Időállapot: közlönyállapot (1995.VII.14.)

1995. évi LXXIII. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól * 

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két biztosítási ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1995. évi költségvetését 511 417 millió forint bevételi, 511 417 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetési mérlegét a törvény 1. melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek együttes összege 453 974 millió forint, melyből a kintlévőségek 1995. évi behajtásából eredő járulékbevételek összege 19 488 millió forint. A 434 486 millió forint rendszeres járulékbevételekből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 338 805 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 81 321 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10 000 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1660 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 15. címszám, 6. alcímszám, 20. előirányzat-csoportszám előirányzata szerint.

(2) Az AT. 7. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján 3636 millió forint a befektetések hozama tartalék, 335 millió forint a befektetett eszközök értékesítéséből, 1300 millió forint a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 12 053 millió forint, melyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 11 714 millió forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és egyéb várható bevétel.

(4) A Ny. Alap bevételét 1 052 millió forinttal növeli az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) egyszeri bevétel átcsoportosítása.

(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3200 millió forint.

(6) A Ny. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 35 472 millió forint.

(7) A működési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebből a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a KTv. XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcímszám, 3. előirányzat-csoport költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel összege 240 millió forint.

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 443 701 millió forint.

(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-térítés) előirányzata 1609 millió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A 9223 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

a) 7535 millió forint a Ny. Alapból fedezett összeg, amely tartalmazza a - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 1500 millió forint összeget és a 2. § (7) bekezdésében előirányzott bevételből teljesített 395 millió forint összegű kiadást;

b) 1688 millió forint az (5)-(6) és (9)-(10) bekezdésekben részletezett kiadások összege.

(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerződés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerződés tényleges kiadása ezt meghaladja, a különbséggel az előirányzat a befektetések hozama tartalék 2. § (2) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlete terhére túlléphető. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(6) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 558 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(7) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 90 millió forint.

(8) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 56 794 millió forint.

(9) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható kiadás előirányzata 40 millió forint.

(10) Az 1995. évi beruházások költsége 940 millió forint. Ez az összeg 930 millió forinttal túlléphető, ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt befektetett eszközök értékesítése bevételi előirányzatának növekedése erre fedezetet nyújt.

Működési költségvetés

4. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 9223 millió forint.

(2) A 9223 millió forint működési kiadás összegéből

a) 648 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 4671 millió forint az igazgatási szerveknél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási, -befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartását, adatszolgáltatási feladatok ellátását, szakellenőrzését, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos feladatokat) végzéséhez szükséges, arányos részében az E. Alapból biztosított kiadásokat;

b) a központosított kiadási előirányzat 3904 millió forint. Ebből 444 millió forint központosított intézményi előirányzat, 1964 millió forint a célfeladatok előirányzata 1500 millió forint a - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.

(3) A működési költségvetés mérlegét a 2. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek

5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 436 019 millió forint bevételi, 436 019 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3. melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezése

6. § (1) A járulékbevételek együttes összege 360 110 millió forint, melyből a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek összege 15 912 millió forint. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 269 680 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7977 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 54 349 millió forint, a baleseti járulék összege 1792 millió forint. A központi költségvetésnek a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel 10 400 millió forint.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12 765 millió forint. Ebből 9665 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 1100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1000 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1994-ben megelőlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.

(5) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó hozambevétel előirányzott összege 500 millió forint.

(6) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 56 794 millió forint.

(7) 2765 millió forint a működési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1500 millió forint összegű, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulásából, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 1195 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből (ez az összeg a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő költségek fedezetére 425 millió forintot tartalmaz) és az intézmények saját folyó bevételeinek 70 millió forint nagyságú összegéből származik.

(8) Az AT. 7. §-ának (3) bekezdés alapján 535 millió forint a befektetések hozama tartalék bevonásából származó bevétel.

