Időállapot: közlönyállapot (1995.XI.4.)

1995. évi XC. törvény

az élelmiszerekről * 

E törvény célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit oly módon, hogy biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, és segítse e termékek országok közötti szabad áramlását.

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra szánt, illetőleg forgalomba hozott élelmiszerek, élelmiszer- és dohány-adalékanyagok (a továbbiakban együtt: adalékanyag) és dohánytermékek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek)

a) előállítására és forgalmazására;

b) előállításával és forgalmazásával foglalkozó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra

terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszereknek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

(3) E törvény rendelkezéseit a bor, a sör, a szesz, a szeszes ital, a fűszerpaprika, a kávé, dohánytermékek, valamint a palackozott ivóvíz és ásványvíz előállítása és forgalmazása vonatkozásában a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § A törvény alkalmazásában

1. élelmiszer: minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, gyógytápszer, az anyatejet pótló tápszer, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz;

2. élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag - tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem -, amelyet élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, hanem az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja. Hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik;

3. dohánytermék: a nyers dohányból vagy nyers dohány felhasználásával készített, dohányzásra, rágásra vagy tüsszentésre szolgáló termék. Dohányterméknek kell tekinteni a cigarettapapírt, a dohányfóliát és más, dohánytermékkel szorosan összekapcsolt anyagot, kivéve a füstszűrőt és a szopókát;

4. dohány adalékanyag: minden a dohánytól eltérő anyag, amelyet a dohánytermékekhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja;

5. technológiai segédanyag: a berendezések és eszközök anyagának kivételével minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott anyag, amelyet valamely nyersanyag, élelmiszer vagy annak alkotó része gyártása vagy feldolgozása folyamán az adott technológiai cél elérésére alkalmaznak, és elkerülhetetlenül maradékok jelenlétét, vagy származékok keletkezését eredményezi a késztermékben;

6. élelmiszer-előállítás: a közfogyasztásra vagy ilyen célú továbbfeldolgozásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei;

7. élelmiszer-előállító: aki élelmiszer-előállítási tevékenységet folytat;

8. élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállító tevékenységet folytatnak;

9. élelmiszer-csomagolás: az a tevékenység, amelynek során az élelmiszert a fogyasztó távollétében meghatározott mennyiségben úgy helyezik csomagolóanyagba, hogy annak felnyitása vagy megsértése nélkül a tartalom nem változtatható meg;

10. élelmiszer-csomagoló anyag: az élelmiszerrel érintkező, rendszerint fogyasztásra alkalmatlan anyag, amely védi az élelmiszert a szennyeződéstől, a tápérték- és minőségcsökkentő hatásoktól;

11. élelmiszer-forgalmazás: az élelmiszernek a viszonteladókhoz vagy az élelmiszer-fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége vagy ezek részműveletei, függetlenül attól, hogy a vendéglátás, közétkeztetés vagy kereskedelmi tevékenység keretében történik-e;

12. élelmiszer-forgalmazó: aki élelmiszer-forgalmazási tevékenységet folytat;

13. feldolgozott élelmiszer: minden olyan élelmiszer, amelyet az élelmiszer nyersanyag eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak fogyasztásra kész állapotba;

14. nyers élelmiszer: minden olyan élelmiszer, amely eredeti állapotának lényeges megváltoztatása nélkül alkalmas fogyasztásra;

15. élelmiszer nyersanyag: élelmiszer előállítására alkalmas növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű termék, illetve termény, valamint az ivóvíz és az ásványvíz;

16. új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan élelmiszer, amely új érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik annak következtében, hogy

a) részben vagy egészben élelmiszer-előállításra korábban nem használt anyagból, vagy

b) lényegesen megváltozott összetételben, vagy

c) a korábbitól eltérő gyártási eljárással állították elő;

17. különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer: olyan élelmiszer, amely speciális összetétele, illetőleg különleges gyártási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt élelmiszerektől, ezáltal olyan személyek igényeit elégíti ki, akik emésztésük, anyagcseréjük, fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az általánostól eltérő élelmiszert igényelnek;

18. új termék: minden olyan élelmiszer, amelyet az adott belföldi élelmiszer-előállító az adott élelmiszer-előállító helyen, és/vagy adott összetételben és/vagy csomagolásban eddig még nem állított elő, továbbá minden olyan élelmiszer, amelyet az adott külföldi előállítótól adott összetételben, illetőleg csomagolásban eddig nem importáltak;

