Időállapot: közlönyállapot (1995.XII.13.)

1995. évi CV. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról * 

Az Országgyűlés az államháztartás tartalmának, működési és eljárási rendjének korszerűsítése, az állami kötelezettségek vállalásának újraszabályozása, a kincstári rendszer kialakítása, a kincstári vagyon átfogó szabályozása érdekében az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.) az alábbiak szerint módosítja:

I. fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § Az Áht. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.”

2. § Az Áht. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje.”

3. § (1) Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya, illetve annak forrásként történő igénybevétele a következő év költségvetésében folyó évi költségvetési bevételként nem irányozható elő, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök év végi záróállományának felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.”

(2) Az Áht. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.”

4. § Az Áht. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány.

(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, illetve bevételként azok visszatérülését.”

5. § Az Áht. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozási módját.

(2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány fedezése - e törvény előírásainak és a költségvetés megállapításakor adott felhatalmazás keretei között - finanszírozási célú pénzügyi műveletek útján, illetve aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlegének figyelembevételével történik.

(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek értékpapírok kibocsátásával és visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és visszavonásával kapcsolatos, költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a pénzeszközök változását eredményezik.

(4) Az aktív és passzív pénzügyi műveletek a következők: a letéti, a függő, az átfutó, a kiegyenlítő és a helyesbítő kiadások és bevételek.

(5) A költségvetésben nem lehet a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket - kivéve a letétbe helyezett készpénzes vámbiztosítékot - a költségvetési hiányt, illetve a költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.”

6. § Az Áht. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.

(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.

(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj, a bírság és a nemzetközi szerződésekben nem rögzített vámtételek, továbbá a nemzetközi kötelezettségünkkel összhangban kihirdetett, az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedések, valamint a dömpingellenes és az értékkiegyenlítő vámokra vonatkozó szabályozások eredményeként fizetendő vámterhek kivételével - csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie.

(5) A fizetési kötelezettség részletes szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány állapítja meg.

(6) A díjat - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány, illetve felhatalmazás alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.

(7) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazható piacvédelmi intézkedéseket, valamint a dömpingellenes és az értékkiegyenlítő vámokra vonatkozó előírásokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) A bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(9) A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekben nem szabályozott vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti időre történő csökkentését - a törvényben szabályozott feltételek alapján és nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben szabályozza.”

7. § Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, illetve mely szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert illeti meg.”

8. § Az Áht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi.

(2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

(3) A bevételi előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetők, ha a bevételekre vonatkozó jogszabályi előírások év közben nem változnak. Ellenkező esetben az előirányzatokat az arra jogosultnak módosítania kell. A bevételek tervezettől való elmaradása esetén e törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők. Ezek csak olyan előirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság eredményezhet előirányzatot meghaladó kiadást. A jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatása előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár.

(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott) előirányzatokon felül képződő többletbevételek felhasználásának és az előirányzatok módosításának szabályait törvény tartalmazza.

(6) A bevételi előirányzatok elmaradása esetén, illetve más kiadási előirányzatok növelésének forrásaként a kiadási előirányzatok jogszabályi előírások alapján csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők.

(7) A csökkentés az előirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési évre vonatkozóan.

(8) A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.

(9) A törlés az előirányzat felhasználásáról történő végleges lemondás az adott költségvetési évre vonatkozóan.”

9. § Az Áht. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésben meghatározott kiadásokat - is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás).

(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások, valamint a helyesbítő tételek esetében.

(4) A központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok számára külön jogszabályban rögzített esetekben, a költségvetési szervek tevékenységi körén kívül eső, nem az állami, illetve önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy megbízás alapján bonyolított forgalma letéti kezelésben történik. A letéti számla forgalma nem számolható el költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként.”

10. § Az Áht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével - részletesen, teljes összegükben - az adó, vám, vámbiztosíték, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt - kell számba venni.”

11. § Az Áht. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.

(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. E számadási kötelezettség teljesítéséig a további finanszírozás, illetve támogatás felfüggeszthető. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást.

(3) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott, illetve támogatott feladatok ellátása során az előirányzatok tervezett céltól eltérő felhasználását az előirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai szerint lehet kezdeményezni.”

12. § Az Áht. a következő 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazásához kötni.”

13. § Az Áht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet.

(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári egységes számla előző év december 31-éhez képest bekövetkező állományváltozásából adódó adósságnövekedést, a Magyar Nemzeti Banknál lévő nettó devizatartozás árfolyamveszteségére a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes hitellel összefüggő államadósság változását.

(3) A költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások, valamint az (1) bekezdésben foglalt műveletek egyenlege az adósságváltozást eredményező hiány vagy többlet.”

