3. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott borpárlat, mennyiségi egysége: hektoliterfok;

e) rum, pálinka, likőr, fogyasztási borpárlat, kevert ital, egyéb szeszes ital, mennyiségi egysége; hektoliterfok;

f) a szűretlen (főzött) és szűrt (fejtett) sör, ezen belül hordós, palackos, tank, dobozos kiszerelésű, mennyiségi egysége: hektoliter;

g) nyerskávé, pörköltkávé, valódi kávékivonat, mennyiségi egysége: kilogramm;

h) fűszerpaprika-őrlemény, mennyiségi egysége: kilogramm;

i) motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj, mennyiségi egysége: liter;

j) pentán, hexán, stabil gazolin, orsóolaj, egyéb benzin, petróleum, paraffinos és paraffinmentes párlat, aromás szénhidrogén, mennyiségi egysége: liter;

k) fűtőolaj, cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék, cseppfolyósított földgáz, mennyiségi egysége: kilogramm.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolást az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül kell benyújtani. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(6) A jövedéki alany - a vámhivatal előzetes egyetértése és jóváhagyása esetén - mentesülhet az (1)-(3) bekezdés szerinti külön nyilvántartás vezetése alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül, s az adatok üzemrészenként, telephelyenként a jövedéki ellenőrzéshez bármikor rendelkezésre állnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásra kötelezett jövedéki alany a belföldön értékesített jövedéki termékről (fermentált dohány, dohánygyártmány, szesz, szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék bontásban) vevőnként

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét, a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóigazgatási azonosítószámát és - jövedéki alany vevő esetén - jövedéki engedélye számát,

c) a vásárlás időpontját

tartalmazó külön vevőnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített termék értékét az elszámolási időszak végén összesíteni.

(8) A vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni, és azt kizárólag a vámhivatalnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátani.

(9) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a jövedéki termék készletéről - a vámhivatal negyedévenkénti és éves, továbbá a váratlan, előre be nem jelentett ellenőrzési célú készletfelvételének megkezdésekor - készletbevallást köteles adni.

(10) A jövedéki alany a jövedéki termék importálása, valamint kőolajtermékek nagykereskedelme esetén a külön jogszabályban meghatározott fizetési módokban - kivéve a bankkártyát és a készpénzfizetést - állapodhat meg.”

(3) A Jszt. a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) A termelő vagy termeltető jövedéki alany (a továbbiakban: termelő) és a termelési tevékenységet folytató importáló (a továbbiakban: importáló) a FAT rendelkezései szerinti jövedéki terméket az ott meghatározott célra és feltételek mellett a fogyasztási adó megfizetése nélkül (a továbbiakban: adózatlan jövedéki termék) értékesítheti, illetve importálhatja.

(2) A termelő és az importáló csak akkor jogosult az adózatlan jövedéki termék értékesítésére vagy importálására, illetve a termelési, a termeltetési tevékenységet folytató vevő (a továbbiakban: vevő) a beszerzésére, ha a FAT és az e § (3)-(18) bekezdése rendelkezéseit betartja.

(3) A termelő (1) bekezdés szerinti belföldi termékértékesítése akkor minősül teljesítettnek, ha az adózatlan jövedéki terméket a 14. § (6) bekezdésében meghatározott szállítási okmánnyal adta át a vevőnek, és a vevő vagy megbízottja e szállítási okmány általa aláírt és cégbélyegzőjével ellátott egy példányának a visszaküldésével az átvételt visszaigazolta.

(4) A vevő és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást megelőzően az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához az elsőfokú adóhatóságnak a FAT-ban meghatározott igazolása alapján az adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni.

(5) A mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felhasználó nevét, székhelye (telephelye) címét,

b) a beszerzésre, az importálásra kerülő jövedéki termék megnevezését,

c) a jövedéki termék felhasználása helyének (helyeinek) címét,

d) az elsőfokú adóhatóság által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4) bekezdés szerinti adóigazolás számát, kiadásának keltét.

(6) A vámhivatal a mentességet a két példányban benyújtott mentesítési kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtása napját követő hat munkanapon belül köteles engedélyezni és annak egy példányát a felhasználó részére visszaküldeni. A záradékolt mentesítés az (5) bekezdés d) pontja szerinti adóigazolás keltétől számított 90 napig érvényes.

(7) Vásárláskor a vevő köteles a záradékolt mentesítést a termelőnek, illetve importálás esetén az importáló a vámkezelést végző vámhivatalnak bemutatni és arról másolatot adni.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesítési kérelemhez bejelentést kell csatolni, amely a beszerzett, importált adózatlan jövedéki termék

a) felhasználásának célját és módját,

b) felhasználásával előállított termékben, termékenként a felhasználási arányszámát, kőolajtermék, egyéb kőolajszármazék előállítása esetén a komponensek, az adalékok megnevezését, mennyiségét

tartalmazza, melynek valós voltát a vámhivatal ellenőrizheti.