A kiadások részletezése

7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 192 300 millió forint. Az előirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energiaár-emelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba év közben a központi költségvetésből átutalandó összeggel ez az előirányzat - valamint az E. Alap bevételi előirányzata - automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások részletezését a törvény 4. melléklete tartalmazza. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével elért megtakarításokat elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban kell felhasználni.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 67 702 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebből 600 millió forint a gyógyfürdő-szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás kiadása.

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadásainak előirányzata 69 616 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10 200 millió forint.

(6) A táppénzkiadás összege 34 835 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) előirányzata 3000 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegű előirányzatából 50 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére, 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, 30 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata.

(8) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 450 millió forint.

(9) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 674 millió forint.

(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 3 millió forint.

(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 35 472 millió forint.

(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek (7) bekezdés szerinti kereteit -, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(13) A 11 655 millió forint összegű működésre fordított kiadásból

a) 7583 millió forint az E. Alapból fedezett összeg;

b) 2765 millió forint a 6. § (7) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás (ebből 425 millió forint a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő, a megyei kifizetőhelyek költségeit fedező kiadás);

c) 1307 millió forint a (14)-(16) bekezdések szerinti kiadások összege.

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás előirányzata 400 millió forint.

(15) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 500 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás előirányzata 407 millió forint. Az előirányzat az 1995-ben ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl a 6. § (5) és (8) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlet terhére. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(17) Az E. Alap egyszeri átcsoportosítása a Ny. Alap részére 1995-ben 1052 millió forint.

Működési költségvetés

8. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 11 655 millió forint.

(2) A 11 655 millió forint működési költségvetés kiadásainak összegéből az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2410 millió forint. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata 6763 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 548 millió forint. A központosított előirányzatok összege 1934 millió forint. Ebből 1027 millió forint központosított intézményi előirányzat, 907 millió forint célfeladatok előirányzata.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 5. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

9. § (1) Az egészségbiztosítás keretében külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelője finanszírozza.

(2) A finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban együtt: OEP) által kötött szerződések alapján történik.

(3) A finanszírozás és a szerződéskötés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

10. § (1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köt egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval és gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti szerződéseket az egészségügyi szakellátás tekintetében az OEP és a Népjóléti Minisztérium 2-2 képviselőjéből álló közös szakmai bizottság véleményének figyelembevételével, a népjóléti miniszter által javasolt intézményi kapacitásokra köteles megkötni. Az ezt meghaladó szolgáltatásokra a népjóléti miniszter egyetértésével az OEP szerződést köthet.

(3) A szerződések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az OEP útmutatója alapján kell szolgáltatni.

(4) Ha az egészségügyi szolgáltató olyan beruházást kíván megvalósítani, amely a finanszírozási szerződés módosítását igényli (kapacitás bővítésével járó, illetve a díjszintet módosító beruházások), és a beruházás következtében keletkező működési többletköltség-igénynek az E. Alapból történő finanszírozására igényt tart, a döntés meghozatala előtt állásfoglalást kell kérnie az Egészségbiztosítási Önkormányzattól az említett működési többletköltség-igény előzetes befogadásáról. Az állásfoglalás-kérésben meg kell jelölni a beruházásnak az ellátás mennyiségi és minőségi jellemzőire gyakorolt hatását, forrását, a működési többletköltség-igény mértékét és belépésének kezdő időpontját. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat - igazgatási szervei útján - az állásfoglalás-kérés benyújtását követő 60 napon belül értesíti a szolgáltatót az előzetes befogadásra vonatkozó döntéséről. A (2) bekezdést a fejlesztésekre is alkalmazni kell.

11. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésben meg kell határozni

a) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatási kötelezettséget ellátásfajtánként, a területi ellátási kötelezettség és rendelkezésre állás meghatározásával,

b) az egyes ellátások nyújtására lekötött kapacitást,

c) a szolgáltatáshoz rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket,

d) az egészségbiztosítási táppénz, beutalás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz utalványozására jogosult személyek azonosító adatait,

e) az adatszolgáltatási kötelezettséget,

f) az intézmény tulajdonosának nyilatkozatát a finanszírozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó tárgyévi ráfordításainak ütemezéséről és összegszerűségéről,

g) az a)-f) ponttal összefüggő szerződési feltételek megszegése esetén követendő eljárást,

h) az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások térítési mértékét és módját,

i) a szerződés hatályát, módosítási és felmondási szabályait, a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítésének rendjét.