14. § (1) Az Áht. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként vagy meghatározott gyakorisággal rendszeresen előforduló, jellemzően a folyamatos működéssel összefüggő bevételek és kiadások tartoznak.”

(2) Az Áht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegűek, általában egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó vagy előre látható gyakorisággal történő felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás rendes, hosszú távú vitelének részét. A felhalmozási kiadások és az állam által vállalt kezességek érvényesítésével kapcsolatos kiadások rendkívüli kiadásnak minősülnek.”

15. § Az Áht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok; valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei elé történő beterjesztés után nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képező adatokra.”

16. § Az Áht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni.”

17. § Az Áht. a következő címmel és 18/A. §-sal egészül ki:

„A Magyar Államkincstár és feladatai

18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el.

(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(3) A Kincstár alkalmazottai tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) előírásait kell alkalmazni.

(4) A Kincstár vezetőjét a pénzügyminiszter nevezi ki, és menti fel. A Kincstár vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.”

18. § Az Áht. a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § (1) A Kincstár a Magyar Állam nevében eljárva, a költségvetések végrehajtásának - a bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, a pénzforgalmi műveletek és az átvezetések előkészítésével, lebonyolításával, valamint a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos - ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és információszolgáltatási, valamint előirányzati fedezetvizsgálati és alaki-formai ellenőrzési feladatait látja el.

(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási műveletek, a készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak.

(3) A Kincstár az (1)-(2) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is (bankszámlaügylet). A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) rendelkezéseit a Kincstárra nem kell alkalmazni.

(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti.

(5) A kincstári körbe tartoznak a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, valamint az alapok.”

19. § Az Áht. a következő 18/C. §-sal egészül ki:

„18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.

(3) A 18/B. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik.

(4) A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.

(5) A kincstári egységes számlán kell elhelyezni, és folyamatosan tartani a 18/B. § (5) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeit.

(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét - megbízás, illetve megállapodás alapján - a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és mindezen alapokat kezelő költségvetési szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szervei, a Munkaerőpiaci Alap, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel és a központi költségvetés, illetve a központi költségvetési szervek számára pénzben érkezett külföldi segélyek és adományok elkülönített kezelésével és felhasználásával összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végezheti.

(7) A Kincstár (6) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.

(8) Az államháztartás alrendszerei pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak e törvényben foglaltak szerint rendelkezhetnek.

(9) A kincstári körbe tartozók és a (6) bekezdésben megjelölt számlatulajdonosok devizaszámláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.”

20. § Az Áht. a következő 18/D. §-sal egészül ki:

„18/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet.

(2) A Kincstár - a pénzügyminiszter átruházott hatáskörében - jogosult a kincstári egységes számla mindenkori egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknál betétként elhelyezni. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.”

21. § Az Áht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési törvényben szereplő - a törvényi előírások figyelembevételével meghatározott - fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.

(2) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által - nem gazdasági társaságként - működtetett szervezetek költségvetését.”

22. § Az Áht. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége.

(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.

(3) A költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai egy költségvetési címet (a továbbiakban: fejezeti kezelésű előirányzatok cím) alkotnak.

(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül alcímenként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.

(5) A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani.

(6) A költségvetési törvényben szereplő címek - ide nem értve az alcímeket - címrendet képeznek. A címrend év közben a Kormány által kiegészíthető, illetve módosítható, kivéve azokat a címeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kormány a címrend változásáról a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat indokolásában részletesen beszámol.

(7) A központi költségvetés és az ellátandó feladat költségvetési kapcsolatának abban a szakmai cél szerinti költségvetési fejezetben kell megjelennie, amely fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ellátja a számára e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feladatokat.

(8) A (7) bekezdésben szereplő feladatok ellátásában eltérő szabályt a költségvetési törvény állapíthat meg, megjelölve a jogok és kötelezettségek ellátásáért felelőst a költségvetési évre vonatkozóan.”

23. § Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl - a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a koncessziós szerződésekből származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.”

24. § Az Áht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elő a központi költségvetési szervek feladatai, az állam nemzetközi, jogszabályi és szerződéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy részére.”

25. § Az Áht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A központi költségvetésben tételesen kell előirányozni a kiemelt jelentőségű beruházások és felújítások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.

(2) Kiemelt jelentőségű az az állami feladatok ellátását szolgáló beruházás, felújítás és beruházási célprogram, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,2%-át, illetőleg, amelyet az Országgyűlés vagy a Kormány annak minősít.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a központi költségvetési szervek kiemelt jelentőségű beruházásait, felújításait és a beruházási célprogramokat az adott költségvetési címen belül kell elkülönítetten előirányozni.