(9) A bejelentést a felhasználó az első mentesítési kérelemhez köteles csatolni és a továbbiakban a változásokat haladéktalanul bejelenteni. A jövedéki termék eseti beszerzése, importálása esetén a bejelentést minden egyes mentesítési kérelemhez mellékelni kell.

(10) A bejelentés alapján a vámhivatal a felhasználót nyilvántartásba veszi, illetve az adózatlan jövedéki termék vásárlását és felhasználását ellenőrzi.

(11) A felhasználó köteles lehetővé tenni a vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását, a gyártási eljárás ellenőrzését.

(12) A felhasználó az adózatlan jövedéki termékről a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a 9-9/B. számú mellékletek szerinti nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és az elszámolási időszak végén összegezni, a zárókészlet mennyiségét megállapítani. Az elszámolási időszak kezdő és befejező napja a naptári hónap első, illetve utolsó napjával egyezik meg.

(13) Az adózatlan jövedéki termék készletváltozását és az annak felhasználásával előállított termék termelési adatait a felhasználó az Szt. rendelkezéseinek megfelelően köteles alátámasztani, igazolni.

(14) A felhasználó elszámolási időszakonként köteles a (12) bekezdés szerinti nyilvántartást egy példányban a vámhivatal részére, az elszámolási időszakot követő hónap első tíz munkanapján belül megküldeni.

(15) Az adózatlan jövedéki termék felhasználásának a vámhivatal által az üzemben lefolytatott - 57/A. § szerinti - éves elszámoltatásakor a felhasználó a 9/A. és 9/B. számú mellékletnek megfelelő tartalommal éves összesítőt, illetve termékelőállítás esetén ugyancsak a vámhivatal által elfogadott és hitelesített nyomtatványon (űrlapon) a 10. számú melléklet szerinti tartalommal, jövedéki termékenként - azon belül az előállított termékek szerinti bontásban és összegezve - köteles éves kimutatást készíteni, és azt a vámhivatal által előre meghatározott időpontig benyújtani.

(16) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul köteles a vámhivatalnak bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámolásnál kell figyelembe venni.

(17) A felhasználó a felhasználás során szennyezetté vált, de tisztítással, regenerálással visszanyert adózatlan jövedéki termék tekintetében is a (11)-(16) bekezdés szerint köteles eljárni.

(18) A felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal köteles igazolni.”

(4) A Jszt. a következő 17/C. §-sal egészül ki:

„17/C. § (1) A 17/B. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználó - ha a jövedéki terméket fogyasztási adóval növelt áron szerezte be, de azt a FAT rendelkezései szerint termelési célra, a saját gyártású vagy termeltetett terméke előállításához közvetlen anyagként használja fel, és a jövedéki terméket terhelő fogyasztási adót fizetendő fogyasztási adójából levonja, vagy ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli - az adózatlanná vált jövedéki termékkészletét - a fűszerpaprika-őrlemény kivételével - köteles a vámhivatalnak a 17/B. § (8) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni.

(2) A felhasználó a bejelentést az adózatlan jövedéki termék felhasználásának kezdő napját hat munkanappal megelőzően köteles teljesíteni.

(3) A felhasználónak az (1) bekezdés szerinti adózatlan jövedéki termék felhasználása esetén is a 17/B. § (10)-(18) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia.”

(5) A Jszt. a következő 17/D. §-sal egészül ki:

„17/D. § (1) A jövedéki alany a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jövedéki biztosítékot köteles a nettó fogyasztásiadó-összeg alakulásának megfelelően kiigazítani és a változás szerinti biztosítékot nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz a jövedéki alany először a jövedéki engedélye kiadása évét, illetve ezt követően a tárgyévet követő év február 28-ig köteles a tárgyévi tényleges nettó fogyasztási adó alapján, a 9. § (5) és (6) bekezdése szerint a jövedéki biztosíték értékét megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a jövedéki biztosíték értéke módosul, a számítási adatokat, a módosult jövedéki biztosíték teljesítését igazoló bankgaranciát, vagy a saját ingatlantulajdont igazoló iratokat, forgalmi értékbecslést április 30-ig köteles a vámhivatalnak megküldeni.

(4) A saját ingatlantulajdonban adott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnését (12. §) követően a területi parancsnokságnak az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről haladéktalanul intézkednie kell.”

13. § (1) A Jszt. 22. §-ának f) pontját követő rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

[22. § Dohánygyártmány kiskereskedelmi értékesítése csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

f) kereskedelmi szálláshelyek (a fizető vendéglátóhely kivételével)]

„üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségekben, valamint a 2 ezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.”

(2) A Jszt. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 22. § jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az a kiskereskedő, amely (aki) dohánygyártmányt közvetlenül a termelőtől szerez be, e beszerzésével a külön jövedéki engedéllyel végezhető nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatását is megvalósítja.”