(2) Ha a magángyakorlatot folytató orvos, illetve egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás (a továbbiakban együtt: vállalkozó) a helyi önkormányzat feladatát képező egészségügyi szolgáltatást szerződésben területi ellátási kötelezettséggel vállalja át, a szerződéshez mellékelni kell az önkormányzat nyilatkozatát

a) az átvállalt feladat ellátásához szükséges, a népjóléti miniszter által 1996. január 1-jétől szabályozott minimális tárgyi feltételek térítésmentes biztosításáról,

b) a vállalkozó részére adott szerződéskötésre jogosító felhatalmazásról.

(3) Az E. Alapból finanszírozott szolgáltatók kötelesek a szerződéskötéshez adatokat szolgáltatni.

(4) A finanszírozási szerződés megkötését, illetve módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az egészségügyi intézmény, illetve annak fenntartója köteles a szerződés módosítását kezdeményezni a finanszírozott feladatkör, illetve a működési feltételek változása esetén. E kötelezettségének elmulasztása esetén az intézmény az ezzel összefüggésben a szerződéstől eltérően igénybe vett támogatást köteles visszatéríteni.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra irányuló szerződést az intézmény fenntartójának, illetve tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni.

12. § (1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására, kiszolgáltatására irányuló szerződésben meg kell határozni

a) a készletfenntartásra, a kiszolgálásra, az elszámolásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

b) a szállítási és fizetési feltételeket,

c) a gyógyászati segédeszköz minőségi követelményeit.

(2) A szerződésben a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak.

13. § (1) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások szerződés szerinti teljesítése érdekében ellenőrző hálózatának

a) (fő)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenőrizni;

b) (fő)orvosai útján jogosult a keresőképesség felülvizsgálata során a külön jogszabályban foglaltak szerint a beteg vizsgálatára;

c) pénzügyi szakemberei útján jogosult az általa finanszírozott tevékenységi kör pénzügyi-gazdasági vizsgálatára, ellenőrzésére.

(2) Az E. Alap kezelője az (1) bekezdés szerint végzett ellenőrzései alapján

a) javaslatot tesz a hibák megszüntetésére,

b) érvényesíti a szerződésszegésen alapuló igényeket, illetve a szerződésben foglaltaknak megfelelően felmondhatja a szerződést, továbbá kezdeményezheti annak módosítását.

(3) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott ellátások ellenőrzésekor jogosult megismerni a nyilvántartott egészségügyi és személyazonosító adatokat, ennek során a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően jár el.

14. § (1) Az E. Alap kezelője a természetbeni szolgáltatások finanszírozása során

a) meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) az elvégzett teljesítményarányokon, és

f) az a)-e) pontban foglaltak kombinációján,

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz esetén ártámogatáson

alapuló rendszert alkalmazza.

(2) A havi teljesítésről a finanszírozási szerződésben foglaltak szerint köteles az intézmény az OEP-et tájékoztatni.

(3) Az E. Alap kezelője a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belül az egyes finanszírozási formák előirányzatai között - szükség esetén - átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.

15. § (1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, a területi viszonyok s a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti.

(2) A háziorvosi szolgálat működtetője köteles a szolgálat működtetésére az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni, és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetője nem használhatja fel a háziorvosi szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére.