(4) A (3) bekezdésben nem említett felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások) költségvetési címenként külön előirányzatot alkotnak.”

26. § Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi kiadások, a munkaadókat terhelő járulékok, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a dologi kiadások előirányzatait és a speciális előirányzatokat, továbbá a felhalmozási kiadásokon belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások, valamint a bevételek előirányzatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok az adott költségvetési cím

a) működési célú előirányzatain belül - a törvényi kiemelt előirányzatok között - év közben, összesen - az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb 10%-ot kitevő mértékben;

b) a felhalmozási célú előirányzatain belül - a törvényi előirányzatok között - év közben, korlátozás nélkül

csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében. A működési és a felhalmozási célú előirányzatok között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő lemondásnak a részletes szabályaira.

(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül az alcímek között átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően - a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át.

(7) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos - a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő, a (2) bekezdésben foglaltakon túli - előirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.”

27. § Az Áht. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.

(2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető.”

28. § Az Áht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a.

(2) Az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(3) Az általános tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.”

29. § Az Áht. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A költségvetési, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvény rendelkezik a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználásáról, illetve a tervezett (létrejött) hiány finanszírozásáról.”

30. § Az Áht. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot.

(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a költségvetési többlet rendeltetéséről, illetve jóváhagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.”

31. § Az Áht. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatait költségvetési fejezetenként és azon belül költségvetési címenként állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben költségvetési fejezetenként és címenként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatának megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési fejezetek között az előirányzatok célját, rendeltetését megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék felhasználását - az Országgyűlés hajthat végre.”

32. § Az Áht. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét.”

33. § Az Áht. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Az Országgyűlés a költségvetési törvényben az alapok költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként állapítja meg.”

34. § Az Áht. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére, a költségvetési törvényben meghatározott mértéken belül, meghatározott célokra, egyedi esetben kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés a törvényen alapuló és az (1) bekezdés szerint vállalt kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési igények beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás egyszerű kezesség. A Kormány csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.”

35. § Az Áht. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az e törvényben meghatározott határidőn belül az Országgyűlés elé terjesztéséért.”

36. § Az Áht. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor

a) előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek;

b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól;

c) 1997. évi költségvetési évtől kezdődően teljeskörűen bemutatja - a b) pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg;

d) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait;

e) értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait.”

37. § Az Áht. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal.

(2) A céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott előirányzat, amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvényjavaslat előkészítésekor még nem ismert.”

38. § Az Áht. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38/A. § (1) A Kormány a költségvetési egyenlegtervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen évközi alakulása esetén előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja.”

39. § Az Áht. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány jogosult.

(2) A fejezeten belül a címek - ide nem értve az alcímeket - között, a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátotti pénzbeli juttatások fejezetre összesített előirányzatait is érintő átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek módosítására vonatkozó jogot az Országgyűlés a költségvetési törvényben magának fenntartja.

(3) A Kormány az (1)-(2) bekezdés szerinti átcsoportosítás jogát - rendeletében szabályozott módon - átengedheti a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének.

(4) A Kormány a 38. §-ban, a 38/A. §-ban, és az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott előirányzat-módosításokról nyilvános határozatban dönt.”

40. § Az Áht. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés tervezett egyenlegét - a 38/A. § alapján végrehajtott intézkedések ellenére is - tartósan és jelentősen veszélyeztetik.

(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni akkor is, ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhasználták, és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére.

(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani.

(4) A költségvetési törvény módosítását nem az (1)-(2) bekezdésekben említett okok miatt kezdeményező és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.”

41. § Az Áht. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A Kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve mértékben történő kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt. Ebben rögzíti a kezességvállalás indokát, annak mértékét vagy összegét, feltételeit, a hitelfelvevőt, a fizetésre kötelezettet, illetve a kezesség típusát, a típus megválasztásának indokát.

(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának valószínűségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni.

(3) A központi költségvetés terhére vállalt egyedi kezességekre vonatkozó megállapodásokat a Kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásai alapján várhatóan esedékessé váló fizetési kötelezettségeit összesítve, az esedékessé válás valószínűsége szerint is bemutatva köteles a költségvetési törvényjavaslat indokolásában tájékoztatásul előterjeszteni.

(5) A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az Országgyűlésnek az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásairól és a kezességi helytállás alapján teljesített kifizetésekről.

(6) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követően az e törvényben, illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(7) Az e törvény hatálybalépése előtt jogszabály által biztosított, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára, helytállásra) - a kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

42. § Az Áht. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja a helyi önkormányzatokat és a helyi kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól.”

43. § Az Áht. a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § A Kormány az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot, az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, a köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól.”