14. § A Jszt. 31. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

„A bérfőzetett pálinka és borpárlat kiadásának feltételei”

15. § A Jszt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Belföldön kizárólag palackozott és - a vámszabadterület, a tranzitterület, továbbá a zártárusítású diplomatabolt kivételével - zárjeggyel ellátott szeszt és szeszes italt lehet fogyasztói forgalomba hozni.

(2) A zárjegy igénylésére, a palackra történő elhelyezésére és elszámolására a 19-20. § és az 51-52. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szesz és a szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazása csak az üzletek működéséről szóló jogszabályban meghatározott

a) általános áruház,

b) élelmiszeráruház,

c) élelmiszer szaküzletek közül az édesség, a kávé és a tea szakbolt, a palackozott italok boltja,

d) élelmiszer jellegű vegyes üzlet,

e) vendéglátóipari üzletek (a termelő és segédüzem kivételével),

f) kereskedelmi szálláshelyek (a fizető vendéglátóhelyek kivételével)

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben megengedett.

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott üzletkörben, valamint az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti- és a hajóállomás területén üzemelő és nem a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben szesz és szeszes ital kizárólag bontatlan palackban értékesíthető.

(5) A szeszt és szeszes italt a (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti üzletkörök, továbbá az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti és a hajóállomás területén üzemelő vendéglátóipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek raktárhelyiségeiben is bontatlan palackban lehet tárolni, illetve ezek kiszolgálóhelyiségeiben, kiszolgálóhelyenként egyidejűleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani, palackból lehet szeszt és szeszes italt kimérni.

(6) E § alkalmazásában palackozottnak a két liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben forgalmazott szesz és szeszes ital minősül. Reklám, kiállítási célra, különleges ajándéktermékként a (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt üzletkörű üzlethelyiségekben történő forgalmazásra a jövedéki alany kérésére, meghatározott mennyiségben, sorszámmal ellátott két liter űrtartalmat elérő vagy meghaladó palack kiszerelését, értékesítését a vámhivatal engedélyezheti.”

16. § A Jszt. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sörgyár és a sörfőzde a gyártáshoz használt üzemi berendezéseket az Országos Mérésügyi Hivatallal hitelesíttetni köteles. Ezek a nyomótank, a fejtőtank, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordók és szállítótartályok. Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata a jövedéki termék gyártójának nem kell hitelesíttetni.”

17. § A Jszt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sör forgalmazásánál - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a szesz és a szeszes ital forgalmazására a 38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”

18. § A Jszt. 42. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az azt követő rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kávé kiskereskedelmi forgalmazása csak az - üzletek működtetéséről szóló jogszabályban meghatározott -]

„d) élelmiszer-szaküzletek közül a kávé, a tea és az édesség szakbolt

üzletkörbe tartozó kereskedelmi egységben, továbbá üzletköri besorolástól függetlenül az üzemanyagtöltő állomás, a közforgalmú repülőtér, a vasúti és a hajóállomás területén üzemeltetett üzlethelyiségben, valamint a kétezer főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben megengedett.”

19. § (1) A Jszt. 43. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

„A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék termelésének, termeltetésének, importjának és exportjának, nagykereskedelmi forgalmazásának feltételei”

(2) A Jszt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék jövedéki üzemben termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét egyaránt - a cseppfolyósított butángáz és propán-bután gázkeverék a cseppfolyósított földgáz és a fűtőolaj kivételével - kompenzált, 15 °C hőmérsékletre átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.

(2) Adózatlan kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék a jövedéki üzemben az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített tárolótartályban tárolható.

(3) A kőolajfeldolgozó üzem, nagykereskedelmi raktár és önálló raktár a gyártott kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezést köteles alkalmazni.

(4) A vámhivatal a kőolajfeldolgozó üzem, a nagykereskedelmi raktár és az önálló raktár általa meghatározott berendezéseit, mérőműszereit, valamint a tároló- és szállítóeszközöket hivatalos zárral látja el.

(5) A kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék raktárközi forgalma és értékesítése

a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezés, zár (ólomzár),

b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített áramlásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés

alkalmazásával történhet. A cseppfolyósított gáz tömegét csővezeték-szállítás esetén számítással kell meghatározni. Ennek módszerét a vámhivatalnak be kell mutatni, és a telephelyen hozzáférhető helyen kell tartani.

(6) Az értékesítés és raktárközi forgalom esetén - az (1) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a szállítási okmányon fel kell tüntetni a kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék

a) megnevezését,

b) tényleges hőmérsékletét,

c) átadott-átvett mennyiségét környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti, közúti és uszályszállítás esetén mért vagy számított tömegét,

d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét,

e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát,

f) szállításának célját (áttárolás, értékesítés),

g) szállításának rendeltetési helyét (címét, címzettjét),

h) átadása-átvétele keltét,

i) a termék minőségét az érvényes MSZ szerint,

j) a termék minőségtanúsítását,

k) az eladó megnevezését,

l) a vevő megnevezését.”