16. § A járóbeteg-szakellátást és fogorvosi ellátást szakmánként, ellátási szintenként és területenként évente megállapított rögzített alapdíj és

a) a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke vagy

b) az általuk ellátott feladat

alapján kerül finanszírozásra. A teljesítmény pontrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

17. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményeit az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása

a) az ellátást indokló fődiagnózis,

b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,

c) a főbetegséghez társult betegségek és

d) a beteg életkora,

e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszámrendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként eltérő szorzó kerül évenként kialakításra. Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézményeket a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Az intézmények tényleges finanszírozása az (1) bekezdés szerinti teljesítményük alapján a (2) bekezdés szerinti korrekcióval történik. A folyósításra a két hónappal megelőzően mért teljesítmény alapján, utólag kerül sor a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig.

18. § A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján részesülnek szakmánként országosan egységes ápolási díjban.

19. § (1) Feladatokhoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra:

a) védőnői, ügyeleti szolgálat, valamint iskola-egészségügyi szolgálat, anya- és csecsemővédelem,

b) a háziorvosi szolgálathoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások,

c) mentés és betegszállítás,

d) vérellátásban a központi beszerzések

területén.

(2) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül alkalmazásra a különlegesen költséges vagy országosan általánosan el nem terjedt ellátások területén.

20. § (1) A biztosítási érdekkörbe tartozó kockázatcsökkentő és -kezelő programok finanszírozására az E. Alap éves költségvetéséről szóló törvényben foglalt, e célra szolgáló előirányzat terhére az önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal egyeztetve pályázatot írhat ki.

(2) A 10. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatók kritikus gazdálkodási helyzete esetén az E. Alap kezelője külön szerződésben rögzített megfelelő intézkedésekhez és a tulajdonos általi garanciákhoz kötötten a Népjóléti Minisztérium véleményének kikérése mellett - a megfelelő költségvetési keret terhére - egyszeri, vissza nem térítendő támogatást vagy kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(3) Az E. Alap kezelője a társadalombiztosítási finanszírozási körből kikerülő egészségügyi szolgáltatásokra - beleértve a preventív szakellátást is - a gyógyító-megelőző előirányzat terhére finanszírozást nyújthat.

(4) Az E. Alapból folyósított összeg felhasználásáról az intézmény vezetője, háziorvosi szolgálat esetén - a 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével - a szolgálat működtetője dönt. Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő intézmények esetében az intézmény vezetője, illetve a szerződés szerinti működtető gazdálkodási hatáskörét a finanszírozási szerződésben vállalt gyógyító-megelőző ellátási kötelezettségének maradéktalan teljesítése mellett érvényesítheti.

(5) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) szakmai véleménye alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzat hozzájárulásával, az egészségügyi intézetek a biztosító által nem finanszírozott szolgáltatásokért külön díjszabás szerint térítést igényelhetnek a biztosítottól.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetését 852 618 millió forint bevételi, 852 618 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó összevont költségvetési mérlegét a 6. melléklet tartalmazza.

22. § (1) A Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen 1995-ben a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka fordítható a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére.

(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során 1995-ben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő összeg a Ny. Alap, a kintlevőségek behajtásából eredő, 1995. évben ténylegesen befolyt járulékbevételből annak 2 százaléka az E. Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Ny. Alap és az E. Alap közötti megosztására vonatkozóan az AT. 4-5. §-ában meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.

23. § A Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre 600 millió forint fordítható. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve igazgatási szervei az említett összegből 150 millió forintot egyszeri szociális segélyezésre használhatnak fel.

24. § (1) A nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A társadalombiztosítási alapok tartalékainak alakulását a 8. és 9. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A 9-19. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1995. október 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan megkötendő új finanszírozási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az E. Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat az intézményfinanszírozás körében érvényesülő átlagos növekedési százalékkal megemelt szintre hozott bázis.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendeletben állapítsa meg

a) a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozása és a szerződéskötés részletes szabályait,

b) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 16. § szerinti teljesítmény pontrendszert és a 17. § szerinti súlyszámrendszert.

26. § (1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 56,48%-ának fedezetére, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”

(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

h) az Egészségbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalásból származó bevétel.

i) A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.”

27. § (1) Az AT. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 43,52%-ának fedezetére, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”

(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összeg);

i) a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalásából származó bevétel.

j) Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) és (9) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.”