44. § Az Áht. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A pénzügyminiszter

a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben döntéselőkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a költségvetési és a zárszámadási törvény tervezeteit;

b) gondoskodik a központi költségvetés végrehajtásáról, az előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez;

c) gondoskodik a központi költségvetés adósságainak és adósságterheinek nyilvántartásáról, az adósságok törlesztéséről;

d) javaslatot tesz az általános tartalék és a céltartalék felhasználására;

e) az állami feladatok ellátását szolgáló, e törvényben meghatározott kincstári vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

f) működteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletét;

g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez;

h) nyilvántartást vezet az államháztartás körébe tartozó szervezetekről és az előirányzattal önállóan rendelkező jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről, valamint a központi költségvetés, központi költségvetési szervek, alapok által támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetekről;

i) nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt kezességekről; a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásokról; az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásairól; az állam követeléseiről; a központi költségvetés bevételeit érintő kedvezményekről, kedvezmény jellegű mentességekről és bevétel-átengedésekről;

j) nyilvántartást vezet a központi költségvetés részletes előirányzatairól, tájékoztatja a Kincstárt az előirányzat-módosításokról;

k) nyilvántartást vezet a kincstári vagyonról;

l) szabályozza az államháztartás bevétel-előírási és kötelezettségvállalási rendjét; a költségvetési tervezés, az előirányzat-módosítás, az adatszolgáltatás és a beszámolás eljárási rendjét;

m) meghatározza - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - az államháztartás információs rendszerének tartalmát, szabályozza az információszolgáltatás rendjét;

n) felelős az államháztartás pénzügyi információs rendszerének működtetéséért, az azt szolgáló informatikai infrastruktúra koordinált fejlesztési programjának elkészítéséért és megvalósításának irányításáért;

o) szabályozza - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás körébe tartozó, a 87. § (2) bekezdésében nem említett szervek (a továbbiakban: az államháztartás körébe tartozó egyéb szervek), az előirányzattal rendelkező jogi személyiséggel nem rendelkező költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendjét, az államháztartás alrendszereiből támogatásban részesülő államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét;

p) szabályozza az előirányzat-felhasználás és a felhasználás ütemezésének, a bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét.”

45. § Az Áht. 49. §-át megelőző cím és a 49. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladatai

49. § A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -

a) közreműködik a következő évre vonatkozó költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését, zárszámadását;

b) a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek tevékenységében érvényesíti az állami feladatok ellátására szóló előirányzatokkal, létszámokkal és a vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit;

c) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;

d) megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe, jóváhagyja a központi költségvetési szervek és alapok részletes (elemi) költségvetését;

e) a d) pontban foglalt előirányzatok tekintetében módosítási, zárolási, illetve törlési jogot gyakorol;

f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (2)-(5) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;

g) engedélyezi - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevétel és a felülvizsgálat után jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználását és az előirányzatok ezzel kapcsolatos módosítását;

h) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek létszámát, átcsoportosítási jogot gyakorol a fejezeten belüli, illetve címen belüli létszámkeretek tekintetében; előkészíti, koordinálja a fejezetbe tartozó mindazon költségvetési szervek, költségvetési előirányzatok és létszámkeretek tekintetében a megállapítással, módosítással kapcsolatos döntéseket, amelyeknél törvény rendelkezése alapján nem a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja ezen jogköröket;

i) gondoskodik a hatáskörébe utalt alapok működéséről, az előirányzatok módosításáról, - ha törvény másként nem rendelkezik - dönt azok felhasználásáról;

j) a d)-h) pontokban foglalt előirányzat, illetve létszámkeret megállapításáról, módosításáról a pénzügyminisztert - jogszabályban meghatározott módon - folyamatosan tájékoztatja;

k) elkészíti a pénzügyminiszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást;

l) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a címek között átcsoportosítást végez, kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást;

m) - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, ha az nem miniszter - kezdeményezheti, hogy a pénzügyminiszter - a fejezet vezetőjével egyetértésben - rendeletben állapítson meg díjfizetési kötelezettséget a fejezethez tartozó költségvetési szervek szakmai és hatósági feladatainak ellátásáért, szolgáltatásaiért;

n) törvényben meghatározott esetekben és módon közreműködik a kincstári vagyon vagyonkezelése feltételeinek kialakításában;

o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - évente január 15-ig - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési költségeit, az előirányzat-maradványok jóváhagyását és következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő lemondásnak a rendjét.”

46. § Az Áht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A pénzügyminiszter május 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

(2) A Kormány június 30-ig jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól.”

47. § Az Áht. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint július 31-ig állítja össze.

(2) A pénzügyminiszter augusztus 31-ig terjeszti a Kormány elé a költségvetési törvényjavaslat tervezetét.”