20. § (1) A Jszt. 45. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

„A kőolajtermék kiskereskedelmi forgalmazásának feltételei”

(2) A Jszt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A jövedéki alany gázolajat a vámhivatalhoz történő előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentés alapján az üzemanyagtöltő állomáson és a kiskereskedelmi tárolótelepen kívül is értékesíthet.”

21. § A Jszt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § A jövedéki ellenőrzés

a) a jövedéki alany e törvényben meghatározott jogai gyakorlása és kötelezettsége teljesítésének vizsgálatára,

b) bárkinek a felderítésére, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez, e törvény előírásainak megsértésével vásárol, értékesít, birtokol, szállít, az e törvényben tiltott tevékenységet végez, zárjegyet hamisít vagy jogtalanul tart birtokban, ezeket továbbadja, értékesíti, megvásárolja, felhasználja (a továbbiakban: jogellenes tevékenység),

c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerző, felhasználó nem jövedéki alany ellenőrzésére és elszámoltatására, illetve

d) a jogsértést elkövetőkkel szemben a jogkövetkezmények érvényesítésére

terjed ki.”

22. § (1) A Jszt. 55. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki ellenőrzést elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet folytatják, vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.”

(2) A Jszt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a nem jövedéki alany jogi személyről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetről és természetes személyről vált ismertté, vagy a rendelkezésre álló adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján feltételezhető, hogy az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet követett el, vagy annak elkövetésében közreműködött, a vámhivatal az ilyen személy járművét is megállíthatja, átvizsgálhatja, beléphet a személy üzemébe, üzlethelyiségébe, raktárába, a jogellenes tevékenység végzésére, elkövetésére használt területre, épületbe és lakóházba (lakásba).”

23. § A Jszt. 56. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A (2) bekezdésben megnevezett szervek is kötelesek ellenőrizni, illetve felderíteni az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységeket.”

24. § (1) A Jszt. 57. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében]

„d) negyedévenként megállapítja a termelt és készleten lévő jövedéki termék mennyiségét, fajtáját, valamint - ha az a jövedéki ellenőrzéshez szükséges - minőségi jellemzőit, illetve elvégzi az adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként való felhasználásának elszámoltatását az 57/A. § rendelkezéseinek alkalmazásával;”

(2) A Jszt. 57. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) A vámhivatal a jövedéki ellenőrzés keretében]

„f) a jövedéki alany bejelentése alapján haladéktalanul kivizsgálja a jövedéki terméknek a gyártás, tárolás, szállítás közben bekövetkezett megsemmisülését, a mérőberendezés meghibásodását, jegyzőkönyvben rögzíti az igazoltan megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mérőberendezés meghibásodásának leírását (időpontját, okát, következményeit).”

(3) A Jszt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontját megelőző rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapításához a vámhivatal negyedévenként, illetve váratlan, előre be nem jelentett időpontban a jövedéki nyilvántartások alapján elszámolást készít:”

25. § A Jszt. az 57. §-a után a következő címmel és 57/A. §-sal egészül ki:

„Az adózatlan jövedéki termék vásárlásának és felhasználásának ellenőrzése

57/A. § (1) A vámhivatal a 17/B. és a 17/C. § szerint beszerzett és felhasznált adózatlan jövedéki termék közvetlen anyagként történő felhasználásáról a felhasználót éves elszámoltatás keretében tételesen elszámoltatja. Ennek során

a) a naptári év végén vagy a felhasználóval közösen megállapított időpontban évente készletfelvétellel megállapítja a vásárolt jövedéki termék tényleges mennyiségét;

b) felülvizsgálja a felhasználásról benyújtott elszámolást;

c) megállapítja a készlettöbbletet vagy hiányt;

d) a hiányt az igazolt megsemmisüléssel csökkenti;

e) a többletet nyilvántartásba veszi, a d) pont szerint korrigált hiány után kiveti az e törvényben előírt jövedéki bírságot.

(2) A vámhivatal az (1) bekezdésben foglalt éves elszámoltatás mellett év közben is végezhet jövedéki elszámoltatást az 57. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. Az év közben végzett ellenőrzések során a megállapított hiányt, illetve jövedéki bírság kivetést az éves elszámolásnál figyelembe kell venni.”