28. § Az AT. 10. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, társadalombiztosítási járulék kiadások, dologi kiadások, pénzeszköz átadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások, a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások.”

„(6) A biztosítási önkormányzatok és igazgatási szerveik működési költségvetését címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerint kell bemutatni.”

„(9) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként meghatározott, a Nyugdíjbiztosítási Alapból átutalandó, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését illető összeget az éves költségvetési törvény tartalmazza.”

29. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül a „a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;” szövegrésszel; az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel” szövegrész helyébe az „az intézmények saját folyó bevételei” szövegrész lép, és e pont kiegészül a „továbbá törvényben meghatározott egyéb bevétel.” szövegrésszel; az AT. 10. §-ának (7) bekezdésében a „béralapot” szövegrész helyébe a „személyi juttatásokat” szövegrész, a „beruházási” szövegrész helyébe a „felhalmozási” szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „szakfeladatok” szövegrész helyébe a „finanszírozási formák és célok” szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét” szövegrész helyébe a „költségvetését” szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja kiegészül az „és a megtérítésükre befolyt összegeket.” szövegrésszel.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az AT. 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, továbbá (5) bekezdése a) pontjából „- ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat -” szövegrész; az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében a „valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok” szövegrész; az AT. 4. §-ának (4) bekezdése; az AT. 5. §-a (3) bekezdésének da) alpontjában az „a közgyógyellátási megtérítés” szövegrész; az AT. 5. §-ának (4) bekezdése; az AT. 9. §-a, 11. §-ának (1) bekezdésének d) pontjából a „3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és” szövegrész; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 25. §-ának (2) és (6) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (1)-(9) és (14) bekezdése, 32. §-ának (1)-(3) bekezdése és 33. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 8. §-ának (1)-(2) bekezdése.

(3) Az AT. 21-33. §-ain alapuló, már megkötött finanszírozási szerződésekre az előbbiekben említett rendelkezéseket 1995. október 1-jéig vagy a szerződés ennél korábbi időpontban történő megszűnéséig továbbra is alkalmazni kell.

(4) 1995. október 1-jétől hatályát veszti az AT. 24-29. §-a, 31. §-a, 31/A. §-a és 32. §-a.

(5) Az egészségügyi intézet fenntartója e törvény kihirdetését követő 30 napon belül felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt e törvény kihirdetését követő 60 napon belül továbbítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

30. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. december 31. napjáig legalább 55 milliárd forint, legfeljebb azonban 65 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban részesül.”

31. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (5) bekezdése.

1. melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege

Millió forintban

Megnevezés 1995. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek (rendszeres) 434 486
- munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések 338 805
- egyéni nyugdíjjárulék befizetések 81 321
- munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10 000
- munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék 2 700
- egyes szociális ellátások után fizetett járulék (önkormányzat+egyéni+egyházi) 1 660
2. Kintlévőség behajtásából eredő rendkívüli járulékbevétel 19 488
3. Járulékbevételek összesen (1+2. pont) 453 974
4. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 12 053
- késedelmi pótlék és rendbírság 11 714
- egyéb bevételek 339
5. Kamat- és egyéb hozambevételek 3 200
6. Befektetések hozama tartalékának bevonása 3 636
7. Befektetett eszközök (tárgyi eszközök, pénzügyi befektetések) értékesítése 335
8. Lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztése 1 300
9. Alapok közötti elszámolás 36 524
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alaptól 35 472
- egyösszegű átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alapból 1 052
10. Működési célú bevétel 395
- központi költségvetés által térített 155
- egyéb működési bevétel 240
Bevételek összesen: 511 417
KIADÁSOK
1. Nyugellátások 443 701
- korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak 380 381
- hozzátartozói ellátások 63 320
2. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 1 609
ebből: posta, bank és egyéb költség 1 609
3. Működésre fordított kiadások 7 535
- közös feladatra átadott működési kiadás 1 500
- egyéb működési célú bevételből fedezett 395
4. Világbanki program hazai költsége 150
5. Informatikai fejlesztés 558
6. 1995. évi beruházások költsége 940
7. Ellenőrzési tevékenység ösztönzése 40
8. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítások 90
9. Nyugdíjkiadások után átadott járulék Egészségbiztosítási Alapnak 56 794
Kiadások összesen: 511 417
EGYENLEG: 0