48. § Az Áht. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel.

(2) Az Országgyűlés megtárgyalja a központi költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként és összességében. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

(3) A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvény vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét, és a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott fejezeti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják.

(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követő 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok kiemelt költségvetési előirányzatait, a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül pedig a részletes előirányzatokat (elemi költségvetést).

(5) Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt olyan időpontban fogadja el, hogy a (4) bekezdésben foglaltak a költségvetési év első munkanapjáig nem teljesíthetők, a pénzügyminiszter ebben az átmeneti időszakban teljesíthető kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban foglalt előirányzatok alapján állapítja meg.”

49. § Az Áht. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert.

(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.

(3) Az alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy az alap felhasználása más alapokkal összehangoltan történjen.”

50. § Az Áht. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási és beszámolási feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. Az alap működtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja.”

51. § Az Áht. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Az alap Országgyűlés által megállapított kiadási előirányzatai akkor módosíthatóak, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, illetve - amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az előirányzatokat csökkenteni kell.

(2) A miniszter előirányzat-módosítást köteles végrehajtani az (1) bekezdésben, illetve az alap működéséről szóló törvényben meghatározott esetekben.”

52. § Az Áht. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § A gazdasággal összefüggő alap esetében a zárszámadásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlést tájékoztatni kell az érintett gazdasági kamaráknak az alap indokoltságára és további működésére vonatkozó véleményéről.”

53. § Az Áht. 57. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„57. § (1) Az alap - bevételeit és kiadásait az alap működéséről szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.

(2) A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges) összegét és rendeltetését, ideértve a 36. § c) pontjában foglaltakat is, és a kötelezettségvállalások és az előírt tartozások tervezett (tényleges) alakulásának bemutatását is köteles tájékoztatásul a költségvetési törvényjavaslat indokolásában az Országgyűlés elé terjeszteni.

(3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

(4) A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

(5) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkező miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.”

54. § Az Áht. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik - alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alap pénzeszközeiből finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák valamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat megvalósítására adható.

(3) Az alap követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

(4) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére kizárólag készpénzes értékesítésre vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.

(5) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.

(6) A (4) bekezdésben szereplő vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel - a költségvetési támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével - az alapot illeti meg.”

55. § Az Áht. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 62. § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) A helyi kisebbségi önkormányzat a költségvetésből finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait.”

56. § Az Áht. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó, valamint a normatív állami hozzájárulás összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások és járulékok beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben kell folyósítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban meghatározott módon.

(4) A (2) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (2) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(5) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.”

57. § Az Áht. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint, ha a címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeget - törvényben meghatározott módon - teljes egészében vissza kell fizetni.”

58. § Az Áht. 65. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

(4) A helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.”

59. § Az Áht. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). E feladatokat az önkormányzati hivatal - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja.”

60. § Az Áht. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet - külön kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat megállapodásban rögzíti.”

61. § Az Áht. a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A helyi önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését is tartalmazó költségvetési rendelete, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozata a költségvetésen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat egymástól elkülönítetten tartalmazza.”

62. § Az Áht. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az (1) bekezdésben meghatározott szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat.”

63. § Az Áht. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségvetési rendelettervezetben az 1997. évtől kezdődően teljeskörűen be kell mutatni a (2) bekezdésben foglaltakat, beleértve a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg.”

64. § Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről, a költségvetési törvény kihirdetését követő két hónapon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.”

65. § Az Áht. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítást - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a képviselő-testület engedélyezhet.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosítások a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi előirányzatain átvezetendők.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatában általa jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítási jogát bizottságaira és a helyi kisebbségi önkormányzat elnökére átruházhatja.”

66. § Az Áht. az alábbi 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati költségvetési rendeletben szereplő előirányzatai terhére kizárólag a kisebbségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott helyi kisebbségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra.

(2) A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szervének vezetője - külön kormányrendelet szerinti eljárási rendben - jogosult.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

(4) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)-(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.”

67. § Az Áht. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről augusztus 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke az (1) bekezdésben előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének.”

68. § Az Áht. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.”

69. § Az Áht. 82. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 82. § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) A zárszámadási rendelettervezet összeállítása és a zárszámadási rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet - külön kormányrendelet figyelembevételével - a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete megállapodásban rögzíti.”

70. § Az Áht. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.

(2) Költségvetési szervek:

a) a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is);

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

c) a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

e) a köztestületi költségvetési szerv.”

71. § Az Áht. 88. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat; az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület.

(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a honvédelmi miniszter kivételével - vagy köztestület kíván költségvetési szervet alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(3) A költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről alapító okiratban intézkednek. Ennek tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét.”