26. § A Jszt. 59. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhivatal a motorbenzin, a gázolaj, motorhajtó üzemanyagként használt cseppfolyósított propán-bután gázkeverék és a háztartási tüzelőolaj kiskereskedelmi forgalmazásánál)

„b) vizsgálja a kiskereskedelmi elárusítóhely tárolótartályába betárolt (beérkezett) és kiszolgált motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó üzemanyagként használt cseppfolyósított propán-bután gázkeverék és háztartási tüzelőolaj mennyiségét, elszámolási időszakonként vagy szúrópróbaszerűen elszámolást készít, és megállapítja a készlettöbbletet;”

27. § A Jszt. 66. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (10), a (4) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

„(1) A vámhivatal

a) a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után,

b) az adózatlan jövedéki termékek készletében keletkezett készlethiány után,

c) a kiskereskedelmi elárusítóhely motorbenzin, gázolaj, a motorhajtó üzemanyagként használt propán-bután gázkeverék és tüzelőolaj készletében megállapított többlet után,

d) az a)-c) pontban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az üzemi és mérőberendezések, tárolóeszközök hitelesítésére, a vevőnyilvántartásra, a termelő jövedéki alany készletbevallására, a mozgóbolt üzemeltetésére, a sör üzlethelyiségen, illetve a gázolaj üzemanyagtöltő állomáson és kiskereskedelmi tárolótelepen kívüli értékesítésére, a mérőberendezés és a hivatalos zár alkalmazására, a denaturálásra előírt rendelkezések megszegése, illetve a jövedéki tevékenység folytatásának szüneteltetésére és újbóli megkezdésére, a jövedéki termék készletváltozására, az adózatlan jövedéki termék beszerzésére és felhasználására, a jövedéki biztosíték módosulására, a jövedéki engedélyben szereplő adatok változásának és a jövedéki tevékenység módosulásának bejelentésére előírt jelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a zárjegyelszámolás késedelmes teljesítése esetén, továbbá

e) a zárjegy hamisítása, a hamisított, illetve a jogtalanul megszerzett zárjegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, felhasználása esetén

jövedéki bírságot vet ki.

(2) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki terméket jövedéki engedély nélkül hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál vagy exportál,

b) olyan jövedéki terméket hoz nagy- és kiskereskedelmi forgalomba, importál és exportál, vagy szállít, amelynek a származását, eredetét nem tudja igazolni,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a kereskedelmi, az import, export raktárt és tárolóhelyet) a cselekmény első elkövetése alkalmával 10 napra, a második és minden további elkövetése alkalmával 30 napra lezárja, illetve a szállítóeszközt zár alá veszi.

(3) Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy

a) jövedéki engedély nélkül állít elő jövedéki terméket, vagy a jövedéki alany termelő és termeltető a megtermelt jövedéki terméket az elszámoláshoz nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba,

b) termelő, termeltető és importáló zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vagy hamis zárjeggyel belföldön értékesít,

c) nagy- és kiskereskedő zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba,

a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget (a termelő üzemet, telepet, a nagy- és kiskereskedelmi elárusítóhelyet, a termelő, termeltető, importőr, nagy- és kiskereskedő raktárát és tároló helyét) a cselekmény elkövetője elől - az addig folytatott tevékenysége tekintetében - véglegesen lezárja. A rendelkezés a helyiség egyéb irányú használatát, hasznosítását nem érinti.

(4) A vámhivatal a lezárásról - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható határozatot hoz. A határozatban a (2) bekezdés szerinti átmeneti lezárás esetén a zárvatartás első és utolsó napjáról, illetve a (3) bekezdésben foglalt végleges lezárásról rendelkezni kell.

(5) A lezárásnál a romlandó áruk, az élő állatok elszállítására, az egyéb termékek tárolásának, megőrzésének biztosítására a szükséges időt biztosítani kell. Az intézkedésből harmadik személyt ért kárért a cselekmény elkövetője köteles helytállni.

(6) A vámhatóság az átmenetileg lezárt helyiségre, illetve a végleges lezárásig folytatott tevékenységhez használt termelőeszközökre hivatalos zárat helyez el. Az ideiglenes zárvatartás időtartamát jól láthatóan fel kell tüntetni.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövető lakására vagy a lakásától műszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe eső termékekből a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni. Az ilyen esetekben a 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott összeg ötszörösét elérő, de legalább 200 ezer forint jövedéki bírságot kell kivetni.

(8) A vámhivatal az (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása mellett, ha a cselekmény egyben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit is megsérti, büntetőeljárást kezdeményez.

(9) A jövedéki bírság kivetése, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott lezárás tekintetében a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes vámhivatal jogosult intézkedni.”