2. mellélet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi működési költségvetése

Millió forintban



Cím-
szám


Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve


1995. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
9 Központosított előirányzatok
1 Működés saját bevételei 240
2 A Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz 7 180
3 A nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak megtértése
155
4 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz
150
5 Informatikai beruházások fedezetére átvett pénzeszköz 558
6 1995. évi beruházások költsége 940
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen: 9 223
KIADÁSOK
1 Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása 648
1 Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 79
1 Működési kiadások 74
1 Személyi juttatások 26
2 Társadalombiztosítási járulék 10
3 Dologi kiadások 38
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás 1
3 Felhalmozási kiadások 4
2 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 569
1 Működési kiadások 533
1 Személyi juttatások 271
2 Társadalombiztosítási járulék 111
3 Dologi kiadások 128
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 21
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2
2 Felújítás
3 Felhalmozási kiadások 36
2 Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok 3 267
1 Működési kiadások 3 230
1 Személyi juttatások 1 765
2 Társadalombiztosítási járulék 708
3 Dologi kiadások 757
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás 1
3 Felhalmozási kiadások 36
3 Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1 404
1 Működési kiadások 1 400
1 Személyi juttatások 667
2 Társadalombiztosítási járulék 269
3 Dologi kiadások 463
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 1
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás
3 Felhalmozási kiadások 4
9 Központosított előirányzatok 3 904
1 Központosított intézményi előirányzatok 440
1 Működési kiadások 222
1 Személyi juttatások 88
2 Társadalombiztosítási járulék 30
3 Dologi kiadások 104
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás 218
3 Felhalmozási kiadások
2 Nyugdíjbiztosítási célfeladatok 1 964
1 Informatikai fejlesztések 558
2 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások 150
3 Célfeladat
1 Tűz-, biztonsági és vagyonvédelmi kiadások 45
2 Folyamatos informatikai kiadások 271
1995. évi beruházások költsége 940
3 Nettó hozzájárulást az E. Alap által végzett, a Ny. Alap érdekeltségébe tartozó kiadásokhoz
1 500
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének kiadásai összesen: 9 223

3. melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege

Millió forintban

Megnevezés 1995. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek (rendszeres) 333 798
- munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések 269 680
- munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék 7 977
- egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések 54 349
- baleseti járulék 1 792
2. A központi költségvetés által fizetett járulék 10 400
3. Kintlévőség behajtásából eredő járulékbevétel 15 912
4. Járulékbevételek összesen (1-3. pont összesen) 360 110
5. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel 2 500
6. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 12 765
- terhességmegszakítás egyéni térítési díja 700
- terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 1 000
- baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése 1 100
- késedelmi pótlék, rendbírság 9 665
- egyéb bevételek 300
7. Kamat- és egyéb hozambevételek 50
8. Befektetések hozama tartalékából 535
9. Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 500
10. A Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett járulék 56 794
- nyugdíjkiadások után átvett járulék 56 794
11. Működési célú bevételek 2 765
- Nyugdíjbiztosítási Alaptól közös feladatra átvett 1 500
- központi költségvetés által térített 1 195
- egyéb működési bevétel 70
Bevételek összesen: 436 019
KIADÁSOK
1. Természetbeni ellátások 270 412
- gyógyító-megelőző ellátások 192 300
- gyógyfürdő-szolgáltatás 600
- anyatejellátás 160
- gyógyszertámogatás 67 702
- vérzékenység kezelése (VIII. faktor) 800
- gyógyászati segédeszköz támogatás 7 500
- utazási költségtérítés 1 350
2. Pénzbeli ellátások 116 301
- korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások 69 616
- terhességi-gyermekágyi segély 10 200
- táppénz 34 835
- betegséggel kapcsolatos segélyek 750
- kártérítési járadék 900
3. Hozzájárulás az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz 674
- egyéb költség (posta, bank) 674
4. Működésre fordított kiadások 10 348
- Egészségbiztosítási Alapot terhelő összeg 7 583
- új családipótlék-rendszer bevezetése miatti költségtérítés 425
- közös feladatra átvett összegből 1 500
- egyéb működési célú bevétel 840
5. Behajtás ösztönzése 400
6. Informatikai fejlesztés 500
7. Világbanki program hazai költsége 407
8. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 450
9. Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítás 3
10. Alapok közötti elszámolások 36 524
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék 35 472
- egyösszegű átcsoportosítás a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1 052
Kiadások összesen: 436 019
EGYENLEG: 0

4. melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátás finanszírozásának 1995. évi kiadási előirányzata feladatonként és finanszírozási módozatonként

Millió forintban


Megnevezés

1994. évi
tény
Évközi
szerkezeti
változás
1994. évi
fejleszté-
sek szinte-
zése

KJT
szintezés
Szintreho-
zott bázis
elő-
irányzat

1995. évi
KJT

Intézmé-
nyi 10%
Nivelláció
és pályá-
zat
Stabilizá-
ciós
intéz-
kedések
1995. évi
elő-
irányzat
I. Háziorvosi ellátás finanszírozása
- fix összeg 4 255 4 168 4 427 4 427
- területi pótlék 381 381 381
- eseti ellátás díjazása 170 170 170
- teljesítmény díjazása 13 064 13 064 655 13 719
- szélsőséges helyzetűek 165 165 165
- felülvizsgáló orvosok díja 240 240 240
Háziorvosi ellátás finanszírozása összesen: 18 275 0 4 168 18 447 655 19 102
II. Feladat finanszírozása
1. Egyéb alapellátás
- iskolaegészségügyi ellátás 563 1 9 573 20 593
- védőnői szolgálat 2 671 47 2 718 132 2 850
- ügyeleti szolgálat 1 395 6 1 401 61 1 462
- kiegészítő alapellátási feladat 286 2 288 11 299
- fogorvosi szolgáltatás 5 478 3 81 5 562 228 -820 4 970
- munkaegészségügyi szolgálat 2 008 26 2 034 93 -600 1 527
- anya-, gyermek- és csecsemővédelem 599 6 605 22 627
Egyéb alapellátás összesen: 13 000 0 4 177 13 181 567 -1 420 12 328
2. Járóbeteg-szakellátás
- gyermekgyógy. MSZ.SZ. 35 35 1 4 40
- nőgyógy. MSZ.SZ. 27 27 1 3 31
- sportegészségügyi ellátás 143 2 145 6 6 -78 79
- nemibeteg-gondozás 428 17 445 17 45 507
- tüdőgondozás 1 456 45 1 501 60 150 1 711
- ideggyógyászati gondozás 800 4 17 821 33 82 936
- onkológiai gondozás 417 7 424 15 42 481
- alkohológiai és drogellátás 296 3 4 303 9 30 342
Járóbeteg-szakellátás összesen: 3 602 0 7 92 3 701 142 362 -78 4 127
3. Vérellátás 2 448 -1 581 867 87 954
4. Mentés, betegszállítás 4 893 24 55 4 972 210 477 -400 5 259
Mentés betegszállítás összesen: 4 893 0 24 55 4 972 210 477 -400 5 259
5. Egyéb
- új beruházás, rekonstrukció 657 242 1 900 11 90 1 001
- rekonstrukció miatti kiesés 341 341 7 34 382
- E. raktár 29 29 1 30
- egyéb ellátás 66 345 4 2 417 13 42 472
Egyéb összesen: 1 093 345 246 3 1 687 32 166 1 885
Feladat finanszírozás összesen: 25 036 -1 236 281 327 24 408 951 1 092 -1 898 24 553
III. Feladat+teljesítmény finanszírozott járóbeteg-szakellátás
1. Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás
- nőgyógyászati szakrendelés 971 14 985 40 98 1 123
- nőgyógyászati szakambulancia 476 4 480 14 48 542
Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás összesen: 1 447 0 0 18 1 465 54 146 1 665
2. Egyéb járóbeteg-szakellátás
- egyéb járóbeteg-szakrendelés 16 373 187 247 193 17 000 635 1 682 78 19 395
- egyéb járóbeteg-szakambulancia 4 297 52 15 34 4 398 139 440 301 5 278
- speciális finanszírozású feladatok 2 728 277 1 3 006 11 301 3 318
Egyéb járóbeteg-szakellátás összesen: 23 398 239 539 228 24 404 785 2 423 301 78 27 991
Feladat+teljesítmény finanszírozott járóbeteg-szakellátás összesen: 24 845 239 539 246 25 869 839 2 569 301 78 29 656
IV. Teljesítmény finanszírozott fekvőbeteg-szakellátás
1. Aktív fekvőbeteg-ellátás
- aktív ellátás 83 470 1 010 315 2 471 87 266 2 914 8 676 -400 98 456
- művesekezelés 2 559 -52 31 3 2 541 9 254 254 3 058
- speciális finanszírozású feladat 2 609 39 289 1 2 938 10 294 294 3 536
Aktív fekvőbeteg-ellátás összesen: 88 638 997 635 2 475 92 745 2 933 9 224 548 -400 105 050
2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás 10 690 43 312 11 045 371 921 -1 000 11 337
Krónikus fekvőbeteg-ellátás összesen: 10 690 43 312 11 045 371 921 -1 000 11 337
Teljesítmény finanszírozott fekvőbeteg-szakellátás összesen: 99 328 997 678 2 787 103 790 3 304 10 145 548 -1 400 116 387
KASSZÁK ÖSSZESEN (I-IV.): 167 484 0 1 502 3 528 172 514 5 749 13 806 849 -3 220 189 698
Célelőirányzatok:
- egészségügyi kockázatkezelő szolgáltatások és gyógyszer, táppénz ösztönzési keret
1 478