72. § Az Áht. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési szerv saját döntésével az alapító által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.”

73. § Az Áht. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési szerv megszüntetése esetén - az alapító szerv vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszüntetett szerv jogutódja a pénzügyminiszter, kivéve, ha törvény vagy a 91/A. § (3) bekezdésében foglalt esetekben törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezik.”

74. § Az Áht. a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § (1) A Kormány, a miniszter (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: alapító) által alapított központi költségvetési szerv esetén, ha feladatának ellátása más szervezetben hatékonyabban oldható meg, az alapító általi megszüntetés esetén a 87-91. §-ok rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg köteles megalapítani az új szervezetet azzal, hogy a költségvetési szervnek a 88. § (4) bekezdésében jelzett nyilvántartásból való törlésének napja megegyezik az új szervezet alapításának napjával.

(3) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetését megelőzően kezdeményezi, vagy kiadja azt a jogszabályt, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá, amely biztosítja, hogy a megszüntetett szerv hatósági feladatai zökkenőmentesen és folyamatosan elláthatóak legyenek.”

75. § Az Áht. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § A költségvetési szerv éves költségvetés alapján e törvényben, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek mellett - különös tekintettel a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra - gazdálkodik, és készíti el feladatai ellátásával is összefüggésben beszámolóját.”

76. § Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét és a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzati maradványát kizárólag a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv előirányzat-módosítása után használhatja fel.

(3) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően a előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.”

77. § Az Áht. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) A 87. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv társadalmi szervezetet, alapítványt a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, az Egészségbiztosítási, a Nyugdíjbiztosítási, az országos kisebbségi önkormányzat, valamint a köztestület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra, hozzájárulásra, azok támogatására is.

(2) A központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre. A központi költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Központi költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.

(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésű speciális előirányzatokra és a fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.”

78. § (1) Az Áht. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.”

(2) Az Áht. 96. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Vállalkozásnak minősül az alapító okiratban rögzített vállalkozási tevékenységi körből bevétel és ennek révén eredmény (nyereség) elérése, illetőleg haszonszerzés céljából üzletszerűen, piaci alapon végzett termelés, szolgáltatás, értékesítés.”

79. § Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.”

80. § Az Áht. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása - törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.

(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott kivétellel - a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

(3) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

(4) A költségvetési szerv vezetője az általános szabályok érvényesítése mellett határozza meg a kiadások, a bevételek kincstári bonyolításához, előzetes ellenőrzéséhez (szakmai igazolás, érvényesítés) kapcsolódó intézményi munkarendet, az előirányzatok terhére, illetve javára történő utalványozásra és ellenőrzésre felhatalmazott személyeket.”

81. § Az Áht. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A költségvetési szerv pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint, időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegek, és a külön szabály szerint házipénztárba bevételezhető, és ott tartható összegeken, illetve külföldi támogatás, segély fogadására nyitott elkülönített - központi költségvetési szerv esetén az MNB-nél vezetett - devizaszámlán, a jogszabályban meghatározott pénzintézetnél vezetett lakásépítés munkáltatói támogatása számlán és pénzforgalmi betétkönyvön kívül nem rendelkezhet.

(2) Pénzeszközeit a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.”

82. § Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„100. § (1) A költségvetési szerv - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével -, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap

a) hitelt nem vehet fel, kivéve a világbanki program megvalósításában történő részvétellel kapcsolatos hitelfelvételt,

b) kezességet nem vállalhat,

c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhat,

d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.”

83. § (1) Az Áht. VIII. Fejezet címe helyébe „Pénzellátás, előirányzat-felhasználás” cím lép.

(2) Az Áht. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) A központi költségvetésből finanszírozott, társadalombiztosítás által folyósított ellátási kiadások és az egyéb hozzájárulások, térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani.

(2) Az alapok részére jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik.

(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok részére a költségvetési törvényben megállapított egyes támogatásokat - a 63. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, továbbá a címzett és céltámogatásokat teljesítményarányosan kell folyósítani.

(4) A helyi önkormányzatokat - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény szerint - megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások előirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével - a pénzügyi teljesítés előtt - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának tárgyévi előirányzatát meg kell növelni.

(5) Az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, valamint az adóbevételekből átengedett összeget, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartást megillető kötelezettségek (SZJA-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.

(7) A (6) bekezdésben szereplő közterheknek - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatásokat érintőek kivételével - a (6) bekezdésben megjelölt központi források terhére történő levonását és a jogosult szervezetek számára történő teljesítését a Kincstár végzi.”

84. § Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál figyelemmel kell lenni az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételekre. Előlegek kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott módon kell számításba venni.

(3) Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek elmaradnak a jóváhagyott előirányzattól, a kiadási előirányzatokat is csökkenteni kell az elmaradás mértékével.

(4) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére - azok mértékéig - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegére is, a teljesítés után, utalványozott számla vagy azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.

(5) A Kincstár előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(6) A Kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.”

85. § Az Áht. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a Kincstár és a költségvetés végrehajtásáért felelős szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a költségvetési címek, illetőleg költségvetési szervek, alapok jóváhagyott előirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség rendeletben szabályozott módon 1997-től kiterjed a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző - a teljesülés várható időpontja szerint rögzített - bevételi előírások folyamatos nyilvántartására.”

86. § (1) Az Áht. IX. Fejezet címe helyébe „Gazdálkodás a vagyonnal, a kincstári vagyon” cím lép.

(2) Az Áht. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik.

(2) Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, az a vagyon, amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona.

(3) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés - az Állami Számvevőszék útján - ellenőrzi.”

87. § (1) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, - indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.”

(2) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.”

88. § Az Áht. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § Ha vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett állami szervezet, vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. A költségvetési törvényben, illetve költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának, gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Elfogadás hiányában, illetve, ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó megnevezését az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek területén a vagyon található.”

89. § Az Áht. a következő címmel és 109/A. §-sal egészül ki:

„A kincstári vagyon

109/A. § (1) Kincstári vagyon az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljai megvalósítását segíti elő.

(2) Kincstári vagyonnak kell tekinteni mindazon állami tulajdonban lévő társasági részesedést, az ahhoz kapcsolódó joggal együtt, amely a központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök felhasználásával került vagy kerül állami tulajdonba.

(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve, ha törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet másként nem rendelkezik.”

90. § Az Áht. a következő 109/B. §-sal egészül ki:

„109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:

a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít;

b) az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni;

c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;

d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levő

1. műemlékingatlan,

2. védett természeti terület,

3. termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik,

4. erdő,

5. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott vagyon;

e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.”

91. § Az Áht. a következő 109/C. §-sal egészül ki:

„109/C. § (1) A pénzügyminiszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot a KVI képviseli.

(2) A vagyon kezelőjének kijelölése és a vagyon elidegenítése az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történhet.

(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet.”

92. § Az Áht. a következő 109/D. §-sal egészül ki:

„109/D. § (1) A KVI a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv.

(2) A KVI dolgozóinak munkajogi jogviszonyaira a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat,

b) nyilvános árverés,

c) nyilvános ajánlattétel [az a), b), c) együtt: versenyeztetés],

d) nyilvános forgalomba hozatal,

e) zártkörű elhelyezés,

f) tőzsdei értékesítésre adott megbízás.”

93. § Az Áht. a következő 109/E. §-sal egészül ki:

„109/E. § (1) A 109/B. § a) és b) pontját illetően a koncessziós szerződés megkötésére a koncessziós törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó ágazati törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A koncesszióba adáshoz, illetőleg a koncessziós szerződés megkötéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.

(3) A koncessziós díj - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetést illeti meg.”

94. § Az Áht. a következő 109/F. §-sal egészül ki:

„109/F. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor a központi költségvetési szervek által kezelt - a feladatellátáshoz e törvényben meghatározott - kincstári vagyonra vonatkozó jogot az e törvény által meghatározott vagyonkezelői jognak kell tekinteni.

(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat

a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi költségvetési szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - kijelöl, és a vagyonkezelésre vonatkozóan vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá

b) bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül - jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a vagyonkezelésre - központi költségvetési szerv megszűnése esetén a jogutódként létrejövő szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerződésben megállapodik (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés),

c) az állami tulajdonban lévő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb földterületek esetében az a 100%-ig állami tulajdonban levő erdőgazdasági társaság, akivel - a földművelésügyi és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértésével - a KVI vagyonkezelési szerződést köt.

(3) A 91/A. § alapján létrehozott új szervezet esetén a vagyonkezelői jog gyakorlóját - ha az központi költségvetési szerv - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a KVI jelöli ki.

(4) A vagyonkezelői jogot - az (1) bekezdésben foglaltakat és a kijelölés esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(5) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI - a pénzügyminiszter és az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetője egyetértésével - visszavonhatja.”

95. § Az Áht. a következő 109/G. §-sal egészül ki:

„109/G. § (1) A vagyonkezelői jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeteti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek egymásközti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére jogosult más szervre, a KVI egyidejű értesítése mellett. A kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelői jognak kell tekinteni.

