Időállapot: közlönyállapot (1995.X.20.)

1995. évi LXXXIV. törvény

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról * 

1. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:

[2. § (1) A szakképzés intézményei:]

„c) a speciális szakiskola;”.

(2) Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a munkaerő-fejlesztő és -képző központ létesítésére és fenntartására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló - többször módosított - 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az e) pont megjelölése h) pontra változik:

[(2) Az OKJ-ben kell meghatározni]

„c) az iskolai és a szakmai előképzettséget;

d) a szakképesítés szintjét;

e) a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit;

f) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket; valamint

g) annak megjelölését, hogy a szakképesítés megszerzéséhez pályaalkalmassági, illetőleg szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni; továbbá”

3. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő d)-e) ponttal egészül ki:

„4. § (1) A szakképzés irányítását a munkaügyi miniszter koordinálja, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben”

„d) meghatározza a szakmai vizsga díjának és a vizsgáztatási díjaknak a kereteit;

e) meghatározza a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket.”

(2) Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A munkaügyi miniszter]

„a) az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszterrel együtt;”

(gyakorolja.)

4. § (1) Az Szt. 5. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó - jogszabályban meghatározott feladataival és hatásköreivel összefüggő - szakképesítés tekintetében”

„b) jogszabályban meghatározza - több szakképesítésért felelős miniszter esetén velük együttesen - a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, beleértve az előzetes szakmai gyakorlatot is (a továbbiakban: szakmai követelmény);”

(2) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]

„d) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés tekintetében - az OKJ-ben feltüntetett megoszlás szerint - a belügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter”

(gyakorolja.)

5. § (1) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott feladatokat ellátja azzal, hogy a szakmai követelményeket a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg. A gazdasági kamara és a szakképesítésért felelős miniszter között létrejött megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter rendelettel teszi közzé.”

(2) Az Szt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági kamara meghatározhatja azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § c) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A mestervizsgának a gazdasági kamara által kidolgozott követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamarával egyetértésben jogszabályban határozza meg.”

6. § Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése az Érdekegyeztető Tanács keretei között valósul meg.

(2) A szakképzés területi érdekegyeztető feladatait a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács látja el.”

7. § Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: OSZT) a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Munkájában a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók és a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői vesznek részt.

(2) Az OSZT tagjait - hároméves időtartamra - a testület munkájában részt vevő szervezetekkel történő egyeztetést követően a munkaügyi miniszter kéri fel.

(3) Az OSZT a szakképzés tekintetében

a) véleményt nyilvánít, és állásfoglalást alakít ki a szakképzési rendszer fejlesztését érintő kérdésekben;

b) véleményezi a szakképzést érintő jogszabálytervezeteket;

c) véleményezi a megszerezhető szakképesítések körét, javaslatot tesz új szakképesítés bevezetésére;

d) javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására;

e) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;

f) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.

(4) Az OSZT ügyrendjét maga határozza meg.

(5) Az OSZT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik.”

8. § A HARMADIK RÉSZ címe a következők szerint módosul:

„Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga”

9. § Az Szt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges.”

10. § (1) Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az általa folytatott szakképzések tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzést folytató intézmény szervezhet (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).”

(2) Az Szt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai vizsga helyét és időpontját - iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.”

(3) Az Szt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakmai vizsgát szervező intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat.”

11. § (1) Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában részt vesz a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg, ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselője. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges.”

(2) Az Szt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg.”

12. § Az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás, továbbá tanulószerződés alapján minden olyan gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető, illetőleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező).”

13. § Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el költséghozzájárulást, illetőleg költségtérítést. Az e tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamara legfeljebb 5 évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.”

14. § Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Ha a szakképző iskola a gyakorlati képzést szervező, de ennek feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben. A szakképző iskolának ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezettel akkor is, ha a gyakorlati képzést szervező a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást a tanuló felvétele előtt a teljes képzési időre kiterjedően kell megkötni. A megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § Az Szt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A 19. § (1) bekezdésben előírt együttműködési megállapodásról tájékoztatni kell azt a területi gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet a tagja (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara).

(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása mellett - a szakképző iskola közreműködésével látja el.

(3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.”

16. § Az Szt. 29. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.

(2) A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel.”

17. § Az Szt. 30. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az illetékes területi gazdasági kamara a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el, és jogosult ellenőrizni a képzés során.

(3) A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, és egyben ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését.

(4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.”

18. § Az Szt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben említett esetben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.

(2) Az illetékes területi gazdasági kamara határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni.”

19. § Az Szt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz.”

20. § (1) Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől;”

(2) Az Szt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján a tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg.”

(3) Az Szt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképző iskola köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését.”

21. § Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja.”

22. § Az Szt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell.”

23. § Az Szt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.”

24. § (1) Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést folytató intézmény képzési szerződést köt.”

(2) Az Szt. 52. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A képzési szerződésben meg kell határozni]

„e) a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit.”

25. § Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képző központ szakmai irányításának segítésére, a munkaerőpiac igényei és a regionális szakképzési szükségletek összehangolására a képző központot létesítő szervezetek felügyelő tanácsot hoznak létre, amelynek munkájában részt vesznek a területileg illetékes gazdasági kamarák képviselői is.”

26. § Az Szt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törvény előírásait a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében munkakör betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.”

27. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[30. § (1) A gazdasági kamarák feladatai (26-29. §) közül az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:]

„a) részt vesz az Országos Szakképzési Tanács munkájában;”

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában az Országos Képzési Tanács szöveg helyébe az Országos Szakképzési Tanács szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére