Időállapot: közlönyállapot (1995.XI.10.)

1995. évi XCIV. törvény

a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról * 

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára, elismeri az állatorvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz és ennek érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara) az állatorvosok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.

(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(7) Az „állatorvosi kamara”, illetőleg „Magyar Állatorvosi Kamara” elnevezés használatára, valamint e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a területi szervezet és az országos szervezet jogosult.

2. § A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:

a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.

II. Fejezet

A KAMARA FELADATAI

3. § (1) A kamara

a) az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint a magán-állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosok (a továbbiakban: magán-állatorvos) hivatásukból eredő jogait;

b) véleményt nyilvánít

ba) az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogszabályokról,

bb) az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve az állatorvosképzés, a szakképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről,

bc) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásáról,

bd) a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatban;

c) megalkotja a magán-állatorvosi tevékenység állatorvos-etikai szabályait;

d) annak érdekében, hogy az állattartók állatainak folyamatos állatorvosi ellátása biztosított legyen, kialakítja az állatorvosi ügyeleti területeket (a továbbiakban: ügyeleti terület), megállapítja az ügyeleti szabályokat, valamint a helyettesítés rendjét, megegyezés hiányában kijelöli a kötelező helyettest, továbbá gondoskodik ennek a helyben szokásos módon való kihirdetéséről;

e) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagokkal szemben;

f) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

g) magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt állít ki;

h) az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez a magán-állatorvosi tevékenységet jogosulatlanul folytatók ellen;

i) egyeztető eljárást folytat le a kamara tagjai között a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás szakmai, illetve etikai kérdésekben;

j) elősegíti a magán-állatorvosok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésben való részvétel feltételeit;

k) együttműködik az illetékes hatóságokkal a magán-állatorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, ennek keretében elősegíti a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) hatósági ellenőrző tevékenységét;

l) kiadja a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásához szükséges alapfelszerelés, magán-állatorvosi rendelő alapfelszereltségének, valamint a szakrendelő, az állatkórház alapfelszereltségének jegyzékét, és saját hatáskörében gondoskodik annak ellenőrzéséről, melynek eredményeképpen szükség szerint etikai eljárást folytat le, illetőleg hatósági eljárást kezdeményez;

m) ajánlásokat ad az egyes magán-állatorvosi szolgáltatások díjtételei alsó határára;

n) ellátja a magán-állatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos szervezési feladatokat;

o) véleményezi a magán-állatorvosok közcélú igénybevétele esetén a díjazás, illetőleg a költségtérítés mértékét;

p) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;

r) kidolgozza a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit (a továbbiakban: szakmai irányelv);

s) meghatározza az állatorvosok kamarai tagságával összefüggő címhasználatának feltételeit;

t) az illetékes szervnél kitüntetés adományozását kezdeményezi;

u) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) E törvény alkalmazásában magán-állatorvosi tevékenységnek minősül az állattartó, illetőleg más személy megrendelésére végzett

a) állatvizsgálat és kezelés;

b) az állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések megtétele;

c) az állat tartásával, gyógyításával és az egyéb állatorvosi tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás;

d) az állatnak védő- és egyéb oltások beadása;

e) az állatból vér-, tej- vagy más minták vétele;

f) az elhullott állat vizsgálata;

g) az állat gyógykezelésére szolgáló szerek rendelése;

h) a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús vizsgálata, ezzel összefüggésben állatorvosi szakvélemény adása.

4. § (1) A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának

a) családi és utónevét;

b) állampolgárságát, születési helyét és idejét;

c) egyetemi diplomájának számát és keltét;

d) tudományos fokozatát, szakállatorvosi és egyéb szakképzettségét;

e) tevékenységének helyét (a továbbiakban: székhely), működési területét, szakmai működési körét;

f) a magán-állatorvosi tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, megszűnésének időpontját;

g) esetleges etikai vétségeit;

h) nyelvtudására vonatkozó adatokat;

i) kitüntetéseit.

(2) A névjegyzékben a kamara magán-állatorvos tagjainak az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat a kamara a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában legalább évente közzéteszi.

(3) A kamara, a magán-állatorvosnak az (1) bekezdés e) pontja szerinti adataiban beállott változásáról a bejegyzés keltétől számított nyolc napon belül köteles a magán-állatorvos székhelye szerint illetékes állomást és a működési terület szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét értesíteni. Ha a működési terület, illetve szakmai működési kör több megye területére is kiterjed, akkor a székhely szerinti jegyzőt kell értesíteni.

III. Fejezet

A KAMARA SZERVEZETE

A területi szervezet

5. § (1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

(2) A küldöttgyűlésbe - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - öt tagonként kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a területi szervezet tagjai közül. A küldöttgyűlésre egyebekben a területi közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

(3) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A területi közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

(5) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

(6) A rendkívüli területi közgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.

7. § (1) A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy titkárt, továbbá az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot kell megválasztani. Az alapszabály más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.

(3) A vezetőség határozatképességére - a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A vezetőség tagjai - ha nem küldöttek - a küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesznek.

8. § A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyűlés választja meg.

9. § A 6-8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.

Az országos szervezet

10. § (1) Az országos szervezet a kamara

a) országos képviseleti szervéből,

b) az elnökségből,

c) a felügyelő bizottságból,

d) az etikai bizottságból [a b)-d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek]

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.

(3) Az országos szervezet tisztségviselői:

a) az elnökség tagjai,

b) a felügyelő bizottság elnöke,

c) az etikai bizottság elnöke,

d) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.

(4) Az elnökség tagjai:

a) az elnök,

b) az alelnök,

c) a főtitkár, valamint

d) a területi szervek elnökei közül választott hat tag.

11. § (1) A kamara országos képviseleti szerve a területi közgyűlés által választott küldöttekből álló küldöttközgyűlés (a továbbiakban: küldöttközgyűlés). A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,

b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak, a tagsági díjból származó bevétel - a területi szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,

e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(2) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) a területi szervezet tagjai által maguk közül - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - minden megkezdett ötven tag után négy évre megválasztott, szavazati joggal rendelkező küldöttek,

b) a kamara tisztségviselői.

(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezet tagjain a küldöttközgyűlés tagjait kell érteni.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására megválasztja az elnökség, a felügyelő bizottság, valamint az etikai bizottság tagjait és tisztségviselőit, feltéve, ha az nem tartozik a területi szervezet közgyűlésének hatáskörébe.

12. § (1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,

c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben - az alelnök képviseli.

(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli az országos szervezetet, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

13. § (1) Az országos etikai bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság az elnökből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.

(2) Az országos szervezet etikai bizottsága tesz javaslatot az állatorvos-etikai szabályzatra, lefolytatja az etikai eljárást, valamint ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelő bizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

(4) Az etikai bizottság, valamint a felügyelő bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

IV. Fejezet

A KAMARA TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA

14. § (1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül - amennyiben az alapszabály vagy az alakuló közgyűlés eltérően nem rendelkezik - négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.

(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának a napján szűnik meg.

(3) Ha tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv - az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt.

(4) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag

a) az állami állategészségügyi szolgálat szerveinél vezetőként közszolgálati jogviszonyban áll,

b) politikai pártban tisztséget tölt be, valamint

c) főállásban polgármesteri tisztséget tölt be.

(2) Az (1) bekezdés b), illetőleg c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében - amennyiben az kétséges - a politikai párt, illetőleg a települési önkormányzat képviselő-testületének nyilatkozata az irányadó.

(3) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül csak egy tisztséget tölthet be.

(4) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, az etikai, valamint a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén a másik tisztségéről mond le. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról az érintett választására jogosult szerv határoz, az országos etikai bizottság vagy felügyelő bizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Az alapszabály az (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

16. § A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő

a) halálával,

b) lemondásával,

c) visszahívásával,

d) kamarai tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével,

e) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint

f) a választás időtartamának lejártával.

V. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZŰNÉSE

17. § (1) A kamara tagja lehet az a magyar állampolgár, illetőleg Magyarország területén letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is, aki

a) magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett állatorvosi diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították,

b) Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,

c) vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az alapszabályban meghatározott módon megfizeti, továbbá

d) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

(2) Azt az állatorvost, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a kamarai tagok névjegyzékébe kérelmére fel kell venni.

(3) Nem vehető fel tagként a kamarába

a) az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akivel szemben „kizárás” etikai büntetést alkalmaztak,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amelyet jogszabály, illetőleg a kamara etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályok az állatorvosi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

(4) A kamara elutasíthatja annak az állatorvosnak a tagfelvételi kérelmét, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági viszony felfüggesztését, illetőleg kizárás etikai büntetést vonna maga után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el.

(5) Az alapszabály a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a (4) bekezdésben foglaltaktól kedvezőbb feltételeket is megállapíthat.

18. § (1) Az állatorvos a kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek illetékességi területén magán-állatorvosi tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az az állatorvos, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, a tartózkodási helye szerint illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.

(2) Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén folytat, illetőleg kíván folytatni magán-állatorvosi tevékenységet, a székhelye szerinti területi szervezet vezetőségénél kérheti tagfelvételét, egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.

(3) A vezetőség az állatorvos felvételéről a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt. Ha az állatorvost a kamara a tagjai közé felveszi, az új tagot a névjegyzékbe be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági igazolványt, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a kérelmező részére azt meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtásától számított harminc napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

(5) A tagfelvételre irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a kérelmezőnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá nem vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az első fokú döntés meghozatalában is részt vett.

(6) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

19. § (1) A vezetőség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,

a) aki azt kéri;

b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

c) akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az időtartamra a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosítványt be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány.

20. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,

a) aki meghalt,

b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,

c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,

d) aki jogerősen „kizárás” etikai büntetésben részesült,

e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt nem kapott.

(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából azt a tagot, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) bíróság jogerősen az állatorvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá

c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

(3) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 18. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

(5) Azt az állatorvost, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.

(6) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére a kamara tagjai közé ismét felvehető.

(7) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg vagy a területi közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik - az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.

A tag jogai és kötelezettségei

21. § (1) A tag joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet közgyűlésén;

b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;

c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) a kamara jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

f) a kamara alapszabályt sértő határozatának az országos szervezet felügyelő bizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

g) az e törvényben írt feltételek teljesítése esetén a magán-állatorvosi tevékenységet folytassa.

(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.

(3) A tag kötelezettsége, hogy

a) fizesse a kamara által megállapított tagdíjat;

b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

c) magán-állatorvosi tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott ellene. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelő bizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.

(5) A keresetet az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VI. Fejezet

AZ ÁLLATORVOS-ETIKAI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

22. § (1) E törvény alkalmazásában a szakmai irányelvek, valamint az állatorvos-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek minősül.

(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

23. § (1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi szervezet etikai bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai bizottság) folytatja le.

(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé.

(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt az etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

24. § (1) Az első fokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.

(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.

25. § (1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

a) megrovás;

b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;

c) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány legfeljebb hat hónapra történő bevonása;

d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;

e) kizárás.

(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés az állatorvos-etikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható.

VII. Fejezet

A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE

26. § (1) A kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) Jogszabálysértés esetén - határidő tűzésével - a miniszter felhívja a kamarai szervezet vezetőjét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A kamarai szervezet vezetője a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztert.

(4) Ha a kamarai szervezet vezetője a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogsértő kamarai szervezet ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja

a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggesztheti, vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. A kamarai szerv működésének felfüggesztése vagy felügyelő biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

27. § (1) A kamara a működésének költségeit

a) a tagjai által fizetett tagdíjból,

b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból,

c) az egyes - a kamara célkitűzéseitől nem eltérő - gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,

d) a kamara által átvett állami feladatok ellátásához a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, valamint

e) a kamara egyes - a d) pont körébe nem tartozó - feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatásból

fedezi.

(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól átvett feladatnak minősül a 3. § (1) bekezdés d), g), l), m) pontjai szerinti feladat, melynek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezetében kiemelt előirányzatként kell biztosítani.

(4) Az állam a miniszter útján a kamara megalakulását, illetőleg működését a (3) bekezdésben foglaltakon túl helyiségek használatának lehetőségével is támogatja.

II. RÉSZ

IX. Fejezet

A MAGÁN-ÁLLATORVOSI TEVÉKENYSÉG

A magán-állatorvosi tevékenység folytatásának feltételei

28. § (1) Magán-állatorvosi tevékenységet az az állatorvos végezheti, aki

a) tagja a kamarának, valamint

b) rendelkezik a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal.

(2) Magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt annak a kamarai tagnak kell kiadni, aki

a) a tevékenységéhez szükséges szakirányú, igazolt, legalább egyéves szakmai gyakorlattal,

b) a kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, illetve a külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelelő helyiséggel,

c) a magán-állatorvosi tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással, valamint

d) a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel

rendelkezik.

(3) A magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet vezetősége állítja ki, ideértve azt az esetet is, ha a működési terület több megyére vagy az ország egész területére terjed ki. Az igazolványban fel kell tüntetni a 4. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti adatokat.

(4) A közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott állatorvos, valamint a települési önkormányzat polgármestere a külön törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően folytathat magán-állatorvosi tevékenységet.

(5) Magán-állatorvosi tevékenységet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben olyan állatorvost foglalkoztat, aki az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.

(6) Ha a magán-állatorvos jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alkalmazásában áll, e szervezet a kamarai tagsági díj, illetve felelősségbiztosítás összegének megfizetését átvállalhatja.

29. § (1) A magán-állatorvos székhelye a működési területén lévő az a helység, ahová őt bejegyezték, és ahonnan kiindulva az állatorvosi tevékenységét ellátja. Az állatorvosnak csak egy székhelye lehet.

(2) A magán-állatorvosi tevékenység ügyeleti területe az a közigazgatási terület, amelyre a kamara a folyamatos állatorvosi ellátás biztosítása érdekében munkaszüneti, ünnepnapi ügyeleti szolgálatot szervezett.

(3) A magán-állatorvos működési területe több megye területére csak abban az esetben terjedhet ki, ha ezzel az illetékes területi szervezetek elnökségei egyetértettek. A magán-állatorvos működési területe az ország egész területére akkor terjedhet ki, ha azzal az országos szervezet elnöksége egyetértett. A vezetőség az állattartók állatainak folyamatos állategészségügyi ellátása érdekében a magán-állatorvos számára a bejelentésben foglaltaktól eltérő működési területet is javasolhat.

(4) A magán-állatorvos székhelye szerint illetékes területi szervezetnek a működési terület megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozata ellen az országos szervezet elnökségéhez lehet fellebbezni. Az elutasító határozat, továbbá az országos szervezet elnöksége által saját hatáskörben hozott elutasító határozat a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

A magán-állatorvos jogai

30. § (1) A magán-állatorvos a magán-állatorvosi tevékenységét a bejegyzett működési területén; helyettesítés, illetőleg ügyelet ideje alatt a helyettesített állatorvos működési területén vagy ügyeleti területén is gyakorolhatja. A munkaszüneti és ünnepnapi ügyeleti szolgálat helyettesítésnek minősül.

(2) A magán-állatorvos rendelőjében, szakrendelőjében és állatkórházában a működési területén kívülről behozott állatot is gyógyíthat.

(3) A magán-állatorvos - az elsősegélynyújtás, illetőleg a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetét kivéve - a szakmai irányelvek, az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltak, valamint a hatósági rendelkezések figyelembevételével jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben vállalkozik-e a magán-állatorvosi szolgáltatás nyújtására. Visszautasítás esetén az állattartót tájékoztatni kell - kérésére írásban - a szakszerű ellátás legközelebbi lehetőségéről.

31. § (1) A magán-állatorvos e tevékenysége keretében jogosult

a) más magán-állatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert, segédszemélyzetet alkalmazni;

b) állatorvosi rendelőt, állatkórházat és szakrendelőt üzemeltetni;

c) a jogszabályban meghatározott keretek között a magán-állatorvosi tevékenység ellátásához szükséges kézigyógyszertárat fenntartani, és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszert forgalmazni;

d) magán-állatorvosi tevékenységének ellenértékeként díjazásra, valamint költségeinek megtérítésére.

(2) Amennyiben a magán-állatorvos hatósági feladatok ellátásában működik közre:

a) részére a külön jogszabályban meghatározottak szerinti díjat és költségtérítést kell fizetni,

b) a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül.

A magán-állatorvos kötelezettségei

32. § (1) A magán-állatorvos köteles

a) akadályoztatása esetén működési területén helyettesítéséről gondoskodni;

b) részt venni a kamara által szervezett ügyeleti szolgálatban;

c) maradéktalanul megtartani az állategészségügyről, valamint az állatorvosi tevékenységről szóló jogszabályokban, szakmai irányelvekben, valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglalt rendelkezéseket, illetőleg azoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén tájékoztatni az intézkedésre jogosultat;

d) magán-állatorvosi tevékenysége során munkáját a hivatás szabályainak és a tudomány mindenkori eredményeinek hasznosításával, az állatorvos-etikai szabályoknak megfelelően, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint és saját felelőségére ellátni;

e) az állategészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély esetén a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt közcélú igénybevételnek - a külön jogszabály szerinti díjazás és költségtérítés ellenében - soron kívül eleget tenni;

f) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját - a szükséges intézkedések megtételével egyidejűleg - az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni;

g) állatorvosi felszerelését, rendelőjét és állatkórházát folyamatosan az állategészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani;

h) a foglalkozása gyakorlása során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy magántitkot - amennyiben az nem jár a járványveszéllyel vagy az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás sérelmével - megtartani;

i) az alkalmazásában álló személyzetet megfelelő utasításokkal ellátni, és tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni;

j) munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni;

k) a kamara által megállapított időközönként a szakmai továbbképzésen eredményesen részt venni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján helyettesítésre csak olyan magán-állatorvos kérhető fel, aki ugyanannak a területi szervezetnek a tagja, kivéve, ha a helyettesítés az illetékes területi szervezetek egyetértésével a szomszédos megye közigazgatási területéről történik. Az öt napot meghaladó időtartamú helyettesítést az állatorvos az illetékes területi szervezetnek és az állomás vezetőjének köteles bejelenteni.

(3) A közcélú igénybevételt elrendelő határozatnak a magán-állatorvos - az igazolt betegség vagy külföldön tartózkodás esetét kivéve - a fellebbezésre tekintet nélkül köteles eleget tenni.

III. RÉSZ

X. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

33. § E törvény 35-42. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt követően a kamarai küldöttek, valamint a tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni.

34. § (1) A területi szervezetek alakuló közgyűléseit az állomás vezetője hívja össze az e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belüli időpontra. Az állomás vezetője mindaddig ellátja a közgyűlés levezető elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyűlés meg nem választja a közgyűlés levezető elnökét.

(2) Az alakuló területi közgyűlés határozatképes, amennyiben azon az állomás által nyilvántartott, magán-állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van.

(3) Az alakuló területi közgyűlés megnyitását megelőzően a jelenlevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeknek megfelelnek.

(4) Az alakuló területi közgyűlés

a) dönt a határozatképességről,

b) megválasztja a közgyűlés levezető elnökét,

c) határoz a területi szervezet megalakításáról,

d) dönt - a 6. § (1) bekezdésére figyelemmel - a területi szervezet képviseleti szervének formájáról,

e) a tisztségviselők jelölésére háromtagú jelölőbizottságot választ,

f) meghatározza a küldöttválasztás időpontját,

g) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggő, e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben,

h) elfogadja a kamara alapszabályát.

(5) A (4) bekezdés b) és e) pontjai szerinti személyekre a javaslatot, az egyesületi formában működő Állatorvosi Kamarák Szövetségének illetékes területi szervei teszik.

(6) Az alakuló közgyűlés levezető elnökének, a jelölőbizottságnak, valamint a kamara tisztségviselőinek megválasztása titkosan történik.

(7) Akit tisztségre jelöltek, a választás előtt nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja.

35. § (1) Az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a területi szervezet valamennyi tagja jogosult.

(2) A kamarai tag az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.

(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott képviseleti szerv vonatkozásában.

(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a tagok legalább tíz százaléka az adott képviseleti szervbe küldöttként jelöl, és a tag a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a képviseleti szervbe megválasztható küldöttek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított, és a kapott jelölések száma szerint sorrendbe állítva, jelöltségével a jelöltek száma legalább tíz fővel nem haladja meg a megválasztható küldöttek számát. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követően a betűrend alapján kell megállapítani.

(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet az alakuló közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és - ha további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.

(6) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket képviseleti szervenként összeállított jelöltlistákba veszi.

(7) A választás a (6) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma.

36. § (1) A területi szervezet valamennyi, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett tagja jogosult választásra és megválasztható.

(2) Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe történő küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.

37. § (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.

(2) Érvénytelen a választás, ha azon a területi szervezet tagjainak több mint a fele szavazatot nem adott le.

38. § (1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg kell ismételni.

(2) Az ismételt választást követően azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg. Ugyanarra a napra az ismételt választás csak akkor írható ki, ha azzal a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a kétharmada egyetértett, egyébként az ismételt választás időpontját a közgyűlés levezető elnöke hirdeti ki.

(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetőleg az érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

39. § (1) A területi szervezet ugyanazon tagja egyidejűleg több képviseleti szervbe, illetve küldöttként is megválasztható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott tag nyilatkozik arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A visszautasítással megüresedő küldötti helyet a választás vagy a megismételt választás során a soron következő legtöbb szavazatszámot elérő jelölttel kell betölteni, illetőleg ismételt választást kell tartani.

40. § (1) A tisztségviselőket a választásukra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelenlévő tagok legalább tíz százaléka jelöltként elfogad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el, ugyanazt a jelöltet - az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel - egyidejűleg több tisztségre is ajánlhatja.

(3) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának jelölésére az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának annyi jelölt állítható vagy fogadható el, ahány oda megválasztható. Ugyanazon személy - az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel - egyidejűleg több ügyintéző szervbe is jelölhető.

41. § (1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább húsz százalékát megszerezte.

(2) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.

(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlőség esetén pedig a betűrendben előbb állót kell megválasztani.

(5) Ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának választására az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a választás akkor eredménytelen, ha a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot nem éri el annyi jelölt, mint ahány tagot az ügyintéző szervbe a választásra jogosult szerv választ.

Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a törvény 1995. december 1. napján lép hatályba. Az állatorvosi magángyakorlatról és a magán-állatorvosok hatósági tevékenységének szabályozásáról szóló 21/1992. (VIII. 3.) FM rendelet 1996. július 1. napján hatályát veszti.

(2) Az állomás hirdetőtábláján 1995. december 31-ig harminc napra közzé kell tenni az állomás nyilvántartásában szereplő, a 34. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából figyelembe vehető állatorvos nevét, lakcímét. A közzétett nyilvántartás helyesbítése vagy kiegészítése 1996. január 31-ig kezdeményezhető.

(3) A területi szerveket 1996. április 30. napjáig létre kell hozni, a kamarának pedig 1996. június 30. napjáig kell megalakulni.

(4) A törvény hatálybalépésekor az 1989. évi II. törvény alapján működő Állatorvosi Kamarák Szövetsége, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak egy részét a szervezet döntése alapján adó- és illetékmentesen ruházhatják át ingyenesen a kamarára.

(5) A kamara bírósági nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül a kamarai tagsághoz kötött magán-állatorvosi tevékenységet folytató állatorvosoknak kérniük kell az illetékes területi szervezetnél tagfelvételüket. A nyilvántartásba vétel közzétételéről a kamara gondoskodik. Ezt követően - igazolt akadályoztatás kivételével - magán-állatorvosi tevékenység kamarai bejegyzés nélkül nem folytatható.

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá a szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a Kormány, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.”

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy a 27. § (3) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének részletes feltételeit a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.


  Vissza az oldal tetejére