(3) A kincstári vagyont kezelő központi költségvetési szerv jogszabályokban előírt feltételekkel jogosult a kezelésében lévő kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet folytatni oly módon, hogy az az állami feladat ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelmét az alaptevékenységétől elkülönítve kell elszámolnia és csak a jogszabályokban meghatározott célokra használhatja fel.

(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési törvényben jelölt egyéb bevételének a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) A kincstári vagyon kezelésének bármely jogosultja - ide nem értve a (3) bekezdésben jelölt központi költségvetési szerveket - a kezelésében lévő kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet, a rá, mint szervezetre egyébként irányadó jogszabályok szerint végezhet. E vállalkozási tevékenységből származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartania.”

96. § Az Áht. a következő 109/H. §-sal egészül ki:

„109/H. § (1) Kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot alapítani - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - kizárólag a KVI jogosult.

(2) Ha a pénzügyminiszter vagy a KVI kezdeményezi a kincstári vagyon jelzáloggal vagy haszonélvezettel való megterhelését, akkor a megterhelés a tevékenység tárgya szerint illetékes miniszter egyetértésével történhet.”

97. § Az Áht. a következő 109/I. §-sal egészül ki:

„109/I. § (1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.

(3) A vagyonkezelő személyének megváltozásához az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.”

98. § Az Áht. a következő 109/J. §-sal egészül ki:

„109/J. § (1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást azzal, hogy ez a vagyon az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonnak minősül.

(2) Az értékesítési eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az értékesítést végző szervezet - szervezeti formájától függetlenül - az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint köteles eljárni.”

99. § Az Áht. a következő 109/K. §-sal egészül ki:

„109/K. § (1) Kincstári vagyon értékesítésére - kivéve a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkört - kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. Törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével kötött szerződés semmis.”

100. § Az Áht. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § Az államháztartás alrendszerei az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek nyilvántartásáért, kezeléséért és teljesítéséért önállóan felelősek.”

101. § Az Áht. a következő 113/A. §-sal egészül ki:

„113/A. § (1) A pénzügyminiszter a Kincstár útján

a) az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról;

c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot, a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásokat, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásait, az állam követeléseit.

(2) E feladatkörében a Kincstár

a) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi likviditásáról;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat és hitelfelvételeket;

c) gondoskodik az államadósság törlesztéséről;

d) szervezi a belföldi másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol;

f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;

g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól.”

102. § Az Áht. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) Az államháztartás információs rendszerét - a nemzetgazdasági pénzügyi információrendszer részeként - úgy kell kialakítani, hogy segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását, és a teljesülés elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) Az államháztartási információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.

(3) Az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni.

(4) Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira.”

103. § Az Áht. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket kell bemutatni:

1. a központi költségvetés mérlegeit;

2. a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit, amelyekben ki kell mutatni

a) a költségvetési hiány finanszírozásának és a többlet felhasználásának mérlegét hitelezők, illetve adósok szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);

b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának mérlegét az eszközök szerinti bontásban;

c) az állami pénzeszközök alakulását;

3. az államháztartás mérlegeit, amelyek az államháztartás valamennyi alrendszerének összes bevételét, illetőleg az azokból teljesített minden kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását alrendszerenként és összevontan tartalmazzák;

4. az államadósságot és az állam által nyújtott hitelek állományát, amelyben ki kell mutatni

a) az államadósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban;

b) az államadósságot és a hitelállományt hitelezők szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);

c) az államadósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban;

5. az alapok mérlegeit;

6. a helyi önkormányzatok összevont mérlegeit, és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, a tervezéskor előzetes adatok, a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;

7. a társadalombiztosítás mérlegeit;

8. az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását (csak zárszámadáskor);

9. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve;

10. a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.”

104. § Az Áht. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) Az államháztartás számvitelének célja, hogy az államháztartás gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellenőrzését, hatékony működését és vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse elő.

(2) Az államháztartás számvitelének feladata, hogy

a) a gazdasági folyamatokat pénzértékben számba vegye;

b) a vagyoni állapotra, az eszközöknek és az eszközök forrásainak változására vonatkozó adatokat folyamatosan feljegyezze, rendszerezze, feldolgozza, értékelje és kimutassa a vagyoni állapotot;

c) tájékoztatást, adatokat adjon a gazdasági-pénzügyi döntések meghozatalának elősegítésére, azok alátámasztására;

d) lehetővé tegye a gazdálkodás ellenőrzését, az összefoglaló gazdasági számítások készítését.

(3) Az államháztartás számvitele kiterjed

a) a központi költségvetésnek az államháztartás más alrendszereivel való elszámolásait, illetve államháztartáson kívüli kapcsolatait megjelenítő nemzetgazdasági elszámolásokra;

b) a központi költségvetési szervekre;

  Vissza az oldal tetejére