19. közfogyasztás: a nem saját célra előállított élelmiszernek a lakosság által történő közvetlen fogyasztása, vagy ilyen célra élelmiszer-előállító által történő továbbfelhasználása;

20. élelmiszer-fogyasztó: az élelmiszer végső felhasználója;

21. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó előírásokban rögzített és a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére;

22. élelmiszer-higiénia: az élelmiszer előállításának, forgalomba hozatalának az emberi fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggő követelményrendszere, az élelmiszer útján terjedő fertőzés és egyéb ártalom megelőzése és elhárítása;

23. minőségmegőrzési időtartam: az az időtartam, amely alatt az előírt, illetve átlagos körülmények között előállított, tárolt, szállított élelmiszer fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőinek meg kell felelniük az előírtaknak, illetve gyártmánylapjában rögzítetteknek;

24. gyártmánylap: az élelmiszer előállításának módját, összetételét, minőségi jellemzőit és jelölését tartalmazó leírás.

I. Fejezet

Az élelmiszerek előállításának általános feltételei

3. § (1) Élelmiszer-előállító hely kizárólag ott létesíthető, ahol a dolgozók, a termékek, valamint a környezet védelméről gondoskodnak, továbbá ahol a helyiség és az alkalmazott gépek, eszközök, berendezések működésével kapcsolatos építészeti, műszaki, technológiai, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai feltételek biztosítottak.

(2) Az élelmiszer-előállító hely létesítését, illetve az (1) bekezdésben meghatározott feltételek lényeges megváltoztatásával járó átalakítását jóváhagyás céljából - a tervdokumentáció egyidejű bemutatása mellett - a telepítés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: Állomás) be kell jelenteni.

(3) Élelmiszert előállítani kizárólag működési engedéllyel rendelkező élelmiszer-előállító helyen szabad. A működési engedélyt - a vendéglátás kivételével - az Állomás az érdekelt szakhatóságok egyetértésével adja ki, illetve a feltételek megszűnte esetén vonja vissza.

(4) A működési engedéllyel rendelkező élelmiszer-előállító helyen előállított valamennyi élelmiszert közfogyasztásra szántnak kell tekinteni.

4. § (1) Élelmiszer előállításához nyersanyagként csak olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is -, ásványi eredetű anyagot, illetőleg ivóvizet és ásványvizet lehet felhasználni, amely az emberi egészségre nem káros, és az előírtaknak megfelelő minőségű élelmiszer előállítására alkalmas.

(2) Élelmiszer előállítása során csak a népjóléti miniszter által engedélyezett adalékanyagot, technológiai segédanyagot, élelmiszer-csomagoló anyagot, illetve mosó- és fertőtlenítőszereket lehet felhasználni. A felhasználási engedélyt a népjóléti miniszter adja ki

a) az adalékanyagok és technológiai segédanyagok esetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben,

b) az élelmiszer-csomagoló anyagok, a mosó- és fertőtlenítőszerek esetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben.

(3) Élelmiszer előállítása, szállítása során olyan műszaki, technológiai, közegészségügyi és élelmiszer-higiéniai feltételeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszer megfeleljen a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi követelményeknek.

5. § Élelmiszer-előállítással kizárólag olyan személy foglalkozhat, akinek egészségi állapota megfelel a munkakörére megállapított követelményeknek, és aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, vagy közegészségügyi élelmiszer-higiéniai, minőségügyi és környezetvédelmi alapismeretekkel.

6. § (1) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer csak engedéllyel állítható elő.

(2) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását a népjóléti miniszter engedélyezi.

(3) Az új élelmiszer előállítását a népjóléti miniszter egyetértésével a földművelésügyi miniszter engedélyezi.

7. § Engedély szükséges az élelmiszernek ionizáló energiával való kezeléséhez. Az engedélyt a népjóléti miniszter egyetértésével a földművelésügyi miniszter adja ki.

8. § A 4. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § és a 7. §-okban előírt engedélyeket közzé kell tenni a Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában.

9. § Közfogyasztásra szánt, új terméknek minősülő élelmiszer - a vendéglátás kivételével - csak úgy állítható elő, ha gyártmánylapját az Állomás határozatban jóváhagyja.

10. § A hatóságok által kiadott engedélyek és az ezzel összefüggésben elvégzett vizsgálatok díjkötelesek, a díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.

II. Fejezet

Minőségi feltételek

11. § (1) Az élelmiszer-előállító számára az élelmiszerek kémiai, fizikai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőire vonatkozó előírások betartása kötelező.

(2) Az élelmiszer előállítójának - a vendéglátás kivételével - termékei minőségi jellemzőit gyártmánylapon kell rögzítenie.

(3) Az előállított élelmiszerek minőségét az előállító köteles ellenőrizni. A szükséges vizsgálatokat saját laboratóriumában végezheti, vagy más, erre alkalmas laboratóriumban végeztetheti.

12. § (1) A hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos.

(2) Hamisított az az élelmiszer, amelynek a vonatkozó előírásban vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségét szándékosan, a fogyasztó egészségét és érdekeit veszélyeztető, illetőleg a fogyasztó megtévesztésére alkalmas módon megváltoztatták.

A Magyar Élelmiszerkönyv

13. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) a nyers és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott irányelvek gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv vezetésének feladatait a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

(2) A Magyar Élelmiszerkönyv

a) I. kötete az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott élelmiszerekre kötelező előírásokat,

b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült, ajánlott termékleírásokat,

c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült kötelező előírásokat, továbbá az ajánlott MSZ EN szabványokat, valamint az egyéb hazai és nemzetközi szabványokat, illetve ezek hiányában az e célra kidolgozott irányelveket

tartalmazza.

(3) A földművelésügyi miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv

a) kötelező előírásait - az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével - rendelettel adja ki;

b) ajánlott irányelveit közzéteszi.

(4) A Magyar Élelmiszerkönyvet a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az élelmiszer-ellenőrzés és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselőiből - az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével - a földművelésügyi miniszter nevezi ki.

(5) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az egyes szakterületek előírásai és irányelvei kidolgozására a (4) bekezdésben foglaltak szerint külön szakbizottságokat hoz létre.

(6) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ, működési szabályzatát maga alakítja ki, és azt - az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével - a földművelésügyi miniszter hagyja jóvá.

(7) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

III. Fejezet

A forgalomba hozatal feltételei

14. § (1) Kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba,

a) amelyet a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségvédelmi előírások megtartásával állítottak elő,

b) amely legfeljebb a külön jogszabályok szerint megengedett mértékben tartalmaz fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai és radiológiai szennyeződéseket,

c) amelynek minőségi jellemzői a vonatkozó előírásoknak, illetőleg a gyártmánylapon meghatározott jellemzőknek és a jelölésének megfelelnek,

d) amelynek csomagolása megfelel a vonatkozó előírásoknak és jelölése nem megtévesztő,

e) amelyre - új termék esetében - a kötelező előzetes minőségvizsgálatot a kijelölt intézmény elvégezte.

(2) A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját követően nem hozható forgalomba.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak meg nem felelő, de a fogyasztók egészségét nem veszélyeztető élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha annak jelölésén a „csökkent minőségű” feliratot feltűnően elhelyezték.

(4) A forgalmazás során olyan műszaki, technológiai és személyi feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi jellemzőinek megőrzését.

(5) Az élelmiszer-forgalmazás során csak a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett csomagoló-, mosó- és fertőtlenítőszereket lehet használni.

15. § Feldolgozott élelmiszer kizárólag kereskedelmi tevékenység, vendéglátás és közétkeztetés keretében hozható forgalomba.

16. § (1) Külföldről hazai feldolgozásra, valamint forgalmazásra kizárólag olyan élelmiszer-nyersanyag, valamint élelmiszer hozható be, amely megfelel e törvény rendelkezéseinek, valamint az adott élelmiszer-nyersanyagra és élelmiszerre vonatkozó egyéb előírásoknak.

(2) A hazai előállítású, de exportra szánt élelmiszerekre a megrendelő, illetve a célország előírásai az iránymutatóak. A védett eredet-megjelölésű és földrajzi jelzésű, illetve a speciális magyar élelmiszereknek meg kell felelniük a mindenkori magyar előírásoknak is.

IV. Fejezet

A csomagolás

17. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a tápérték- és minőségcsökkentő hatásoktól és a csomagolóanyagoknak a fogyasztók egészségére veszélytelennek kell lenniük.

(2) A csomagolóanyag legnagyobb tömege és térfogata nem haladhatja meg a csomagolt élelmiszer minőségének védelme érdekében szükséges mértéket. A csomagolóanyagnak alkalmasnak kell lennie az újratöltésre, vagy a hulladékként való hasznosításra, illetve az ártalmatlanítása esetén a csomagolóanyag és maradványai környezeti hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.

(3) Az élelmiszereket a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt módon kell kiszerelési egységekbe csomagolni. Ha a csomagolásban az élelmiszer csak részben látható, akkor az élelmiszer egészének egyeznie kell a látható részével.

(4) Az élelmiszerek csomagolásának olyannak kell lennie, hogy felnyitásuk vagy megsértésük nélkül az élelmiszer ne legyen megváltoztatható.

A fogyasztók tájékoztatása

18. § (1) A belföldi forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthető módon kell feltüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket.

(2) Jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el.

19. § (1) Az élelmiszer jelölésének tartalmaznia kell

a) az élelmiszer pontos megnevezését. A megnevezésben utalni kell az elvégzett speciális kezelésekre és az eredetre, ha ilyen információk elhagyása a fogyasztók érdekeit sérti, vagy megtévesztésükre alkalmas. A védjegy, a fantázianév nem helyettesítheti a megnevezést;

b) az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának nevét olyan módon, amely lehetővé teszi azonosítását;

c) az élelmiszer nettó tömegét, illetve térfogatát, a dohánytermék darabszámát vagy tömegét;

d) az élelmiszer - a dohánytermék kivételével - előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagokat csökkenő mennyiségi sorrendben;

e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának, illetőleg a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának lejárati időpontját;

f) a minőség megtartásához szükséges különleges tárolási feltételeket, felhasználási javaslatokat, amennyiben az az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát döntően befolyásolja;

g) az energiatartalmat a különleges táplálkozási igényeket kielégítő, és táplálkozási javaslattal ellátott élelmiszerek esetében;

h) a 6. § szerint engedélyköteles élelmiszerek esetében az engedélyszámot.

(2) A jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót. Ezért

a) tartalmaznia kell az élelmiszer lényeges tulajdonságait, összetételét, rendeltetését, eredetét, előállítási, termesztési módszerét;

b) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik;

c) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer valamilyen különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha az a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik, vagy ha más hasonló élelmiszer is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, de azon a vonatkozó előírások, vagy a kialakult gyakorlat szerint ezek a tulajdonságok nincsenek feltüntetve.

20. § Az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19. §-ban foglaltakkal.

V. Fejezet

A hatósági ellenőrzés

21. § (1) A hatósági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás során velük érintkező személyek, tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabályoknak.

(2) A hatósági ellenőrzésnek ki kell terjednie minden belföldön előállított és forgalomba kerülő élelmiszerre, függetlenül attól, hogy azt hol állították elő.

(3) A hatósági ellenőrzés kiterjed az élelmiszer-előállítás, az országba való behozatal és az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszára.

22. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés e törvényben meghatározott feladatait

a) a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat ellátó szervezet,

b) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet,

c) a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás

látja el [az a)-c) pontban felsorolt hatóságok a továbbiakban együtt: élelmiszer-ellenőrző hatóság].

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt szervezetek a külön jogszabályban meghatározott feladatkörükben járnak el.

(3) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

23. § Az élelmiszer-ellenőrző hatóság az élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok megtartása érdekében ellenőrzi

a) az élelmiszerek előállításához használt nyersanyagokat, adalékanyagokat, technológiai segédanyagokat, valamint a csomagolóanyagokat;

b) a félkész- és kész élelmiszert, függetlenül attól, hogy azokat hol állították elő, illetve azokat hol szándékoznak értékesíteni;

c) azokat a tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülnek;

d) a mosó- és fertőtlenítő anyagokat, eszközöket és eljárásokat, valamint a kártevők elleni szereket és alkalmazásuk módszereit;

e) az élelmiszerek előállításához alkalmazott eljárásokat, az előállítás céljára szolgáló berendezéseket;

f) a csomagolás, jelölés megfelelőségét;

g) az előállító, forgalmazó minőség-ellenőrző rendszerét.

24. § (1) Az élelmiszerek hatósági ellenőrzését az élelmiszer-ellenőrző hatóság által felhatalmazott és szolgálati igazolvánnyal ellátott személyek végzik.