28. § A Jszt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) E törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:

a) bármely termék, amelyet a termelő jövedéki alany a jövedéki terméke előállításához közvetlen anyagként szerzett be, illetve az a jövedéki termék, amelyet a 17/B. és 17/C. §-ban meghatározott nem jövedéki alany felhasználó közvetlen anyagként terméke előállításához szerzett be, és származását, eredetét számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni;

b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, hoztak forgalomba, importáltak, illetve, amelynek a beszerzését, értékesítését vagy szállítását a jövedéki alany vagy a szállítását végző bármely személy e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzi;

c) az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalombahozója, szállítója számlával, vámokmánnyal, az Szt. előírásainak megfelelő belső bizonylattal nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében;

d) az a jövedéki termék, amelyet üzlethelyiségen kívül vagy nem az e törvényben meghatározott üzletkörbe tartozó üzlethelyiségben, üzemanyagtöltő állomáson, kiskereskedelmi tárolótelepen, önálló háztartási tüzelőolaj eladóhelyen vagy tüzelőanyag telephelyen hoztak kiskereskedelmi forgalomba, kivéve a 41. § (2) bekezdésében a sörre és a 48. §-ban a gázolajra adott eseti engedéllyel történő értékesítést;

e) ha a jövedéki terméket exportcélra adták el, és az exportáló annak teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának megkezdését követő 30 napon belül nem tudja igazolni;

f) az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fűszerpaprika-őrlemény és dohánygyártmány, amelyet a termelő, a termeltető és importáló zárjegy nélkül, vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedő zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba;

g) az a háztartási tüzelőolaj, amelynek a 46. § (1) bekezdésében meghatározott jelzését megváltoztatták;

h) a cukorcefre és az abból készült szesz és szeszes ital;

i) az a szárított és fermentált dohány, amelyet közvetlen fogyasztási célra adtak át, értékesítettek, illetve megvásároltak, birtokban tartanak;

j) az a fűszerpaprika-féltermék, amelyet közvetlen fogyasztásra adtak át, értékesítettek, illetve vásároltak;

k) az az adózatlanul vásárolt, de nem közvetlen anyagként felhasznált (értékesített) jövedéki termék, amely után a fogyasztási adót nem fizették meg;

l) az az adózatlanul értékesített jövedéki termék, amelynek értékesítése a 17/B. § (3) bekezdése szerint - az értékesítést követő 30 nap elteltével - nem minősül teljesítettnek, illetve az a 17/C. § (1) bekezdése szerinti adózatlan jövedéki termék, amelynek felhasználását a 17/C. § szerint nem jelentették be;

m) az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találnak meg, és annak származását, eredetét, birtokolásának jogszerűségét nem tudják igazolni.

(2) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásában kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméknek

1. cigarettából a 2000 darabot,

2. szivarból a 200 darabot,

3. fogyasztási dohányból az 1000 grammot,

4. szeszből választékonként a 3 litert,

5. szeszes italból választékonként a 3 litert,

6. sörből az 50 litert,

7. kávéból az 5 kilogrammot,

8. fűszerpaprika-őrleményből az 5 kilogrammot,

9. üzemanyagból az üzemeltetett gépjárművek műszakilag indokolt egy havi szükségletét,

10. tüzelőolajból a fűtési idényre számított éves szükséglet időarányos részét (ha tüzelőolajjal fűtenek) meghaladó beszerzett, tárolt, birtokban tartott mennyiség minősül.”

29. § A Jszt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A büntetőeljárásban le nem foglalt, megtalált elvont terméket

a) a 67. § (1) bekezdése a), k) és l) pontjában meghatározott, továbbá azokban az esetekben, ha a jövedéki alany a jövedéki engedélye szerinti, általa gyártott, importált, exportált, nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége során forgalmazott jövedéki terméke származását, eredetét nem tudja igazolni, a vámhivatal ezen elvont terméket többletként állapítja meg és a jövedéki alannyal készletre veteti;

b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó - esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a vámhivatal lefoglalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint lefoglalt

a) terméket el kell kobozni, az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító határozatban kell rendelkezni;

b) tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs szükség, és a jogerős jövedéki bírságot megfizették.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint elkobzott termékek közül

a) a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és fűszerpaprika-őrleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni;

b) az a) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termékek esetén a vámhivatal intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén azt is az a) pont szerint megsemmisíti;

c) a megsemmisítésre kerülő termékek megsemmisítési, illetve az elkobzott termékek környezeti kártételének megszüntetésével felmerülő költségeket a 70. § (1) bekezdése szerinti elkövető a 71. §-ban foglalt eljárás alapján köteles megfizetni.

(4) Ha a hatóság vagy a bíróság a büntetőeljárásban lefoglalt elvont terméknek a visszaadását rendeli el, de az e törvény rendelkezései szerint - egyéb okból - elkobzás alá esik, a vámhivatal az elvont terméket lefoglalja, és az e § (2) és (3) bekezdése rendelkezései szerint jár el.

(5) A tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalt,

a) a szárított és fermentált dohány feldolgozására alkalmas gépet, ha azt nem a fermentáló, a dohánygyár használja, tartja birtokában,

b) a szeszgyártásra alkalmas készüléket, amelyet nem a vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtetnek, a 27. § (4) bekezdésében megjelölt kivétellel, el kell kobozni.”