1 478

1 349

-1 800

1 027
- ifjúsági és szabadidősport 200 200 200
- alkoholizmus primér prevenció 30 30 30
- mentálhigiénés program 192 192 8 200
- otthoni ápolás 145 145 145
- fejlesztési előirányzat 1 000 1 000
Célelőirányzatok összesen: 2 045 0 0 0 2 045 2 357 -1 800 2 602
MINDÖSSZESEN: 169 529 0 1 502 3 528 174 559 5 749 13 806 3 206 -5 020 192 300

5. melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése

Millió forintban



Cím-
szám


Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve


1995. évi
előirányzat
BEVÉTELEK
9 Központosított előirányzatok
1 Működés saját bevételei 70
2 Egészségbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz 7 583
3 A nem Egészségbiztosítási ellátások folyósítási kiadásainak megtérítése
1 195
4 Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz 1 500
5 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz
407
6 Informatikai beruházások fedezetére átvett pénzeszköz 500
7 Behajtás ösztönzés fedezete 400
Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen: 11 655
KIADÁSOK
1 Egészségbiztosítási Alap Központi irányítása 2 410
1 Egészségbiztosítási Önkormányzat 90
1 Működési költségvetés 90
1 Személyi juttatások 72
2 Társadalombiztosítási járulék 15
3 Dologi kiadások 3
2 Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2 320
1 Működési költségvetés 1 993
1 Személyi juttatások 777
2 Társadalombiztosítási járulék 313
3 Dologi kiadások 880
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 23
2 Felújítások 1
3 Felhalmozási kiadások 326
1 Egyéb intézményi beruházások 326
2 Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak 6 763
1 Működési költségvetés 6 523
1 Személyi juttatások 3 662
  Vissza az oldal tetejére