(2) A felhatalmazott személy az ellenőrzés során tudomására jutott gyártási (üzemi) titkot, adatot köteles megőrizni és azt az erre vonatkozó szabályok szerint kezelni.

(3) A felhatalmazott személyek az ellenőrzés során, feladatuk teljesítése céljából, a vizsgálathoz szükséges mértékben, térítésmentesen mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az ellenőrzött kérésére - a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével - ellenmintát kell venni. A mintavételről a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A hatósági ellenőrzések során elvégzett vizsgálatok - ha azok alapján az élelmiszer az előírt, illetve a gyártmánylapon meghatározott vagy a jelölésében feltüntetett jellemzőket kielégíti - térítésmentesek. Amennyiben a vizsgált élelmiszer az előírt, illetőleg jelölésében deklarált jellemzőket nem elégíti ki, az élelmiszer előállítója, kereskedelmi ellenőrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és mintavétel költségeit köteles megtéríteni.

VI. Fejezet

Hatósági intézkedések

25. § (1) Minden olyan esetben, amikor az élelmiszerellenőrző hatóság eljárása során e törvényben és más jogszabályokban foglaltak megszegését észleli:

a) élelmiszer-előállító hely, vendéglátó és közétkeztető hely, élelmiszer-forgalmazó egység, gép, felszerelés, berendezés működtetését, nyersanyag, technológiai segédanyag, csomagolóanyag, mosó- és fertőtlenítőszer felhasználását megtilthatja, az újbóli működést, használatbavételt, használatban tartást további feltételhez kötheti;

b) élelmiszert közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja, a környezetvédelmi előírások betartásával történő megsemmisítését elrendelheti;

c) javaslatot tehet működési engedély visszavonására, illetve azt visszavonhatja.

(2) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabályok alapján szabálysértési bírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.

Minőségvédelmi bírság

26. § (1) Ha a vizsgálat során az élelmiszer-ellenőrző hatóság megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölt minőségi jellemzőknek, vagy az engedélyezett szintet meghaladó mértékben az egészségre káros anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.

(2) A bírság mértéke - a kifogásolt élelmiszer tételmennyiségétől, értékétől és a hiba jellegétől is függően - a kifogásolt élelmiszer kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata, de legalább húszezer forint és legfeljebb egymillió forint. A minőségvédelmi bírság a 25. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szankciókkal együtt is kiszabható.

(3) A minőségvédelmi bírság megfizetésére azt az élelmiszer-előállítót, illetve élelmiszer-forgalmazót kell kötelezni, aki az élelmiszernek az (1) bekezdésben foglaltak szerint kifogásolt minőségét előidézte, vagy - ha ez egyértelműen nem állapítható meg - azt akinél az élelmiszert vizsgálat alá vonták.

(4) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálati és ellenőrzési módszereinek folyamatos korszerűsítésére figyelemmel a felügyeletet ellátó minisztérium dönt.

VII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény, valamint az azt módosító 1988. évi IV. törvény,

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 136. §-ában az „ásvány, illetőleg” szövegrész,

c) a Magyar Élelmiszerkönyvről szóló 66/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet

hatályát veszti.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a földrajzi jelzések és eredet-megjelölések oltalmát.

(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy - az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a népjóléti miniszter egyetértésével - rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait.

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel, együttes rendeletben szabályozza

- az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás feltételeit,

- a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó feltételeit;

- az ivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalmazásának szabályait,

- az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeit és módját a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben.

(6) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter és a földművelésügyi miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozzák a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeit.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a népjóléti miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás élelmiszerhigiéniai feltételeit.

(8) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek ellenőrzésének rendjét.

(9) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben szabályozza a szükséges engedélyek és laboratóriumi vizsgálatok díját, valamint a díjak és a minőségvédelmi bírság megfizetésének és felhasználásának módjait.

(10) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságának tanúsítását, valamint a speciális magyar élelmiszerek körét, továbbá a friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenőrzését.

(11) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszerek, vegyi, mikrobiológiai és radioaktív szennyezettségének és állatgyógyászati készítmény maradványának megengedhető mértékét.

(12) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszer-forgalmazás rendjét.

(13) Az e törvény hatálybalépését megelőzően már megrendelt, illetve legyártott - a törvény jelölési előírásainak meg nem felelő - csomagolóanyagok 1997. december 31-ig felhasználhatók.


  Vissza az oldal tetejére