30. § (1) A Jszt. 69. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -

a) a 67. § (1) bekezdésének b)-g), k) és l) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

1. dohánygyártmányoknál a 140%-a,
2. szesznél és szeszes italnál a 160%-a,
3. sörnél a 110%-a,
4. kávénál a 60%-a,
5. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a,
6. motorbenzinnél, gázolajnál és tüzelőolajnál 120%-a,

de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetekben az 1-6. alpontok alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100 ezer forint;

b) cukorcefre után 200 forint literenként;

c) a 67. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt esetekben a szárított és fermentált dohány után 1000 forint kilogrammonként;

d) a 67. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott esetben a fűszerpaprika-féltermék után 1000 forint kilogrammonként;

e) az egyéb kőolajszármazékok elvont mennyisége után a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői értékesítési egységárának 500%-ával felszorzott összeg, de legalább 100 ezer forint, ahol egységárként az elvont terméknek vagy a használati érték alapján vele azonosítható terméknek a jövedéki ellenőrzés időpontjában leggyakrabban érvényesülő (szokásos) árát kell számításba venni.

(5) Az adózatlan készletekben keletkezett készlethiány, az üzemanyagtöltő állomás motorbenzin, gázolaj, továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhelyek tüzelőolaj készletében megállapított készlettöbblet után a jövedéki bírság mértéke az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak

1. dohánygymártmányoknál a 110%-a,
2. szesznél és szeszes italnál a 120%-a,
3. sörnél a 80%-a,
4. kávénál az 50%-a,
5. fűszerpaprika-őrleménynél a 100%-a,
6. motorbenzinnél, gázolajnál és tüzelőolajnál a 90%-a,

illetve az egyéb kőolajszármazékoknál a (4) bekezdés e) pontja szerint kiszámított összegnek az 50%-a.

(6) A 67. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elvont termék után a vámhivatal

a) jövedéki alany esetén az elvont termék felhasználásával előállított jövedéki termék egységnyi mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint számított bírságnak és az elvont termék mennyiségének a szorzatával,

b) a nem jövedéki alany felhasználó esetén az elvont jövedéki termék mennyiségére a (4) bekezdés a) pontja szerint

meghatározott összeg kétszeresét elérő, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot vet ki.

(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben

a) a természetes személy terhére legalább 10 ezer forint és legfeljebb 100 ezer forint,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet terhére legalább 50 ezer forint és legfeljebb 500 ezer forint

jövedéki bírság vethető ki.”

(2) A Jszt. 69. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 66. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetekben a jövedéki bírság a megtalált hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy darabszámával és díjtételével számított összeg ötszöröse.

(9) Ha az elvont terméket sem a büntető-, sem a jövedéki eljárás során nem lehet lefoglalni, de az elvonás ténye bizonyított, a jövedéki bírság alapját a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel kell megállapítani. A becslési eljárás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

31. § A Jszt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jogerős jövedéki bírság sem hivatalból, sem kérelemre nem engedhető el, és nem mérsékelhető. Kérelemre a természetes személy részére fizetési halasztást, részletfizetést a területi parancsnokság engedélyezhet, ha a bírság egy összegben való megfizetése a személy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.”

32. § A Jszt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhivatal az elvont termék mennyisége, értéke után a jövedéki bírság alapját és a fizetendő jövedéki bírság összegét, valamint az elkobzás elrendelését határozattal állapítja meg.”

33. § A Jszt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tartozást

a) azon fizetésre kötelezett esetében, amely a jövedéki biztosítékot bankgaranciában teljesítette,

aa) a jövedéki bírságot megállapító jogerős határozat megküldésével a bankgaranciát kiállító pénzintézet számlájának terhére,

ab) a jövedéki bírság bankgaranciával nem fedezett összegére vonatkozóan azonnali beszedési megbízással;

b) az a) pontba nem tartozó fizetésre kötelezett személy esetén,

ba) ha bankszámlával rendelkezik, azonnali beszedési megbízással,

bb) ha nem rendelkezik bankszámlával, a munkabéréből vagy egyéb rendszeres járadékából történő letiltással

kell végrehajtani.”

34. § A Jszt. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

a) az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a jövedéki termék termelési, raktározási, mérési, szállítási elszámolható veszteség normáit és többleteit,

b) a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék vámhivatal által történő lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének részletes szabályait

rendeletben határozza meg.”

35. § A Jszt. 3. számú melléklete helyébe az e törvény szerinti 1. számú melléklet, a 4. számú melléklete helyébe a 2. számú melléklet, a 9. számú melléklete helyébe a 3. számú melléklet, a 10. számú melléklete helyébe a 4. számú melléklet lép, és kiegészül az 5. számú melléklet szerinti 5/B. számú, a 6. számú melléklet szerinti 9/A. számú és a 7. számú melléklet szerinti 9/B. számú melléklettel.

36. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetőt és a tanúkat kikérdezheti, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyakat lefoglalhatja, továbbá megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenőrzést végezhet. A pénzügyi és vámszervek ezenfelül - a külön jogszabály szerint - jármű-, csomag- és személyellenőrzést is tarthatnak, az elkövetőt pedig a szabálysértés alapos gyanúja esetén feltartóztathatják és előállíthatják.”

37. § (1) A FAT 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adóalany és az importáló]

„b) a stabil gazolin, a benzin, kivéve a motorbenzint, a benzol, a toluol, a xilol, az orto-xilol, az aromatol, a petróleum, a gázolaj, kivéve a dízelmotorokhoz való gázolajat, a paraffinos és paraffinmentes párlat”

[(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: jövedéki termék) belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó megfizetése alól.]

(2) A FAT 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A vevő, illetve az importáló akkor kérhet és kaphat mentesítést az adó megfizetése alól, ha]

„a) a jövedéki terméket közvetlen anyagként a saját előállítású vagy a bérmunkában termeltetett termékéhez, ezen belül a sugárhajtóművek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina-meghajtású harci repülőgép, helikopter, illetve a nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű sugárhajtású és gázturbina-meghajtású repülőgép hajtóanyagaként használják fel;

b) a Jszt.-ben meghatározott feltételek szerinti mentesítési kérelmet nyújt be, és mentesítést kap, teljesíti a nyilvántartási és elszámolási előírásokat;”

(3) A FAT 11. §-a (1) bekezdés f) pontjának fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[f) az e) pontban foglaltak alkalmazása szempontjából közvetlen anyagfelhasználásnak minősül az is, ha]

„fb) az 1. számú melléklet 21. pontja b) alpontjában szereplő petróleumból a sugárhajtóművek üzemanyagát (55-14-2) kizárólag a sugárhajtású és gázturbina-meghajtású harci repülőgép, helikopter, illetve a nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű sugárhajtású és gázturbina-meghajtású repülőgép hajtóanyagaként használják fel;”

38. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) e törvény hatálybalépése előtt már termelési, termeltetési, önálló raktározási, tárolási, import-, export- és nagykereskedelmi tevékenység folytatásához jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-ának (4)-(11) bekezdéseiben meghatározott feltételek teljesítése, jövedéki engedélyének a területi parancsnokság által történő záradékolása nélkül legfeljebb 1995. december 31-ig folytathatja jövedéki tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedéki alany a Jszt. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti igazolást legkésőbb 1995. szeptember 30-ig köteles az engedélyező hatósághoz benyújtani, a területi parancsnokság pedig az igazolások alapján a feltételek teljesítésével a jövedéki engedélyt 1995. december 31-ig záradékolni.

(4) Az a jövedéki alany, amelyet (akit) a Jszt. 17/A. §-ának (7) bekezdése vevőnyilvántartás vezetésére kötelez, e vevőnyilvántartást legkésőbb 1995. augusztus 1-jétől köteles folyamatosan vezetni.

(5) Szeszt és szeszes italt a termelő, a termeltető és az importáló jövedéki alany a Jszt. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározott két liter vagy azt meghaladó űrtartalmú göngyölegben legfeljebb 1995. szeptember 30-ig, a kereskedő legfeljebb 1995. december 31-ig hozhat fogyasztói forgalomba, illetve importálhat.

(6) Az a jövedéki alany, amely (aki) jövedéki tevékenységét nem folyamatosan végzi, illetve olyan tevékenység végzésére is kért és kapott jövedéki engedélyt, amelyet nem végez folyamatosan [a Jszt. 9. §-ának (14) bekezdésében foglaltak szerint], jövedéki engedélyét legkésőbb 1995. július 31-ig köteles az engedélyező hatóságnak visszaadni, illetve módosíttatni.

(7) Az a jövedéki alany, amely (aki) e törvény hatálybalépése előtt már jövedéki engedéllyel rendelkezett, a Jszt. 9. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásnak első ízben az 1995. évről készített éves beszámoló során köteles eleget tenni.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Jszt. 15. §-ának (4) és (5) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32. §-a, 33. §-a, 37. §-ának (2) bekezdése, 41. §-ának (3) bekezdése, 44. §-a, 57. §-ának (4) bekezdése, 59. §-ának (2) bekezdése, 69. §-ának (2) bekezdése, a 12. számú melléklete;

b) az Sztv. 113/A. §-a

hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1995. évi LXVIII. törvényhez

„3. számú melléklet az 1993. évi LVIII. törvényhez

Az italgyár jövedéki nyilvántartásainak tartalma

I. Szesz számadás
[Szeszfajtánként, a 17/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti termékbontásban és összegezve]
1. Szesz fajtája (megnevezése és ITJ-szám):
2. Nyitókészlet az elszámolási időszak elején:
3. Beszerzések részletezése (időpont, szállító, mennyiség), ezen belül
a) adózatlanul beszerzett:
b) adózottan beszerzett, de az adó visszaigénylésével adózatlanná vált:
c) saját előállítású szesz átvétele szeszes ital gyártásra:
  Vissza az oldal tetejére